KLEMP GUSZTÁV ' ! Timárság
P R I M A W A R E
Fejezetek a bőripar m űvelődéstörtén etéből III.
KLEMP GUSZTÁV Tím ár s ág
P R I M A W A R E
Szeged, 2014
Előszó: Takács Renáta
Szerkesztette: Takács Renáta, Perlaki Gabriella Szakmai segédlet: Papp László
A kiadást felügyelte: Z. Karvalics László
A Primaware a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék kiadója
2014 Primaware Kiadó
Ipartörténeti kiskönyvtár
Fejezetek a bőripar művelődéstörténetéből III.
Minden jog fenntartva!
Tilos a művet vagy bármely részletét bármiféle információhordozón akár grafikusan, elektronikusan, mechanikusan, fotó- vagy fénymásolási
eljárással vagy bármely más módon sokszorosítani, továbbítani, közvetíteni vagy tárolni a jogadó előzetes írásbeli engedélye nélkül.
©Primaware kiadó, 2014 Szeged
ISBN 978-963-306-275-3
Előszó
Szeged szabad királyi város kiterjedt pusztáin hatalmas nyájakban legeltek szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések és ezek részbeni feldolgozása vonzotta a városba azokat a mesterségeket, amelyekhez az állattartás adta az alapanyagot. A tímár, cserző vagy a magyarvarga is gazdag hagyomán
yokkal bíró céhes mesterség volt Szegeden. Működési helyük a Felsőváros egykori Tabán Tiszához közeli része. Emléküket a Maros utcai tímárház őrzi, amelyet újjá építettek, de küllemében még látható régi funkciója. Egykor e ház alsó szintjén működött a tímárműhely, felső szintjén lakott a mester családja, padlástere zárható volt, zsalus kialakítása pedig a bőrök szárítását szolgálta.
Az utolsó szegedi bocskoros tímár Elek Gyula, aki örökölte a mesterséget édesapjától, Elek Illés bocskoros és magyarvarga mestertől. Elek Gyula szak
tudását őrizte meg Lakatos Vince 1967-es filmje Bocskoromon van egy syák cím
mel. Székely Árpád tímár műhelye Hattyastelepen üzemelt, de a 80-as 90-es években már csak szőrmésbőr kikészítéssel foglalkozott.
Az egykori tímárok polcain minden bizonnyal megtalálhatóak voltak a szakma legismertebb kiadványai. A szakszavak és fogalmak könnyebb áttekinthetőségének érdekében 1882-1884-ben megjelent a Bőrgyártás. Mesterségek syótára című kötet, mely Frecskay János nevéhez köthető. E zt követte a 20. század fordulóján Klemp Gusztáv Tanárság című munkája, mely részletes és pontos leírást ad a korban használt eljárásokról, valamint eszközökről. Munkájának gazdagságát és értékét növelik a részlet gazdag illusztrációk, valamint a pontos vegytani adatok
kal ellátott táblázatok.
Klemp Gusztáv 1858. december 20-án született Budán. Tan
ulmányait a budai reáliskolában kezdte, majd a budapesti műegyetem kémiai szakosztályába került. E z után Wiesbadenbe ment, ahol Cári Fresenius Remigius német kémikus laboratóriumában előbb, mint prak-
munkálatokat vezette. Hazatérése után aktívan részt vett a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola megszervezésében. Itt 1882- ben szaktanárnak nevezték ki, ahol organikus kémiát tanított, valamint a laboratóriumi gyakorlatokat vezette. 1907-ben az ipariskola igazgatójának nevezték ki, amely pozíciót 1919-ig töltötte be. 1911-től 1920-ig a Magyar Királyi Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet bőripari és analitikai osztályát vezette, valamint a Bőripari Múzeum igazgató-őre volt. 1939-ben hunyt el. Több munkája is megjelent a Fresenius által alapított Keitschrift fiir Analytische Chemie című szaklapban, ami a világ egyik első analitikai kémia folyóirata volt. Emellett a Technológiai Tápok című folyóiratban és egyéb szaklapokban is publikált. Főbb művei közé tartozik az Ipari Chemia, a Timárság, a Bőripar és a Népies vegytan.
Az itt kiadott könyv mellett még több kiadvány megjelent, amelyek a tímárság szaktudását mélyítették, illetve az új eljárásokat tették közérthetőbbé. Ilyen Hollub János 1943-ban megjelent Bőrgyártás című több kiadást megélt szakkönyve, amely a falusi kistímárok sza
kmai tudását segítette, ma is közérthető módon. Az egyes városokra vonatkozó szakirodalmak is megjelentek, mint amilyen Pető Jó z se f Л debreceni tímárok, céh- és mesterség szavai című 1938-as munkája, vala
mint Bálint Sándor /1 szegedi bőrmíívesség-icő\ 1961-ben megjelent könyve.
Ugyanebben az évben látott napvilágot Л Bakony vidéki bőrfeldolgozó ipar termékei című munka Vajkai Aurél tollából. A négy kötetes, Л magyarság néprajza címet viselő 1933-37-ben megjelent sorozat első részében Bátky Zsigm ond ír a Mesterkedés című fejezetben a bőrkikészítésről.
A Néprajzi Értesítő 1962-ben megjelent számában Gáborján Alice írt Л magyar módra való borkészítés problematikájáról. E zt követte 1965-ben Juhász Antal Kismesterségek című összefoglaló kötete. 1977-ben újfent megjelent egy összefoglaló Bálint Sándor tollából, ami /1 szógedi nemzet.
Л szegedi nagytáj népélete című munka második részében, a Viseleti iparok fejezetben olvasható. Itt a szegedi tímárság és más bőrkikészítő mestersé
gek történetén kívül az 1813. évi árszabás adatai is megtalálhatóak. 1975-
sorozat részeként látott napvilágot. Ezt követte Lukovszky Ilona, A Múzsák Közm űvelődési Kiadó Kaptár sorozatában 1986-ban megjelent Bőrművesség című munkája. A műben a különböző bőrkikészítő mesterségek leírásai szemléletes ábrákkal vannak illusztrálva, ami segíti az egyes munkafolyamatok megértését. A szakma elterjedtségének ered
ményeként jelent meg 1951-ben a Bőr- és cipőtechnika, -piac című folyóirat, mely napjainkban is aktívan működik.
A tímárságot m a már nem oktatják, kikopnak és elmaradnak a szakmától azok az emberek, akik szerették művelni. Ez a mesterség sok szerszámot és helyet igényel, kitartó, munkabíró, rátermett szakmai tudással bíró embert. A szakmai tudás apáról fiúra szállt, generációkon keresztül finomodott, ebből a tudásból táplálkozott az utóbbi idők bőrvegyész generációja, amely magasabb szintre emelték a borkészítést, egyre hatékonyabb technológiai és technikai tudással, melyben bőripari gépészmérnökök érdemei segítették őket.
A hagyományos kézitímár munkába Marokkó és Tunézia óváro
saiban m ég betekintést nyerhetünk. A kézitímárságot talán egy tucatnyi műhelyben végzik ma Magyarországon. A környezeti terhelése miatt kev
ésbé népszerűek a bőrkikészítő szakmák, ezek ellenére mégis vonzódik az ember ehhez az évezredek óta megmunkált alapanyaghoz, a bőrhöz.
Munkánkkal ezen ősi mesterségnek kívánunk emléket állítani.
Jelen kötet az eredeti kiadás illusztrációinak szépsége és pon
tossága, valamint az egyedülálló anyagismereti adattáblák miatt fakszim
ile formában, vagyis hasonmás kiadásként jelent meg.
Takács Renáta, Papp László
К LEM Г (II SZTÁV
K L E M P GUSZTÁV
T I M Á R S Á G
L A M P E L R. ( W O D I A N E R F. ÉS FIAI) R. T.
A b o rk észítés eredetét a történelem előtti korszakban kell keresnünk, m ert az ősid ők b ől reánk m aradt ereklyék és em lékek, am ellett tanúskodnak, h ogy az em ber kezdetben va
d ásza ttal szerezte táp lálék át és csak jó v al k ésőbb tanulta a földet m űvelni.
K étségtelen , hogy a hidegebb égh ajlat alatt élő em ber valam ely öltözéknek a szü k sé g é t érezte, h ogy testét a h ideg ellen m egvédje és alig tévedünk ha feltételezzük, h ogy a vadá
sz atta l foglalkozó ősem ber a zsákm ányul ejtett állatok, bun
d á já b a é s bőrébe öltözködött.
C sak h o gy a nedves nyers bunda és bőr elrothad, elbom lik, a száraz bőr pedig m egkem ényedik szarunem űvé válik, am i
ből azt következtethetjük, hogy az ősem ber, hogy a bőrnek és bundának p u h a ság át m egőrizze, a szárad ó bőrt az elejtett állatn ak a h ájával bekente, hisz tap asztalh atta, h ogy a zsiradék az em ber bőrét is m egpuhítja.
