Raabe, K.-H.: Az általános gazdasági fejlődés előrejelzése (ökonometriai modellek nélkül) a Német Szövetségi Köztársaság példáján

(1)

222

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ'

A mozitulajdonosok terhein könnyíteni lehetne a filmképviseletek bevételének terhére, valamint adócsökkentéssel. A közönség kívánságát a filmszínházak

modernizálását illetően legmesszebbme—

nően ffigyelembe kell venni, hogy így

vonzóbb atmoszférát teremtsenek a né—

zők számára. Fontos volna ezenkívül több művészi jó filmet egyszerre több helyen vetíteni. A filmezés tudományát

oktatni kellene például már a középis—

kolában, moziklubokat kellene alakítani,

amivel hozzászoktatják ma a fiatalokat

ahhoz, hogy gyakran nézzenek filmet.

Ezenkívül nagy jelentősége van a film-

múzeumnak, melyet szerző véleménye

szerint igen erősen propagálni kellene és ahol rendszeresen és ismétlődően kel—

lene a művészi értékű, nagymultú fil- meket vetíteni. Szerző véleménye sze—

rint a televíziót is segítségül lehet hív—

ni, mert a televízión keresztül is lehet

mozikedvelőket nevelni.

(Ism.: Szőke Pálné)

RAABE, K.-H. :

Az ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI FEJLÖDÉS ELÖREJELZÉSEI (ÖKONOMETRIAI MODELLEK NÉLKUL) A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

PÉLDÁJÁN'

(Vorausschátzungen der allgemeinen Wirt- schaftsentwicklung (ohne ökonometrische Mo—

delle) am Beispiel der Bundesrepublik Deutsch- land.) —— Allgemeines Statistlsches Archiv. 1967.

1. sz. ii)—44.13. "

* Rövid távú gazdasági prognózisokat lé- nyegében a második világháború, pon—

tosabban 1949 óta készítenek a Német Szövetségi Köztársaságban. Az előrejel—

zéseket minisztériumok közötti munka—

közösség készíti a Gazdasági Miniszté—

riumban megtartott üléseken. A munka—

közösség elnöke a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke, tagjai a szakminisztériu—

mok és a Szövetségi Bank. A munkát a Gazdasági Minisztérium koordinálja.

A szerző a prognózisokat három cso- portra osztja:

— rövid távú prognózisok: 1—2 évre,

— középtávú prognózisok: 4—6 évre,

—— hosszú távú prognózisok: 10 vagy ennél több évre.

' Az ismertetett tanulmánvt szerző a Né- met Statisztikai Társaság 1966. október 6-án, Hamburgban megtartott 37.

amelynek témája a gazdasági előrejelzés volt -— olvasta fel. A közgyűlésen elhangzott elő—

adásokat az Allgemeines Statistiches Archiv 1967. évi 1. száma közli.

közgyűlésén —— .

A rövid távú gazdasági fejlődést előre—

jelző prognózist egy zárt gazdasági mo—

dell segítségével készítik el. Az alkal——

mazott modell, keresletre orientált .ma—

dellnek nevezhető, mivel abban a név- leges összkereslet várható értékét állít;

ják szembe a kínálat alakulásával. Az

egyes értékeket nem szimultán megoldás—

sal, hanem fokozatos megközelítés [mód—

szerével nyerik, ami azt jelenti, hogy a megbecsült értékeket addig, változtatják,

míg azok a modellbe behelyettesítve a többi eredménnyel konzisztensek lesznek.

A névleges összkereslet és komponensei—

nek előrebecslése 21 táblázat (ebből 10 munkatábla) segítségével történik.

A névleges összkereslet alakulását az alábbi komponensekre bontva prognosz-

tizálják:

—— személyes fogyasztás,

—- közületi fogyasztás, --— beruházás,

—— külkereskedelem.

