Ebben a rovatban a Budapesti Műszaki E ¬ gyetem Körponti Könyvtára /MÜEK/ beszámoló
k a t , tudósításokat, módszertani tanácsokat s t b . közöl a műszaki felsőoktatási könyvtár
hálózat számára. Kérjük a műszaki egyetemi könyvtárosokat, hogy közleményeiket a MÜEK hálózati és módszertani csoportjának megkül
deni szíveskedjenek.
HAZAI ÉS KÜLFÖLDI ELJÁRÁSOK AZ ELAVULT ÉS FÖLÖS ANYAG KIVONÁSÁHOZ
ár. Erő Mátyásáé
A könyvtárak egyre égetőbbé váló problémája az élő és h o l t könyvanyag szétválasztásának kérdése, melynek megoldását egyrészt a megjelenő kiadványok óriási száma, másrészt a könyvtárak férőhely- kapacitásának elégtelensége sürgeti. Különösen a második világhábo
rút követő időszakban az egyes tudományágak területén mind több és több, a tudományos kutatások mai állapotát tükröző mü j e l e n t meg.Az ujabb müvek kiadásával a néhány évvel előbb megjelent, a tudományok a k k o r i szintjét ismertető irodalom vészit jelentőségéből, a könyv
tárakban az olvasók már nem k e r e s i k - használatlan, h o l t anyaggá vá
l i k .
Ha ez a nem k e r e s e t t , h o l t anyag a könyvtárakban f e l s z a p o r o d i k , nemcsak a raktári férőhelyet f o g l a l j a e l , hanem a könyvek gondozását, a bizonyos időszakonként megtartandó állományrevíziót i s megnehezíti.
A könyvtárak i l y e n természetű gondjai nem ujkeletűek, a könyvtárak férőhely-kapacitásának problémája már a két világháború közötti idő
ben, sőt a XX. század elején, különösen az Egyesült Államokban i s felmerült. A Harward-egyetem könyvtárának 1900-1901 évi statisztiká
j a s z e r i n t a 367 000 kötetes állományból 63 673 müvet kölcsönöztek.
E z z e l kapcsolatban az egyetem r e k t o r a t e t t e f e l a kérdést: "Célsze- rü-e milliós tételekben tárolni könyveket akkor, amikor az állomány
nak csak k i s hányada használható ténylegesen" / l /
MÜEK közlemények
Az e l a v u l t és fölös könyvek kezelésére számos j a v a s l a t látott napvilágot a szakirodalomban. E j a v a s l a t o k az alábbi kategóriák kö
rül csoportosíthatók: 1. tömör raktározás, 2. ritkán k e r e s e t t k i a d ványok mikroredukciőja, e z z e l kapcsolatban az e r e d e t i kiadványok s e lejtezése, 3. állományapasztás, ritkán k e r e s e t t kiadványok kivonása, 4. több könyvtár kooperációja ritkán k e r e s e t t kiadványok közös táro
lására és szerzeményezésére.
Hazánkban CSŰRT István elsőnek f o g l a l k o z i k e z z e l a problémával.
/ 2 / A h o l t anyag kiküszöbölésére t e t t j a v a s l a t a i :
1. szűrési rendszabályok a szerzeményezésnél, az állománygyara
pítási t e r v következetes végrehajtása;
2. mikrofilmre vétel és egyidejű selejtezés / c s a k archivális megőrzésre nem h i v a t o t t könyvtárak esetében/;
3. élő és h o l t anyag elkülönítése a könyvtáron belül, / h o l t a¬
nyag tömör raktározása, az olvasóforgalomtól távoleső h e l y i ségben, e s e t l e g külön épületben/;
4. könyvtárközi letéti központ létesítése.
CSŰRT István az utóbbit t a r t j a a legkorszerűbb megoldásnak,rész
ben azért, mert a helyhiányt a könyvtárak egész csoportjánál kiküszö
böli és mert olcsóbb, mintha a könyvtarak külön-külön létesítenének tehermentesítő raktárakat. A letéti központ tevékenysége azonban nem szorítkozik csupán a letétek átvételére és megőrzésére, hanem amel
l e t t , hogy s z e r v e s tartozéka marad valamennyi résztvevő intézménynek, maga i s egy önálló könyvtár funkcióit látja e l : f e l d o l g o z z a állomá
nyát, kiegészíti a csonka sorozatokat, biztosítja a gyűjtemény h a s z nálatát s t b .
