A BAKONY ' TERMÉSZETTUDOMÁNYI
' KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI 2 7.
Dulai Alfréd
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG HETTANGI ÉS KORA-SZINEMURI (KORA-JURA)
BRACHIOPODA FAUNÁJA I I .
RESULTATIONES INVESTI GATIONUM RERUM NATURALIUM MONTIUM BAKONY X X V I I .
B A K O N Y I T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I M Ú Z E U M Z I R C
2003
A Bakony
természettudományi kutatásának
eredményei
X X V I I . "
D U L A I ALFRÉD
A Dunántúli-középhegység hettangi
és kora szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II.
Rendszertani leírások
Hettangian and Early Sinemurian (Early Jurassic) brachiopods
of the Tïansdanubian Central Range (Hungary) I I .
Systematic descriptions
Z i r c , 2003
S z e r k e s z t ő : D r . Galambos I s t v á n
L e k t o r :
V Ö R Ö S A T T I L A
az M T A doktora
A k ö t e t m e g j e l e n é s é t t á m o g a t t a :
a Nemzeti K u l t u r á l i s A l a p p r o g r a m
J 3 Ä
a Nemzeti K u l t u r á l i s Ö r ö k s é g M i n i s z t é r i u m a
az O r s z á g o s T u d o m á n y o s K u t a t á s i A l a p
Kiadja a Bakonyi T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m , Z i r c F e l e l ő s k i a d ó : Kasper Á g o t a m ú z e u m i g a z g a t ó
Published by Natural History M u s e u m of Bakony Mountains, Z i r c Responsible for publication: Á g o t a Kasper, director of museum
I S B N : 963 212 728 5 ISSN: 0408 2427
K é s z ü l t 2003-ban a v e s z p r é m i Prospektus N y o m d á b a n
„Folyton éj szaknyugatfelé tartván, végre a Somhegy tetejére érünk. ... Itt a hegy tetején végre sikerült néhány kövülettartalmú darabot találni, melyekben a Rhynchonella Hofmanni n. sp., továbbá egypár Rhynchonella töredékei fordultak elé, mely utóbbiak a Rhynch. Hungarica és Rhynchonella cfr.
plicatissimá-val felette nagy hasonlatosságot mutatnak, úgy hogy nézetem szerint csakugyan ezen fajokkal van dolgunk. Ezenkívül azonban még egy Spiriferina töredékét is birom, mely oldalain ránczos (Spiriferina pinguis?) de bővebb meghatározást nem enged. "
BÖCKH JÁNOS, 1874
BEVEZETÉS
„ A Bakony t e r m é s z e t t u d o m á n y i k u t a t á s á n a k e r e d m é n y e i " c í m ű m o n o g r á f i a sorozat 26.
k ö t e t e k é n t n a p v i l á g o t l á t o t t a Bakony é s a Gerecse hettangi és kora-szinemuri brachiopo
da faunáját vizsgáló P h D d i s s z e r t á c i ó m á l t a l á n o s r é s z e ( D U L A I , 2002). Ebben r é s z l e t e s e n is
mertettem 12 bakonyi és 5 gerecsei l e l ő h e l y e t (1. á b r a ) , valamint az itt e l ő k e r ü l t bra- c h i o p o d á k listáját, az egyes f a u n á k t a x o n ó m i a i ö s s z e t é t e l é t , az esetleges k í s é r ő f a u n á t , é s a vizsgált fajok r é t e g s o r m e n t i e l t e r j e d é s é t . A t a f o n ó m i a i é s p a l e o ö k o l ó g i a i jellegek a l a p j á n valamennyi lelőhelynél bemutattam az egykori l e r a k o d á s i k ö r n y e z e t e t . V é g ü l a hettangi é s kora-szinemuri fauna e g é s z é t tekintve v á z o l t a m a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g alsó-liász bra
chiopoda fajainak r é t e g t a n i e l t e r j e d é s é t , p a l e o ö k o l ó g i a i és p a l e o b i o g e o g r á f i a i jellegeit, va
lamint a f a u n a f e j l ő d é s legfontosabb l é p é s e i t . A z e l m ú l t 15 év s o r á n begyűjtött gazdag fau
na rendszertani leírása anyagi o k o k miatt csak ebben az é v b e n , k ü l ö n k ö t e t k é n t jelenhet meg. Jelenleg folyik a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g k é s ő - s z i n e m u r i f a u n á j á n a k vizsgálata, melynek k ö z é p p o n t j á b a n a b r a c h i o p o d á k b a n r e n d k í v ü l gazdag Hierlatzi M é s z k ő áll. Ennek a k u t a t á s i programnak a b e f e j e z é s e u t á n t e r v e z z ü k V Ö R Ö S Attilával a hazai szinemuri bra- c h i o p o d á k r é s z l e t e s f e l d o l g o z á s á t egy angol nyelvű m o n o g r á f i á b a n , amihez m e g f e l e l ő k i i n dulási alapot s z o l g á l t a t h a t n a k az i t t k ö v e t k e z ő magyar nyelvű l e í r á s o k .
A vizsgált fajok generikus é s magasabb rendszertani e g y s é g e k b e t ö r t é n ő b e s o r o l á s a sok esetben n e h é z s é g b e ü t k ö z ö t t , hiszen az 1965-ben megjelent „ T r e a t i s e " ( M O O R E , 1965) hiá
nyos é s m á r a m á r t ú l h a l a d o t t , a r e v i d e á l t „ T r e a t i s e " viszont m é g nem, illetve csak r é s z b e n jelent meg a k é z i r a t k é s z í t é s e idején ( K A E S L E R , 1997, 2000a, b 2002). A z eddig megjelent k ö t e t e k a b r a c h i o p o d á k á l t a l á n o s j e l l e m z é s é n túl főleg a p a l e o z o ó s csoportokkal foglalkoz
tak. Kivételt jelent a 4. k ö t e t , melyben a m e z o z o ó s r h y n c h o n e l l i d á k is helyet kaptak. A z m á r az első k ö t e t e k a l a p j á n is nyilvánvalóvá vált, hogy a t e k n ő k ízesülése ( a r t i k u l á c i ó j a ) a l a p j á n felállított k é t k o r á b b i osztály (Inarticulata és A r t i c u l a t a ) ma m á r nem a l k a l m a z h a t ó . A z új rendszertani b e o s z t á s W I L L I A M S et al. (1996) n y o m á n h á r o m a l t ö r z s e t k ü l ö n í t el a Brachiopoda t ö r z s ö n b e l ü l : Linguliformea, Craniiformea és Rhynchonelliformea. A vizs
gált m a g y a r o r s z á g i kora-jura anyagban e l ő f o r d u l ó valamennyi taxon a Rhynchonelliformea a l t ö r z s b e , é s ezen belül a Rhynchonellata osztályba tartozik. A z osztályon b e l ü l alkalmazott Rhynchonellida, Spiriferinida, Terebratulida és A t h y r i d i d a rendek m á r ismertek a r é g e b b i r e n d s z e r b ő l . A Rhynchonellida renden belüli t o v á b b i felosztás i s m e r t t é vált M A N C E N I D O (2000) és M A N C E N I D O & O W E N (2001) m u n k á j á b ó l , akik a r e v i d e á l t „ T r e a t i s e " v o n a t k o z ó
1. ábra: A vizsgált lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése,
(a) Bakony-hegység; (b) Gerecse-hegység. ( 1 - Bakonybél, Kőris-hegy; 2 - Borzavár, P á s k o m ; 3 - K a r d o s r é t , Cuha-völgy; 4 - Kardosrét, Szesztra-hegy; 5 - Olaszfalu, Eperkés-hegy;
6 - L ó k ú t , L ó k ú t i - d o m b ; 7 - Eplény, Kávás-hegy; 8 - M á r k ó , Som-hegy; 9 - Herend, AJsóhajag;
10 - Szentgál, Tuzköves-hegy; 11 - Városlőd, Csalános-völgy; 12 - Tata, Kálvária-domb; 13 - Lábatlan, Tölgyháti-kőfejtő; 14 - Lábatlan, P ó c k ő ; 15 - Tardos, Kisgerecse; 16 - Tardos, Vöröshídi-kőfejtő).
Fig. 1: Sketch map showing the location of the examined localities, (a) Bakony Mountains;
(b) Gerecse Mountains. (1 - Bakonybél, Kőris Hill; 2 - Borzavár, Páskom; 3 - Kardosrét, Cuha valley;
4 - Kardosrét, Szesztra Hill; 5 - Olaszfalu, Eperkés Hill; 6 - Lókút, Lókút Hill; 7 - Eplény, Kávás Hill;
8 - Márkó, Som Hill; 9 - Herend, Alsóhajag; 10- Szentgál, Tűzköves Hill; 11 - Városlőd, Csalános valley;
12 - Tata, Kálvária Hill; 13 - Lábatlan, Tölgyhát quarry; 14 - Lábatlan, Póckő;
15 - Tardos, Kisgerecse; 16 - Tardos, Vöröshíd quarry).
r é s z é t k é s z í t e t t é k , majd k ö z v e t l e n ü l a k é z i r a t l e z á r á s a e l ő t t megjelent a r h y n c h o n e l l i d á k a t t á r g y a l ó 4. k ö t e t . A m e z o z o ó s é s k a i n o z o ó s r h y n c h o n e l l i d á k o n b e l ü l 24 c s a l á d o t k ü l ö n í t e t tek el, melyek 7 f ő c s a l á d b a s o r o l h a t ó k : Pugnacoidea, Dimerelloidea, Rhynchotetradoidea, Wellerelloidea, Rhynchonelloidea, Norelloidea é s H e m i t h i r i d o i d e a . A D u n á n t ú l i - k ö z é p hegység hettangi és kora-szinemuri a n y a g á b a n m i n d a h é t főcsalád képviselői e l ő f o r d u l n a k . A r h y n c h o n e l l i d á k e s e t é b e n m á r az új rendszertani b e o s z t á s t alkalmaztam, a Spiriferinida és a Terebratulida rendek e s e t é b e n viszont nem ismertek a fentiekhez h a s o n l ó e l ő z e t e s ta
n u l m á n y o k , így e z e k n é l k é n y t e l e n voltam a régi rendszert h a s z n á l n i . E m i a t t sajnos az a l á b biakban k ö v e t k e z ő rendszertani l e í r á s o k b e o s z t á s a a régi és az új rendszer sajátos, a k ö r ü l m é n y e k által k é n y s z e r í t e t t k e v e r e d é s é t mutatja. E r r e v e z e t h e t ő vissza az is, hogy a f o t ó t á b l á k o n a r h y n c h o n e l l i d á k nem a l e í r á s o k s o r r e n d j é b e n szerepelnek, mivel a t á b l á k m á r ko
r á b b a n e l k é s z ü l t e k a régi rendszertani b e o s z t á s szerint.
