A MAGYAR NYOMDÁSZOK TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLYAI
Nyomatott Kner Izidor könyvnyomdájában, Gyomán. 1937. 186007
I. A társaság címe, székhelye, működési területe, hivatalos nyelve és pecsétje.
1. §. A társaság címe: „Magyar Nyomdászok Társasága”.
2. §. Székhelye: Budapest, működési területe: Magyarország.
3. §. Hivatalos nyelve a magyar.
4. §. A társaság pecsétje a társaság teljes címe, az alapítási „1936” évjelzéssel.
II. A társaság célja és az ennek elérésére szolgáló eszközök.
A társaság vagyona.
5. §. A társaság célja:
a) a nyomdász mesterségnek, valamint a rokon iparágaknak minden kereseti tevékenységtől mentesen, önzetlenül, csakis közérdekből való fejlesztése;
b) a társaság tagjai között a kartársi szellem fejlesztése;
c) a társaság tagjai szakismeretének tökéletesítése, továbbá a tudományos és gyakorlati szak- törekvések támogatása;
d) segélyre szoruló társasági tagok, vagy elhalt társasági tagok hozzátartozóinak anyagi támo- gatása.
6. §. A cél elérésére szolgáló eszközök: könyvek, folyóiratok, előadások tartása, szakkönyvek kiadása, ösztöndíjak adása.
7. §. A társaság vagyona a következő jövedelmekből alakul:
a) a tagok tagdíjai;
b) a tagdíjak befizetése által létesülő vagyon kamatjövedelmei;
c) rendkívüli bevételek (adományok).
III. A tagokról, azok felvételének és a tagság megszűnésének módja.
8. §. A társaság tagjai: alapító, rendes és tiszteletbeli tagok.
9. §. A társaság alapító tagjai azok, akik a társaság alapításában részt vettek és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét sajátkezűleg aláírták.
10. §. Rendes tagja lehet a társaságnak minden büntetlen előéletű magyar állampolgár. A rendes tag felvétele a felvételre jelentkezőnek sajátkezűleg aláírt, az intézőbizottság 1 tagjá- nak ajánlásával ellátott belépési nyilatkozat alapján történik. E nyilatkozatnak tartalmazni kell a belépő tag nevét, foglalkozását, lakását és a felvételre jelentkezés napját.
A tagfelvételre jelentkező, illetve jelentkezők névjegyzékét legalább 14 nappal a tagfelvételi kérelemről határozó intézőbizottsági ülés előtt a társaság helyiségében ki kell függeszteni. A kifüggesztés keltével ellátott jegyzéket a társaság elnökének és jegyzőjének alá kell írnia, akik a szabályszerű kiállításért személyesen felelősek.
A felvétel tárgyában az intézőbizottság határoz. Az intézőbizottság 3 tagjának ellenkező szavazata esetén az ajánlott visszautasítottnak tekintendő. E határozat ellen a visszautasított jelentkezőnek joga van a 19. § szerint a közgyűléshez fellebbezni. Az intézőbizottság által
felvett tag jogait csak az intézőbizottságnak a tagfelvétel tárgyában hozott határozatát követő hónap 1. napjától kezdve gyakorolhatja.
A társaság szabályszerű tagfelvételi könyvet tartozik vezetni, amelynek az ajánlott tag nevét, foglalkozását, lakását, jelentkezésének napját és az intézőbizottságnak a felvétel tárgyában hozott határozatát és ennek keltét kell tartalmaznia. Nem szabad felvenni a társaság tagjául olyan egyént, akit titkos szerencsejáték miatt a bíróság jogerősen elítélt, vagy akit valamely egyesületből tiltott szerencsejáték játszása miatt kizártak.
11. §. Tiszteletbeli tagja lehet a társaságnak mindenki, akit az intézőbizottság javaslatára a közgyűlés azzá választ. Külföldiek csak kormányhatósági engedéllyel választhatók tisztelet- beli taggá.