Bár a tároló könyvtárak kérdése már a századforduló idején f e l vetődött, g y a k o r l a t i megvalósítására jóval később került s o r . 1942- ben n y i t o t t a meg kapuit a z első, több könyvtár által létrehozott l e téti könyvtár, a New England Deposit L i b r a r y . /V.B. HORVÁTH V i k t o r - V I I Györgyné id.mü./
Tároló könyvtárak Európában nem létesültek, a példa a s z o v j e t gyakorlatban sem talált követésre. K i t e r j e d t hálózata szamára a Szov
jetunió könyvtárpolitikája célszerűbbnek találta a ritkán használt könyvállománynak más könyvtárak szamára történő térítésmentes átadá
sát, i l l e t v e az e l a v u l t müvek kivonását.
1959-ben j e l e n t meg a Szovjetunió Minisztertanácsának 11. számú rendeletén alapuló művelődésügyi m i n i s z t e r i utasítás, amely a m i n i s z tériumok, hatóságok és szervezetek k i nem használt könyvállományának térítésmentes átadásáról intézkedik kisebb vagy újonnan létesített könyvtárakba. A k i nem használt állománnyal rendelkező könyvtárak i - d önként megküldik a L e n i n könyvtárnak és más könyvtáraknak i s térí
tésmentes átadásra szánt műveik jegyzékét. Az Igénylés alapján a könyvek gazdát cserélnek, az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül.
TMT 1963.június X.évf. 5.szám
A f e n t i rendelkezés olyan müvekre vonatkozik, amelyeket a felajánló könyvtár nélkülözni tud, de más könyvtár még felhasználhat. E z tehát a magyar terminológia s z e r i n t i "fölös müvekről" szól.
Egy másik, ugyancsak 1959*-ben megjelent rendelkezés v i s z o n t az e l a v u l t anyag könyvtári kivonásáról intézkedik. A r e n d e l e t s z e r i n t az e l a v u l t irodalmat időnkint, de legalább évenkint egyszer s e l e j t e z n i k e l l . A selejtezésre kerülő müveket az I r o d a i m i és Kiadói Fő
igazgatóság r e n d e l e t e i , az " E l a v u l t kiadványok bibliográfiái" és az
"Összefoglaló jegyzékek" tartalmazzák. E m e l l e t t a nagyobb könyvtárak esetében a könyvtárigazgató r e n d e l k e z i k a z z a l a j o g g a l , hogy az e l avultnak vélt müveket az állományból kiválogassa, a kisebb, tanácsi, üzemi, járási, f a l u s i könyvtáraknál a felügyeleti hatóság engedélyé
selejtezhető a z e l a v u l t n a k minősített irodalom. A kisebb könyvtárak
ban a válogatást bizottságok végzik, szükség esetén a szakkönyvtárak, szakértők bevonásával.
A r e n d e l e t útmutatást ad a válogatáshoz, pontokba szedve f e l s o r o l j a azokat a kiadványokat, amelyek kivonhatók és f e l s o r o l j a azokat a müveket, amelyeket t i l o s s e l e j t e z n i / a marxizmus-leninizmus k l a s z - s z i k u s a i , a párt- és kormányvezetők beszámolói s t b . / . Amennyiben e¬
zek a müvek a könyvtárban nagy példányszámban vannak meg, a f e l e s l e ges példányokat a térítésmentes felajánlásra szánt müvek példájára más könyvtáraknak k e l l átadni. Ha az állományban nem található e l a v u l t irodalom, a felügyeleti hatósághoz nemleges jegyzőkönyvet k e l l f e l t e r j e s z t e n i .
A fölös anyag nemzetközi c s e r e céljára történő felhasználásáról EOVAL'KOVSZKA J A, I . s z o v j e t könyvtáros / 3 / számol be. E s z e r i n t a L e n i n könyvtár időnkint jegyzéket küld külföldi c s e r e p a r t n e r e i n e k fö
lös anyagáról, melynek fejében kereskedelmi forgalomban nem kapható értékes anyaghoz, kutatási jelentésekhez, disszertációkhoz, v a l u t a - igényes müvekhez j u t .
