• Nem Talált Eredményt

csa­patok és

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "csa­patok és"

Copied!
52
0
0

Teljes szövegt

(1)

KRÁMLI MIHÁLY

A Z O S Z T R Á K - M A G Y A R D U N A I K E R E S K E D E L M I H A J Ó Z Á S K A T O N A I I G É N Y B E V É T E L E A Z E L S Ő V I L Á G H Á B O R Ú B A N

A K ö z p o n t i S z á l l í t á s v e z e t ő s é g H a j ó z á s i C s o p o r t j á n a k m e g s z e r v e z é s e , 1914-1916*

A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia első v i l á g h á b o r ú s szerepéről és részvételéről hatal­

mas m e n n y i s é g ű szakmai és m e m o á r irodalmat találhat az é r d e k l ő d ő olvasó. Ezen belül m á r m e g l e h e t ő s e n kicsiny csoportot alkot a Duna 1914-1918 között betöltött katonai, politikai és g a z d a s á g i s z e r e p é v e l foglalkozó történeti irodalom. E m ű v e k nagyobb része a Duna m e n t é n végrehajtott h a d m ű v e l e t e k r e , illetve az o s z t r á k - m a g y a r szárazföldi csa­

patok é s folyami e g y s é g e k (cs. és k i r . Duna-flottilla) ezekben való r é s z v é t e l é r e koncent­

rál.1 Jóval kevesebben kutatták a Monarchia dunai kereskedelmi h a j ó z á s á n a k első világ­

h á b o r ú s történetét, k ö v e t k e z é s k é p p e n az e l m ú l t k ö z e l kilenc é v t i z e d b e n igen k e v é s mun­

ka született e t á r g y k ö r b e n .2

V é l e m é n y ü n k szerint e t é m a v a l ó j á b a n nagyobb j e l e n t ő s é g ű annál, mint amit az eddi­

gi történeti irodalom általi l e b e c s ü l é s e sugall: az o s z t r á k - m a g y a r dunai kereskedelmi ha­

j ó z á s fontos g a z d a s á g i é s katonai feladatokat látott el az e l s ő v i l á g h á b o r ú f o l y a m á n , k ü ­ l ö n ö s e n az 1915 n o v e m b e r é t ő l 1918 o k t ó b e r é i g tartó i d ő s z a k b a n . A hajózás feladatait tekintve a legnagyobb j e l e n t ő s é g e minden kétséget kizáróan a R o m á n i á b ó l történő élel­

m i s z e r - s z á l l í t á s o k n a k volt, melyek nem kis m é r t é k b e n j á r u l t a k h o z z á a Monarchia é s N é m e t o r s z á g h á b o r ú s erőfeszítéseinek fenntartásához, s melyeket a vasutak k a p a c i t á s h i ­ á n y a miatt csak a dunai vízi úton lehetett l e b o n y o l í t a n i .

A z első v i l á g h á b o r ú során az o s z t r á k - m a g y a r h a d v e z e t ő s é g által katonailag i g é n y b e vett (bérelt) dunai hajózás történetét a l a p v e t ő e n négy szakaszra lehet osztani. A z első

A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

1 Manfred Rauschensteiner. Der Tod des Doppeladlers. Österreich-Ungarn und der Erste Weltkrieg. Wien, 1993.

" Első helyen Döbrentei Gábor: A dunai kereskedelmi hajóraj a háborúban. In: Wulff Olaf: Az osztrák­

magyar dunai flottilla a világháborúban 1914-1918. Budapest, 1934. (a továbbiakban Wulff i l l . Döbrentei 1934.) című munkáját kell megemlíteni. Döbrentei információi első kézből származtak, mivel ő volt a Közpon­

ti Szállításvezetőség (KSZV) hajózási csoportjának parancsnoka, korvettkapitányi rangban. A Közlekedési Múzeum Archívumában ( K M A ) a Mladiáta-gyüjteményben megtalálható Döbrenteinek 1920-ban készült né­

met nyelvű kézirata: Beschlagnahmen von Donaufahrzeugen während des Krieges (a továbbiakban K M A Mladiáta-gyüjtemény, Döbrentei 1920.), mely eredetileg a dunai hajózással és hajóparkkal kapcsolatos repartíciós tárgyalások magyar delegációja számára készült. Ennek megfelelően e munkában Döbrentei azt igyekszik bebizonyítani, hogy a KSZV által irányított hajózás elsősorban civil, és nem katonai célokat szolgált.

E kézirat egyébként nagyobb terjedelmű, és tartalmilag is részben eltérő, mint 1934-ben megjelent munkája. A kortárs visszaemlékezek közül meg kell még említeni egy hajóskapitány könyvét: Siba János: Folyami hajók a világháborúban. Budapest, 1931. (a továbbiakban Siba 1931.). E könyv történelmi forrásértéke meglehetősen csekély. A modern feldolgozások közül három érdemel említést. Wladimir Aichelburg: Die Handelsmarine Österreich-Ungarns im Weltkrieg 1914-1918. Graz, 1988. (a továbbiakban Aichelburg). E könyvnek csak k i ­ sebbik része foglalkozik a dunai hajózással, s lényegében ez sem több egy hajólistánál. A legkomolyabb mo­

dern munkák Bulgáriában születtek: Велико Лечев: Създаване и начална дейност на Австро-унгарското военно-транспортно ведомство по р. Дунав 1914-1915 г. In: Българите в Северното Причерноморие.

Изследвания и материали. Т. V I I . В. Търново, 2000. (a továbbiakban Лечев 2000.), illetve uő. Weliko Letschev: Österreich-Ungarische Donauhandelsschifffahrt 1915-1916. In: Bulgarian Historical Review, 2002/1-2 (a továbbiakban Letschev 2002.). A két cikk tartalmilag részben azonos.

(2)

szakasz a h á b o r ú kitörésétől 1915 n o v e m b e r é i g tart. Ezt az i d ő s z a k o t a k ö z p o n t i vezetés h i á n y a és a viszonylag csekély bérelt hajópark j e l l e m z i . A dunai hajózás ebben az idő­

szakban, a dunai vízi út Szerbia általi lezárása miatt, alárendelt szerepet j á t s z o t t . A m á ­ sodik szakasz 1915 n o v e m b e r é t ő l 1916 végéig, bizonyos szervezési k é r d é s e k e t illetően 1917 elejéig tart. Ebben az i d ő s z a k b a n j ö t t létre a bérelt h a j ó p a r k o t irányító k ö z p o n t i szervezet, illetve épült k i a helyi szervek, valamint az ellátó rendszer hálózata, a bérelt h a j ó á l l o m á n y pedig u g r á s s z e r ű e n m e g n ő t t . A dunai hajózás szerepe a vízi út m e g n y i t á s a után, a r o m á n i a i g a b o n a s z á l l í t á s o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n , j e l e n t ő s e n m e g n ö v e k e d e t t . Sza­

k a s z h a t á r k é n t esetleg a r o m á n hadba lépés (1916. augusztus 27.) is felmerülhet, de v é ­ l e m é n y ü n k szerint s z e r e n c s é s e b b e szakasz lezárultát R o m á n i a r é s z l e g e s m e g s z á l l á s á ­ hoz, és a hajózás új k ö r ü l m é n y e k közti újraindulásához kötni. Ezt támasztja alá, hogy bár a h a d m ű v e l e t e k ideje alatt a Duna Vaskapu alatti s z a k a s z á n k é n y s z e r ű e n szünetelt a ha­

j ó z á s , a szervezési m u n k á k t o v á b b folytak. A harmadik szakasz 1916-1917 fordulójától a bukaresti b é k é i g (1918. május 7.) tart. Ebben az i d ő s z a k b a n a hajózás R o m á n i a déli r é ­ s z é n e k m e g s z á l l á s a után l é n y e g é b e n saját és s z ö v e t s é g e s (bolgár) vizeken zajlott, s az irányító szervezet is erre az időre épült k i teljes e g é s z é b e n . A negyedik szakasz k e z d e t é t a R o m á n i á v a l kötött bukaresti b é k e jelenti, melynek alapján a K ö z p o n t i Hatalmak szá­

m á r a a Duna teljes h o s s z á b a n , a Fekete-tengerig s z a b a d d á és h a j ó z h a t ó v á vált. Ezzel m e g n y í l t a l e h e t ő s é g e annak, hogy a breszt-litovszki b é k é b e n (1918. m á r c i u s 3.) n é m e t kézre került orosz területek g a b o n á j á t vízi úton, a Fekete-tengeren és a D u n á n át j u t a s s á k el a K ö z p o n t i Hatalmak területére. Ez az időszak az A l - D u n á r ó l való v i s s z a v o n u l á s s a l , majd az ö s s z e o m l á s s a l ért véget 1918 s z e p t e m b e r - o k t ó b e r é b e n .

Jelen t a n u l m á n y b a n a fent vázolt négy szakasz közül az e l s ő kettő, azaz a h á b o r ú k i ­ törésétől 1916 végéig terjedő i d ő s z a k b e m u t a t á s á t tűztük k i célul, k i e g é s z í t v e a folyami kereskedelmi hajózás katonai i g é n y b e vételére v o n a t k o z ó h á b o r ú előtti e l k é p z e l é s e k k e l .

A dunai kereskedelmi hajózás és hajópark

A Habsburg Birodalmon belül mindig nagy j e l e n t ő s é g e volt a D u n á n a k , mint vízi út­

nak, amely s o k á i g a legfontosabb kereskedelmi ú t v o n a l n a k is számított. A z 1856-ban n e m z e t k ö z i vízi úttá nyilvánított D u n a3 szerepe 1866 után felértékelődött a Monarchia s z á m á r a . M i u t á n Ausztria a vesztes h á b o r ú után kiszorult a N é m e t S z ö v e t s é g b ő l , egye­

düli l e h e t s é g e s terjeszkedési é s befolyási területévé a B a l k á n vált. E befolyás g y a k o r l á ­ s á n a k egyik legfontosabb e s z k ö z é v é a Duna, és a dunai hajózás lépett e l ő . A M o n a r c h i á ­ nak sikerült a dunai hajózásban megszerzett pozícióját m e g s z i l á r d í t a n i a , és j e l e n t ő s fölé­

n y é t e g é s z e n 1918-ig fenntartania.

