VUJIKÚ ANDRÁS
A FELSŐ-SZOROS MŰI IAFLÍÍRÁJA
Abstract: (The moss flóra of Felső-szoros (Hükk-Mts., fi-Hungary). Iho riolit gorge of Felső-szoros bordered by eak wood with nőid soj) whero Deschainpsia flexuosa, Luzula albida are cemmon. The brynphyte layor nf
this wood is very rich, New data to the moss flóra of Bukk-Mts. is t.he species Dicranuin spurium. Rare species are: Tritomaria exsecla, bicranum fulvum, Leucobryum glaucum. Character species fór Vaccinin-Pireetimi which occur in the examined oakwood are the Tol Inwing: Pseodoselernpndium purum, Play iomnium affine, Uicranuin scnpnriun, Dr l.h i di eranum montnomii.
Bevezetés
A Felső-Szoros a Bükk Iirigység Ih -llK-i részének l iol il széntől
.1
Cm * répváralja község határában. Az É— f) irányú völgy változatos élőhelyet biztosít a virágos növényeknek és a moháknak egyránt, ennek ellenéire sn~káig elkerülte a botanikusok figyelmét. Flszúrt adatukon kívül (Bon 1943), csak Boros Ádám összefoglaló művében rl96B) találunk utalást a mo- ha flórára .
Anyag és módszer
Vizsgálataimat 19Ö4 tavaszán kezdtem azzal a céllal, hogy a Bükk hegység e kevéssé ismert területéről flór; azI ikai adatokat gyű jl.sHc. A virágos növények elemző értékelése után az érdekesnek igéi kezű mohul l.ui 0 kutatását kezdtem meg. Évente 3--4 alkalommal jártam a Szorosban moha- gyűjtés és flóratérképezés céljából. A mirtUákat társulásonként elkíllö nítve gyűjtöttem be, hogy minél több cönológiai adathoz jussak. A mégha-
tarozásokat Orbán— Vajda kézi könyveiből (1;Ü3) és K. Müller ha tározó jól ml (1937) végeztem. Néhány fajt Orbán Sándor revideált, akinek ezért köszö- nettel tartozom.
Eredmények és értékelésük
A mészkerülő, Luzula albidn, Deschnmpsia flcxuosa aljnüvényzelő ko- csánytalan tölgyes mohaszintje gazdag, acidofil fajukban bővelkedik.
Ritka előfordulású fajok: Tritomaria exseci.a, Dicranum fulvum, Leucnbryum glaucum, új adat a Bükk hegység flórájára nézve a Dicranum spuriéiul. Az áfonyás, fenyves társulásokra jellemző fajok: Pseudosclernpodium purom, Plagiomniurn affine, Dicranum scoparium, Ürthidicranum niontaiuim.
Boros Ádám mohaföldrajzában 7 fajt említ erről a területről: Lnphozia ventricosa, frullania tamarisci, Rhabdoweizia striata, Amphidium mougeot- ti, Cynodontium po.lycarpum, Dicranum Ionéi föl ium, Bartramia pumi fonni n.
Nem tudjuk azonban, hogy a közel 1 km hosszú sziklaszoros mely részéről kerültek elő ezek a mohák. A Cynodontium polycaipumnt és a Dicranum (syn.
Paraleucobryum) longifnliumu t nekem is sikiriilL meg tahi h m m a völgyben. A Leucobryum glaucum és a Dicranum spuriuin a .ónban új adat erről a terület- ről. A Leucobryumnak ez sorrendben az ötödik lelőhelye a Blikkben (Bern';
1968, Suba 1902, Vojtkó 19B5), de itt jelenik meg a legnagyobb tömegben.
Boros Ádám szerint (1943) e mohának a jelenléte biztosan utal a hűvös mikroklímára és az állandó nedvességtartalomra. A szoros keletre néző lejtőjén érdekesen alakult a vánkosmohatelepek határa. A 40--43 m busszá és 20 m széles elterjedési terület dél fele haladva szinte átmenet nélkül ér véget, míg északi irányban fokozatosan ritkulnak a párnák, és még 2GB méterrel távolabb is találni elszórt kisebb fnltokat.
