az e m b e r i n e m és a t á r s a d a l o m fejlődésében d ö n t ő szerepet j á t s z o t t , az életpedagógia fel- f o g á s á b a n ellenkező előjelet k a p . Szerintük :
„ A m u n k a az emberi létben n e m emelkedés e g y a l a c s o n y a b b foktól egy m a g a s a b b emberi léthez, h a n e m az igazi emberből f a k a d , m i n t az e m b e r i lényeg ábrázolása."3 3 Felfogásuk- b a n a m u n k a teljesen öncélúvá v á b k , és ezzel
— a l á h ú z z u k — „ ö n c é l j á t " semmisíti meg. A m u n k a „Öncélja" az e m b e r fejlődése, de h a a m u n k á t m e g f o s z t j á k a t t ó l , h o g y egyben a t á r - s a d a l o m emelkedését is szolgálja, „ ö n c é l j á t " , az e m b e r egyéniségének gazdagodását sem teljesíti. H i á b a hangsúlyozza WILKER, h o g y az a l k o t á s v á g y a az ember lényege, h a hozzá teszi, h o g y ez csak a „ m e g é l t " m u n k á r a vo- n a t k o z i k . A m i a l a t t az olyan m u n k á t érti, m e l y nem a p r o d u k t í v , a szó társadalmi ér- t e l m é b e n , h a n e m az általa jelölt „ o r g a n i k u s "
m u n k á t jelenti, a m e l y n e k szerepe az élet- pedagógia jelentésrendszerében, h o g y az em- b e r t a külvilágtól, az o b j e k t i v i t á s t ó l zárja el, h o g y belső világát megélhesse. H i á b a emeli ki G A N S B E R G é s S C H A R R E L M A N N , h o g y „ . . . h a a m ű h e l y o k t a t á s n a k l e g m a g a s a b b célját elérik, ez : t e r v s z e r ű nevelése a feltalálóknak", h a hozzá teszi : „ F o n t o s , h o g y m i n d e n egyes fel- t a l á l á s n e m ö n m a g á é r t v a n , h a n e m egy f a j - t á j a a n a g y o b b összefüggéseknek, „ e g y d a r a b "
élet n a g y o b b megértéséhez segít.
Az életpedagógia a- m u n k á n á l is — m i n t a nevelés m á s területein — a t u d a t o s s á g lénye- ges elemének k i i k t a t á s á v a l , az ösztönös mozza- n a t előtérbe helyezésével h a t á r o l j a el az em- b e r t a külvilágtól, h o g y „ z a v a r t a l a n u l " esz- mélhessen belső világára. Az életpedagógia m i n d e n nevelési elve ezt célozza.
Az é l e t p e d a g ó g i a jól példázza, h o g y az ob- j e k t í v nevelési cél h i á n y a h o g y a n vezet p e d a - gógiai nihilizmushoz, a nevelés és o k t a t á s elméleti m e g a l a p o z o t t s á g á n a k tagadásához. S a z t is kétségtelenné teszi, h o g y a m a g á t elv- b e n m i n d e n t á r s a d a l m i determinációtól el- h a t á r o l ó i r á n y z a t a g y a k o r l a t b a n valóságosan t á r s a d a l m i l a g m o t i v á l t . Nincsen másról szó,
m i n t arról, hogy-az életpedagógia olyan társa- dalom nevelési követelményeit fogalmazza meg, amely — h a t é k o n y s á g á n a k f e n n t a r t á s a érdeké- ben — n e m u t a l h a t n y í l t a n arra a t á r s a d a - lomra, a m e l y n e k szükségleteiből m e r í t i neve- lési eszményeit ; é p p e n a b u r k o l t célzatosság az, a m i h a t ó s u g a r á t erősiti. Az olvasóban fel- m e r ü l h e t — jogosan — az a kérdés, h o g y h a a „Padagogische B e w e g u n g " i r á n y z a t á n a k érvényesülését a nyílt fasiszta d i k t a t ú r a ura- l o m r a j u t á s a m e g s z a k í t o t t a , mégis t a l á n t a r t a l - m a z h a t j a a d e m o k r a t i k u s , haladó, o b j e k t í v igazság v a l a m i m a g v á t . Késtégtelen, hogy a fasiszta nevelésnek n e m felel m e g a „ P a d a - gogische B e w e g u n g " i r á n y z a t a , sőt tudatos e l ő f u t á r á n a k sem üdvözölheti. De az élet- pedagógia azzal, h o g y az ösztönösséget a t u - datosság fölé helyezi, h o g y olyan nevelési el- v e k e t sugalmaz, amelyekkel az önmagára fi- gyelő, a t á r s a d a l o m t ó l elforduló, passzív, belső világára k o n c e n t r á l t embereket lehet kine- velni, leszerelve az így nevelt e m b e r t á r s a - d a l m i a k t i v i t á s á t , a szelet f o g t a ki a vitorlá- ból, s ezzel elősegítette a fasizmus térhódí- t á s á t . S az, h o g y az életpedagógia m a N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n rénesszánszát éh, szintén azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy a szelet kell kifogni a vitorlából. Az emberiség é l e t f o r m á j á n a k ér- telmes megoldási p e r s p e k t í v á j a , a szociabz- mus, Kelet-Németországban m á r t e s t e t öltött.
