A MŰSZAKI TEBMIH0U5SIA. A MŰSZAKI SZÓHASZ
NÁLAT ÉS A FOfiPITÁSOK HÉHÁHY PROBLÉMÁJA.
A nyelvprobléma
Amikor a modern tudományos ismeretközlés információs prob
lémáival szembekerülünk, végső értékelésben sajnálatosnak b i z o n y u l h a t , hogy a nemzeti nyelvek fejlődése és a társadalmi f e j lődés folytán az s i m u l t két évszázad sorén előbb háttérbe szo
r u l t , majd csaknem t e l j e s e n k i h a l t a l a t i n n y e l v , amely p a d i g sok-aok évszázadon keresztül a tudományos ismeretközlés nemzet
közi a l a p j a v o l t . Ez a n y e l v k i a l a k u l t nyelvtanával) s z i n t e
t e t B z é s s z e r i n t bővithetŐ szókincsével és rendkívüli kifejező erejével nagyon i s alkalmas l e t t volna a r r a - ha az előző szá
zadok társadalmi-politikai tényezői nem kompromittálták volna hogy a nemzetközi tudományos érintkezés igényeit akár mai s z i n t e n i s kielégítse. A l a t i n n y e l v feltámasztására azonban ma más*' a l i g h a l e h e t g o n d o l n i .
Ua, a XX. század derekán a tudományos ismeretközlés j a v a részt két nyelven z a j l i k l e t a n g o l u l és orosz n y e l v e n . Mindkét n y e l v e n óriási mennyiségű tudományos irodalom j e l e n i k meg. A¬
l i g h a v i t á B , hogy az angol nyelvű tudományos,műszaki s t b . j e l legű kiadványok mennyisége abszolút értékben i s a legnagyobb a világon. Az orosz n y e l v kétségbevonhatatlan nagy fontosságát v i a z o n t mi sem b i z o n y i t j a jobban, mint hogy Nyugaton j e l e n l e g a legszélesebb körben kívánják tanulmányozni a nagyszámú szov
j e t tudományos kiadványt.
Amikor megállapítjuk a z t , hogy a világ tudományos i s m e r e t közlése ma elsősorban angol és orosz nyelven z a j l i k l e , egyszer
smind a z t i a megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedek f o l y a mán a nyelvek értékelésében óriási változás ment végbe. A német n y e l v erősen a háttérbe s z o r u l t , talán r é B Z b e n azért Í B, mert az e l e k t r o n i k a és az atomtechnika elsősorban az a n g o l nyelvterü
l e t e n fejlődött, ós e téren a németek lemaradtak. A legújabb német szaknyelv éppen e két tárgykör vonatkozásában t e l e i s van angol eredetű kifejezésekkel. A f r a n o i a n y e l v ugyancsak erősen háttérbe s z o r u l t . A spanyol n y e l v v i s z o n t még nem fejlődött f a l a tudományos ismeretközlés minden igényének kielégítésére, ás e -
zórt t e l e van angol eredetű köloeönszavakkal.
E rövid áttekintés aorán nem hagyhatjuk f i g y e l m e n kivűl a k i n a i éa a Japán n y e l v e k e t sem. Mindkét nyelven gombamódra sza-
7
porodnak a tudományos kiadványok, és jelentőségüket mi sem b i z o n y l t j a jobban, mint hogy a s z o v j e t gópforditési program
ban i s az angol után közvetlenül a második helyen a k i n a i n y e l v s z e r e p e l .
Nyelvtudée ég dokumentáció
A nyelvek helyzetének ez a rövid áttekintése csupán a dokumentációs tevékenység várható n y e l v i orientáolójának f e l mérése szempontjából érdekes. Alapvetőleg meg k e l l állapíta
n i , hogy a dokumentáció f e l a d a t a elsősorban a nyelvtudás nél
küli szakemberek tájékoztatása /saját nemzeti nyelvükön/ a külföldi tudományos és g y a k o r l a t i eredményekről. Ehhez a mun
kához az anyanyelv ismeretén kivül idegen nyelvtudásra és szakismeretre van szükség. Megéllapítható az i s , hogy az i d e ¬ gen nyelvtudás nem l e h e t csupán hétköznapi nyelvtudás. Az i ¬ degen n y e l v ismeretének elsősorban - és i t t a gópforditások- k a l kapcsolatos s t a t i s z t i k a i kutatások eredményei támasztják alá állításunkat - a szaknyelv ismeretére k e l l törekednie /a szókinos vonatkozásában/, éa m e l l e t t e természetesen az i l l e tő n y e l v nyelvtanát i s jól k e l l i s m e r n i . Mindez azonban csak a n n y i t j e l e n t , hogy a dokumentációs munka nem igényel a k t i v nyelvtudást, hanem elsősorban kellő passzív nyelvtudást ás megfelelő szakmai tudást.
Ha a tudomány és t e c h n i k a szóhasználatát vizsgáljuk, csak
hamar a r r a a megállapításra j u t u n k , hogy a tudományos és szak
n y e l v szerszám, amelynek segítségével g o n d o l a t a i n k a t k i f e j e z hetjük. A gondolatok e kifejezése során a műszaki és tudományos szövegekben - gyakran még a nyelvhelyesség, 111, fogalmazási helyesség rovására i s - a feltétlen érthetőség és egyértelmű
ség követelményeit k e l l szem előtt t a r t a n i . A dokumentáló ée a fordító f e l a d a t a a ml vonatkozásunkban nem valamiféle vá
lasztékos, "szép" szöveg nyújtása, hanem a t a r t a l m i l a g hü tá
jékoztatás.
Terminológia, güsaaki_szóalkotás
Ha röviden áttekintjük tudományos és azaknyelvünk fejlő
dését, akkor láthatjuk, hogy a szőalkotási tevékenység több
féle irányban h a l a d .
Gyakran ugy keletkeznek szakkifejezéeek, hogy a hétköz
n a p i szavak értelme módosul. A kohász a "rács" fogalmán mást ért, mint az o p t i k u a , és az utóbbi i s valami mást, mint a rend
őr, A kifárad&3 fogalmát i s a hétköznapi életből vették, a¬
mikor az anyag h i r t e l e n , minden figyelmeztető előjel nélküli törésének jelenségével találkoztak, éa amikor kiderült, hogy ennek oka valóban az anyag "kifáradása"*
Hasonló példákkal bőségesen azolgál a mechanika, a h o l
oaupán példaképpen említhető meg az erő, nyomaték, teljesít
mény, e n e r g i a , munka, amelyek mindegyikének megvan a maga hét
köznapi és külön szakmai értslme, és a kettő egymást nem f e d i . A t a p a s z t a l a t a z t m u t a t j a , hogy értelemzavarra legtöbbet ezek a kifejezések nyújtanak módot, minthogy nem mindig világlik k i egyértelmUleg, v a j o n a szakmai mennyiségi értelmezésről vagy a hétköznapi fogalomról van-e szó.•
A szakszavak ujabb nagy c s o p o r t j a k l a s a z i k u a mintára kép
z e t t u j szó. E szavak jelentékeny részét a görög és l a t i n szó- k i n o s t e l j e s figyelembevételével alkották meg, és ezek a szavak ma l e a nemzetközi tudományos érintkezésnek minden n y e l v e n elő
forduló szakkifejezései. A legtöbb elméleti éa a l k a l m a z o t t t u dományág neve i s I l y e n kifejezés /mechanika, k i n e m a t i k a , k i n e t i k a / . A modern f i z i k a nagy számmal t e r e m t e t t hasonló s z a v a k a t , mint p l . a p r o t o n , n e u t r o n , e l e k t r o n , p o z i t r o n s t b . szavak.