A Dicranum spurium a magyar flórában is ritka, tierbárjutni, adatai a Zempléni-hegységből, Uzsáról és a Vendvidékről vaunak, fekete fenyővel elegyedett kocsánytalan tölgyesben gyűjtöttem a völgy peremén. Helyűnként tenyérnyi foltokat borít a fenyőtűvel beszi ’t savanyú talajon.
Tipikus a Urthodieranum noitanúm és a 'kd y Lr ichasti tim ioniiunuin jelen- léte a Leucobryum-párnák közelében.
/
í
1. ábra A Felső-Szoros keresztmetszeti képe az elölurduin
n ö v é n y tá rs a ', á '.n k k u 1
Jelmagyarázat; 1. - Pinetum nigrae "cu] timi'; 2. - l.uznlu-IJueruetum;
3 . - Q u e rc n pa tr a e a e Fm p in u l um p a n n ni i í i.m i i i;
4. - Leucobryum glaucum párnái;
' . j - llypnu--l’u I ypni! in 1 um
A növénytársulások moha fajai (1. ábra)
Faj Pinetum
nigrae "C.
Lazuln- Queruelum
IJuei no [). ••
(in rp iné lom
Hepaticopsida
Ceptialoziella rubellá
-*
•Lophocolea bidentata + ■« -*■
L. tteterophylla ' '■
L . minor + i
M o t z y e r i a outíjucja La P la g i o ch i l a fjorelloides Pnrella platyphyl la
T r i t om ar ia exsecta +
Br yo psid a
A m b l y s t e g i u m varium Atrichuin undulatüin B r a c h y t h e c i u m v el u ti nu m Bryum fl ac cidum
C y n o d o n t i u m po ly ca rp um Di cr a n e l l a heteronialla
üicranum íulvum
D. scoparium +
0. spurium . •
Grimmia tryhophylla +
G. cominutata Hedwigia ciliata
llypnum cupressiforme +
Leucobryum glaucum +
Ü r t h o d i c r a n u m m o n t a n u m Ü x y r r h y n c h i u m sw artzii Paraleucobryuin lo ng i f o l i u m P o g o na t u m aloidcs
Plagioinnium rostra tűm P. a f fi ne '
P. c u s p i d a t u m
P l ay L o t h e c i u m c u r v i f ö l i u m P ü l y t r i c h u m p i li fe r um P o l y t r i c h a s t r u m fo r m os u m P s e u d o s c l e r o p o d i um p u r u m Platygyriuin repcns
Fnrtula morális Thuidiurn recognitum
Összefoglalás
A I eLsfi-G/urushan egy més/kenlln un Ifi ju I I uj)/u t.i •;: muhaegyutlesét ta- lálhatjuk. Több ritka előfordulású faj él itt: Tritumaria exsocta, Oicrn- num fulvutn, Leucobryurn glaucum, Dicrnnum spuriéin. Fz utóbbi új I bii is/ti- kai adat a bükk licgységből. Mohacüuológiai szempontból még sukkal több érdekességet is nyújthat a terület, így további vizsgálatokkal teljosehbé tehető a mohaflóra ismerete.
Irodalom
Boros, Á.— Igmándy, J.: A Leucobryurn glancuin magyarországi elterjedése.
ÁGH. 5, 241— 25U. 1943.
Boros, Á.: Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó,
Bp. 1960. ‘
Müller, K.: Die Lebermoose Europas. Akad. VerIagsgoseI Isubái t, Leipzig. 1957.
Orbán, S. — Vajda, L.: Magyarország mohafkirájónak kézikönyve.
Akadémiai Kiadó, Bp. 1983.
Simon, T.: Bryocönológiai és Ökológiai adatok a Zemplén-hegységből.
Dót. Köziem. 57. (1) 31— 43. 1970.
Soó, R.: Előmunkálatok a Bükk hegység és környéke flórájához.
Bot. Köziem. XL. 169— 221. 1943.
Soó, R.: A magyar flóra és vegetáció rencJszeríarii, növényfüldrajzi1 Kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Bp. 19( 1.
Suba, J. — Kárász, I. — Takács, B.: Újabt florisztikai adatuk a Bükk hegységből. Abstracta Bolanica VII. 53--5B. 1902.
Vojtkó, A.: Adatok a Felső-Szoros flórájához. Szakdolgozat, Egri Tanárképző Főiskola. 1905.