Az ázsiai tatároknál és az am erikai in diánusokn ál a bor
k észítésn ek em e m ódja m ég m a is sz o k á so s. E zek ugyan is a bőröket k ik észítésü k céljáb ól zsiradék kal, csontvelővel, tej
je l, vajjal, to jás sárgájáv al dörzsölik és gyúrják, hogy öltözékek, szíjjak és m ás effélék k észítésére alk alm assá tegyék. E zt az eljárást, noha lén y eges m ód o sítások k al és jó v a l tökéletesebb form ában átvette a m odern bőripar is, ső t épen a legfinom abb bu ndákat és szőrm éket, nem különben az irh ás bőrt és külön
böző szíj- és övbőröket is hasonló m ódon készítik ki.
Ilyen m űveletet ír le az Illia ó a P atro k lo s teste fölötti küzdelem leírásában : (XV II. 389—393.)
«Mint vén b ik a bőrét, m elynek so k a fa g g y a, S z o lg ák n a k a ga zd a sz á ra sz ta n i ad ja,
K arik á b an állv a, a d d ig n y ú jtó ztatják , A víz k isziv áro g e lissz a a fa g g y á t!»
Feltételezhető, hogy az em ber m ár jó korán rájött arra, hogy a fa fü stje a benne szárított bőrökre an tiszeptik u s é s konzerváló h atást gyakorolt. A m erikában n em csak az in dián u- sok, hanem egy es bő rgy ároso k is k észíten ek efféle fü stö lt bőröket, am elyekről különben, m ár a bib lia is m egem lékezik.
K ecskeb őrből k észített töm lőket a keleten különböző folya
dékok eltartására és szállítására m ég m a is h aszn áln ak és a K elet utazója jó l ism eri ezeket. Az ilyen célra való bőrnek vízáth atlan sága c sa k is növényi cserző an yagokk al való c se r
zéssel biztosítható, am iből következik, h ogy a régi zsidók é s az egyiptom iak is ism erték m ár a növényi cserző an yagokn ak alk alm azását, noha nem tudjuk, vájjon milyen növényeket h a sz náltak hozzá.
A régi E gyiptom ban a tim árság m ár m e ste rsé g g é volt kifejlődve. E gy , legaláb b is 4000 év es, vésett grán it tábla, am elyet a berlini m úzeum ban őriznek, tím árok at ábrázol, ak ik közül az egyik tigrisb őrt em el ki valam i edényből, a m á so dik szintén valam elyik edény körül m unkálkodik, holott a m íg harm adik bőrt nyújt ki a táblán.
A K risztu s előtti kilencedik századból való egyik m úm ia- leleten dom borm űves és aranyozott szíja t továbbá egy egyip
tom i csón akn ak fedőjét dom borm űves kecskeb őrből, valam int festett m arokkóbőrből k észített cipőket találtak, arán ylag jó állapotban.
K n a p p a M ainzban őrzött ó-róm ai bőrleletek v iz sg ála ta nyomán bebizonyította, hogy a bőrt m ár körülbelül 2000 évvel ezelőtt lényegében véve ugyanazon a m ódon gyártották m int ma.
M indezekből látható, hogy a bork észítés m int m e ste rsé g is igen régi keletű.
L én y eges ú jítás 1790-ig a francia forradalom és N a p ó le o n id ejéig nem volt. N a p ó le o n h áb o rú sk o d ása azonban a k ész b őrszü k ségletre nagy b efolyással volt, am ely bőrm en n yiségek et az ad d ig sz o k á so s h o sszad alm as m ódszerekkel, am elyek m el
lett például a talpbőrök elkészítése 3 —4 évet igényelt, e lő terem teni nem lehetett. íg y keletkeztek a gy orsított eljárások , am elyekkel azonban a forradalom után ism é t felhagytak. 1850 körül A m erika példájára a gyorsított c se rz é st ism ét felkarolták, am i az egész tim árság n a k új jelleget és új irányt kölcsönzött.
Az am erikai bőr a p iacot m ég m an ap ság is uralja ; de óriási len dületet vett ez az ipar N ém etországban és F ran ciao rszágb an is.
a m a g y a r o k k ö zt v o ltak tím árok, szű csö k , szíj- és n yereg- gy ártó k , g o m b k ö tő k stb.
A k ü lö n le ge s m ag y ar ipar, m in t b ő rk ik észítés, irh ag y ártás, a sz ű c sö k m un k ája, az Á rpád-liázbeli k irályok alatt oly je le n tő sé g te lje s volt, h ogy n em csa k itthon, de a külföldön is k ere
setté vált. Az A n jouk u ra lk o d ása m é g n agyobb len d ü letet ad o tt az iparnak. N a g y L a jo á 1376-ban szab ály o zza az erdélyi sz á sz o k céheit, m elyek h azán kban úttörő szerep et já tsz o tta k é s am elyek k özt tím ár-, nyereggyártó-, varga-, k eszty ű s-, k a lap os-, szab ó- stb. céh ek voltak. Az így m e gá llap íto tt sz a b á lyok m in táu l sz o lg á lta k a k ésőb b en alak u lt céh ek szám ára s a z o k a t m áso k is átvették.
A céh ek szám áb ól következtetve а X V II. é s X V III. sz á zadban a tím árok , cserző vargák , a k ord ov án y o sok h azán kban m ár n agy ob b szám b an lehettek. Midőn p e d ig I. F eren c é s V. F erd in án d m ag y ar királyok 1815— 1847-ig ú jból szab ály o ztá k é s egyön tetűvé tették a m ag y aro rszá gi céheket, 104 tím ár, c se rz ő v a rg a és k ord ován yos céh volt, b ár m ár а X V III. sz á zad v é ge felé céheink nem voltak a rég i fényökben.
A találm án yok k o rsza k a beköszön tvén , a céhekben dívó m on o po liu m o s m un k aren dszer, m ely szerin t m inden p o lg á r c sak egy m e ste rsé g e t v a g y k e re sk e d é st ű zh etett és m áso k m e ste rsé g é b e v agy k ere sk e d é sé b e avatkozni tilo s volt, k ezd ett elavulni, m ígnem a g ép ek feltalálása, alk alm az á sa é s m in d
inkább tö k é le te sb íté se m egh úzta fölöttük a lélekh aran got.
A m últ század első felében a céh ren d szer m ár c sak a m últak em lékén ten gőd ött és a m últak k egy eletéért tűrték m eg. C so d á lato s, h ogy a b ő ripar annyi század védelm e alatt, n álunk m élyebb gy ök eret nem verhetett, holott h azán k n agy állat- ten y é szté se é s n agy k iterjed ésű erdei elegen dő n y ersan y ag o t sz o lg á lta tta k e czélra, hanem m ivel úgy a m agy ar nem zeti viselet, valam in t ő sein k h arcm odora és sz o k á sa i is n ag y m en n y iségű k ik észített bőrök é s bőrm un kák felh a szn á lása által elegen dő alk alm at n yú jtottak annak eredm én yes űzésére.
M időn p e d ig a m últ század m áso d ik felének kezdetén a régi ren d szer m egv álto zta tá sa fo rm a ilag is b e k ö sz ö n tö tt: h alom ra h ulltak a céhek id ejéb ől m ég m egm arad t tím árok, cse rző v a r
g á k é s k ord ován yosok százai és vele eltem etkezett so k régi, a céhek által m e ste rsé g e se n védelm ezett, helyi ip ar is.
A cserző és fe h é rtim ársá go t — m on dja F e ó á le r — ő sein k v aló szín ű leg régi h azájo k b ól hozták m ag u k k al, hol a tim ár- ip ar előbb em elkedett ném i tökélyre, m int E u róp áb an . A fehér- tím árok finom n yújtható fehérbort — m ag y ar néven irh ab őrt — készítettek, m ely ú gy m aga, m int annak k észítésén ek m ódja M ag y aro rszágb ó l terjedt N ém eto rszágb a és F ra n c ia o rsz á g b a , hol ezelőtt a fehértimárok irh ásokn ak neveztettek.
A X V I. század k özep e óta F ran ciao rszág b a n k ülön böző n yersb őrfajták b ól, fő leg azonban erős m arh ab őrök b ől úgy
nevezett m agy ar bőrt g y ártottak , am elyet N ém eto rszág b an tim- só s bőrn ek neveztek. E z t a rendkívül erő s é s ta rtó s bőrt fő leg a szíjgyártók, n yergesek s ló szerszám -k észítő k d o lgozták fel. F ran ciao rszág b a n azo k at a tím árokat, ak ik e zt a b o rfajtát készítették, h o n g ro y e u r-e knek vagy h o n g r ie u r n e k hívták. D e la L a n d e ( « L ’art de FH ongroyeur))) cím ű, P árisb an 1766-ban m egjelen t m űvében teljes ré sz le te ssé g g e l írja le azt az e ljá rá st is, am elynek nyom án a m agyar bőrt F ra n c ia o rsz á g b a n gy ár
tották.
