TAKÁCS E T E L
n y e l v t a n i m u n k a f ü z e t a z á l t a l á n o s i s k o l á b a n
Az 1972—73. tanévben jelent meg az általános iskolák számára készülő n y e l v t a n i m u n k a f ü z e t n e k az első — 5. osztályos — kötete. E g y évtizedes kísérletező m u n k a előzte meg a m u n k a f ü z e t e k bevezetésre kerülő v á l t o z a t á n a k kidolgozását, s ezek az évek a kísérletek közvetlen tapasztalatain kívül számos á l t a l á n o s a b b érvé- n y ű pedagógiai és metodikai tanulság leszűrésére is a l k a l m a t a d t a k . E z e k k ö z ü l szeretnék n é h á n y a t ismertetni.
Tevékenységformák a munkafüzetben
A m u n k a f ü z e t a tanítási órán feldolgozandó gyakorlatokat és o t t h o n i m u n k á r a szánt feladatokat tartalmaz. A kétféle megnevezés csak p r a k t i k u s a n k ü l ö n í t i el egymástól az iskolai, illetőleg o t t h o n i feldolgozásra javasolt f e l a d a t o k a t , volta- képpen azonos jellegű ez a k é t réteg: a gyakorlatok és feladatok e g y a r á n t a nyelvi elemekkel végzendő műveleteket tervezik meg és i r á n y í t j á k . A m u n k a f ü z e t t e h á t — lényegét tekintve — a cselekvéses tanulás eszköze, s ezt a t a n u l á s i for- m á t annál is könnyebben valósíthatja meg, mivel a műveletek a n y a g a — a m a g y a r nyelv — valamennyi tanulónak rendelkezésére áll. A „cselekvéses t a n u - l á s " fogalmi jellemzése helyett lássunk egy példát arra, mi a különbség az a n y a - nyelvi ismeretek r e p r o d u k t í v és produktív e l s a j á t í t á s a között! A rokon értelmű szavakról a következőket k í v á n j u k m e g t a n í t a n i : A rokon értelmű szavak h a n g - a l a k j a különböző, jelentésük azonos vagy hasonló. Az azonos jelentésű r o k o n értelmű szavaknak g y a k r a n eltérő a hangulata, s ebből következően h a s z n á l a t i köre is. A hasonló jelentésű rokon értelmű szavak jelentése k ö z ö t t f o k o z a t i (intenzitásbeli) különbség van. A helyesen m e g v á l a s z t o t t rokon é r t e l m ű szavak v á l t o z a t o s a b b á és kifejezőbbé teszik beszédünket és í r á s u n k a t .
Nyilvánvaló, hogy ezeknek a megállapításoknak a megértése, e m l é k e z e t b e vésése és reprodukálása egyrészt igen nehezen teljesíthető k ö v e t e l m é n y t jelentene az 5. osztályos tanulók számára, másrészt fölösleges is volna, hiszen a r o k o n értelmű szavak jellemzőinek tudomásulvétele az utolsó m o n d a t b a n megfogal- m a z o t t stiláris tanáccsal e g y ü t t sem járul hozzá a kifejezőképesség fejlődéséhez.
H a t e h á t azt a k a r j u k , hogy a tanulók v a l ó b a n elsajátítsák azt, a m i t a r o k o n értelmű szavakról t u d n i u k kell, akkor a f e n t e b b idézett információt le kell for- dítani a tevékenységek nyelvére: a t a n u l ó n a k olyan m ű v e l e t e k e t kell elvégeznie a rokon értelmű szavakkal, amelyek a közvetlen t a p a s z t a l a t é r t h e t ő n y e l v é n t a n í t a n a k . A nyelvtani m u n k a f ü z e t több egységben (több órán keresztül) fog- lalkozik a rokon értelmű szavakkal. Ebből a hosszabb feladatsorozatból i d é z ü n k n é h á n y példát:
1. Mit jelentenek az alábbi szavak? Rajzold le!
burgonya — krumpli kunyhó — ház — palota
2. Egyik kutya, másik eb. Mit fejez ki ez a szólás?
írjuk le a felsorolt szavak rokon értelmű p á r j á t !
macska — sertés — lepke — kukorica — lúd — bicikli — 3. Étlapok
Melyiket választanád a két ebéd közül?
