Háztartások felhalmozott nyugdíjjogosultsága az ESA 2010 kormányzati elszámolásában

(1)

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 6. szám

Szakirodalom

Folyóiratszemle

Háztartások felhalmozott

nyugdíjjogosultsága az ESA 2010 kormányzati elszámolásában

(Measuring and Recording of Household Pension Entitlements under Government Schemes in the Euro Area.) – United Nations Economic and Social Council. Geneva. 2010. április 26–29. 1–15.

old.

A tanulmány letölthető: http://live.unece.org/

fileadmin/DAM/stats/documents/ece/ces/ge.20/2010 /12.e.pdf

Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (EKB) tájékoztató tanulmánya a nemzeti számlák kormányzati elszámolásai- nak új módszertanát mutatja be. A szemléltető adattáblák a háztartások felhalmozott nyugdíj- jogosultságait egységes elszámolás alapján közlik az euróövezet tagállamaira vonatkozó- an. Ilyen mutatósorozatot igényel az ESA (European System of Accounts) számlarend- szere is, illetve az itt bemutatott egyes kötele- zettségekre ún. kiegészítő (szatellit-) számlá- kat kell összeállítani.

A felülvizsgált és az ENSZ Statisztikai Bi- zottsága által kiadott új nemzeti számlákban (System of National Accounts – SNA 2008) előírják a nyugdíjkötelezettségek egységes el- számolásának módszereit, hogy ez alapján a közpénzek hosszabb távú fenntarthatósága fi- gyelemmel kísérhető és nemzetközi összeha- sonlításra alkalmas legyen. A tagállamok kor- mányzatainak implicit kötelezettségei a társa- dalombiztosítás már elszámolt nyugdíjaira a bruttó hazai termék (GDP) éves értékének 2,0–

3,5-szerese a 2007-es adatok szerint. A mo-

dellszámítás forgatókönyvei figyelembe veszik a gazdasági, a pénzügyi, a demográfiai tenden- ciákat, ezen belül az aktív és az azt követő (já- radék-, illetve nyugdíjjogosultsági) életszakasz várható alakulását.

A nyugdíjrendszerek intézményi háttere országonként eltérő. A tájékoztató kifejti e rendszerek jelenlegi elszámolásainak alapese- teit, ezen belül a kötelező társadalombiztosítás (TB) tranzakcióinak, eszközeinek és kötele- zettségeinek mérési és elszámolási sajátossá- gait. Az európai országok többségében a TB nyugdíjfizetési kötelezettségei a felosztó- kirovó, tőkefedezet nélküli, ún. járadékkal meghatározott rendszerhez tartoznak, a kor- mányzat folyó elszámolása részeként.

Az ESA 1995 felülvizsgálatát is irányító Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg- statisztikákkal foglalkozó Bizottság (Commit- tee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics – CMFB) 2006-ban szak- értői munkacsoportot alakított az Eurostat és az EKB koordinálásával, a tagállamok szakér- tőinek részvételével.

A szakértők próbaszámítás alapján készítet- ték el a TB implicit nyugdíjkötelezettség- elszámolásának részletes útmutatóját, és a több évtizedre visszatekintő, az országok egyes nyugdíjrendszereire vonatkozó adatsorokat ösz- szehasonlították a fontosabb mutatókkal. Az ezek alapján született lényeges megállapítások iránymutatók lesznek a felülvizsgált nemzeti számlák (ESA 2010) adott időpontig felhalmozott kormányzati nyugdíjkötelezettségeinek té- teleire.

Megjegyzés. A Folyóiratszemlét a KSH Könyvtár (Lencsés Ákos) állítja össze.

(2)

Szakirodalom

713

Az SNA 2008 elszámolási ajánlásai (17. fe- jezet 2. rész) megfelelnek a sokféle nyugdíjrend- szer kompromisszumos javaslatainak. Nemzeti forgatókönyvek készültek a demográfiai helyzet- re, a gazdaságok várható növekedési ütemére, a reálbérek alakulására és egyéb modellezési alap- tényezőkre. Érzékenységi vizsgálatot is folytat- tak a németországi kutatók modelljével, többek között nemzetközi összehasonlításokat végeztek az azonos diszkontálási mértéksorozattal.