D e la L a n d e felem líti, hogy C olbert fran cia m in iszter egy L a ro se nevezetű tim árlegén yt M agy aro rszágb a k ü ld ött azzal a m e g b íz á ssal, h ogy hadd tan u lja el a m agy ar bőr k észítését.
A fran ciák a m a g y a r tim só s bőrnek az elő állítását, m inden
képen tám ogatták ; így 1705 ja n u á r havában X IV . L a jo s fran cia k irály egy es tím árok at a m agyar bőr k észítésén ek k iz á ró la g o s jo g á v a l ruh ázta fel. E z a szab ad alom 1716-ig volt érvényben.
E ttől az időtől kezdve akárki k észíth etett maervar bőrt.О ti
Ma ennek a h ajdan o ly 'h ír e s iparn ak nincs többé jelen tő ség e : a tim só s m ag y ar bőr nem k elen d ős többé.
K rünitz ism ert szak író egy ik m űvében elm ondja, h ogy a m ag y ar tím ár a b őrök et hordókba rak ja, m in degyik et külön- külön árpad arával behinti, deszkákk al befödi é s kövekkel m eg
rakva m eleg vizet önt reá ; a bekövetkező erjed és folyam án a bőr szövete m eglazu l és a bőr a sző rét ereszti. A m a g y a r talpbőr k észítésérő l elm ondja, hogy a m agy ar talp b ő rt ú gy k észítik ugyan m int a ném etet, a k ü lö n b ség azonban az, h ogy az u tolsó befejező cserzésh ez m agyar g u b a c so t veszn ek . K ü lö n ösen hírneves volt a pozson yi talpbőr, am ely különb volt a bécsin él is.
Az első bőrgyár M agyarországon , m elyről tu d om ásu n k van, az 1799-ben P esten keletk ezett K e m n ic e r J á n o ó b ő rg y ára volt,
m ely 10 év után K eh rer testvérek cége alá jutott. E zt követte 1808-ban egy m ásik, m elyet T h o m a Jó x ó e f Budán állított f e l ; s m ely 1822-ben kir. szab ad a lm a t nyert. K észített k ö zö n séges tim árm unkákat, m elyeket a bu dai és p esti raktáraiban áru sított.
E lső szattyán b őr-gyár nálunk Budán keletkezett, m elyet 1813. C o h n er J ó z ó e f alapított.
K ordován c sa k Pesten és Szepesb en készíttetett, m in őségre nézve azonban az ilynem ű török gyártm ánynál ro sszab b volt.
A m últ század során a gyári üzem nek szám a folyton foko
zatosan szaporodott, m íg a k isip aro so k m űhelyének szám a fokozatosan c sö k k e n t; noha hazánkban m a is elég n agy szám m al találunk k iseb b m űhelyeket. Azonban ezeknek a helyzete rendkívül sú lyos, am it annak kell tulajdonítani, hogy a kül
földről igen n agy m ennyiségben k ész bőrt hoznak be, hogy a k isip ar a nagy tőkével rendelkező gyáriparral szem ben híján van az ennek kedvező előnyöknek. A k isip aro s nincs abban a helyzetben, h ogy m űhelyében k ö ltsé g es gépek et és k észü lékeket állítson fel, am elyekkel gyorsab ban és tökéletesebben produkálhat, mivel hitelre v ásárolt silán yabb m in őségű n yers
an yagot drágán fizeti ; hiányzik a legtöbb esetben az az elm é
leti képzettsége, m ely m a a v ersen y k ép esség nélkülözhetetlen előfeltétele, am ely nélkül a korral nem haladhat, így elavult eljárások nyom án dolgozik, a cserzőan y agok at sem h aszn álja ki, h ogy h am ar pénzhez ju sson , ú gy a cserzést valam int a k ik észítést is elham arkodja, am i h iányos felszerelése és tu d ása m ellett term ékének k áro sításáv al jár, em iatt kezdetleges, ro ssz készítm én yt g y á rt; kisebb k észlete lévén, nem szortírozh atja s nem értékelheti kellőképen a készletét. Ehhez járul a tisz
tességtelen verseny, a sok v ásár és sok m ás ok, mely a kis- tim árt előbb-utóbb a tönk szélére juttatja.
Az á lla ti bőr.
Minden szervezet sejtek b ől áll. A sejtek azok az épület
kövek, am elyekből m inden élő organ izm us felépül. A sejt fő állom ánya a protoplazm a, ebben találjuk beágyazva a m agvat (n ucleust) és a m agv acsk át (nucleolust). A sejtek élnek, azért táplálkoznak, m ozognak, nőnek, lélegzen ek és szap orod n ak is.
A lakjuk igen sokféle úgy az állatban, valam int a növényben
i s : göm b-, korong-, orsóalak u ak , lap o sak vagy töb bszögű ek lehetnek. V annak továbbá tü sk é s vagy fo g a s sejtek, csillag- alakúak, h engeres és kehelyalakúak, végül pók- és gyep sejtek is ism eretesek. Ilyen sejtek alkotják az állati bőrt is.
A bőr feladata, hogy a testet m egvédje, a te st m elegének gy ors k isu g á rzá sá t m egakadályozza, a b ő rlélegzést és bizonyos an yagokn ak k iv álasztását (pl. faggyú, verejték) közvetítse, ezenkívül mint érzékszerv is szerepeljen. Az állati bőr a test különböző tájain különböző v astag ság ú , szőrrel vagy g y ap jú val van bevonva. A bőrben három fő réteget különböztetünk m eg, ha harántm etszetét nagyítóval nézzük. (1. ábra.)
A k ülső réteg a külhám vagy ep id erm ió , hullám zatos felszinű és a m ásodik réteg felé kisebb-nagyobb, úgyne
vezett szaru csáp o k at b o csá t be, am elyek sap k aszerű en ta k arják a m ásodik rétegből felfelé toluló bőrszem ölcsöket.
A külhám ot szám os finom réteg alkotja, a legfelső a szaru réteg. A külhám sejtjei folyton leválnak, ezeknek pó tlá
sá t elvállalják az epiderm is legalsób b rétegének, a c ó íra - vagy M a lp ig h i-ré te g sejtjei. A bőr m á ó o d ik rétege a z ir h a (co riu m ). Az irhát tulajdonképen cso m ó s k ötőrostok alkotják, m elyek edénynyalábokká egyesülve, a vér- s nyirokedényeket, az idegeket, a tapintó érzéki szerveket tartalm azzák. Az irh á
nak felső részét barkán ak is nevezik. A h á jr é te g , m ely so k zsírsejtet is tartalm az, köti össze a bőrt az alatta levő szer
vezettel. Az állati bőr irharétegéből szőrök, serték, tüskék törnek kifelé az epiderm ison keresztül, u gy an csak ezen úgy
nevezett bőrfüggelékek tüszőibe ú. n. faggyú m irigyek nyúlnak be. A bark a rajza és a tüszők elhelyezése és alak ja néha a különböző bőrnem ek felism erésére szolgálh at.
A szín- és h ájas réteg nem készíthető ki bőrnek, erre csupán az irha alkalm as. A bőrrostok a vízben felduzzadnak, szivacs m ódjára nagy m enn yiségű vizet szívnak fel. M ég erő
sebb a felduzzadás, ha a bőr felhígított savakban ázik. A duz
zad ás foka a hőfoktól fü g g ; a pőre, azaz a szőrtelen ített és leh usolt bőr, tehát a tiszta irha, h ideg vízben duzzad, m e
leg vízben ö sszeesik , am int ezt a tím ár igen jó l tudja. B őrt száraz állapotban cserzeni nem lehet, száraz bőrbe a cserzőlé nem hatolhat be, m iért is a bőrnek d u zzasztása n agy sze re pet já tsz ik a bőr cserzésénél. A bőr különböző alkotó részei
nek k ém iáját m ég csak igen hiányosan ism erjük. Az epider-
m is szövetjei a k e ra tin o k csop ortjáb a tartoznak, am elyek közel rokonok a m egalvadt album innal. A c o riu m vagy irha fehér ro stja i a zselatinhez hasonló anyagból állanak. Az irha em ellett m ég album int és keratint is tartalm az. Annyi bizo
nyos, hogy a bőr enyvvé (zselatin né) lesz, ha vízzel főzik.
A következő ö ssze á llítás (von S c h ro e d er éó P aeó ó ler elem zései alapján) m utatja, hogy a bőr pőréje é s a zselatin ö ssz e tétele m ennyire hasonlít egym áshoz :
M arha-, borjú -, ló-, teve-, diszn ó-
Szén Hy drogén
s z á Nitrogén
z a 1 é к Охуgén és rin ó ceros-b őre— ~~ _ _ 5 0 2 6 4 17*8 25*4 K ecsk e - és őz bőr _ _ ~~ _ 50 v) 6 4 17*4 25*9 B irk a- é s kutyából* _ _ _ 50 2 6*5 17*0 2 6-3
M acsk ab ő r _ _ _ _ _ _ _ 511 6*5 17\l 25*3
Z selatin ™ _ — — — ™ 51*2 6*5 18*1 24*2
V alószín ű tehát, hogy a bőr ro stjain ak an yaga lényegé
ben véve szervezett (organ izált) és ném ileg víztelenített z se latin.