3 1856 előtt a Dunán hajózni csak különleges engedélyek, privilégiumok birtokában lehetett. Minden Duna menti állam különböző eljárást követett, vámokat szedett, és ellenőrizte saját folyamszakaszán a hajózást. A Duna-probléma önálló szerephez a krími háború alatt jutott. 1854-ben a nyugati hatalmak kijelentették, hogy a Duna alsó szakaszán zajló kereskedelem európai jelentőségű, Oroszország pedig veszélyt jelent a hajózásra, és emiatt ki kell zárni a dunai vízi útból. Ausztria bejelentette azt az igényét, hogy saját folyamszakaszát vonják ki a nemzetközi ellenőrzés alól, illetve a Duna torkolata osztrák befolyási övezet legyen, de ezt elutasították.

Végül kompromisszumos megoldás jött létre: felállítottak egy nemzetek feletti szervezetet, az Európai Duna Bizottságot. A bizottság feladata lett a Duna ügyeinek intézése, illetve a Szulina-ágban a hajózás biztosítása. A krími háborút lezáró 1856-os párizsi béke kimondta, hogy a Dunán a hajózást semmiféle akadálynak nem sza­

bad alávetni, sem a hajók, sem a szállított áruk után nem szedhető adó vagy vám. L. Palotás Emil: A nemzet­

közi Duna-hajózás a Habsburg Monarchia diplomáciájában 1856-1883. Budapest, 1984.

(3)

A z ellentétes hatalmi é s g a z d a s á g i é r d e k e k m e t s z é s p o n t j á b a n álló Duna 1856-tól kezdve t é n y l e g e s e n olyan vízi ú t v o n a l l á lett, melyen szabad volt a hajózás, a korábbi m o n o p ó l i u m o k és p r i v i l é g i u m o k m e g s z ű n t e k . M i n d e z azt jelentette, hogy a f o l y a m h a j ó ­ zással űzött kereskedelemben - két dunai kikötő között - valamennyi parti á l l a m hajói e g y e n j o g ú s á g o t élveztek, de egy nem parti állam csak a tenger é s valamely dunai k i k ö t ő közti forgalomban vehetett részt. A parti á l l a m o k belső hajózásának ilyetén s z a b a d s á g a (az ún. k a b o t á z s ) mindig az e r ő s e b b felnek kedvez, e s e t ü n k b e n az O s z t r á k - m a g y a r M o ­ n a r c h i á n a k . R o m á n i a és Szerbia belső hajózási forgalmát 1914 előtt a Monarchia ellen­

őrizte, illetve bonyolította le, e l s ő s o r b a n az 1829-ben alapított, o s z t r á k é r d e k e l t s é g ű D u - n a - G ő z h a j ó z á s i T á r s a s á g ( D G T , teljes n e v é n : к. k. Erste Privilegierte Donau-Dampf- schiffahrt Gesellschaft, D D S G ) á l t a l .4

A dunai vízi út, s ezt m i n d e n k é p p e n s z ü k s é g e s megjegyezni, b á r m i l y e n fontos is volt a Habsburg Birodalom, illetve a partján é l ő n é p e k s z á m á r a , a hajózás és a kereskedelem s z e m p o n t j á b ó l , t ö b b o k b ó l , messze elmaradt a nagy n y u g a t - e u r ó p a i folyók m ö g ö t t . Hiá­

ba volt a Duna K ö z é p - E u r ó p a legnagyobb folyója, földrajzi és gazdaságföldrajzi okok­

ból a hajóforgalom t e k i n t e t é b e n nem kelhetett versenyre olyan folyókkal, mint a Rajna vagy az Elba. Ez utóbbiak ugyanis, k ü l ö n ö s e n a Rajna, E u r ó p a egyik legiparosodottabb, sűrűn lakott területén folytak keresztül, és a hajózás s z e m p o n t j á b ó l igen k e d v e z ő tölcsér­

torkolatukban olyan j e l e n t ő s kikötők feküdtek, mint Rotterdam (Rajna) vagy Hamburg (Elba). E folyókkal szemben a Duna t ö b b tekintetben h á t r á n y o s helyzetben volt. E l ő s z ö r is, nyugat felé zsákutcát jelentett, mivel nem k a p c s o l ó d o t t a n y u g a t - e u r ó p a i vízi utak r e n d s z e r é h e z - e helyzet m e g v á l t o z t a t á s a é r d e k é b e n m á r a X I X . század végén f e l m e r ü l ­ tek csatornaépítési tervek.5 Emellett a Duna, k ü l ö n ö s e n az alsó folyamszakasz, j ó v a l el­

maradottabb területen folyt keresztül, mint a fentebb említett folyók. R á a d á s u l a Duna hajózási s z e m p o n t b ó l igen k e d v e z ő t l e n deltatorkolattal ö m l i k a Fekete-tengerbe, melyen a hajózható út nehezen volt biztosítható, s a mocsaras, e g é s z s é g t e l e n klímájú vidéken gyakorlatilag l e h e t e t l e n s é g volt korszerű, nagy tengeri kikötőt k i é p í t e n i .6 A dunai keres­

kedelmi forgalom a fentebb vázolt o k o k b ó l történt e l m a r a d á s a j ó l látható, ha egy pillan­

tást v e t ü n k az alábbi adatokra: a 2380 kilométer hosszban hajózható Duna ö s s z e s keres­

kedelmi forgalma 1912-ben 14 millió tonna volt, szemben a m i n d ö s s z e 880 k i l o m é t e r hosszban hajózható Rajna 1913-as 66,4 millió tonnájával. A Rajna h a j ó á l l o m á n y a jelen­

tősen meghaladta a dunai hajóállományt: a l e g n a g y v o n a l ú b b b e c s l é s e k szerint a h á b o r ú t k ö z v e t l e n ü l m e g e l ő z ő i d ő s z a k b a n D u n á n 375 g ő z ö s , t o v á b b á 2500 uszály é s b á r k a k ö z ­ lekedett, h o z z á v e t ő l e g e s e n 1,8 millió tonna h o r d k é p e s s é g g e l , m í g a Rajnán 1745 g ő z ö s , valamint 9944 uszály és b á r k a , körülbelül 4,4 millió tonna h o r d k é p e s s é g g e l .7

4 Fiisnyák Zsuzsa: Magyarország Európa közlekedési térszerkezetében a 19. század végén. In: A Közleke­

dési Múzeum évkönyve X I V . 2003-2004. Budapest, 2005. (a továbbiakban Frisnyúk 2005.) 134. o.

A X I X . század utolsó évtizedére nyilvánvalóvá vált, hogy a vasutak nem tudnak versenyezni az olcsó vízi szállítással. A vízi szállítás alacsony tarifáit kihasználni tudók olyan versenyelőnyre tettek szert, hogy több eu­

rópai országban újra napirendre kerültek a csatornaépítési tervek. Ausztria például a Dunának az Elbával és az Oderával való összekötését tervezte. Az osztrák csatornatervek hatására 1902-ben a magyar kereskedelemügyi miniszter egy 226 millió koronás forgalompolitikai programot dolgoztatott k i , amely többek között egy új bu­

dapesti kereskedelmi kikötő (a későbbi csepeli kikötő), illetve egy Duna-Tisza csatorna létesítését tartalmazta.

Frisnyák 2005. 135-136. o.

6 1913-ban a Duna-tengeri forgalom valamivel több, mint 1 700 0001 volt, míg például Fiuméé 2 100 000 t.

7 Schriften der in Budapest am 4. September des Jahres 1916 abgehaltenen Donaukonferenz. Budapest,

(4)

A fentiek e l l e n é r e az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia s z á m á r a igen nagy j e l e n t ő s é g g e l bírt a Duna, melynek kereskedelmi forgalma, k ü l ö n ö s e n a V a s k a p u - s z a b á l y o z á s 1896-os befejezése óta, dinamikusan n ö v e k e d e t t . A Monarchia belvízi kereskedelmi h a j ó z á s á n a k f o n t o s s á g á t j e l z i k a k ö v e t k e z ő tények. A z o s z t r á k - m a g y a r h a d i t e n g e r é s z e t , mely az első v i l á g h á b o r ú t m e g e l ő z ő é v t i z e d b e n gyors ü t e m ű fejlődésnek indult, a nyolcadik legna­

gyobb volt a világon. A Monarchia kereskedelmi flottája, mely a s z á z a d f o r d u l ó t k ö v e t ő ­ en szintén dinamikusan fejlődött, m i n d ö s s z e a tizedik helyen állt. Ennek ellenére Auszt­

r i a - M a g y a r o r s z á g belvízi kereskedelmi flottája messze felülmúlta a többi dunai állam belvízi kereskedelmi flottáját, s nem m e l l é k e s e n , a birodalom tengeri kereskedelmi flot­

táját is (840 000 t és 660 000 t h o r d k é p e s s é g ) . A z első v i l á g h á b o r ú előestéjén Monarchia birtokolta (az ú g y n e v e z e t t g ö r ö g u s z á l y o k8 kivételével, melyek k i z á r ó l a g a Turnu-Seve- rin alatti szakaszon k ö z l e k e d t e k ) a h a j ó á l l o m á n y 67 % - á t , illetve az u s z á l y á l l o m á n y 81 %-át. H a a hajók teljesítményét, illetve az u s z á l y o k h o r d k é p e s s é g e t vizsgáljuk, m é g i n k á b b a Monarchia j a v á r a billen a m é r l e g : a l ó e r ő k b e n mért teljesítmény 79,5 %-a és a t o n n á k b a n m é r t h o r d k é p e s s é g 83,5 %-a felett rendelkezett. Mindezen felül Ausztria- M a g y a r o r s z á g j e l e n t ő s folyami h a d e r ő t tartott fenn a D u n á n , amelynek magját az első v i ­ l á g h á b o r ú b a n tíz 300-600 tonnás p á n c é l o z o t t monitor alkotta. E flottilla mind mennyi­

ségi, mind m i n ő s é g i tekintetben felülmúlta O r o s z o r s z á g , R o m á n i a , Szerbia é s B u l g á r i a folyami h a d i h a j ó - á l l o m á n y á t .