12. §. A tagok jogai:
a) A tagok az egyesület helyiségét bármikor látogathatják, ott az egyesület könyveit, kiadmá- nyait használhatják.
b) Az alapító és rendes tagok a közgyűlésen szavazati joggal bírnak, választók és választ- hatók. A társaság által vezetett indítványkönyvben kívánságokat terjeszthetnek elő, amelyeket az intézőbizottság, vagy ha ennek hatáskörét meghaladja, a közgyűlés letárgyalni tartozik.
c) A tiszteletbeli tagok a társaság közgyűlésén megjelenhetnek, a tárgyalásokban részt vehet- nek, szavazati joguk azonban nincs.
13. §. A tagok kötelességei:
a) Az alapító tagok (9. §) egyszer és mindenkorra 300.– pengő alapító tagságidíjat fizetnek.
b) A rendes tagok a közgyűlés által évenként megállapítandó tagdíj megfizetésére kötelesek.
A belépésüktől számítva legalább 1 évig kötelesek tagdíjat fizetni, melynek összegét a közgyűlés évenként állapítja meg. A tagdíjat a felvételtől számított értesítés kézhezvétele után legalább havi részletekben tartoznak megfizetni a belépésüktől számított 1 évig még akkor is, ha ezen idő eltelte előtt a társaságból kilépnének vagy kizáratnának.
c) Az a tag, aki a társaság iránti pénzbeli kötelességeit nem teljesíti, a pénztáros által történő kétszeri eredménytelen írásbeli felszólítás vitán az intézőbizottság által a tagok sorából törölhető.
d) Kilépni kívánó alapító, vagy rendes tagok, ez utóbbiak akkor, ha a társaságba való fel- vételük óta 1 év letelt már, e szándékukat az intézőbizottságnak tartoznak írásban bejelenteni és tagdíjukat arra a hónapra, amelyben kilépésüket bejelentik, mindenesetre megfizetni.
e) A tiszteletbeli tagok minden pénzbeli kötelezettségtől mentesek.
f) Minden tag köteles a társaság céljának elérését legjobb tudása szerint elősegíteni és mindent elkerülni, ami a barátságos összműködés megzavarását vonná maga után. Kötelesek az intéző- bizottság és közgyűlés határozatait tisztelni és azoknak engedelmeskedni.
14. §. A tagság megszűnésének módja:
a) halálozás, b) kilépés, c) törlés, d) kizárás.
Minden tagnak jogában áll a társaságból bármikor kilépni, a rendes tagok fizetési kötelezettsége azonban a 13. § b) és d) pontja szerint alakul.
Törlésnek abban az esetben van helye, ha a tag a 13. § c) pontja szerinti felszólítás ellenére tagdíját befizetni elmulasztja.
A társaság tagjai sorából ki kell zárni azt a tagot:
a) akit hazafiatlan magatartás, vagy tiltott szerencsejáték, vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen elítélt;
b) aki a társaság alapszabályai ellen ismételten és szándékosan vét;
c) aki a társaság tekintélyét vagy annak egyes tagjait durván megsérti és általában a maga- viselete a társaság díszével össze nem férhető.
A törlés és kizárás elhatározása az intézőbizottság hatáskörébe tartozik. Az elnök a kizárási indítványt közli az illető taggal, aki arra a közléstől számított 8 nap alatt írásban nyilat- kozhatik. Érvényes törlési és kizárási határozathoz az intézőbizottsági tagok 2/3-ának jelenléte és titkos szavazás útján való leszavazása szükséges. Az intézőbizottságnak a kizárás és törlés tárgyában hozott határozata ellen, a határozat közlésétől számított 15 nap alatt lehet bármely tagnak a legközelebbi közgyűléshez fellebbezni. A kizárási eljárás tartama alatt az illető tag tagsági jogait nem gyakorolhatja.
A kilépett, törölt, vagy kizárt tag befizetéseit vissza nem követelheti.
