sok az életpálya-finanszírozás fontos részét képezik. Az életpálya deficittel kezdődik és végződik: gyermek- és időskorban az emberek többet fogyasztanak, mint amennyit megter- melnek. Ezt ellentételezi az aktív kori többlet.
A deficites életszakaszok finanszírozása során kihasználjuk azt a tényt, hogy minden pilla- natban élnek aktív korúak, akik erőforrásaik egy részét átadják az aktuálisan inaktív élet- korban járóknak. Az életpálya mindig és mindenhol különböző életkorú generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás révén finan- szírozható. Ennek a sokcsatornás, intergenerá- ciós, erőforrás-átcsoportosítási rendszernek része az állam, a vállalati szektor, illetve természetesen a háztartások is; speciális ele- me pedig a nem fizetett háztartási munkából származó erőforrás.
A háztartási munka során előállított javak és szolgáltatások (például a takarítás) egy részéből a háztartás valamennyi tagja egy- aránt részesül, bizonyos háztartási tevékeny- ségeket pedig speciálisan a gyermekek és (kisebb mértékben) az idősek vesznek igény- be (például gyermeknevelés, idősgondozás).
A háztartási javak és szolgáltatások fogyasz- tása aktív korban viszonylag alacsony, idős- korban viszont ennél több mint kétszer na- gyobb, kisgyermekek esetében pedig még ennél is magasabb. A fogyasztás nem tér el számottevően a férfiak és a nők között, a
végzett munka értékében azonban jelentős különbség mutatkozik. Mivel az időtranszfe- rek a háztartáson belül rokonok között, fő- ként a szülőktől a gyermekek felé áramlanak, így elsősorban a gyermeket nevelők elszámo- lásait torzítja, ha ezeket nem veszik tekintet- be. Éppúgy, ahogy a háztartást és azon belül a nem fizetett háztartási munkát figyelmen kívül hagyó számítások is alulbecsülik a gyermekeknek nyújtott erőforrások valódi értékét, a gyermekeket nevelők által adott erőforrások is erősen alulbecsültek a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai rendszerben. A számításból kihagyott tételek kétszer is hiá- nyoznak, először a címzetteknél (gyermekek- nél), másodszor pedig a feladóknál (gyerme- ket nevelőknél). A torzítás erősen nemhez kötött, a nők számláiból ugyanis lényegesen nagyobb összeg hiányzik, ha a háztartásban végzett munka nem kerül figyelembe vételre.
A háztartásgazdaság nettó finanszírozói ugyanis elsősorban az aktív korú nők. Míg ők majdnem egész felnőtt életük során, átlago- san 17-től 73 éves korig adnak nettó idő- transzfereket, addig a férfiak csak 30 és 53 éves kor között. Az 54 éves vagy idősebb férfiak 2010-ben átlagosan 1,3 havi kereset- nek megfelelő időtranszfert kaptak, ami azonban eltörpül a 0–17 éves gyermekek esetén tapasztalt (2010-ben 5,6 havi kereset- tel felérő) értéktől.
Hírek, események
Jutalom. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött ideje alapján 2016. április vagy május hónapban jubileumi jutalomban részesült 25 éves szolgálatért: Csőszné Seres Ilona (Szege- di főosztály) és Huszár Márta (Elnökhelyettesi titkárság); 30 éves szolgálatért: Káli Gabriella (Módszertani főosztály).
Magyarország 2016-ban ünnepli OECD csatlakozásának 20. évfordulóját, amelyről az év során hazai és párizsi eseménysorozattal emlékezik meg. A két évtized alatt, dinamiku- san alkalmazkodva a világgazdaság folyamata- ihoz, sokat hasznosított más tagországok jó gyakorlataiból, de maga is gazdagította a
szervezetet saját reformtörekvéseivel és ta- pasztalataival. Hazánk a többi taghoz hasonló- an, folyamatosan keresi a helyes szakpolitikai válaszokat a jelen és a jövő gazdasági, társa- dalmi és környezeti kihívásaira a lakosság életminőségének, jólétének javítása érdekében.
Az OECD stratégiai céljainak elérését tá- mogatja a szervezet kezdeményezésére létrejött PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzet- közi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program), az a felnőttek készségeivel foglalko- zó, átfogó nemzetközi kutatás, amely a részt vevő országokban vizsgálja az információs kor által megkívánt jártasságokat, illetve nemzetkö- zileg összehasonlítható módon méri fel a felnőt- tek készségeit és a mindennapi életben használt alapkompetenciáit. A felvétel 2008-ban indult, Magyarország 2016-ban Ecuador, Kazahsztán, Mexikó és Peru mellett a harmadik hullámhoz csatlakozott. A tervek szerint tízévenként ismét- lik meg majd a vizsgálatot, amelynek adatbázi- sai nyilvánosak és kutathatók.
