A statisztikus szakközgazdász tanfolyam első tapasztalatai

(1)

SZEMLE

A STATlSZTlKUS SZAKKÖZGAZDÁSZ TANFOLYAM ELSÖ TAPASZTALATAI

VARGA GYULA

A Közgazdasági Továbbképző Intézet szer- vezésében 1971-ben indult meg a szakköz—

gazdász-képzés. Ezen belül elsőnek a statisz—

tikai tagozaton kezdődött meg a szervezett oktatás. A tanfolyamra a Központi Statiszti—

kai Hivatal előadói vagy magasabb munka- kört betöltő munkatársai (a területi statisztikai igazgatóságok vezetői) közül választot- ták ki a résztvevőket. Az oktatást a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Sta- tisztikai Tanszéke irányította. A tanfolyam célkitűzéséiből eredő követelmények eredmé- nyes megvalósitása: szinvonalas tananyagok összeállítása. hatékony és korszerű oktatási formák alkalmazása, a szakdolgozatok ké—

szítésének szakmai irányítása komoly és fe' lelősségteljes munkát igényelt.

A tanfolyam munkáját a Központi Statiszti—

kai Hivatal minden vonatkozásban messze—

menően támogatta. A Központi Statisztikai Hivatal biztosította a tananyagok jegyzet (illetve könyv) formában történő megjelente—

tését, vezető munkatársai közreműködtek a tananyagok kidolgozásában. az oktatásban, a vizsgáztatásban, a konzulensi munkában.

A folyamatos tanulás biztosítása érdekében a tanfolyam vezetői megkívánták a foglalkozó- sokon való megjelenést, a tanulmányok ha—

táridőre történő benyújtását.

Az első (1971/72.) tanévben két tantárgy

— az általános statisztika és a számítástech—

nika -— szerepelt a tantervben. A második (1972/73.) tanévben a szakstatisztikók oktatá- sára kerültésor. A tanfolyam két szekcióra:

gazdaságstatisztikai és társadalomstatisztikai csoportra tagolódott.

A második tanév első felében a csoport jellegének megfelelő szakstatisztikák szere—

peltek a tantervben. A második félévben a hallgatók fakultativ tárgyként felvehették a ,,tudományos szocializmus" cimű tárgyat.

A tanév második felében a fő feladat a szakdolgozatok összeállítása volt. A hallgatók maguk választották a szakdolgozati témákat, amelyről vázlatot kellett benyújtaniok a félév elején. A témát és a vázlatot hivatali veze—

tőik (főosztályvezetők) egyetértésével dolgoz—

ták ki. A témaválasztást és a kidolgozott vázlatot bíráló bizottság vizsgálta felül és hagyta jóvá. E bizottság a Központi Statiszti—

kai Hivatal elnökhelyetteseiből és a tanfo—

lyam vezetőiből állt.

A szakdolgozati témák kidolgozása kijelölt (felkért) konzulensek irányításával történt.

Konzulensként a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetői, illetve osztályvezetői működ—

tek közre. Az értekezéseket két opponens bírálta el. Az esetleges egyoldalú szemlélet elkerülése érdekében az egyik bíráló a Köz- ponti Statisztikai Hivatal, a másik az Egyetem (a legtöbb esetben a Statisztikai Tanszék) munkatársa volt.

A tanfolyam induló létszáma 37 fő volt.

ebből a kétéves oktatási időszak alatt 4 fő lemorzsolódott. Végül is a gazdaságstatiszti—

kai szekcióba 22, a tórsadalomstatisztikai szekcióba 11 hallgató jelentkezett. Az első év mindkét tárgyát bizottság előtt tett vizsga zárta le.

Vizsgaeredmények a szakkőzgazdász tanfolyamom

Tanulmányi , Általános Számítás—

eredmény ! statisztika ! technika l.; _a,

Kiváló . . . . l 21 27

Megtelelt . . 13 8

Its") fele)! meg * W3 , ," 2. ,

Összesen ) 37 1 37

Általános statisztikából egy hallgató sikeres utóvizsgát tett.

A tudományos szocializmust 27 hallgató vette fel, és bizottság előtt valamennyien sikeres vizsgát is tettek. E tárgy oktatásával részben az volt a cél, hogy a hallgatók szer—

vezett keretek között felkészülhessenek az egyetemi doktori cim megszerzéséhez szük—

séges ideológiai vizsgára. A doktori szigor—

lat két szaktárgyának elfogadható az első tanévben oktatott általános statisztika és a számítástechnika. A szakstatisztikai tárgyak-

(2)

466

ból a hallgatók nem vizsgáztak, a tananyag tételes számonkérésére a szakdolgozat vé- dése kapcsán került sor. A szakdolgozatot 1973 szeptemberében 33 hallgató nyújtotta be. A szakdolgozatok részben alapkutatósi, részben elemzési jellegű témakörrel foglal—

koztak.

A szakdolgozatok átlagos színvonala jó.

néhány dolgozat magasabb fokú tudományos kutatási követelménynek is eleget tesz. 30 hallgató 1973. december 3—7 között sikeresen védte meg szakdolgozatát. diplomájukat ale—

cember 21—én vették át. (3 hallgató külföldi tartózkodás, illetve betegség miatt csak ké- sőbb védte meg dolgozatát.)

