TERMELÉSÉLETTAN
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Debreceni Egyetem
Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem
A szénhidrátok felszívódása az emésztőcsőből és közti
anyagcseréjük termelő állatokban
A fejezet tartalmi összegzése
• A fejezet tárgyalja az emésztőcső felszívó felületének szerkezetét és a táplálóanyagok szállítását végző rendszereket.
• Részletezi a szénhidrátok emésztést követő felszívódásának mechanizmusait.
• Összefoglalja a glükóz szerepét az
anyagforgalomban, a glükózmetabolizmus jellegzetességeit termelő állatokban.
A vékonybél nyálkahártyája és a bélbolyhok szerkezetének vázlatos szerkezete
Bélboholy Mucosa Hosszanti
izom
Myenterikus érfonat Körkörös
izom
Submucosa érfonat Limfotikus
gyűjtőedény Véna Artéria Vénula
Vér kapilláris Kehelysejt
Nyirok kapilláris
Arteriola Kripta
Bélhámsejt (kukorica-olaj
felszívódása közben)
4 5 6
1 2 3
1. Mikroboholyszegély 2. Membránnal
körülvett
lipidcseppek
3. Mitokondriumok 4. Golgi-készülék 5. Sejtmag
6. Sejtközötti tér 7. Nyirokér
7
A kutya portális vénájának dorsalis nézete
Verőceér Lépvéna
Gyomor-epésbéli véna
Cranialis bélfodri véna Caudalis bélfodri véna
Csípőbél,vastagbél véna Középső csípőbéli véna Bal gyomorvéna
Jobboldali csepleszvéna Jobboldali hasnyálmirigy- epésbéli véna
A hátulsó üresvéna és a portális vérkör (vázlatos rajz)
3 1
1 4 5
3
6 7 8
3
9
2
1. verőceér (v. portae), 2. a gyomor és az epésbél vénája, 3. a lép vénája,
4-6. A bélcsatorna vénái (elülső és hátulsó bélfodri vénák), 7. hátulsó üresvéna, 8. külső csípővéna, 9. belső csípővéna
Néhány anyagcsere-termék relatív hatékonysága, mint ATP-forrás
Metabolit ATP (mol/mol)
ATP
(mol/100 g)
Hő/ATP (KJ/mol)
Acetát 10 16,7 87,5
Butirát 25 28,4 87,5
Glükóz 38 21,2 74,1
Glutamát 23 15,6 98,8
Palmitát 408 50,6 77,9
Propionát 17 22,9 90,4
A glükóz turnover mértéke gazdasági állatokban
A glükogenezis, a glükoneogenezis, és a glükogenolízis folyamata
BÉL
MÁJ Glikogén GLÜKOGENEZIS
Portális keringésen keresztül exogén glükóz-felvétel
VÉRPÁLYA
IZOM LDL
GLÜKONEOGENEZIS (hiperglikémiás) főleg májban, vesékben,
bélepithelben
Izomtejsav
Izomglikogén
Szöveti oxidáció NEAA-szintézis
Zsírszintézis (hipoglikémiás)
tényező GLÜKOGENOLÍZIS
(hiperglikémiás) tényező
GLÜKONEOGENEZIS = Glükózszintézis nem szénhidráttermészetű anyagokból (aminosavak, propionsav stb).
GLÜKOGENEZIS = glikogénképzés a májban GLÜKOGENOLÍZIS = glikogénbontás a májban
Metabolikus energiatartalék születéskor, néhány állatfajban
A máj glikogén tartalma (nedves súly%)
tejelő tehenekben
A vér glükóz koncentrációja
Faj mg/100 ml mmol/l
Ember 80-100 4,5-5,5
Sertés 65-70 3,6-3,9
Ló 80-90 4,5-5,0
Baromfi 160-170 9,0-9,4
Szarvasmarha 35-45 1,9-2,5 Újszülött borjú 100-105 5,8-6,0
malac
borjú
csikó glükóz
fruktóz
A vérglükóz / fruktóz aránya születést
követően ;
_____
- - - - - Vérglükóz /
fruktóz (mMol)
A születést követő óra
Ellenőrző kérdések
• Milyen struktúra biztósítja azt, hogy a vékonybélben jelentős felület áll rendelkezésre a táplálóanyagok felszívódása érdekében?
• Milyen két úton kerülhetnek a táplálóanyagok, felszívódásukat követően, a szervezet keringési rendszerébe?
• Milyen szabályozó folyamatok biztosítják háziállatokban a vérglükóz viszonylagosan állandó koncentrációját?
• Milyen szerepet tölt be a glükoneogenezis az állatokban?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET !
Következő előadás címe:
A fehérje-emésztés termékeinek felszívódása és közti anyagcseréje
• Előadás anyagát készítették: Dr. Husvéth Ferenc