A k é t Németország léte kiélezettebben veti fel a p r o b l é m á k a t . A szocialista pedagógia — m i n t ezt m á r a l á h ú z t u k — a t á r s a d a l o m és a megismerés o b j e k t í v mozgástörvényeire építi fel nevelési rendszerét ; nyíltan utai a nevelés t á r s a d a l m i meghatározottságára. Az élet- pedagógia fogalomrendszerének a p p a r á t u s á - val az objektivitás l á t s z a t á n a k f e n n t a r t á s á - v a l szubjektivizálja a nevelést. Az élet teljes- ségének „megélése" érdekében helyezi az ösz- tönösséget a t u d a t o s s á g fölé. Az életpedagó- giát ez a kétértelműség teszi alkalmassá arra, hogy a „ N y u g a t o t " „Kelettel " s z e m b e n v í v o t t ideológiai h a r c á b a n képviselje.
'Katona Katalin
A M A G Y A B N Ő N E V E L É S Ű T T Ö B Ő I
Összeállította, a bevezetéstés jegyzeteket í r t a OROSZ LAJOS. T a n k ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t 1962.
Neveléstörténeti k u t a t á s a i n k mindeddig el- h a n y a g o l t t e r ü l e t e volt a nőnevelés. N é h á n y megemlékezéssel, v a g y r ö v i d e b b t a n u l m á n y - n y a l a d ó z o t t csupán eddig a m a g y a r pedagó- gia t ö r t é n e t e a nők évszázados harcának, me- l y e t művelődési jogaikért f o l y t a t t a k . M á r m a g a a t é m a v á l a s z t á s is k o m o l y h i á n y t pótol.
A szerző a v á l o g a t á s t az ü g y fontosságát szem
" I . m. 32. o.
előtt t a r t v a hosszú t a n u l m á n n y a l vezeti b e (170. 1.), ami m á r m a g a is egy külön k ö n y v lehetne. E z t követi „A m a g y a r nőnevelés ú t - törőinek m ű v e i b ő l " című 210 oldalas szemel- v é n y g y ű j t e m é n y .
A t o v á b b i a k b a n a bevezető t a n u l m á n y is- mertetésére szorítkozunk csak, hiszen az egyes szerzők nőnevelési nézetei m á r e b b e n is ki-
386*
fejeződnek. A nőnevelés kérdéseit a messzi t á v l a t o k b ó l vizsgálja a szerző, de a t é m a gerin- cét a m a g y a r polgárosodás felfelé ívelő sza- kasza jelenti.
Az első fejezetek (A nők helyzetének ala- kulása a polgári fejlődés megindulása u t á n . Az első leányiskolák ; .a polgári nőmozgalom kibontakozása a n y u g a t i országokban. A nő- nevelés fejlődése. A nőemancipációs törekvé- sek kezdetei Magyarországon. A felvilágosodás korszakának írói a n ő k művelődéséről. A leá- nyok intézményes nevelésének alakulása Ma- gyarországon, a felvilágosodás korszakában.) csak felvetik a polgári fejlődéssel e g y ü t t je- lentkező problémát, a nők felszabadítását és nevelését. Külön érdeme e résznek, hogy a szerző a nemzetközi nőemancipációs törekvé- sekbe ágyazva m u t a t j a be hazai nőnevelésünk kialakulását. Marxista elemzése m i n d e n ü t t r á m u t a t arra, hogy a kapitalista társadalom, bár szabad életkörülményeket e n g e d e t t a nők- nek, végsősoron mégis csak a család-kötelékei közé szorította vissza, hiszen m é g m a g a a francia forradalom baloldala sem t a r t o t t a ér- demesnek a nőket a politikai egyenlőségre a férfiakkal.