A fajok m e g h a t á r o z á s á t főleg a klasszikus, kisebb részben pedig a modern irodalom alap
j á n v é g e z t e m . A közelmúltig rendkívül hiányos volt a m e d i t e r r á n régió m e z o z o ó s bra- c h i o p o d á i n a k belső morfológiai ismerete, ami a n e m z e t s é g e k a z o n o s í t á s á h o z elengedhetetlen.
Ebben a magyarországi vizsgálatok s z á m o s új e r e d m é n y t hoztak, elsősorban V Ö R Ö S A . mun
kássága e r e d m é n y e k é n t . A m i k o r nem állt r e n d e l k e z é s e m r e csiszolásra alkalmas példány, akkor az ő (részben csak faunalistákban publikált) generikus besorolásait alkalmaztam. A z el
múlt évtizedekben t ö b b kora-jura n e m z e t s é g e t is leírtak, amelyek a régi „Treatise"-ből m é g h i ányoztak, de a vizsgált anyag szempontjából fontosak. A Spiriferina taxontól S I B L Í K (1965) el
különítette a Dispiriferina n e m z e t s é g e t , majd ROUSSELLE (1977) bevezette a Liospiriferina és Ca liospiriferina n e m z e t s é g e k e t . C A R T E R et al. (1994) a Liospiriferina n e m z e t s é g e t szinonimnak t e k i n t e t t é k a Spiriferina-^a\, míg P O Z Z A (1992) Cingolospiriferina n e m z e t s é g é t a Calyptoria-\a\.
A Liospiriferina összevonását a Spiriferina-val nem tartom indokoltnak, emiatt elkülönítve ke
zelem a k é t n e m z e t s é g e t . P O Z Z A (2001) a Cingolospiriferina n e m z e t s é g e t t o v á b b r a is ö n á l l ó n a k és a l k a l m a z a n d ó n a k tekinti. V Ö R Ö S (1983) 8 m e d i t e r r á n liász brachiopoda n e m z e t s é g e t írt le, melyek közül a Securina és a Bakonyithyris a tárgyalt anyagban is előfordul.
A vizsgált b r a c h i o p o d á k egy r é s z é t m á r ismertettem k o r á b b i p u b l i k á c i ó i m b a n . A L ó k ú ti-domb kora-szinemuri é s a K a r d o s r é t i M é s z k ő hettangi f a u n á j á t r é s z l e t e s e n l e í r t a m ( D U L A I , 1990, 1992, 1993a, b ) . A gerecsei l e l ő h e l y e k r ő l viszont csak faunalistát, illetve n é h á n y rövid ő s l é n y t a n i j e l l e g ű megjegyzést k ö z ö l t e m ( D U L A I , 1998a, b ) . A m á r k ó i Som-hegy gazdag brachiopoda f a u n á j á r ó l csak e l ő z e t e s e r e d m é n y e k jelentek meg a 3. Magyar Ő s l é n y tani V á n d o r g y ű l é s k i r á n d u l á s v e z e t ő j é b e n ( D U L A I , 2000). A s ü m e g i V á r o s i - e r d ő a n y a g á n a k egy r é s z é t r ö v i d e n e m l í t e t t e H A A S , J . et al. (1984) m u n k á j a . A D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g het
tangi és kora-szinemuri brachiopoda f a u n á j á n a k gyors diverzitás n ö v e k e d é s é t a k ö z e l m ú l t ban v i z s g á l t a m ( D U L A I , 2001).
A m o n o g r á f i a készítése k ö z b e n mindvégig nagyon s o k o l d a l ú segítséget kaptam V Ö R Ö S Attilától, majd lektori észrevételei is s z á m o s ponton javították a k é z i r a t o t . A k ö t e t b e n szerep
lő fekete-fehér brachiopoda fotók P E L L É R D Y L á s z l ó n é m u n k á j á t dicsérik, míg a b o r í t ó színes felvételeit S Z A B Ó D á n i e l készítette. K ö s z ö n e t illeti a Bakonyi T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u mot, és személy szerint KASPER Á g o t a igazgatónőt, hogy a m o n o g r á f i a m e g j e l e n é s é h e z lehe
tőséget biztosított. A k ö t e t kiadását t á m o g a t t a a Nemzeti Kulturális A l a p p r o g r a m és a Bako
nyi T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m . A b r a c h i o p o d á k vizsgálatát j e l e n t ő s e n elősegítette a Bo
lyai J á n o s Kutatási Ösztöndíj és az O r s z á g o s T u d o m á n y o s Kutatási A l a p (T032028) t á m o g a tása. A z e l ő z ő k ö t e t v é g é n részletesen felsoroltam azokat a kollégákat, akik a gazdag anyag gyűjtésében, illetve a k í s é r ő f a u n a m e g h a t á r o z á s á b a n s e g í t s é g e m r e voltak.
RENDSZERTANI LEÍRÁSOK
B R A C H I O P O D A t ö r z s D U M É R I L , 1806
R H Y N C H O N E L L I F O R M E A a l t ö r z s W I L L I A M S et al., 1996 R H Y N C H O N E L L A T A o s z t á l y W I L L I A M S et al., 1996 R H Y N C H O N E L L I D A r e n d K U H N , 1949
P U G N A C O I D E A f ő c s a l á d R Z H O N S N I T S K A I A , 1956 B A S I L I O L I D A E c s a l á d C O O P E R , 1959
B A S I L I O L I N A E a l c s a l á d C O O P E R , 1959 APRINGIA n e m z e t s é g D E G R E G O R I O , 1886
Apringia paolii ( C A N A V A R I , 1880) (2. á b r a ; I . t á b l a 9-11.)
1880 Rhynchonella Paolii n. sp. - C A N A V A R I : p. 69, p l . 1, fig. 1.
1889 Rhynchonella Paoli C A N A V A R I - G E Y E R : p . 67, p l . 7, figs. 22-23.
? 1895 Rhynchonella Paolii C A N A V A R I - F U C I N I : p . 183, p i . 7, fig. 6.
1898 Rhynchonella Paolii C A N A V A R I - B Ö S E : p . 191, p i . 14, figs. 1-4.
1943 Rhynchonella paoli C A N A V A R I - V Î G H G . : p. 49, p i . 3, figs. 12-14.
2003a Apringia paolii ( C A N A V A R I ) - S I B L Í K : p . 74, text-fig. 3-1.
2003 Apringia paolii ( C A N A V A R I ) - V Ö R Ö S et al.: p . 78, p l . 8, figs. 1-6.
Anyag: M á r k ó , Som-hegy, Isztiméri M é s z k ő (3); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei M é s z k ő (13).
Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y ( M á r k ó , 28. r é t e g ) m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k : h o s s z ú s á g ( m m ) : 11,2
szélesség ( m m ) : 12,8 v a s t a g s á g ( m m ) : 7,6
K ü l s ő morfológia: K ö z e p e s t e r m e t ű , kerekded k ö r v o n a l ú forma. A m e l l s ő p e r e m n é l na
gyon e r ő s e n l e k e r e k í t e t t . A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 110°. A szélesség alig nagyobb, mint a h o s s z ú s á g , a v a s t a g s á g pedig a szélesség 2/3-a. Bikonvex forma, a b r a c h i á l i s t e k n ő kissé e r ő s e b b e n d o m b o r ú , m i n t a p e d i c u l á r i s t e k n ő . A legnagyobb szélesség a m e l l s ő p e r e m t ő l s z á m í t o t t 1/3 h o s s z ú s á g n á l , m í g a legnagyobb v a s t a g s á g a h o s s z ú s á g felénél m é r h e t ő . A csőr kis m é r e t ű , kissé felálló. C s ő r é l e k és p l a n a r e á k nincsenek. A z o l d a l s ó k o m i s s z ú r á k e n y h é n k i e m e l k e d ő k , kezdetben egyenesek, majd zegzugos l e f u t á s ú a k . A m e l l s ő komisszura unip- likált, zegzugos lefutású. A komisszura b e ö b l ö s ö d é s e széles, magas, s z ö g l e t e s és t r a p é z ala
kú. M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t (15-16). A l e k e r e k í t e t t h á r o m s z ö g k e r e s z t m e t s z e t ű b o r d á k nem emelkednek k i e r ő s e n a t e k n ő k felszínéből. A m e l l s ő p e r e m t ő l csak a h o s s z ú s á g felé
ig k ö v e t h e t ő k jól l á t h a t ó a n , a b ú b h o z k ö z e l e d v e fokozatosan g y e n g ü l n e k , majd e l t ű n n e k . A b o r d á k egyenesen, e l á g a z á s n é l k ü l haladnak a m e l l s ő peremig.
B e l s ő morfológia (2. ábra): A megcsiszolt p é l d á n y t ö r e d é k e s m e g t a r t á s i á l l a p o t a miatt csak az egyik foglemez l á t h a t ó . A foglemezek v a l ó s z í n ű l e g p á r h u z a m o s a k e g y m á s s a l . A delthyriális ü r e g t é g l a l a p k e r e s z t m e t s z e t ű . A b ú b ü r e g keskeny, l e k e r e k í t e t t . Nyélgallér, s z e p t á l i u m és m e d i á n s z e p t u m nincs. A z á r l e m e z e k keskenyek. A krura rövid, h a m i f o r m t í p u s ú , kezdetben e n y h é n ívelt, majd kissé s z é t á g a z ó egyenes s z a k a s z o k b ó l áll.
Megjegyzések: A z Apringia n e m z e t s é g e t r é s z l e t e s e n t á r g y a l t á k A G E R et al. (1972), akik a pliensbachi é s a t o a r c i e m e l e t e k b ő l j e l z i k e l ő f o r d u l á s á t , de b i z o n y t a l a n u l a het
tangi emeletig é s a Homoeorhynchia n e m z e t s é g i g vezetik vissza. A z i t t vizsgált magyar-
2. ábra: A z Apringia paolii ( C A N A V A R I )
(Vöröshídi-kőfejtő) sorozatcsiszolatának j e l l e m z ő metszetei.
