Tejipari üzemeink

Inl-lni-IllllunlInn-.anonnnnnnnnnnno—n...-u-'n'—annu-nnnn-n-o-n-n-nnnnun-lnii-nnc-c-unu-n-n-n-l-u-n '

MEZÖGAZDASÁG e

Tejipari üzemeink.

Les exploitations laitieres en Hongrie.

Késume. Les exploitations Iaitiéres ayant une licence dtindustríe (vendant plus de 50 litres de Iait par jour) ont vendu en 1931 3,111.749 hl de lait, soit 19% de la production Iaitiére. De cette derniére, ú.9% ont été consommés par les producteurs ou transformés par eux en beurre, fromuge, etc.; 32"o ont été directement vendus aux consommateurs ou aux marchands vendant moins de 50 Iitres de Iait par jour.

Des guantités de Iait apportées aux dites ex—

ploitations, 33'7% ont été recueillis des producteurs

par les établissements eollecteurs et 66'3% par les exploitations fabriguant des produits Ia'itiers.

Du Iuit mis en vente par les exploitations Iaitíeres, 42'3% ont été fournis par des domaines et 57'7%

par de petites exploitations agricoles. Sur les guan- tités de Iaít fourníes par ces derniéres, 42'9% ont été recueilIis par des coopératives et 57'1% par dtautres. La vente du [ait dans les cooperatives a donc été assez considérable, guoígu'elle nty ait pris un développement notable gue pendant les dim der-

níe'res années. ,

A Budapest, la consommation de Iait a accusé en 1931 une diminution de 4'5% par rapport d Pannée préce'dente. Calculée par téte et par jour, elle y a baissé de 3'8 décilitres en 1929 d 3'5 en 1930 et á 3'3 en 1931.

Pour augmenter la production et [temportation du lait et rassurer Ia clientéle étmngére, on a fait une Ioi ordonnant de munir dtune margue chague produit Iaítier fabrígue' sous Ie contróle de IlEiat.

Depuis (Iue Ie beurre est pourvu de mamue, les ezr- portations de beurre hongrois ont considérablement augmenté, stélevant de 5.397 (1 en 1929 (année de la mise en vigueur de la 101") d 15.564 en 1930, 61 18.441 en 1931, d 20.395 en 1932. En 1929, seals 57'5% du beurre experte e'laient munis de margue, contre 85'3% en 1930 et 88'8% en 1931.

*

A gazdaságok a termelt tejnek egy jó részét saját gazdaságokban használják fel. A fennmaradó tejmennyiséget azután részben a közvetítő kereske- delem kizárásával közvetlenül a fogyasztóhoz jut—

tatják el, részben pedig a kisebb (napi 50 liter'en aluli) forgalmú kereskedők, illetőleg az iparengedély váltására kötelezett nagyobb (napi 50 literen felüli) forgalmú üzemek útján értékesítik,

Az elkallódott mennyiséget leszámítva az 1930.

évben termelt tejnek 487 %-át a termelők fogyasztot- ták el, illetőleg dolgozták fel tejtermékekre, 32'5%—a közvetlenül a fogyasztóknak és a kisebb forgalmú

§

kereskedőknek adatott el, végül 18'8%-a az ipara engedélyes tejüzemeknél értékesittetett.')

Az 1931. évre vonatkozólag, adatok hiányában;

nem áll módunkban a teljes tejforgalom alakulását figyelemmel kísérni, e helyen most csak az ipara engedéllyel rendelkező tejüzemekről és arról a tej mennyiségről adhatunk számot, amelyet ezek a tej?

üzemek vettek át és hoztak forgalomba.

Az 1931. év végén hazánkban 2.117 iparenge—r déllyel bíró tejüzem működött. Ezeknek a tejüze—A meknek (l. az 1. számú kimutatást) 8'5%—a még 1910 előtt, 7'4%-a az 1911—1920, 22'1%—a pedig az 1921—1925. években alapíttaitott; az 1926 1931—ben

létesített tejüzemek tehát az 1931. év végén üzem- ben volt összes twejilzemeknek nem kevesebb, mint 62'0%-át adták. Ezek szerint tehát az utolsó 6 évben több életképesnek bizonyult üzem alapíttatott, mint azelőtt együttvéve. Megjegyezzük azonban, hogy a, legnagyobb forgalmú üzemek általában régebbi ala—- prításúawk.

Az üzemek létesítésének tempója amennyire az az 1931. év végén működő üzemek száma alapján megítélhető —— évről évre emelkedő irányzatot köve——

tett. Az 1911—1915. évek átlagában 10, az 1916—1920._

években átlag 20, 1921—192'5—ben átlagosan már 93 üzem létesült és a következő években is —— 1930 ki——

vételével — állandóan több üzemet alapítottak, mint

a megelőző esztendőben.