Ezeknek az idegen eredetű szavaknak a ragozása, i l l . t o vábbképzése gyakran okoz problémát. Gondoljunk csak a mechani
ka szóból képzett m e c h a n i k a i , i l l . mechanikus jelzőkre, a s z t a t i k a szóból képzett sztatikái és s z t a t i k u s jelzőkre /az utób
b i az embert j e l e n t i / , a keramikus és korámíai jelzőkre /az u¬
tóbbi a helyes, az első foglalkozást j e l e n t ! / . Ezzel k a p c s o l a t ban mindjárt sajnálattá! állapithatjuk meg, hogy csupán a v e gyészeknek sikerült e jelzők használata terén - saját portáju
kon - többé-kevésbé rendet teremteniük, még ha szóhasználatuk több más műszaki tudományágtól erősen e l i s túr.
A k l a s s z i k u s nemzetközi szókincset feltétlenül minden- nyelvben meg k e l l t a r t a n i , és ezen a téren az erőszakos magya
rítás! s t b . kísérletek általában többet ártanak, mint használ
nak.
Ha a k i n e t i k a i e n e r g i a éa az impulzus fogalmát ebben az a¬
l a k b a n emiitjük, a szöveg feltétlenül egyértelmű l e s z . Am kü
lönböző mechanikai iskolák h o l az e g y i k e t , h o l a másikat j e lölték az eleven erő "magyar" fogalmával. Hasonló példákkal bőségesen l e h a t szolgálni a kohászatból, a forgácsoló techno
lógia köréből és különösen azokból az iparágakból, a h o l az év
századok folyamán k i a l a k u l t kézműipari szókincs ma i s haszná
l a t o s .
Elsősorban a t e c h n i k a i fejlődés vívmányai a kezdőbetű-sza
vak. Ham osupán hétköznapi életünk van t e l e a SZOT, SZTK, KÖ
ZÉRT jellegű szavakkal, de u g y a n i l y e n betűszavak a ZÉTA, az OGKA, a LEQ s t b . Különösen inüokolt az i l y e n kifejezések a l k a l mazása egyes gyakran használt, de túlságosan hosszú nevü v e gyületek esetében, p l . PVC / p o l i v i n i l k l o r i d / , DDT / d i k l o r o - difenlltriklóretán/.
A műszaki szaknyelv sokat gyarapodott egyes k e r e s k e d e l mi H a v a k átvételével i s . I l y e n például a p l a s z t i k /amely nem
" p l e s z t i k " / , 6a i l y e n a n y l o n i s , amely akkora s i k e r t a r a t o t t , hogy a z i n t e minden második modern müanyagnóv - I o n vagy - on vÓgü. Janiét más szavak az alkotók egyes részeinek összevonásá
v a l k e l e t k e z t e k /terilén/, és sok szó van, amit nem tudunk más
s a l helyettesíteni /plexigláz/.
A műszaki és tudományos fejlődés elkerülhetetlenül egy
re ujabb kifejezések bevezetését t e s z i szükségessé. I t t s a j nos nem mindig járnak e l olyan gonddal, mint annakidején Fa
raday, a nagy angol tudós. 0 u i . az o x f o r d i egyetem nyelvész
p r o f e s s z o r a i v a l együtt a l k o t t a meg ma i s használatos k i f e j e zéseit, mint amilyen p l . anőd, katód, anion s t b .
A f e n t i e k b e n néhány példa és korántsem t e l j e s felsorolá
suk keretében mutattunk be néhány j e l l e g z e t e s részletet a mű
s z a k i szókincs kialakulásának történetéből. Végső tanulságként i t t c s a k i s a z t érdemes l e v o n n i , hogy feltótlenül meg k e l l óv
n i a tudományok görög-latin eredetű nemzetközi szókincsét, a¬
mely sok esetben - különösen akkor, ha majd a jellemző f i z i k a ¬ i mennyiségekre sikerül egységes nemzetközi szimbólumokban i s megállapodni - a nyelvtudással ugyan nem rendelkező, de s z a k
szövegben böngésző kutató számára i o b i z t o s támpontot nyúj
tanak.
A műszaki dokumentáoió néhány f e l a d a t a
Vessünk most néhány pillantást a műszaki dokumentáció alakulására. A dokumentáció óriási arányú fejlődését két ok t e t t e szükségessé! a megfelelő nyelvtudással rendelkező szak
emberek hiánya és a feldolgozandó tudományos információ ag
gasztóan rohamosan növekvő mennyisége. Ma - sajnos - egyrészt egyre kevesebb mérnök, orvos s t b . t u d idegen n y e l v e k e t , más
részt pedig aránylag szűk szakmai területeken belül i s olyan hatalmas mennyiségű információ vér feldolgozásra, hogy t e l j e s áttekintő képet e g y e t l e n ember sem képes még a saját szakmájá
ról sem k a p n i . Szükséges tehát, hogy a bejövő nagy mennyiségű, idegennyelvü tudományos és technológiai információt megfelelő nyelvtudású és megfelelő szaktudású munkatársak a kutatók és mérnökük saját nemzeti nyelvén' tegyék, mintegy "könnyen emészt
hető" alakban hozzáférhetővé. E s z e r i n t tehát a dokumentáció mai f e l a d a t a , hogy mindent a saját nemzeti nyelvén, a mi ese
tünkben magyarul nyújtson a várható "fogyasztóközönsógnak"i a tudományos kutatóknak és a termelés e téren érdekelt d o l g o zóínak.
Az imént említett okok v e t i k f e l a t e l j e s vagy k i v o n a t o s fordítás problémáját i s . Ezen a téren a fordítás felhasználá
s i módja dönti e l , hogy m e l y i k megoldást k e l l választanunk.
Nyilvánvaló, hogy egy tankönyv esetében, ahol d i d a k t i k u s s z e m pontok i s f o n t o s Bzerepet játszanak, a forditáB h e l y t e l e n megrövidítése az oktató jellegű gondolatmenet eltorzitáuát e¬
redményezné. Ugyanakkor v i s z o n t az a d o t t ezük technológiai problémával foglalkozó mérnököt az esetek túlnyomó többségé
ben nem érdekli az "Ádám és Bvától_ ai Mf q l y a m a t o B öntés m e ^ k e z -
désáip" e l t e l t idő áttekintése. Ez az utóbbi tony v e t i f e l a kivonatos fordítás problémáját. Az i l y e n bő k i v o n a t o s fordí
tásnak k e l l - nézetünk s z e r i n t - előbb vagy utóbb a referátum helyébe lépnie. Maga a referátum valószínűleg nem tulaágosan
távoli időn belül nem f o g egyéb f e l a d a t o t betölteni, csupán hogy a f i g y e l m e t az a d o t t információs anyagra fölhívja. A r e ferátumok kérdésével egyébként i t t nem kívánunk f o g l a l k o z n i , s o k k a l inkább a fordítások kérdéseivel.
Fordítás és terminológia
A forditáBokkal kapcsolatban részben bizonyos általános -irányelveket l e h e t felhasználni, részben bizonyos speciális
követelményeket l e h e t s o r r a v e n n i .