Cs irkeaprólék-leves Szárnyasragu-leves
Ki tudja megfejteni, hogy mit mond ez a „betűrejtvény" a rokon értelmű szavakról? (H = hangalak, J = jelentés.)
5. „Fokozati különbség"? Mit jelent ez?
Két rokon értelmű szócsoportot sorolunk fel ábécé sorrendben. Válogassátok ki a két szócso- port tagjait! Azután írjátok le a főneveket nagyság szerint, az igéket pedig gyorsaság szerint fokozódó sorrendben!
Csermely, ér, folyam, folyó, forrás, fut, patak, rohan, siet, száguld, szálad, vágtat 6. Dolgozatjavítás
Melyik szót használta helytelenül az a gyerek, aki az alábbi mondatokat leírta? Húzd alá a helytelen szót, és írd le a mondat után zárójelben a helyeset!
Hazánkban változékony az éghajlat.
Szeged élelmiszeriparának világhírű terménye a szalámi.
Az egyiptomiak felfedezték a homokórát.
7. Melyik a párja?
Olyan szavakat sorolunk fel ábécé sorrendben, amelyekből rokon értelmű szópárokat lehet összeállítani:
birka, bokor, család, cserje, fennsík, juh, konzerv, medence, nemzetség, síkság, sziget, völgy, zátony Először keressétek meg és írjátok le a rokon értelmű szópárokat, azután mondjátok meg, miben hasonlítanak és miben különböznek a szópárok tagjai!
8. Mi a különbség?
Az alábbi mondatokban húzzátok alá a rokon értelmű szavakat, azután válaszoljatok a kérdésre !
Jobb félni, mint megijedni. (Miért?)
Van olyan ember, aki sokat beszél, de keveset mond. (Mit gondolsz az ilyen emberről?) Pista csak nézi, nézi a térképel, de nem látja rajta a Börzsönyt. (Mi lehet az oka?) 9. Péter takarékos. Pál zsugori.
í r j á t o k le néhány mondatban, hogy mi a különbség köztük !
Az idézett példák is m e g m u t a t t á k , hogy a „cselekvés" szóbeli megnyilatko- zásban, írásban, r a j z b a n ( m á s u t t : m a n i p u l a t í v tevékenységben, g y ű j t ő m u n k á - ban stb.) e g y a r á n t megnyilvánulhat; a „cselekvés" kritériuma — a m u n k a f ü z e t pedagógiai tervének értelmezésében — a nyelvi anyaggal végzett gondolkodási
Disznóhús spenóttal Grízes tészta, lekvárral
Sertéssült parajfőzelékkel Darás metélt ízes öntettel
4 .
. 4 1 5
műveleteknek valamilyen f o r m á b a n történő kifejezésre j u t t a t á s a . A „cselek- véses t a n u l á s " pedig azt jelenti, hogy mindezek a t e v é k e n y s é g f o r m á k „ t a n u l - sággal" j á r n a k : a tevékenységek a személyiségnek t a p a s z t a l a t o k b a n , ismeretek- ben való gazdagodására vezetnek, és m a g a t a r t á s á t a gondolkodás és a nyelvi megnyilatkozás tekintetében m a g a s a b b szintre j u t t a t j á k .
A cselekvéses t a n u l á s t irányító feladatsorozatnak m e g h a t á r o z o t t feltételeket kell kielégítenie annak érdekében, hogy k i t ű z ö t t céljai m e g v a l ó s u l j a n a k . E fel- tételek annak az oktatási szituációnak a tényezőiben a d o t t a k , a m e l y n e k köze- gében az oktatási eszköz alkalmazásra kerül. A n y e l v t a n i m u n k a f ü z e t az a n y a - nyelvnek — mint t a n t á r g y n a k — a lehetőségeit k í v á n j a érvényesíteni a t a n u l ó k személyiségének formálása, fejlesztése érdekében. A n y e l v t a n azoknak a nyelvi elemeknek — h a n g o k n a k , szavaknak és m o n d a t o k n a k — a t a n a , amelyek a valóság jelenségeit és viszonyait jelölik. E b b ő l következik a t a n t á r g y n a k az a lehetősége — és egyben kötelezettsége is —, hogy a h a n g o k k a l , s z a v a k k a l és m o n d a t o k k a l való foglalkozás során a valóságnak egy-egy jelenségcsoportjára irányítsuk rá a tanulók figyelmét. A nyelvi gyakorlatok t e h á t n e m öncélúak a b b a n az értelemben, hogy — kizárólagosan és l e h a t á r o l t a n — a t a n t á r g y i ismeretanyagnak (a nyelvtani kategóriáknak és a helyesírási s z a b á l y o k n a k ) a fel- dolgozását szolgálják, h a n e m éppen a. n y e l v t a n i kategóriák a d n a k a l k a l m a t arra, hogy a tanulók t á j é k o z ó d j a n a k a nyelvben t ü k r ö z ő d ő valóság egy-egy területén.