A diploma végső osztályzatát a különböző vizsgák eredményei, az opponensi vélemé- nyek és a védés szinvonala együttesen alakí- totta ki. A 30 hallgatóból 12-én értek el jeles,

17—en jó és 1 közepes eredményt.

A hallgatók tájékoztatást kaptak a doktori cim megszerzésével kapcsolatos további teendőkről is, és többségük doktori érteke-

- SZEMLE

zéske'nt is benyújtotta szakdolgozatát. Az op—

ponensi vélemények alapján a bizottság úgy ítélte meg, hogy 3 dolgozat változatlan for- maban, 7 dolgozat kisebb javítással. kiegé- szítéssel, 15 dolgozat jelentős átdolgozással volt benyújtható doktori értekezéske'nt.

A statisztikus szakközgazdász tanfolyam végzett hallgatói közül végül is 22 fő nyúj—

totta be doktori értekezését. és május 14——

ió-ón valamennyien sikeresen megvédték disszertációjukat, heten summa cum laude minősítéssel. Az ünnepélyes avatásra várha—

tóan június hónapban kerül sor.

Megítélésünk szerint a tanfolyam elé tűzött célt maradéktalanul sikerült teljesiteni. A résztvevők szervezett oktatás keretei között megismerkedtek a statisztikai szaktudomá- nyok aktuális és korszerű elméleti és gyakor- lati kérdéseivel. Az oktatók, vizsgabizottsá- gok, konzulensek, opponensek és a hallgatók egyöntetű véleménye szerint a hallgatók a tanfolyamon elsajótítottakat hivatali munká- jukban jól hasznosíthatják.

MAGYAR SZAKIRODALOM

FALUVÉGl LAJOS:

ÁLLAMI PÉNZUGYEK ÉS GAZDASÁGIRÁNYlTÁS Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1973.

417 old.

A magyar népgazdaság jelenlegi irányí- tási rendszere csak néhány éves múlt- ra tekinthet vissza. A bevezetése óta eltelt rövid idő ellenére mégis kísérletet lehet tenni a legfontosabb tapasztalatok összefoglalásá- ra, értékelésére. Könyvében dr. Faluvégi Lajos ezt a célt tűzte maga elé, és ezt oly módon valósítja meg. hogy a mű tulajdonképpeni l'a'rayát. a pénzüayi szabályozók működését elsősorban az irányítás — a gazdaságpoli—

tika, a tervezés és a szabályozás —— szemszö—

géből értékeli.

A könyv három fő részre tagolódik. Az első rész a pénzügyi szabályozás főbb területei—

vel és összefüggéseivel foglalkozik. a máso- dik a népgazdaság pénzügyi mérlegeit/el, a harmadik a nemzetközi pénzügyi kapcsola—

tokkal.

A pénzügyeknek a gazdaságpolitikóval és a tervgazdálkodóssal fennálló szoros kapcso—

lata leavilágosabban a mű első részében iut kifejezésre, ahol a szerző szemléletesen fejti ki a gazdaságpolitika, a gazdaságná- nyítás. a gazdasági mechanizmus, valamint a tervezési az óra—pénz kapcsolatok és (:

pénzüayek összefüggését, kölcsönkapcsola—

tót. Jelentős megállapítása: ,,A pénzügyi poe litika elválaszthatatlan része a gazdaságpo- litikónak, annak soia'tos oldalról —— a pénz—

ügyi folyamatok oldaláról —— való megközeli—

téseként fogható fel. Egyrételműen követke—

zik ebből az, hogy egymástól elkülönítetten, .,önóllóan" nem fogalmazhatók meg és nem érvényesíthetők. Kölcsönösen összehangolt ki—

alakítósuk és működésük elengedhetetlen feltétele a harmonikus fejlődésnek, az állam törekvéseivel megegyező gazdasági maga' tartásnak." (16. old.)

Ugyanitt, az első részben kerül sor a fonto- sabb pénzügyi fogalmaknak, továbbá a pénz—

ügyi rendszer szerepének és működésének leírására is.

A pénzügyek tömör és világos meghatáro-

zása után, amely szerint ,,A szocializmus

pénzügyeit a pénzmozgások és pénzkapcso- latok összessége alkotja" (42. old.), a szerző a pénzügyek megszervezésére szolgáló intéz—

mények és jogszabályok összességével, azaz a pénzügyi rendszerrel és annak egyes ele—

meivel (költségvetés, hitelrendszer, devizapo—

litika) foglalkozik. Kifeiti. hogy a pénzügyi rendszer csak akkor működik hatékonyan. ha elemei egymassal összehangolva kerülnek alkalmazásra. A fenti elemek tudatos alkal—

mazósc'lt illetően lényegében háromféle meg- oldás kínálkozik: vagy a költségvetés, vagy a hitelpolitika van túlsúlyban, vagy a kettőt összehangoltan működtetjük. A gazdasági reform bevezetése előtti irányítási rendsze—

rünket a költségvetési politika túlsúlya jelle- mezte. Ebben az időszakban a vállalatok adóterhe magas volt: A tiszta jövedelem döntő hányada a költségvetésben összponto- sult. amelyben bevételi többlet (szufficit) ke- letkezett. A hitelszféra finanszírozási feladat-