Nőnevelési v o n a t k o z á s b a n a szerző kiemeli, hogy az egyenjogúsítással p á r h u z a m o s a n je- lentkezett, az egyenlő művelődési igény a férfiakkal — természetesen ebben az időben döntően az alsófokú o k t a t á s b a n . E z az igény t e r e m t e t t e m e g a koedukációs nevelést és o k t a t á s t . A m u n k a külön érdeme, hogy a m a g y a r neveléstörténetben először és éppen a nőneveléssel k a p c s o l a t b a n t á r fel n é h á n y fon- tos a d a t o t a koedukációra v o n a t k o z ó a n , ú j , eddig ismeretlen szempontból. A t é n y e k bizo- n y í t j á k , hogy a koedukáció gondolata elvá- l a s z t h a t a t l a n a nők felszabadulásától.
Az intézményes leánynevelés első n a g y ú t - t ö r ő j e — a m á r csaknem elfelejtett — Senno- vits Mihály, elismerve a nők m u n k á h o z való jogát, iskolájában is érvényesíteni a k a r j a a m u n k a szerepét. Í g y SENNOVITS intézete TESSEDIK SÁMUEL szarvasi iskolája mellett egyik első képviselője h a z á n k b a n a m u n k a - o k t a t á s n a k .
A nőemancipációs és nőnevelési kísérletek a X I X . század első felében a polgárosodás megindulásával ismét fellendülnek. „Brunsz- vik Teréz nőnevelési törekvései ; A nőkérdés és a nemzeti mozgalom ; A nemesi reformmoz- galom és a nőnevelés ; Vita a nőnevelésről az A t h e n a e u m h a s á b j a i n ; K a r a c s Teréz és Teleki Blanka nőnevelés p r o g r a m m j a ; Karacs Teréz miskolci intézete ; Teleki Blanka pesti inté- zete ; Az intézményes nőnevelés fejlődése a negyvenes években ; A nőkérdés alakulása ; A nőnevelés alakulása polgári forradalom ide- jén ; A nőnevelés problémái az egyetemes tanítógyűlésen" c. fejezetek összegezik a fel- m e r ü l t reformkori nőnevelési kérdéseket.
A kialakuló nőemancipációs ideológiai har-
c o k n a k é l h a r c o s a i B R U N S Z V I K T E R É Z é s K A R A C S FERENcné, TAKÁCS ÉVA. A szerző ú j szem- p o n t b ó l m u t a t j a be a magyarországi óvodai mozgalom vezéralakját. Alapos forráselemzés segítségével k i m u t a t j a , hogy BRUNSZVIK TE- TŐZ m á r az óvodai nevelés felvetése előtt egy évtizeddel a nőemancipáció oldaláról közelí- t e t t e meg a nők művelődési és felszabadítási problémáit. E n n e k a mozgalomnak egy rész- letét jelentette csupán az óvodai nevelés el- indítása és felkarolása. BRUNSZVIK volt az i f j a b b nó'nevelő mozgalom elvi i r á n y í t ó j a az ő t a n í t v á n y a i TELEKI BLANKA és b i z o n y o s m é r - t é k i g K A R A C S F E R E N C M l e á n y a K A R A C S T E R É Z i s .
A t a n u l m á n y érdemben legtöbbet a m ú l t . század 30—40-es éveinek nőnevelési irodal- m á v a l és vitáival foglalkozik. B e m u t a t j a a női eszmény konzervatív, csak h á z i m u n k á v a l foglalkozó t í p u s á t ó l a p r a k t i k u s „ é l e t e m b e r "
típusáig v a l a m e n n y i fokozatát. A szerző rá- világít arra, hogy a nőnevelés korabeli leg- h a l a d ó b b képviselője a közhiedelemmel ellen- t é t b e n n e m T E L E K I B L A N K A , h a n e m K A R A C S TERÉZ volt. Ő v o l t az, aki n e m c s a k a fó'ran- gúak, h a n e m m i n d e n leánygyermek s z á m á r a követelte, az alsó- sőt a középfokú o k t a t á s szükségességét, és ezen az elvi alapon, n e m vállalta Teleki főnemesi leányok s z á m á r a t e r - v e z e t t i n t é z e t é b e n a nevelői állást, a szélesebb rétegek felé k a p u t n y i t ó miskolci leánynevelő intézet igazgatói tisztét viszont é p p e n ezért fogadta el.