A német TYSKO Oskar / 4 / számos külföldi s z a k l a p véleményét köz
l i a könyvtárak "nem kapós, nem kelendő" anyagáról. A szerző inkább a tervszerű, meggondolt állománygyarapítást ajánlja és a z t a mód
s z e r t , mely s z e r i n t az irodalom bizonyos csoportosításával a müvek már ugy kerülnek a raktárba, hogy azok időrendi, fontossági sorrend
ben elkülöníthetők legyenek. Ajánlja még a kötelespéldányként vagy ajándékba kapott, kevéssé használatos müvek külön kezelését olyan részlegben,ahol" ezeknek a müveknek egyszerűsített feldolgozása kevés számú személyzettel i s biztositható lenne. A c i k k sem a más könyvtá
rak részére történő átadást, sem a selejtezést nem s o r o l j a f e l a megoldási módok között.
I l y e n egyszerűsített eljárással találkozunk a Debreceni Egyetemi Könyvtárban a 1. ritkán használt, 2. gyorsan elavuló, 3. nagy tömeg
ben érkezett, általában nem olvasásra szánt müveknél. 1961-ben a részletes feldolgozásra került müveknek /637 000/ 1/5-öd részét, 115 800 kötetet egyszerűsített módszerrel katalogizálták.
Magyarországon a művelődésügyi minisztérium 175/1960.M.K.21.M.M.
HŰEK közlemények
száma rendelete intézkedik a közkönyvtárak e l a v u l t és fölös anyagá
nak kivonásáról. A r e n d e l e t értelmében az egyes hálózati központok selejtezési módszereiket saját maguk dolgozzák k i . A h a z a i nagykönyv
tárak közül az Országos Műszaki Könyvtár szabályozta elsőnek, még 1961. év áprilisában a fölös és e l a v u l t müvek kivonásának módját.Se
lejtezési f e l a d a t a i t az Országos Műszaki Könyvtár a n y o l c alközpon
ton keresztül látja e l . A felajánló vállalati könyvtár a jegyzéket 3 példányban késziti e l , ebből két példányt az alközpontnak k e l l meg
küldeni, egy példány a felajánló könyvtárnál marad. A jegyzékeket az alközpont összesíti, a hozzátartozó iparági műszaki könyvtáraknak megküldi, és az igényekről a könyvtárakat értesiti. A hálózaton be
lül nem igényelt müvek jegyzékét az alközpont a felajánló könyvtár
nak küldi v i s s z a , amely a z t az OSZK Könyvelosztónak továbbítja.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár eljárása s z e r i n t a jegyzéket a hálózat könyvtárai között a központ körözi, az igénylő könyvtárak azonban közvetlenül a felajánló könyvtárnak küldik meg igényeiket.
Érdekes még az, ho^y csak a mezőgazdasági tárgyú szakkönyvek jegyzé
két bocsátja körözésre a hálózaton belül, a szépirodalmi, ideológiai s t b . müvek jegyzékét csupán a Könyvelosztónak küldi meg. A hálózat könyvtárai közvetlen megegyezés alapján i s adhatnak át fölöspéldá
nyokat, a központi katalógusba bevezetendő lelőhely-változás miatt azonban erről a hálózati központot értesitik.
A S t a t i s z t i k a i Könyvtár fölös anyagának külön raktárrésze van.
Ez az anyag körözésre nem kerül, ebből a könyvtár csupán közvetlen kérésre küld a külföldi és belföldi könyvtáraknak.
i»
Az e l a v u l t müvek kivonásának irányitására és a kivonásra j a v a s o l t müvek végső fokon történő elbírálására a Művelődésügyi M i n i s z térium Könyvtárosztálya m e l l e t t működő Minősitő Bizottságot s z e r v e z tek. A Minősitő Bizottság időnként összeállítja a z e l a v u l t müvek jegyzékét. A jegyzékben szereplő müvek selejtezését már nem k e l l en
gedélyeztetni, azok minden további nélkül, a jegyzékre való h i v a t k o zással kivonhatók a könyvtárból. Eddig két i l y e n jegyzék j e l e n t meg, összesen kb. 800 e l a v u l t mű címadatával. A jegyzékben f e l s o r o l t könyveket - amelyeknek túlnyomó többsége természettudományi és mű
s z a k i vonatkozású - a közművelődési könyvtárak számára minősiti a Bizottság e l a v u l t n a k . A jegyzékben szereplő egyéb /ideológiai s t b . / müveket a műszaki felsőoktatási hálózat könyvtáraiban - kötelező ér
vénnyel - e l a v u l t n a k tekintjük.
