Beszámolók, szemlék, referátumok
312
Könyvtáros blogok tartalomelemzése: szakmai fejlődés és egyéb hasznos célok
Előzmények
A blogok olyan webhelyek, amelyeknél az újonnan felkerülő tartalom, vagyis a bejegyzések (postok) sorozata időrendben visszafelé jelenik meg. A bejegyzéseket az olvasók kommentálhatják és ezekre a szerzőjük (a blogger) szintén reagálhat. A blogok emellett tartalmazhatnak linkeket további információforrásokra vagy más kedvelt/ismerős blogokra (blogroll). A visszahivatkozásokat ún.
trackback módszerrel oldják meg automatikusan a blogrendszerek. Az új bejegyzésekről pedig RSS és Twitter csatornákon értesülhetnek az érdeklődők.
A könyvtáros blogok – más szakterületekhez és tudományágakhoz hasonlóan – népszerűvé vált szakmai kommunikációs formák. A 2000-es évek- ben jó néhány publikáció született a webes naplók sajátos világáról és speciálisan a blogok könyvtári hasznosításáról is, ám viszonylag kevés foglalko- zott ezek tartalmi elemzésével.
Az egyik legrégibb, gyakran hivatkozott mű Rebecca Blood 2002-ben megjelent könyve [1], melyben a szerző három nagy csoportba sorolta a blogok tartalmát: a) rövid naplóbejegyzések szer- zőjük mindennapjairól; b) az előbbinél hosszabb, de esszéméretet ritkán elérő jegyzetek a magán- élethez vagy a külvilághoz tartozó témákról; c) külső linkek köré írt szövegek, melyek egyfajta szűrőként vagy útjelzőként szolgálnak a weben elérhető információk tengerében. Luzón 2009-ben publikált [2] kutatása során 15 tudományos blogot vizsgált meg és négy fő típust definiált: a) (szak- ma)politikai javaslatok és vélemények; b) kutatási eredményekről szóló közlések (visszajelzés vagy együttműködés reményében); c) a tudományos életről szóló társalgás, a kapcsolati háló építése;
d) az előbbiek valamilyen kombinációja.
Míg egyes kutatók az önkifejezés, sőt esetleg az anonimitás mögé bújt odamondogatás ideális esz-
közének látják a blog műfaját, mások a benne rejlő közösség- és identitásépítési, illetve kommunikáci- ós és kooperációs lehetőségeket hangsúlyozzák.
A könyvtáros blogokra fókuszáló vizsgálatok is azt igazolták, hogy ezek elősegítik a szakmai és a tudományos kommunikációt, az önképzést és ön- fejlődést. Aharony [3] 2008-ban egy három hóna- pos időszak alatt harminc könyvtári és információ- tudományi blogban az olvasói kommenteket ele- mezte, és úgy találta, hogy bár sok hozzászólás csak általánosságokat tartalmazott, a többi meg- jegyzés nagyrészt szakmai témájú volt (pl. külön- böző könyvtári technológiákról, a web 2.0-ról, a nyílt hozzáférésről, vagy konferenciákról szóltak).
Meredith Farkas 2007-es cikkében [4] hasonló eredményekről számolt be. Ő 839 könyvtáros bloggert kérdezett meg, és adatai szerint a legsike- resebb, akár több ezres olvasóközönséggel ren- delkező szerzők főként a technológiai témákkal foglalkozók közül kerülnek ki. Mivel az informatika igen gyorsan fejlődik, sok könyvtáros számára az elsődleges tájékozódási forrás valamelyik népsze- rű szakmai blog. Coombs és Griffey [5] a követke- ző válaszokat adta arra a szónoki kérdésre, hogy miért lehet hasznos egy blog minden könyvtártípus számára: hírportálként szolgálhat a könyvtárhasz- nálóknak; teret adhat a belső kommunikációnak;
vagy egyszerűen csak felhasználható, mint egy ügyes eszköz valamilyen cél elérésére.
Arról, hogy valójában hogyan és milyen célokra használják a könyvtárosok ezt a technológiát, kik- kel kommunikálnak, és milyen információkat osz- tanak meg a segítségével, nem sok ismeretünk van. A jelen cikkben bemutatott tartalomelemzés ezt a hiányt igyekezett pótolni.
A kutatás ismertetése
A Librarian Blog Study elnevezésű kutatás során 12, célirányosan kiválasztott könyvtárosi blog be- jegyzéseit, olvasói hozzászólásait és a szerzők
TMT 60. évf. 2013. 7. sz.
313 viszontválaszait elemezték, továbbá egy kérdőíves
interjút is készítettek a bloggerekkel. A postokat és a kommenteket tartalmuk szerint négy csoportba sorolták: kutatási, társasági vagy politikai témájú- ak, illetve a szakmai fejlődéssel kapcsolatosak.