A személyes fogyasztás alakulása a ke—

resők számának, a béreknek, a megta—

karítási hányadnak stb. a figyelembevé—

telével becsülhető meg. A közületi fo- gyasztás előrejelzése a Pénzügyminiszté—

rium által rendelkezésre bocsátott in—

formációkon alapul. A beruházások elő- reielzésénél nagy szerepet játszanak az

IFO Intézetnek (Institut für Wirtschafts- forschung) a beruházási szándékokra vo- natkozó felmérései. A külkereskedelem

hozzájárulását két részre bontva,; hatá- rozzák meg. Az export alakulásánál a külföldi konjunktúrát veszik figyelembe,

az importnál pedig a hazai keresletet.

A kínálat valószínű nagyságát reálér—

tékben határozzák meg. Ezt a terme-

lési tényezők, tehát a munka és a tőke, illetve a munkatermelékenység és tőke- koefficiens figyelembevételével végzik el.

A névleges összkereslet és a reálérték—

ben mért kínálat összevetése egy aggre—

gát deflációs tényezőt, árindexet határoz meg, amely az általános árváltozás mér- tékét jelöli. Ennek alapján fokozatos kö—

zelítéssel kapják meg az egyes kereslet- komponensekre vonatkozó árindexeket.

Ennek a módszernek az az előnye, a

szimultán egyenletrendszereket alkalma- zó ökonometriai modellekkel szemben.

hogy a szükségessé váló módosításokat

gyorsabban és egyszerűbben lehet beve—

zetni.

A középtávú prognózisok készítésénél nem hanyagolhatók el a gazdaság belső szerkezetében végbemenő változások.

Ebből következik. hogy e prognózisok lé—

nyegesen több feltételezésen nyugszanak.

(2)

STATISZTHKAI IRODALMI FIGYELÓ

223

Az előrejelzés hosszabb periódus ese- tén kínálati modell segítségével történik,

ami azt jelenti, hogy a kínálat valószí-

nű növekedését hasonlítják össze a nem-

zeti termék lehetséges felhasználási for—

máival.

A kínálat előrebecslésénél a termelési

tényezők feltételezett növekedéséből, a munkatermelékenység és a tőkekoeffi—

ciens alakulásából indulnak ki. Lényegé—

ben az alábbi egyenlet felhasználásával végzik el az extrapolálást:

P K P

A A K'

,aholz

P — a bruttó belföldi termék (válto—

zatlan áron),

A — a munka (a keresők vagy a mun—

kaórák száma),

K — a tőkeállomány (változatlan áron).

A munkatermelékenység múltbeli ér- tékeinek extrapolálásánál figyelembe ve—

szik a munka tőkével történő helyettesí- tését is, amely a tőkeintenzitás (K: A) ér—

tékét nagyban befolyásolja.

A nemzeti termék alakulásának előre-

jelzése felhasználási formák szerint tör-

ténik. A személyes fogyasztást a munka- termelékenység és a reálbérek közötti kapcsolat felhasználásával becsülik meg.

A további komponensek (beruházás, kül- kereskedelem) értékeinek meghatározása után a közületi fogyasztást mint különb-

séget kapják meg.

A hosszú távú prognózisok lényegében :a középtávú előrebecsléseknél felhasznált

módszerek és eljárások segitségével ké—

szülnek. A felhasznált modellséma ez esetben is kínálati modell.

Külön figyelmet érdemel a Prognos—-—

AG bazeli kutatóintézet által készített hosszútávú prognózis, amely nem a növe- kedési ütem előrebecslését, hanem a gaz—

daság strukturális fejlődésének ábrázo—

lását tűzte ki célul.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a

közgyűlésen megvitatott további előadá- sokat.

/ H. Gerfin ,,A gazdasági előrejelzések

fogalmai és kérdésfelvetései" c. előadá- sában az előrejelzés szükségességét ab—

ban látja, hogy a prognózisok készíté—

sével csökkenthető a jövőbeni fejlődés—

sel kapcsolatos bizonytalanság. A prog—

nosztizálás önmagában nem lehet cél, 'csak eszköz egyes elméleti hipotézisek igazolására. A gazdasági változók ismer—

tetése után a szerző foglalkozik a terve- zés és az előrejelzés kapcsolatával és

megállapítja, hogy míg a prognosztizá—

láskor azt próbálják felderíteni, hogyan fejlődik a gazdaság, ha minden további

beavatkozástól tartózkodnak, addig a terv vagy a program a gazdasági ,élet fejlődésébe történő beavatkozás alapját

képezi.