Hielótt azonban ezekre rátérnénk, néhány szóval meg k e l l említeni a fordítások egy általános problémáját! az e r e d e t i szöveg kérdését. Ritkán sikerül egy a d o t t e r e d e t i szöveg f o r dítása Jobban, mint amilyen maga az e r e d e t i v o l t . A fordítási munkát jelentós mértékben befolyásolja az a tény, hogy v a j o n az e r e d e t i szöveget lektorálták-e vagy sem. E t e k i n t e t b e n a s z o c i a l i s t a tábor országainak műszaki folyóiratai lényegesen nivósabbak, mint p l . az angolszász folyóiratok túlnyomó több
sége, A sajtóhibák, kihagyások s t b . i s súlyosan zavarólag h a t nak. Bizonyos nyelvű / p l . a f r a n c i a / szövegekben a sajtóhibák túlzott gyakorisága néha m e g f e j t h e t e t l e n talányok elé állítja a fordítót. Ha a szerző a szakmai t o l v a j n y e l v e t használja, ez ugyanosak sok nehézséget okozhat. Nem utolsó probléma ebben a csoportban az, hogy a szerző m e l y i k terminológiai iskolához t a r t o z i k , és ennek megfelelően m e l y i k szóval m i l y e n a d o t t f o galmat jelöl. Sajnos, e téren nem osupán h e l y i Jellegű, modo- rosaágokból adódó nehézségekkel k e l l számolnunk, hanem p l . az
z a l a ténnyel i s , hogy i g e n sok t e k i n t e t b e n jelentős eltéré
sek vannak p l . az angol és a m e r i k a i terminológia, vagy a ke
let-német és nyugat-német, svájci és osztrák terminológia kö
zött. E s z e r i n t nem osupán a szöveg nyelvét, de földrajzi e r e detét i s i s m e r n i k e l l l
Ha a fordításokkal kapcsolatos általános irányelveket néz
zük, akkor a t e l j e s fordításra talán a következő négy f o n t o s alapkövetelményt szabhatjuk megi Rondolathüség /a szerző e l gondolásainak helyes és maradéktalan tolmácsolása/, következe- teaaág /terminológiai szempontból/, rövidség és magyarosság.
Az slőbbi Borrend nézetünk s z e r i n t egyben a fontossági s o r r e n d i s . A kivonatos fordítások tekintetében a gondolathüség helyé
be a t a r t a l m i hűséget k e l l állítanunk, mert h i s z e n a rövidített szövegben általában n i n c s mód a r r a , hogy a szerző e r e d e t i elme
futtatásait közölhessük, osupán következtetéssinek eredményét k e l l megfelelő alakban visszaadnunk. A következetesség, rövid
ség és magyarosság követelményei i t t azonban legalább épp o¬
l y a n szigorúsággal érvényesítondők, mint az előbbi esetben. A fordítások speciális irányelvei sorában - a d o l o g lényegéből fakadólag - szakmánként mást és mást k e l l kiemelnünk. A l e g f o n tosabb minden b i z o n n y a l a terminológiai helyeséé^.
A terminológia tisztázása terén világszerte óriáai mun
ka f o l y i k . Ez azükségazerüleg fakad abból a tényből, hogy a
K ö z l e n d ő ismeretek exponenciálisan növekvő mennyisége a f o galmak pontos rendezését és tisztázását t e s z i szükségessé, ha a bábeli hiperkáosz veszélyét e l a k a r j u k kerülni.
Sajnos, egyelőre nem l e h e t szó arról, hogy minden szak
mára egyaránt érvénye*, egységes terminológiát lehessen Qcg- a l k o t n i . Az e(;yes szakmai részterületek sovinizmusa o l y a n erő
t e l j e s , hogy a nyilvánvalóan h e l y t e l e n kifejezések használa
táról sem hajlandók leuionduni.
Példa e r r e az elektród-elektróda e s e t , a h o l a görög-la
t i n képzésnek megfelelő helyes magyar a l a k az elektród. Az
"elektróda" idegen nyelvtudás nélküli, h e l y i túlbuzgóságból eredő állítólagos nyelvtíaztitáai, valójában inkább n y e l v - piszkitási tevékenység eredménye. Mégis, a gyengeáramú t e o h - nikában egyelőre l e h e t e t l e n kiküszöbölni az "elektróda" szó használatút, annak ellenére, hoyy o t t sem beszélnek "anódá- ról" vagy "katódóról". Ugyanilyen h e l y t e l e n " p u r i s t a " tevé
kenység eredménye a pigmons és szeléné, a helyes pigment/um/
és szegment/um/ h e l y e t t !
M i t kívánunk meg a terminológiától? Először i s legyen egyértelmű, tehát nyújtsa a kivánt fogalmaknak valóban félre
érthetetlen, precíz meghatározdaát, éu küszöbölje k i a félre
értés legkisebb lehetőségét i e .
Egyáltalában nem szükséges megkívánnunk a z t , hogy minden görög-latin eredetű tudományos szó helyébe valamiféle magya
rított műszót állítsunk. A " f l u x u s " jobb kifejezés, mint a
" f o l y a m " , és a "mágneses permeabilitást" sem lehetne erőszak
k a l megmagyarítani. Kifogásolhatók ezen a téren a felemás jellegű képzések. O t t azonban, uhol már t e l j e s e n megmagyaro
s o d o t t Bzavakról von sző, f e l e s l e g e s p l . a jelzőket a " k l a s z - s z i k u s " idegen módon képezni. Az "anód" sző t e l j e s uiegmagya- rosodása p l . nyilván indokolttá t e s z i az anódos kifejezés hasz
nálatát az anódikua h e l y e t t .
A terminológia tisztázásával kapcsolatban tehát az egyes tudományágak művelőire az az óriási f e l a d a t hárul, hogy a l k o s sák meg, tegyék közzé, cs terjesszók e l a z t az egységes t e r minológiát, a m e l l y e l minden szakmai információ eeyértelmüleg és a félreértés veszélye nélkül tehető közzé.
Az utóbbi vonatkozásban jelentős lépésnek k e l l t e k i n t e nünk a magyar műszaki értelmező szótárak első, kísérleti J e l legű füzeteinek megjelenését. Ezek az értelmező ezótárak rész
ben ugyan már i s m e r t fogalmakat magyaráznak, részben azonban igyekeznek rendet t e r e m t e n i o l y a n területeken, a h o l az érde
k e l t két vagy három egyetem vonatkozó tanszékei más és más mó
don értelmezték ugyanazt a kifejezést. I l y e n szempontból külö
nösen Jelentős a mechanikai terminológia megjelenése, amely így Összes műszaki tanintézeteink uechaniku-oktatáeát, tehát a mű
s z a k i tudományok legalapvetőbb áginak ismeretanyagát h a n g o l j a közös s z i n t r e .
A j általános nyelvtudás kérdései
Nem érdektelen néhány általános n y e l v i problémára rámu
t a t n i . A l i g h a vonható kétségbe, hogy az általános n y e l v i sző- k i n o s /éa főleg a n y e l v t a n i szabályok/ alapos ismerete nélkUl Jó fordítást nem l e h e t készíteni. Gyakran a látszólag hétköz
n a p i jellegű kifejezések i s oeapdát j e l e n t e n e k a nem eléggé alapos felkészültségű fordító számára, a k i Így azután könnyen Összetévesztette a f r a n o i a szövegben a városházát a szállodá
v a l .