ROUSSEAU t a n á c s á t követve, az egyes nyelvi elemeknek — a s z ó f a j o k n a k , a mondatrészeknek stb. — feladatsorozatban való feldolgozása előtt f e l t e t t ü k a kérdést: mire jó ez ? Mit m u t a t meg ez a szófaj v a g y m o n d a t r é s z a gyerekeknek a világból, és mivel gazdagítja ő k e t ? így lett a feladatok szerkesztésének elsőd- legesen meghatározó elve a funkcionalitás — e fogalomnak nyelvi és pedagógiai vonatkozásában egyaránt..
,,Ha egy tündér megkérdezné tőled, hogy mi volna a három legnagyobb kívánságod, mit válaszolnál neki?" — kérdezzük az ige feltételes m ó d j á n a k fejezetében.
„Váltson takarékbetét-könyvet!" Ismered ezt a felszólítást? — kérdezzük, a z t á n azt javasoljuk, hogy figyeljék meg a gyerekek az u t c á n , j á r m ű v e k e n , újságok- ban, mire szólítanak fel a plakátok, hirdetések. (A t a n u l s á g — t ö b b e k k ö z ö t t — az igék felszólító m ó d j á n a k helyesírása.) A tulajdonnév fajtái a családnevek ere- detének vizsgálatára, az iskolában diáknyelvi névadással szerzett n e v e k n e k a gyűjtésére, képzeletbeli utazásokra, könyvekről, filmekről, színdarabokról foly- t a t o t t beszélgetésekre, egy elképzelt Gyermekváros intézményeinek elnevezésére a d n a k alkalmat. A melléknevek a minősítésnek, a minőségekkel való jellemzésnek a nyelvi eszközeként m u t a t k o z n a k meg a f e l a d a t o k n a k a b b a n a s o r o z a t á b a n , amely egyrészt színekre, f o r m á k r a , ízekre, állapotokra, h a n g u l a t o k r a , jellem- vonásokra stb. b o n t j a szét a semmitmondó , , t u l a j d o n s á g " - f o g a l m a t , m á s r é s z t ilyenféle feladatokkal t a n í t j a a gyerekeket a differenciált szemléletmód és a szabatos nyelvi kifejezés összefüggésére:
Sok a jó-ból is megárt
Írjatok a felsorolt főnevek elé — a jó helyett — más, kifejezőbb melléknevet!
ebéd szórakozás cipő hangulat időjárás példa ' film tanács
tanuló b a r á t s á g
A tevékenységek irányítására szánt oktatási eszköz megtervezésekor igen lényeges szerepe van a szerkezeti felépítés kidolgozásának, értve ezen az egyes feladatok belső szerkezetét éppúgy, mint a fejezetek felépítését és a tanév egész munkájának megtervezését.
A munkafüzet egyes feladatai — általában — a következő elemekből épül- nek fel:
a ) a tevékenységet elindító kérdés (probléma, szempont, utasítás stb.);
b) a tevékenység feltételeit biztosító tartalmi és formai „preparátum";
c) a tevékenység eredményének ellenőrzése.
a ) Amikor a feladatok szerkesztése során önmagunk számára megadtuk a választ a „mire jó ez?" kérdésre, akkor egyben arra is törekedtünk, hogy a feladat funkcióját a tanulók számára is nyilvánvalóvá tegyük. Ezért van címe a munkafüzet valamennyi feladatának, s ez a rövid — gyakran tréfás, játékos — cím egyes esetekben a problémafelvetés, máskor az érdeklődéskeltés és ráhan- golás, vagy pedig már a megoldást előkészítő útmutatás eszköze. A már idézett feladatokban is láthattunk példákat a címek szerepére; egy-két egyéb változat:
Ni. .. ni. .. ! Ez a címe annak a szövegnek, amelyik sok -ni végű szót tar- talmaz, s ezek közül kell a főnévi igeneveket kikeresni. — Ismered a „fucc" és a „sücc" igét .' Ennek a címnek a groteszk hatású írásképei a szóelemző írásmód szerepére, jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet. — Vándormadarak a mel- léknévi igenevek között. Ebből a feladatból azt lehet megtudni, hogy sok mellék- névi igenevet használunk főnévi szerepben.