G. Menges professzor ,,Előrejelzés öko—

nomet'riai modellek segítségével" cimű előadásának első részében az ökonomet—

riai modellek egyedi vonásainak hangsú—

lyozása után a gazdasági modellek és az ökonometriai modellek, továbbá ezek struktúráinak különbségét fejti ki. Ez- után rátér az ökonometriai modellekkel történő előrejelzésnél szükségszerű fel—

tételezések ismertetésére. Végül összeha-

sonlítva a szokványos előrejelzési mód—

szerekkel, megallapítja, hogy a model—

lek felhasználásával készített prognózi—

soknak az az előnyük, hogy ismertek a feltételezések és azok természete, mig a másik módszernél nem.

,,A hivatalos statisztika hozzájárulása a nemzetgazdasági előrejelzések készíté—

séhez" cimű előadás, amelyet H. Bartels

tartott, azzal foglalkozik, hogy a prognó—

zisok készítésénél milyen követelmények merülnek fel a ,,hivatalos" statisztikával szemben. Az adatoknak nemcsak a főbb gazdasági folyamatokat kell minél telje- sebben tükrözniük, hanem ezeken túl—

menően felvilágosítást kell adniuk a

munkaerő-állományról, az állótőke—állo—

mányról stb. is. Minél hosszabb idősorok—

ra van szükség, s ugyanakkor nagyon fon—

tos a rendelkezésre álló adatok aktuali- tása is. Felveti az adatszolgáltató statisz—

tikusok és a gazdasági folyamatokat elemző tudósok közötti munkamegosztás kérdését is, de nem foglal egyértelműen

állást.

W. Hüfner ,,A statisztika hozzájárulása

regionális fejlődés előrejelzéséhez" című

előadásában az ország kisebb földrajzi területein végbemenő fejlődés előrejel—

zésével foglalkozik. Lényegében a népes-—

ségnek és a gazdaságnak, mint két fő

tényezőnek, a várható fejlődését kell

előrebecsülni. Nem hagyható figyelmen

kivül, hogy egy-egy földrajzilag körül- határolt terület az ország része és

ezért a becsült adatokat egyeztetni kell,

mind az egész ország, mind pedig más

területek adataival. Ez egyrészt megköny—

nyíti, de ugyanakkor meg is neheziti

ezen prognózisok elkészítését.

,,A népesedési prognózisok jelentősége a helyi közigazgatás számára" című elő——

adást Dr. O. Boustedt tartotta. Részlete—

sen felsorolja azokat az okokat, amelyek

szükségessé teszik a népesség alakulásá-

nak előrejelzését a helyi közigazgatás,

(3)

224 STATISZTIKAI JBODALMI FIGYEW

szempontjából. Ezek között első helyen, szerepel a földhasználat szabályozása (megművelés, építkezés, utak stb.), vala?

mint a szociális intézkedések (segélyek stb.). A népesség számának biológiai ala—

pon történő előrejelzése nagy hibalehiee tőséget rejt magában, mivel a területek közötti vándorlás jelentős szerepet ját—fi

szik. .

(Ism.: Nagy Sándor)

MUNKAÚGYI STATISZTIKA

SAFRANOVA, O. :

A MUNKÁSOK És ALKALMAZOTTAK SZÁMBAVÉTELE NEM, ÉLETKOR

És SZOLGÁLATI mó SZERINT

(chet csiszlennoszti rabocsih i szluzsascsih po polu, vozrasztu i sztazsu rabotü.) -—— Veszt- uik Sztatisztikl. 1967. 4. sz'. 46—51.p.

A Szovjetunió területén 1967—ben -—- az

1967. június 1-i állapotnak megfelelően —-—

sor került a munkások és alkalmazottak

számának nem, életkor és szolgálati idő

szerinti számbavételére. A szerző az

adatfelvétel módszertani kérdéseivel fog-

lalkozik.