A kötőszavak és a szöveg értelmét módosító k i s közbeszúrt szavak ismeretéről sohasem l e h e t lemondani. A nyelvek j e l l e g zetes f o r d u l a t a i t i s m e r n i k e l l . A különféle igeneves szerkeze
t e k megfejtését t u d n i k e l l . J e l l e g z e t e s példa e r r e az a n g o l szabadalmak e l B Ő bekezdése, amelyet - sajnos - az esetek több
ségében r o s s z u l ezoktak lefordítani, mert nem v e s z i k észre benne a k l a s s z i k u s v e r e t U "nominativus cum i n f i n i t i v o " s z e r k e z e t e t . Arról s z i n t e f e l e s l e g e s szólni, hogy rokonértelmü szavak között mekkora árnyalati különbségek vannak, és ezért nem mindegy, hogy p l . egy gép üzemzavaráról vagy meghibásodá
sáról beszélünk-e.
Mindenesetre az általános n y e l v i problémák fokozatosan vezetnek át a szaknyelv problémákba. S ha már az előbbiekben megállapítottuk, hogy ahány szakma, a n n y i szaknyelv, akkor e z z e l egyszersmind az "univerzális" forditóról szőlő legendát 1B megcáfoltuk. Univerzális tudós vagy univerzális mérnök a XX. század közepén n i n o s f "univerzális" fordító i s l e g f e l j e b b a szépirodalom területén a l k o t h a t elfogadható fordítást.
A szakmai azóhaaználat helyeséébe rendkívül f o n t o B , és ezen a téren műszaki szövegeinkben az egyos szakmákban k i a l a k u l t szóhasználathoz k e l l ragaszkodnunk, még akkor i s , ha ez nyelvészeknek egyelőre nem túlságosan t e t s z i k . A vegyészek
p l . " v a l a m i r e " elemzik meg az anyagot, ós hasonló példákkal minden szakmából bőven l e h e t n e Bzolgálni.
Inkább negatív példát mutatunk be, t i . amikor a nyelvé
s z i beavatkozás k o r c s o t szült, és amikor a g y a k o r l a t képtelen v o l t "bevenni" a nyelvészek szempontjából " h e l y e s " torzszü
löttet. Gondoljunk a hőkezelés esetére. Talán n y e l v i l e g nem a legsikerültebb, de legalább rövid. Amikor ennek helyébe a
" h e l y e s " hőben való k e z e l e s t iktatták, rögtön rájöttek, hogy ez nagyon hosszúi h e l y e t t e a hőben kezelést próbálták népsze
rűsíteni a d d i g , amig kénytelenek nem v o l t a k visszatérni az e r e d e t i , "rossz" hőkezeléshez. Hasonló a h e l y z e t ma a számo
lógépek és számítógépek esetében, a h o l egyesek még m i n d i g gá
tolják a kétségkívül helyes és a "computer" fogalmának s o k k a l Jobban megfelelő számítógép kifejezés használatát.
13
A szótárak
Általános és s z a k n y e l v i problémáinkban tájékoztatással elsősorban a szótárak szolgálnak. Általában elmondhatjsk.hogy a l e g j o b b szótárak m i n d i g a z egynyelvű szótárak, amelyek t e hát az e r e d e t i n y e l v e n magyarázzák meg a f o g a l m a t / L a r o u s s e , Oxford, Duden s t b . / . Hálunk hasonló f e l a d a t betöltésére ké
szül a műszaki értelmező szótár, amelynek néhány füzetéről már az előbb szóltunk.
A köznyelvi szótárak terén i g e n s o k , eléggé részletes szótár áll rendelkezésre, i z e k n e k a szótáraknak a köznyelvi anyagát bizalommal f o g a d h a t j u k . Nem állithatjuk ugyanezt e szótárak s z a k n y e l v i anyagáról. A műszaki szótárak terén a z utóbbi évek folyamán jelentős Javulás v o l t észlelhető, bár tulajdonképpen az első, többé-kevésbé igazán műszaki szótár csak a német-magyar műszaki szótár v o l t . Hasonló felfogás
ban és anyaggal készült a nemrég m e g j e l e n t angol-magyar mű
s z a k i szótár. Aránylag jő az orosz-magyar műszaki szótár és a régi angol-magyar műszaki szótár i s , a i g a z ennél korábbi orosz, német és angol szótárakat - annak megjegyzésévul, hogy a maguk idejében igen f o n t o s , hézagpótló feladatkört töltöt
t e k be - a rohamos műszaki fejlődés elavulttá t e t t e * ügyes szakmai ágak szókincsének ismertetésével, néhány háziszabvány és szógyűjtemény kiadásával bizonyos részterületeken a z OUK i s i g y e k e z e t t enyhíteni a nehézségeken.
Gépfordítások
befejezésül térjünk át a fordítások legmodernebb, l e g újabb fejezetéret a megfelelő módon átalakított számítógépek
k e l készült gépforditásokra.
Bár korábban az v o l t a vélemény, hogy e g y e t l e n n y e l v e t sem l e h e t matematikai rendszerbe f o g l a l n i , mégis kiderült, hogy a mai számítógépek n y e l v i jollegü f e l a d a t o k megoldására átprogramozhatók. Jlinden nyelvben sikerül a n n y i , többé-kevés
bé l o g i k u s szabályt összeállítani, a m i v e l a számítógépet a kivént f e l a d a t r a " m e g t a n i t h e t j u k " . A n y e l v Jellegéből f a k a d , hogy e szabályok alól természetesen jelentős számú kivétel van. A számitógép még a kivételek egy részének felismerésére
i s megtanítható, végső fokon azonban mindenféle gépforditást az embernek k e l l megfelelő a l u k r a h o z n i a .
A számítógépek i l y e n célokra való felhasználása t u l a j donképpen két kérdést v e t f e l i a szókincs Ós * n y e l v t a n kér
dését. A gépnek biztosítania k e l l a kellő bőségü szókincset, és ugyanakkor a gépet meg k e l l tanítani a s előforduló s z a v a k n y e l v t a n i alakjának felismerésére éa idegennyalvű egyenérté
kének meghatározására. Ha csupán a z első f a l a d a t r a alkalmsa a gép, tehát a n y e l v t a n i részt nem v e s z i f i g y e l e m b e , osak a z e l e k t r o n i k u s adntfeldolgozó gépek e g y i k fajtájával, a szótár
géppel állunk szemben.
Egy szellemes angol megállapítása s z e r i n t csak " e g y e t l e n egy nyelv látásik", és s z e r i n t e valójában egy k i n a i szöveg sem egyéb, m i n t egy angol szöveg, amelyet azonban k i n a i n y e l v e n kódoltak / r e j t j e l e z t e k / . Ha ez a megállapítás nem i s f e l t e t — lenül i g a z , főleg a különféle nyelvek erősen elütő gondolkodás
módja m i a t t , mégis van benne a n n y i valóságélem, hogy a gépfor- ditás realitására rámutassunk. A f e l a d a t voltaképpen minden s- setben abból áll, hogy az idegennyelvü szavak /mondatrészek/
és mondatok k e r e s e t t egyenértékét határozzuk meg.
Tulajdonképpen ezek s z e r i n t a számítógépben két f e l a d a t o t k e l l egyesitsnünkt a gépben tárolnunk k e l l a fordítás vár
ható anyagának megfelelő szőkinoset, a gép programozását p e d i g ugy k e l l kialakítanunk, hogy abban az e r e d e t i szöveg és a f o r dítás nyelvének legfontosabb n y e l v t a n i szabályai előfordulja
nak.
A "ffépazótár"
A korszerű számítógép rendkívül nagy befogadóképességű.