IV. A társaság szervezete és igazgatása.
15. §. A közgyűlés általában: a közgyűlés a cselekvőképes tagok összességének képviselete és az egyesület egyetemes legfőbb szerve. Kétféle lehet, úgymint: rendes és rendkívüli. A köz- gyűlést az elnök hívja össze és vezeti, a napirendet is ő állapítja meg. A közgyűlés megtartá- sának napjáról a tagokat, a tárgysorozat közlése mellett, 8 nappal előbb kell egyszerű levéllel vagy levelezőlappal értesíteni.
a) Rendes közgyűlést évenként legalább egyszer, az év első harmadában feltétlenül tartani kell.
b) Rendkívüli közgyűlést fontos okból az intézőbizottság határozata alapján az elnök bár- mikor összehívhat, a számvizsgáló bizottság, vagy legalább 10 alapító vagy rendes tag kellően indokolt írásbeli kérésére 10 napon belül köteles összehívni. A rendkívüli közgyűlés időpont- járól a tagokat legalább 5 nappal a közgyűlés előtt értesíteni kell.
16. §. A szavazás módja és feltételei: a szavazás általában nyilt, tagfelvétel, törlés vagy ki- zárás alkalmával, valamint bármely tárgynál, 10 jelenlévő szavazásra jogosított kérésére azonban a szavazás titkos.
17. §. A közgyűlés határozatképessége: a közgyűlés általában véve határozatképes, ha azon a megjelenésre jogosított összes szavazatra jogosult tagok (12. § b) pontja) legalább 1/3-a jelen volt. A közgyűlés a határozatokat szótöbbséggel hozza, egyenlő szavazat esetén az elnök dönt.
Alapszabálymódosítás, más egyesületbe való olvadás, a társaság feloszlása és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában egybehívott közgyűlés határozatképességéhez azonban a tagok 2/3-ának a jelenléte, az e tárgyban hozott határozatok érvényességéhez pedig a jelen- levők legalább 2/3-ának a hozzájárulása szükséges.
Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg hatá- rozatképes számban, 8-30 napon belül, ugyanazon tárgysorozat mellett újabb közgyűlést kell összehívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
18. §. A közgyűlés tárgyai:
a) A tisztikar, intézőbizottság, számvizsgáló bizottság tagjainak 3 évi időtartamra való megvá- lasztása.
b) Költségvetés és zárszámadás letárgyalása, a felelős számadók részére a felmentvény meg- adása és általában a vagyoni kérdések végső fokon való intézése.
c) Az intézőbizottság hatáskörét meghaladó fontosabb szerződések, különösen a társasági vagyon állagát érintő egyéb jogügyletek elhatározása és jóváhagyása.
d) Az intézőbizottság megfellebbezett határozatának felülbírálása.
e) A tagok indítványainak tárgyalása; az indítványokat legalább 3 nappal a közgyűlés előtt az elnökhöz írásban kell benyújtani.
f) Az évi tagdíj összegének a megállapítása, amelyre nézve a m. kir. Belügyminiszter jóvá- hagyása kikérendő.
g) Az alapszabályok módosítása.
h) Feloszlás és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában határozathozatal.
i) Más egyesülettel való egyesülés elhatározása.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek a gyűlés lényeges mozzanatait kell tartalmaznia, a közgyűlésen résztvett tagok felsorolása mellett. A jegyzőkönyvet az elnök és jegyző írják alá és a jelenlévő tagok közül 2 tag hitelesíti, akiket e célra az elnök kér fel.
19. §. Az intézőbizottság.
Az intézőbizottság áll a tisztikarból, 6 rendes és 3 póttagból, akiket a rendes közgyűlés 3 évre választ.
A tisztikarból intézőbizottsági tagok: az elnök, alelnök, jegyző, pénztáros és ellenőr.
A póttagok megválasztásuk sorrendjében nyernek szükség esetén behívást.