M aga a zselatin (glutin) színtelen, áttetsző, szilárd és sz í
v ós szarunem ű anyag. 140° C. körül olvadozik, egyúttal el is bom lik. Szénhydrogénben (benzin, benzol), éterben é s erős alkoholban oldhatatlan. H ideg vízben áttetsző kocson yává duz
zad fel, m elynek víztartalm a a súlyán ak tö b b szö rö séig emel- kedhetik. A zselatin kocson ya m elegítve elolvad. A forró víz oldja. E b b ől az oldatból erős spiritusz és bizonyos só k kivá
lasztják a zselatint. A m aró m ész m ag asa b b hőfokon elbontja a zselatint. K ic sap ó szere m ég a szublim át, a sá rg a vérlú gsó ellenben, am ely az album in okat k icsapja, a zselatin nal szem ben nem az. Nehezen oldhatóvá teszik a zselatin t az alum í
nium vegyületek, (T ím árság.) a elírom sók beh atására oldha
tatlanná válik (chróm bőr).
A chróm átok és a fény együttes h atása h asonló eredm ényt szül. A zselatin t k iválasztják az oldatból a csersavak is.
(C serző v arg aság .) O ldhatatlanná lesz a zselatin m ég akkor is, ha form aldehyddal (form aiinnal) m elegítjük. Ha a bőrt m ész- vízben áztatjuk, akkor a rostok egyre finom abb ro stocsk ák k á zilálódnak szét. N ém elyek ebből azt következtetik, hogy a bőr ro stja it valam i ragasztó an yag köti össze, am elyet a m észvíz felold v agy elbont, m íg m ások az ilyen k ötőan yag létezését
tagadják és a fenti je le n sé g e t a m észviznek m agára a b ő rro s
tokra való bontó h atásával m agyarázzák. A m észvízben fel
oldott an yagot co riin -пък. nevezték el.
A friss bőr valódi a lb u m in l is tartalm az, ezt az albu
m int legnagyobb részben a m eszezés és a husoló bakon való szinelés alkalm ával eltávolítják, amely m űveletek a cserzést m egelőzik. F ő le g a talpbőrgyártás szem pontjából előnyös lenne, ha az album in a bőrben bennt m aradna, m ivel a cser
savakkal egyesül és a bőr szilárd ságát és sú ly át szaporítja.
Az album inok jellem ző tulajdon sága, hogy felhevítve, old
hatatlanná lesznek, m egalvadnak.
E gyébkén t az album inok következőleg v ise lk e d n e k : Az albumin oldatában csap ad ék ot okoznak : a nehéz fém ek sói, a felm elegítés és a c s e r s a v a k : az úgynevezett M íllon -íéie rea
g en s p edig (salétro m sav as kéneső oldat) v örös szín ező
d ést okoz az album innal, a keratinnal és a zselatin n al is.
Ecetsavval erősen m egsavított albumin oldatban a sá rg a vér- lúgsó, a pikrin sav és m ás anyagok is csap ad ék o t v álasztan ak ki. A szőrök állom ánya a szarunem ű k e r a tin , m elyet a víz, különösen m ag asa b b hőm érsékleten felold. A keratint felold
já k a m aró alkálink é s az oltott mész is. E z az utóbbi m eg- m arja az epiderm ist, m eglazítja a szőröket, de ezeket nem roncsolja meg.
A bőrnek úgynevezett sárga vagy ru galm as rostjai, m elyek m ennyisége a bőrnek alig egy százalékát teszi ki, n agy m ér
tékben ellentállók. ü g y látszik, hogy ezek a csersavval nem egyesülnek.
A következő ö sszeá llítás m utatja, hogy a bőr különböző alkotó részei m iben különböznek e g y m á stó l:
Reagens H ideg víz Vízzel forralva Ecetsav és sárga vérlú gsó a vizes
oldathoz adva Millon-féle
reagens Göncéntrált sósav J
Zselatin F eld uzzad
O ldódik Nem ad c sa p a
dék ot Nem h at be Nem ad színező
dést
Albuminok O ldódik M egolvad 12°—
15° C-nál Ad csap ad ék o t /örö s szín erő d és
Ibolyaszínű
Keratin Nem oldódik
C sak 100° C felett oldódik . Ad csa p a d é k o t V ö rö s szín eződ és Nem szín ezi m eg
A n y e rs b ő rö k k ü lö n b ö z ő n em ei.
A bőrök közt a legerőseb b , legtöm öttebb a m arhabőr.
A ten yésztett európai m arh ák b ő rét szelíd bőrnek, a tengeren túlról im portált b őrök et vadbőröknek nevezzük. A n yersb őrö
ket a m arh ák nem e é s kora szerin t o sz tá ly o z z á k ; így van bika-, ökör-, tulok-, tehén-, egy-kétéves üszőnövendék-, tinó- és borjúbőr. K ip szb ő rn e k nevezzük a K elet-In diából szárm azó apró fajta m arha, a zebu, bőrét. E zu tán következnek a k ecske-, bak-, csáp-, gödöllye- vagy gid ab őr, a juh- v agy birka-, bárány
bőr. A bőriparban ezeken kívül szerepeln ek m ég a bivaly-, ló-, szam ár-, őz-, szarvas-, zerge-, disznó- és kutyabőr. A m e
rikában m ég m ás állatok , ú. m. a k en gu ru k , alligáto ro k stb.
bőrét is feldolgozzák.
Minden tim áripari üzem két részre oszlik, ú. m. : a tech nikai és k ereskedelm i részre. T eljes sik e r é s b o ld o g u lás csak azon esetben várh ató, ha m ind a két ré sz t m egfelelő sz a k értelem m el vezetjük.
A kereskedelm i részn él legn agyob b fo n to ssá g g a l bir a n yersan yagn ak teljes ism erete é s ennek a feld o lgo zás céljá
hoz k ép est való h elyes ö ssze v á lo g a tá sa . M ételyes, ö ssze v a g dalt bőrből bizony nem lehet elsőren dű b őrt előállítani.
De n em csak az állatn ak eredete, fajtája van b efo ly ással az előállítandó gy ártm án y jó sá g á r a , hanem az évszak is, am elyben ezen bőr az állatról lekerült.
A k u rtaszőrű nyári bőrnek bark ája tele van h ibákkal, k ar
colások k al, o sto rc sa p á so k tó l é s egyéb okok ból szárm azó se b helyekkel ; ebből a tím ár képtelen finom, tiszta b ark ájú bőrt készíteni, ellenben a h id eg évszakb an nyert bőrök m en
te se k a fenti hibáktól, m ert egy részt a h o ssz ab b ra nőtt sző r m egvédi m inden k arco lástó l, m ásré sz t a száraz takarm ányi táplálék következtében a bőr is töm öttebbé, feszeseb b é válik.
A bőrök m in ő ség e m égis legin k ább azok eredetétől fü g g A h egyes vidékeken, jó legelőkön tenyésztett m arhák bőre sokk al jo b b m in ő ségű , m int a lapályos, h om ok os vidékeken ten yésztett állatoké. Íg y pl. az erdélyi h avasokon és ezek lej
tőin élő m arhák bőre kitűnő m in őségű , úgyszin tén a M agas- T átra alján és a Stájer-h egy ek vidékén nyerhető bőrök bar
kájuk fin om ságáról és tisz ta sá g á ró l híresek.
A legfinom abb m in ő ségű bőrök közé tartozn ak m ég a
svájci, o lasz o rsz ág i és b ajor eredetű bőrök. E zek után A u sztria és N ém eto rszág h egyes vidékeinek bőrei következnek.
N yers állapotban a bőrök nem e é s faja könnyen m e g különböztethető. m ert jellem zetes ism ertető je lü k , t. i. a szőr, akkor m ég rajtuk van, ha azonban az állati b ő r k ik észített állapotban előttünk fekszik, ak k or ezen m egk ü lön b öztetésh ez, h ogy az előttünk fekvő k ész bőr milyen állattól szárm azott, h osszú gy ak o rlat sz ü k ség es.
Ezen árú ism e legin kább szem léltető m agy arázattal e g y b e
k ötött gy ak orlati m utatványokkal sajátíth ató el.
B ik a - , b i v a l y ö k ö r- éó teh én -bőrök . A b ik a bőre igen v astag , de egyenletlen, h asaalja, úgyszin tén két pofája is so k
kal v astagáb b , mint a dereka. A bik ab őr bő rszö v ete lazább , ritkább, m int az ökörbőré. A bikabőrt a h asító g é p p e l h o ssz á
ban kétfelé h asítják . G épszijak ra, talpbőrre alk alm as.