Éppen ezért semmi akadálya s i n o s annak, hogy megfelelő bő szó
k i n c s e t tároljunk a gépbe. Ennek a szókincsnek természetesen alkalmas alakban r e j t j e l e z v e , kulcsszámokkal k i f e j e z v e k e l l a gépbe kerülnie. Hasonló eljárást tulajdonképpen már a nemzet
közi távirő-jelkulcs megalkotása során i s követtek, amikor az ábéoé minden egyes betűjéhez a megfelelő, pontokból és voná
sokból összetett j e l e t rendelték hozzá. Ugyanígy elképzelhető az, hogy egy számítógépben az ábécé minden egyes betűjéhez egy megfelelő számot, 111. számjegycsoportot rendelünk hozzá.
Ha p l . az ábéoé számjegyeit a-tól z - i g kétjegyű számokkal kí
vánjuk jelölni, p l . 11 « a, 12 • b, 1} = c...., akkor e z z e l a j e l k u l c o s a l k i f e j e z v e a bab szót 121113,111. 12-11-12 a l a k ban a d j u k meg. A számítógépek egyébként nem a szokásos t i z e s számrendszerrel, hanem általában k e t t e s számrendszerrel d o l goznak, és a kulcsszámok i s ennek megfelelően változnak.
Ha minden lehetséges l o betűs kombinációt tárolni sze
retnénk egy i l y e n gépben, akkor ehhez kb. 1000 billió - egyéb
ként 50 szómjegyből álló - tárolÓcellára volna szükség, ami az emberi agy kapacitásának i s loo-milliószorosa. Ez azonban f e l e s l e g e s , mert h i s z e n egy n y e l v egész szókincse nem több, m i n t egymillió szó, tehát az i l y e n "ideális" fordítógép csak
nem t e l j e s egészében kihasználatlan maradna.
E h e l y e t t a megoldás az, hogy a szavakat a gép "szótár"
egységében egy helyen tárolják, tehát az idegen nyelvű szó /az e r e d e t i szöveg szava/ m e l l e t t , ugyanabban a tarolócellá- ban közvetlenül s z e r e p e l a fordításénak megfelelő egyenérték i s . A gép ennek megfelelően abban a p i l l a n a t b a n , amikor a f o r dítandó szövegben előforduló szót a "szótárban" megtalálja, egyszersmind a megfelelő egyenértéket i s meghatározza*
He g o n d o l j u k a z t , hogy ezek a gépforditásokhoz f e l h a s z nált "szótárak" túlságosan nagyok. Egy a m e r i k a i kísérlet ke- 15
rétében 25o szóból álló, főleg matematikai szavakat t a r t a l mazó szótárral és h a t n y e l v t a n i szabály programozásával meg
lehetősen használható fordításokat kaptak - természetesen csupán matematikai szövegekről*
Az a n g o l n y e l v r e való fordítás aránylag egyszerű f e l a d a t , az orosz n y e l v r e való fordítás annál nehezebb* Ennek oka az orosz nyelv b o n y o l u l t nyelvtanában* főleg az i g e r a gozás számos különleges vonatkozásában és a főnévragozás ese
t e i n e k megkülönböztetésében r e j l i k . A Szovjetunióban 1955-ben végrehajtott gépforditási kísérlet keretében, amikor a n g o l szövegeket fordítottak o r o s z r a , a szótár 952 a n g o l szót és ennek lo73 orosz egyenértékét t a r t a l m a z t a . Az orosz szavak látszólagos többsége onnan e r e d , hogy egy-egy angol szó több- érte l c u i s . I l y e n hasonló alakú, de többértelmü szavakkal van a legtöbb nehézség. A Szovjetunióban egyébként l l o o sző felhasználásával f r a n c i a - o r o s z fordításokra i s elkészítet
ték a megfelelő programot, sőt a magyarból oroszra történő forditások programozása i s elkészült. Ez különösen érdekes kisérlet, minthogy anyanyelvünk nyelvtana döntő módon eltér az indogermán nyelvekétől.
A forditőgépes forditások menetrendjében előkelő h e l y e n s z e r e p e l a k i n a i nyelvről készítendő forditások progrumozása, annál i s inkább, mert i t t megfelelő nyelvtudású fordítók v a lóban a l i g vannak.
A ffépl nyersfordítás
Az I l y e n géppel fordított szöveg valóban csupán n y e r s fordítás, és c s a k i s lektorálás után használható. A Bzőtár általában mindössze e g y e t l e n szakiéra készíthető e l . Ez azon
ban nem j e l e n t h e t akadályt, mert több szakmában végzett s t a t i s z t i k a i jellegű kutatás s z e r i n t egy-egy műszaki tudomány
ág megadott részterületén általában ezernél kevesebb sző hasz
nálatos. A f e l a d a t tehát egy-egy feladatkörnek, p l . a mate
matika, rádióteohnika, szerves kémia, technológia megadott fejezetére vonatkozó programok elkészítése, és ha egyszer e¬
zek a programok elkészültek, a gép elég gyorsan és a program /tehát az utasítássorozat/ minden módosítása nélkül, megeza- kitás nélkül, állandóan készitheti a fordításokat.
Egyenlőre ezek a gépforditások nsm túlságosán gyorsaki 1000 szóból álló szöveg lefordítása 2 - 7 órát vesz igénybe, és utána még e z t a szöveget feltétlenül lektorálni i s k e l l , annál inkább, mert a gép a szótárában nem szereplő szavuk he
lyét üresen hagyja.
A gépforditások legnagyobb akadálya na, az, hogy az erede
t i szövegeket előbb át k e l l alakítani a gépnok megfelelő, kó
d o l t számokkal k i f e j e z e t t szöveggé, A legújabb vívmányok közé t a r t o z i k azonban az e l e k t r o n i k u s olvasógép megalkotása, amely a gépírt vagy n y o m t a t o t t ozöveget emberi beavatkozás nélkül
" e l o l v a s s a " , ás a gépbe lyukkártya vagy l y u k s z a l a g alakjában
oetáplilj*. Kísérletek f o l y n a k a r r a i s , hogy tolEáoBpépet a l kossanak, tehát o l y a n gépet készítsenek, amely a bemondott szöveget betűkre b o n t j a l e , l e f o r d i t j a , és utána megfelelő hangképző berendezéssel "kimondja". Mindez azonban még nem a ma vagy a közeljövő f e l a d a t a .
A fordítógépéé forditáB még hosszú időn keresztül nem t e s z i feleslegessé a fordítókat, úgyhogy a gépforditások t e c h ¬ nikájának fejlődése és elterjedése során bőségesen van idő ahhoz, hogy a mai szakfordítók a jövő szaklektoraivá válhas
sanak.
