EU-Információ megtekintése

(1)

A SOLVIT Magyarországon

A SOLVIT rendszernek 2004. május 1-jétöl Ma

gyarország és a többi újonnan csatlakozott ország is tagjává vált. A magyar SOLVIT-központ kezdet

ben a Külügyminisztériumban, majd az Európai Ügyek Hivatalában kapott elhelyezést. A magyar SOLVIT-iroda elérhetőségei;

SOLVIT Központ Vezető: Kátai Anikó

Európai Ügyek Hivatala 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.

Tel : +36 1 441 7979, Fax: +36 1 458 2061 soivit@meh.hu

A magyar SOLVIT-iroda az elmúlt évben tizenhá

rom ügyben indított eljárást, 73-ban más úton segí

tettek a hozzájuk fordulóknak: pl. tájékoztatták őket a közösségi jogszabályok tartalmáról, az egyes tagállamok azokat értelmező gyakorlatáról, és a kapcsolatos eljárási kérdésekről. A hazai kirendelt

ség hét esetben segített magyar, és hat esetben külföldi panaszosoknak.

További információk és forráshelyek a SOLVIT-ról:

• európai uniós hivatalos oldal: http://europa.

eu.int/solvit/

• kormányzati portál: http://www.magyarorszag.

hu/

• Miniszterelnöki Hivatal: http://www.meh.hu/

Ú j E u r o b a r o m e t e r - f e l m é r é s a z e u r ó p a i p o l g á r o k t u d o m á n y é s t e c h n i k a i r á n t i a t t i t ű d j é r ő l

2005. június 13-án I • tette közzé az ||j |

Európai Bizottság Sajtó Főigazga

tósága annak az ~- Eurobarometer-

felmérésnek az eredményeit,

amelyben az európai polgárok

attitűdjét vizsgálták I a tudomány és

technika, az

információs társadalom témájában. A felmérést 2005. január-februárban végezték. Az elemzés a következő területekre összpontosított:

• az európai polgárok információ iránti érdeklődé

se és információs szintje;

EU-ínformáció

• a tudomány és technológia képe és ismerete;

• attitűd a tudomány és technológia irányában;

• a kutatók és a politikai döntéshozók felelőssége;

• az európai tudományos kutatás ismertsége a polgárok körében.

1. Először azt vizsgálták, hogy az európai polgárok mennyire informáltak a tudomány és technológia világáról. Érdeklödnek-e a terület újdonságai iránt, s ha igen, mely részei foglalkoztatják őket a legin

kább- íme néhány eredmény:

• a megadott témák közül az európaiakat legin

kább a környezetszennyezéssel kapcsolatos hí

rek érdeklik (a további listaelemek: új orvosi, gyógyszerészeti felfedezések; új találmányok és technológiák; új tudományos felfedezések;

sporthírek; politikai hírek);

• az új találmányok és technológiák iránt legtöb

ben Cipruson érdeklődnek (54%), legkeveseb

ben pedig az EU-tagállamok közül Litvániában (14%) - Magyarország a maga 34%-ával ennek a listának a 1 1 . helyére került (25 tagállamból);

• az érdektelenség okait kutatva a legtöbbet emlí

tett indok az volt, hogy nem értenek a területhez a polgárok, és maguktól távolinak érzik a tudo

mány és technológia világát;

• a tudományos és technológiai vívmányok közül leginkább az orvosi kutatás és felfedezések (61%) vonják magukra az állampolgárok figyel

mét, második helyen a környezetvédelmi kutatá

sokat említették a legtöbben (47%);

• a tájékozottságot vizsgálva azt mutatják az eredmények, hogy a polgárok érdeklődése na

gyobb a tudomány és technológia világa iránt, mint amekkora a tényleges ismeretük a terüle

ten.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 12 hónapban mely intézménytípust keresték fel a vizsgálatban részt

vevők, az t ábrán látható eredmény született.

v- : h of thc folloming hawc von vi&iti-d in ! l a s l t w d v c rnonths? % EU 25

Púi.* kbrwy W % 27W

Í J * Sciente museuir or lethnologv

muieum or stierice temre | stienrc exriibirisn oi scienee "weak" 8<¥»

Noue Uiese {S POriTfl, r*EGUS} 41***

DK B¹*.