Fig. 2. Transverse serial sections of Apringia paolii (CANAVARI) (Vöröshíd quarry).
o r s z á g i anyagban a k o r a - s z i n e m u r i b ó l k e r ü l t e k e l ő az Apringia k é p v i s e l ő i : f ő l e g a V ö r ö s - h í d i - k ő f e j t ő b e n é s n é h á n y p é l d á n y b a n a m á r k ó i Som-hegyen. Az A. paolii j e l e n l é t é t em
l í t e t t e a szinemuri k é p z ő d m é n y e k b e n V Í G H G . (1943) a G e r e c s é b ő l és V Í G H G Y . (1913) a Pilisből, de ismert a bakonyi é s a gerecsei pliensbachi k ő z e t e k b ő l is ( V Ö R Ö S , 1982, 1997). V Í G H G . (1943) egy folyamatos alaksort vélt felfedezni a laevicosta - paolii - lubrica fajok k ö z ö t t . A m a g y a r o r s z á g i p é l d á n y o k n á l az u n i p l i k á c i ó nem olyan m a r k á n s é s nem olyan magas, m i n t C A N A V A R I (1880) és S I B L Í K (2003a) á b r á j á n . F U C I N I (1895) p é l d á n y á n e r ő s e b b és hosszabb a k ü l s ő d í s z í t é s : a b o r d á k csaknem teljesen v é g i g f u t n a k a b ú b i g , emiatt S I B L Í K (2003a) k i is z á r j a F U C I N I (1895) a n y a g á t a vizsgált fajból. B Ö S E (1898) p é l d á n y a i h a s o n l í t a n a k a hazai anyaghoz, az ő v á l t o z a t o s á b r á i jól s z e m l é l t e t i k a faj v a r i a b i l i t á s á t is. S I B L Í K (1993b) k ö z e l i r o k o n f o r m á t (,Jihynchonella" aff'. paolii) em
lít az ausztriai Steinplatte t e r ü l e t é r ő l , ami h a s o n l í t B Ö S E (1898) a n y a g á h o z , de kisebb a m é r e t e , keskenyebb a k ö r v o n a l a , alacsonyabb az u n i p l i k á c i ó j a és m a s s z í v a b b a c s ő r e . C A N A V A R I (1883) á b r á z o l á s n é l k ü l e m l í t e t t e a vizsgált fajt. A r e v i d e á l t „ T r e a t i s e " k ö t e t ben csak b i z o n y t a l a n u l e m l í t i k az Apringia n e m z e t s é g e t a szinemuri e m e l e t b ő l , de a leg
ú j a b b adatok szerint nem csak a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g a l s ó - s z i n e m u r i k é p z ő d m é n y e i ben f o r d u l e l ő : S I B L Í K (2003a) s z i n t é n ismertette az alpi s z i n e m u r i b ó l , az A d n e t i M é s z k ő t í p u s l e l ő h e l y é r ő l ( O b t u s u m Z ó n a ) . A megcsiszolt p é l d á n y b e l s ő m o r f o l ó g i a i j e l l e m zői a l a p v e t ő e n megegyeznek S I B L Í K (2003a) metszeteivel, aki b i z o n y t a l a n u l a r c u i f o r m k r u r á t a z o n o s í t o t t . V Ö R Ö S et al. (2003) Schwarzensee k ö r n y é k é n pliensbachi k é p z ő d m é nyekben t a l á l t á k meg a t á r g y a l t fajt.
Elterjedés: A z A. paolii a szinemuri és a pliensbachi k é p z ő d m é n y e k r e j e l l e m z ő . E d d i g az É s z a k i M é s z k ő a l p o k b a n ( H i e r l a t z , Kramsach, Schafberg, A d n e t , M e i s l a l m ) , a K ö z é p s ő - A p p e n n i n e k b e n ( U m b r i a i - t a k a r ó ) , az É s z a k i - A p p e n n i n e k b e n ( M o n t e Pisano?) és a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b e n (Bakony, Gerecse, Pilis) j e l e z t é k e l ő f o r d u l á s á t .
D i M E R E L L O I D E A f Ő C S a l á d B U C K M A N , 1918 D I M E R E L L I D A E c s a l á d B U C K M A N , 1918 R H Y N C H O N E L L I N I N A E a l c s a l á d A G E R , 1959 RHYNCHONELLINA n e m z e t s é g G E M M E L L A R O , 1871
Rhynchonellina suessi G E M M E L L A R O , 1871 ( I . t á b l a 1-2.)
1871 Rhynchonellina Suessi n . sp. - G E M M E L L A R O : p. 3 1 , p l . 5, figs. 1-7.
1894 Rhynchonellina Suessi G E M M E L L A R O - B Ö S E : p. 59, p l . 7, figs. 27-29.
1938 Rhynchonellina cf. suessi G E M M E L L A R O - D U B A R : p . 45, p i . 2, f i g s . 7-8, 10, 15.
1974 Rhynchonellina suessi G E M M E L L A R O - C I C A R D I & G A E T A N I : p . 359, p i . 29, p i .
30, p i . 3 1 , figs. 1-3.
1992 Rhynchonellina suessi G E M M E L L A R O - D U L A I : p. 42, p l . 1, f i g . 1.
Anyag: L ó k ú t i - d o m b , Pisznicei M é s z k ő (1).
Méretek: A vizsgált példány (Lókút, 2. réteg) m é r e t e i a következők (csak pediculáris teknő):
h o s s z ú s á g ( m m ) : 19,2 szélesség ( m m ) : 20,2 v a s t a g s á g ( m m ) : 10,2
K ü l s ő morfológia: K ö z e p e s m é r e t ű , h á r o m s z ö g k ö r v o n a l ú forma. A m e l l s ő p e r e m n é l e n y h é n l e k e r e k í t e t t . A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 90°. A szélesség é s a h o s s z ú s á g csaknem azonos, m í g a v a s t a g s á g (a b r a c h i á l i s t e k n ő n é l k ü l ) az e l ő z ő k é t é r t é k n e k a fele. A p e d i c u l á r i s t e k n ő konvex, e r ő s e n d o m b o r ú . A legnagyobb szélesség a m e l l s ő perem k ö z e l é ben m é r h e t ő . A csőr viszonylag nagy m é r e t ű , e r ő s e n b e g ö r b ü l ő . A z o l d a l s ó komisszura egyenes, a m e l l s ő komisszura lefutása v a l ó s z í n ű l e g egyenes. A t e k n ő felszínén gyenge n ö v e k e d é s i r á n c o k l á t h a t ó k , h e l y e n k é n t enyhe kapilláció figyelhető meg.
Megjegyzések: A Rhynchonellina n e m z e t s é g e t G E M M E L L A R O (1871) írta le Szicíliából, típusfaja az i t t tárgyalt R. suessi. Egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b C I C A R D I & G A E T A N I (1974) fog
lalkozott r é s z l e t e s e n a csoporttal. G E M M E L L A R O eredeti n é z e t é v e l szemben ma m á r e l k ü l ö nítve kezelik a b o r d á z o t t fajokat é s a Sulcirostra n e m z e t s é g h e z sorolják ő k e t . A r e v i d e á l t
„ T r e a t i s e " a Rhynchonellina n e m z e t s é g g e l azonosnak tekinti a D E G R E G O R I O (1930) által leírt Terebratulopsis-t. A G E R et al. (1972) i s m e r t e t t é k a Rhynchonellina f e l t é t e l e z e t t r o k o n sági kapcsolatait, é s a n ó r i e m e l e t t ő l a pliensbachi emeletig j e l e z t é k a n e m z e t s é g e l ő f o r d u lását. G E M M E L L A R O (1871) m o n o g r á f i á j á b a n a l e m é r t e , suessi p é l d á n y o k 2,5-5 cm hosszú
s á g ú a k , vagyis j e l e n t ő s e n nagyobbak a lókúti a n y a g n á l . B Ö S E (1894) nem közölt laterális n é zetet, a t ö b b i á b r a azonban jól egyezik a hazai p é l d á n n y a l . D U B A R (1938) á b r á i közül k ü l ö n ö s e n a 2. t á b l a 7. k é p mutat nagy h a s o n l ó s á g o t a m a g y a r o r s z á g i b r a c h i o p o d á v a l . C I C A R D I
& G A E T A N I (1974) k é t alfajt k ü l ö n í t e t t el (R. suessi suessi és R. suessi orobica), melyek k ö zül az u t ó b b i h a s o n l í t jobban a vizsgált anyaghoz. A z egyetlen p é l d á n y és annak t ö r e d é k e s , viszonylag rossz m e g t a r t á s i á l l a p o t a azonban nem tesz l e h e t ő v é ilyen szintű m e g h a t á r o z á s t . A B Ö C K H (1874) által leírt ,Jthynchonella" hofrnanni-tó\ jól e l k ü l ö n í t h e t ő a vizsgált faj. O t t a k é t t e k n ő a fiatal e g y e d e k n é l e n y h é n b o r d á z o t t , m í g a tárgyalt faj felszíne teljesen sima.
Kifejlett á l l a p o t b a n a R. hofmanni nagy m é r e t ű é s ö t s z ö g l e t e s k ö r v o n a l ú , a p e d i c u l á r i s tek- n ő j é n hosszan elnyúló, f e l t ű n ő izombenyomat l á t h a t ó . A vizsgált fajt leírás n é l k ü l említi az olaszországi G r a n Sasso lelőhely d o m é r i r é t e g e i b ő l T A D D E I R U G G I E R O (1997), a Pilis-hegy
ségből pedig V Ö R Ö S (1997).
Elterjedés: A / ? , suessi a hettangi és az a l s ó - s z i n e m u r i k é p z ő d m é n y e k r e j e l l e m z ő . E d d i g az É s z a k i M é s z k ő a l p o k b ó l , a L o m b a r d i a i - m e d e n c é b ő l , Szicíliából, a m a r o k k ó i Rif-hegység- ből és a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b ő l (Bakony, Pilis) k e r ü l t e l ő .
Rhynchonellina hofmanni ( B Ö C K H , 1874)
( I . t á b l a 3 - 5 , 1 . t á b l a 6-8. és X X . t á b l a 13-16.)
1874 Rhynchonella Hofmanni n. sp. - B Ö C K H : p. 145, p l . 1, figs. 16,18, p l . 2, figs. 1-11.
1992 Koninckina sp. - D U L A I : p. 83, p l . 6, fig. 6.
Anyag: L ó k ú t i - d o m b , Pisznicei M é s z k ő (4); M á r k ó , Som-hegy, I s z t i m é r i M é s z k ő (575).
Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y o k ( M á r k ó , 3 1 . r é t e g é s L ó k ú t i - d o m b , 92. r é t e g ) m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k :
hosszúság l ( m m ) : 17,0 13,2 S.3
szélesség ( m m ) : 16,6 13,9 7.8
vastagság ( m m ) : 6,9 5,3 3,0
K ü l s ő morfológia: K ö z e p e s , vagy nagy m é r e t ű , kerekded k ö r v o n a l ú forma. A m e l l s ő pe
r e m n é l e r ő s e n l e k e r e k í t e t t . A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 100°. A szélesség é s a h o s s z ú s á g csaknem azonos, m í g a v a s t a g s á g az e l ő z ő k é t é r t é k felét sem é r i el. Bikonvex forma. A na
gyobb p é l d á n y o k n á l a k é t t e k n ő k ö r ü l b e l ü l azonos m é r t é k b e n d o m b o r ú , b á r a b r a c h i á l i s t e k n ő k ö z é p v o n a l á b a n b e m é l y e d é s t okoz egy h o s s z ú k á s izombenyomat. A kisebb p é l d á n y o k n á l a b r a c h i á l i s t e k n ő laposabb, mint a p e d i c u l á r i s . A legnagyobb szélesség és a legna
gyobb v a s t a g s á g e g y a r á n t a h o s s z ú s á g felénél t a l á l h a t ó . A csőr viszonylag nagy m é r e t ű , e r ő sen k i e m e l k e d ő és felálló. A p e d i c u l á r i s t e k n ő n h a t á r o z o t t c s ő r é l e k figyelhetők meg. A z o l d a l s ó é s a m e l l s ő komisszura egyenes. A fiatal p é l d á n y o k n á l m i n d k é t t e k n ő felszíne fino
man b o r d á z o t t ( 3 0 - 4 0 ) . A b o r d á k e r ő s e n l e k e r e k í t e t t k e r e s z t m e t s z e t ű e k , é s alig emelked
nek k i a t e k n ő k felszínéből. A b ú b t ó l egyenesen, e l á g a z á s n é l k ü l futnak a m e l l s ő peremig.
A felnőtt p é l d á n y o k o n a b o r d á z a t sokkal g y e n g é b b , vagy teljesen el is t ű n h e t .
Megjegyzések: AR. hofmanni fajt a m á r k ó i S o m - h e g y r ő l írta le B Ö C K H ( 1 8 7 4 ) , majd a P i l i s - h e g y s é g b ő l is e m l í t e t t e V Ö R Ö S ( 1 9 9 7 ) . D U L A I ( 1 9 9 0 , 1 9 9 2 ) l ó k ú t i f e l d o l g o z á s á b a n 4 R.
hofmanni p é l d á n y t é v e s e n Koninckina sp. n é v e n szerepelt. A m á r k ó i lelőhely k i e m e l k e d ő g y a k o r i s á g ú b r a c h i o p o d á j a a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g e g y é b liász lelőhelyein alig, vagy egy
á l t a l á n nem fordul e l ő . A Rhynchonellina n e m z e t s é g e t S A N D Y ( 1 9 9 5 ) a m é l y t e n g e r i hideg
f o r r á s o k n á l e l ő f o r d u l ó n e m z e t s é g k é n t említi, ami m a g y a r á z a t u l szolgálhat a szokatlan, folt
s z e r ű e n gyakori e l t e r j e d é s r e . A h i d e g f o r r á s o k j e l e n l é t é t az i z o t ó p a r á n y o k vizsgálatával le
hetne b i z o n y í t a n i a m á r k ó i r é t e g s o r b a n . A z i z o t ó p o s m é r é s e k e l v é g z é s e a k é z i r a t k é s z í t é s e i d e j é n folyamatban van. G E M M E L L A R O ( 1 8 7 1 ) R. bilobata faja nagyon h a s o n l í t a tárgyalt taxonhoz, de ott sokkal e r ő s e b b e n jelentkezik m i n d k é t t e k n ő n a h é j k e t t é o s z t o t t s á g a . A faj egyedeinek alakja v á l t o z a t o s , a fiatalabb p é l d á n y o k kerekded m e g j e l e n é s ű e k , a f e l n ő t t e k i n k á b b l e k e r e k í t e t t ö t s z ö g l e t e s k ö r v o n a l l a l j e l l e m e z h e t ő k . P r o b l é m á t okoz a R. hofrnanni faj é r t e l m e z é s é b e n a fiatal e g y e d e k n é l j e l e n t k e z ő b o r d á z o t t s á g , ami a felnőtt p é l d á n y o k n á l sokkal g y e n g é b b , vagy teljesen e l t ű n i k . A jelenleg á l t a l á n o s a n elfogadott r e n d s z e r e z é s sze
rint ugyanis csak a teljesen sima fajok s o r o l h a t ó k a Rhynchonellina n e m z e t s é g b e , m í g a bor
d á z o t t taxonok a Sulcirostra n e m z e t s é g h e z tartoznak. Ez az osztályozási elv felborul, ha ugyanannak a p o p u l á c i ó n a k a fiatal egyedei b o r d á z o t t a k , a f e l n ő t t e k pedig nem. T e r m é s z e tesen az is e l k é p z e l h e t ő , hogy a kis m é r e t ű b o r d á z o t t , é s a nagy m é r e t ű sima p é l d á n y o k k é t k ü l ö n fajba, illetve n e m z e t s é g b e tartoznak. Ennek e l d ö n t é s e t o v á b b i v i z s g á l a t o k a t igényel.
Ebben az esetben csak a nagyobb t e r m e t ű , sima p é l d á n y o k s o r o l h a t ó k a R. hofmanni fajhoz ( B Ö C K H sima héjú egyedek a l a p j á n í r t a le a fajt), a kicsi b o r d á z o t t b r a c h i o p o d á k pedig a Sulcirostra n e m z e t s é g h e z t a r t o z n á n a k .
Elterjedés: A L M É R A S (1964) szerint a R. hofmanni faj a hettangi é s az a l s ó - s z i n e m u r i k é p z ő d m é n y e k b e n fordul e l ő . A m a g y a r o r s z á g i új adatok a hettangi j e l e n l é t e t n e m e r ő s í t e t t é k meg, viszont az a l s ó - s z i n e m u r i mellett e l ő k e r ü l t a f e l s ő - s z i n e m u r i alsó r é s z é b ő l is.
Eddig csak a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b e n (Bakony, Pilis) i s m e r j ü k az e l ő f o r d u l á s á t .
R H Y N C H O T E T R A D O I D E A f ő c s a l á d L I C H A R E W , 1956 P R I O N O R H Y N C H I I D A E c s a l á d M A N C E N I D O & O W E N , 2002 PRIONORHYNCHIA n e m z e t s é g B U C K M A N , 1918
Prionorhynchia greppini ( O P P E L , 1861) ( I V t á b l a 12-14. é s I V t á b l a 15-17.)
1861 Rhynchonella Greppini n. sp. - O P P E L : p . 545, p l . 13, fig. 1.
1889 Rhynchonella Greppini O P P E L - G E Y E R : p. 48, p l . 6, figs. 1-9.
1889 Rhynchonella Greppini O P P E L var. humilis n. var. - S T U R i n G E Y E R : p. 49, p l . 6, fig. 10.
1893 Rhynchonella Greppini O P P E L - P A R O N A : p. 37, p i . 2, fig. 11.
1900 Rhynchonella Greppini O P P E L - B Ö S E & SCHLOSSER: p. 194, p l . 18, f i g . 14.
? 1949 Rhynchonella aff. Greppini O P P E L - N U C U B I D Z E : p . 46, p i . 2, figs. 1-3.
1953 Rhynchonella greppini O P P E L - Rossi R O N C H E T T I & B R E N A : p . 124, p i . 11, fig. 7.
1960 Rhynchonella greppini O P P E L - F Ü L Ö P et al.: p l . 1, f i g . 4.
? 1989 Prionorhynchia greppini ( O P P E L ) - T C H O U M A T C H E N C O : p . 10, p l . 3, figs. 10-12, p l . 4, figs. 1-5.
1992 Prionorhynchia greppini ( O P P E L ) - D U L A I : p . 47, p l . 1, fig. 4.
? 1993a Prionorhynchia spp. indet. - M A N C E N I D O : p . 84, p l . 1, fig. 5.
1999 Prionorhynchia greppini ( O P P E L ) - B Ö H M et al.: p . 197, p l . 29, figs. 2, 8.
2003b Prionorhynchia greppini ( O P P E L ) - S I B L Í K : p l . 1, fig. 4.
2003 Prionorhynchia greppini ( O P P E L ) - V Ö R Ö S et al.: p. 70, p l . 6, figs. 4 - 6 .
non: 1884 Rhynchonella greppini var. palmata O P P E L - H A A S , H . : p. 13, p l . 1, fig. 2, p l . 2, figs. 3, 8.
n o n : 1900 Rhynchonella greppini O P P E L - B Ö S E & SCHLOSSER: p . 194, p l . 18, f i g . 12.
Anyag: L ó k ú t i - d o m b , Pisznicei M é s z k ő (1); M á r k ó , Som-hegy, I s z t i m é r i M é s z k ő ( 2 ) ; P ó c k ő , Pisznicei M é s z k ő (2); V ö r ö s h í d i - k ő f e j t ő , Pisznicei M é s z k ő (1).
Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y o k ( L ó k ú t , 90. r é t e g é s V ö r ö s h í d i - k ő f e j t ő , 44. r é t e g ) m é retei a k ö v e t k e z ő k :
Külső" morfológia: K ö z e p e s m é r e t ű , lekerekített h á r o m s z ö g k ö r v o n a l ú forma. A mellső pe
r e m n é l e r ő s e n lekerekített. A b ú b nyílásszöge körülbelül 95°. A szélesség nagyobb, mint a hosz- szúság, míg a vastagság a hosszúság 2/3-a. Bikonvex forma, a két t e k n ő azonos m é r t é k b e n dom
b o r ú . A legnagyobb szélesség a mellső perem k ö z e l é b e n , míg a legnagyobb vastagság a b ú b t ó l számított 1/3 hosszúságnál m é r h e t ő . A csőr kis m é r e t ű , felálló. M i n d k é t t e k n ő n h a t á r o z o t t csőrélek jelentkeznek, melyek a mellső perem k ö z e l é b e n lévő maximális szélességig k ö v e t h e -
h o s s z ú s á g ( m m ) : szélesség ( m m ) : v a s t a g s á g ( m m ) :
11,5 15,0 8,0
12,2 14,6 7,6
tők. A csőrélek b e m é l y e d ő p l a n a r e á k a t h a t á r o l n a k . A z oldalsó komisszura egyenes és felezi a p l a n a r e á t . A mellső komisszura egyenes, vagy enyhén uniplikált, a v á l t a k o z ó b o r d á k miatt zeg
zugos lefutású. M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t (8-10). A b o r d á k h á r o m s z ö g k e r e s z t m e t s z e t ű e k , éles p e r e m ű e k , és e r ő s e n kiemelkednek a t e k n ő k felszínéből. A búbtól kiindulva elágazás nélkül futnak a t e k n ő k ö n végig. Gyenge kapilláció a planarea felszínén is megfigyelhető.
