602
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖCROUCH, R. L.:
AZ EGYESULT KIRÁLYSÁG PÉNZUGYI SZEKTORÁNAK MODELLJE
(A model of the United Kingdom's monetary sector.)—
Econometrica. 1967. 3—4. sz. 398—416. p.
A szerző első megállapítása az, hogy a pénz- ügyi összefüggések ökonometríai modellben történő vizsgálatára eddig kevés kísérlet tör- tént. Ezek közül Tinbergen Angliára kidolgo-
zott modelljét, valamint a Klein-Ball-féle an—
gol modellt említi. A Tinbergen-modell ebben a vonatkozásban elavult, mert az aranyvaluta virágkorában készült, a Klein —Ba.ll-modell—
ben pedig csak egy egyenlet foglalkozik a pénz- ügyi szféra összefüggéseivel. A szerző az Egye- sült Királyság területén kívüli ez irányú kísér- leteket nem említi meg.
Kísérletképpen két kisebb modellt alkotott.
A modell leírása előtt bemutatja az angol bank—
rendszert, ennek összefüggéseit, a pénzügyi szeru vek kezében levő gazdaságpolitikai eszközö- ket, s részletes elemzését nyújtja a pénzügyi szféra összefüggéseinek. A legfontosabb finan- ciális gazdaságpolitikai eszközökként a szerző a. bankkamatlab, az értékpapír-állomány és a likvid tőke mennyiségének, valamint a bank- hitel-folyósításoknak a szabályozását tekinti.
A cikk a pénzforgalmi modell mindkét vál- tozatát bemutatja. A kettő közt tulajdonkép- pen csak annyi a különbség, hogy a masodik modell az időre szóló és a látra szóló betéteket külön kezeli, az első modell viszont aggre—
gáltan. Ez utóbbi öt egyenletet tartalmaz, ugyanennyi endogén változóval; a predeter- minált változók száma hét.
Az eléggé egyszerű linearis összefüggések a pénzforgalomra (Y), a valutakeresletre (C), a banktartalékokra (R), a betétek iránti kíná—
latra (D) és keresletre vonatkoznak. A pénz- forgalom az előző negyedévi betétek nagysága- tól és a korabbi pénzforgalomtól függ; a valuta- keresletet ugyanakkor az előző negyedévi valu- takereslet nagysága és lényegesen kisebb mér—
tékben apénzforgalom befolyasolj a. A banktar- talékok nagysagat erősen befolyásolja a bank értékpapír-állományának (S,) nyiltpiaci mű- veletek segitségével való növelése; ugyanakkor fordított regressziós kapcsolat áll fenn a bank- tartalék nagysága és a valuta iránti kereslet, valamint a speciális értékpapírok vasarlasa között (Sz). A banki készpénzkészletek egyen- letének egyetlen függő változója a banktarta- lék nagysága; a készpénzkereslet nagysága viszont a pénzforgalomtól, az előző negyedévi
kereslet volumenétől, valamint a kamatláb
nagyságától (7—2) függ. A specifikált összefüggé- sek mind igen szoros kapcsolatra utalnak: a korrelációs együtthatók oly magas számérté-
kek (általában 0,99 fölötti értékek, egy esetben
0,95), hogy újabb változók bekapcsolásával is bajosan volna növelhető a kapcsolatok szoros—
sága. A paraméterek szignifikánsak, auto—
korrelacíó nem mutatkozik a reziduumokban.
Az egyes egyenleteket a legkisebb négyzeteknek mind klasszikus, mind kétfokozatú módszeré—
vel becsülték, annak ellenére, hogy a modell
rekurzív szerkezetére tekintettel a. klasszikus módszer is megfelelő becslést nyújt. A modell iskolapéldája lehet a rekurzív modelleknek, minthogy az egyenletekben magyarázó valto—
zóul —- a predeterminaltak mellett -— rendre belépnek azok az endogén változók, amelyek a megelőző egyenletek függő változóiként mar meghatarozast nyertek; a második egyenlet- be a valutakereslet, a harmadik egyenletbe a banktartalék, a negyedikbe a betétek, nagy- saga.
A masodik (bővített) modellvaltozat 8 es gyenletből áll, 8 endogén változóval és 12 pre- determinálttal. Változás annyi, hogy az időre 'és a látra szóló betétek alakulását két külön sztochasztikus egyenlet vizsgalja s a. két egyen- let függő valtozóját egy identitás foglalja össze.
Ez a modell is rekurzív szerkezetű; becslési módszere is azonos a másik modellvaltozattal.
Szembetűnő a modellek dinamikus jellege: igen sok késleltetett változót tartalmaznak. A meg- figyelési időszak mindkét esetben azonos:
1954—1965-ig terjed, negyedéves adatokon épül, így a megfigyelések száma 45. A cikk külön érdeme, hogy érdekes módszertani meg- állapításokat is tartalmaz (így például, hogy alternatív becslési módszerek esetén milyen irányelvek adnak utbaigazitést arra nézve, hogy melyik eredményt fogadjuk el) ezenki- vül minden egyenletben (a );2 statisztika fel- használásával) számszerűen méri az identifi-
káció fokát, ami túlidentifikalt egyenletek esetén bír jelentőséggel. A szerző maga ezt a modellt egyelőre csak kísérletnek tekinti az angliai pénzügyi rendszer összefüggéseinek számszerű meghatározása területén.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
TIEBOUT, CH. M.:
EMPIR ! Kus TERULETI lNPUT-OUTPUT ELÖREJELZÉSI MODELL: WASHINGTON ÁLLAM
1980
(An empirical regional input-output projectiou modell:
the state Washington 1980.) —— The Review of Economics and Statisiícs. 1969. 3. sz. 334-—340. p.
A regionális input-output táblázatok már régóta elismert eszközei a területi előrejelzés—
nek, mégis meglepően kevés komoly kísérlet történt ezen táblázatok felhasználására. A Washington allamra vonatkozóan 1980-ig ké- szült területi előrejelzés alapját az 1963. évi input-output tablazat képezi.
Az előrejelzés készítésére felhasznált modell nyitott, statikus, Leontief típusú input-output modell. 54 belső ágazatból és hat végső fel- használási tételből áll: helyi fogyasztas, helyi