A bivaly bőrszövete m ég a bika bőrén él is ritkább. T öb b nyire terctalp ak at gy ártan ak belőle, holott a tengeren túli bivalybőröket úgynevezett b en stálp ak k é szíté sé re h aszn álják .
Az ökörbőr egyen letes v a s t a g s á g ú ; a tehénbőr h a sa a lja és nyaka vékonyabb, általában véve lap o sab b . E zek friss (zöld) szárított és sózott állapotban a szarvak k al é s körm ökk el egy ü tt v agy ezek nélkül kerülnek a tim ár m űhelyébe. A tehén- é s az ökör-bőröket terctalpak ra, vách e-talpak ra (váche-tehén), a tehénbőröket és pittlin geket (egy-kétéves növendék- é s tinó
bőrök) durvább felső b ő rö k re d o lgozzák fel.
A b orjú b őrök et nyers, só zott é s szárított állap otb an k ap hatjuk a forgalom ban . K ik észített állap otb an is a láth ató tö m ött lik acsaiv al nem nehéz a tehénbőrtől m egk ülön b öztetn i.
A lóbőrök feld o lgo zása c sa k 1850 óta nyert n agyobb len
dületet. H azánkban elég jó m in őségb en kaphatók. T öbbn yire só zott állapotban h aszn álják . A téliek et jo b b an kedvelik. A ló bőrök legérték eseb b része a tü k ö rb ő r; egyébk én t cipőb őrü l szolgáln ak. A ló b ő r az o sio rc sa p á so k tó l gyak ran h ib ás.
A m arh abőrtől egyen letes n agy ságú , szab ály o san g öm b öly ű lik acsairól é s ritk a h ú so s oldalairól ism erh ető fel.
A bő rip ar E u rópában m ár annyira fejlődött, a k ik észített bőrt oly különféle célokra h aszn álják, h ogy az európai n yers
bőr m ár nem fedezi a n agy szü k sé g le te t s így a tím árok kénytelenek szü k ségletü k et legaláb b részben ten gertú li bő rö k kel fedezni.
Jelen ték en y a beh ozatal tengerentúli bőrökben ; K elet- és N yugat-In diából, Chinából, a F ok föld ről, D él-A m erikából, B u en o s A yres és M ontevideo városokon keresztül.
D él-A m erikában a JLa-Plata folyó m ellett elterülő legelő k ben gazd ag, m egm érhetetlen P am p as é s L á n o s nevezetű sík sá g o k m illiónyi szarv asm arh án ak n yú jtan ak táplálékot, m elyek
nek bőre az ottani égh ajlati viszon yok n ál fo gv a nagyon töm ött é s szilárd.
T alpbőrök re alk alm as, kitűnő m in ő ségű n yersbőrök leg inkább a nevezett déli vidékekről kerülnek E u rópába. Pl. Monte- videóból, U ruguayból, P aragu ay b ó l, V alparaisób ól, B u en os- A ires, En tre-R ios, R ia-G randéből, m íg az úgynevezett arze- n ik us bivalybőrök legtöbbn yire a hollandiai Ivelet-Indiából, Já v a , Soerab ay a, S am aran g , B atavia, P ad an g, M ak aszár váro
sokb ól kerülnek E u rópába.
A délam erikai bőrök k é tfé lé k : ú. m. S ala d e ro s, v ag y is v áro si v á g á s és a M ataderos, v ag y is vidéki, falu si v ágás, m ely utóbbi m in ő ségileg silán yabb s az ára is alacson y ab b az e lső nél. H ogy a h osszú tengeri úton el ne rom oljan ak, a bőröket besózzák, m iáltal sok n ed v esség et veszítenek.
A tengerentúli bőrök p iacai E u rópában : H am burg, H avre, A m sterdam , R otterdam , Antw erpen, T riest, k iseb b m értékben F iu m e is.
A m sterdam , R otterdam és Antw erpen városok b an ren des árverések et rendeznek, m elyeken az im portált b őrök et egy es tételekben a legtö b b et Ígérőknek ad ják el.
K e le tin d ia i k ip á x e k. Ezen legin kább felső, továb bá könnyű fénybőrnek, de talpbélésn ek is való n yersan yag, K alkuttán át kerül E u rópába. A ro th a d á s ellen a h ú so s oldalukon m ész é s gip szp ép p el, v agy p ed ig arzén oldattal való b ev o n ással véd ik m e g ; ez u tób b iak at arzen es kipszekn ek nevezzük. H a
zán kb a H am burgon, T rieszten és Fiúm én át kerülnek. F ő p ia c u k London. A keletindiai k ip szek fejnélkül, kurta lá b a k kal kerülnek elad ásra, gy ak ran h ib ás a szín oldaluk. 2, 3, 4 k g o s kipszből 150 drb képez egy eredeti csom agot. A nehezebb bőröket súlyuk szerint 80— 100 darab jával b álokb a c so m a g o l
já k ; ilyen eredeti cso m a g sú lya 450—500 k g szo k o tt lenni.
Az eredeti cso m a go k at a forgalom b a h ozatal előtt m eg
felelő cso m agszám m al és az exportáló cé g kezdőbetűivel lát
ják el.
K ele tinóiéból, Ceylonból, Su m atráb ól, B atáv iáb ó l m ég n agy m enn yiségű tisztán lehúzott, g ip ssz e l é s arzénnal kon
zervált bivalybőrök kerülnek E u rópába, m elyek tisz tá ra le vannak husolva, v ilá g o ssá g n a k tartva e g észen átlátszó k .
A kínai bőrök könnyebb bőrök, felső bőrre n agyon alkal
m asak.
A kecskeb őrök - és juhbőrökn él is a lik a cso k képezik a legjellem zőb b ism ertető jeleket. A kecske-, bak-, g id ab ő rét v astag , durva, sim a sző r fedi, m iért is a bőr lik a c sa i kiállók, egyenletlen v asta g sá g ú a k . A szőr eltávolítása után m ár c se kély n agy ítás m ellett, sőt szab ad szem m el is igen jó l kivehető nyom okat h agy a bőrön. Ennélfogva a k ecsk eb őr (c se rz é s és k ik észítés után is) külső, b a rk ás felületét igen apró p o n to cs
kák, a szőrtü szők n y ílásain ak nyom ai lepik el, m elyek e l
ren d ezése bizonyos ren d szerességet m utat. E zek az apró pon to csk ák ugyan is egym ás m ellé való so ra k o zá su k által m eg
leh etősen párh uzam osan fekvő, ném ileg h ullám os von alak at képeznek a bőr felületén, oly módon azonban, h ogy a pon
tocsk ák k iseb b c so p o rto csk á k a t alakítanak s m inden ily cso- p o rto csk át egy-egy k is köz választ el a szo m széd csoportoktól.
Ezek a szőrtüszőn yom ok m ég a legfinom abb k ik észített bak-, kecske- é s gödölyebőrnél is világosan kiveh etők és m e gá lla
píthatók, különösen ha a bőr kis ré sz é t valam i kem ényebb tárgyon, vagy az ujjnak hegyén erősen ki feszítjük s ezt a feszült részt rá eső v ilá g o s s á g felé tartjuk. S z ám o t k ell vetni azonban azzal a körülm énnyel is, hogy a b őr ezen jellem ző tu lajd o n ság a a legh atározottabb an id őseb b állatok bőrén él lép f ö l ; fiatalabb k ecsk ék é s apró gödölyék bőreinél kevésbB é szem beszök ően jelen tk ezik ugyan, azonban ezeknél is m inden
kor m egállapítható. A különböző szárm azású , ú. m. K elet
indiai, európai (balkán), afrikai, svájci stb. k ecsk eb őrök et részin t nyers, részin t cserzett állapotban h ozzák a piacra.
F ő p iac u k London.
A k ecskeb őrök et cipőbőrökre, az úgynevezett chevreaux- bőrre és finom bútor- é s díszm űáru-bőrökre d o lg o z z ák fel.
A j u h éó b árá n y b ő rö lc. A juhbőrnek lik acsai, m inthogy a juh nem szőrrel, hanem gyapjúval van benőve, igen aprók é s lap osak . A juh- és báránybőrnél a tü szőn yom ok elm osó d o t
tabbak, m int a k ecskeb őrn él, a gy ap jú szál jó v a l vékonyabb.
A bőrök m egkülönböztetésén él további tám pontul sz o l
g á l a bőrök felületén m utatkozó barka (X arb e) m egtekintése.