A PIAAC-főmérés során minden részt ve- vő országban körülbelül 5 ezer 16 és 65 év közötti felnőttet kérdeznek meg, ami Magyar- országon kiegészül még az álláskeresők 1 ezer fős mintájával is. A hazai 2017. évi főmérést egy tereppróba előzi meg (1 500 fő bevonásá- val), amelynek célja a felmérés eszközeinek és felépítésének tesztelése. Eddig 32 országban zajlott PIAAC-felvétel; az első magyar ered- ményeket előreláthatólag 2019-ben teszik közzé.
A „Részvétel az OECD Felnőttek Képes- ség- és Kompetenciamérése Programjában (PIAAC)” című GINOP-6.2.1-VEKOP-15 projekt a felmérés magyarországi lebonyolítá- sának, az arra épülő kutatásoknak, valamint az eredmények publikálásának támogatására jött létre; megvalósításáért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetésével a Nem- zetgazdasági Minisztérium, a KSH, valamint a
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által alkotott konzorcium a felelős. A program- ról további információk a https://piaac.nive.hu honlapon olvashatók.
A magyar OECD-tagság huszadik év- fordulója alkalmából tartottak ünnepi tanácsülést 2016. április 27-én, az MTA Dísztermében. A rendezvényen Hornung Ágnes, az OECD Nemzeti Tanács elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára és Vukovich Gabriella, a KSH elnöke közösen mutatták be a szervezet és Magyarország két évtizedes együttműködé- sét illusztráló ünnepi kiadványt, amelynek elkészítésében a KSH is részt vállalt.
Az ENSZ Statisztikai Bizottsága által létrehozott magas szintű statisztikai part- nerségi, koordinációs és kapacitásépítő csoport 2016. május 25-én és 26-án a KSH- ban tartotta ötödik ülését. Az egybegyűltek egyrészt áttekintették az adatokra vonatkozó globális cselekvési tervet, beillesztve abba az érintett partnerek sarkalatos elvárásait, más- részt részletesen meghatározták az érdekeltek együttműködését mélyítő platform, az ENSZ Adatvilágfóruma megszervezésének következő lépéseit is. A csoport felállításáról, amelynek társelnöke Vukovich Gabriella, a KSH elnöke, az ENSZ Statisztikai Bizottsága 46. ülésén, 2015. március 6-án döntött, hogy fenntartható fejlődési adatokra kiterjedő, globális partner- ség jöjjön létre.
Az MTA 187. közgyűlése 2016. május 2- án Lovász Lászlónak, az Akadémia elnökének megnyitójával és Orbán Viktor miniszterelnök beszédével kezdődött. Ezt követően munka- közgyűlésre került sor, amelyen többek között elfogadták az Akadémia 2015. évi költségveté- sét és a vagyoni helyzetéről szóló előterjesz- tést, valamint döntöttek a jövő évi költségveté-
si irányelvekről is. Délután az Akadémikusok Gyűlése zárt ülésen a hagyományos akadémiai értékek, illetve a jelöltek tudományos teljesít- ménye alapján megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.
A második nap a tudományé volt a fősze- rep: a közgyűlés tagjai az etológia, a járműfej- lesztés, a történelem, valamint a zenetudo- mány legújabb eredményeiről hallhattak elő- adásokat. A 187. közgyűlés programjához számos osztályrendezvény és három kiemelt konferencia is csatlakozott.
„Agrárium 2016” címmel hajt végre a KSH gazdaságszerkezeti összeírást az agrári- umban tevékenykedő gazdaságok helyzetének feltárása érdekében, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatok- kal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, a gazdálkodók és az Európai Unió részére. Az adatfelvétel, amelynek eszmei időpontja 2016.
június 1., két szakaszban történik: a kérdőívek kérdéseire 2016. május 15. és 29. között a gazdaságok maguk válaszolhattak egy online felületen, június 1-jétől július 15-éig pedig összeírók segítik az elektronikus kitöltést. Így első ízben kerül sor „papírmentes” felmérésre.