Quinn 2009-ben [6] összeállított egy 15 tételes listát azokról a blogokról, amelyeket könyvtáros szakemberek írnak, nagyon népszerűek, régóta léteznek és aktivitásuk, valamint tartalmuk minő- sége alapján is kitűnnek a többi közül. Közülük kettő érdektelen volt a Librarian Blog Study szem- pontjából, mert csak könyvismertetőket, illetve külső forrásokból származó híreket közölnek, egy pedig időközben leállt, úgyhogy a maradék egy tucatot vonták be a vizsgálatba. 2009 elejétől 2010 végéig minden hónapban mindegyik blognál vélet- lenszerűen kiválasztottak egy-egy postot, amely- hez legalább két komment érkezett. Így a 24 hó- nap alatt a 12 blogból összesen 288 bejegyzést, 1936 olvasói hozzászólást és 254 szerzői viszont- választ gyűjtöttek ki, vagyis 2478 szöveget ele- meztek tartalmi szempontból és osztottak be négy műfaji kategóriába, melyeket így definiáltak:
● Kutatási: tudományos eredmények megosztása, ötletek feljegyzése és megvitatása, szakmai in- formációcsere.
● Politikai: politikai jellegű vélemények és viták kormányzati vagy könyvtárügyi kérdésekben.
● Társasági: informális beszélgetés, információ- csere mindennapos ügyekről vagy éppen mé- lyenszántó gondolatokról.
● Szakmai fejlődés: információk megosztása karri- erépítéssel, tanulással vagy mentorálással kap- csolatban.
Összességében a tartalomelemzés alapján a „tár- sasági” téma volt a leggyakoribb (53%), a második legnépszerűbb kategória pedig a „szakmai fejlő- dés” (31%). A bejegyzések és hozzászólások 14%-a volt „politikai”, és mindössze 2%-uk „kutatá- si” jellegű. Két olyan blog akadt a vizsgált 12 közül, amelyeknél az összesített eredményhez képest más volt a listavezető: ezeknél a „szakmai fejlő- dés” csoportba esett a vizsgált szövegeknek mint- egy a fele. Közelebbről megnézve az egyes kate- góriákban az alábbi jellemző témákat lehetett azo- nosítani.
A „társasági” jellegű kommunikáció sokszor csak udvariassági üzeneteket tartalmaz (pl. régi barátok vagy kollégák üdvözlik egymást), illetve gyakoriak a köszönetnyilvánítások egy-egy hasznos bejegy- zésért, információért. Ide lettek besorolva a blogger nyaralási, utazási élményeiről szóló be- számolók is (mint pl. az a post, amelyben a szerző
elmesélte, hogy egy washingtoni útja során döb- bent rá arra, hogy mennyire hasznos tud lenni a Foursquare közösségi szolgáltatás). Voltak olyan bejegyzések is, amelyeknek a kommentjei közt keveredtek a társasági és szakmai jellegűek (pl.
amikor a blog gazdája a karrierépítés és a család, a gyereknevelés összehangolásának nehézségei- ről írt, amire több tucat reakció érkezett az olva- sóktól).
A „politikai” kategóriában gyakoriak a cégekkel és szolgáltatókkal kapcsolatos kifogások és viták. (Ide tartozik pl. az az eset, amikor egy open access vállalkozás úgy döntött, hogy szoftvert ad el egy nem-szabad szoftverekkel foglalkozó cégnek, ami nagy felháborodást keltett a blogszférában, és az olvasók különböző nézőpontokból kommentálták a dolgot; vagy például az OCLC szolgáltatásaira vonatkozó vélemények pro és kontra). Sok blog foglalkozik továbbá a könyvtárbezárásokkal, illetve általában a könyvtárak elégtelen finanszírozásával.
(Az egyik blog a „Mentsük meg a könyvtárakat”
kampányt propagálta, és a kommentelők közt egyesek a saját beszámolóikat is megosztották arról, hogy az átlagemberek, a diákok, vagy éppen a ALA hogyan próbálják megvédeni az iskolai és a közkönyvtárakat.)
A könyvtárosi blogbejegyzések közt a legritkább műfaj a „kutatási” jellegű szakmai post. Többnyire olyan vizsgálatokról, felmérésekről, eseményekről szóló beszámolók tartoznak ide, amelyek- ben/amelyeken a blogger egyénileg vagy egy cso- port tagjaként vett részt. Gyakori téma a web 2.0 (pl. a „23 Things” című, rendkívül népszerű – 15 országban adaptált – tananyag köré szervezett világtalálkozóról szóló információk), valamint a digitalizálással, a személyes adatokkal és a copy- righttal kapcsolatos problémák (pl. az egyik blogger írt egy tudósítást a Columbia Law School
„Google Books Settlement” témájú konferenciájá- ról, mire az egyik olvasója, a Chicago Law School professzora még aznap belinkelte hozzá az ott tartott előadásának prezentációját).
