T M T 3 0 . évf. 1983/11.
végfelhasználók egyben a rendszer f e n n t a r t ó i és kiszol
gálói is,
ITUROFF, M.-HILTZ, S.R.: The electronk joumat:
A progress report. = Journal of the American Socieíy for Information Science, 33. kot. 4. sz.
1982. p. 195 - 202./
(Domokos Miklósnéj
Információs technológia és személyes felelősség
Az újítások bevezetését k o m o l y viták szokták meg
előzni, hiszen ezek általában drasztikus változásokat idéznek elö az ember k ö r n y e z e t é b e n . A számítógépek elterjedése is felér egy hatalmas újítási folyamattal. A harmadik generációjú számítógépek megjelenése utat n y i t o t t a számítógépes hálózati rendszerek irányába, azaz a totális rendszerszemlélet felé.
A totális rendszereknél az adatgyűjtés és a gépi feldolgozás megelőzi a feladatok manuális végrehajtását.
Ez a folyamat ,,az ítélethozatal gépesítése". Az új információs technológia elterjedésével az ember intuitív ítélethozatalait algoritmusok helyettesitik. Elérkezett az az i d ő , amikor a k ó z é p - és felsővezetők munkája jórészt h e l y e t t e s í t h e t ő számítógépes rendszerekkel. A vezetési funkciókat olyan f e l a d a t o k k á tagolják, amelyek számító
gépi programokkal végrehajthatók. A középvezetői po
zíciók számítógéppel való helyettesítése Ül. megszünte
tése folytán a k o m m u n i k á c i ó s lánc emberi tényezői is géppel h e l y e t t e s í t ő d n e k .
Egyesek szerint e l é r k e z h e t ü n k odáig is, hogy sem egyetlen ember, sem a s z a k é r t ő k b á r m e n n y i r e is kvalifi
kált csoportja nem lesz képes megérteni az i n t é z m é n y m ű k ö d é s é h e z elengedhetetlen adatokat t a r t a l m a z ó infor
mációs rendszerek folyamatait és m ó d s z e r e i t , és ekkor már a rendszer maga veszi át a vezető feladatait, azaz megteremti a szervezeti kereteket, kitűzi a fejlődés irányát, és irányítja az embereket.
Az előzőeket figyelembe véve nem csoda, hogy az információs technológia kiterjedt használata az intellek
tuális alkalmatlanságtól és a k u d a r c t ó l való félelmet idézte e l ő .
Nemcsak a modern t u d o m á n y , hanem a mennyiség meghatározása k o r á n a k kezdete is Galileo nevéhez fűző
dik. Az i n f o r m á c i ó t u d o m á n y t e r ü l e t é n é p p e n ú g y , mint más t u d o m á n y t e r ü l e t e k e n is, a t u d ó s o k csak n é h á n y releváns t é n y e z ő t h a t á r o z n a k meg mennyiségileg. A releváns t é n y e z ő k válogató és részleges mennyiségi meg
határozásán alapuló d ö n t é s e k így ó h a t a t l a n u l csak rész
ben lesznek helytállóak.
Vajon milyen h a t á s a lesz az ítélethozatal elszemélyte
lenedésének és a u t o m a t i z á l á s á n a k a t á r s a d a l o m r a ?
Mennyiben tudja az automatizálással j á r ó személytelen k o m m u n i k á c i ó s c s a t o r n á k a t k o m p e n z á l n i az információs szakértő? Az információs rendszereket mindig a társa
dalmi k ö r n y e z e t formálja. Ezért d ö n t ő , hogy a rendszer
tervezők túllássanak a f o l y a m a t á b r á k o n , és mindig a rendszer használóját, kulturális és értékrendszerével együtt magát a t á r s a d a l m a t vegyék figyelembe. T e h á t : a rendszertervezési folyamatban ne csak az információs szakember szakmai t u d á s a , hanem emberi megfigyelései is érvényesüljenek.
/KLEMPNER, I. M.: Information technology and persona! responsibiiity. = Special Libraries, 72. köt.
1981. 2. sz. p. 157-162./
(Prőhle Éva)
Ismeretek vagy információ - a könyvtár céljának válsága
A szakirodalomban, n a p i s a j t ó b a n , r á d i ó b a n és televí
zióban nyilvánosságra hozott írások, t a n u l m á n y o k , nyi
latkozatok, e l ő a d á s o k egy idő óta mind s ű r ű b b e n teszik fel a kérdést:
mi is korunk k ö n y v t á r á n a k célja?
a h a g y o m á n y o s k ö n y v t á r o n túljárt-e az idő?
könyvtáridegen tevékenység-e a „ n a p r a k é s z " informá
ciós igény kielégítése?
K ö n y v t á r o s o k , tájékoztatási szakemberek és nem
k ö n y v t á r o s o k egymástól sokszor gyökeresen eltérő állás
foglalásai jól jelzik nemcsak a t é m a időszerűségét, de cseppfolyós kialakulatlanságát is. S bár még k o r á n t s e m lezártak a viták, bizonyára alkalmasak meggyorsítani a folyamatot, amelyben a válságba került h a g y o m á n y o s könyvtár megtalálja megillető helyét a tájékoztatás új rendszerében.
Az alábbiakban számos szerző egymással polemizáló írásából kiemelt s t é m á n k a t más-más oldalról megvilágító n é h á n y n é z e t e t , a k ö n y v t á r r ó l , illetve tájékoztatásról vallott felfogást mutatunk be azzal a céllal, hogy a k ü l ö n b ö z ő állásfoglalások ü t k ö z t e t é s e révén jussunk közelebb a válaszhoz: melyik is lehet a válságból kibonta
kozásnak, a k ö n y v t á r m e g m a r a d á s á n a k útja'1
Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a k ö n y v t á r nagy múlttal rendelkező i n t é z m é n y e & közvéleményben min
denkor az irodalom Őrzőjeként, az emberi értelem és ö n t u d a t l e t é t e m é n y e s e k é n t é l t ; ,4rodalom" alatt pedig elsősorban a könyvet é r t e t t é k és é r t i k , még ha ide sorolhatók egyéb i n f o r m á c i ó h o r d o z ó k is. Legújabban azonban annak l e h e t ü n k t a n ú i , hogy az ú n . referensi szolgalat igénye n y o m u l előtérbe,
A referensz munka, mint speciális szolgáltatás, a m e g n ö v e k e d e t t g y ű j t e m é n y e k b e n való eligazodás meg
könnyítésére fejlődött k i , de csak napjainkban vált mint
459