Intézőbizottsági üléseket 1/4 évenként kell a tárgysorozat 8 nappal előbb való közlése mellett összehívni, sürgős esetekben rendkívüli intézőbizottsági ülést az elnök bármikor összehívhat és legalább 5 intézőbizottsági tag írásbeli kívánságára a tárgysorozat 2 nappal előbb való közlése mellett köteles összehívni.
A határozatképességhez a hivatalbeli és választott tagok együttes száma 1/3-ának – a törlés és kizárási határozatoknál 2/3-ának – jelenléte szükséges.
Az intézőbizottság a közgyűlés által hozott határozatokat foganatosítja, felügyel a tisztikar egyes tagjainak a tisztségükkel járó kötelezettségeik betartására, dönt a tagok felvétele, törlése és kizárása ügyében. Javaslatot tesz a közgyűlésnek tiszteletbeli tag választására.
Az intézőbizottság utalványozási joga esetenként az 1.500,– pengőt nem haladhatja meg.
Előkészíti közgyűlési tárgyalásra a költségvetést és a zárszámadást.
A közgyűlésnek vagy a társaság más szerveinek fenntartott ügyeken kívül minden más ügy- ben dönt.
Az intézőbizottság határozatai a közlést követő naptól számított 15 napon belül a legközelebbi rendes közgyűléshez fellebbezhetők.
Üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök és jegyző írnak alá és a jelenlévő tagok sorából az elnök által kijelölt 2 tag hitelesít.
20. §. Számvizsgáló bizottság.
A vagyonkezelés felülvizsgálatára az évi rendes közgyűlésen 3 teljes cselekvőképes tagból álló számvizsgáló bizottságot kell választani.
A számvizsgáló bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt sem az intézőbizottságnak nem lehetnek tagjai, sem pedig más tisztséget nem tölthetnek be.
Megbízatásuk időtartama alatt a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat és egyéb iratokat részletesen megvizsgálni és vizsgálataik eredményéről az intézőbizottságnak és közgyűlésnek írásban jelentést tenni tartoznak. Amennyiben pedig a számvizsgáló bizottság évközben észlelne valamely szabálytalanságot, azt az elnöknek, fontosabb esetekben a külön összehívandó rendkívüli közgyűlésnek bejelenteni köteles.
21. §. A tisztikar.
a) Az elnök a társaság vezetője, mint ilyen a társaságot kifelé ő képviseli, ő hívja egybe a köz- és intézőbizottsági gyűléseket, azokon elnököl. Szavazategyenlőség esetén döntő szavazattal bír.
A közgyűlés és intézőbizottság által meghatározott kereteken belül utalványozási jogköre van, de az általa kiutalványozható összeg az 1.000,– pengőt nem haladhatja meg.
Jogában van a társaság irományait, pénztárát és egyéb vagyonát bármikor megvizsgálni és általában a társaság érdekei felett őrködni.
b) Az alelnök az elnököt akadályoztatása esetében mindenben helyettesíti.
c) A jegyző a társaság jegyzőkönyveit, a tagok törzskönyvét vezeti. Végzi a társaság levelezé- sét és ellátja az előadói teendőket.
d) A pénztáros kezeli a társaság pénzét. Anyagi felelősséggel tartozik a társaság vagyonának kezeléséért. A vagyonkezelésről rendes okmányolt számadást tartozik vezetni. Fizetéseket az elnök utalványozása mellett teljesít. Kézipénztárban legfeljebb 200,– pengő összegű pénzt tarthat, a pénztári felesleget időnként az intézőbizottság által megjelölt a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó bankba, esetleg a Postatakarékpénztárba helyezi el. Vezeti a tagsági díjak nyilvántartását és gondoskodik a tagsági díjak pontos behajtásáról.
e) Ellenőr. A pénztáros közvetlen ellenőrzése céljából ellenőrt kell választani.
Az ellenőr a pénzkezelésért a pénztárossal együtt anyagilag egyetemlegesen felelős. Segítsé- gére van a pénztárosnak a tagdíjak behajtásában. Minden okmányt a pénztárossal egyetemben láttamozni tartozik. Bármely szabálytalanság észlelése esetén az elnöknek vagy az intéző- bizottságnak írásban jelentést tesz.