A „szakmai fejlődés” csoportba sorolt bejegyzések esetében érdemes megemlíteni, hogy ezeknél kiemelkedően nagy arányban, 45 százalékban ezen a műfajon belül maradtak a kommentek is. (A 45% azért magas, mert a gyakori köszönő és egyéb udvariassági hozzászólások a „társasági”
kategóriába kerültek.) Vagyis ezekben az esetek- ben gyakran egy kölcsönös tanítási és tanulási folyamat jön létre. A tudás és az információk meg- osztása nagyrészt technológiai témák körül alakul
Beszámolók, szemlék, referátumok
314
ki (pl. tippek a mikrofonok használatához, vagy a Ning, a Delicious és más, gyorsan változó közös- ségi oldalak működése, illetve lehetséges alterna- tívái). Egy jellemző eset volt ebben a műfajban, amikor az egyik blogger közzétett egy több mint száz tételes listát olyan ingyenes webkettes esz- közökről és szolgáltatásokról, amelyekkel a szerző véleménye szerint „pénzt spórolhatnak a könyvtá- rak”. A post mintegy 50 kommentet generált: volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy némelyik aján- lott eszköz csak magáncélra ingyenes, mások kritizálták a lista egyes tételeit, megint mások pe- dig továbbiakat ajánlottak hozzá. Gyakori az is, hogy a blogok gazdái itt teszik közzé a konferenci- ákon és workshopokon tartott előadásaik prezen- tációit.
A statisztikai elemzés mellett 2012 nyarán interjúk is készültek a bloggerekkel (a 12-ből 7-en vállal- koztak erre). Mindannyian egyetértettek a tarta- lomelemzés eredményeivel és azzal, hogy a szakmai fejlődés fontos motivációja a blogírói te- vékenységüknek és a blogjukban zajló kommuni- kációnak. Az általuk vezetett blog célját és a saját szerepüket firtató kérdésekre különféle válaszokat adtak, de a summázatokban több közös gondolat is volt. Például az, hogy a weben található infor- mációforrások, érdekességek egyszerű megosztá- sa helyett/mellett egyre inkább egy-egy téma körül- járására, tágabb kontextusba helyezésére töreked- nek. Egyikük így fogalmazott: „Azért bloggolok, hogy gondolkodásra késztessem az embereket...”.
Egy másik hasonló vélemény: „Élvezem az írást;
egy személyes naplót vezetek. A blognak köszön- hetően nyilvánosan tudok gondolkodni.
Mindannyiunknak ilyen elmélkedő szakembereknek kellene lennünk.”
Blogjaik jövőjével kapcsolatban általában optimis- ták voltak a megkérdezettek, úgy vélték, hogy szükség lesz ezekre továbbra is, bár valószínűleg a közelmúlthoz képest csökken az érdeklődés irántuk, mert az emberek figyelme a mikroblogok, például a Twitter felé fordult. Az egyik könyvtáros blogger szerint: „Azok a blogok fognak túlélni, amelyeknek sajátos nézőpontjuk van.”
A kutatás során elemzett könyvtáros blogok listája (zárójelben a blogger neve):
The Blue Skunk Blog (Doug Johnson) http://doug- johnson.squarespace.com
David Lee King (David Lee King) http://davidleeking.com
Information Wants to Be Free (Meredith Farkas) http://meredith.wolfwater.com/wordpress Free Range Librarian (Karen G. Schneider) http://freerangelibrarian.com
Librarian in Black (Sarah Houghton-Jan) http://librarianinblack.net/librariainblack/
Library Law Blog (Mary Minow és Peter Hirtle) http://blog.librarylaw.com/librarylaw/
Librarian.net (Jessamyn West) http://www.librarian.net Library Bytes (Helen Blowers) http://librarybytes.com
Phil Bradley’s Weblog (Phil Bradley) http://www.philbradley.typepad.com The Shifted Librarian (Jenny Levin) http://www.theshiftedlibrarian.com Stephen’s Lighthouse (Stephen Abram) http://wwwstephenslighthouse.sirsidynix.com Tame the Web: Libraries, Technology and People (Michael Stephens) http://www.tametheweb.com
Hivatkozások
[1] BLOOD, Rebecca: The weblog handbook: Practical advice on creating and maintaining your blog. Cam- bridge, Perseus, 2002.
[2] LUZÓN, Maríe José: Scholarly hyperwriting: The function of links in academic weblogs. = Journal of the American Society for Information Science and Technology, 60. köt. 1. sz. 2009. p. 75−89.
[3] AHARONY, Noa: LIS blog comments: An exploratory analysis. = Libri, 60. köt. 1. sz. 2010. p. 65−77.
[4] FARKAS, Meredith: The bloggers among us. = Li- brary Journal, 132. köt. 20. sz. 2007. p. 40−43.
[5] COOMBS, Karen A. – GRIFFEY, Jason: Library blogging. Columbus, Linworth, 2008.
[6] QUINN, Mary Ellen: Learning with blogs: Selected blogs that will enlighten and inform every library pro- fessional. = American Libraries, 40. köt. 8−9. sz.
2009. p. 59−61.
/JACKSON–BROWN, Grace M.: Content analysis study of librarian blogs: Professional development and other uses. = First Monday, 18. köt. 2. sz. 2013.
http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/
4343/3415/
(Drótos László)