A nemzetközi kaposolatok Jelentőségének növekedtével a forditások volumene állandóan nő. Jelentős elméleti és g y a k o r l a t i kérdések vetődnek f e l e népgazdasági szempontból egyre fontosabbá váló f e l a d a t o k megoldása terén. Ezek módszerssebb vizsgálatéval egy későbbi d o l g o z a t keretében kívánunk f o g l a l k o z n i ,
Kagy Ernő
Hagy. E . i Somé p r o M o u i B o f e n g i n e e r l n f l t e r m i n o l o g y , t e c h n i c s l tarm Ugagg a n dit r u n e l a t i o n a
Probléma of e n g i n e e r i n g t e r m i n o l o g y and o f t r a n s l a t i o n a are d s a l t w i t h i n the present a r t i c l e . A f t e r a n a l y z i n g the d i s t r i b u t i o n o f a v a i l u b l e t e c h n i c a l l l t e r a t u r e a c c o r d i n g t o languages, t h e a u t h o r p o i n t s out s e v e r a l problems o f t r a n s - l a t i o n s from E n g l i s h and Hussian o r i g i n a l s * Documentation i s c o n s i d e r s d as an a o t i v i t y o f utmost impnrtance t o t e c h n i - o a l dsvelopment work. S e v e r a l s p e c i f i c problems o f e n g i n e e r i n g t e r m i n o l o g y a r s discussed and t h e importanue o f r e t a i n i n g the mean body o f I n t e r n a t i o n a l e o i e n t i f i c and t e c h n i c a l terma Í B r e p e a t e d l y a t r e s s e d , Fundamental problems o f t r a n s l a t i o n s t f a i t h f u l , oonsaquent and oonoise t r a n B l a t i o n s . Somé s p e c i f i o examples. Knowledge o f languages and t r a n s l a t i n g work. Somé generál problems o f maohine t r a n s l a t i o n s u s i n g d i g i t a l oompu-
t e r o . Probléma o f the immediate f u t u r e . + + + •
A UÜSZAKI SZAKKÖNYVELLÁTÁS ÉS A MEGYEI KÖNYVTÁR.
A magyar könyvtárosok ma már általában I s m e r i k a m i s k o l c i megyei könyvtár kezdeményezését, amelynek értelmében a könyvtár részt kiván v e n n i a műszaki delgozók szakkönyvellá
tásában. A Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatójának hasábjain i s több o i k k j e l e n t meg e z e k k e l kapcsolatban. ' A probléma nem maradt meg a m i s k o l c i könyvtár körében. A legnagyobb t u dományos szakkönyvtárak és néhány megyei könyvtár vezetője a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtároaztályának előkészíté
sével megbeszélte a tudományos szakkönyvtárak éa a megyei könyvtárak f o k o z o t t a b b együttműködésének kérdését, és kijelöl
t e a továbbfejlődés útját. A célt a megyei könyvtarak a t u d o mányos szakkönyvtárak segítségével a jövőben f o k o z o t t mérték
ben vegyenek részt a szakkönyvellátásban, állománygyarapítá
sukat az eddiginél szélesebb körben k i t e r j e s z t v e a szakkönyv
beszerzésre, fejlesszék k i tájékoztató szolgálatukat, közve
títsék a tudományos szakkönyvtárak szolgáltatásait*
A problémát vizsgálva, a szakkönyvtárak munkatársai ko
moly ellentmondást érezhetnek a kitűzött cél és a megvalósí
tás lehetőségei között. I s m e r t d o l o g ugyanis, hogy a h a l l a t l a n u l növekvő könyv- és folyóirattermeiéi az általános gyűj
tőkörű tudományos könyvtárakat a világon mindenütt a r r a szo
rítja, hogy gyűjtőkörüket v a l a m i l y e n irányban korlátozzák.
De még a tudományos szakkönyvtárak i s a specializálódás felé haladnak, és a gyűjtőkör szűk körülhatárolásával törekedhet
nek osak aránylagos teljességre. A szakirodalom valamely szé
lesebb területét gyűjtő könyvtár m i n t . p l . az OMK, mégha a ma
inál többszöröB anyagi eszközökkel rendelkezne i s , a l i g h a tudná gyűjtőköre szakirodalmát t e l j e s mélyeégében b e s z e r e z n i . Sok könyvtár t a r t o z i k hálózatába már ma i s , amelynek a saját szűkebb gyűjtési területén s o k k a l gazdagabb könyv- és folyó
i r a t - a n y a g a van, mint a hálózati központnak.
Ha azonban most a megyei könyvtárnak, -'tehát egy álta
lános gyűjtőkörű, közművelődési könyvtárnak - Jelentős sze
r e p e t szánunk a szakkönyvellátásban, természetesen felvetődik
Fazekas Istvánt Borsod megye műszaki kulturális h e l y z e t e * MKT, 1959. 3. s z . p.4o-45.
Bagi János - Z i r o z Pétert A Borsod megyei építőipari válla
l a t o k könyvtári és dokumentációs fejlesztése a I I . Rákóozi Ferenc megyei könyvtárral kötött szerződés alapján.
MKT, 1959- 3 . B z. p. 4 5 - 4 9 .
a kérdés, hogyan vállalhat lényegében szakkönyvtári f e l a d a t o t egy közmüvolődéai könyvtár? M i l y e n módon l e h e t e r r e a l kalmassá t e n n i ? Nem következik-e be valami funkciózavar, a¬
mely könnyen járhat a z z a l a következménnyel, hogy a megyei könyvtár majd e g y i k feladatát sem t u d j a tökéletesen ellátni.
Ezek a kérdések jogosak. Minthogy azonban a kérdést az élet v e t e t t e f e l , nem árt, ha most, a f o l y a m a t megindulása idején megpróbálunk e z z e l kapcsolatban megvizsgálni néhány kérdést.
Természetes, hogy a mérnökök, a kutatók a vonatkozó i r o dalmat a megfelelő speciális szakkönyvtárban k e r e s i k . Ennek az igénynek megfelelően a l a k u l t a k k i a szakkönyvtárak az e- gyss kutatóintézetekben, vállalatoknál s t b . Minden könyvtá
r o s t a p a s z t a l t a azonban a z t i s , hogy a részkérdések kutatói, szakemberei igen gyakran s z o r u l n a k rá rokonterületek vagy gyakran saját kutatási területüktől távolálló szakok i r o d a l mára i s . Ennek kielégitése sokszor i g e n nagy nehézségbe ütkö
z i k , minthogy a szakemberek saját szakterületük irodalmában általában tájékozottak, ha azonban a szükség a r r a v i s z i őket, hogy más területekre "ránduljanak k i " , maguk i s tájékoztatás
r a szorulnak,A Bzakági könyvtárak i s általában k i s mértékben teljesíthetik az i l y e n természetű igények kielégítését. A t u dományok differenoiálódásával és a szakkönyvtárak specializá
lódásával együtt fokozódik tehát egy bizonyos fokú integráló
dás szükségessége i s . A hálózati rendszeren alapuló magyar könyvtárügy g o n d o l t e r r e i s . Az QMK-nak mint hálózati központ
nak többek között az ad létjogosultságot, hogy a műszaki t u dományok jslentős területét átfogva biztosítsa e z t az egész
séges integrációt. Ez a főoka annak, hogy a könyvtárat o l y a n kutatók és g y a k o r l a t i szakemberek e z r e i i s f e l k e r e s i k , a k i k nek intézeti, vállalati szakkönyvtárukban saját szakterületü
ket illetően Jóval gazdagabb gyűjteményük van, m i n t az OiUC- nak.
A fővárostól távol élő szakemberek a z o n b a n nem vehetnek igénybe egy OMK-hoz hasonló jellegű könyvtárat, nem beszélve arról, hogy kisebb i p a r i , mezőgazdasági üzemek dolgozói sok
szor semmiféle szakkönyvtárat. Ezt a hiányt a magyar könyv
térpolitika az 1950-08 években a vidéki i p a r i jellegű vároaok- ban létrehozott önálló műszaki könyvtárakkal kívánta pótolni*
A szükségeB integrációt tehát ezeknek k e l l e t t volna biztosí
t a n i műszaki területen. A gondolat továbbvitele azonban a z t j e l e n t i , hogy a nagy vidéki közművelődési könyvtárak m e l l e t t mindenütt létre k e l l e n e hozni műszaki, mezőgazdasági, közgaz
dasági, pedagógiai, orvostudományi s t b . szakkönyvtárakat i s . Bár kormányzatunk a könyvtárügy fejlesztésére jelentős össze
geket áldoz, i l y e n jellegű könyvtárak kiépítése felmérhetet
lenül nagy és f e l e s l e g e s anyagi áldozatot követelne.