A nőnevelés a z o n b a n nemcsak a n ő e m a n - cipáció s z e m p o n t j á b ó l és a n n a k f ü g g v é n y e k é n t jelentkezik a t a n u l m á n y b a n . A nőnevelés, m e l y a X I X . században függetlenné a k a r válni a fiúiskolák e l m a r a d o t t nevelési és d i d a k t i k a i elképzeléseitől, m á r m a g á b a n is haladó p e d a - gógiai mozgalom. A nőnevelők intézeteikben, a m o d e r n o k t a t á s i elvek segítségével m o d e r n k u l t ú r á t a k a r t a k a d n i növendékeiknek. A fö- lösleges filozofálás h e l y e t t a természettudo- m á n y , a t ö r t é n e t t u d o m á n y és a m a g y a r nyelv, korabeli magas oktatási színvonalát igyekezték biztosítani intézeteikben. N e m véletlen t e h á t , hogy e t a r t a l m i m u n k á b a n olyan személyek v e t t e k részt pl. TELEKI intézetében, m i n t H A N Á K J Á N O S é s V A S V Á R I P Á L .
Természetesen ,,a nőkérdésnek a nő- nevelés problémáival átszőtt nagy v i t á j a — bármilyen gazdag t e r m é s t h o z o t t — egészében m a g á n viseli a m a g y a r polgári fejlődés el- m a r a d o t t s á g á t , a v i t á b a n résztvevők világ- nézetének, a feudális t á r a s d a l m i berendezke- désben gyökeredző k o r l á t a i t . " (66. 1.) Polgári és feudális korlátainál fogva nem h o z h a t o t t megoldást m a g a a forradalom sem. B á r az első egyetemes tanítógyűlésen foglalkoznak a nőneveléssel, a z t csak alsó fokon a k a r t á k meg- oldani, de ennek megvalósulását is megaka- dályozták a szabadságharc és az u t á n a követ- kező abszolutizmus rendelkezései.
387*
A s z a b a d s á g h a r c b u k á s a u t á n az a nőneve- lés, m e l y a polgárosodás és a n e m z e t i gondolat egyik zászlóvivője volt, n e m élhetett tovább.
B á r a h a t v a n a s évek a polgárosodás következ- t é b e n ú j a b b fellendülést eredményeznek, a de- m o k r a t i k u s szellemű nőnevelés derékba t ö r t .
„ S a j t ó h a n g o k a nők h i v a t á s á r ó l és művelő- déséről az abszolutizmus k o r s z a k á b a n ; Az i n t é z m é n y e s nőnevelés az abszolutizmus kor- s z a k á b a n " c. fejezetek beszámolnak arról, h o g y a nőmozgalom célja e b b e n az időben m á r csak az uralkodó osztály l e á n y a i n a k férfiakkal azonos szintű nevelése volt.
A hosszúra n y ú l t bevezető — mely azon- b a n csak j a v á r a Írandó a m ű n e k — értékes t á m o g a t á s t n y ú j t az olvasónak az utána kö- v e t k e z ő szemelvények értékelésében. A sze- m e l v é n y e k összeválogatása szerencsésnek m o n d h a t ó , m e r t képet ad az egész nőnevelési és nőemancipációs harcról SEWoviTStól —
BB U V S Z V E K O I I — TA K Á C S ÉvÁn — FÁ Y
AN D R Á S O R — KA R A C S TERÉzen és TE L E K I
BLANKÁn keresztül egész LÖ V E I I\LÁRÁig.
A válogatás és az egész t a n u l m á n y nem- csak a pedagógusoknak és a neveléstörténé- szek számára lehet érdekes, h a n e m művelő- déstörténeti vonatkozásai m i a t t t ö r t é n e t t u d o - m á n y u n k is felhasználhatja, hiszen liazai ösz- szefoglaló jellegű nőemancipációs m u n k a még nem jelent meg.
A magas színvonalú m a r x i s t a általánosítá- sok mellett nem feledkezik m e g a szerző az alapos filológiai és pedagógiai részletekig ha- toló elemzésről sem, hogy a k e t t ő szintézisé- ben hozzon létre egy igazi neveléstörténeti m u n k á t . É p p e n ezért venné örömmel a m a - gyar neveléstörténet, h a Orosz Lajos nőneve- lési k u t a t á s a i t t o v á b b folytatná, és a század- forduló mozgalmait mielőbb egy hasonló szintű t a n u l m á n y b a n a nyilvánosság elé t á r n á .