A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia, illetve a Duna, s egyben E u r ó p a legnagyobb belvízi hajózási t á r s a s á g a a m á r említett, 1829-ben alapított D G T volt. A D G T 1914-ben 47 s z e m é l y g ő z ö s s e l , 98 v o n t a t ó g ő z ö s s e l és 1 motoros áruszállítóval, 64 620 lóerő össztelje­

s í t m é n n y e l , valamint 853 uszállyal, ö s s z e s e n 490 000 tonna h o r d k é p e s s é g g e l rendelke­

zett. R e g e n s b u r g t ó l Sulináig, illetve a T i s z á n é s a D r á v á n a t á r s a s á g n a k ö s s z e s e n 272 ha­

j ó á l l o m á s a , megállója, illetve r a k o d ó h e l y e volt. A D G T k é t nagy hajógyárat (Korneu- burg, Ó b u d a ) , valamint s z á m o s kisebb j a v í t ó ü z e m e t m ű k ö d t e t e t t , emellett s z é n b á n y á i voltak Pécsett, illetve a k e z é b e n volt a M o h á c s - p é c s i vasút. A t á r s a s á g alkalmazottainak a s z á m a , a r a k o d ó m u n k á s o k a t nem s z á m o l v a , meghaladta a 10 000 főt.9

A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia, s a Duna m á s o d i k legnagyobb hajózási t á r s a s á g a a Magyar Királyi Folyam- é s T e n g e r h a j ó z á s i Rt ( M F T R ) volt. E társaságot 1895-ben a magyar állam hozta létre, a dunai k ö z l e k e d é s b e n a magyar é r d e k e k nagyobb fokú é r v é ­ nyesítésére, és hogy versenyt t á m a s s z o n a DGT-nek. A magyar k o r m á n y a vállalatot rendszeres évi s z u b v e n c i ó b a n r é s z e s í t e t t e .1 0 A z állami t á m o g a t á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n d i ­ namikusan n ö v e k v ő társaság 1914-ben 22 s z e m é l y g ő z ö s s e l , 52 v o n t a t ó g ő z ö s s e l , 32 800 lóerő ö s s z t e l j e s í t m é n n y e l , valamint 394 uszállyal, ö s s z e s e n 218 000 tonna h o r d k é p e s - 1916. (a továbbiakban Donaukonferenz 1916.) 129-130. о., С. V. Suppcm: Die Donau und ihre Schiffahrt. Wien, 1917. (a továbbiakban Suppcm 1917.) 123. o.; Döbrentei 1934. 153. o.

X Görög uszályoknak azokat a román és görög tulajdonban lévő, nagyméretű uszályokat nevezték, melyek képtelenek voltak a Vaskapun áthajózni, és kizárólag Turnu-Severintől lefelé, illetve a Fekete-tengeren hajóz­

tak. A görög uszályok összesen körülbelül 600 000 tonna hordképességgel rendelkeztek.

9 Suppan, 1917. 120. o., valamint Döbrentei 1934. 153. o.

1 1 1 A DGT magyar érdekeket sértő tarifapolitikája miatt Magyarországon komoly ellenszenv élt a társaság­

gal szemben. A magyar kormányzat az 1880-as években megpróbálta elérni, hogy a DGT tegye át Budapestre a székhelyét, s így magyar lobogó és befolyás alá kerüljön. Ebben az ügyben tárgyalások is folytak, de a meg­

egyezés előtt a DGT visszalépett. A magyar állam ekkor a DGT-vel versenyző hajózási vállalatot hozott létre:

1888-1895 között a MÁV Hajózási Vállalatot, majd ennek a bázisán 1895-ben a MFTR-t.

(5)

seggel rendelkezett. A M F T R - n e k saját hajógyára nem volt, hajóit a budapesti g y á r a k b a n (Danubius, S c l i c k - N i c h o l s o n ) rendelte, viszont volt k é t nagy hajójavító telepe, R é v - K o m á r o m b a n é s O r s o v á n .

A Monarchia harmadik legnagyobb hajózási társasága az 1888-ban alapított D é l ­ n é m e t D u n a - g ő z h a j ó z á s i T á r s a s á g ( D D G T , S ü d d e u t s c h e Donau-Dampfschiffahrt Gesell­

schaft, S D D G ) volt, melynek r é s z v é n y e i t 1910-ben az osztrák k o r m á n y szerezte meg. A társaság 1914-ben 11 v o n t a t ó g ö z ö s t é s 5 motoros áruszállítót birtokolt, 7000 lóerő össz­

teljesítménnyel, valamint 110 uszállyal, ö s s z e s e n 77 800 tonna h o r d k é p e s s é g g e l . A M o ­ narchia négy nagyobb hajózási vállalata közül a legkisebb a Magyar Belhajózási Rt.

( M B R ) volt, melynek 1914-ben 13 v o n t a t ó g ö z ö s e és 1 s z e m é l y g ő z ö s e volt, 4900 lóerő ö s s z t e l j e s í t m é n n y e l , valamint 98 uszállyal, ö s s z e s e n 56 000 tonna h o r d k é p e s s é g g e l .1 1

A többi dunai á l l a m nagyobb hajózási társaságai közül t é m á n k s z e m p o n t j á b ó l a leg­

fontosabb a Bajor L l o y d ( B L , Bayerische L l o y d ) , m i v e l 1917-től az e vállalattól bérelt hajók is o s z t r á k - m a g y a r irányítás alatt álltak. A z 1913-ban alapított vállalat 1914-ben 4 v o n t a t ó g ő z ö s é s 3 áruszállító motoros felett rendelkezett, 2600 lóerő ö s s z t e l j e s í t m é n n y e l , valamint 40 uszállyal, ö s s z e s e n 28 000 tonna h o r d k é p e s s é g g e l . M i v e l a h á b o r ú alatt a B L h a j ó á l l o m á n y a dinamikusan n ö v e k e d e t t , é r d e m e s m e g e m l í t e n i , hogy a vállalatnak 1917-ben m á r 38 v o n t a t ó g ő z ö s e (13 120 L E ) , illetve 67 u s z á l y a (45 600 t) v o l t .1 2 A ro­

m á n állami hajózási társaság, az 1890-ben alapított Navigatia Fluviala Romana ( N F R ) 1914-ben 54 (12 360 L E ö s s z t e l j e s í t m é n y ű ) vontatót, valamint 133, ö s s z e s e n 36 630 tonna h o r d k é p e s s é g ü uszályt üzemeltetett. O r o s z o r s z á g 15 v o n t a t ó g ö z ö s s e l , 8400 lóerő ö s s z t e l j e s í t m é n n y e l , valamint 120 uszállyal, ö s s z e s e n 80 000 tonna h o r d k é p e s s é g g e l ha­

j ó z o t t a D u n á n . Szerbia 12 v o n t a t ó g ő z ö s s e l , 4800 lóerő ö s s z t e l j e s í t m é n n y e l , valamint 45 uszállyal, ö s s z e s e n 21 000 tonna h o r d k é p e s s é g g e l rendelkezett a h á b o r ú kitörése előtt, de a szerb h a j ó á l l o m á n y gyakorlatilag m á r a h á b o r ú elején m e g s e m m i s ü l t . B u l g á r i á n a k

1914-ben nem volt s z á m o t t e v ő h a j ó p a r k j a .1 3

A Duna teljes h a j ó á l l o m á n y á t az első v i l á g h á b o r ú előestéjén pontos statisztikai ada­

tok híján csak becsülni lehet, a k ü l ö n b ö z ő helyeken megadott adatok j e l e n t ő s e n e l t é r n e k e g y m á s t ó l . D ö b r e n t e i szerint a Duna h a j ó á l l o m á n y a 1914-ben 10 motoros hajóra, 75 s z e m é l y g ő z ö s r e , 300 v o n t a t ó g ő z ö s r e és 2500 uszályra r ú g o t t .1 4

A dunai hajózás katonai igénybe vételére vonatkozó tervek 1914 előtt

A z első v i l á g h á b o r ú előtt az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia h a d v e z e t é s e nem s z á m o l t a dunai kereskedelmi hajópark - a v a s u t a k é h o z fogható - komolyabb m é r t é k ű i g é n y b e v é ­ telével, illetve k ö z p o n t i katonai irányító szervezet alá r e n d e l é s é v e l . Ennek m e g f e l e l ő e n a h a d v e z e t é s e n belül nem létezett olyan k ö z p o n t i szervezet, mely a (vasúti és vízi) szállítá­

sok h á b o r ú esetén való m e g s z e r v e z é s é t irányította volna. B é k e i d ő b e n ezt a feladatot az 5. E B ( E i s e n b a h n b ü r o ) látta el, amely a v e z é r k a r é s a k ö z ö s H a d ü g y m i n i s z t é r i u m k ö z ö s

11 Suppan 1917. 121. o.; Döbrentei 1934. 153. o.

1 2 Donaukonferenz 1916. 130. о.; Suppan 1917. 121. о.

1 3 Döbrentei 1934. 153. о.; Suppan 1917. 121. о.; Donaukonferenz 1916. 130. о.

14 Döbrentei 1934. 153. о.

(6)

a l á r e n d e l t s é g é b e n m ű k ö d ö t t , és mint nevéből kitűnik, csak vasúti k é r d é s e k k e l foglalko­

zott. A s z á z a d f o r d u l ó idején ugyan születtek e l k é p z e l é s e k a folyami hajózás h á b o r ú ese­

tén való nagyobb m é r v ű i g é n y b e vételére, de azokat rövid m é r l e g e l é s után, a folyami ha­

j ó z á s s z á m o s b i z o n y t a l a n s á g i t é n y e z ő j e (jégviszonyok, vízállás, k ö d ) , valamint az e l s ő ­ sorban g a b o n a s z á l l í t á s r a épült u s z á l y o k csapatszállításra való a l k a l m a t l a n s á g a miatt, el­

ejtették. A dunai kereskedelmi hajókat így csak á t k e l é s e k n é l , illetve lőszer é s katonai fel­

szerelés u t á n p ó t l á s á n a k szállítására k í v á n t á k f e l h a s z n á l n i .1 5 Mindebben t e r m é s z e t e s e n t ü k r ö z ő d t e k a h a d v e z e t é s e l k é p z e l é s e i az e l j ö v e n d ő h á b o r ú r ó l , melyek nem s z á m o l t a k annak é v e k i g tartó e l h ú z ó d á s á v a l , így azzal sem, hogy a katonailag i g é n y b e vett dunai kereskedelmi hajózás fő feladata a nem k ö z v e t l e n ü l katonai j e l l e g ű g a b o n a s z á l l í t á s lesz, s hogy e célra a korábban tervezettnél jóval több hajó igénybe vétele válik szükségessé.