M i v e l azonban az igény megvan, nyilvánvalóvá vált, hogy a szakkönyvtári hálózati központoknál sokkal szélesebbkörü integrációt k e l l a vidéki városokban b i z t O B i t a n i , v a g y i s ál
talános szakkönyvellátást. E z t p e d i g nem különálló, általános
gyűjtőkörű tudományos éa szakkönyvtárak létrehozásával, ha
nem a megyei könyvtáraknak e r r e a f e l a d a t r a alkalmassá téte
lével k e l l elérni.
Az elképzelés m e l l e t t szól az a körülmény i s , hogy a a a o o i a l i e t a társadalomban szakkönyvígénye nemosak a tudomá
nyos kutatóknak vagy a magas képzettségű vezető szakemberek
nek van, hanem a dolgozó tömegek egyre szélesebb rétegeinek i s * Székben a most fejlődő, szakismeretekre vágyó tömegekben a szakkönyvtári igény r e n d s z e r i n t együtt j e l e n t k e z i k a z álta
lános művelődés igényével. Ez még inkább a z t követeli meg, hogy a régebbi merev elhatárolást a tudományos szak- és a közmű
velődési könyvtárak között o l d j u k f e l ,
& kérdést Így megvilágítva azonban még inkább felmerül bennünk a kétség, v a j o n egyáltalán képessé tehető-e egy köz
művelődési könyvtár a r r a , hogy általános szakkönyvtári f e l a d a t o t i s kielégítően elláthasson? Ha a z z a l az Igénnyel lépünk f e l , hogy p l . mindazt a műszaki vagy egyéb s z a k i r o d a l m a t , a - raelyet olvasói kereshetnek, a maga könyv és folyóiratállomá- nyáből elégítse k i , egyértelműen nemmel felelhetünk. Be v a j o n megoldásnak tekinthetnénk-e a z t , ha a megyei könyvtár a könyv
tárközi kölcsönzés utján puszta közvetítőjévé válna a nagy országos szakkönyvtárak szolgáltatásainak? Ez sem J e l e n t h e t önmagában megoldást, mert nam beszélve arról a r e n d k i v U l ké
nyelmetlen helyzetről, hogy a szakemberek könyvtárközi köl
csönzés utján, tehát hosszas várakozással jutnának szakkönyv
höz, maguk a központi könyvtárak i s l e h e t e t l e n h e l y z e t b e k e rülnének. A kielégítő megoldást néhány irányelv ésszerű meg
valósítása b i z t o s i t h a t j a . Ezek közül érdemes néhányat f e l s o r o l n i .
1. A lépcsőzetes ellátás elvének érvényesülése.
Szakkönyvigény még a l e g k i s e b b könyvtárban i s J e l e n t k e z i k . P l . a f a l u s i könyvtár bizonyos f o k i g a f a l u mezőgazda
sági szakkönyvtára i s . De műszaki könyvet kereshetnek egy Ü- aem s z a k s z e r v e z e t i könyvtárában vagy járási, városi könyv
tárban i s . Nyilvánvalóan meg k e l l határozni, hogy egy-egy könyvtártípus a különféle szakkönyveket m i l y e n mértékben t a r talmazza. U l v a l az Országos Mezőgazdasági Könyvtár j u t o t t e téren a legtovább, annak példájával világítjuk meg a kórdéet.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár o l y a n jellegű bibliográfi
ákat ad k i , amelyek megállapítják a f a l u s i könyvtárakban szük
séges törzsanyagot, de a z t i s meghatározzák, hogy meddig men
jenek e l a megyei /vagy f e j l e t t e b b járási/ könyvtárak a szak
irodalom gyűjtésében. Ezek a bibliográfiák tehát meghatároz
zák az egyes könyvtártípusok gyűjtési mélységét, a ami túl
megy annak határán, a z t könyvtárközi kölcsönzéssel kapják meg a közvetlenül fölöttük álló könyvtárból. J e l e n példa eseté
ben tehát a járási vagy megyei könyvtárból. Az Országos Mező
gazdasági Küryvtárnak vagy a hálózatába tartozó és a könyvtár
közi kölcsönzés igényeinek kielégítésére képes egyéb könyv
tárnak tehát osak azoknak a könyveknek könyvtárközi kölosön-
zésát k e l l vállalnia, amely túlmegy az alsóbb léposők gyűjté
s i mélységén. A nagy központi szakkönyvtárak f e l a d a t a tehát mindenekelőtt o l y a n bibliográfiák folyamatos kiadása, amely a megyei könyvtárakba /ós a megyei könyvtárhoz hasonló nagy
ságú, i l l e t v e Jellegű közművelődé a i könyvtárakba/ beszerzen
dő i r o d a l m a t t a r t a l m a z z a . I l y e n jellegű bibliográfia készül a p o l i t e c h n i k a i irodalomra vonatkozóan az OMK szerkesztésé
ben.
Az e f a j t a anyagnak bibliográfiákban való megjelenése a¬
zonban még nem o l d j a meg a gyűjtemények kialakításának kérdé
sét. Az egyes szakkönyvek megjelenése, i l l . az országba való beérkezése után azonnal meg k e l l t e n n i a J a v a s l a t o t , v a j o n a kérdéses szakkönyv bekerüljön-e a megyei könyvtár állományába.
A kijelölést a központi tudományos szakkönyvtárak végzik, majd a KUK Módszertani Osztálya koordinálja. Az i g y kijelölt müvek gyűlnek majd össze a tudományos szakkönyvtáraknak a közműve
lődési könyvtárak számára készített bibliográfiáiban.
Látszatra ez a megoldás mechanikusan b e i k t a t bizonyos müveket a megyei könyvtár állományába. A központi kijelölés azonban csak J a v a s l a t és a f i g y e l e m felhívása. A megyei könyv
tár ebből,a maga szükségleteinek megfelelően, az igénybeve
vő szakemberek tanácsainak figyelembevételével válogat, 1 1 1 . ezen túlmenően szerzeményez.
Z, Tájékoztató szolgálat kiépítése a megyei' könyvtárak
ban.
A megyei könyvtárnak és általában a szakkönyvtári s z o l gáltatásba bekapcsolódó minden könyvtárnak mindenekelőtt a r r a van szüksége, hogy maga i s tájékozott legyen a jelentősebb t u dományos szakkönyvtárak anyagáról, szolgáltatásairól, hogy eze
ket igénybevehesse. Az OMK ez év első felében o l y a n kiadványt j e l e n t e t meg, amely i s m e r t e t i a nagykönyvtárakra, azok gyűj
tőkörére és szolgáltatásaira vonatkozó minden lényeges a d a t o t . A megyei könyvtárak összegyűjtik, és az igénybevevők r e n delkezésére bocsátják a Jelentősebb szakkönyvtárak dokumentá- olős kiadványait, szakbibliográfiáit, fordítási-, folyóirat
áé beszerzési jegyzékeit. B e s z e r z i k a szakirodalomra v o n a t k o zó külföldi tájékoztató i r o d a l m a t , és ennek segítségével épí
t i k k i tájékoztató szolgálatukat.
A tájékoztató szolgálat kiépítésének természetesen a személyi feltételeit i s meg k e l l t e r e m t e n i . A Művelődésügyi Minisztérium könyvtárosztálya ezen a téren jelentős erőfeszí
téseket t e s z , és máris komoly eredményeket ért e l .