Kiss György
A P E D A G Ó G I A I S Z E M L É B E N 1962-BEN M E G J E L E N T N É Y E L É S T Ö B T É N E T I T A N U L M Á N Y O K B Ó L É S K Ö N Y V I S M E B T E T É S E K B Ő L
A Pedagógiai Szemle neveléstörténeti ro- v a t a az elmúlt é v b e n is közölte az egyre ki- szélesedő p e d a g ó g i a t ö r t é n e t i k u t a t ó m u n k a legértékesebb alkotásait. A kiszélesedést m á r az a t é n y is jelzi, h o g y a publikációk d ö n t ő többsége gyakorló t a n á r o k k u t a t á s a i n a k ered- m é n y e . E z a m u n k a a z o n b a n nemcsak szemé- lyi összetételében, h a n e m bizonyos mértékig t é m á j á b a n is kiterebélyesedett. A tizenöt m a g y a r neveléstörténeti t a n u l m á n y közül h a t o l y a n t t a l á l u n k , melynek megírása alapos hely- t ö r t é n e t i k u t a t á s t igényelt. Örvendetes t é n y ez, hiszen az e l m ú l t években éppen ennek h i á n y a j e l e n t e t t e a legnagyobb problémát át- f o g ó b b k u t a t á s a i n k számára.
A m a g y a r t é m á k o n belül a másik kellemes érzést kiváltó jelenség az, h o g y a kutatások z ö m e nem a régi századokkal foglalkozik, ha- n e m i n k á b b a közelmúlt,, a H o r t h y - k o r s z a k k ö z o k t a t á s i kérdéseivel, sőt m á r a felszabadulás u t á n i évek feldolgozásával is találkozunk egy t a n u l m á n y b a n . Maga az a t é n y , hogy egyre szélesebb k ö r b e n és u g y a n a k k o r kialakuló szocialista k ö z o k t a t á s ü g y ü n k szempontjából fontos,, elsősorban polgári nézeteket vesznek k r i t i k a alá a t a n u l m á n y o k írói, egy n a g y o n egészséges f o l y a m a t m e g i n d u l á s á t bizonyítja a neveléstörténeti feltáró m u n k á b a n .
Az örvendetes jelenségek mellett azonban mégis m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y a k u t a t á s o k és a közlemények n e m t u d n a k minden v o n a t - k o z á s b a n t á m o g a t á s t és segítséget n y ú j t a n i szocialista n e v e l é s t u d o m á n y u n k n a k . Első he- l y e n h i á n y o l j u k , h o g y a nevelés területei közül csak az értelmi- és esetleg az erkölcsi nevelés
kérdéseivel foglalkoznak a k u t a t ó k , és keve- sebb figyelmet szentelnek m á r a politechni- k a i nevelésnek, és u g y a n a k k o r egyáltalában nem t ő r ö d n e k az esztétikai és testi nevelés múltbeli t a p a s z t a l a t a i v a l .
B á r a fenti kérdésekről egyes szakfolyó- irataink (Énektanítás) említést tesznek, még- sem t a r t h a t j u k az eredményeket kielégítőnek.
É p p e n ma, amikor közoktatáspolitikánk oly n a g y súlyt helyez az esztétikai nevelésre, foko- z o t t a b b szükségét érezzük ezen a területen is .nemcsak a haladó h a g y o m á n y o k feltárásának, nanein a régi ízlésnevelés m a r x i s t a kritikájá- n a k is. B e m é l j ü k , hogy az elkövetkezendő k u t a t á s o k ilyen i r á n y b a is ki fognak terjedni.
A fenti megállapításunkkal v a n kapcsolat- b a n az a jelenség is, hogy a t a n u l m á n y o k né- melyike csak művelődéstörténeti vonatkozá- saiban t á r j a fel az a d o t t korszak problémáit.
N e m vizsgálják meg a szerzők a k i m o n d o t t a n nevelési kérdéseket m é g o t t sem, ahol erre lehe- tőség nyílik. A nevelési intézmények fejlődése kétségtelenül t á r g y á t képezi a neveléstörté- netnek, de soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek is csak egy n a g y o b b nevelési eszménykép érdekében születnek, és így r a j t u k keresztül a korabeli pedagógia céljai, törek- vései jelentik a k u t a t á s o k végcélját. A t o v á b b i feltáró m u n k á b a n , úgy véljük, ezt a szempon- t o t is érvényesíteni kellene.
Egyetemes neveléstörténeti vonatkozás- b a n jelentős t é n y e z ő k é n t m u t a t k o z i k be a m u n k á s m o z g a l o m pedagógiai elképzeléseinek feltárását célzó forrásközlemény. U g y a n a k k o r h i á n y o l n u n k kell, hogy egyetemes nevelés- 388*