T e r m é s z e t e s e n mindez nem jelentette azt, hogy a h a d v e z e t ő s é g teljesen lemondott volna a kereskedelmi hajózás i g é n y b e vételéről. A k ö z ö s H a d ü g y m i n i s z t é r i u m b a n m ű ­ k ö d ő , a h a d i t e n g e r é s z e t e t irányító tengerészeti osztály (Marinesektion) által kidolgozott haditervekben szerepeltek a K ö z é p - é s az A l - D u n á n hadihajók é s kereskedelmi hajók e g y ü t t m ű k ö d é s é r e v o n a t k o z ó e l k é p z e l é s e k . A z 1912-ben az o s z t r á k é s a magyar parla­

ment által megszavazott hadi szolgáltatási t ö r v é n y ( A u s z t r i á b a n 26. X I I . 1912, R G B L Nr.

236, M a g y a r o r s z á g o n 1 9 1 2 : L X V I I I . tc.) lehetővé tette, hogy h á b o r ú , illetve m o z g ó s í t á s esetén birtokosaik - t ö b b e k között - a vízi j á r m ü v e k e t , térítés e l l e n é b e n használatra, vagy akár v é g l e g e s e n is, átengedjék a hadseregnek, illetve a h a d i t e n g e r é s z e t n e k (12. §).

Amennyiben a hajókat a hadsereg vette i g é n y b e , az alá a p a r a n c s n o k s á g alá r e n d e l t é k őket, amely a part adott részén á l l o m á s o z o t t . Ez az alárendelési gyakorlat, valamint az, hogy a hajók c i v i l s z e m é l y z e t e csak r é s z b e n , a hajózási k é r d é s e k b e n kiadott parancsok tekintetében állt a katonai fegyelem és b ü n t e t ő j o g hatálya alatt (rájuk ugyanis a t ö r v é n y 9. § 3. b e k e z d é s e vonatkozott), meglehetősen hatástalanná tette a belvízi hajózást a háború kezdeti időszakában.

A k ö z ö s H a d ü g y m i n i s z t é r i u m 1910-ben az M F T R - r e l , 191 l-ben pedig a D G T - v e i k ö ­ tött m e g á l l a p o d á s t a t á r s a s á g o k hajóin való szállításokról, illetve a szállítások díjszabásá­

ról. A két e g y e z m é n y t l é n y e g é b e n azonos alapelvek szerint k ö t ö t t é k meg, legnagyobb k ü l ö n b s é g a l e h e t s é g e s ú t v o n a l a k , illetve a f e l a d ó h e l y e k k ö z t volt. M i n d k é t t á r s a s á g vál­

lalta, hogy személyhajóin a katonai s z e m é l y e k e t legfeljebb a társasági s z e m é l y d í j s z a b á s feléért szállítja. A m e g á l l a p o d á s o k b a n á r u n e m e n k é n t rögzítették a katonai tarifákat, i l ­ letve a különféle illetékek mértékét. A megállapított d í j s z a b á s o k csak b é k e i d ő esetén voltak é r v é n y e s e k .1 6 M i n t látható, e m e g á l l a p o d á s o k b a n s z ó sem volt a hajóbérletekről, vagy katonai irányításáról, c s u p á n a hadsereghez tartozó s z e m é l y e k utaztatásáról, illetve a hadsereg tulajdonában lévő áruk k e d v e z m é n y e s tarifájú szállításáról egyeztek meg.

A z á l l a m s e g é l y b e n r é s z e s ü l ő hajózási vállalatok ( D G T , M F T R ) s z á m á r a az á l l a m m a l kötött s z e r z ő d é s k ü l ö n előírta h á b o r ú , illetve m o z g ó s í t á s e s e t é r e a hajópark á t e n g e d é s é t hadi szolgálatra. A magyar á l l a m é s az M F T R k ö z ö t t 1914-ben létrejött s z e r z ő d é s , az 1 9 1 4 : X X I I . tc. 36. szakasza a k ö v e t k e z ő k é p p rendelkezett: „A társaság kötelezi magát,

15 Döbrentei 1934. 154. o.

1 6 Egyezmény és katonadíjszabás a m. kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság hajóin való szállí­

tásra (érvényes 1910. december 1-től). Budapest, 1911. Egyezmény és katonadíjszabás az Első cs. kir. Szaba­

dalmazott Dunagőzhajózási Társaság hajóin való szállításra (érvényes 1911. április 1-től). Budapest, 1911.

(7)

hogy mozgósítás vagy háború esetén a cs. és kir. hadügyminiszter felszólítására a ren­

delkezésére álló egész hajóállományát, és minden üzemi felszerelését, állomási berende­

zéseit és műhelyeinek készleteit megfelelő kártalanítási díj ellenében a katonai igazgatás és a haditengerészet szolgálatába a szükséghez képest átengedi. " A z i g é n y b e vételért j á ­ r ó díjazás, illetve a b e k ö v e t k e z e t t k á r o k miatti kártérítés m ó d o z a t á r ó l és m é r t é k é r ő l a törvény nem rendelkezett, azt a H a d ü g y m i n i s z t é r i u m m a l , illetve a tengerészeti osztállyal a k o n k r é t esetben k ö t e n d ő m e g á l l a p o d á s n a k kellett s z a b á l y o z n i a .

A h a d i t e n g e r é s z e t , azaz a tengerészeti osztály a D G T - v e i 1911-ben külön s z e r z ő d é s t kötött 4 v o n t a t ó g ő z ö s , 3 uszály és 1 s z e m é l y g ő z ö s bérletére. E s z e r z ő d é s t az 191 l-ben m e g á l l a p í t o t t feltételek szerint 1912 és 1914 között minden é v b e n m e g h o s s z a b b í t o t t á k . A s z e r z ő d é s alapján, m o z g ó s í t á s idején, belföldi h a s z n á l a t esetén, a hivatalos katonai bérleti tarifán felül 15 %-os, külföldi használat esetén ( O r s o v á t ó l lefelé) 30 %-os pótlék j á r t a DGT-nek. Emellett a h a d i t e n g e r é s z e t teljes felelősséget vállalt a hajókat ért k á r o k

m e g t é r í t é s é r e . A bérleti díj fejében a D G T biztosította, illetve fizette é s é l e l m e z t e a hajók s z e m é l y z e t é t , valamint a g é p e k ü z e m é h e z s z ü k s é g e s anyagokat; a v o n a l k o r m á n y o s o k a t viszont a h a d i t e n g e r é s z e t fizette.1 7 Minderre azért s z ü k s é g e s külön kitérni, mert a h á b o r ú f o l y a m á n , mint látni fogjuk, a bérleti díj kifizetése mellett a h a d v e z e t é s fokozatosan ma­

g á r a vállalta a bérelt hajók ellátását e l ő s z ö r é l e l m i s z e r r e l , majd a h á b o r ú v é g e felé ü z e m ­ anyaggal is.

A D G T - v e l é s az M F T R - r e l külön kötött s z e r z ő d é s e k , valamint a b é k e idején a h á b o ­ rú e s e t é r e szerkesztett i d e v á g ó katonai j o g s z a b á l y o k is bizonyítják, hogy a k ü l ö n b ö z ő hajózási t á r s a s á g o k hajóparkjának e g y s é g e s katonai vezetését nem tervezték. Sőt, a ka­

tonai s z a b á l y z a t o k teljesen e g y f o r m á n s z a b á l y o z t á k a dunai hajózást é s a vasúti forgal­

mat, b á r ez a két szállítási nem mind szervezetileg, mind igazgatás s z e m p o n t j á b ó l na­

gyon k ü l ö n b ö z ö t t e g y m á s t ó l . Ezek szerint például a hajózási é s vasúti vonalak é s állo­

m á s p a r a n c s n o k s á g o k szolgálata teljesen egyforma lett volna. M é g talán ennél is nagyobb p r o b l é m á t jelentett, hogy a tervek szerint a r e n d e l k e z é s i jogokat e g y s é g e s irányítás he­

lyett területi alapokon (adott frontszakaszok, illetve h á t o r s z á g o k szerint) s z á n d é k o z t á k s z é t s z a b d a l n i .1 8 Mindez c s u p á n hatásköri t o r z s a l k o d á s r a , illetve a m e g l é v ő k a p a c i t á s o k lehető legrosszabb k i h a s z n á l á s á r a vezethetett, ami a h á b o r ú első i d ő s z a k á b a n be is bizo­

nyosodott. Ezek az e l g o n d o l á s o k csak addig, és akkor is csak nagyon k o r l á t o z o t t a n v o l ­ tak m ű k ö d ő k é p e s e k , ameddig a h a d v e z e t ő s é g csak egy hajózási társaság j á r m ű p a r k j á t s z á n d é k o z o t t i g é n y b e venni. M i v e l azonban a h a d v e z e t é s m á r a h á b o r ú k e z d e t é n két, ál­

lamilag t á m o g a t o t t hajózási társaságtól ( D G T , M F T R ) , k é s ő b b pedig m á r az összes oszt­

rák és magyar vállalattól bérelt hajókat, majd gyakorlatilag 1915 őszétől (formálisan 1917 februárjától) a n é m e t Bajor L l o y d (Bayerische L l o y d , B L ) hajói felett is rendelke­

zett, e hajópark észszerű k i h a s z n á l á s á r a a h á b o r ú előtt megszabott f o r m á k é s keretek tel­

jesen alkalmatlannak bizonyultak. Hamarosan bebizonyosodott, hogy ez csak e g y s é g e s és h a t é k o n y v e z e t é s mellett lehetséges.

1 7 K M A Mladiáta-gyüjtemény, Marinesektion/Operationskanzlei (MS/OK) Nr. 275. 1911., Nr. 4680. 1912., Nr. 5129. 1913., Nr. 3809. 1914. (másolat). Később abból vita támadt a haditengerészet és a DGT között, hogy a haditengerészet szerint túlságosan felülértékelte a DGT a bérbe adott hajóit.

1 8 K M A Mladiáta-gyüjtemény, Dienstbuch E-57 V. C.

