546 STATISZTlKAl lRODALM! FlGYELÓ
A FRANCIA GAZDASÁG LElRÁSA:
A DMS-MODELL
(INSEE Service des Programmes: une représenta- tion de l'économie francaise: le modéle DMS.) -- Revue Économíaue. 1980. 5. sz. 930—981. p.
A nyolcadik francia gazdasági terv előké- szítésekor. az előrejelzést megelőző elemző variánsok kidolgozása során alkalmazott ter—
vezési eszközök között jelentős szerep jutatta DMS ökonometriai modellnek.
A tanulmány mindenekelőtt a modell szer—
kezetét mutatja be. A modell három fő ,.blokkja": a kereslet, a kínálat és a jövedel—
mek. A kereslet négy komponense: a fo- gyasztás, a beruházások, a készletek és az export; a kínálatot a termelés és az import képviseli. A termelés termelési függvények se- gítségével való meghatározása után a ter- melési tényezők: a munka és a tőkeállomány meghatározására kerül sor. A nemzeti jöve- delemből származtathatók azután a terme- lési tényezők jövedelmei, illetve az adózás. a transzferek stb. segítségével az újraelosztott jövedelmek. A ..kereslet—kinálat—jövedelmek"
séma jól illusztrálja a gazdaság statikus egyensúlyát; a gazdasági élet — olykor nagy—
mértékű — ingadozásainak nyomon követése azonban csak a külső (világgazdasági) ha- tások, valamint a belföldi gazdaságban fel- lépő feszültségek figyelembevételével (szűk kapacitások, infláció) lehetséges.
A DMS—modell éves adatok bázisán az 1959 és 1976 közötti időszakra specifikált, gigantikus méretű modell, mintegy 1900 ösz- szefüggéssel (ebből 250 sztochasztikus ,.mo—
gatartási" egyenlet), körülbelül 400 exogén változóval. A paraméterek becslésére több- nyire a legkisebb négyzetek klasszikus mód- szerét használták. A modell öt institucionális szektort különböztet meg; ezek a vállalatok (a pénzintézetek kivételével). a háztartások.
az államigazgatás, a hitelintézetek (a bizto- sítótársaságokkal együtt), valamint a rezidu—
ális szektor. A termelői szférát 13 ágazatos bontásban vizsgálták.
A tanulmány részletesen bemutatja a ke- reslet. a kínálat és a jövedelemalakulás kö- rébe tartozó egyenleteket. A keresleti oldalon a lakossági fogyasztáson belül a háztartá—
sok lakásberuházásai. a megtakarítások és 22 termékkategóriára bontott Houthakker—
Taylor-tipusú fogyasztási függvények szere- pelnek. A vállalati beruházásokat a modell általában endogén változóként kezeli, és sztochasztikus összefüggések segitségével határozza meg (kivéve a mezőgazdaságot.
az energiaipart, a szállítást és (: hírközlést), figyelembe véve a kapacitáskihasználást és a várható jövedelmezőséget is. A készletvál- tozásokat (a mezőgazdaságra, az élelmiszer- iparra. oz energiaelőállításra, a közbenső ter—
mékekre, a gépi beruházásokra, a fogyasz- tási javakra vonatkozólag) a várható kereslet
és kínálat, valamint várható árak függvényé—
ben becsülik meg. Az exportkereslet és az exportlehetőségek (tehát a keresleti és a ki- nálati oldal) meghatározása összevont egyenletek segítségével történik (félkészter- mékekre, felszerelésekre és fogyasztási cik- kekre). Magyarázó változók: a világpiaci kőr—
nyezetet kifejező változók (Franciaország hat legnagyobb külkereskedelmi partnerországá- nak importja), az exportárak versenyképes-
sége és a belföldi termelői kapacitások.
A kínálati oldalon szereplő összefüggések közül az importegyenletek -— magyarázó vál- tozóikot és loglineáris alakjukat tekintve — az exportegyenletekkel mutatnak némi ro- konságot. A bontás a következő: mezőgaz—
dasági termékek, félkésztermékek, felszerelé- sek. fogyasztási javak. A termelési függvé- nyek függő változói a termelési kapacitások;
független változói a munka és a termelő ál- lóeszközök. Tekintettel arra. hogy a modell rövid távú vizsgálatok célját szolgálja, a fel—
tételezés szerint a tőkeállomány egyes ele- meinek helyettesithetősége korlátozott. me—
rev: a technológia tehát adott. hiszen az új beruházások és selejtezések hatása csak hosszabb távon belül érvényesül. A munka- nélküliséget az aktív népesség száma, a me- zőgazdasági, az ipari és a tercier szektor foglalkoztatottsága (tehát hosszú és rövid tá- von belül érvényesülő tényezők) együttesen szabják meg.
Az árakat csak részben határozzák meg ökonometriai módszerrel; a mezőgazdasági árak, a szállítás—hírközlés árai és a lakás- árak exogén változők. Az egyes energiahor- dozók árát három egyenlet endogén válto—
zóként határozza meg (szilárd tüzelőanya—
gok. kőolajszármazékok, villamos energia).
Az ágazatokban általában a nyereséghá- nyad, az egységnyi bérköltség és a kapaci- tásfeszültségek szolgálnak változóul. A ter- melői és a fogyasztói árak közötti átmenetet konverziós együtthatók biztosítják.
A jövedelemblokkban történik a termelési tényezők jövedelmeinek meghatározása. A bérek alakulásának jelentős tényezői a fo- gyasztói árak, valamint egyes kiemelt fontos- ságú ágazatok béralakulása. Az egyéni vál- lalkozók jövedelmeinek alakulásában a meg- felelő ágazat hozzáadott értéke játssza a fő-
szerepet.
Minthogy a DMS—modell középtávú elem- ző és előrejelzési modell, a tőkefelhalmozás- nak jelentős szerepe van. A folyó áron szá- mitott tőke lekötött, immobilizált pénztöme- get jelent. ami a jövedelmek forrása. Az állótőke-voiumen ugyanakkor gépeket, fel—
szereléseket jelent, amelyek (: ka—pacitáski—
használáson és a jövedelmezőségen -— mint rövid távon belül ható tényezőkön —'keresz- tül gazdasági szabályozó eszközök; középtá—
von belül tekintve, hosszan tartó hatásokat