Egy másik újdonság, hogy a kiemelt jelentősé- gű mezőgazdasági termelést végző egyéni gazdaságok kizárólag elektronikusan szolgál- tathatnak adatokat, de ugyanígy tehet mintegy 50 ezer, támogatásban részesülő, mintakörzet- be került egyéni gazdaság is. Az összeírás az ország 1442 településének kijelölt mintakörze- teiben található, csaknem 600 ezer címre terjed ki; a kérdések többek között a használt földte- rületre, az állatállományra és a munkaerőre vonatkoznak.
Az adatszolgáltatást kormányrendelet írja elő, így a válaszadás az érintettek számára kötelező. A KSH az adatokat statisztikai célra gyűjti, azokat csak összesítve publikálja. Az
előzetes adatok közzététele 2016 szeptemberé- ben (állatállomány-, föld- és vetésterületi adatok), illetve novemberében (egyéb adatok) várható, míg a végleges adatsorok 2017. má- sodik negyedévében jelennek meg. A mező- gazdasági összeírásról további információk a http://www.ksh.hu/agrarcenzusok honlapon olvashatók.
A KSH és a Szegedi Szakképzési Cent- rum Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája együttműködésének keretében, 2016. május 9-től német diákok töltöttek há- rom hetet a hivatal Szegedi főosztályán. A gyakornokok, akik duális képzésben vesznek részt az iskola kieli partnerintézményénél, nemcsak a KSH szervezeti felépítését, adat- gyűjtési rendszerét, adatainak körét, valamint az Európai Unió hivatalos statisztikai rendsze- rét ismerhették meg, de a főosztály munkatár- sainak közreműködésével egy Kielt és Szege- det bemutató, német-magyar nyelvű turisztikai prospektust is készítettek. Ennek részeként kérdőíves felmérést végeztek a városban ven- dégeskedő turisták és az ott tanuló külföldiek körében.
Együttműködési megállapodásuk kere- tében big data workshopot rendezett a KSH és az MTA TK (Társadalomtudományi Kuta- tóközpont) 2016. május 27-én, a hivatal Keleti Károly-termében. Az eseményen a két intéz- mény munkatársai cseréltek eszmét a big data- ról (azaz az interneten spontán módon, struktu- rálatlan formában képződő adatokról), vala- mint a témához kapcsolódó módszerekről, gyakorlatokról, lezárt és folyamatban levő vagy tervezés alatt álló kutatásokról. A ren- dezvényen a következő előadások hangzottak el: 1. Elméleti és módszertani kérdések: Big Data – problémafelvető, diskurzusindító elő- adás (Giczi Johanna, a KSH vezető- tanácsosa); 1. Okság és Big Data 2. Adatma-
chináció Big Data adatbázisokon (Koltai Júlia, az MTA TK Szociológiai Intézet tudományos munkatársa); Big Data és a hivatalos statiszti- ka módszertani kihívásai, tapasztalatok (Szőke Katalin, a KSH tanácsosa); Big Data alapú kutatás/megismerés módszertani, tudományfi- lozófiai dilemmái és a szociológia útkeresése (Ságvári Bence, az MTA TK Szociológiai Intézet osztályvezetője); 2. A Big Data egyes részterületeken: Online pénztárgépadatok hivatalos statisztikai célokra való felhasználá- sának kérdései, tapasztalatai (Gilyán Csaba, a KSH osztályvezetője); A turisztikai határfelvé- telek NÚSZ Zrt.-től érkező járműforgalmi adatok felhasználásával kapcsolatos tapaszta- latok (Lovics Gábor, a KSH vezető-tanácsosa);
Közösségi válaszok az ökológiai kihívásokra (A lakosság fogyasztása CO2 kibocsátásának mérése) (Antal Z. László, az MTA TK Szocio- lógiai Intézet tudományos főmunkatársa);
3. Szövegkorpuszok mint Big Data: A szöveg mint adat a politikatudományban: Egy inter- pellációkkal foglalkozó kutatás tapasztalatai (Sebők Miklós, az MTA TK Politikatudományi Intézet kutatója, tudományos munkatársa);
Szövegbányászat az online médiában (corpus and automatic sentiment analysis és text network) (korpusz és automatikus szentimentelemzés és szöveghálózat) (Vancsó Anna, az MTA TK Politikatudományi Intézet tudományos segédmunkatársa); A bírósági ítéletek szövegkorpusza mint Big Data (Ződi Zsolt, az MTA TK Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa).