A műszaki felsőoktatási hálózat központja a fölös könyvanyaggal kapcsolatos eljárásról a könyvtárak részére "Tájékoztatót" bocsátott k i , amelyben részletesen i s m e r t e t t e a tennivalókat, i g y példával I l lusztrálta az elkészítendő jegyzék formáját s t b . A Tájékoztatóban kö
zölt eljárási mód csalódást okozott a tanszéki könyvtáraknak,mivel a könyveket azonnal, minél kevesebb adminisztrációval szerették volna l e a d n i a hálózati központnak. A tanszéki könyvtarak kívánsága érthe
tő: részfoglalkozású könyvtárosok nehezen tudnak annyi időt szakíta
n i , hogy a jegyzék elkészítésével, a könyvek külön tárolásával és további adminisztrációjával járó f e l a d a t o k a t elvégezhessék. Az első jegyzékek olyan tanszékekről f u t o t t a k be, ahol külön k e r e t terhére
IMI 1963.június X.évf. 5.szám
f o g l a l k o z t a t o t t külső munkatársak végezték e l e z t a munkát. /II.Víz
építési Tanszék, Építészettörténeti Tanszék, Műszaki Mechanika Tan
szék s t b . / A jegyzéket a hálózati központ 50-100 példányban sokszo
rosította, attól függően, hogy hány tanszék érdeklődésére t a r t h a t t a k számot a felajánlott müvek. A tanszéki könyvtárak fölös anyagából ed
dig 11 jegyzékben 5292 kötetet ajánlottunk f e l . Az első 8 jegyzék a¬
nyaga végleges elintézést n y e r t : hálózaton belül gazdát c s e r e i t 584 kötet, 1278 kötetet az ország különböző részeiből igényeltek, a töb
b i zúzdába került. Az utolsó 3 jegyzék anyagara még nem érkeztek be az igények.
A körözésbe az utóbbi időben a Kultúra és az antikvár könyves
b o l t i s bekapcsolódott, s ennek eredményeként p l . a Szerves Kémia Tanszék fölös anyagából a Kultúra 21 kötetet, az antikvár könyves
b o l t 202 kötetet vásárolt.
A tanszéki könyvtárak ujraleltározása során az e r r e a f e l a d a t r a szerződtetett munkacsoportok által elkészített fölös jegyzékek beér
kezésével a hálózati központ i l y e n irányú f e l a d a t a i megnövekednek.Az 1963 és 1964 évben előreláthatólag nagyszámú könyvanyag kerül k i v o násra, szükséges tehát, hogy a hálózati központ e r r e a f e l a d a t r a f e l készüljön és ezáltal mentesítse a tanszéki könyvtárakat a f e l e s l e g e s könyvanyag tárolásénak gondjától.
— a —
IRODALOM:
/ l / HORVÁTH V i k t o r - VTX Györgyné: A tároló könyvtár e l v i és gya
k o r l a t i kérdései a külföldi szakirodalomban és megvalósításá
nak lehetőségei Magyarországon. • Magyar Könyvszemle, 1960.
6.8Z.
/ 2 / /Debreceni Egyetemi Könyvtár./ /A Debreceni Kossuth L a j o s Tudo
mányegyetem könyvtárénak évkönyve. 1953. 2 . r . / CSÜRY István: A s z o c i a l i s t a könyvtári üzem s z e r v e z e t e és működése. Debrecen, 1954. Orsz.Széchényi Könyvtár házi soksz.
/ 3 / KOVAL»KOVSZKAJA, I . t Organizovat* obmen dubletami. - B i b l i o t e - k a r ' /Moszkva/. 1960. 8.ez. 28-30.p.
/4/ TYSZKO, Oskar: Das Problem der mlnderwichtigen L i t e r a t u r i n w i s s e n s c h a f t l i c h e n B i b l i o t h e k e n . = Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s - wesen. 1959. 2.sz. 85-99.p.