(8)

V i l á g o s volt ugyan, hogy a t ö r v é n y b e n háttérbe szorult a c e n t r a l i z á c i ó elve, ezt a hiá­

n y o s s á g o t azonban nem hozta s z ó b a senki. A k ö z ö s H a d ü g y m i n i s z t é r i u m t e n g e r é s z e t i o s z t á l y á n 1913. j ú n i u s 3-án tartott m e g b e s z é l é s e n , melyen a tengeri kereskedelmi flotta h á b o r ú s feladatairól tárgyaltak, az e l n ö k l ő K a r l Kailer von Kaltenfels ellentengernagy, a tengerészeti osztály f ő n ö k é n e k helyettese, nem b o c s á t o t t a vitára a belvízi hajózás k é r d é ­ s é t .1 9 A z adott helyzetben ez teljesen érthető volt, m i v e l a m e g b e s z é l é s k i e g é s z í t ő részét k é p e z t e az é p p e n akkor B é c s b e n , a H á r m a s s z ö v e t s é g h a d i t e n g e r é s z e t i e g y e z m é n y é n e k újbóli m e g k ö t é s é r ő l folyó, h á r o m o l d a l ú t á r g y a l á s o k n a k . A j ú n i u s b a n m e g k ö t ö t t , é s 1913.

november 1-én h a t á l y b a lépő e g y e z m é n y t á m a d ó had m ü v e l e t e k k e l és a F ö l d k ö z i - t e n g e r o l a s z - o s z t r á k - m a g y a r e l l e n ő r z é s alá v o n á s á v a l s z á m o l t ,2 0 amelyben t e r m é s z e t s z e r ű l e g a dunai kereskedelmi hajózásnak semmilyen szerep nem juthatott. Mindezen felül, a hadi­

t e n g e r é s z e t k e v é s s é volt érdekelt a dunai kereskedelmi hajópark i g é n y b e v é t e l é b e n , mivel a Duna-Flottilla igényeit a dunai hajópark t ö r e d é k é t k i t e v ő , viszonylag c s e k é l y s z á m ú bérelt kereskedelmi hajóval is k i lehetett elégíteni. M i n t k ö z i s m e r t , a h á b o r ú k i t ö r é s e k o r az e s e m é n y e k végül m á s k é n t alakultak. O l a s z o r s z á g s e m l e g e s s é g é v e l , majd 1915-ös hadba lépésével az antant o l d a l á n az A d r i á r a b e z á r t o s z t r á k - m a g y a r kereskedelmi tenge­

r é s z e i n e k j ó v a l kisebb szerep jutott a h á b o r ú során, mint a dunai h a j ó z á s n a k .

Az osztrák-magyar dunai hajózás katonai igénybe vétele 1914 augusztusa és 1915 októbere között

A szarajevói m e r é n y l e t után egy h ó n a p p a l k e z d e t é t vette az a konfliktus, amely, ha­

marosan v i l á g h á b o r ú v á s z é l e s e d v e , l á n g b a borította E u r ó p a j e l e n t ő s részét. A Monarchia h a d v e z e t é s e arra készült, hogy az O r o s z o r s z á g elleni f e l v o n u l á s k ö z b e n gyors c s a p á s t m é r S z e r b i á r a , majd az arra i g é n y b e vett erők egy részét m é g i d ő b e n é s z a k k e l e t r e cso­

portosítja át. M i n d e n t é n y e z ő t figyelembe v é v e , a Szerbia elleni t á m a d á s r a igen rövid i d ő s z a k állott r e n d e l k e z é s r e . A z Oskar Potiorek t á b o r n o k p a r a n c s n o k s á g a alatt álló 5. é s 6. hadsereg a Drina m e n t é n , a 2. hadsereg két hadteste a S z á v a és a Duna m e n t é n 1914.

augusztus 12-én lendült t á m a d á s b a . A z augusztus 16-án k e z d ő d ő szerb e l l e n t á m a d á s hamar, augusztus 2 3 - á r a a k i i n d u l ó p o n t j u k r a , a folyók m ö g é vetette vissza az o s z t r á k ­ magyar csapatokat. A Monarchia első katonai akciója kudarccal v é g z ő d ö t t .

A z o s z t r á k - m a g y a r h a d v e z e t é s az első szerbiai t á m a d á s kudarca után k é n y t e l e n volt a 2. hadsereget G a l í c i á b a k ü l d e n i . Franz Conrad von H ö t z e n d o r f vezérkari főnök ú g y ter­

vezte, hogy a G a l í c i á b a n aratott sikerekkel p á r h u z a m o s a n újabb t á m a d á s t indít S z e r b i á ­ ban. G a l í c i á b a n azonban siker helyett v e r e s é g született, Conrad pedig arra számított, hogy egy szerbiai siker leplezheti a galíciai kudarcot. A l e g s ú l y o s a b b galíciai elhárító harcok idején, szeptember 8-án megindult az újabb, Szerbia elleni t á m a d á s az 5. é s a 6.

hadsereg, valamint a 2. hadsereg m a r a d é k csapatainak r é s z v é t e l é v e l . A z o s z t r á k - m a g y a r csapatok sikeresen átkeltek a S z á v á n é s a D r i n á n . B á r a szeptember 16-án k i b o n t a k o z ó szerb e l l e n t á m a d á s megakasztotta az előrenyomulást, é s visszavetette a csapatokat, az oszt-

Letschev 2002. 58. o. A tengeri kereskedelmi hajópark irányításának a feladata a tábori szállításvezető­

ségekkel azonos státuszú tengeri szállításvezetőségé (Seetransportleitung) volt.

*>()

Paul G. Halpenr. Anton Haus. Österreich-Ungarns Großadmiral. Graz, 1998. 84-92. о.

(9)

r á k - m a g y a r v i s s z a v o n u l á s , az e l ő z ő támadástól eltérően, a hídfők m e g t a r t á s á v a l fejező­

dött be. Szerbiát azonban ismét nem sikerült sem legyőzni, sem j e l e n t ő s e n m e g g y e n g í t e n i . A z újabb, Szerbia elleni t á m a d á s november 5-én vette kezdetét. A s ú l y o s galíciai har­

cok idején m e g i n d í t o t t offenzíva hátterében t ö b b , politikai j e l l e g ű ok húzódott. A M o ­ n a r c h i á n a k igencsak s z ü k s é g e volt egy gyors, i m p o n á l ó g y ő z e l e m r e az addig elszenve­

dett kudarcok után, hogy e g y e l ő r e m é g semleges s z o m s z é d j a i n a k , O l a s z o r s z á g n a k és R o m á n i á n a k elvegye a k e d v é t az esetleges hadba lépéstől. Emellett T ö r ö k o r s z á g n a k a K ö z p o n t i Hatalmak oldalán való h á b o r ú b a lépésével ( o k t ó b e r 28 - november 5.) felme­

rült a k ö z v e t l e n vasúti ö s s z e k ö t t e t é s igénye. R o m á n i a , s e m l e g e s s é g é r e hivatkozva, nem engedte át a T ö r ö k o r s z á g n a k szánt n é m e t s z á l l í t m á n y o k a t ( m í g a S z e r b i á n a k szóló orosz s z á l l í t m á n y o k a t igen), ezért Szerbián át kellett B u l g á r i a , azon keresztül pedig T ö r ö k o r ­ szág felé utat n y i t n i . A Monarchia, balkáni érdekszféráját féltve, nem akarta, hogy n é m e t e r ö k jelenjenek meg, és lépjenek fel Szerbia ellen, i n k á b b ö n e r ő b ő l p r ó b á l k o z o t t újabb t á m a d á s s a l . November 5-én a szávai é s a drinai hídfőkből kiindulva m e g k e z d ő d ö t t a harmadik szerbiai hadjárat: a szerb hadsereg visszavonult, az e l ő r e n y o m u l á s sikeres volt;

november 2 9 - é n sikerült B e l g r á d o t is elfoglalni. December 3-án viszont megindult a szerb e l l e n t á m a d á s , é s Potiorek 9-én k é n y t e l e n volt újfent v i s s z a v o n u l á s t elrendelni. De­

cember 15-ére az o s z t r á k - m a g y a r csapatok e l h a g y t á k az ö s s z e s elfoglalt területet, bele­

értve a k o r á b b a n birtokolt hídfőket is. A Monarchia ismét kudarcot vallott.

E t a n u l m á n y keretei közt nem tisztünk a cs. és kir. Duna-flottilla harcainak részletes taglalása, de a t é m a s z e m p o n t j á b ó l feltétlenül s z ü k s é g e s v á z l a t o s ismertetésük. A n n á l is i n k á b b , mert a szerbiai harcokban, majd a későbbi a k n a m e n t e s í t é s b e n fontos szerep j u ­ tott az o s z t r á k - m a g y a r folyami h a j ó h a d n a k . A szarajevói m e r é n y l e t e t k ö v e t ő e n 1914. j ú ­ lius 2 3 - á n a teljes flottillát m o z g ó s í t o t t á k é s a szerb határ k ö z e l é b e irányították. A B a l ­ k á n - h a d e r ő p a r a n c s n o k s á g a alá helyezett flottillát h á r o m csoportra osztották, a Z i - monyban á l l o m á s o z ó Duna-csoportra, a Brodban á l l o m á s o z ó S z á v a - c s o p o r t r a é s a Pan- c s o v á n á l l o m á s o z ó Pancsova-csoportra.

A h a d ü z e n e t éjszakáján a T E M E S , a B O D R O G és a S Z A M O S monitor kifutott Z i - m o n y b ó l , és 29-én hajnali 2 óra 20 perckor lőni kezdte B e l g r á d o t . A h á r o m monitor á g y ú t ü z é v e l vette k e z d e t é t a v i l á g h á b o r ú . A k ö v e t k e z ő h ó n a p o k b a n a h á r o m csoport e g y s é g e i t szinte minden nap bevetették. A Duna-csoport augusztus k ö z e p é i g a belgrádi tüzérségi állásokat lőtte, é s a szeptember 7 - 8 - i szerb átkelési kísérlet m e g a k a d á l y o z á s á ­ ban is részt vett. A Pancsova-csoport szeptember 9-ig á l l a n d ó j á r ő r s z o l g á l a t b a n és e r ő ­ szakos felderítésekben vett részt. A S z á v a - c s o p o r t a saját hadsereg S z á v a menti, v á l t a k o ­ zó s z e r e n c s é v e l folyó h a d m ű v e l e t e i t t á m o g a t t a , á m augusztus m á s o d i k és szeptember el­

ső felében az alacsony vízállás tétlenségre kárhoztatta.