A k ecskebőröknél — különösen idősebb állatok bőreinél — a barka sok k al fejlettebb, élesebben tagolt, m int a juh- és báránybőröknél, m elyeknek egyes barkafoltja a k ecsk eb őrö
kön levőknél kisebbek , elm osódottabbak. E rősen sim ított és fényezett bőröknél a barka eme jellem ző tu lajd o n ságai csak akkor válnak teljesen kivehetőkké, ha a m egvizsgálan d ó bőr valam ely részét kezeink közt kifeszítjük úgy, hogy a bark a
foltok job b an kidudorodjanak, ami által a barka részletes szer
kezete elég v ilágosan kivehetővé válik. N agym en n yiségű juh- bőrök K isá z siá b ó l, G örögo rszágb ól és B alkánból, nem különben A u sztráliáb ól kerülnek a forgalom ba.
A lkalm azásuk sokféle. K észítenek belőlük keztyűt, cipőket, béléseket, díszm űárukat, tásk ák at, könyvkötőbőrt, k alapbélést, újab ban vadász- és autom obil-kabátokat é s so k m ás bőrárút.
C serző anyagok.
Az állati bőr friss állapotban sok vizet tartalm az és em iatt, valam in t kém iai összetételén él fogva roth ad ásra hajlandó. Ha a nyers bőrt kiszárítjuk, akkor évekig a bom lás veszedelm e nélkül eltartható ugyan, de kem énységénél és töréken ységé
nél fogva hasznavehetetlen. Ezen a bajon a cserzés segít.
A cserzés célja tehát a bőrt állandóvá, tartó ssá, sim ulékonnyá, puhává tenni, illetőleg úgy elkészíteni, hogy u tólago s m echa
nikai m űveletek segítség év el a nevezett tu lajd o n ságo k at m eg
kapja.
A cserzőan yagok lehetnek :
1. C sersav ak at tartalm azó növényi részek és az ezekből előállított kivonatok (Extraktok).
2. Szervetlen sók.
3. Zsiradékok és zsiradék okat tartalm azó anyagok.
4. Egyéb anyagok. Synthetikai cserző anyagok.
N övén yi cáeró av at ta z ta lm a x ó cáerxő a n y a g o k :
C sersav ak at tartalm azn ak bizonyos kérgek (pl. a tölgy, a lucfenyő, a jegenyefenyő, bizonyos au sztráliai akácfák, a fűzfa, nyárfa stb.), azután a tölgy-gyökér kérge, a francia garouille.
C serzőan yagul szolgáln ak a különböző fák, nevezetesen a tölgyfa a quebrachófa, a gesztenyefa, nem különben a gyüm öl
csök és b eteges k in övések; ide tartoznak a m yrobalanok,
Klem p G .: T im ársác/. 2
divi-divi, algarobilla stb , a gubacsok, a row e-csersavak elő fordulnak egyes levelekben is, mint a m ilyen a can aigre levele, szöm örce levele ; kivonatokban, mint a minő a katechu és a gam bier. A nevezett cserzőan yagokból gy árilag kivonatokat készítenek, a m elyek alkalm azása a gy ors cserző eljáráso k behozatala óta m indjobban terjed.
Mindezek az an yagok úgynevezett cse rsa v a k a t tartalm az
nak. A csersav elnevezése technikai értelem ben veendő, mivel csersav alatt a legkülönbözőbb vegyületeket értjük, a m elyek m indannyian ugyanazzal a közös tu lajd o n sággal bírnak, hogy t. i. a bőrt kicserzik ; ezek a savas h atású vegyületek az enyvet k icsapják és a v assók k al sötét színű vegyületeket alkotnak.
Nem jegecesed n ek . O ldataikban a fém sók csap ad ék o t okoz
nak, organ ikus bázisokkal, pl. chininnel vegyülnek. Vízben, spirituszban oldódnak, tiszta aetherben oldhatatlanok. A cser- savak kém iai szerkezetéről, sajn os, nagyon k eveset tudunk.
Ennek az oka egyrészt abban keresendő, hogy a csersavak tisztán való előállítása nehéz. Annyi azonban bizonyos, h ogy a csersavak árom ás vegyületek, azaz ben zolcsoportbeli an ya
gok. A száraz lep árlás alkalm ával különbözőképen viselkednek.
Az egyik részükből pyrocatechint (kém iai képlete : C6/ / 4( 0 / / ) 2) a m ásikból pyzogallolt (képlete : v. C6/ / 3( 0 / / ) 3) illetőleg gal- lu ssav at (1, 3, 4, 5, C6H ^COO H (O H )3) nyerhetünk. Innen szár
m azik a csersavak n ak pyzokatechin és pyrogallol csersavak ra való beo sztása. A pyrokatechin cáezáavak ferri-(vasoxyd) só k kal rendszerint zöldes-fekete csapadékot adnak. V izes olda
tukban bróm vízzel csapadék keletkezik. A cserzésn él szín es nehezen oldódó term ékek képződnek, a m elyek a bőrön le
rakódnak. U gyanazon válmányok akkor is lépnek fel, ha ezeknek a csersavakn ak oldatát, esetleg m egsavan yítás után főzzük.
A -pyrogallol cáezáavak fém sókkal kékes-fekete csap ad é
kot a d n a k ; brórnvíz nem okoz szem m el látható változást.
A savak jelenlétében való forralás esetén ellagsav ból álló, csakn em színtelen csapadék keletkezik. Ez a válm ány a bő
rön is fellép. (A bőr virágja angolul ccthe bloom »). Ilyen cserző anyag fordul elő pl. a divi-diviben, szöm örcében, a guba- csokban.
A katechuban és gam bierben foglalt csersavakb ól pvro- katechint és phloroglucint állíthatunk elő.
A leg fo n to sa b b c se rsa v a tannin, a m elyet a g u b a c sb ó l állítunk elő. A tisz ta tannin szín telen , fényes, alak talan , lú g o s oldatban , oxydálódik és m e g b ám u l. T elített vizes old atáb an a v a sg á lic oldata a levegőn m egk ék ü lő fehér csap a d é k o t okoz.
Ilyen c se rsa v a k m ég a tölgyfacáeráav, az ellagóav, az ellagencáeráap, a katechucáeráav stb.
A k ülön böző c se rsa v a k b ó l k épződn ek az ú gy n evezett phlobaphének, erősen szín ezett an y ago k (vegyü letek), am e- lyek egy éb k én t azok ban a cserző an y ag o k b an , m elyek n ek cse rsa v a ib ó l k eletk ezn ek , k észen képződve is elő ford u ln ak . V ízben nehezen oldódn ak Sadlon, hazánkfia ezekn ek a b o raxo s o ld atát cse rző an y ag e lő á llítá sá ra h aszn álta.
A phlobaphének fém só k k al sö tét színű c sa p a d é k o t adnak és a bőrt cserzik.
A cserző an y ag o k b an levő, nem-cóeráav an y ag o k k özül fel
em líten dők : a víz, a cellu lóza, kem ényítő, gy an ták , z sira d é kok. A le g fo n to sa b b a k azon ban a vízben oldhatók, ú gy n ev e
zett savk épzők , t. i. a k ü lön böző cukorfélék és a dextrinek- hez közelálló gum m ifélék. E zek b ől képződn ek u g y an is m ik ro
bák (b ak tériu m ok ) h a tá sá r a a külön böző savak, ú gym in t az ecetsav , a tejsa v és m á so k , am elyek a cserző léb e fek tetett p ő ré k e t d u z z asz tjá k és így a c se rsa v felvételére elők észítik . F o n to sa b b növényi cserző an y ag o k a k övetkezők :
A lucfenyő fa-kéreg e g é sz észak i M ag y aro rszágb an és E r délyben n agy m en n y iségb en és kitűnő m in ő ségb en k aph ató.
C se rz ő a n y a g tartalm a á tla g 11*6% . M eg kell azon b an je g y e z - nüuk, h ogy úgy a fen yőfak éregn ek , valam in t egyéb növényi cserző an y ag o k n ak az ö sszté te le e lég tá g h atárok között v álta
kozik. A fenyőfakéregben 100 rész c se rsa v ra körü lb elül 30 rész cu k o r jut. Ezért erő sen savk épző és a bőrt d u zzasztja.
A fenyőfát ju n iu s és ju liu s h ón ap ok b an hám ozzák. A fenyőfa k érge 2— 8 mm v a sta g , 50 cm széles és 1 m h o sszú d a ra bokban jön a forgalom b a. Belül v ilá g o s-sá rg a , egészen b a r
n ás, sím a, gyak ran fén yes, finom h o sszú ro sto s, kívül v ilá g o s v ö rö s barna. S z a g a aro m ás, íze g y a n tá s-a ro m á s és ö sszeh ú zó .
A fen yőcserrel cse rze tt b ő r v ilá g o s barn a, s á r g á s v agy ieh éres színű. V á g á si felü lete sötét, k issé v ö rö se sb e já ts z ó . T ö lg y facserrel, v alon eával, g u b a c c sa l m yrob alan ok kal, queb ra- chóval és m ás c se rző an y ag o k k al és kivon atokkal egy ü ttesen h aszn álh ató. A fenyőfa k érge külön ösen talpbőrök d u z z a sz
2 *
tá sá ra és elő cserzésére, továbbá a borjú és tehén bőrök tö k é
letes k icserzésére alk alm as.