Megjegyzések: A Prionorhynchia n e m z e t s é g g e l r é s z l e t e s e n foglalkozott t ö b b e k k ö z ö t t SUCIC-PROTIC (1969), R O U S S E L L E (1973), S H I & G R A N T (1993) valamint A L M É R A S et al.
(1993). Ez u t ó b b i m u n k á b a n a s z e r z ő k r é s z l e t e s e n i s m e r t e t t é k a n e m z e t s é g evolúcióját, é s m e g a d t á k az ide s o r o l h a t ó fajok listáját. Ezek k ö z ö t t azonban olyan is e l ő f o r d u l , amelyet ebben a m u n k á b a n m á s n e m z e t s é g n é l t á r g y a l o k (Cuneirhynchia fraasi). A G E R et al. (1972) a p l i e n s b a c h i b ó l j e l e z t é k a Prionorhynchia biztos e l ő f o r d u l á s á t , és csak bizonytalanul vezet
t é k vissza a hettangi e l e j é r e a Calcirhynchia-hoz. A r e v i d e á l t „ T r e a t i s e " s z i n t é n csak k é r d ő jellel említi a h e t t a n g i b ó l . A m a g y a r o r s z á g i anyagban a h e t t a n g i b ó l nem i s m e r j ü k a Prionorhynchia képviselőit, a kora-szinemuriban viszont gyakorivá váltak. A vizsgált fajt a
hazai szinemuri és pliensbachi k é p z ő d m é n y e k b ő l is e m l í t e t t e V Ö R Ö S (1997). A tatai Kálvá
r i a - d o m b r ó l K O C H N . (1909) é s V Í G H G . i n F Ü L Ö P (1975) e g y a r á n t ismertette a greppini-t.
O P P E L (1861) eredeti l e í r á s á b a n a „Rhynchonella"palmata m é g a ,JR. "greppini alfajaként szerepelt, csak k é s ő b b emelte faj szintre U H L I G (1879). A hazai kora-jura p é l d á n y o k leke
r e k í t e t t k ö r v o n a l ú a k , így e g y é r t e l m ű e n e l k ü l ö n í t h e t ő k a Cuneirhynchia palmata fajtól, ami
nek h á r o m s z ö g a l a k ú a k ö r v o n a l a . A z o l d a l s ó komisszura (főleg a gerecsei p é l d á n y o n ) jól l á t h a t ó a n egyenes, m í g O P P E L (1861) á b r á j á n elhajlik a p e d i c u l á r i s t e k n ő i r á n y á b a . A p ó c k - ői p é l d á n y o k p l a n a r e á j a nem olyan e r ő s e n b e m é l y e d ő , mint a l ó k ú t i a n y a g n á l . A p e d i c u l á r i s t e k n ő c s ő r e felálló, h a s o n l ó a G E Y E R által á b r á z o l t p é l d á n y é h o z (1889, p l . 6, figs 5, 7).
H A A S , H . (1884) nem á b r á z o l t a a tárgyalt fajt, csak a greppini alfajának tekintett palmata taxont. H á r o m ábrája közül azonban az egyiknél t ú l s á g o s a n e r ő s e n konvex a p e d i c u l á r i s t e k n ő , a m á s i k n á l t ú l s á g o s a n k i e m e l k e d ő a csőr, m i n d ö s s z e egy p é l d á n y ( p l . 2, fig. 8.) tar
tozhat a palmata fajhoz. S T U R i n G E Y E R (1889) humilis alfaja nem k ü l ö n b ö z i k l é n y e g e s e n O P P E L fajától, így b e v o n h a t ó a greppini v a r i á c i ó s t a r t o m á n y á b a . N U C U B I D Z E (1949) nagyon rossz m i n ő s é g ű á b r á i n nem látszik h a t á r o z o t t planarea, e z é r t k é t s é g e s , hogy p é l d á n y a i a P.
greppini r o k o n s á g á b a t a r t o z n á n a k . P A R O N A (1893) á b r á j á n j ó l l á t h a t ó a planarea kapillá- ciója. B Ö S E & SCHLOSSER (1900) 12. á b r á j á n bemutatott p é l d á n y túl e r ő s e n d o m b o r ú a P.
greppini fajhoz k é p e s t , és a b o r d á i is nagyon g y e n g é k ; a 14. á b r á n viszont v a l ó b a n ez a faj szerepel. A tárgyalt taxon nagyon h a s o n l í t a P, polyptycha fajhoz. A z e l k ü l ö n í t é s t az teszi le
h e t ő v é , hogy a P. greppini-nok kevesebb és e r ő s e b b b o r d á j a van é s a t e k n ő k á l t a l á b a n nem olyan d o m b o r ú a k . O P P E L (1861) és G E Y E R (1889) k ü l ö n b s é g e t tesznek m é g k ö z ö t t ü k a planarea laposabb, illetve h o m o r ú b b volta a l a p j á n , ez azonban a fajok v a r i a b i l i t á s a miatt nehezen a l k a l m a z h a t ó t u l a j d o n s á g . B Ö H M et al. (1999) szerint a greppini a kisebb s z á m ú , de e r ő s e b b b o r d á k és a k e v é s b é konvex t e k n ő k a l a p j á n k ü l ö n í t h e t ő el afraasi-tó\ ( ő k azonban szinonimnak tekintik a polyptycha é s a fraasi fajokat, amit nem k ö v e t e k ebben a m u n k á b a n ) . M A N C E N I D O (1993a) s z á m o s p é l d á n y t vont össze Prionorhynchia spp. indet. n é v e n , melyek k ö z ü l az á b r á n s z e r e p l ő t a l á n b e v o n h a t ó a P. greppini fajba. T C H O U M A T C H E N C O (1989) pél
d á n y a i n a k túl kevés a b o r d á j a , é s nagyobb a v a s t a g s á g u k a m e g s z o k o t t n á l , r á a d á s u l a rossz m i n ő s é g ű f o t ó t á b l á k miatt is nehezen e l l e n ő r i z h e t ő a m e g h a t á r o z á s a . V Ö R Ö S et al. (2003) az ausztriai Schafberg t e r ü l e t é r ő l e r ő s e n d o m b o r ú p é l d á n y o k a t e m l í t e n e k , melyek B Ö S E &
SCHLOSSER (1900) a n y a g á h o z h a s o n l ó a k , de sokkal e r ő s e b b b o r d á z a t t a l . P E T E R H A N S (1926) leírás n é l k ü l e m l í t e t t e a tárgyalt fajt a B r i a n ç o n n a i s z ó n á b ó l .
Elterjedés: A P. greppini a hettangi, a szinemuri é s az a l s ó - p l i e n s b a c h i k é p z ő d m é n y e k ben ismert, a felső-pliensbachi e l ő f o r d u l á s a bizonytalan. E d d i g az É s z a k i M é s z k ő a l p o k b ó l (Hierlatz, A d n e t , Schafberg), a D é l i - A l p o k b ó l (Piemonte, Gozzano, Trento, Bergamo, D é l - T i r o l , Veneto), a Stara P l a n i n a - h e g y s é g b ő l (?), G ö r ö g o r s z á g b ó l (?), a K a u k á z u s b ó l (?), va
lamint a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b ő l (Bakony, Gerecse, V é r t e s , Tata) írták le.
Prionorhynchia polyptycha ( O P P E L , 1861) (3. á b r a ; V t á b l a 1-3.)
1861 Rhynchonella polyptycha n . sp. - O P P E L : p . 544, p l . 12, fig. 4.
1889 Rhynchonella polyptycha O P P E L - G E Y E R : p . 5 1 , p l . 6, figs. 15-17.
1937 Rhynchonella polyptycha O P P E L var. multiplicata n . var. - O R M Ó S : p. 29, p l . 1, fig. 15.
1964 Rhynchonella ci. polyptycha O P P E L - S A C C H I V I A L L I : p . 13, p i . 2, f i g . 6.
1987 Rhynchonella polyptycha O P P E L - A L M É R A S & E L M I : p l . 1, fig. 13.
1992 Prionorhynchia polyptycha ( O P P E L ) - D U L A I : p . 48, p l . 1, f i g . 5.
2003 Prionorhynchia polyptycha ( O P P E L ) - V Ö R Ö S et al.: p. 70, p l . 6, figs. 10-12.
n o n : 1920 Rhynchonella polyptycha O P P E L - D A R E S T E D E L A C H A V A N N E : p. 17, p l . 1, f i g . 4.
Anyag: L ó k ú t i - d o m b , Pisznicei M é s z k ő (19); M á r k ó , Som-hegy, I s z t i m é r i M é s z k ő (4);
Kisgerecse, Pisznicei M é s z k ő (2).
Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y ( L ó k ú t , 96. r é t e g ) m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k : h o s s z ú s á g ( m m ) : 16,8
szélesség ( m m ) : 20,3 v a s t a g s á g ( m m ) : 11,5
K ü l s ő morfológia: K ö z e p e s , vagy nagy m é r e t ű , l e k e r e k í t e t t h á r o m s z ö g k ö r v o n a l ú forma.
A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 105°. A m e l l s ő p e r e m n é l e r ő s e n l e k e r e k í t e t t . A szélesség jóval nagyobb, mint a hosszúság, míg a v a s t a g s á g a h o s s z ú s á g 2/3-a. Bikonvex forma, a brachiális t e k n ő e r ő s e b b e n d o m b o r ú , mint a p e d i c u l á r i s t e k n ő . A legnagyobb szélesség a m e l l s ő pe
r e m t ő l s z á m í t o t t 1/3 h o s s z ú s á g n á l , m í g a legnagyobb vastagság a b ú b t ó l s z á m í t o t t 1/3 hosszú
ságnál m é r h e t ő . A csőr kis m é r e t ű , felálló. M i n d k é t t e k n ő n h a t á r o z o t t c s ő r é l e k jelentkez
nek, amelyek a h o s s z ú s á g 2/3-áig k ö v e t h e t ő k . A c s ő r é l e k által k ö z r e f o g o t t nagy m é r e t ű planarea e n y h é n b e m é l y e d ő , melyből az o l d a l s ó komisszura kissé kiemelkedik. A p l a n a r e á n á t h a l a d ó komisszura egyenes, é s a p e d i c u l á r i s t e k n ő c s ő r é l é h e z k ö z e l e b b helyezkedik el. A planarea t e r ü l e t é r ő l kijutva zegzugos lefutásúvá válik. A m e l l s ő komisszura egyenes, vagy uniplikált. M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t (18-20), a b o r d á k e r ő s e n kiemelkednek a t e k n ő k felszí
n é b ő l . A b ú b t ó l kiindulva egyenesen, elágazás nélkül futnak a m e l l s ő peremig. A b o r d á k ke
resztmetszete h á r o m s z ö g a l a k ú . A planarea felületén finom kapilláció l á t h a t ó .