Szeptember 28-án a szerbek hidat verve kíséreltek meg átkelni a S z á v á n . A D u n á r ó l a T E M E S é s a K Ö R Ö S monitor befutott a S z á v á b a , é s az erős e l l e n s é g e s á g y ú t ű z ellenére m e g s e m m i s í t e t t e a hidat, m e g a k a d á l y o z t a a szerb csapatok átkelését. A két monitor ez­

után a S z á v á n maradt. A z őszi harcokban a flottillát t ö b b h a j ó v e s z t e s é g érte. Szeptember 9-én a v i s s z a v o n u l ó csapatok a „ d " és „ g " ő r n a s z á d o t k é n y t e l e n e k voltak felrobbantani.

O k t ó b e r 2 3 - á n hajnalban a flottilla zászlóshajója, a T E M E S monitor a k n á r a futott a Szá­

ván é s elsüllyedt. ( K é s ő b b k i e m e l t é k é s újra s z o l g á l a t b a állították.)

A harmadik szerb hadjárat idején az o s z t r á k - m a g y a r a k n a s z e d ő k ü l ö n í t m é n y novem­

ber v é g é i g eltávolította a S z á v á n lévő szerb a k n a z á r a k a t , majd december 7-re a belgrádi

(10)

a k n a z á r a t is felszámolták. A flottilla i s m é t e g y e s ü l h e t e t t az elfoglalt B e l g r á d előtt. Ezt k ö v e t ő e n a december 14-15-i v i s s z a v o n u l á s n á l az o s z t r á k - m a g y a r csapatok átkelését a monitorok fedezték. A harmadik szerb hadjárat kudarca után a flottilla e g y s é g e i Ó b u d á r a vonulta vissza telelni.

A tavasszal a szerb frontszakaszra visszatérő flottilla négy új, korszerű, a korábbiaknál nagyobb és e r ő s e b b fegyverzetű monitorral gyarapodott az 1915. esztendő folyamán. A monitorok s z á m a így, az elsüllyedt TEMES-sel együtt, tízre nőtt. A flottilla egységei az év tavaszán és nyarán j ó r é s z t csak őrjáratoztak, illetve kisebb ö s s z e c s a p á s o k b a n vettek részt.

A Duna-flottillánál a harci e g y s é g e k e n kívül különféle s e g é d h a j ó k és felfegyverzett g ő z ö s ö k is szolgáltak. Ezeket a flottilla r é s z b e n bérelte, r é s z b e n meg is vásárolta. E ha­

j ó k D G T vagy M F T R g ő z ö s ö k voltak, é s polgári s z e m é l y z e t t e l álltak szolgálatba, de pa­

rancsnokuk, illetve a fegyverek kezelői h a d i t e n g e r é s z e k voltak. A flottilla a h á b o r ú kitö­

r é s e k o r a T R A U N , a B A N H A N S és az A C H I L L E S D G T g ő z ö s ö k k e l rendelkezett, eze­

ket m é g 1914-ben k ö v e t t e az A N D O R , a B Á T A S Z É K és a S Á M S O N D G T , illetve az Á L M O S é s a T R I N I T A S M F T R g ő z ö s . 1915-ben újabb s e g é d h a j ó k vonultak be: a V Á G , a B A J A , a B Á C S K A , az U N A , a B E L G R Á D és a H E L E N E D G T , illetve a B A L A T O N M F T R g ő z ö s . A g ő z ö s ö k mellett t e r m é s z e t e s e n u s z á l y o k a t és pontonokat is i g é n y b e vett a flottilla, annál is i n k á b b , mert kezdetben csak 14 u s z á l y a v o l t .2 1 K é s ő b b az u s z á l y o k s z á m a m e g n ő t t , és a szénszállítók mellett, ahogy s z o l g á l a t b a álltak az új, olajtüzelésű monitorok és ő r n a s z á d o k , t a n k u s z á l y o k a t is bevonultattak.

A dunai kereskedelmi hajózás h á b o r ú s i g é n y b e v é t e l é n e k k é r d é s k ö r é v e l kapcsolatban mindenek előtt s z e m ü g y r e kell v e n n ü n k a h á b o r ú s szállítási feladatok irányítását v é g z ő szervek át-, illetve kialakulását. A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia h a d v e z e t é s é b e n b é k e ­ időben a szállítások irányítására hivatott szerv - a 27 v a s ú t v o n a l - p a r a n c s n o k s á g g a l ren­

d e l k e z ő 5. EB - a h á b o r ú előestéjén, 1914. j ú l i u s 2 7 - é n , az e l ő z e t e s m o z g ó s í t á s i tervek­

nek m e g f e l e l ő e n , feloszlott és átalakult. A z egykori 5. EB h á r o m részre vált szét: a szál­

lítási ü g y e k e t irányító t á b o r n o k r a , a tábori v a s ú t ü g y e k f ő n ö k é r e (Chef des Feldeisen­

bahnwesens) és irodájára, a k ö z p o n t i vasúti és hajózási s z á l l í t á s v e z e t ő s é g r e (Zentrale Eisenbahn und Dampschifftransportleitung) és a H a d ü g y m i n i s z t é r i u m vasúti o s z t á l y á r a (Eisenbahnsektion). A szállítások stratégiai j e l e n t ő s é g é n e k felismerése m á r 1914 végén oda vezetett, hogy a v a s ú t ü g y e k főnökét k ö z v e t l e n ü l a h a d s e r e g - f ő p a r a n c s n o k s á g n a k (Armee-Oberkommando, A O K ) r e n d e l t é k alá. A z ő a l á r e n d e l t s é g é b e n m ű k ö d ö t t az újonnan felállított K ö z p o n t i S z á l l í t á s v e z e t ő s é g ( K S Z V ; Zentraltransportleitung, Z T L ) , melynek parancsnoka magas r a n g ú vezérkari tiszt lett. A 27 v a s ú t v o n a l - p a r a n c s n o k s á g ezután a K S Z V a l á r e n d e l t s é g é b e n m ű k ö d ö t t .2 2 A K S Z V 1915-ig gyakorlatilag csak a vasúti ü g y e k k e l foglalkozott, a hajózást irányító csoportja csak 1915 n o v e m b e r é b e n j ö t t létre, 28. c s o p o r t k é n t .

A K S Z V - t a katonai szállítások e l ő k é s z í t é s é r e és végrehajtására, illetve a hadiszállítá­

sokkal kapcsolatos ü g y e k k e z e l é s é r e h o z t á k létre a H a d ü g y m i n i s z t é r i u m ö n á l l ó osztá­

lyaként, ideiglenes hatállyal, a h á b o r ú időtartamára. A felvonulás i d ő s z a k á b a n a felvonu­

lással kapcsolatos ü g y e k b e n k ö z v e t l e n ü l az A O K p a r a n c s n o k s á g a alatt állt, é s h a t á s k ö r e

2 1 K M A Mladiáta-gyüjtemény, Döbrentei 1920. 14. o.

2 2 Bővebben lásd: Kéri Kálmán: Az Osztrák-Magyar Monarchia vasúthálózata 1914-ben és felhasználása az első világháborúban. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1985/2. 225-293. o.

(11)

kiterjedt a Monarchia összes v a s ú t v o n a l á r a , illetve hajózási ú t v o n a l á r a . A T á b o r i Szállí­

t á s v e z e t ő s é g e k n e k ( T S Z V ; Feldtransportleitung, F T L ) a h a d t á p p a r a n c s n o k s á g o k , illetve a h a d s e r e g - h a d t á p p a r a n c s n o k s á g o k alá r e n d e l é s e után a K S Z V h a t á s k ö r e , az e l ő z e t e s tervek szerint, hivatalosan a T S Z V - k körzetén kívül e s ő vonalakra k o r l á t o z ó d o t t . A K S Z V felvonulás utáni, ö n á l l ó a n e l l á t a n d ó feladatkörét a k ö v e t k e z ő k b e n h a t á r o z t á k meg: a hátországi vasutak és hajózás irányítása a h a d t á p p a r a n c s n o k s á g o k és a H a d ü g y ­ m i n i s z t é r i u m utasításai alapján. A j á r m ü v e k elosztása é s irányítása, mind a vasúti, mind a vízi k ö z l e k e d é s e s e t é b e n ugyanakkor, némi ö n e l l e n t m o n d á s t okozva, nem csak a hátor­

s z á g b a n , hanem a frontokon is a K S Z V h a t á s k ö r é b e n maradt.2 3 M i n t azt a k é s ő b b i e k b e n látni fogjuk, a dunai hajózás tekintetében a h á b o r ú első h ó n a p j a i b a n m e g l e h e t ő s e n zava­

ros viszonyok uralkodtak, t ö b b e k között a h a t á s k ö r ö k k é r d é s é b e n .

A K S Z V h a t á s k ö r é t illetően k ö z v e t l e n ü l a hajózást érintették a k ö v e t k e z ő r e n d e l k e z é ­ sek. A fontosabb k i k ö t ő k b e n a K S Z V h a j ó á l l o m á s - p a r a n c s n o k s á g o k a t állíthatott fel, me­

lyek m ű k ö d é s e tekintetében a vasúti á l l o m á s p a r a n c s n o k s á g o k r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k voltak é r v é n y e s e k . A hajózás j o b b k i h a s z n á l á s a é r d e k é b e n a K S Z V a h a j ó á l l o m á s ­ p a r a n c s n o k s á g o k mellett elrendelhette újabb k i - é s b e r a k o d ó helyek létesítését, illetve új­

ra s z o l g á l a t b a állítását. E m u n k á k e l v é g z é s e , az u t á s z c s a p a t o k s e g í t s é g é n e k i g é n y b e v é ­ telével, illetve ü z e m e l t e t é s ü k a hajózási vállalatokra h á r u l t .2 4

A dunai kereskedelmi hajórajnak, k ü l ö n ö s e n a k é s ő b b i e k h e z képest, viszonylag cse­

kély szerepe volt az 1914 a u g u s z t u s á t ó l 1915 o k t ó b e r é i g terjedő i d ő s z a k b a n . A Duna Z i m o n y t ó l O r s o v á i g terjedő szakasza, illetve a S z á v a ez idő alatt szinte m i n d v é g i g a szerb csapatok ellenőrzése alatt állt. A szerbek tüzérségi e s z k ö z ö k k e l , illetve a k n a z á r a k telepítésével tették l e h e t e t l e n n é a hajózást.