Mindezek az adataink azt mutatják, hogy a tejüzemek az ország területét legutóbb már jóval sűrűbben hálózták be és a tejértékesítésben is sok—

kal nagyobb mértékben vettek részt, mint a korábbi években.

Az 1931. év végén mintegy 1.452 köz—ségiinkben és városunkban, vagyis az összes községeknek és városoknak 42'5%—ában volt tejipari üzem. Az ország többi (1.967) községében ellenben a tejét-té—

kesítésnek és tejellátásnak ezek a szervei nem jutot—

talk szerephez, mert ott a termelők részben közvet—

lenül a fogyasztóknál, részben a kiskereskedelem- ben értékesítették tejfeleslegüket, mezőgazdasági vidékeken pedig a lakossag legnagyobb hányada termelő és egyben fogyasztó is,

Köztudomású, hogy a tejtermelés az ország- részek közül a Dunántúl a legnagyobb arányú. A tejnek iparengedélyes üzemek útján való forga—

lombahozatala ezért ott terjedt el a legjobban.

Ebben az országrészben a községek és városok 59'6%-ána.k területén iparengedélyes tejüzem műkö—

dik. Az Alföldön az ilyen tejüzemmel rendelkező 1) L. a M. Stat.

ill—124. ].

Szemle 1932. X. évf. 2. sz.

__94—

11933

mm,—___,—

1. A tejüzemek alapítási év szerint az 1931. év végén.

Les exploitations laitiéres ci la fin de 1931, suivant l'anne'e de leur fondation.

§ A tejüzem alapítási éve —— Année de la fondatiou des exploitations laitz'éres

Országrész § 1910

;; ' Régions 1323; %% 13.330— 1334; 1926 1927 1928 1929 1930 1931

;;SW ... , _ , 1910

T_.,__W__,,_, _ _ _ __ _______

§ Dunántúl —— Transdanubie . . . . 160 43 81 378 104 127 135 201 188 267

Alföld —— Grande Flame . . . . 12 14 17 73 19 28 27 51 53 47

_.É, Észak — Nord. . . 9 — 4 16 5 8 9 16 8 20

§ Magyarország —— Hongrie . . I 181 54 102 467 128 163 171 268 249 834

_. Ebből ——Dont: gyüjtötelep mrétablis— §

; sem ents collecteurs 64 30 67 291 85 101 113 173 172 237

* feldolgozó üzem — eac-

§ ploitations fabm'guant

§ des produits laitiersv 117 24 35 176 43 62 58 95 77 97

il

községek és városok aránya már 26'7%—ra, Északon (pedig 9'4%-ra száll alá, bizonyságául annak, hogy

a tejtermelés és tejgyüjtés ott sokkal alárendeltebh jelentőségű, mint a Duna jobb partján.

Országos átlagban egy feldolgozó üzemre 1'7

;gyüjtőtelep jut. Érdekes, hogy amíg Dunántúl az egy feldolgozó üzemre esö gyüjtötelepek száma 20, addig az Alföldön ez a szám csak 0-9, mert itt kevesebb a gyüjtötelep, mint a feldolgozó üzem.

Az Alföldön kimutatott nagyüzemek tekintélyes hányada ugyanis a székesfővárosban és annak kör- myékén helyezkedett el, ezek pedig a szükséges tej-

*mennyiséget részben közvetlenül az uradalmaktól, részben pedig a dunántúli tejgyiijtők és ottani fiók- jai—k útján szerzik be. Emellett, mint már említettük,

* 2. A tejüzem jelleg szerint az 1929—1931. években.

.Les ezploitations laitiéres suivcmt leur caractére en 1929—31.

A tejszövetk. tagok

A tejüzemek _..Ex" Membres des coopé—

plotlatzons lattwres ratíves laitiéres

!

* v;

' : m0

_.

_.e .-._

1 o

' "§

Ev, :(

. ' . N

orszagresz !

.

, !

Annexes ?

et régions

communes0171ilyadesexploitationslaitiéres fabriguanidesproduilslarííers nombredeleursparisLFÚfleíYE—S' nombzedeleursvaches

exploiíatíonslaitiáres közülszövetkezetialaponműködik dontcoopérah'ves

G)üjtótelepésfölözőállomás—établis— számaösszesen—nombretotaldes száma——lmrnombre üzletrészeinekszáma teheneinekszáma

Tejüzemmelbíróközségei;száma—Nombredes

. 31.359

t

1929 1.283 711 1994 335 41.225 63.975 67.033 1930 , 31.377 1.227 756 14983 388 7.375 72.778 75.956

1931

Dunántúl ;

Transdanubíe 51.192 1.119 562 1.681 340 41.810 67.239 69.105 Alföld- Grandej*

Plaine _ 3 196 159 182 341 55

Észak —— Nord i 641 55 40 95 27 3.978 4.729 4.963 Össz. —— Total §L452§ l.333§ 784 2.117

az Alföldön a tejtermelés és tejgyiijte's egészen szűk keretek között mozog.

A tejüzemeknek 1930—ban 19'6%-a, 1931—ben pedig 19'9%-a szövetkezeti alapon működött. (L. a 2. számú kimutatást.) Egy év alatt a szövetkezetek száma 8'8%-kal, a szövetkezeti tagok száma 1267—

kal, a tagok tehénállománya pedig 12'9%—ka1 növe—

kedett. A szövetkezeti mozgalom munkájának ered—

ményességét mutatja, hogy a tejszövetkezetek tag- jainak 1911—ben a régi magyar anyaországban ösz—

szesep 97.658 db, 1931 végén pedig a mai határokon belül 85.743 db. tehettük volt. A szövetkezeti tej- éntlékesítés szolgálatában álló tehén—állomány leg—

utóbb tehát már csak 12'2%-ka1 maradt el a régi

terület tejszövehkezeteinek tehénlétszámától, de min—

denesetre tetemesen nagyobb volt, mint a mai terü- leten a háború előtt.

A termelők (1, a 3. számú táblát) 1930—ban 3,101.538 hl, 1931—ben pedig 3111749 hl tejet szál—

lítottak az üzemekbe. A tejforgalom tehát evy év alatt csak egészen kis mértékben, mindössze 03/—

kal növekedett. Ha a népesség időközi gyarapodá—

sát 1) is figyelembe vesszük, az üzemek tejforgal- mában —— a tejtermékek exportjának számszerű emelkedése ellenére —— legjobb esetben is csak stag—

nálást állapíthatunk meg.

A gyüjtötelepok és feldolgozó üzemek tejfor—

galma 1931-ben a következőképen alakult:

A beszállított tej mennyisége hektoliter %

Tejgyüjtő telepeken . . 1,050.163 337 Feldolgozó üzemekben . 2'063ÉÉW__ 66'*É__, _

Együttvéve 3,111.749 1000

Az üzemek lejforgalmából tehát legutóbb a gyűjtőtelepek egyharmaddal részesedtek; ezeknek a tejértékesítő szerveknek az a legfőbb feladata, hogy a kisgazdaságoknak viszonylag kisebb mennyiségű 1) Az 1931 végére kiszámított népesség 0'5%

kal volt nagyobb, mint az 1931. l. l-én végrehajtott népszámlálás alkalmával megállapított lélekszám.

2. szám, ^__95—

3. Az üzemek tej- és tejszínforgalma az 1929—1931. években.

Lail et créme produits el repus par les emploilafions lailiéres en 1929—31.

1933

.. , A nyert és a kész állapotban átvett

Az uzemekbe beszálhtott [Jréme oblnme et nme

tej összesenl) _ " W §

Ouantités dalait telb01 p. ,, . ,. "

fe€14135_t17§1?' 185 Du lail regu par les exploitations, Hümm! 0900le)

exp o; a tons

: ., r—

ÉV, 2 13 ;: on a [all ki,??— ; ?; § :; on mufajt §": : $ 33

§ ,, *— ;_v.__,._,,_ ,_ w ; ; a) e: ,_._________ __ '343 :, §;

országrész .s an: ;": 3, a : 317,— 3 in ;

§ 33 hm?. _g 25: ɧ§ szig

Années et 52 "E FW §; 53 %% 'A Hg 0 Ég %; §;

,. § Aa §§w § : gum—83 § lűwa ::a §:§§

"920718 § § éti? §:É §§ .;§ D§É§ 553. § cég 1375 gy.—35:

§§ §: :ÉI :§ .:§:§§§ §:;§§ % §§z §; :%s;-

! § : gt izü; § ; § § 35353 war—§ § § mis 392: után—§...

B §. 03 ÁmüN :o ,,,__,,,,_, _.ZUE *- m _wN'N ,7" ,,mw,,,,,,,_343—2 omiit§

u.; NS: s:_§ Mg _m;: "13 a_ü- ne ":z'""

B ":: zzz: E 5 n 2 e feldolgoztatott 25 : ie B az E E § t'eldolgoztatott es E §. 3—3— É'. ; .:

hektoliter—hectolztrrs %.KÉÉÉÉ

; __ ! __ ; ,;W-W,

1929 2,788.977 811361822661 1,056.125 241.166 12.949 1,467.437 166.875! 41.447 109.382; 540 15.506 392 1930 .1991 . 3.101.538 711033 722226 l,417.665 215.761 16.301 1,440.618 228845 59.779 148056; 31? 15.705 223

1 .

Dunántúl—Dansdanubie 1,778.065 347004 571321 1,179.475 223847 1.177 148154.L 494569 77.408§113.240§ 107 34814 81 Alföld — Grande Plain: . 1,245.152 330.590 111.463 292.955 7.668 16.309 1,147.347l 55.787 3. : 36.473; 120 15.535 67 Eszak — Nord . . . 88.532 6.788 25.545 30.010 1.998 98 37.66 ! 5.140 9.595É 2.487; _ 108 —

Összesen _ Total l 331749, 684382 703929 ulo—2.440 233513 17.584 1,333.66s'11255.496f 83.(i.53152.l.30§ 231; %19457 ns

; !

l !

1) AZ adatszolgáltatásra nem kötelezett uradalmak stb. által feldolgozott és a tejüzemelibe kész állapotban beszállított tej-

termékek előállításához felhasznált tcjmennyiségek nélkül. —— Sans les guantllés de lail cmployües. par les dumal/Ms, etc., LIMl nietaient pas obligés de fourm'r des données, á la production des produits de lail tra/zsportés dans Its exploilaíions laitiéres.

2) Az adatok az előző rovatban közöltekben is bennfoglaltatnak. — La rubrigue préccdenh' comprrnd les données indít/ném [vi.

.tejtermését összegyüjtsék. A xgyüjtőtelepe'k a hozzá—

juk beszállított tejnek 40'4%—át lefölözték, 1'8%—árt helyben közvetlenül

*0'1%-át alkalmazottaknak járandóságként kiszol—

Lgáltatták, Végül 57'7%—át pedig más üzembe elszál- .lították.

a fogyasztóknak eladták,

ben uradalmi

beszállított tejmennyisógeken

hoznak forgalomba,

alakítanak tejtermékekké, a termelőktől közv-etlenül felül 1931-ben más üzemektől még mint-egy 684382 hl. tejet vettek át.

A feldolgozó üzemek, amelyek legnagyobb rész—

tejet illetőleg

A más üzemektől származó tejnek 40'6%-át a feldol-

4. A tejüzemekben előállított tejtermékek az 1929—1931. években.

Produits lailiers fabrigue's en 1929—31 par les emploitatíons laitl'éres.

! A z e 1 ő 51. 1 1 i t 0 tt , , W

é ;) § ? és kész állapotban átvett fg § § [ §

i m (3 % Fromageons produits ou 1'L'_C1!S , Raul "3 % §

§ 'a 5 par flies f § lgi; § ; §

; § A; —— __._.H_.._,, ef ig :! § ; §

t § : §§ túróból i ÉÉÉíiÉ § u;

Év, országrész § § ! §§ % § ;í _; ; §, .; ;gg ;; § l 1

.. : Her—— V: N "atm: :: § " .: %s *; 's

_ 3 E $$$ :: § gk.—§ fő,—"G "5 :S_ "9.

Années et régzons $ k. (g : ; 1294 E § :. § .va E S:; E' : . ! —:w;.

own Ha 3 :_—_'5lx—'§z§ § l % cm 610

l ! Des §? vr— Einctggíx—a _ l . ;; ÉS

_ .— §§l m * Grayson: ! —_ sg §§ %

§ § :%8 m$. ' 31.823??— ; §§w§§§s §;

—______,§w—g És "8 —'f:**m§g§s§ ce $$$ " '" ,

métermázsa ÉÉ'Z ÉLL ? E 2 * 0 35.33; agg métermázsa

g métr. ággá m é t e r m á 7. s a ; 33 (; méh".

l a l l ' * 1

1929 . 40.694 24.799 1 624 525 69.099 24.527 15.339; 29.233;1025136702906 6834.311í2.872 1930 . 56048 22.662 1.852 229 74000 31.385 17.465 25.150;l.694f4.71632.500 725;4.215c3.415

, 1931 ' ' ,

Dunántúl * i ;,

Transdanubíe. . . 42.587 22.682 1.159 142 25.751 9.643 1.963 14.1450084; 74 52 367i 3l ——

, Alföld—Grande Plains 14.529 745 527 933 13.904 798 2.354 10.752! w ; 785 1.782 314704 975 . Eszak —- Nord 980 207 —— —— ] 1.366 190! —— ; 1.176l —— l _. § 15 —— §1.508 502

l Összesen -— Total 58.096i23634 1.686 1.075 41.021 10.631 4.317526.073§1..0947 859 1.849 3703621511477

. ! , :

Jegy zet: Előállittatott1929-ben 24'ezer, 1930—ban 20 ezer, 1931-ben 22 ezer palack gyermektej, 1929-ben 5 ezer, 1930.ban 20-ezer. 1931-ben 7 ezer palack tej cukor-betegeknek. — Nota: Il a été produit:

en 1929, 24 mille bouteilles de lait pour enfomts; em 1930, 20 mille; en 1.931, 'boute'llles de lait pour dlabe'tigues; en 1930, 20 mille; m 1931, ? mille.

r):

;..N) mille; en 19.29, 5 mille

2. szam.

...%— ₁₉₃₃

gozó üzemek saját gyiijtőtelepei, illetőleg fiókjai, 59'4%-át pedig idegen üzemek szállították. Az üze- mektöl átvett tejet a kétszeres számbavétel elkerü- lése végett nem itt, a termelők tejszállítmányainál, hanem csak az egész forgalom részletes kimutatásá- nál (a 3. és 4. sz. táblázatban) vesszük figyelembe.

A feldolgozó üzemek külön—külön kimutatják, hogy az uradalmaktól, továbbá közvetlenül és szö—

vetkezetek útján a kisgazdáktól mennyi tejet vettek át. A gyüjtötelepek által szolgáltatott adatokból ellen—

ben már csak a beszállított összes tej és ebből az a mennyiség állapítható meg, amely a tejszövetke—

zetekbe tömörült kisgazdák termeléséből származik.

Arra nézve tehát, hogy az uradalmi tehenészetek és a szövetkezetekbe be nem lépett kisgazdaságok a tejgyüjtőtelepek útján mennyi tejet értékesítettek, számszerű pontos adataink nincsenek. Köztudomású azonban, hogy az uradalmak majdnem kizárólag csak nagyüzemekkel állanak összeköttetésben, bár meg van a lehetősége annak, hogy a nagytermelők az értékesítésre váró tejtermésiiket nem a viszony- lag távolabb fekvő nagyüzembe, hanem a termelés helyéhez közelebb levő gyüjtöttelepre szállíthassák be. Mindazonáltal a gyüjtőtelepeken átvett uradalmi tej mennyisége egészen minimális és a gyiijtőtelepek egész forgalmának legfeljebb 5%—ára becsülhető.

Érmek figyelembevételével végzett számításaink sze—

rint az üzemekben értékesített lej 1931-ben szárma- zás szerint a következőképen oszlott meg:

A z üzem ekbe beszállított tej hektoliter 0/0

Uradalmaktól . . 1,317.925 42'3

Kisgazdaságoktól

a) szövetkezeti alapon 77027 6 248 b) nem szövetkezeti alapon . 1,023.548 32'9

(a—l—b) együtt . . . ". . . . 1,793.824 57-7

* Osszesen 8,111.749 100'0

Ezek szerint tehát a lejüzemek által átvett tej—

nek az uradalmak 42'3%—át, (1 kisgazdaságok pedig :57'7%-át szállították.

A 100 kataszteri holdnál kisebb gazdaságok 1930—ban!) az ország tehe'nállományának 86'9%—a felett rendelkeztek és a termelt tej mennyiségéből 82'6%-kal részesedtek, Az 1931. évre vonatkozólag ezek az adatok ugyan nem állanak rendelkezésre, de a termelésnek és az értékesítésnek ilyenkópen való tagozódásában % mint az az üzemek tejforgal- mának ala—kulásából is megállapítható —— valószínű- leg lényeges eltolódás egy év leforgása alatt nem

történt, úgyhogy a most ismertetett arányszámok nagyjában az 1931. évre is alkalmazhatók. Ezek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a klisgzdaságok az iparengedéllyel rendelkező üzemek tejforgalmá- ban kisebb mértékben vesznek részt, mint a terme—

lesben. A kisgazdaságok ugyanis saját szükségleteikre viszonylag jóval nagyobb mennyiségű tejet tartanak

1) L. a Szemle idézett számát.

vissza, mint az uradalmak. A termelt tejnek a kis—

gazdaságok csak 46'2%—át adják el, az uradalmak, ellenben 73'6%—át értékesítik eladás útján. A kis—' gazdaságok tejfeleslegüket jórészben közvetlenül a, fogyasztókhoz szállítják és mert rendszerint kisebb mennyiségű tejtől van szó, a kisebb forgalmú kereskedelem útján hozzák forgalomba; így orszá—

gos viszonylatban, iparengedélyes tejüzemhez csak, kis hányad kerül.

Adatainkból kitűnik még az is, hogy a kis-—

gazdák szövetkezeti tejszállítmányai az üzemek lej—

forgalmának legutóbbi már kevés híján egy negyed részét tették. A szövetkezeti tejértékesítés a háború alatti visszaesés után csak az utolsó 10 évben vett., nagyobb lendületet, az eddig elért eredmény tehát,—r'"

elég számottevő. A szövetkezeti mozgalom további;

térhódításának azonban még mindig van lehetőségen : mert elég tekintélyes az a tejmennyiség, amelyik az " * kisgazdaságokban nem értékesül kellően.

A szövetkezetek eddigi munkásságának eredmé—

nyességét igazolják következö adataink is, melyek.

az egy üzemre kiszámított átlagos tejiorgalom ala—

kulását mutatják be iizemfajták szerint:

Kisgazdáktól Uradalmaktól és

.. . k* g ld'któl Ált —

520533;er nemsízlÉígslnkezeti lábán begyűjtötttej

l i t e r

Gyüjtőtelepen 152.527 61.675 78.782?

Eeldolgozó üzemben 226569 273108 262957 Uzemben általában 182530 138140 146989:

A gyűjtőtelepeken a szövetkezeti kisgazda—tej átlagos forgalma tehát sokkal nagyobb, mint a nem szövetkezeti alapon begyűjtött, de majdnem kizáró- lag ugyancsak kisgazdaságokbót származó tej átlaga.

Adataink mindenesetre a szövetkezeti tejgyüjtés, szervezettségének fölényét mutatják a többi tejgyiij—

tökkel szemben.

A feldolgozó üzemeknél az uradalmi és a kis- gazdáktól nem szövetkezeti alapon begyűjtött tej átlaga már némileg meghaladja a szövetkezeti tej átlagos forgalmát, mert a feldolgozó nagyüzemek elsösorban a velük szerződéses viszonyban álló urav dalmaknak nagy tejszállítmányaira alapítják for—

galmukat. A feldolgozó üzemekbe közvetlenül a ter- melőktől érkezett tejnek az uradalmak ugyanis nem kevesebb, mint 61'4%-át szállítják.

ltst figyelembe kell vennünk még a székesfővá—

ros különösen nagyarányú forgalmát is, amely jó részben nem szövetkezeti alapon működő nagy vál—

lalatok útján bonyolíttatik le?) Az összes tejtermék—r gyártó üzemek által átvett tejmennyiségnek 44'5%—át a budapesti feldolgozó üzemek számolták el. Ennek tudható be, hogy a feldolgozó üzemek lentebb ki- mutatott 262957 literes országos átlagával szemben a székesfőváros területén egy ilyen üzemre nerm kevesebb, mint 3.054.590 liter tej jutott.

il Budapesten tejgyiijtötelep nincs.

2. szám.

Rátérve az üzemekbe beszállított tej felhasz- nálásának ismertet—ésére, adatainkból megállapíthat- juiki hogy legutóbb a lefölözósre került tej mennyi- sége 6'0%—kal. a sajtgyártás céljaira beojtott tej mennyisege 8'2%—kal7 az üzemekben előállított és kész állapotban átvett tejszín (tejfölt mennyisége pedig 14'l%-kal nagyobb volt, mint az előző esz—

tendőben, A javulás főleg a vaj— és sajttermelés emelkedésével függ Össze.

A többi tejtermék előállítására felhasznált tej—

nek és tejszínnek mennyisége a multhoz képest már hanyatlott, főleg azért, mert az idetartozó cikkek- ne-k (yoglmrt-feléknek a gyermektejnck, a tejszín—

sajtna'k stb.) hazai fogyasztása a gazdasági helyzet romlása következtében csökkent.

Ugyanezen okból a fogyasztásra maradt teljes tejnek mennyisége is Hatan—kal) kisebb lett.

A tejfogyasztás mértéke az üzemek adataiból nem állapíthatt't meg. mert az üzemek, mint már említettük? a termelt tejnek csak kerekein 19'0%-át gyiijtik be, a többi. nagyobb tejmennyiség más úton jut a fogyasztókhoz. il székesfőváros lakosságának fogyasztásáról azonban, más forrásból nyert és az üzemi adatok felhasználásával megközelítő pontos- sággal beszámolhatunk.

A földmivelésiigyi minisztérium adatai szerint 1)

1931-ben a termelők és az üzemek összesen 1,417.000

hl. tejet szállítottak Budapestre. Ebből a tejmennyi—

ségből az üzemek 192461 ht.—t tejtermékekre feldol- goztak, a fennmaradó mennyiség pedig közvetlenül a fogyasztás céljaira szolgált,.

A fogyasztásra szolgáló teljes tej mennyisége, továbbá a fejenkinti és naponkinti tejátlag az utolsó 3 évben a székesfővárosbon a következő- k' l l 'nlt:

epen a ak A fogyasztásra szolgáló

. . , tejből

t - .

el "* smasszer

hektoliter dáliliter

1929-ben 2) *. . . 1,383.156 3'8

1930-ban?) . . . 1,282.402 35

1931-ben . 1,224_539 33

Ezek szerint tehát az elfogyasztott tej mennyi- sége legutóbb ll'ö%—rkal kevesebb volt, mint 1929- ben és 4'5%-kal kevesebb. mint 1930—ban. Ennek megfelelően természetesen a lakosság naponkinti fejadagja is kisebb lett. Az egy lakosra kiszámított naponkinti átlagos tejmennyiség alakulását nem—

csak a készlet, hanem a lakosok számának válto-

zása ís befolyásolja. A székesfőváros lakosságának O'6%-os gyarapodása azonban 1930-ról 1931—re csak egészen lényegtelenül csökkentette a fejenkinti napi tejátlagot.

Az előállított fontosabb tejtermékek (L. a 4.

1) L. ,,A m. kir. kormány 1931. évi működése- ről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv" 88.* lapját.

2) L. a Szemle idézett számát,

__97_

1935

sz. kimutatást) közül az üzemekben termelt vaj mennyisége 3'7%-kal, a sajt mennyisége pedig 4'3%-kal meghaladta az 1930. évi termelés—i ered—

ményt. A vajnak es a sajtnak kivitele ugyanis az utóbbi években mennyiségileg elég nagy mértékben emelkedett.

Különösen nagyarányú a tömb- (blokk—) emen- tháli gyártásának emelkedése, amennyiben ebből a tejtermékből az üzemek legutóbb 369'4%-kal töb- bet termeltek, mint 1930—ban és 104'8%—kal többet, mint 1929-ben. Ezenkívül még csak a juhtúró elő- állítása mutat némi javulást, a többi tejtermékekből ellenben az üzemek 1931—ben úgyszólván kivétel nélkül kevesebbet állítottak elő, mint az előző esz- tendőkbenl

lgen lényeges a hanyatlás a túró termelésénél es forgalmánál. Az üzemekben előállított és a kész állapotban átvett túró mennyisége ugyanis egy év alatt 51'0"ow*kal (53.733 (j—val) csökkent, mert az eb ből a cikkből készíthető tejtermékek iránti kereslet kisebb lett. A kazeintermelés eredménye 1931-ben az előző évinek mintegy ötödrészóre esett vissza, részben a kivitel hanyatlása miatt?) részben pedig azért, mert a kedvezőtlen gazdasági helyzetben a hazai bútorgyártás is kisebb mennyiséget igényelt, mint annakelötte

A yoghurt-t'e'lek, továbbá a tehéngomolya és a kevert túró előállításánál mutatkozó hanyatlás a fogyasztás csökkenésével függ kivitelünk ezekből a cikkekből nincs.

A tejtermékek állami ellenőrző jeggyel való ellátásáról szóló 1925 évi X. tc.-ben ,,a hazai tej—

termelés fejlesztése, a hazai tejtermékek külföldi hírnevének emelése és kelendőségének fokozása végett" elrendeltetett, hogy az állami ellenőrzés alatt készült belföldi tejtermékeket forgalomba hozataluk előtt állami ellenőrző jeggyel kell ellátni.

Ennek a rendelkezésnek végrehajtása céljából a Tejtermékek m. kir. Ellenőrző Állomása 1929-ben működését megkezdte,

A vaj márkázásám vonatkozólag rendelkezésre álló statisztikai adatokat a következőkben

tetjük:

össze,

ismer-

Ell enőrzó jeggyel el—

Államiellen- Külföldön ; ) n, .

őrzőjegy ki— értékesített 17373 expo át "3

adatott ösz— vajösszesen , , . . . szesen 1000 mennyisege __vajlnvite-

darab 3, g (] 2) lunk ulo-aban

1929-ben 109 5.397 ! 3.105 ) 57'5 1930—ban 1.697 15.564 ! 13.281 85'3

1931-ben [ 2.226 ! 18.441 ) 16.375 l 88'8

1) Kazein— (ipari) exportunk 1929-ben 3.945, 1930-ban 5.075, 1931-ben pedig már csak 3.421 (;

volt. Ipari célokra szolgáló kazeint nemcsak a tej—

üzemekben, hanem más üzemekben is állítanak elő. , 2) L. ,,A m. kir. kormány működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv" címü 1929—1931. évi kiadványban a' földmívelésügyi miniszterium működéséről szóló részben a tejgazdaiságot tárgyaló fejezetet.

]

2. szám.

A vajmárkázás első évében az ellenőrző jegyek kibocsátása, valamint az ilyen ellenőrző jeggyel el—

látott vaj kivitele meg elég szűk keretek között

mozgott; az exportnak nem sokkal több mint fele

volt márkázott A következő évben azután a külföldön értékesített márkázott vaj mennyisége az egész vajexportunknak már 85'3%—at tette. Az utolsó esztendőben az ellenőrző jegy kiszolgáltatása 31'200—kal, a márkázott vaj kivitele 23'3%—kal emel—

kedett, úgyhogy az exportált vajnak már csak 11'2%—a szállíttatott ki ellenörző jegy nélkül. A tör—

vény az exportra kerülő vaj niárkázását nem tette általánosan kötelezővé, de elrendelte, hogy az ,,olyan

a ru .

vajat, amelyen állami ellenőrző jegy nincsen, csak olyan csomagolásban szabad kivinni, mely némileg sem téveszthető össze az állami

ellátott vaj csomagolásával". _ A most közölt adatok azt mutatják. hogy a márkázás igen előnyösen befolyásolta vajkivite—

tünk alakulását, A márkázás bevezetése óta évről—

évre emelkedő vajexportot bonyolítoltunk le ésme'g ellenőrző jeggyel

1932—ben is, amikor pedig a külföld elzárkózása miatt az ország exportja igen nagy mértékben összezsugorodott, 20.395 (] vajat, vagyis tO'ö'lő—kal nagyobb mennyiséget sikerült a határokon túl erte- kesíteni, mint az előző esztendőben.

A külföldi értékesítés azonban nagy aldozato- kat követelt, mert a nemzetközi piacokon vajat az erős verseny következtében csak igen nyomott ara- kon lehetett elhelyezni. A vaj metermázsánkinti egységértéke kiviteli forgalmunkban 1929-ben még 455, 1930—ban már csak 350, 1931—ben 276. 19324wn pedig csupán 200 pengő volt.

A nemzetközi piacok alacsony arnívója, továbbá néipességünk vásárló erejének csökkenésével kap- csolatban a hazai tej- és tejtermekfogyasztás ha—

nyatlása a belföldi termelői tejarakat természetesen erősen csökkentette.

t l l

—98——

! l

1933

Az üzemekbe beszállított tej átv—ételi árát, ille—

tőleg az átvett tejért fizetett összeg nagyságát, az iparengedélyes üzemek közül csak a gyüjtötelepek és t'ölözőállomások tartoznak bejelenteni, A feldol- gozó üzemekre ellenben ez a kötelezettség nem ter- jed ki.

A gyiitőtelepeken es a fölözőallomasokon tör—

tónt tejt'irtt'xkesítóis utolsó 3 évi adatai a következők:

A beszállított

A beszállított tej

t Egy mer mi

ejért kifizettetett ' átlagos

Itáliai? 011213? átvágtam

1929-ben . 828390 15,308.671 18'5 1930-ban . 890695 13,100.050 147 1931-ben . 1,050.163 13,023.410 124

A tejárak alakulására jellemző, hogy bár a termelők a gyüjtőltvlepekre és í'ölözőallomásokra évről—évre nagyobb mennyiségű tejet szállítottak, a vételár összege minden egyes évben kisebb lett, mint az előző esztendőben. A literenkinti átlagos ár 1930—ban 20'5%—kal alacsonyabb volt, mint 1929—

ben, legutóbb pedig 15'6%4kal kevesebbnek bizo- nyult, mint az előző évben.

Arra nézve, hogy az üzemek mennyi tejet vet—

tek át fogyasztói tejkent viszonylag magasabb áron és mennyit mint olcsóbb ipari tejet, adataink nin- csenek, Az előállított vaj mennyisege, Mu mint már említettük ,. az utóbbi években állandóan i'iove- kedett. Ugyanakkor az üzemekben fokozatosan ke—

vesebb teljes tej maradt fogyasztásra és mint az a legnagyobb fogyasztónak. a székesfővárosnak adav taiból megállapítható, a tejfogyasztás —-—— a kereseti viszonyok romlása következtében —a általában csök—

kent. Nyilvánvaló tehát, hogy a viszonylag alacso—

nyabb áron átvett ipari tej mennyiségének a drá—

gabi) fogyasztói tej rovására növekednie kellett.

Szöllősy Zoltán (ir.

! . l . l ! n . ! ! . . l l . ' l . n n : n ' n n n . . . . . . ' l . . ' ' n . ! l l l l l l l ' l ' ! . ! l ' l . . u . ' . . . ' : l ' . a l . l . . l . n . . l . . . n ' ' . n . l n n . ' l a !

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e li

A forgalomban levő gépjáróműveink állományának változása az 1932. évben.

Variations, en 1932. de lle/Testi? des ve'hicules ű motem' en circulation en Hongrie.

Re'sume'. En Hongrie, I'e/"feclif des véliicules d

moteur en circulation a baíssé en 1932 ri 26.952,

accusant une diminutlon de 1.557 unite's sur le chiiire de I'anne'e précédenle. Cette diminuíion, re—

présentant 5'5%, a été Iégérement infe'ríeure á celle de 1931 (5'9%). Én 1931, on (1 provisoiremcnt felíró

de la circulation 7.566 velzicules ri moleur; en 1932,

9.749, dont 7.566 automobileset 24183 motoryclettes.

Les tableaar ci—dessous ol'frent des renseigne-

ments détaille's.

*

A gópjáróművekre nezve haronkint közzétett adatokon!) kívül a Szemle hasabjain eddig évről—

evre beszámoltunk annak a feldolgozásnak az ered- ményeiről, melyet a Statisztikai Hivatal a forga—

lomban levő motoros jarómiivekről minden év ve- gevel szokott végrehajtani. Az évi ismertetés az év folyamán bekövetkezett változások bemutatasa mel—

lett az ev végen forgalomban volt gépjáróművek viszonyainak legrészletesebb szemléltetésére is ki—

13 L. Gazdasági jelzőtáblák.