B e l s ő morfológia (3. ábra): A foglemezek k ö z e l p á r h u z a m o s a k , a delthyriális ü r e g ke
resztmetszete t é g l a l a p a l a k ú . A b ú b ü r e g keskeny, e r ő s e n l e g ö m b ö l y í t e t t . N y é l g a l l é r nincs.
A z á r s z e r k e z e t n é l a b r a c h i á l i s t e k n ő j e l e n t ő s e n megvastagszik. Kis m é r e t ű s z e p t á l i u m f i g y e l h e t ő meg. A fogmeder m e g n y ú l t a l a k ú , tagolatlan. A fogak a foglemezekkel egy síkba esnek, o l d a l s ó fogacska nincs. A m e d i á n s z e p t u m rövid, a k r u r á v a l egyidejűleg t ű n i k el. A k r u r a raduliform t í p u s ú .
Megjegyzések: A i ? polyptycha k ü l s ő m o r f o l ó g i á j á t tekintve nagyon h a s o n l í t a P greppi- A7i-hez. A vizsgált faj b o r d á i n a k s z á m a azonban jóval nagyobb, a t e k n ő k alkata pedig z ö m ö -
3. ábra: A Prionorhynchia polyptycha ( O P P E L ) ( L ó k ú t i - d o m b ) sorozatcsiszolatának jellemző metszetei.
Fig. 3. Transverse serial sections of Prionorhynchia polyptycha (OPPEL) (Lókút Hill).
kebb. S z i n t é n hasonlít a B Ö C K H (1874) által leírt P. pseudopolyptycha, amelynek a m é r e t e kisebb, bordazata k e v é s b é k i e m e l k e d ő , és a m e l l s ő p e r e m é n é l a két t e k n ő hegyesebb szög
ben találkozik. D A R E S T E D E L A C H A V A N N E (1920) p é l d á n y a i n k e v é s borda l á t h a t ó , r á a d á s u l o l d a l s ó n é z e t b e n a p l a n a r e á k sem é s z l e l h e t ő k . O R M Ó S (1937) új v á l t o z a t a (var. multiplica- ta) nem k ü l ö n b ö z i k l é n y e g e s e n a tipikus P. polyptycha-tó\. S A C C H I V I A L L I (1964) m i n d ö s s z e egyetlen e g y t e k n ő s p é l d á n y t á b r á z o l t , de ez megfelel a tárgyalt fajnak. S I B L Í K (1993b) á b r á z o l á s n é l k ü l írta le a fajt az ausztriai Steinplatte t e r ü l e t é r ő l , é s h a n g s ú l y o z t a afraasi és a greppini h a s o n l ó s á g á t a polyptycha-hoz. B Ö H M et al. (1999) azonosnak tekintik a polyptycha
és afraasi fajokat. Ezt az ö s s z e v o n á s t a jelen m u n k á b a n nem k ö v e t e m (a r é s z l e t e s i n d o k l á s t lásd a Cuneirhynchia fraasi faj leírásánál; p. 35.). V Ö R Ö S et al. (2003) Schafberg k ö r n y é k é r ő l á b r á z o l n a k P polyptycha-t. A vizsgált fajt G E M M E L L A R O (1874) á b r á z o l á s n é l k ü l e m l í t e t t e Szicíliából, U C H M A N & T C H O U M A T C H E N C O (1994) pedig a N y u g a t i - K á r p á t o k H i e r l a t z i t í p u sú m é s z k ö v é b ő l . V Ö R Ö S (1982, 1997) a hazai szinemuri (Bakony, Gerecse, Tata) és az alsó- pliensbachi (Bakony) k é p z ő d m é n y e k b ő l ismertette a Ppolyptycha-t, de Tatáról m á r k o r á b b a n is ismert volt V Í G H G. i n F Ü L Ö P (1975) m u n k á j á b ó l .
Elterjedés: A P. polyptycha a hettangi, a szinemuri és az a l s ó - p l i e n s b a c h i k é p z ő d m é n y e k ben f o r d u l e l ő . E d d i g az É s z a k i M é s z k ő a l p o k b ó l ( H i e r l a t z , Schafberg, Steinplatte?), a D é li-Alpokból (Dél-Tirol, Veneto, Saltrio), az algériai Teli-Atlaszból, Szicíliából (Trapani?), a N y u g a t i - K á r p á t o k b ó l (?) é s a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b ő l (Bakony, Gerecse, Tata) írták le.
Prionorhynchia pseudopolyptycha ( B Ö C K H , 1 8 7 4 ) (V. t á b l a 4 - 6 . )
1 8 7 4 Rhynchonella pseudopolyptycha n. sp. - B Ö C K H : p. 1 4 1 , p l . 4 , figs. 7 - 8 . 1 9 4 3 Rhynchonella pseudopolyptycha B Ö C K H - V Í G H G.: p. 4 5 , p l . 2 , figs. 2 1 - 2 3 . 1 9 9 2 Prionorhynchia pseudopolyptycha ( B Ö C K H ) - D U L A I : p. 5 0 , p l . 1 , fig. 6 .
Anyag: L ó k ú t , Pisznicei M é s z k ő ( 2 ) ; P ó c k ő , Pisznicei M é s z k ő ( 1 ) . Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y ( L ó k ú t , 9 2 . r é t e g ) m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k :
h o s s z ú s á g ( m m ) : 1 1 , 4 szélesség ( m m ) : 1 4 , 3 v a s t a g s á g ( m m ) : 7 , 9
K ü l s ő morfológia: K i s vagy k ö z e p e s m é r e t ű , l e k e r e k í t e t t h á r o m s z ö g k ö r v o n a l ú forma.
A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 9 0 ° . A m e l l s ő p e r e m n é l e n y h é n l e k e r e k í t e t t . A s z é l e s s é g jóval nagyobb, m i n t a h o s s z ú s á g , m í g a v a s t a g s á g alig nagyobb a s z é l e s s é g felénél. Bikonvex for
ma, a b r a c h i á l i s t e k n ő d o m b o r ú s á g a nagyobb, m i n t a p e d i c u l á r i s t e k n ő é . A legnagyobb szé
lesség a m e l l s ő p e r e m t ő l s z á m í t o t t 1/3 h o s s z ú s á g n á l , m í g a legnagyobb v a s t a g s á g a b r a c h i á l i s t e k n ő b ú b j a k ö z e l é b e n m é r h e t ő . A c s ő r kis m é r e t ű , felálló. A csőr nem emelke
dik magasra, majdnem szemben van e g y m á s s a l a k é t b ú b . M i n d k é t t e k n ő n h a t á r o z o t t c s ő r é l e k jelentkeznek, amelyek a h o s s z ú s á g 2 / 3 - á i g k ö v e t h e t ő k . A c s ő r é l e k által k ö z r e f o g o t t planarea e n y h é n b e m é l y e d ő . A z o l d a l s ó komisszura egyenes és felezi a p l a n a r e á t . A m e l l s ő komisszura egyenes, zegzugos lefutású. M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t ( 1 2 - 1 4 ) , a b r a c h i á l i s t e k n ő n a b o r d á k e r ő s e b b e n kiemelkednek a felszínből, mint a p e d i c u l á r i s t e k n ő n . A ke
r e s z t m e t s z e t ü k h á r o m s z ö g a l a k ú , p e r e m ü k éles. A b ú b t ó l kiindulva egyenesen, e l á g a z á s n é l k ü l futnak a t e k n ő n végig. A planarea f e l ü l e t é n s ű r ű kapilláció l á t h a t ó .
Megjegyzések: A P pseudopolyptycha fajt B Ö C K H ( 1 8 7 4 ) a D é l i - B a k o n y b ó l ( S z e n t g á l , T ű z k ö v e s - h e g y ) írta le. A z ó t a t ö b b s z e r z ő ismertette s z á m o s m a g y a r o r s z á g i l e l ő h e l y r ő l , a h a t á r a i n k o n túl viszont eddig m é g nem k e r ü l t e l ő . H O F M A N N ( 1 8 8 4 ) a gerecsei Teke-hegy
ről, V Í G H G Y . ( 1 9 1 3 ) a Pilisből, O R M Ó S ( 1 9 3 7 ) pedig a bakonyi K é k - h e g y f a u n á j á b ó l e m l í tette a faj j e l e n l é t é t á b r á z o l á s n é l k ü l . A K á l v á r i a - d o m b r ó l K O C H N . ( 1 9 0 9 ) a z o n o s í t o t t a a fajt, de az a n y a g á t k é s ő b b V Í G H G . i n F Ü L Ö P ( 1 9 7 5 ) m e g h a t á r o z h a t a t l a n p é l d á n y k é n t revi
d e á l t a . V Ö R Ö S ( 1 9 8 2 , 1 9 9 7 ) a bakonyi alsó- és f e l s ő - s z i n e m u r i , valamint a l s ó - p l i e n s b a c h i k é p z ő d m é n y e k b ő l , é s a Pilisből e m l í t e t t e a P. pseudopolyptycha e l ő f o r d u l á s á t . Nagyon ha
sonlít a P. polyptycha-hoz, azonban ez u t ó b b i nagyobb m é r e t ű , és a k é t t e k n ő j e a m e l l s ő pe
r e m n é l nem ennyire hegyes s z ö g b e n é r i n t k e z i k e g y m á s s a l . B Ö C K H ( 1 8 7 4 ) é s V Í G H G . ( 1 9 4 3 ) szerint a b o r d á k s z á m a s z é t á g a z á s s a l , vagy k ö z b e i k t a t ó d á s s a l növekszik, a vizsgált p é l d á nyokon azonban h a s o n l ó j e l e n s é g nem t a p a s z t a l h a t ó . V Í G H G. ( 1 9 4 3 ) gerecsei p é l d á n y a i k i sebbek, m i n t B Ö C K H ( 1 8 7 4 ) bakonyi anyaga, a m e l l s ő k o m i s s z ú r á j u k pedig egyenes, vagy csak nagyon e n y h é n u n i p l i k á l t .
Elterjedés: A P. pseudopolyptycha a szinemuri é s az alsó-pliensbachi k é p z ő d m é n y e k r e j e l l e m z ő . A vizsgált fajt eddig a B a k o n y b ó l , a G e r e c s é b ő l , a Pilisből és Tatáról (?) e m l í t e t t é k .