A tö lg y fa k é re g , azaz a különböző tölgy fafélék n ek ú. ш . q u e rcu s se ssiliflo ra , qu. cerris, qn. p ed u n cu lata k érgén ek á tla g o s, c se rz ő a n y a g tartalm a 10*1%. H atáré rté k : 5*8— 17*0%, 100
ré sz cse rsa v ra k örülbelül 26'2 cukor ju t. A to lg y iak é re g c se rz ő a n y a g á t m inden m ás c se rz ő a n y a g k ö zt a leg jo b b n ak tartják ; felső- és alsó -b ő rn ek egyarán t alk alm as. Ilorvát- S z la v o n o rsz á g h íres tölgyfaerdei szolgáltatják ; a n y ersan y a
g o t n égy cserfak iv on at-gy árn ak . A g u b a c sd a rá z s sz ú rá sa foly
tán keletkeznek a tölgy fa g u b a c so k . A tölgyfa h ám ozásán ak ideje a tavasz, április h ón apja. F o n to s, h ogy a k érget g y o r
san szárítsák . A k eresk ed elem céljaira m in ő sé g szerin t o sz tályozzák. A tölgy fak éreg k ü lse je bizon yos k öv etk eztetések et en ged vonni m in őségére, de nem tan ácso s tú ln agy sú ly t h e
lyezni a k ü lső lá ts z a tr a ; a tölgyn ek v alam in t eg y általán az ö ssz e s cserző an y ago k értéke c sa k is a g o n d o s v iz sg á la t, che- m iai elem zés alapján ítélh ető m eg.
F ia tal 18—25 éves fa k érgén ek c se rsa v tartalm a a leg- d ú sab b .
Déli F ran ciao rsz ág b a n és A lgírban találh ató az ú g y n ev e
zett C henevettölgyfa örökké zöld leveleivel, m elynek c se rz ő an y aga h ason ló a hazai tölgyfákéhoz. É szak-A frikában terem a p arafatölgy, m elynek kérge szo lg á lta tja a parafát. Az am eri
k ai h e m lo c k fa kérge is hasonlóan viselk ed ik . Ez két k ü lön böző c se rsa v a t tartalm az, a m elyek közül az egyik v ilá g o s szín ű és könnven o ld h a tó : a m ásik sö té t szín ű és nehezeni/ 7 oldható. Jó l savanyodik. R endkívül m a g a s sú ly n y ered ék et (rendem ent) ad.
C se rző sav tekintetében leg ta rtalo m d ú sa b b a n ém eto rszági rajn avidéki és a fran ciao rszág i tö lg y fa k é re g ; g y en géb b m in ő
ségű , de annál n agyobb m enn yiségben találh ató h azán kban é s B o szn iában .
H azán kban azonban sokk al több fenyő, m int tölgy fa
k érget h aszn áln ak fel, m inek okát, előb b in ek jelen ték en y ter
m elésében és m ásré szt kitűnő m in őségéb en kell keresnün k.
A fű z fa k é r e g . A k érgek közül a fűzfa k érgén ek c se rz ő an y ag és cu k ortartalm a a tölgy fak érgén ek felel m eg. Ezen k éregn ek jó h aszn át vehetjük, ha a sö té t k iv o n ato k k al g y á r
tott bőrök színét fehéríteni ak arjak . Ilyen esetb en a szöm ör-
tő s n agy m en n yiségben h asználják.
A n y ir fa k é r e g . O roszo rszágb an a n yirfakérgét is h a sz n álják cserző an y ag u l és azonkívül azt, az átható sz a g á ró l is
m ert n yirfa-k átrán yolajat készítik belőle, m elytől az orosz b a
g a ria b ő r a sz a g á t kapja.
F elem líten d ők m ég az é g e rfa és a vöröáfen yő kérge.
E lő b b i h aso n ló an elég n agy m enn yiségben fordul elő, c se rtar
talm a 16% körül van. A g la c é b ő r festéséh ez jó l h asználható.
A vörösfen yő k érgével Sk ó tiáb an ju h b ő rök et cserzenek.
A te n g e rtú li có erk érgek k ö z ö tt le g e lső h elyet foglal el a m im o ó a k é z e g, ez A u sztráliáb an , A lgierban, N atalban , K alifor
niában, D él-A m erikában és általában a forró égöv alatt term ő k ü lö n fé le * a k á c a f á n a k a k érge. A törzs k érgén ek c se rző sav tartalm a 30% -n ál több szo k o tt lenni.
M a n g r o v e k é r e g. A n ém elafrikai gy arm ato k b ól n agy meny- n yiségben hozzák át E u róp áb a, H am burgon át a m an grovefa kérgét, am ely nagyon nehéz, v astag h ú sú és olyan kemény, h ogy k ö z ö n sé g e s m alom ban nem is őrölhető.
A b ő rt vörösre festi. C serző an y agtartalm a m egleh etősen je le n té k e n y ; 3 0 —40% * F e lső b ő rö k cse rzé sé re alk alm as.
G yü m ö lcsö s c se rz ő a n y a g o k .
A valonea, egy K is-Á zsiáb an található örökké zöld tölgyfá
nak a gy ü m ö lcse, m ak kja, m elynek teljes m egéréséh ez k ét év sz ü k sé g e s. A kereskedelem ben kétféle valon ea ism eretes ú. ni.
a sm yrnai és a balkáni, vagy görög. Az első n agyobb cser- sav tartalo m m al bír, m int az utóbbi.
Azon pikkelyeket, m elyek a valonea g y ü m ö lcsét körül ve
szik, trillón ak (drilló) nevezik.
A valonea a következő fejlődési fokozatokon, m elyeket külön-külon elnevezünk, m egy k e r e s z tü l: c a n ia t a az első éves g y ü m ö lcs ; c a m a t in a a m ár jo b b an kifejlődött gyü m ölcs. T er
m észetes, h ogy a szépen k ifejlőd ött nagy, v ilá g o s szü rk ebarn a színű g y ü m ö lcsn ek m in dig előnyt kell adni. Minél nehezebb, annál töb bre becsülik.
* A m im o sa k é rg e v ö rö se s szín ű ré festi a bőrt, azé rt m ás c se rz ő an y ag o k k al p l. a tö lg y fac se rre l keverik 25% -ig terjed ő m en n y iségben .
p ed ig á tla g 45*5% -ot, kelyhe 23% -ot, a m ak k ja általában 15'5% -ot. A különféle valoneafajok átlagban 17*5—36% cserző- an yagot tartalm azn ak. A valon ea c sersa v a elég könnyen oldó
dik. A valonea a legjobb cserzőan yagok egyik e é s különösen a talpvache- és szíjb ő rg y á rtá sra alkalm as.
M iz a b o lá n az Indiában h on os T erm in alia ch ebu latölgy szárított gyü m ölcse. Ezen szilvaalakú, zöldes-fehértől egészen sötétbarn a és fekete színű gyü m ölcsn ek a héja tartalm az le g több csersavat. A héjak csersavtartalm a 3 6 % — 50*6% -ig, a m agoké 2 .4 % — 5% között váltakozik. A m irabolán eg ész gyü m ölcsén ek átlag o s csersavtartalm a 13% n ed v e ssé g m ellett körülbelül 30% -ra tehető.
A m irabolán m ag ja nagyon kellem etlen, áth ató szag ú ola
ja t tartalm az, m ely sz a g a bőrök re is á t r a g a d ; ezért a gyü m ölcs m agvát m ár csek ély c serző k ép esség én él fogva is, el szokták v álasztan i a héjától.
Óvakodni kell a m irabolánt őrlött állap otb an vásároln i.
F első b ő rö k cserzésére alkalm as, m ert puh ítja a bőrt és világos színt ad neki.
Q uebrachó, m irabolán és fenyőfakéreg a leg alk alm asab b és leg o lcsó b b cserzési keverék a felső bőrökre, de a tölgyfa és fenyőfacserrel keverve, talp-, vache-, talpbélés-, szíj- é s n yersbőr k icserzésére is használható.
D iv id iv L A C aesalp in ia coriaria nevű Chilében és N yugot- Indiában term elt bokor hüvelyes gyü m ölcsén ek cse rsav tartalm a 2 5 —50% között váltakozik. E z a gyüm ölcs m erev, sá rg a vagy b a rn á ssá rg a színű ; m ag ja barna és c se rsa v a t a lig tartalm az.
Dividivivel cserzett bőrök nagyon puhák v ö rö ses színűek.