b) A „tartalmi és formai preparátum" megjelöléssel arra kívántunk utalni, hogy a feladatok — a tanulók tevékenységének feltételeként — célszerűen kivá- lasztott és elrendezett nyelvi anyagot közölnek. Mivel a munkafüzetek sok száz feladatot tartalmaznak, s ez a „preparátum" minden esetben más és más módon készül el, erről a témáról itt csak annyit mondhatunk, hogy a feladatokat — tartalmi és formai szempontból egyaránt — egyértelmű világossággal kell meg- szerkeszteni annak érdekében, hogy a tanulók számára nyilvánvaló legyen:
mit, hogyan kell tenniük. A munkafüzeiben tehát a formának, az elrendezésnek is informatív szerepe van. Ennek illusztrálására két példát idézünk:
Melyik lehet az első szótag?
Ezt kell kitalálni és beírni a keretekbe.
bog-, bot-, gó-, hall-, hé-, fák-, pá-, tud-
8 Magyar Pedagógia 417
Mit kell beírni? Hová kell beírni?'
Találjátok ki! Segítségül csak ennyit mondunk: 2—2 magánhangzót a vers szövegéből.
Mikor én kicsike voltain, a kuckóba is bebújtam.
Fenyőfából tüzet raktam, kukoricát pattogattam.
(Népköltés)
1. ábra
c) M i v e l a m u n k a f ü z e t n e m az önálló, e g y é n i m u n k a e g y k ö z e , e z é r t a t e v é - k e n y s é g e k ellenőrzése a t a n í t á s i órán a t a n á r f e l a d a t a . A h á z i f e l a d a t o k a z o n b a n t ö b b f é l e v á l t o z a t b a n is i g y e k e z n e k b i z t o s í t a n i az önellenőrzés l e h e t ő s é g é t . A z e g y e s f e j e z e t e k e t lezáró h á z i f e l a d a t o k b a n p r o g r a m o z o t t f e l a d a t l a p o k o n „ p r ó b a - d o l g o z a t o t " írnak a t a n u l ó k , és e g y m e g a d o t t p o n t é r t é k t á b l á z a t s e g í t s é g é v e l é r t é k e l h e t i k , sőt o s z t á l y o z h a t j á k is t e l j e s í t m é n y e i k e t . M á s u t t is sor kerül e g y - e g y r ö v i d e b b , e g y s z e r ű b b s z e r k e z e t ű program m e g o l d á s á r a :
Melyik szóval? Mit kell csinálni? Megoldás Ellenőrzés
1. egyszerű b elelj a hogyan1 kérdésre ! 2. lesüllyed Képezz belőle befejezett
melléknévi igenevet! egyszerűen
3. egészséges írd le a felsőfokát elválasztva ! lesüllyedt
A k ö v e t k e z ő k é t f e l a d a t az ö n e l l e n ő r z é s e g y é b l e h e t ő s é g e t m u t a t j a b e : Figyeld a szó végét!
A jó megoldás jutalma: egy szál virág.
ablak, gally, néni, olló, orr, rügy Melyik szó végződik
— hosszú magánhangzóra
— rövid kétjegyű mássalhangzóra
— kettőzött kétjegyű mássalhangzóra
— kettőzött egyjegyű mássalhangzóra
— rövid magánhangzóra
— rövid egyjegyű mássalhangzóra?
Ilúzd alá a leírt szavak első betűjét, és keresd meg a virágot!
* Ez a feladat egy vetélkedő feladatsorozatában szerepel, szerkesztésének módja ezért nem
„egyértelműen világos", hanem éppen rejtvényszerű.
Nyelvtani kockajáték
Milyen szófajúak a felsorolt szavak? H a eldöntötted, karikázd be azt a betűt, amelyet a megfelelő szófaj r o v a t á b a n találsz!
Ige Főnév Melléknév Számnév
húszhatod R 0 B ü
húzhatod Gy L Zs j
öt-hat K Ö H E
ötöl-hatol S B A T
hatodik V Ly C Gy
hatodikos D F E U
meghalódik R M É Ny
egy Sz N 0 E
egység
s
K A Hegységes f Cs Y Z
sokaság G A I L
sokall Gy R F N
Helyesen határoztad meg a szófajokat? Megtudhatod, ha a bekarikázott betűket össze- olvasod.
Ami a m u n k a f ü z e t egészének szerkezetét illeti, az egyes fejezetekben és a fejezeteknek egymással való összefüggésében tervszerűen követik egymást az új ismereteket a nyelvhasználat szóbeli és írásbeli szintjén alkalmazó, m a j d a rendszerező, ismétlő és ellenőrző feladatok. A t é m a z á r ó ellenőrzés változatos formái („próbadolgozatok", ellenőrző dolgozatok) közül kiemelten is megemlítjük a „ K i m i t t u d ? " jellegű vetélkedőket. Ezek a h á r o m fordulóban megszervezett, csoportmunkára alkalmas versenyek, amelyeknek keretében pontozással érté- kelhető f e l a d a t o k a t oldanak meg a tanulók, egyebek között azt a célt is szolgál- ják, hogy a t é m a z á r ó ellenőrzést megelőző ismétlésre a versenyzés öröme és ösztönző h a t á s a motiválja a t a n u l ó k a t .
A munkafüzet ,,adaptivitása"
A t a n u l á s t i r á n y í t ó eszközökre általában érvényes az a követelmény, hogy
— a lehetőségekhez mérten — a l k a l m a z k o d j a n a k azokhoz a tanulókhoz, akik- nek a körében felhasználásra kerülnek. A' nyelvtani m u n k a f ü z e t n e k ebben a tekintetben az a sajátsága, hogy fokozottan figyelembe kell vennie az életkor jellemzőit, t o v á b b á a feltételezhető ismeretkört és nyelvi szintet, mivel a nyelv- tani m u n k a f ü z e t feladataiban kommunikációs kapcsolatot t e r e m t a tanulókkal:
szóbeli v a g y írásbeli megnyilatkozásokat vált ki belőlük, olykor párbeszédet is folytat velük. így t e h á t a m u n k a f ü z e t szövegeinek közvetlenül a tanulókhoz kell szólniuk, mivel enélkül n e m s z á m í t h a t u n k arra, hogy bekapcsolódnak az anyanyelvi képzés emocionális a l a p j á t m e g t e r e m t ő „beszélgetésbe".
A „ t a n u l ó k " azonban k o r á n t s e m jelentenek valamely homogén csoportot, hiszen nagyon is eltérő körülmények között m ű k ö d ő iskoláknak nagyon is külön-
7* -419
böző felkészültségű növendékei fognak tanulni a m u n k a f ü z e t b ő l . „ H o g y a n alkal- m a z k o d j é k a t a n á r az osztály 30—40 tanulójához, akik az ismeretek és készségek szintjében, érdeklődésben, m u n k a t e m p ó b a n v a l a m e n n y i e n k ü l ö n b ö z n e k egy- m á s t ó l ? " — szoktuk kérdezni, amikor a frontális o s z t á l y m u n k a p r o b l é m á i r ó l beszélünk. Hogyan alkalmazkodjék egy o k t a t á s i eszköz 120—130 ezer t a n u l ó - hoz, akik még a települési viszonyok tekintetében is szélsőségesen eltérő körül- mények k ö z ö t t élnek és t a n u l n a k ?
Egyetlen ú t látszik i t t j á r h a t ó n a k : a m u n k a f ü z e t n e k ahhoz kell alkalmaz- kodnia, ami minden azonos korosztályú t a n u l ó n a k közös vonása, az eltérő körülmények között m ű k ö d ő tanulócsoportok tanárai számára pedig — rugal- mas tervezéssel — a m u n k a f ü z e t anyagában való szabad v á l o g a t á s t kell biz- tosítani.