W E L L E R E L L O I D E A f ő c s a l á d L I C H A R E W , 1 9 5 6 W E L L E R E L L I D A E c s a l á d L I C H A R E W , 1 9 5 6 C I R P I N A E a l c s a l á d A G E R , 1 9 6 5
CIRPA n e m z e t s é g D E G R E G O R I O , 1 9 3 0 Cirpafronto ( Q U E N S T E D T , 1 8 7 1 )
( 4 . á b r a ; I I . t á b l a 1 - 3 . )
1 9 0 5 Rhynchonella variabilis S C H L O T H E I M var. fronto Q U E N S T E D T - R A U : p. 4 1 , p l . 2 1 , figs. 9 2 - 9 7 .
1 9 5 8 Cirpafronto ( Q U E N S T E D T ) - A G E R : p. 5 3 , p l . 5 , figs. 1 - 3 . 1 9 6 4 Cirpafronto ( Q U E N S T E D T ) - S I B L Í K : p. 1 6 8 , p l . 8, figs. 4 - 6 .
? 1 9 6 4 Cirpafronto ( Q U E N S T E D T ) - R Á I L E A N U & I O R D A N : p. 7, p l . 1 , fig. 9 . 1 9 6 6 Cirpafronto ( Q U E N S T E D T ) - P E V N Y : p. 2 7 2 , p l . 1 1 , fig. 1 .
1 9 6 9 Cirpafronto ( Q U E N S T E D T ) - SUCIC-PROTIC: p. 8 3 , p l . 1 9 , fig. 8.
Anyag: V ö r ö s h í d i - k ő f e j t ő , Pisznicei M é s z k ő ( 1 ) .
Méretek: A vizsgált p é l d á n y ( V ö r ö s h í d i - k ő f e j t ő , t ö r m e l é k ) m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k : h o s s z ú s á g ( m m ) : 9 , 9
szélesség ( m m ) : 1 0 , 3 v a s t a g s á g ( m m ) : 7 , 1
K ü l s ő morfológia: Kis m é r e t ű , kerekded k ö r v o n a l ú forma. A h o s s z ú s á g csaknem azo
nos a szélességgel, m í g a v a s t a g s á g az e l ő z ő k é t é r t é k 2/3-a. A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 8 5 ° . Bikonvex forma, a b r a c h i á l i s t e k n ő e r ő s e b b e n d o m b o r ú . A legnagyobb szélesség a hos
s z ú s á g felénél, m í g a legnagyobb v a s t a g s á g a b ú b t ó l s z á m í t o t t 1/3 h o s s z ú s á g n á l t a l á l h a t ó . A c s ő r l e t ö r ö t t , de a m e g l é v ő r é s z e n j ó l l á t h a t ó az e r ő s e n b e g ö r b ü l ő jelleg. A két t e k n ő b ú b ja csaknem egymással szemben helyezkedik el. H a t á r o z o t t c s ő r é l e k egyik t e k n ő n sem figyel
h e t ő k meg. A planarea helyét egy-egy lapos felszín jelzi, melynek f e l ü l e t e f i n o m k a p i l l á c i ó t mutat. A g y e n g é n k i e m e l k e d ő o l d a l s ó k o m i s s z ú r á k a p e d i c u l á r i s t e k n ő h ö z k ö z e l e b b futnak.
A m e l l s ő komisszura uniplikált, zegzugos lefutású. A s z ö g l e t e s , t r a p é z a l a k ú b e ö b l ö s ö d é s a szélesség nagy r é s z é t elfoglalja, m a g a s s á g a a v a s t a g s á g 2 / 3 r é s z é r e terjed k i . M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t ( 8 ) . A b o r d á k h á r o m s z ö g k e r e s z t m e t s z e t ű e k , e r ő s e n kiemelkednek a t e k n ő k fel
s z í n é b ő l . A b ú b t ó l kiindulva egyenesen, e l á g a z á s n é l k ü l futnak a t e k n ő k ö n k e r e s z t ü l . B e l s ő morfológia (4. ábra): A foglemezek nem p á r h u z a m o s a k , a delthyriális ü r e g ma
gas, t r a p é z a l a k ú . A b ú b ü r e g e k l e k e r e k í t e t t e k és keskenyek. N y é l g a l l é r nincs. A m e d i á n - szeptum e r ő t e l j e s , de nem h o s s z ú . R ö v i d V-alakú s z e p t á l i u m f i g y e l h e t ő meg. A fogmeder széles, de nem mély. A fog kezdetben keskeny, majd fokozatosan k i s z é l e s e d i k . F o r m á j a ta
golt, o l d a l s ó fogacska is megjelenik. A z á r l e m e z e k h o r i z o n t á l i s a k . A rövid k r u r a lemezek a k é t t e k n ő t a l á l k o z á s i síkjában helyezkednek el, viszonylag magas helyzetben.
Megjegyzések: A Cirpa n e m z e t s é g g e l r é s z l e t e s e n foglalkozott t ö b b e k k ö z ö t t A G E R ( 1 9 6 7 ) , SUCIC-PROTIC ( 1 9 6 9 ) , A G E R et al. ( 1 9 7 2 ) , v a l a m i n t A L M É R A S & F A Ú R É ( 2 0 0 0 ) m u n kája. A G E R et al. ( 1 9 7 2 ) csak a phensbachiban jelzik a n e m z e t s é g e t a Squamirhynchia le
s z á r m a z o t t j a k é n t . Ez a m e g á l l a p í t á s m i n d e n k é p p e n m ó d o s í t á s r a szorul, hiszen az itt t á r gyalt anyagban s z á m o s Cirpa fordul e l ő a kora-szinemuriban, sőt m á r a hettangiban is (Cirpa aff. planifrons, Tata, K á l v á r i a - d o m b ) . A r e v i d e á l t „ T r e a t i s e " is csak a s z i n e m u r i t ó l említi a Cirpa e l t e r j e d é s é t . A Cirpa fronto főleg E N y - e u r ó p a i e l t e r j e d é s ű faj, de egy-egy p é l d á n y b a n e l ő k e r ü l t n é h á n y m e d i t e r r á n l e l ő h e l y r ő l is. A v ö r ö s h í d i p é l d á n y k ö r v o n a l a és a
4. á b r a : A Cirpa fronto ( Q U E N S T E D T ) (Vöröshídi-kőfejtő) sorozatcsiszolatának j e l l e m z ő metszetei.
Fig. 4. Transverse serial sections of Cirpa fronto (QUENSTEDT) (Vöröshíd quarry).
b o r d á z a t jellege j ó egyezést mutat A G E R (1958) á b r á i v a l , b á r az u n i p l i k á c i ó nem olyan mar
k á n s , m i n t az ő á b r á i n ( I . e . , 2.C., 3.c.). S I B L Í K (1964) p é l d á n y á h o z s z i n t é n nagyon h a s o n l í t a m a g y a r o r s z á g i anyag. R Á I L E A N U & I O R D A N (1964) rajzain a m e l l s ő komisszura u n i p l i k á c i ó - j a sokkal h a t á r o z o t t a b b , m i n t a gerecsei b r a c h i o p o d á n á l . A rajz szerint (9.a., 9.c.) a b o r d á k
a b ú b felé haladva g y e n g ü l n e k , majd e l t ű n n e k . P E V N Y (1966) á b r á j á n sokkal e r ő s e b b é s j o b ban b e h a j l ó c s ő r l á t h a t ó , m i n t a hazai p é l d á n y e s e t é b e n . A vizsgált faj h a s o n l í t O R M Ó S (1937) Cirpa planifrons fajára, de a Q U E N S T E D T (1868-1871) által leírt b r a c h i o p o d á n a k ke
vesebb b o r d á j a van, amelyek végig egyenletesen e r ő s e k , m í g O R M Ó S fajánál a m e l l s ő perem felé e r ő s ö d n e k a b o r d á k . Ez a jelleg nem figyelhető meg e g y é r t e l m ű e n R Á I L E A N U &
I O R D A N (1964) rajzain, mivel a b r a c h i á l i s t e k n ő n csak a m e l l s ő perem k ö z e l é b e n l á t s z a n a k a b o r d á k , a p e d i c u l á r i s t e k n ő n viszont végig egyenletesen e r ő s e k . M I S Í K et al. (1995) a N y u g a t i - K á r p á t o k b ó l , A G E R (1991) T ö r ö k o r s z á g b ó l , P E T E R H A N S (1926) pedig a variabilis alfa
j a k é n t , leírás n é l k ü l e m l í t i k a. fronto fajt. A b e l s ő m o r f o l ó g i a i t u l a j d o n s á g o k a t A G E R (1958) és S I B L Í K (1964) vizsgálta, m i n d k e t t e n a Cirpa n e m z e t s é g r e u t a l ó metszeteket á b r á z o l t a k .
Elterjedés: A C. fronto a szinemuri és az a l s ó - p l i e n s b a c h i k é p z ő d m é n y e k b e n f o r d u l e l ő É N y - E u r ó p á b a n ( N é m e t o r s z á g , Nagy-Britannia, Svájc ?), a N y u g a t i - K á r p á t o k b a n (Nagy- F á t r a , K i s - K á r p á t o k ) , Szvinyicán ( D a n u b i k u m ? ) , a Stara P l a n i n a - h e g y s é g b e n , T ö r ö k o r s z á g ban (?) é s a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b e n (Gerecse).
Cirpa ? latifrons ( S T U R i n G E Y E R , 1889) ( I I . t á b l a 4-6. és I I . t á b l a 7-10.)
1889 Rhynchonella latifrons n. sp. - S T U R i n G E Y E R : p. 54, p l . 6, figs. 2 5 - 3 1 . 1893 Rhynchonella cfr. latifrons S T U R - P A R O N A : p. 32, p l . 1, fig. 2 1 .
1893 Rhynchonella cfr. latifrons S T U R - F U C I N I : p. 297, p i . 4, figs. 3-5.
1898 Rhynchonella sublaîifrons n . sp. - B Ö S E : p. 194, p l . 14, figs. 10-12.
? 1943 Rhynchonella latifrons S T U R - V Í G H G . : p l . 2, f i g . 24.
1953 Rhynchonella latifrons S T U R - R o s s i R O N C H E T T I & B R E N A : p. 125, p l . 11, f i g . 6.
1954 Rhynchonella cfr. latifrons S T U R - C O N T I : p. 201, p l . 10, fig. 1.
1964 Rhynchonella latifrons S T U R - S A C C H I V I A L L I : p. 12, p l . 2, fig. 4.
1967 Prionorhynchia latifrons ( S T U R ) - S A C C H I V I A L L I & C A N T A L U P P I : p. 76, p l . 11,
figs. 7-8.