1. ábra

574

(2)

TMT 52. évf. 2005.11-12. sz.

Vagyis azokat az intézményeket, amelyek legin

kább köthetők a tudomány és technológia világá

hoz (tudományos múzeumok, technikai, műszaki múzeumok, tudományos kiállítások) a legkevésbé látogatják a polgárok. Hogy miért? 32% nem érti a témát, 31%-ot nem érdekli a terület, 16%-nak nincs rá szüksége (...), 2% pedig túl öregnek érzi magát ahhoz, hogy ezzel fogfalkozzon. S aki felke

resi ezeket az intézményeket, miért teszi? 6 1 % érdeklődik a tudomány és technika világa iránt, 37% tanulni akar, 36% egyenesen kedveli a terüle

tet, 34% a gyereke/családja/barátai kedvéért ke

reste fel az adott intézményt, 23% szórakozni akart.

2. A kérdőív második részében azt vizsgálták, mit tartanak az emberek tudományosnak, mit jelent számukra a kifejezés (lásd 2. ábra).

F ; ' f >-J-\u?irCl r f c# . i t f * u f l * y o u i r i n * 1 ^ t h a i^ t n f r a * " T t f ' i n a - t l ' . K K u i r f k • i ' , f , l e t e t i f.a l l r i : t. n ' n e ; «l tJ

iol" 6 * r r t f A

• i r m ^ r i -i S l E k t n l i T i e ' - t u l i

" V i t t

V W i H - V . t

MWMIHI

i i r ' n icgy

1 1 *

2. ábra

Tudománynak leginkább az orvostudományt és a fizikát tartják az emberek. (Amikor a 2. ábrán 4 1 % - kal szereplő asztrológiát a horoszkóp szóval he

lyettesítették, az már csak az utolsó helyre került a tudományok sorában - 13% tartotta tudományos

nak.)

A polgárok tudományos ismeretét egy kvízkérdés

sorozattal vizsgálták, melyben bizonyos állításokról kellett eldönteni, igazak vagy hamisak (3. ábra).

Ilyen állítás volt pl., hogy a Nap kering a Föld körül (29% szerint igazi), vagy hogy a legelső emberek a dinoszauruszokkal egy időben éltek (23% szerint igazi). A kvíz eredménye szerint az emberek tu

dományos ismerete megfelelő, igaz, volt néhány állítás, amely jelentősen megosztotta a felmérés

ben részt vevőket (pl. hogy az antibiotikumok megölik a vírusokat és a baktériumokat is - 43%

szerint igaz, 46% szerint hamis az állítás). A leg

több helyes válasz a kérdéssorra Svédországban született (79%), a legkevesebb pedig az EU25-böl Cipruson (49%) és Máltán (51%). Magyarország itt is a középmezőnyben végzett: a válaszolók 68%-a válaszolt helyesen a tesztsorra.

Scientific knowledge (%EU25)

43%

• *ery poor scienlitc knowledge nfairly poor scientific knowleűge

• fairly good scientific knowledge Brery good scientific knowledge

3. ábra

A kutatás további eredményeit, a teljes jelentést, valamint a részletes táblázatokat a http://europa.

eu.int/comm/public_opin ion/a rchives/ebs/ebs_

224_report_en.pdf címen elérhető dokumentum

ban lehet megtalálni. (Ábráink is ebből a dokumen

tumból származnak.)

Í 2 0 1 0 . Európai i n f o r m á c i ó s t á r s a d a l o m a n ö v e k e d é s é r t é s a f o g l a l k o z t a t á s é r t

Í1M2010

2005. június 1-jén adta ki az Európai Bizottság az Í2010 programról szóló közleményét: COM(2005) 229 végleges. A meg

újított lisszaboni növeke

dési és foglalkoztatási partnerségben kulcsszere

pet játszó Í2010 program az információs társada

lomra és az audiovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelését célozza meg.

Az Európai Bizottság három prioritást javasol az információs társadalom és a média területén foly

tatandó európai politika számára:

1. Az egységes európai információs tér kialakítá

sa, amely az információs társadalom és a mé

dia területén előmozdítja a nyitott és verseny

képes belső piacot (megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt, gazdag és változatos tartalmat, és digitális szolgáltatáso

kat kínáló egységes európai információs teret)

575