A lg a z o b illa elnevezése alatt a D él-A m erikában, főkép C hili
ben és K elet-In diában vadon term ő B alsam o earp u m brevifolium nevű fa hüvelyes gy ü m ölcsét értjük. E zek a közel 3 cm h o ssz ú és 1 cm v a sta g hüvelyek, néhány göm bölyű, igen kem ény, s ö tét vörösbarn a, csakn em csersavm en tes m agvat tartalm azn ak.
C serzősavtartalm a 3 5 —52% között váltakozik. 100 rész cse r
savra átlag 19% rész cu k or jut. V ilágo s cseriét ad és szép puha gyártm án yt eredm ényez. Tölgy- vagy fen yőfak éreggel keverve cserlék erő sítésére nagyon alkalm as. K ü lön ösen felső b ő rö k cserzésére ajánlható. A bőrnek v ilá g o ssá rg a, vörösb e já tsz ó szín t ad. Szöm örce helyett sötétszín ű bőrök feh érítésére h aszn álják.
G ubacsok.
A gu b acs az úgynevezett gu b acsd arázsn ak szú rása követ
keztében a tölgyfa (qu ercu s pedunculata) gyüm ölcsén (krup- pen) és a quercus infectoria levelén és ágain (G allápfel) kelet
kezett jelentékeny c se rsa v m enn yiséget tartalm azó abn orm is kinövés- Az em lített darázs petéit m áju s hóban rakja.
A tölgyfa-gub acs hazánkban és a m agyar korona o rszágai területén nagy m ennyiségben fordul elek
C serző sav tartalm a: 21 % — 38% között váltakozik. 100 rész cse rsa v ra 2 rész cukor esik.
K izárólagosan talpbőrök g y ártására használják, legin kább valonea, m irabolán és m ás cserzőan yagokkal keverve. Jó tu laj
d o n sága, hogy a bőrt töm ötté teszi, de hátrányának tekint
hető az, hogy sötét színt ad a bőrnek.
B o w e- v a g y Szó cL om -alm a.
A B aszo ra-g u b acs a gyógyászatb an m ár régóta ism ere
tes. E g y törpe tölgyfa g u b a csa. K is-A zsiában terem. Jellem ző tulajdon sága, hogy nagyon könnyen kilúgozható és könnyen hatol be a bőrsejtekbe. C sersavtartalm a 2 3 % — 35% .
N em csak talp,, hanem felsőbőrök cserzésére és cserlék erősítésére is használható. F a j súlya nagyon csekély.
V an m ég egy fajta g u b a cs, am elyet leginkább tanninra dolgoznak fel, ez az úgynevezett aleppó-gubacs, m ely 50 — 60% csersav at tartalm az.
A c a n a ig r c Rum ex hym enosepalis gyökere a k e re sk e d é s
ben vágott állapotban fordul elő. H azája Eszak-A m erika (T exas- Arizona, Új-Mexikó). N agyon sok kem ényítőt és vizet tartal
maz, am iért nehezen szárítható. A h osszú szállítás alatt gy ak ran m egrom lik.
Mint kem ényítő tartalm ú cserzőan yagot hideg vízzel kell kilúgozni és csak azután kifőzni. C serzősavtartalm a á tlag 27%-—35% 100 rész csersav ra közel 23 rész cukor jut.
S z ö in ö v c e . (Sumach.)
A bárány-, juh- és kecskebőrök cserzésén él (szattyán), a bőrök fehérítésénél, a szín es borjú- és dongolabőr és lakkbőr utócserzésén él, a b ő rfestést m egelőző p ácolásn ál nagy szere
pet játsz ik a szöm örce, mely elnevezés alatt a földközi ten
ger vidékein vadon tenyésző Rhus coriaria, R h us cotin us és.
C oriaria m yrtifolia bokor szárított levelei értendők.
A legjobb fajták Szicíliában, Spanyol-, Portugál- és G örög
országban találhatók. L e g ro sszab b a bu lgáriai szöm örce. A szö
m örce a v ilágosságo n is m egtartja a v ilág o s színét. T asm arix africana bokor leveleivel szokták ham isítani.
A szöm örce csersava hideg vízben is könnyen oldható.
A szöm örcelét nem lehet so k á ig eltartani, mivel ham ar elromlik. A szicíliai szöm örcének csersavtartalm a á tla g : 27*8% . 100 rész csersavra 16 rész cukor esik. A tiroli szöm örce cser
savtartalm a á tla g : 17%.
Q u e b rac h o fa (quebracho Colorado). E z a v öröses színű, igen nagy csersavtartalm ú fa Dél-Am erikába fordul elő. M aga a fa 18—24% csersavat tartalm az, ellenben a k éreg cserző
k ép essége igen csekély. H ideg vízben a fa cserző an y agán ak legfeljebb csak 50 % -a liígozható ki, azért teljes k ilú gozásán ál a főzés vagy a leforrázás alkalm azandó. A könnyen k ilú goz
ható csersav világosabb színűre, a forró vízzel nyert lé sö tétre festi a bőröket.
C ukortartalm a jelentéktelen. Más cserzőan yagokk al, fenyő v agy tölgyfakéreggel keverve, úgy a talp, m int a felsőbőrök cserzésén él kitűnő szo lgálatot tesz. A quebrachofával cserzett bőr kezdetben világos színű, de később, különösen a közvet
len napfényen sötét színt vesz fel. A quebrachofa igen k ia dós és fenyőfával együtt használva a legolcsób b cserzést engedi meg.
K a te c h u . Ez a cserzőan yag, m elyet Cachou-nak, vagy Terra jap on icán ak is neveznek, egy akácfa (A cacia Catechu) beszárított fakivonata, K eletindiából és a Szu n da-szigetekről kerül forgalom ba. A catechu sötétvörösbarn a szinű és nedves állapotban gyúrható. C sersavtartalm a nagyon v álto zó ; 45 % -ig is em elkedik. Gyorsan cserző, de a bőrt barnító cserzőan yag.
L egfon tosabb alkotó része a k atech u csersav és a katechin.
A leírt cserzőanyagokon kívül m ég bizonyos szilárd és folyós kivonatokat (extraktokat) hoznak a forgalom ba, am elyek úgy készülnek, hogy az illető növényi cserző an y ago k at kilúgozzák és a nyert oldatot légritkított térben befőzik. A lk alm azásuk kényelm es, mivel m in dössze csak fel kell őket oldatni és m eg
felelően felhígítani, hogy a cserzésre felhasználhatók legye-
пек. E zek a kivonatok nagy szo lg álato t teszn ek a gy o rscserző eljárások n ál. E zek et a kivonatokat azonban sajn o s h am isítják, de különben is változó összetételnek, m iért is az elem zés sz ü k sé g e s volta m ég fokozottabb m értékben áll fenn, m int az eredeti cserzőan yagokn ál.
Ilyen kivonatok a k ö v e tk e ző k : F é n y őcóerk ivon at cser- savtartalm a á tlag 25% . T ö lg y f a k i v o n a t M iután a tölgyfa m ás c se rsa v a t tartalm az, m int a tölgyfa kérge, azért a tölgyfakivo
nat is m ás tu lajd o n ság o k at m utat. K ülönösen a talp- és vach ebőrök cserzésére h asználják. Á tlag 27% csersavat és sok cukrot tartalm az.
A geóx ten y efa-k iv on at, mely a tölgyfa-kivonathoz h aso n lít, ennél több csersa v a t tartalm az. T alpbőrök cserzésére h asználják. G yorsan hatol be a bőrbe és annak súlyt és szép színt ad.
C serző an y ag tartalm a átlag 30% . A q u e b ra c h o fa -k ivon a
tok h áro m fé le : ú. m. folyós, tésztanem ű és szilárd állapotban kerülnek a fo rg a lo m b a ; a folyékony átlag o s csersavtartalm a 32% , a tésztan em űé 38% , a szilárdé 63% -ot tesz ki.
F o n tosab b m ég a hemlochcáer-kivonat, a áxömörce-kivo
nat, a mimóxa-kivonat, a divi-divi, a gubacá-kivonat és m ások.
* ¥ ¥
Az áó v á n y i c ó e rx ő an y ag o k h o z tartoznak az alum ínium , a vas-, a króm sók, a cáerxéőhex h a ó x n á lt x ó irad é k o k közül legfon to sab b ak a különböző h a lz sír o k ; a ó x in tétik ai cserző an yagokról egyelőre csak annyit m ondhatunk, hogy a bőripar terén alighanem ugyanaz az irány fo g érvényesülni, m int a festési ipar terén, am ennyiben a tudom ány h alad ásával vár
ható, hogy a je le n le g h aszn ált növényi cserzőan yagok n ak a tannogénjeit, azaz cserző sav jait m ajdan m esterségesen fogják előállítani és hogy ezekhez m ás testcsop ortok b a tartozó, m es
terségesen előállítandó cserzőan yagok is csatlak ozn i fognak, így m eg lehet állapítani azt, hogy az aldehydeknek is m egvan az a h atásuk , hogy a bőrt kicserzik.