1992 Cirpa ? latifrons ( S T U R ) - D U L A I : p. 43, p l . 1, fig. 2.
1999 Cirpa (?) latifrons ( G E Y E R ) - B Ö H M et al.: p. 194, p l . 29, f i g . 5.
2003 Cirpa ? latifrons ( S T U R i n G E Y E R ) - V Ö R Ö S et al.: p. 70, p l . 6, figs. 16-18.
Anyag: L ó k ú t i - d o m b , Pisznicei M é s z k ő (5); P ó c k ő , Pisznicei M é s z k ő (1); Tata, K á l v á r i a domb, Pisznicei M é s z k ő (2).
Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y o k ( L ó k ú t i - d o m b , 2. r é t e g és Tata, K á l v á r i a - d o m b ) m é r e tei a k ö v e t k e z ő k :
h o s s z ú s á g ( m m ) : 11,1 12,8 szélesség ( m m ) : 13,4 15,4 v a s t a g s á g ( m m ) : 6,6 8,3
K ü l s ő morfológia: K ö z e p e s m é r e t ű , l e k e r e k í t e t t h á r o m s z ö g k ö r v o n a l ú forma. A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 95°. A m e l l s ő p e r e m n é l e r ő s e n l e k e r e k í t e t t . A szélesség nagyobb, m i n t a h o s s z ú s á g , a v a s t a g s á g pedig k ö r ü l b e l ü l a szélesség fele. Bikonvex forma, a p e d i c u l á r i s t e k n ő d o m b o r ú s á g a jóval nagyobb, m i n t a b r a c h i á l i s t e k n ő é . A legnagyobb szé
lesség a m e l l s ő p e r e m t ő l s z á m í t o t t 1/3 h o s s z ú s á g n á l , míg a legnagyobb v a s t a g s á g a h o s s z ú ság felénél t a l á l h a t ó . A csőr kis m é r e t ű , felálló. A z o l d a l s ó komisszura egyenes, a m e l l s ő egyenes vagy u n i p l i k á l t . M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t (14-16). A b o r d á k csak g y e n g é n emel
kednek k i a t e k n ő k felszínéből, a k e r e s z t m e t s z e t ü k h á r o m s z ö g k ö r v o n a l ú . A b ú b t ó l k i i n d u l va egyenesen, e l á g a z á s n é l k ü l futnak a t e k n ő k ö n végig.
Megjegyzések: B Ö S E (1898) a Rhynchonella" latifrons mellett (melyet á b r á z o l á s nélkül írt le) e l k ü l ö n í t e t t e a ,Jt. " sublatifrons fajt, amely azonban nem tér el lényegesen a vizsgált tax- o n t ó l ( e l s ő s o r b a n a m é r e t alapján választotta szét ő k e t ) . V Í G H G . (1943) fényképet közölt a latifrons-vól, szöveges leírást viszont nem adott róla. A z á b r a alapján a gerecsei p é l d á n y e r ő sebben d o m b o r ú , mint ami a C. latifrons-ra. á l t a l á b a n j e l l e m z ő . A tatai é s a lókúti p é l d á n y o k kissé e l t é r n e k egymástól: a tatai e r ő s e n uniplikált, a lókúti mellső komisszúrája egyenes; a ta
tainak t ö b b , é s e r ő s e b b b o r d á j a van. F U C I N I (1895) példányai i n k á b b a lókúti, míg P A R O N A (1893) ábrái i n k á b b a tatai anyaghoz állnak k ö z e l e b b . O R M Ó S (1937) a K é k - h e g y faunájában e l k ü l ö n í t e t t egy új v á l t o z a t o t a fajon belül (var. baconica), de á b r á z o l á s h i á n y á b a n ennek re
alitását n e h é z megítélni. A lelőhely újragyűjtött a n y a g á n a k folyamatban lévő vizsgálata r e m é l h e t ő l e g választ ad erre a k é r d é s r e is. B Ö H M et al. (1999) egy közeli rokon f o r m á t á b r á z o l t a k (Cirpa aff. latifrons), ami S I B L Í K (1993a) m u n k á j á b a n m é g Rhynchonella" aff'. fissicostata n é ven szerepelt. A tipikus latifrons p é l d á n y o k t ó l a nagyobb m é r e t , a keskenyebb k ö r v o n a l é s a magasabb uniplikáció r é v é n k ü l ö n í t e t t é k el az Északi M é s z k ő a l p o k b a n gyűjtött anyagot. E h hez h a s o n l ó m e l l s ő komisszúrával rendelkezik a tatai p é l d á n y is. V Ö R Ö S et al. (2003) aszim
metrikus uniplikációval r e n d e l k e z ő p é l d á n y o k a t találtak a Schafberg lejtőin, melyeknek a tek
női e r ő s e b b e n d o m b o r ú a k , mint a lókúti anyag e s e t é b e n . A d o m b o r ú t e k n ő k és a magasabb plikáció alapján k ü l ö n í t e t t e el S A C C H I V I A L L I & C A N T A L U P P I (1967) a Prionorhynchia aff. lati-
frons-t a tipikus latifrons-tól. N é h a n e h é z e l k ü l ö n í t e n i egymástól a Cirpa latifrons és a Calcirhynchia plicatissima fajok képviselőit, de a C . plicatissima e s e t é b e n a p é l d á n y o k általá
ban vastagabbak és a c s ő r ö k kevésbé k i e m e l k e d ő k . S A C C H I V I A L L I & C A N T A L U P P I (1967) a Prionorhynchia n e m z e t s é g b e , míg SULSER (1993) kérdőjellel a Fissirhynchia n e m z e t s é g b e so
rolta a vizsgált fajt. M i v e l sorozatcsiszolatokat nem tudtam készíteni, V Ö R Ö S (1997) b e o s z t á sát k ö v e t t e m , de szintén a Cirpa n e m z e t s é g e t h a s z n á l t a S I B L Í K (2002) m u n k á j a is. A latifrons m e g n y u g t a t ó generikus b e s o r o l á s a azonban m é g további vizsgálatokat igényel. P E T E R H A N S (1926) és V Í G H G. in F Ü L Ö P (1975) leírás nélkül e m l í t e t t e a tárgyalt fajt.
Elterjedés: A L M É R A S (1964) szerint a C. latifrons a hettangi és a szinemuri emeletekre j e l l e m z ő , viszont k ü l ö n t á r g y a l t a a sublatifrons fajt, amely t á b l á z a t a szerint a pliensbachi emeletben fordul e l ő . E d d i g a B r i a n ç o n n a i s z ó n á b ó l (?), az É s z a k i M é s z k ő a l p o k b ó l (Hierlatz, Schafberg, A d n e t ) , a D é l i - A l p o k b ó l (Bergamo, Lugano, Saltrio, Gozzano), az É s z a k i - A p p e n n i n e k b ő l ( M o n t e Pisano), valamint a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b ő l (Bakony, Gerecse, Tata) e m l í t e t t é k .
Cirpa aff. planifrons ( O R M Ó S , 1937) ( I I . t á b l a 11-13. és I I . t á b l a 14-16.)
Anyag: Tata, K á l v á r i a - d o m b , Pisznicei M é s z k ő (2).
Méretek: A z á b r á z o l t p é l d á n y o k m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k :
h o s s z ú s á g ( m m ) : 9,3 9,8 szélesség ( m m ) : 9,6 9,8 v a s t a g s á g ( m m ) : 7,5 7,2
K ü l s ő m o r f o l ó g i a : Viszonylag kis m é r e t ű , l e k e r e k í t e t t ö t s z ö g k ö r v o n a l ú forma. A z o l d a l s ó p e r e m e k n é l e r ő s e n l e k e r e k í t e t t , a m e l l s ő p e r e m n é l egyenes. A b ú b nyílásszöge k ö r ü l b e l ü l 85°. A szélesség és a h o s s z ú s á g k ö r ü l b e l ü l azonos, és a v a s t a g s á g sem sokkal k i sebb az e l ő z ő k é t é r t é k n é l , ami g ö m b ö l y d e d m e g j e l e n é s t e r e d m é n y e z . Bikonvex forma, a k é t t e k n ő azonos m é r t é k b e n d o m b o r ú . A legnagyobb s z é l e s s é g a m e l l s ő p e r e m t ő l s z á m í tott 1/3 h o s s z ú s á g n á l , míg a legnagyobb v a s t a g s á g a h o s s z ú s á g felénél t a l á l h a t ó . A c s ő r kis m é r e t ű , e n y h é n f e l e m e l k e d ő . A z o l d a l s ó komisszura egyenes, a m e l l s ő komisszura unip
likált. A komisszura b e ö b l ö s ö d é s e csaknem az e g é s z s z é l e s s é g r e kiterjed, de nem magas.
M i n d k é t t e k n ő b o r d á z o t t ( 9 - 1 0 ) . A b o r d á k l e k e r e k í t e t t h á r o m s z ö g k e r e s z t m e t s z e t ű e k , nem emelkednek k i e r ő s e n a t e k n ő k felszínéből. A b ú b t ó l kiindulva egyenesen, e l á g a z á s n é l k ü l futnak a m e l l s ő peremig.
Megjegyzések: A Cirpa planifrons-t O R M Ó S (1937) írta le a bakonyi K é k - h e g y t e r ü l e t é ről, melynek újra vizsgálata folyamatban van. S I B L Í K (1993a,b) az ausztriai Steinplatte t e r ü l e t é r ő l , V Ö R Ö S et al. (2003) pedig Schafberg k ö r n y é k é r ő l e m l í t e t t é k a C. planifrons-t. B Ö H M et al. (1999) szintén leírták a C. planifrons-t az adneti a n y a g b ó l és sorozatcsiszolati metsze
teket is k ö z ö l t e k . A faj e l k ü l ö n í t ő b é l y e g e k é n t a n é g y s z ö g l e t e s anterior n é z e t e t és a héj m e l l s ő r é s z é n e k h o m l o k s z e r ű e l l a p o s o d á s á t e m l í t e t t é k . H a s o n l í t a Cirpafronto, de az u t ó b binak kevesebb és e r ő s e b b b o r d á j a van, és azok egyenletesen futnak végig a t e k n ő k ö n . O R MÓS (1937) fajától s z á m o s p o n t o n k ü l ö n b ö z n e k a tatai p é l d á n y o k . A planifrons h á r o m s z ö g letes m e g j e l e n é s é v e l szemben ezek p e n t a g o n á l i s k ö r v o n a l ú a k . A 15-16 m m h o s s z ú plani- frons-sal e l l e n t é t b e n ezek m i n d ö s s z e 9-10 mm-esek. A b ú b nyílásszöge a planifrons-nál
110°, m í g itt csak 85°. A csőr nem olyan nagy, és nem nyúlik annyira e l ő r e . O R M Ó S 9-14 bor-