22. §. A tisztikar tagjai működésükért a társaság részéről semmi díjazást nem kapnak.
Működésük tekintetében úgy az intézőbizottság, mint a közgyűlés ellenőrzése alatt állanak, ezek által felelősségre vonhatók.
V. Vegyes rendelkezések.
23. §. A társaság céljával ellentétes lévén, a társaságtagjainak a társaság helyiségeiben semmi néven nevezendő játékot űzni nem szabad.
24. §. Az alapszabály módosítása, valamint a társaságnak más egyesületbe való olvadása, nemkülönben a társaság esetleges feloszlása és ez esetben vagyonának hovafordítása tárgyá- ban hozott közgyűlési határozatokat, foganatosításuk előtt, jóváhagyás végett a m. kir.
Belügyminiszterhez kell felterjeszteni.
25. §. Azokban az esetekben, ha a társaság az alapszabályokban előírt célját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a m. kir. kormány- hatóság ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti, végleg fel is oszlathatja és rendelkezhetik a társaság vagyonának hovafordítása tekintetében, amennyiben a 18. § értelmében erre vonatkozólag a közgyűlés nem határozott volna.
Budapesten, 1936. évi november hó 10. napján tartott alakuló közgyűlésen egyhangúlag elfogadtatott.
Nyirő Tibor sk. Kertész Árpád sk.
jegyző. elnök.
Magyar királyi belügyminiszter.
Szám: 171.143.
1937/VII-a.
Látta a magyar királyi belügyminiszter az alábbi módosító, illetve kiegészítő megjegyzések- kel:
1. Kiskorúak az egyesület tagjaiul csakis szülői, gyámi vagy törvényes képviselői beleegye- zéssel vehetők fel. Iskolai fegyelem alatt állók az egyesület tagjai nem lehetnek.
2. Az alapszabályok 5. §-ában levő törlés hivatalos tollal történt.* Budapest, 1937. évi január hó 15-én.
(P. H.)
A miniszter rendeletéből:
Olvashatatlan aláírás miniszteri o. tanácsos.
* A törölt rész a nyomtatott példányokból kihagyatott.
EMLÉKEZÉSÜL
Néhai Pusztai Ferenc, a Pallas nyomda rt. igazgatója, sok évtizedes érdemdús és eredményes munka után, az 1906. év vége felé nyugalomba vonult.
Pusztai Ferencet az akkori magyar nyomdászság nemcsak kiváló szaktudásáért, hanem azért is szerette és nagyrabecsülte, mert sok-sok jó nyomdászt nevelt fel és akiben csak valamelyes tehetséget látott, maga köré gyűjtötte, tanította, módot és alkalmat adván ezeknek az ő felügyelete alatt való továbbképzésre. Sorra alkalmazta ezen fiatal nyomdászsegédeket a vezetése alatt álló nyomdában és atyai gondossággal ügyelt arra, hogy vele együtt az ő kiváló osztályvezetői mint néhai Mitterszky József és néhai Vesztválevits Antal valóságos iskolává alakították át osztályaikat, ahol vagy tanult és előbbrejutott a csemete, vagy megszökött.
De mindezeken felül a legnagyobb érdeme az volt a nyomdászvilág szemében, hogy meg- alapította és nagy áldozatok árán fenntartotta az első magyar szaklapot, a „Magyar Nyom- dászat”-ot, mely úgy tartalmában, mint kiállításában egyenrangú volt a külföldi szaklapokkal.