Az adatfelvétel az állami és a szövet—

kezti szektor valamennyi ágának válla-

lataira, intézményeire és szerveire kiter- jedt. A munkások és alkalmazottak nem,

életkor és szolgálati idő szerinti számba—

vétele számos —— a munkaerőforrás terü—

leti, köztársasági mérlegelhez szükséges ——

mutatószám kialakításához szolgáltat

adatokat.

Az adatfelvételt összekapcsolták

olyan adatok begyűjtésével is, amelyek az ún. ifjúsági mérlegek összeállításához

szükségesek és tájékoztatást adnak a szovjet népgazdaság területén foglalkoz—

tatott nők arányáról. Az adatfelvétel olyan konkrét intézkedésekhez is segít- séget nyújt, mint például a női munka- erőforrás ésszerű felhasználása. A mun-

kások és alkalmazottak kor szerinti meg-

oszlásának ismerete alapul szolgál az

ifjúságnak az egyes munkaterületek felé történő irányításával kapcsolatos kérdé—

sek tanulmányozásához stb.

A munkások és alkalmazottak szolgá- lati idő szerinti megoszlásának felmérése a nyugdíjazások alakulásához szolgáltat—

nak támpontot, s egyben lehetőséget biz—

tosítanak a nyugdíjazás anyagi hatásának, valamint az utánpótlás előkészítésének

és munkába állításának tervezéséhez. '

A felvétel végrehajtásához a Szovjet—

unió Központi Statisztikai Hivatala két kérdőívet dolgozott ki. Az 1. sz. kérdő—

ívet az ipari, az építőipari, a vasúti és közúti közlekedési vállalatok, valamint az

állami gazdaságok töltötték ki. E kérdő—v ív az emlitett ismérveken kívül állo——

mánycsoportos bontást is tartalmaz. .A 2. sz. kérdőmintát a hivatali szervek, az:

állami mezőgazdaságon kívüli (szovho——

zon kivüli) mezőgazdasági üzemek és szö—

vetkezetek, valamint a vízi közlekedés és a kereskedelem területén töltötték ki.

Ez állománycsoportos bontást nem tar—

talmazott,

Az adatokat a munkakönyvekből, va- lamint a személyi nyilvántartási lapok——

ból nyerték. Ezeket a dokumentumokat

az adatgyűjtés végrehajtása előtt felül kellett vizsgálni, tartalmazzák—e a dol—

gozó jelenlegi státuszára vonatkozó be—

jegyzéseket.

Az adatfelvételnél alkalmazott 1. sz.

kérdőminta három részből áll. Az első—

rész a dolgozók kor és nem szerinti ösz- szeírására, a második rész a teljes szol-

gálati időre, a harmadik rész pedig a jelenlegi munkáltatónál töltött szolgálati

időre vonatkozik. A kor szerinti össze—-

írásnál külön kellett jelenteni a 16 éven

aluli korú és évenként a 16 és 20 év

közötti korú fiatalokat. 20 éves kortól 5 évenként növekszenek a korcsoportok.

A kérdőív első része a foglalkoztatottak nemzetiség szerinti összetételének vizsgá-

latára is kitért.

A kérdőív 2. és 3. része a szolgálati idő szerinti összeírásra szolgált. (Szolgálati időn lényegében a munkatevékenységgel

töltött időt kellett érteni.) A teljes szol—

gálati időre a kedvezményes szolgáltatá—

sok miatt, a megszakítás nélküli (a mun-—

káltatónál egyhuzamban töltött) szolgá—

lati időre pedig munkaszervezési kérdé—

sek miatt van szükség.

A teljes szolgálati idő, a dolgozó mun-—

kában töltött idejének összessége, mely—

nek pontos ismerete a nyugdíjmegállapí—

tás szempontjából fontos. A teljes szol—

gálati idő magában foglalja a munkás, vagy alkalmazotti minőségben ledolgo- zott összes munkaidőt, függetlenül attól,