A z első v i l á g h á b o r ú kitörésekor, a szerb Duna-szakasz lezárásával az o s z t r á k - m a g y a r folyami kereskedelmi flotta l é n y e g é b e n kettészakadt. 1914. j ú l i u s 28-án h o z z á v e t ő l e g e ­ sen 300-350 osztrák é s m a g y a r j á r m ű rekedt a Duna Vaskapu alatti s z a k a s z á n , r o m á n és bolgár k i k ö t ő k b e n . A m o z g ó s í t á s i parancsra, k o n z u l á t u s i s e g í t s é g g e l , a g ő z ö s ö k l e g é n y ­ ségéből sokan hazautaztak. A hajók tisztjeinek é s altisztjeinek a h a d v e z e t ő s é g rendelke­

zése alapján t o v á b b r a is hajóikon kellett maradniuk. 1914 ő s z e f o l y a m á n e hajók egy ré­

sze nem állt tétlenül, hanem részt vett a R o m á n i a és B u l g á r i a közti h a j ó f o r g a l o m b a n . A hajók egy része 1914-15-ben V i d i n mellett, egy D u n a - á g b a n telelt á t .2 5

A kettészakítás és semleges k i k ö t ő k b e n r e k e d é s mellett m á r a h á b o r ú első napjaiban t ö b b v e s z t e s é g e t szenvedett az o s z t r á k - m a g y a r folyami kereskedelmi hajópark. A z M F T R D E Á K F E R E N C s z e m é l y s z á l l í t ó g ő z ö s e j ú l i u s 28-án d é l b e n é p p e n csak elkerülte a szerb f o g s á g b a esést, mert m é g időben visszafordult.2 6 A folyami hajók közül a h á b o r ú első á l d o z a t a az M F T R F E R T Ő v o n t a t ó g ő z ö s e lett. A F E R T Ő és a J Ó Z S E F g ő z ö s j ú l i u s 2 8 - á n este a P o t i o r e k - p a r a n c s n o k s á g r e n d e l e t é r e 16 üres uszállyal a S z á v á r a indult, hogy

2 3 K M A Mladiáta-gyüjtemény, Dienstbuch E-57 V. C.

2 4 K M A Mladiáta-gyüjtemény, Dienstbuch E-57 V. C. 186., 203.

2 5 Лечев 2000. 363. о.

2 6 A menetrend szerint közlekedő gőzös déli 12 órakor ért az utolsó román állomásra, Gruiára, ahonnan a szemben lévő szerb Radujevácra indult volna, ahol már fegyveresek várták. A hajót az mentette meg, hogy k i ­ rakodása elhúzódott, és így a román biciklis táviratkihordónak sikerült a visszafordulásra felhívó parancsot kézbesítenie. Siba 1931. 6-7. o.

(12)

részt vegyen az o s z t r á k - m a g y a r csapatok á t k e l é s é b e n . M i e l ő t t a szávai vasúti hidat elér­

ték volna, a szerbek felrobbantották. A mederbe z u h a n ó hídrészek teljesen e l z á r t á k a ha­

j ó z á s i utat, így a g ő z ö s ö k t o v á b b h a l a d á s a l e h e t e t l e n n é vált. A rájuk z ú d u l ó e r ő s szerb g é p p u s k a t ű z b e n a F E R T Ő lehorgonyzott, a J Ó Z S E F parti z á t o n y r a futott. A folyamatos szerb tüzelés elől a F E R T Ő s z e m é l y z e t e a hajó magyar part felőli r é s z é r e h ú z ó d o t t , majd m i u t á n helyzete tarthatatlanná vált, é s a g ő z ö s m e g m e n t é s é n e k a r e m é n y e szertefoszlott, az ötödik nap éjszakáján partra s z á l l t .2 7 A F E R T Ő szerb k é z r e került, k é s ő b b e l s ü l l y e s z ­ tették. A J Ó Z S E F - e t m é g 1914 n o v e m b e r é b e n sikerült l e s z a b a d í t a n i a zátonyról és visz- szaszerezni.

Július 29-én reggel a f ő p a r a n c s n o k s á g kísérletet tett az e l ő z ő este megrekedt két g ő ­ z ö s k i s z a b a d í t á s á r a , és a D G T A L K O T M Á N Y , illetve az M F T R M E D V E és T R I N I T A S g ő z ö s é t a S z á v á r a k ü l d t e . A hajók m á r a S z á v a torkolatánál erős szerb tűzbe kerültek, és az A L K O T M Á N Y parancsnoka, Eberling Károly hajóskapitány, illetve első k o r m á n y o ­ sa, Gremsperger M i h á l y elesett. E hajósok voltak az első v i l á g h á b o r ú első hősi halottjai.

M i u t á n az A L K O T M Á N Y g ő z v e z e t é k e is találatot kapott, a h á r o m hajó visszafordult Zimonyba.

A h á b o r ú első napjaiban az O r s o v á n á l rekedt hajókat is érték v e s z t e s é g e k . A Tekia hegyre vontatott szerb t ü z é r s é g n e k sikerült az Ada-Kaleh-sziget v é d e l m e m ö g é m e n e k ü l t Z A G Y V A és D I A D A L gőzöst elsüllyesztenie. U g y a n í g y j á r t az O r s o v á r ó l Ó g r a d i n á r a m e n e k ü l t GR. S Z É C H E N Y I I S T V Á N és az A L B R E C H T g ő z ö s . Szeptember 10-én, Pancsova kiürítésének t é v e s hírére, a K e v e v á r á n á l ö s s z e v o n t R E G E N S B U R G , K O R - N E U B U R G , B A R A N Y A , Z Á G R Á B , S Z Á V A , M A R C H és E N N S gőzöst, valamint 40 uszályt, felsőbb parancsra, saját s z e m é l y z e t ü k süllyesztette e l .2 8

A z o s z t r á k - m a g y a r h a j ó v e s z t e s é g e k k e l p á r h u z a m o s a n a B e l g r á d - O r s o v a szakaszon gyakorlatilag sikerült a teljes szerb hajóparkot m e g s e m m i s í t e n i . M é g a h a d ü z e n e t napján behajózott magyar c s e n d ö r ö k n e k sikerült a V A R D A R szerb g ő z ö s t elfoglalniuk. A D I ­ A D A L n é v r e átkeresztelt hajót, mint m á r említettük, nem sokkal k é s ő b b a szerb t ü z é r s é g süllyesztette el. A C A R N I K O L A I L , a M O R A V A , a S R B I A , a M A C V A , a N E R E T V A g ő z ö s t az o s z t r á k - m a g y a r t ü z é r s é g elsüllyesztette, a K R A J N A , a D E L I G R A D , a S U M A D I A és a B E O G R A D g ő z ö s t pedig sikerült elfogni és z s á k m á n y u l e j t e n i .2 9 E ha­

j ó k e l s ü l l y e s z t é s é v e l , illetve elfogásával Szerbia elvesztette hajóparkjának n é g y ö t ö d é t . 1914-1915-ben a S z á v á n és a Duna B e l g r á d - O r s o v a s z a k a s z á n ö s s z e s e n 351 j á r m ű süly- lyedt el, e b b ő l 236 volt a g ő z ö s , uszály és ponton, a többi e v e z ő s b á r k a és dereglye.3 0

M i n t már említettük, a Duna és a S z á v a szerb e l l e n ő r z é s e miatt a folyami kereske­

delmi h a j ó k n a k a h á b o r ú első 15 h ó n a p j á b a n m e g l e h e t ő s e n k e v é s szerep jutott. A főként v o n t a t ó k b ó l é s u s z á l y o k b ó l álló dunai kereskedelmi h a j ó á l l o m á n y a m ú g y is k e v é s s é volt alkalmas csapatszállításra, k ü l ö n ö s e n a front k ö z e l é b e n , r é s z b e n a n o v e m b e r t ő l m á r c i u ­ sig tartó időszak k i s z á m í t h a t a t l a n j é g v i s z o n y a i , r é s z b e n pedig az e l s ő s o r b a n g a b o n a s z á l ­ lításra épült u s z á l y o k miatt. Egy 60 vagon b e f o g a d ó k é p e s s é g ű uszály ugyanis m a x i m á l i -

2 7 K M A Kézirattár, 287. Az MFTR FERTŐ gőzhajó lövetésről készült jelentés

2 8 Siba 1931. 14. o.

2 9 Siba 1931. 17.0.

3 0 Döbrentei 1934. 175. o.

(13)

san 18 vagonban e l h e l y e z h e t ő katonát tudott szállítani, de csak a l e g p r i m i t í v e b b körül­

m é n y e k között, tehát igen rövid, egy napnál hosszabb utazást nem igénylő t á v o n .3 1 E b b ő l következett, hogy a dunai kereskedelmi j á r m ü v e k e t k ö z v e t l e n katonai - csapatszállítási - célra e l s ő s o r b a n f o l y a m á t k e l é s e k n é l vették i g é n y b e . Ennek megfelelően m á r a h á b o r ú előtti tervek szerint is az i g é n y b e vett kereskedelmi hajók fő feladata az u t á n p ó t l á s szállí­

tása lett volna. A h á b o r ú k e z d e t é n n é h á n y kísérlet történt kereskedelmi hajók i g é n y b e v é ­ telére a v i s s z a v o n u l ó csapatok m e g s e g í t é s é r e , á m c s e k é l y sikerrel.3 2

A h á b o r ú kezdetén a b é r b e vett D G T - é s M F T R - h a j ó k k a l azok a helyi katonai h a t ó ­ s á g o k rendelkeztek, amelyek h a t á s k ö r é b e n a j á r m ü v e k é p p e n t a r t ó z k o d t a k . M i n t láttuk, a j á r m ü v e k e l o s z t á s a é s irányítása, elvileg, a frontokon is a K S Z V h a t á s k ö r é b e tartozott, de k ü l ö n ö s e n a vízi j á r m ü v e k e s e t é b e n , amikor m é g a hajózás irányítását hivatott szerve sem volt, a helyi p a r a n c s n o k s á g o k k a l szemben e g y s z e r ű e n képtelen volt j o g á t é r v é n y r e juttatni. A p a r a n c s n o k s á g o k időnként, minden f o r m a s á g nélkül, olyan j á r m ü v e k e t is i g é n y b e vettek, amelyeket nem bérelt a h a d v e z e t ő s é g . A parancsokat t ö b b n y i r e az általá­

nos helyzet ismerete nélkül, sokszor a hajózás k ö v e t e l m é n y e i n e k nem m e g f e l e l ő e n a d t á k k i , sőt, azok nem egyszer e l l e n t m o n d ó a k voltak. E helyzetben, k ü l ö n ö s e n az első h ó n a ­ pokban, nem csoda, hogy súlyos konfliktusok alakultak k i a hajók kapitányai és a demo­

ralizált csapatok parancsnokai közt.