Pusztai Ferenc nyugalomba vonulásával az a veszély fenyegetett, hogy ezen szépmultú szaklap megszűnik. Hívei közül tizenketten minden eszközzel arra törekedtek, hogy a „Magyar Nyomdászat” további megjelenését biztosítsák és e célból összeállott egy baráti kör, név- szerint Dapsy Károly, Fuchs Zsigmond, Géczy Kálmán, Glück Béla, Herbst Samu, Janovits Ferenc, Janovszky János, Löwy Salamon, Pollák Simon, Radnai Mihály, Walter Ernő és Wózner Ignác, akik megalapították a „Magyar Nyomdászat Kiadó Társaság”-ot, átvették Pusztai Ferenctől a lapot azzal, hogy gondoskodnak annak további megjelentetéséről, amihez igen előzékeny módon támogatásukat adták néhai emőkei Emich Gusztáv és Schwarz Félix, az Athenaeum nyomda rt. akkori igazgatói, mely nyomdában a lap készült.
Amikor a Társaság két év multán azt látta, hogy a Grafikus Művezetők Egyesülete már szép fejlődésnek indult és igen sok jóakarattal és szakértelemmel jár el a szakmafejlesztés ügyében, az Egyesület kérelmére átadta a Társaság a lapot.
A Magyar Nyomdászat Kiadó Társaság munkája nem merült ki egyedül a lap kiadásában, mert ezen kívül számos kiállítással kapcsolatos szakelőadást is tartott a fővárosban, számos vidéki városban, sőt Wienben is és támogatta a szakmai képzést célzó törekvéseket.
A lap átadása után a Társaság tagjai összeforrva az igaz barátságban és kollegialitásban, továbbra is együtt maradtak, felvették a „Magyar Nyomdászok Társasága” címet és továbbra is havonként, mint asztaltársaság működvén, kivették részüket minden jó szakmai munkában, továbbra is összerakva obulusaikat, hogy anyagilag is segíthessenek ott, ahol erre szükség volt.
Körülbelül két évtizedes ilyen szűkebb körű együttműködés után előbb néhai Pollák Simon, majd pedig az 1932. évtől kezdve Kertész Árpád vezetése alatt kibővült a Társaság olyan szak- férfiakkal, akik a grafikai mesterségek közérdekből való fejlesztésének munkájában, a szakkép- zés előmozdításában, a szakirodalom, a tudományos és gyakorlati szaktörekvések támogatásában és nem utolsó sorban a szakma körében való jótékonykodásban ki akarták venni részüket.
Az 1936. év második felében a Társaság az eddigi baráti körből a Magyar Királyi Belügy- minisztérium által jóváhagyott alapszabályok előírásai szerint működő testületté alakult át, megtartva eddigi címét. Ki fogja bővíteni tagjainak sorát, abban a jó reményben, hogy minél többen segítsék a Magyar Nyomdászok Társaságát nemes céljainak elérésében és az így minél fokozottabb mértékben állhasson a szakma rendelkezésére.
A Társaság multját vázoló ezen rövid megemlékezésünket legméltóbban azzal zárjuk, hogy mélységes megilletődéssel emlékezünk meg a kérlelhetetlen sors által közülünk elszólított tagtársainkról, Dapsy Károly, Fuchs Zsigmond, Géczy Kálmán, Janovits Ferenc, Pollák
Simon, Radnai Mihály és Walter Ernőről, akiket szerettünk, becsültünk és akiknek emléke, példás munkássága mindenkor előttünk lebeg.
A MAGYAR NYOMDÁSZOK TÁRSASÁGA ALAPÍTÓ TAGJAI
a jelen alapszabályok jóváhagyásakor Dr Báthory-Hüttner János
Biró Miklós Braun Vilmos Dr Bródy László
Dick Bódog Durand Félix
Glück Béla Gulyás Ignác Kertész Árpád
Kner Albert Kner Imre Kohl Ferenc Kurfürst István
Laiszky Jenő Dr Löbl Ödön Löwy Salamon Magyary István
Magos Kálmán Dr Nagy Béla
Nyirő Tibor Nedeczky László
Pápai Ernő Révész Zsigmond Dr Schmidek Tibor
Szabó Róbert Székely Arthur
Tausz Sándor Tranger József
Wózner Ignác