Az elszámolás kötelező központi tételeihez kiegészítő (szatellit) nyugdíjszámlák is tartoznak, a táblázatokra vonatkozóan egységes tar- talmi meghatározás készült. Az Eurostat koor- dinálásával, több szakaszban egyeztettek a nyugdíjrendszerek elszámolásáról.¹ A 2010.

július–novemberi időszakban, az EU soros belga elnökségének szervezésében konzultáci- ókon gyűjtötték a véleményeket a „Zöld Könyv – a megfelelő, fenntartható és bizton- ságos európai nyugdíjrendszerek felé” c. bi- zottsági kiadványról.²

Az ESA 2010 uniós rendeletét várhatóan 2012-ben hagyják jóvá, alkalmazása 2014-től lesz kötelező, és ennek megfelelően a nyugdí- jak mutatósorozatát visszaszámítják majd az előző évekre. A feltételes nyugdíjjogosultság- ok adott időpontig felhalmozott állományai a háztartás szektorának eszközei, ennek megfe- lelő érték a kormányzat implicit nyugdíjfizeté- si kötelezettsége a szatellit-számlákban.

1 Az EU soros magyar elnökségének dokumen- tumai tartalmazzák az EB javaslatát a következő ren- deletre: EURÓPAI BIZOTTSÁG [2010]: Az Európai Par- lament és a Tanács rendelete az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák 2010. évi európai rend- szeréről. COM(2010) 774 végleges. Brüsszel.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/eu2011/doc/com2010 _0774hu01.pdf

2 EUROPEAN COMMISSION [2010]: Green Paper – towards adequate, sustainable and safe European pension systems. COM(2010) 365 final. Brussels.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/

LexUriServ.do?uri=COM:2010:0365:FIN:EN:PDF

Az ESA 2010 módszertana kifejti, hogy a járadékjogosultságok jelenértéke milyen nyugdíjmodellezési, illetve reálbér-alakulási feltételekkel számítható (actuarial values for pension entitlements – nyugdíjjogosultságok biztosításmatematikai értéke). A tájékoztató szemléltető példái bemutatják a nyugdíjjogo- sultság 2007. évi nyitó és záró állományát és a fontosabb tranzakciós tételeket a modell szerinti eredményekkel. A szakértők összeha- sonlították egyrészt a TB kormányzati nyug- díjfizetési kötelezettségeit, másrészt a kor- mányzati alkalmazottak munkáltatói nyugdíj- rendszereinek implicit kötelezettségeit az euróövezet országaira. (A kormányzat alkal- mazottai egyes országokban a munkáltatójuk által fenntartott (kötelező) nyugdíjbiztosítás- sal szereznek jogosultságot.) A viszonyítási alap a háztartások rendelkezésre álló éves bruttó jövedelme (household annual gross disposable income – GDI) volt. A GDP ará- nyában is becsülték a felhalmozott nyugdíj- jogosultságokat. A modell becsléseket tar- talmaz az országok szerinti hivatalos makro- gazdasági fejlődési trendekkel összehangolt paraméterekre (az eredmény a már elszámolt nyugdíjjogosultságok időponti állománya); a reálbér-növekedés átlagosan évi 1,5 százalé- kos, a diszkontráta évi 3 százalékos mértékét feltételezi az elszámolások alapváltozatában.

Érzékenységvizsgálatok is készültek az adott időpontig felhalmozott nyugdíjjogosultságok jelenértékére. Megállapították, hogy a reál- bér-növekedés feltételezett változatainak ki- sebb a hatása a modellszámítás eredményeire, mint a diszkontrátáé. A szakértők összeha- sonlították a tervezett bérváltozás figyelem- bevételével számított előre jelzett járadékkö- telezettséget (projected benefit obligation – PBO) olyan változattal, amelyben a mérési időszakban felhalmozódott járadékkötelezett- ség (accrued benefit obligation – ABO) érvé- nyes a további aktív, járulékfizető évekre is.

(3)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 6. szám 714

A kiadvány a háztartások nyugdíjjogo- sultságának francia és német modellszámítá- sai eredményeit a GDP arányában összeha- sonlítja az Egyesült Államok és az euróövezet országainak megfelelő mutatói- val. Figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államokban többségben vannak a járulékkal meghatározott nyugdíjak, és az EU- tagállamokban más felépítésűek a járadékkal meghatározott munkáltatói (ezen belül kor- mányzati fenntartású) nyugdíjalapok.

A tájékoztató összeveti az euróövezet tag- államai és az Egyesült Államok háztartásainak teljes eszközállományában a pénzügyi és a nem pénzügyi (például ingatlan-) vagyon, valamint a felhalmozott nyugdíjjogosultság 2007. évi állományát, a bruttó rendelkezésre álló éves jövedelem (gross disposable income – GDI) arányaival. Táblázat ismerteti a kor- mányzatok 2007. évig elszámolt nyugdíjfizeté- si kötelezettségeinek számítási eredményeit a GDP arányában.

A feltételes kötelezettségek számításának alapja a nyugdíjjáradék bruttó (adózás előtti) je- lenértéke. A nyugdíjak miatt az ESA alapján meghatározott (maastrichti) kormányzati adós- ság aránya a GDP értékében vizsgált európai tagállamok átlagosan 70, az Egyesült Államok- ban mintegy 60 százalék, és a feltételes kor- mányzati kötelezettségek jelenértéke ennek kö- zel ötszöröse Európában (átlagosan 330 száza- lék).

A nyugdíjelszámolás új módszerei átte- kinthetővé teszik, hogy a most előkészítendő európai reformok milyen változással járnak a tagállamok implicit TB járadékfizetési kötele- zettségeinek állományában, az alapváltozat (reform nélküli) szintjéhez viszonyítva. A fel- mért demográfiai folyamat lényege, hogy mind kevesebb aktív korú tart el mind több nyugdí- jast. Megalapozott a következtetés, hogy amennyiben a keresők kötelező járulékfizetése változatlan marad, akkor csökkenteni kellene

az ebből fedezhető nyugdíjjáradékok szintjét.

Más megközelítésben a nyugdíjjáradék akkor maradna változatlan, ha a kormányzat ennek fedezetéhez a befizetett járulékok szintjét meg- felelően növelné. Vannak olyan tagállamok, amelyek a reform során a hagyományos fel- osztó-kirovó TB nyugdíjrendszert gyökeresen átalakítják.

A tájékoztató bemutatja a fontosabb reform- lépéseket. Változhat például a járulék és a nyug- díjjáradék megállapításának jogszabályi feltétele (a nyugdíjképlet), a törvényes nyugdíjkorhatár, az egyéni nyugdíjjáradék megállapításában mér- legelt kereset és a szolgálati idő. Elfogadhatnak új (szigorított) nyugdíjszámítási szabályokat a korengedményes körre. A 2007. évre vonatkozó modell például olyan változatokkal számolt, hogy a járadék fizetését a törvényes nyugdíjkor- határ előtt egy vagy két évvel kezdik. Abban az esetben, ha az új szabály változtat ezen (például a rokkantság esetén), az aktív kor 1 vagy 2 éves meghosszabbításával a kormányzat implicit nyugdíjfizetési kötelezettségei – az alapváltozat értékeihez hasonlítva – a GDP 2,7, illetve 5,2 százalékának megfelelő mértékben csökkennek az euróövezet tagállamaiban.

A kiadvány hivatkozik az idősödés európai folyamatait 2060-ig kivetítő tanulmány nyug- díjrendszerekre vonatkozó adatsoraira.³ Az ESA 2010 módszertana eltér az „Ageing Report” ún. nyitott korcsoportos becslési eljá- rásaitól. A nemzeti számlák „ex post” szemlé- lete utólagos elszámolást alkalmaz a munka- erőpiacon levők (zárt rendszer) már felhalmozott jogosultságára. Nem szerepelhetnek a tárgyidőszak modellszámításaiban a csak ké- sőbb munkába lépő nemzedékek, bár már

3 EUROPEAN COMMISSION –ECONOMIC POLICY COMMITTEE [2009]: 2009 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU-27 Member States (2008–2060). European Economy. 2. sz.

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/p ublication14992_en.pdf:

(4)

Szakirodalom

715

megszülettek. Négy nagy csoportra vonatkoz- hat a kormányzat teljes nyugdíjfizetési elői- rányzata:

a) a mérés évében már nyugdíjra jogosult idősekre (számuk fokozatosan csökken és vé- gül nulla lesz a várható élettartamokkal be- csülhető időtávon);

b) a keresettel rendelkező aktív korúakra (adott időpontig elszámolt nyugdíjjogosultsá- guk és a nyugdíjazás várható időtávja megha- tározható, modellezhető);

c) az előbbi mindkét korcsoportra, akik a mérés évétől a nyugdíjazás várható évéig to- vábbi (jelenleg nem elszámolható) jogosultsá- got gyűjtenek (az ESA 2010 ezt nem számolja el);

d) a még nem aktívak korcsoportjára, akik az időtáv során lépnek a munkaerőpiacra és kezdik a nyugdíjjárulék (kötelező) fizetését (az ESA 2010 ezt sem számolja el).

A tájékoztató utal a nyugdíjbiztosítási technikákra, amelyekre az itt hivatkozott el- számolások építhetők. A modellek mind az eddigi járulékfizetés éveit, mind a feltételes nyugdíjjogosultság érvényességéig terjedő kö- vetkező éveket figyelembe veszik. Az Eurostat hasonló kivetítési technikát alkalmaz például a költségvetés középtávú előreszámításában a fontosabb makrogazdasági alapadatokra. Az adott időpontig elszámolt nyugdíjfizetési köte- lezettségek konzisztens mutatói a kormányzat számláin, illetve szatellitszámláin ilyen hivatalos előreszámításokra építhetők.

Figyelembe kell azt is venni, hogy a 27 tagállam TB nyugdíjrendszerei és az ezeket ki- egészítő ún. második nyugdíjpillérek eltérő érettségig jutottak a vizsgálat (elszámolás) évében. Ebből következik, hogy a kormányza- tok implicit nyugdíjfizetési kötelezettségeinek feltételezett alakulása is különböző lehet. Van- nak tagállamok ahol még fenntartható a pénz-

ügyi fedezet, és olyanok is, ahol a költségveté- si egyensúly megtartása (helyreállítása) érde- kében – a fenntartható pályának megfelelő ki- igazításokkal – elkerülhetetlen a nyugdíjrend- szer reformja.

Nádudvari Zoltán,

a KSH ny. főtanácsosa E-mail: Zoltan.Nadudvari@ksh.hu

Finke, C.:

A férfiak és nôk bérezésében mutatko- zó különbségek — Az okok elemzése a 2006. évi keresetistruktúra-felvétel adatai alapján

(Verdienstunterschide zwischen Männern und Frauen – Eine Ursachenanalyse auf Grundlage der Verdienststrukturerhebung 2006.) – Wirtschafts und Statistics. 2011. évi 1. sz. 36–48. old.

Németország a kifejezetten magas nemen- kénti kereseti különbség jellemezte országok között van: a férfiak keresete az utolsó rendel- kezésre álló keresetistruktúra-vizsgálat adatai szerint mintegy 23 százalékkal magasabb, mint a nőké, azaz ennyi az ún. nemenkénti kereseti rés (gender pay gap – GPG). A szerző az ismer- tetett tanulmányában az e mögött meghúzódó okok árnyaltabb bemutatására vállalkozott.

Az elemzéshez felhasznált adatforrás az EU által négyévente kötelezőként elrendelt „kerese- tistruktúra-felvétel” (Structural Earnings Survey – SES) 2006. évi hulláma volt. A felvétel a leg- alább 10 fős vállalkozásokra terjedt ki, a minta- vétel kétlépcsős volt, az első lépcsőben a vállal- kozásokat, a másodikban ezen belül a foglalkoz- tatottakat választották ki. A közszférában dol- gozók adatait teljes körűen biztosítják az admi- nisztratív adatforrások. A 2006. évi adatállo- mány 32 ezer vállalkozás 1,6 millió foglalkozta- tottjának, valamint az 1,4 millió közalkalma-