A Magyar Statisztikai Társaság Statisz- tikatörténeti Szakosztálya a 2016 októberé- ben, Magyarországon tartandó mikrocenzus kapcsán szervezett kerekasztal-beszélgetést „A mikrocenzusok fél évszázada Magyarországon – múlt, jelen, jövő” címmel 2016. május 24- én, a KSH Könyvtár Bibó István-termében. A beszélgetésben Németh Zsolt, a hivatal társada-
lomstatisztikai elnökhelyettese, Czibulka Zoltán ny. főosztályvezető, Kovács Marcell osztályvezető és Huszár Ákos vezető-tanácsos vett részt. A rendezvény moderátora Lakatos Miklós ny. szakmai főtanácsadó volt.
„Magyarország 2017-es költségvetése – mi vár ránk?” címmel került sor kerekasztal- beszélgetésre az MKT (Magyar Közgazdasági Társaság) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelmé- leti Szakosztálya rendezésében 2016. június 2- án, a budapesti Kossuth Klub Nemerkényi- termében. A rendezvényen Tóth G. Csaba, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza tartott bevezetőt a fiskális szabályokról, majd egy panelbeszélgetés keretében Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium ál- lamháztartásért felelős államtitkára, Kondora Szilárd, az OTP Bank Nyrt. makrogazdasági elemzője és Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője, az MKT elnökségi tagja vitatta meg a témát.
Az amerikai, soraiban 200 Nobel-díjas tudóst számláló Nemzeti Tudományos Aka- démia kiemelkedő kutatási eredményei alap- ján külföldi tagjává választotta Kornai János közgazdászt. A 88 éves szakember rendes tagja az MTA-nak és az Európai Akadémiá- nak, valamint külföldi tagja a Brit, a Bolgár, a Finn, az Orosz és a Svéd Királyi Akadémiá- nak. 1978-ban a Nemzetközi Ökonometriai Társaság, 1987-ben az Európai Közgazdasági Társaság, 2002-ben pedig a Nemzetközi Köz- gazdasági Társaság elnöke volt. Munkásságát Magyarországon és külföldön is a legmaga- sabb szintű kitüntetésekkel ismerték el. Kornai János a szocialista rendszer és a posztszocialista átalakulás kritikai elemzésével foglalkozik. A kelet-európai szocializmus összeomlása után figyelme a gazdaságpolitika, azon belül a makroökonómiai problémák és a jóléti állam reformja felé fordult. Művei több
mint húsz nyelven jelentek meg, írásaival a Statisztikai Szemlét is megtisztelte.
Diósi Pál szociológus „Végtelen mínusz egy” című kötetének bemutatóját 2016. május 18-án tartották a Syllabux Könyvkiadó és a KSH Könyvtár szervezésében, a könyvtár Bibó István-termében. A szerzőt művéről Rudas János pszichológus kérdezte.
A „Társadalmi egyletek a két világhá- ború között és a koalíciós időszakban Hód- mezővásárhelyen” című kötet bemutatójára 2016. május 26-án került sor a KSH Könyvtár, a Kölcsey Olvasókör és a Könyvtárellátó rendezésében a könyvtár Bibó István- termében. Barátné Hajdu Ágnessel, a szerző- vel Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője beszélgetett.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute – ISI) fontosabb konferenciaajánlatai
(A teljes ajánlatlista megtalálható a http//:isi.cbs.nl/calendar.htm honlapon.)
Drezda, Hollandia. 2016. augusztus 21–27.
A Nemzetközi Jövedelem- és Jólétkutatási Szövetség 34. általános konferenciája.
(34th General Conference of the International Association for Research in Income and Wealth.)
Honlap: http://ww.destatis.de/IARIW/EN/
Homepage.html
Isztambul, Törökország. 2016. augusztus 22–25.
Nemzetközi konferencia a lineáris statiszt- ikai trendekről és kilátásokról. (International conference on trends and perspectives in linear statistics.)
Információ: Birsen Eygi Erdoğan E-mail: scientific@linstat2016.com Honlap: http://ww.linstat2016.com
Swansea, Wales. 2016. augusztus 22–23.
Műhelykonferenciák az “Adatkapcsolás egy jobb életért” konferencia előtt. (“Linking Data – Improving Lives” pre-conference workshops.)
Honlap: http://www.ipdlnconference2016.org
Swansea, Wales. 2016. augusztus 24–26.
“Adatkapcsolás egy jobb életért” konfer- encia. (“Linking Data – Improving Lives”
conference.)
Honlap: http://www.ipdlnconference2016.org
Kerman, Irán. 2016. augusztus 24–28.
13. Iráni Statisztikai Konferencia. (13th Iranian Statistical Conference.)
Információ: Mohsen Madadi E-mail: isc13@conf.uk.ac.ir Honlap: http://isc13.uk.ac.ir/