A kaotikus helyzetet látva a k ö z p o n t i vezetés felé tett első lépést a szabadkai 4. tábori s z á l l í t á s v e z e t ő s é g e n belül 1914. november l-jén felállított katonai Hajózási Csoport m e g a l a k í t á s a jelentette. A Dittrich Ede vezérkari ő r n a g y p a r a n c s n o k s á g a alatt álló szállí­

t á s v e z e t ő s é g feladata volt - a dunai hajózás mellett - a szerb front felé i r á n y u l ó vasúti forgalom irányítása is. A Hajózási Csoport m e g a l a k í t á s a azt a célt szolgálta, hogy a kü­

l ö n b ö z ő vállalatoktól bérelt hajóparkot k ö z p o n t i v e z e t é s alatt álló, h a s z n á l h a t ó e g y s é g g é formálják. Mindezt, a vasúttal ellentétben, ú g y tervezték, hogy a katonai Hajózási Cso­

port a hajókat a tulajdonosoktól teljesen függetlenül vezesse. A z e l g o n d o l á s a l a p v e t ő e n helyes volt, de a m e g v a l ó s í t á s feltételei, e l s ő s o r b a n a Duna szerb csapatok általi ellenőr­

zése miatt, m é g h i á n y o z t a k . A bérelt hajóparkot irányító k ö z p o n t i szervezet létrejöttére további egy e s z t e n d ő t kellett várni. A 4. T S Z V Hajózási Csoportja 1914 d e c e m b e r é b e n 45 g ő z ö s s e l és 200 uszállyal rendelkezett.3 3

H a b á r , mint láttuk, 1914. november l-jén megalakult S z a b a d k á n a katonai Hajózási Csoport, a központi irányítást m é g s o k á i g nem tudták bevezetni. A helyzetet j ó l jellemzi a k ö v e t k e z ő j e l e n t é s , melyet a 4. T S Z V küldött a h a d s e r e g - f ő p a r a n c s n o k s á g n a k 1915.

j a n u á r 2 0 - á n : „ A hajóparkkal rendelkeznek: a balkáni h a d e r ő k FP-a és H T - a az újvidéki és titeli hídépítés v e z e t ő s é g e i , a petrovaradini e r ő d p a r a n c s n o k s á g , a T S Z V és a K S Z V . Rendszerint egyik h a t ó s á g sem ismeri a m á s i k s z ü k s é g l e t é t é s r e n d e l k e z é s é t . A h a t á s k ö r széjjelosztásának t e r m é s z e t e s k ö v e t k e z m é n y e az, hogy például két uszályt két külön g ő ­ zös vontatott ugyanazon az úton. Ehhez j á r u l a r e n d e l k e z é s i j o g g a l felruházott parancs­

n o k s á g o k gyakori változása, úgy hogy a hajók kapitányai m á r nem tudják, kinek enge­

delmeskedjenek."3 4 A v a l ó b a n h a t é k o n y k ö z p o n t i irányítás feltételei azonban csak Szer­

bia l e g y ő z é s e , é s a dunai vízi út m e g n y i t á s a után, 1915 n o v e m b e r é b e n j ö t t e k létre.

3 1 K M A Mladiáta-gyüjtemény, Z T L Nr. 72330. 1917. (másolat).

32

" Franz Conrad von Hötzendorf: Aus meiner Dienstzeit. IV. k. Wien, 1923. 334-335. o.

3 3 Döbrentei 1934. 160. o.

3 4 Idézi Döbrentei 1934. 156. o.

(14)

A z akkor m é g a k é s ő b b i e k h e z k é p e s t viszonylag c s e k é l y bérelt h a j ó á l l o m á n y legna­

gyobb részét a d ó D G T - v e l a k ö z ö s H a d ü g y m i n i s z t é r i u m m é g 1914-ben m e g á l l a p o d o t t a katonai szállítások tarifáiról, illetve a 15 %-os h á b o r ú s pótlék kifizetéséről, a m ó d o s í t o t t E 72 szolgálati előírás a l a p j á n .3 5 1914 őszén m e g á l l a p o d á s született a N é m e t o r s z á g n a k szóló g a b o n a s z á l l í t á s o k a l k a l m á v a l fizetendő bérleti díjakról is. A n é m e t e k r é s z é r e törté­

nő szállításokat e l k ü l ö n í t v e s z á m o l t á k el, de a bérleti díjakat az o s z t r á k - m a g y a r hadve­

z e t ő s é g fizette. 1915-ben h a s o n l ó m ó d o n k í v á n t á k rendezni a n é m e t hadsereg r é s z é r e t ö r t é n ő katonai szállításokat i s .3 6 A 4. T S Z V Hajózási Csoportja 1915-ben a D G T - n , i l ­ letve az M F T R - e n kívül m á s vállalatoktól is bérelt j á r m ű v e k e t . A z o k b é r l e t é h e z tavasz- szal új, n é g y o l d a l a s bérleti s z e r z ő d é s m i n t á t készítettek, mellyel a bérlés sokkal egysze­

r ű b b é vált, mint a k é t nagy társaság e s e t é b e n .3 7 U t ó b b i a k s z e r z ő d é s e i ugyanis meghalad­

ták a s z á z oldalt, és s z á m o s j o g i kiskapu l e h e t ő s é g é t h a g y t á k nyitva.

1915 a u g u s z t u s á b a n a 4. T S Z V Hajózási Csoportja p a p í r o n 53 g ő z ö s s e l é s 335 uszállyal rendelkezett, de csak 40 g ő z ö s és 257 uszály volt csak h a s z n á l h a t ó á l l a p o t b a n , a többi vagy elsüllyedt, vagy j a v í t á s alatt állt. A m i n t látható, a bérelt h a j ó á l l o m á n y az 1914. decemberi á l l a p o t h o z k é p e s t gyakorlatilag nem n ö v e k e d e t t . A z ü z e m b e n álló j á r ­ m ü v e k k ö z ü l is szállítási feladatokra csak 21 g ő z ö s és 149 uszály volt h a s z n á l h a t ó , a többit e g y é b c é l o k r a (átkelőhajó, h í d ő r s é g , raktárhajó) vették i g é n y b e .3 8 E bérelt hajó­

park is messze a l e h e t s é g e s optimum alatt teljesített, aminek e l s ő s o r b a n a t o v á b b r a is m e g l é v ő fejetlenség és s z e r v e z e t l e n s é g volt az oka. Ennek kirívó példája, hogy szinte minden nap történt valamilyen baleset. Emellett az Ú j v i d é k e n 1915 j a n u á r j á b a n létesített ideiglenes hadihíd is nagyban gátolta a h a j ó f o r g a l m a t .3 9

A z 1915-1916 fordulóján l é t f o n t o s s á g ú v á váló gabona-behozatal mellett m é g egy fontos feladat várt a dunai kereskedelmi hajózásra: a h á b o r ú b a 1914 n o v e m b e r é b e n be­

lépő T ö r ö k o r s z á g s z á m á r a a h a d i a n y a g - u t á n p ó t l á s t csak a D u n á n lehetett eljuttatni, m i ­ vel a semleges R o m á n i a nem engedte át területén a hadianyagot szállító vonatokat. A t ö ­ r ö k ö k u t á n p ó t l á s a m i n d e n e k e l ő t t N é m e t o r s z á g s z á m á r a volt fontos, mivel T ö r ö k o r s z á g e l s ő s o r b a n a n é m e t é r d e k s z f é r á b a tartozott, illetve a török h a d i t e n g e r é s z e t gyakorlatilag n é m e t v e z e t é s alatt á l l t .4 0 A z 1915 februárjában e l k e z d ő d ö t t a n t a n t - t á m a d á s a Dardanel­

lák ellen k ü l ö n ö s e n a k t u á l i s s á tette a török h a d i a n y a g - u t á n p ó t l á s kérdését. 1914 decem­

b e r é b e n , amikor a Monarchia csapatai átmeneti sikert értek el Szerbia ellen, és a D u n á n felszedték az a k n á k a t , nagyon rövid időre l e h e t ő v é vált e g y - k é t f e g y v e r s z á l l í t m á n y eljut­

tatása a D u n á n B u l g á r i á b a , ahonnan vasúton t o v á b b í t o t t á k azokat T ö r ö k o r s z á g felé. A

" K M A Mladiáta-gyüjtemény к. u. k. Kriegsministerium Abt. 5/EB Nr. 3279. 1914.

3 6 K M A Mladiáta-gyüjtemény к. u. k. Kriegsministerium Abt. 5/EB Nr. 4659. 1915. (másolat).

37

K M A Mladiáta-gyüjtemény Bérleti szerződés minta 1915. (másolat)

3 8 K M A Mladiáta-gyüjtemény Feldtransportleitung 4 Nr. 51086. (másolat)

3 9 K M A Kéziratgyűjtemény, 245. Horváth Károly miniszteri tanácsos bizalmas jelentése a Budapest-tumu- severini hajóútról a magyar királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségnek 1915. november 12. (Horváth Károly jelentése)

4 0 A Földközi-tengeren tartózkodó német GOEBEN csatacirkáló és BRESLAU cirkáló 1914. augusztus 10- én befutottak Konstantinápolyba, ahol formailag török tulajdonba kerültek, de a török haditengerészet parancs­

noka a német hajóraj vezetője, Wilhelm Souchon ellentengernagy lett. E két hadihajót lőszerrel és pótalkatré­

szekkel csak Németországból lehetett ellátni. A GOEBEN ráadásul folyamatosan turbinaproblémákkal küsz­

ködött, ezért is volt kiemelten fontos a pótalkatrészekkel való ellátás.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Amikor Kuhn arról ír, hogy a tudománytörténészeket már nem az érdekli, „hogy miként viszonyulnak Galilei nézetei a modern tudományos felfogáshoz, hanem inkább az,

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

Sendo comparado o atlas praguense com as amostras da cartografia portu- guesa antiga12 pode deduzir-se que o autor das cartas é o destacado cartógrafo português da primeira metade

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban