Néhány fontosabb munkaügyi adat a minisztériumok és a tanácsok dolgozóiról

NÉHÁNY FONTOSABB MUNKAÚGYI ADAT A M IN ISZTÉRI U MOK

ÉS A TANÁCSOK DOLGOZÓl—RÓL

OLAJOS ÁRPÁD—

A Központi Statisztikai Hivatal az 1961. október 1—i állapotnak megfelelően a minisztériumi és tanácsi alkalmazottakról reprezentatív adatfelvételt készített.

Az adatfelvétel a 24 811 alkalmazottat magába foglaló minta, alapján felmérte az államapparátusban foglalkoztatott —- a vezető, az ügyintéző és az ügyellátó állo—- mánycsoportba tartoz—ó —— alkalmazottak számát és átlagkeresetét minisztériu—

monke'nt, valamint a helyi tanácsok különböző jellegű területi egységei szerint szolgálati idő, korcsoportok és iskolai végzettség alapján.

Az alábbiakban összefoglalom az adatfelvétel főbb eredményeit.

I. A MINISZTÉRIUMOK ÉS TANÁCSOK DOLGOZÓINAK LÉTSZÁMA

Az igazgatási apparátusban 1961—ben 59 845 főt foglalkoztattak, amely az összes költségvetési szerveknél foglalkoztatott alkalmazottak 18,7 százaléka.

A reprezentatív felvétel adatai szerint az igazgatási apparátus létszámának 22,0 százaléka a vezetők, 62,5 százaléka az ügyintézők és 15,5 százaléka az ügy- ellátók 'állománycsoportjába tartozik.

A központi igazgatási szerveknél — szervezeti felépítésük következtében ——

a vezetők aránya alacsonyabb (11,8 százalék), mint a helyi szerveknél (26,6 szá—

zalék). Ez a szembetűnő különbség elsősorban a községi tanácsoknál foglalkoz- tatott vezetők és beosztottak arányából adódik, ahol a kisegítők nélküli foglal—

koztatottak 45 százaléka vezető beosztású.-A községi tanácsok létszámának jelen- tős részét ugyanis a vb. elnökök és titkárok teszik ki.

1. tábla Az igazgatási ágazatban foglalkoztatottak létszámának megoszlása

állománycsoportonként 1961. október 1—én

4 Az ügy-

A vezető intéz6 Az űgyellátó Az összes Igazgatási ágazat

állománycsnportban foglalkoztatottak az összes alkalmazottak százalékában

Központi szervek ... 1 l,8 66,9 21, 3 100,0 Helvi (tanácsi) szervek ... 26,6 60,6 12,8 lO0,0 Központi és helyi szerveknél együtt 22,0 62,5 15,5 100,0

OLAJDS': NÉHÁNY FONTOSABB MUNKAUGYI ADAT 359

A vezetők és beosztottak aránya a minisztériumoknál (íőhatósá—goknál) és a helyi tanácsok különböző—_ területi egységeinél 1957 óta nem változott jelentős mértékben. A minisztériumoknál 13 fővel nőtt az egy vezetőre jutó beosztottak

száma, ami arra utal, hogy a feladatok növekedésével elsősorban az ügyintézők

és ügyellátók száma növekedett;

A helyi (tanácsi) apparátuson belül a városi szerveknél a vezetők aránya, a helyi szervek zömét kitevő megyei és járási szerveknél —— a minisztériumokhoz hasonlóan —— a beosztottak aránya növekedett

2. tábla

Az egy vezetőre jutó beosztottak száma

(a kisegítő állománycsoport nélkül)

1957. ! 1961.

Megnevezés mem

májua l'én ! október 1-én

Minisztériumok ... 5,() 6,3 Budapest Főváros Tanácsa ... 19,9 18,3 Budapest főváros kerületi tanácsai . . 9,4 S,?

Megyei jogú városok tanácsai . . ; . . . 6,4 6,0 Megyei jogú városok kerületi tanácsai 3,5 4, 3 Megyei tanácsok ... 8,1 8,6 Járási tanácsok ... 4,2 *") 2

Az egy vezetőre jutó beosztottak aránya az egyes minisztériumoknál (fő—

hatóságoknál) elsősorban a feladatok különbözősége miatt kialakitott szervezeti felépítés következtében jelentős eltéréseket mutat (4,4——_l4,5 fő között váltakozik).

Az államigazgatási dolgozók szolgálati ideje

Az, államigazgatási dolgozók létszámának szolgálati idő szerinti alakulását az 1957 előtti gyakori, átszervezések jelentős mértékben befolyásolták.

Az 1961. október 1-i adatíelvétel során összeírt államigazgatási dolgozóknak mintegy 80 százaléka a felszabadulás után lépett közszolgálatba. A közszolgálat—

ban töltött átlagos szolgálati idő legmagasabb a megyei jogú városi, kerületi és

a fővárosi kerületi tanácsoknál és temészetesen legalacsonyabb a községi taná-

csoknál.

3. tábla

Az adatfelvétel során összeírt államigazgatási dolgozók 'xíközszolgálatban töltött átlagos szolgálati ideje

Az átlagos munkaidő (év)

Megnevezés 1957, mm. (

május l—én október 1-én

—Minisztériumok ... , ... j 9,8 ; 9,8_, Budapest Főváros Tanácsa ... 13,3 10,4 Budapest főváros kerületi tanácsai . . 13,6 10,6 Megyei jogú városok tanácsai ... ' ILS) 103.

Megyeijogú városok kerületi tanácsai . 12,5 ll,6 Járási jogú városok tanácsai ... 10,8 9,5 Megyei tanácsok ... 10,8 10,4 Járási tanácsok ... 6,8 7,3

360 ,. ugy: - - ,- , romoswmAn

A közszolgálatban töltött átlagos szolgálati idös—webber); igazam viszo—

nyítva — a minisztériumok (főhatóságok)— és a községei tanácsok kivételével az , időközben történt nyugdíjazások _ésa jelentős számú fiatal—korú munkaerővbe- — áramlása következtében valamennyi területen csökkent. , — § , , *

A minisztériumoknál' (főhatóságoknál) foglátlkoztatottak átlagos szolgálati ideje nem változott (9,8 év),, csak az egyes állományosopörtokközött tolódtak ,

el az arányok; a vezetők átlagos szolgálati ideje 9,3 évről 10,7 évre—shamiaz ; ügyintézők és ügyellátók átlagos szolgálatiideje-csökkent. , — , i

A nyugdíjazásoknak az átlagos közszolgálati időre gyakorolt hatását szem—

lélteti az államigazgatásban 1945—nél régebben dolgozók arányának jelentős csök—

kenése. — *,

— 4. tábla

Az államigazgatásban 1945—nél régebben dolgozók * számának aránya az, összes foglalkoztatottak százalékában

1_957. , ,__1961.

Megnevezés , máma l-én , október l-én ,

százalék

Minisztériumok ... ,. . 24,2 , 13,5 Budapest Főváros Tanácsa ... ' 89,4 24,1

Budapest főváros kerületi tanácsai . . 46,2 26,1 Megyei jogú városok tanácsai . . . .— . . 40,9 29,1 Megyei jogú Városok kerületi tanácsai 42,7 33,3 Járási jogú városok; tanácsai ... 32,6 23,4 Megyei tanácsok ... * 3457 24,6 Járási tanácsok .,... 38,2 ' 19,2 f ,

Községi tanácsok ... 14',7 10,9

Az államigazgatásban dolgozók túlnyomó része, átlagosan mintegy 70 száza—

léka' 1949—ben vagy azt követően lépett k'özszolgálatb'a, éspedig a minisztériumok

(főhatóságok) dolgozóinak 73,9 Százaléka, a járási tanácsok'dolgozóinak 73,9 szá-

zaléka, a községi tanácsok dolgozóinakBBJ— százaléka. ' * ? —

Az államigazgatási dolgozók életkora

' Az átlagos közszolgálati idő csökkenésére _. mint említettük! __ a fiatalkorú

munkaerők beáramlása is hatást gyakorolt. Ezt a megállapítást alátámasztja az

államigazgatási dolgozók életkorának alakulása

Az adatfelvétel során összeírt államigazgatási doloozók átlagos életkora 1961. október 1—én

A szerv megnevezése ' Ev

Minisztériumok ... , . ._ ... 39,8 Budapest Főváros Tanácsa ... x... _ 40,7

Budapest főváros kerületi tanácsai . ,.. . . . . . .. " . 40,4 '

Megyei jogú városok tanácsai . ., ... '. . .. 38,9

Megyei jogú városok kerületi tanácsai ... 40,3 Járási jogú városok tanácsai . . . ... 38,1 Megyei tanácsok . . . .— ... '. . , ( 385

Járási tanácsok *36,0

Községi tanácsok ... 35,3

NÉHÁNY FONTOSABB MUNKAUGYI ADAT '361

1. ábra. Az államigazgatási dolgozók megoszlása életkor szerint

§R 7557 7.96'7 7.957 7557 7.957 7567 75.57 7567 7.957 7.96'7 7957 7957 7.957 7.957 7957 7957 7557 7957

** s:

% § -

(,) § x **

i

§

s

§

s

s

% És

.R—

§ %

.s,

s

%

*

a

% § % % § .s s %

§ x % s %% § § % §

§ % §, És fe'—§ §, % §: § Ja

x § %; .N. % .NSX: § % 'x * 'x

;); ,g K E, vb §, % x vi, s; ; s.

s s s as as s s s s %

'x ' * K u k ?

s s a s % a a s a

§ Méz/esés á'j—W 47-50 ? 97-60 ó'őe'mr

kem—Má eres áras A iras és falú

Az államigazgatási dolgozók átlagos életkorában a minisztériumoknál (fő—

hatóságoknál) és a helyi tanácsok különböző területi egységeinél nincs lényeges különbség, az átlagos életkor mindenütt 35—40 év között van.

Az egyes állománycsoportokon belül általában a vezetők átlagos életkora a legmagasabb (40—43 év) és az ügyellátóké a legalacsonyabb (27—36 év).

Az államigazgatási dolgozók iskolai végzettsége

mAz államigazgatási dolgozók létszámának iskolai végzettség szerinti alaku—

lása pozitív [képet! mutat: a dolgozók iskolázottsági színvonala az előző adatfel—

vétel óta eltelt öt év alatt jelentős mértékben javult. Az iskolai végzettség ter- mészetesen az egyes munkaterületektől függően eltérő. A minisztériumokban a munka magasabb színvonalának megfelelően a magasabb iskolai végzettségű dolgozók aránya nagyobb, mint a helyi szerveknél, ugyanis az utóbbi években a minisztériumokba felvett dolgozók jelentős része egyetemi végzettségű volt.

Ennek következtében a minisztériumi dolgozók iskolázottsági szinvonala már 1957-ben elérte és 1961—ben pedig meghaladta az 1930. évi szintet. (A helyi igazgatásra összehasonlítható adatok nem állnak rendelkezésünkre.)

A minisztériumokban foglalkoztatottak többségének (68,3 százalékának)

érettségije vagy ennél magasabb iskolai végzettsége van. A helyi igazgatásban, különösen a községek és a járási jogú városok tanácsaiban dolgozók iskolai vég—

zettsége ennél természetesen alacsonyabb.

OWOS Ám- " san

5. tábla

A minisztériumi dolgozók létszámának megoszlása iskolai végzettség szerint

1 1930. 1957. 1961.

Iskolai végzettség - '

— * . évben

Egyetem, főiskola ... . ... 32,6 323.— 36,0 Gazdasági és Műszaki Akadémia, Tanácsaka—

, démia. ...

— 5,7 4,0

Érettségi ...

37,5 32,6 28,3

8 elemi, illetve 8 általános iskola ... 27,0 2433 ' 27,1

8 elemi, illetve 8 általános iskolánál kevesebb . . . 2,9 4,7 4,6 ' Összesen 100,0 100,0 ; 100,0

2. ábra

a 70 217 50 40 m

Amadé/WWW A'a'kpa/i/l' szerrel

fer'v'Yef/szepve/

Bpfírá/mb/rám Bukapű/eűfa/zácmk Magya/'jpgirámsak

faaa'ma/

Wii bya'rámmé kem fl'fálIáEJ'á'l' Jánás/jayy' rám:-ai

főűáőő'ál.

Mayw/fanácml'

_

bM/Yafúma! — '

[kúria/ácsok ; _ , § % ,,f

_ l l !

, , (

. %

gye/am, Gazdaság/és wir—1954, /

adani/;? őeimbááyűáófaőwmá' .x'l'a/a fanápsalm'e'má 517/3550; ísresaáá

6. tábla

Az adatfelvétel során összeírt vezetők és ügyintézők számának megoszlása iskolai végzettség szerint

Érettségi és magasabb Érettséginél zilacsouyabb Öesmn

iakolai végzeméggelvrendelkazók az összes,—alkalmam számlákában

Megnevezés , , _ ;

19 57 . 1961 . 1%7. 1961. 11357. lül.

évben

Minisztériumok ... 77,o ns m zzz * lomo 1904)

Budapest Főváros Tanácsa . 73,2 74,9 26,8 25,1 100,0 ( mem—

Budapest főváros kerületi f' * ,

, tanácsai ... 54,0 öö,] 4—6,0 433 MMM); * '." 130095 Megyei jogú városok tanácsai 65,4_ 7913 34,6 2037 100,0 10950,

Megyei jogú városok kerületi ' ' §

tanácsai ... 45,5 5258 5435 473 1003) ' 1083

Járásirjogú városok tanácsai . 43,7 52,8 5693 473! 100,0.' MW,!) Megvei tanácsok ... 68,1 7494; x ,(314,9 26,0 IOOJ) ' 10090

Járási tanácsok ... 533 60,7V , 463, 393 1904? 110941

Községi tanácsok ... 24,2 %,4 75,8 74,6 1003 ' " 100,0

NÉHÁNY—* BGNTDSABB MUNKAUGYI ADAT 363

1961—berr— 1957-hez viszonyítva —— az államigazgatási munkával foglalkozó érdemi— (vezető, ügyintéző) dolgozók iskolai végzettsége valamennyi területen kedvezőbb. A minisztériumokban az érettségivel és ennél magasabb iskolai vég- zettséggel rendelkezők aránya 77,0 százalékról 95,7 százalékra nőtt, a községi tanácsoknál pedig a 8 általános iskolánál alacsonyabb iskolai végzettségűek arányszáma 40,5 százalékról l7,5 százalékra csökkent. Figyelemre méltó a, köz—

ségi tanácsok területén a 8 általános iskolát végzettek számának növekedése 353 százalékról, 57,1 százalékra.

II. A MINISZTÉRIUMOK ÉS TANÁCSOK DOLGOZÓINAK BÉRHELYZETE A közszolgálati alkalmazottak bérezése a felszabadulás előtt —— és még a felszabadulás után is egy ideig —- mesterséges válaszfalat emelt a közalkalma- zottak és a többi dolgozók közé. A felszabadulás előtt a különböző fizetési rend—

szereken, fizetési osztályokon és fokozatokon belül ,,szakokat" állapítottak meg (fogalmazási, kezelési stb.), ezen belül az egyes szervek jellegének megfelelően a legkülönbözőbb munkakörök voltak, a miniszteri osztályfőnöktől a számviteli I. osztályú főtanácsoson át az egyetemi tollnokig és a II. osztályú altisztig. A hi—

vatalnoki kar egyes rétegei — aránytalanul magas fizetésük következtében — a többiekkel szemben kiváltságos helyzetbe kerültek.

A bérezési rendszernek ez a felépítése egy ideig megmaradt a felszabadulást követő időkben is. A stabilizáció alkalmával sem került sor fizetésrendezésre, így az államigazgatási alkalmazottak többségének bére nem követte a dolgozók általános bérszínvonalát. Ezen a téren fejlődést jelentett a hároméves terv sike—

res befejezése után az ötéves tervnek az a célkitűzése, hogy a hátrányos helyzet felszámolásával elősegítse az államigazgatási dolgozók, életszínvonalának eme- lését is.

A ténylegesen betöltött munkakörnek, a végzett munka minőségének, illetve az egyes szakfeladatok deeentralizálásának figyelembevételével 1950. március 1—i hatállyal új bérezési rendszert vezettek be az államigazgatás területén. Az új bérezési rendszer az előző fizetési rendszerek megszüntetésével új nómenklatúrát állapított meg, amely a munkaköröket ún. kulcsszámmal jelölte meg. A besorolás ezen belül fizetési fokozatonként és hivatali csoportonként történt. A szolgálati idő csak a letöltött ötévenkénti 2 százalékos korpótlékban jutott kifejezésre. Az államigazgatási dolgozók új bérezési rendszere megszüntette azokat a társadal—

milag elkülönülő ,,kasztokat" is, amelyeket az előző rendszer alakított ki és tar—-

tott fenn. '

1957-ben az államigazgatás —- fizetési rendszer szempontjából —— két részre oszlott. A központi igazgatásban foglalkoztatottak bérezése lényegében az 1950.

évben bevezetett rendszer alapján történik, bár azon bizonyos vonatkozásban több változtatást hajtottak végre. A módosításokkal igyekeztek kiküszöbölni a nómenklatúrák hiányosságait és az addig jelentkező béraránytalanságokat. A helyi igazgatásban a státus szerinti fizetési rendszerre tértek át, melyben az eltöltött szolgálati idő a— fizetési fokozatokban jut kifejezésre.

' A státus szerinti bérezési rendszernek --- korlátai ellenére —- ebben az idő- ben létjogosultsága volt, mert az előző évek létszám— és bérbesorolási fluktuáció- jával szemben a munkakörök stabilizálódását is jelentette a bérek egjiidejü emelése mellett. A helyi (tanácsi)! államigazgatási dolgozók bérezését 1960-ban

—— a státus szerinti bérrendszer szerkezetének változatlanul hagyása mellett ——

ismételten módosították.

364 " * * ' ! ' comes—vmw

Az államigazgatási dolgozók fiZetési rendszerének 1957. évi módosítását az államigazgatási dolgozók béremelése kísérte. Az államigazgatási szerveknél— fog-

lalkoztatottak átlagkeresete —— hasonlóan a népgazdaság más területein "dolgo—

zókéhoz —- a végrehajtott általános bérrendezés következtében 1957—ben 195641102 képest 13,0 százalékkal emelkedett. A' bérek ilyen irányú növekedését—a béri- rendezésen kivül —— kisebb mértékben az 1957. I. negyedévben vegrehajtott lét—- Számcsökkentés is befolyásolta, az elbocsátott dolgozók túlnyomó-részét ugyanis az alacsonyabb végzettségű és keresetű dolgozók tették ki. '

Az igazgatási ágazaton belül a központi szerveknél (minisztériumoknál, fő—

hatóságoknál) dolgozók bére 10,5 százalékkal, a helyi (tanácsi) szerveknél dol—' gozóké 14,2-———19,3 százalékkal emelkedett. A béremelés aránya legmagasabb a községi tanácsoknál volt: 19,3 százalék, ugyanis szükségszerűen a legalacsonyabb—

kereseteket kellett elsősorban megfelelő szintre emelni.

Az igazgatási apparátus dolgozóinak bérét az 1957. évi bérrendezést követő években —- a béraránytalanságok kiküszöbölését célzó kisebb bérkiegészítéseken és az évi 1,5 százalékos béremelésen kivül —— a tanácsi szerveket kivéve nem emelték. 1960-ban a tanácsi dolgozók részesültek jelentősebb béremelésben, mely—

nek következtében a tanácsi dolgozók átlagkeresete mintegy 10 százalékkal növe- kedett. A béremelés a tanácsi bérezési rendszer szerkezetét nem érintette.

Az államigazgatási apparátusban tehát 1957—től a helyi (tanácsi) szerveknél foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése jóval nagyobb mértékű volt, mint

a központi szerveknél. Ennek következtében a központi és a helyi igazgatásban

dolgozók átlagkeresete; közelebb került egymáshoz. A központi és helyi igazga—

tási szervek bérszínvonala között 1957—ben még 35—40 százalék különbség volt

—— az utóbbi években történt bérrendezések következtében —— 1961-ben a különb- ség 20,0 százalékra csökkent.

7. tábla Az igazgatási ágazatban foglalkoztatottak

átlagkeresetének alakulása'

A központi A helyi Az összes É

v igazgatási ágazatban foglalkoz—ta- tottak átlagos keresete

Forint .

1958. . . 2018 1321 1517

1959. . . 2133 " 1373 160]

1960. . . 2073M 1513 1697

1961. . . 2192 1672 1840

Index : 1958. év : 100 1958. . : 100,0 100,0 100,0 1959. . . 105,7 103,9_ 105,5 1960. . . 102,7**. 114,5 111,9 1961. . . 108,6 126,6 12l,3

' A, tábla adatai a kisegítő állománycsoportba tartozók bérét is tartalmazzák; minthogy ezeknél az adatoknál nem volt mód az említett állománycsoport kiválasztására.

" 1960—ban a keresetcsökkenést a népszámlálásnál alkalmazott viszonylag alacsonybérú idő- szaki főfoglalkozású alkalmazottak okozták. A népszámlálásnál foglalkoztatott időszaki munka- vállaló—k létszámát és béralapját figyelmen kívül hagyva az átlagkereset 2129 forint.

A központi igazgatási szerveknél a vezetők keresete 1,6-s.zerese az ügyinté—

zőkének és 2,7-szerese az ügyellátókénak. A helyi igazgatásnál ugyanez az arány

l,2—szeres, illetve Z-szeres. ' " '

NÉHÁNY FONTOSABB MUNKAUGYI ADAT

365

8. tábla

Az igazgatási ágazatban foglalkoztatott vezetők, ügyintézők és ügyellátók átlagos keresete 1961. szeptemberben

Az igazgatási ágazatban foglalkoztatott(ak) ) , _ '

Megnevezés veze tők ügyintézők ügyellátók együttes

' átlagkeresete

Forint

Központi szervek . ... . ... 35 16 2258 1 30 1 2200 Helyi szervek ... 2213 1795 1086 1815 Központi és helyi szervek együtt ... 2415 1941 1 1 75 1929

Központi szervek ...

Helyi szervek ...

Központi és helyi szervek együtt . .

Együttes átlagkereset : 100

159,8 102,6 59,l 100,0

12l,9 98,9 59,8 100,0

125,2 100,6 60,9 100,0

Az adatfelvétel alapján megállapítható, hogy az államigazgatási bérrendszer;—

ben kifejezésre jut a szolgálati idő beszámítása, ugyanis a közszolgálatban töltött szolgálati idő növekedésével párhuzamosan növekszik a dolgozók átlagos kere-

sete is.

Az utóbbi években bizonyos érdemi munkakörök betöltéséhez meghatározott

iskolai végzettség megszerzését tették kötelezővé. A kereseti arányok között egyre inkább kifejezésre jut a magasabb iskolai végzettség értékelése is.

9. tábla Az egyes költségvetési szervek igazgatási ágazatában foglalkoztatottak átlagkeresetének alakulása iskolai végzettség szerint 1961. október 1—én

Miniszté-

Iskolai végzettség ""meknál

Fővárosi Megyei ] Járási ] Községi

Tanácsnál tanácsoknál

foglalkoztatottak átlagos havi keresete (forint)

Egyetem ... 3037

Akadémia ... 3052

' Főiskola ... 2686

Érettségi ... 2412

8 általános vagy annál kevesebb ... 1921

2839 2698 2485 1768

2970 2720 2602 2126

2633 2520 2364 1835

2300 2166 1946 1567

1741 1819 1687 1516

III. A MINISZTÉRIUMOKBAN ESAA TANÁCSOKNÁL FOGLALKOZTATOTT NÖK LÉTSZÁMA ÉS KERESETE

A felszabadulás előtt *a közigazgatás területén érdemi ügyintéző női alkal—

mazottat csak szórványosan találhattunk. A közigazgatásban dolgozó nők az ügy—

vitel (adminisztráció, titkárság, gyors— és gépírás, ügykezelés stb.) területén

dolgoztak.

A felszabadulás után — és fokozottabban a fordulat éve után — egyre inkább alkalmaztak női ügyintézőket és vezetőket is az államigazgatásban. Az 1961. évi adatok szerint az államigazgatási dolgozók 37, 4 százaléka nő.

366 emma man

A nők aránya a központi igazgatásban magasabb (41,6 százalék), mint a tanácsi szerveknél (35,6 százalék). Az 1961. évi adatfelvétel szerint az állam- igazgatásban dolgozó nők '86,8 százaléka a felszabadulás után lépett közszol—

gálatba.

A nők létszámaránya mind a központi, mind a helyi igazgatási szerveknél [a vezetők állománycsoportjában a legalacsonyabb, az ügyellátók állománycso—

portjában a legmagasabb. Figyelemre méltó változás az, hogy a központi éshelyi igazgatásban az érdemi ügyintézők egyharmada nő.

, m. tábla

A központi és helyi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak megaszlása nemek szerint 1961. október 1—én

Az államigazgatási szerveknél fcglalkoztatott

Megnevezés Állnmánycsoport férfi nő Összes

alkalmazottak az össze; alkalmazottak százalékában

Központi szervek ... vezető 91,7 8,3 100,0

ügyintéző , , 68,0 32,0 100,0

ügyellá/tó 9,7 90,3 __ IOOJ)

együtt 58, 3 41,7 '100,0

Helyi (tanácsi) szervek ... ' vezető sm 1.2,8 won

ügyintéző 66,4— 33,6 lO0,0

ügyellátó 7,7 _ 92, 3 1903

együtt 64, 4 35, 6 100, 0

Központi és helyi szervek ... vezető 87,9 12,1 100,0

ügyintéző 66,9 33,1 100,0

ügyellátó S,,5 91,5 100,0

együtt ; 625 * 37,4 100,0

Az államigazgatás területén foglalkoztatott nők átlagos életkora valamennyi területen alacsonyabb a férfiakénál. Például a minisztériumokban az ügyintézők állománycsoportjában a férfi alkalmazottak átlagos életkora 41,9, a női alkal—

mazottaké 36,3 év; a megyei tanácsoknál foglalkoztatott férfiak átlagosan 405, a nők 33,5 évesek.

_

A nők foglalkoztatásának a felszabadulás előtt bizonyos munkaterületekre történő korlátozása iskolázottsági színvonal szempontjából is meghatározó volt.

A nők érdeklődése a magasabb iskolai tanulmányok iránt foglalkoztatottságuk korlátainak megszüntetésével a felszabadulás után fokozatosan növekedett. A női alkalmazottak iskolai végzettsége természetesen még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké. A minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél foglalkoztatott férfi alkalmazottak 83,0 százaléka, a női foglalkoztatottak 42,2 százaléka rendel—

kezik érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel.

A női alkalmazottak iskolázottsági színvonala a helyi (tanácsi) szerveknél

alacsonyabb mint a minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél; Például a helyi szervek nagy részét kitevő járási tanácsoknál — különösen az ügyintéző nők — iskolai végzettsége igen alacsony, csak 33,4 százalékuk rendelkezik érett——

ségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. _

'A szocialista bérezés ,,egyenlő munkáért egyenlő bért" elve érvényesül a

nők bérezésénél. Aifé'rfi ésrnő'iífkeresetékfközött .—... azonosi'munkakörökön belül

NÉHÁNY FONTOSABB MUNKAUGYI ADAT — 867-

—- nincs lényeges eltérés. Az egyes munkaköröan a női alkalmazottak'átlag- keresete 5-_—-10 százalékkalalacsonyabb, mint a férfiaké és ez a különbség is a korpótlék eltérő mértékéből adódik; a női alkalmazottak szolgálati ideje ugyanis

általában alacsonyabb a férfiakénál.

11. tábla A minisztériumoknál, országos hatáskörű szerv'eknél

egyes kiemelt munkakörökben foglalkoztatott nők átlagos keresete a férfiak átlagkeresetének százalékában

(A férfiak átlagkeresete : 100)

1959. 1961.

Munkakör

évben

Osztályvezető ... 92,7 96,6 Főelőadó ... 91,6 91,7 Előadó ... 92, 1 95,5 Műszaki főelőadó, főmérnök . . 93,7 94,5

12 tábla A helyi költségvetési szervek igazgatási ágazatában

egyes kiemelt munkakörökben foglalkoztatott nők átlagos keresete a férfiak átlagkeresetének százalékában

(A férfiak átlagkeresete : 100)

1959. 1961.

Munkakör

évben

%

_.VMegyei tanácsi osztályvezető ... 81,6 89,7 Megyei tanácsi csoportvezető ... 95,8 96,1 Megyei tanácsi főelőadó ... 94,7 93,4 Járási tanácsi osztályvezető ... 87,4 96,8 Járási tanácsi előadó ... 89,0 90,5 Községi tanácsi vb. elnök ... 98,4 ' 97,0

Községi tanácsi csoportvezető ... 96,9 92,1

Községi tanácsi előadó ... 93,9 94,0

Egészen más képet kapunk, ha összességében vagy állománycsoportonként vizsgáljuk a férfi és női kereseteket. A női alkalmazottak átlagkeresete összes—

ségében mintegy 30 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ennek egyik oka az, hogy a vezetők állománycsoportjában -— ahol a keresetek magasak —— vi—

szonylag alacsony a nők létszámaránya. Az ügyintézők állománycsoportjában már jelentős a női foglalkoztatottak aránya, azonban a nők iskolai végzettsége, szakmai gyakorlata, szakképzettsége lényegesen a férfiaké mögött van, ezért nagyrészük munkaköri besorolása is alacsonyabb. Az ügyellátók állománycso—

portjában pedig — ahol legalacsonyabbak a keresetek —— túlnyomórészt nők dolgoznak. (Lásd a 13. táblát.)

A költségvetési szervek igazgatási ágazatában foglalkoztatottak létszáma annak ellenére, hogy 1957—hez viszonyítva mintegy 5000 fővel növekedett, 1961-

ben még mindig kevesebb volt, mint 1956—ban (22,3 százalékkal).

Az igazgatási ágazaton belül elsősorban a tanácsi szervek dolgozóinak kere—

sete növekedett: 1958—hoz viszonyítva mintegy 26,6 százalékkal, ugyanakkor a

368 owos: NÉHANY *ÉONTÖSABB mmnmm' '

központi igazgatásban dolgozók keresete—* csak 8,6 százalékkal magasabb aziÉáB;

évinél. Jelentősen csökkent így a különbség az irányító szervek és a helyi—(tai nácsi) szervek dolgozóinak keresete között. *

, ",

_ _13. tábla

Az igazgatási ágazatban foglalkoztatott vezetők, ügyintézők és ügyellátók ' 1961. szeptember havi átlagos keresete nemek szerin -

; , , A férfiak A nők ági'fím

Szerv Állománycsoport ' _ keresetének

_ átlagos keresete százalé-

(forint) , kában , _

Minisztériumok (főhatóságok) ... ,. . . vezető * 3531 3346 ! 943

ügyintéző 2469 1818 73,6

ügyellátó 1343 , 1296 se,:

' együtt , 2623 1612 61,5

Helyi (tanácsi) szervek ... vezető 2256 " 1913 843 _ '

ügyintéző 1919 1548 80,7

ügyellátó 1138 1086 %A:

együt—ű 2028 1428 70,4

Míniaztériumok és helyi szervek ... vezető 2462 '2064 8358

ügyintéző 2096 1631 _ 77,8

ügyellátó 1237 _ 1168 * 94,4

együtt 2192 148? 67,9

Jelentős számú fiatalkorú munkaerő beáramlása és az utóbbi években tör—, tént nyugdíjazások következtében csökkent a közszolgálatban töltött átlagos

szolgálati idő.

,

Az iskolázottsági színvonal mind a központi, mind a helyi (tanácsi) szervek—

nél lényegesen javult az 1957. évi helyzethez képest. !