Mit t e k i n t h e t ü n k például az 5. osztályos t a n u l ó k közös v o n á s á n a k ? É r d e k l ő - désük irányában, gondolkodásuk m ó d j á b a n megnyilatkozó életkori s a j á t s á g a i k a t a fejlődéslélektan jellemzi. Pedagógiai t a p a s z t a l a t o k b ó l ismerjük az alsó és a felső tagozat közötti á t m e n e t problémáit, de t u d j u k azt is, hogy az ötödikesek i n k á b b csak bizonyítványosztáskor érzik ezeknek a p r o b l é m á k n a k a n y o m a s z t ó súlyát, év közben jókedvűen töltik n a p j a i k a t az iskolában. A n y e l v t a n i m u n k a - füzet az ötödikesek érdeklődéséhez, gondolkodásához, tevékenységre v á g y ó é l é n k:
ségéhez, j á t é k r a és t r é f á r a mindig kész jókedvéhez_ alkalmazkodik. H a v a l ó b a n
„ s z a k a d é k " v a n az alsó és a felső tagozat között, akkor elsősorban az a n y a - nyelv az a t a n t á r g y , amelyik átsegítheti a t a n u l ó k a t ezen a szakadékon. A h a n g t a n , a jelentéstan, a szó szerkezete, az igémódok stb. már felső tagozatos „ t a n a n y a g " , de a t é m á k , amelyeket a n y e l v t a n n a k ezekben a fejezeteiben szóba h o z u n k , a verses és prózai szemelvények, amelyeket idézünk, jólesően ismerősek és b a r á t - ságosan kedvesek lehetnek a 10—11 évesek számára.
• Az ötödik osztály első n y e l v t a n ó r á j á r a egy mesét közöl a m u n k a f ü z e t , még- pedig „'nyílt" mesét, amelyet a t a n u l ó k n a k kell beféjezniük:
Ki az okosabb?
Mátyás király idejében élt e g + k i s faluban egy okos legény. Azt beszélték róla, hogy nincs nála okosabb az egész országban. így is nevezték: Okos Péter. Mátyás király elhatározta, hogy próbára teszi Péter okosságát. Elhívatta az udvarába, és így szólt hozzá:
— Van nekem egy okos vitézein, a pajtásai úgy hívják, hogy okos Pál. Meg akarom tudni, hogy melyik az okosabb: Péter-e vagy Pál. Három kérdést teszek fel. Aki okosabban felel, itt marad a királyi udvarban, és annyi kincset adok neki, hogy övé lehet a legfényesebb palota Budán. Akit pedig az okosabb legyőzött, az visszamegy a falujába, de még az Okos nevet is elve- szem tőle.
Az első kérdés:
Ki a legkedvesebb a világon?
Pál így felelt:
Nagyon kedves minden kiscica, de Mátyás
•király Cirmi cicájánál nincs kedvesebb a
•világon.
A második kérdés:
Pál így felelt:
A királyok mind nagyon gazdagok, de Mátyás király köztük is a leggazdagabb.
Péter így felelt:
A legkedvesebb a világon az édesanyánk.
Péter így felelt:
Van, ami a leggazdagabb embernél is gazda- gabb, de nála nincs gazdagabb a világon.
A leggazdagabb a föld.
Ki a leggazdagabb a világon?
A h a r m a d i k kérdés: • Mi a leggyorsabb a világon?
Pál így felelt: P é t e r így felelt: - • . Mátyás király R á r ó lovánál nincs gyorsabb A leggyorsabb a világon a gondolat,
a világon !
Fejezzük be a m e s é t ! .
— H o g y a n d ö n t ö t t Mátyás király? Melyik legényt ítélte o k o s a b b n a k ?
— H o g y a n nevezték e z u t á n a z t a legényt, amelyik visszatért a f a l u j á b a ?
Ez a mese — az egyszerű és az összetett mondatok megfigyeltetésén kívül — arra ad alkalmat, hogy a tanulók az igazságtevő király szerepében döntsenek, tehát szabadon nyilatkozzanak meg egy olyan szituációban, amelyben egy osto- bán hízelgő legényről az erkölcsi igazságszolgáltatás képviselőjeként m o n d h a t n a k ítéletet.
Ez a bevezető mese jelzi a munkafüzet pedagógiai szándékait, és már előzetesen válaszol a következő kérdésre:
Nevelhet-e a nyelvtani munkafüzet ?