}. A megyei könyvtár m i n t területe szakkönyvtárainak összefogója.
Semmiképpen sem g o n d o l j u k a hálózati e l v e t o l y a n formá
ban megbontani, hogy a megyei könyvtár valamiféle területi hálózati alközponti szerepet vállaljon a megyeszékhelyen vagy a megye területén lévő műszaki könyvtárak között. A M i s k o l c o n t a r t o t t ankéton egyébként világosan kirajzolódott a megyei könyvtárak h e l y i szerepe.
a/ A megyei könyvtár a közelében levő szakkönyvtárak állományát /e téren a vállalatok műszaki könyvtárai kerül
t e k számításba/ központi katalógusban kívánja feltárni* A központi helyen lóvó, mindig hozzáférhető megyei könyvtár tehát alkalmassá válik a r r a i s , hogy r a j t a keresztül az e d diginél szélesebb k e r e t e k között vehessék igénybe a műszaki könyveket és folyóiratokat. A gondolat elsőizbsn a tatabá
n y a i megyei könyvtárban merült f e l . Az Így létrehozott könyv
éé folyóirat KK-ok a könyvtár tájékoztató munkáját i s előse
gítik.
b/ A Jól működő megyei könyvtár f e j l e t t e b b munkaszer
vezetével bizonyos módszertani segítséget adhat o l y a n könyv
táraknak, amelyeket a hálózati alközpontok k i s létszámuk m i a t t nem tudnak megfelelően módszertanilag segíteni* A M i s k o l c i megyei könyvtár az ilpitésügyi Dokumentációs Irodával már az elmúlt évben 'szerződést kötött /Ld.idézett c i k k e t / . Ugyanosak szerződést köt a Kohó- és Gépipari Könyvtári Háló
z a t i Alközponttal. K s z e r i n t a megyei könyvtár vállalju, hogy közreműködik a borsodmegyei KGH vállalatok műszaki könyvtá
r a i n a k fejlesztésében, Az alközpont megküldi a könyvtarak do
kumentációs kiadványait, könyvkatalógusait, szakbibliográfi
áit. Kohó- és gépipari vonatkozású kérdésekben segíti a me
g y e i könyvtár tájékoztató BZOlgálatát, fölöupéldányait a me
g y e i könyvtárnak a d j a át.
A m i s k o l c i megyei könyvtár vállalja, hogy a borsodmegyei könyv és folyóirat KK segítségével az alközponttal, i l l . a hálózatához tartozó nttss&fci könyvtárakkui összehangolja d e v i za igényes könyv és folyóiratbeszorzéseit. A szerződés rész
letkérdéseire i t t nem tűrünk k i . Belőle már most kirajzoló
d i k uz együttműködés oaaknem minden területe.
Az elmondott néhány irányolv és példa mind a z t m u t a t j a , hogy a továbbfejlődés a könyvtárak közötti munkamogoaztáEi és együttműködés révén érhető e l . A m i s k o l c i megyei könyvtár éppen a legnehezebb területen - és mondhatjuk u l e g f o n t o s a b b területen - kezdte meg az együttműködés kiépitését*
A m i s k o l c i kezdeményezést a mugyei tanács i s támogatja, már e d d i g i s l l o ooo F t - o t a d o t t a megyei könyvtárnuk a mű
s z a k i részleg fejlesztésére. Ebben az évben a m i s k o l c i ankét mintájára Győrött, Szegeden és Pécsett t u r t a n a k hasonló a n kétokat. Ezeken az ankétokon uz OMK, az Országos Pedagőgíui Könyvtár, az Oi'gK és a Közgazdasági Egyetem Könyvtára működik Uajd közre.
A megyei könyvtár vázolt feladatkörével u j t i p u s u könyv
tár k e l e t k e z i k , amely a szakonként szétsugárzó szolgáltatáso
kat egy-egy területen összefogja, közvetíti, és bizonyos mér
tékig magában egyesíti. A f a l a d a t rendkívül üehéz, óu csak a tudományos szakkönyvtárak támogatásával, útmutatáséval o l d ható meg. Ez a segitő készség nagymértékben megvon az OMK-ban, az OMgK-ban. A megyei könyvtárak pedig abban az eaotben f e l e l nek meg az elmondott követelményeknek, ha bennük nem a könyv-
t o r i megőrző szerep válik elsődlegessé, hanem a r r a töreksze
nek, hogy munkájuk tengelyébe a sokrétű szolgálat kerüljön.
Sállal István
F S i M ) r 7' iI* ' -P i a vm o r g u n « der K o m i t a t B b i b l i o t h e k e n m i t teohnisoher L l t e r a t u r .
IS interessé des teohnisohen F o r t s c h r i t t e s müssen d i e allgemslnan t t f f e n t l i o h e n B i b l i o t h e k e n und d i e w i e e e n s o h a f t l i -
Ohfla B i b l i o t h e k e n eins v i e l bessere und engere Zusammenarbeit
• n t f a l t e n , diee v o r allém im Bezúg a u f d i e B i b l i o t h e k e n i n der Hrovinz, D i e K o m l t a t s b i b l i o t h e k e n s o l l e n i h r e Bsstánde i n
erhőhtem Masse m i t teohnisohen Fachbüohern vermehren, i h r e n A u s k u n f t d i s n s t entsprechend o n t v i o k e l n und d i e versohiedenen D i e n s t l e i s t u n g e n der w i s s e n s c h a f t l i c h e n B i b l i o t h e k e n i h r e n Loaurn v e r m i t t e l n * Die e t a r r e ábgrenzung zwisohen den a l l g e - BSlnblldenden B i b l i o t h e k e n und den w i s s e n s c h a f t l i c h e n B i b l i o theken musa dahsr a u f dem Laiide aufgehoben werder. Dadurch Wlrd es ermŐglioht, dass d i e K o m i t a t s b i b l i o t h e k e n einen d e r a r - t i g e n Charaktsr e r h a l t e n , dass s i e auf e i n e a gegebenen Gebiete I n gewlesem Sinns d i e aus den versehiedensten Faohgebieten a u s g e s t r a h l t e n D i e n s t l e i s t u n g e n zusammenfaesen und v e x t i i t t e l n kann. Diese Aufgabe kann jedoch n u r m i t U i l f e d e r w i s s e n s c h a f t - l i o h e n b i b l i o t h e k e n erfüllt werden. D e r a r t i g e l l i l f e l e i s t u n g e n wurdsn bérelte s e i t e n s d e r UngariBchen Teohnisohen Landesbib- l l o t h e k und d e r űhgarischen L a n d w i r t s c h a f t l i c h e n L a n d e s b i b l i o -
thek angebahnt so Z.B. d i e Ausgabo eines Wegweisers über den títtmmelbereloh, der versohiedenen D i e n s t l e i s t u n g e n e t o . d i e s e r B i b l i o t h e k e n *
+ , + . + . + .
Bifork. megj* Legújabb értesülésünk s z e r i n t a Tatabányai He
g y e i Könyvtár és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt műszaki könyvtára olvasőik minél színvo
nalasabb klelúgitéeére közös tájékoztató s z o l gálatot s z e r v e z e t t , amely a felvilágosító munka /szóban, írásban/, az irodalomkutatás, u f i g y e lőszolgálat, a bibliográfia-szerkesztés munkála
t a i r a , v a l a m i n t külső szakemberek szaktanácsadói szolgálatának igénybevételére v o n a t k o z i k .
23