E kérdés feltevését a programozott oktalás irodalmának sokszor, sok helyütt olvasható megállapítása indokolja. Az elmúlt évtizedben, amikor az oktatást objektiváló programozott tankönyvek elméletével és gyakorlatával ismerkedtek
— világszerte — a pedagógusok, érthetően felvetődött a t a n á r és az oktatási eszköz kapcsolatának, együttműködésének kérdése. Azok a szerzők, akik ebben a kérdésben állást foglaltak, szinte egyhangúan egy olyanféle munkamegosztást tartottak természetesnek, amelyik tanításra és nevelésre tagolja szét a pedagó- giai tevékenységet: az oktatási eszköz (a program) felmenti a t a n á r t a sablonos rutinmunka alól, a t a n á r n a k így több ideje j u t a nevelésre.
A nyelvtani munkafüzet a tanulást irányító eszközöknek egyik változata.
Kísérleti kipróbálásának tapasztalatai azzal a tanulsággal jártak, hogy a taní- tásnak és a nevelésnek ilyenfajta szétválasztását a pedagógiai valóság cáfolja meg. Sem az oktatási eszköz, sem a t a n á r nem töltheti be irányító szerepét az oktatási folyamatban a tanításnak és a nevelésnek együttes, egységes vállalása és megvalósítása nélkül.
A neveléslélektan alaptételei közé tartozik az a megállapítás, liogy a tulaj- donságok a tevékenységben, a tevékenységek által fejlődnek, formálódnak. Ami- kor olyan oktatási eszközt adunk a tanulók kezébe, amelyik óráról órára és az otthoni m u n k á b a n is tevékenységét kíván, és a tevékenységeknek a személyiség egészét megmozgató formáit váltja ki belőlük, nyilvánvalóan nem lehetünk közömbösek a személyiségvonások iránt sem, amelyek ezeknek a tevékenységek- nek a hatására kialakulhatnak.
A nyelvtani m u n k a f ü z e t megtervezetten törekszik az anyanyelvvel való fog- lalkozás lehetőségeiből adódó nevelő hatások érvényesítésére. A nyelvtannak a valóság viszonyait tükröző rendszere önként kínálja az értelmi nevelés lehető- ségeit; az irodalmi szemelvények nyelvi elemzése az esztétikai nevelés eszköze.
Az erkölcsi nevelésnek a tanulók életkorához igazodó alkalmaira az idézett mese m u t a t o t t példát. Rendszeresen hivatkozik a m u n k a f ü z e t más t a n t á r g y a k
— a történelem, földrajz, biológia, számtan stb. — ismeretanyagára, fogalom- készletére azzal a céllal, hogy hidat építsen a t a n t á r g y a k között, és a nyelvi tudat szintjén integrálja a t a n t á r g y a k r a széttagolt ismeretköröket.
421;
A nyelvtani m u n k a f ü z e t sokféle célkitűzése, feladatvállalása abból a t é n y b ő l adódik szükségszerűen, hogy t á r g y a és anyaga — az a n y a n y e l v — a világgal való megismerkedésnek és az emberek közötti k a p c s o l a t o k n a k az eszköze. Ügyel- n ü n k kellett arra is, hogy a tanulók ne érezzék e sokféle f e l a d a t t e r h é t , s ú l y á t , h a n e m derűs és vonzó foglalkozások közvetítsék s z á m u k r a m i n d a z t , a m i t a m u n k a f ü z e t feladatai a m a g y a r nyelvről és a nyelvben t ü k r ö z ő d ő valóságról elmondani k í v á n n a k .
A t a n í t á s és a nevelés — lényegét tekintve — k ö z v e t í t ő szerepet t ö l t b e a t u d o m á n y o k által értelmezett valóság és a t a n u l ó k , a felnőttek és a gyerekek világa között. A nyelvtani m u n k a f ü z e t azzal a szándékkal vállalja ezt a k ö z v e t í t ő szerepet, hogy „a kicsik" és „ a n a g y o k " kapcsolatában olyanféle h a r m ó n i a való- suljon meg, m i n t amilyenről egyik példaszövege beszél:
Az én gazdám Juhász Palkó, el n e m h ú z n a tőle h a t ló.
Az én g a z d á m síppal hí, édes f u r u l y á v a l hí,
táncolok, táncolok, táncolok neki.
( WE Ö R E S S Á N D O R : A z a r a n y s z ő r ű b á r á n y )
