'SZEMLLE
a
A* külkereskedelmi vállalati statisZtikai csoportok vállalaton belüli adatszolgáltatási tevékenysége
]. A külkereskedelmi vállalatok statisz—
tikai csoportjai részére ez év elején ki—
adott ügyrend részletek—bemenően szabá—
lyozza a vállalati statisztikai csoportok
adatgyűjtési tevékenységét és azokat az adatszolgáltatásokat, amiket a vállalati statisztikai csoportok a Bel— és Külkeres- kedelmi Minisztérium Statisztikai osztá—lya és azon keresztül más, vállalaton kívüli szervek felé végeznek.
Nem intézkedik azonban az ügyrend a vállalati statisztikai csoportok vállalaton belüli adatszolgáltatási tevékenységéről.
Ennek az az oka, hogy mig a kibocsátott ügyrend a vállalaton kívüli adatszolgál- tatás [és az annak alapjául szolgáló'adat—
gyűjtési tevékenység teljes egyöntetű- Se'géí kívánja meg valamennyi vallalat—
nál, add'g másrészt a vállalaton belüli adatszolgáltatási tevékenységet, illetően módot kíván nyújtani a vállalati statisz—
tikai csoportoknak arra, 'hogy a vállalat profiljába tartozó cikkek és ar vállalat fő piacainak sajátosságaihoz alkalmazkodva, kellő rugalmassággal alakithassák ki a vállalatvezetőség tájékoztatását szolgáló munkájukat.
Bár ez a vállalaton belüli adatszolgál—
tatási tevékenység
formájában, gyakoriságában, módszerei—
ben és a vizsgált területeket illetően vállal—atonkínt különböző, mégis van egy feladat, amely valamennyi vállalati staw tisztíkati csoport vállalaton belüli tájékoz- tatási tevékenységében egyformán tel- merül: ,a vállalatvezetőség folyamatos tá- jékoztatása a tervteljes—ítés elért és vár- .hato' eredményeiről.
Eppen ennek a feladatnak valamennyi vállalatnál felmerülő, de ugyanakkor egy-
ségesen nem szabályozott volta teszi szük—ségessé, hogy az alábbiakban ismertessük:
hogyan oldotta meg egyik külkereske- 4 Statisztikai Szemle—540
ennek megfelelően
delmi vállalatunk statisztikai csoportja ezt
a feladatot, a követelményeknek leginkább
megfelelő módon. a
Ennek a vállalatvezetőség _felé végzett,
admtszolgáltatásnak tartalm: jelentés ar—ról, hogy a vizsgált tervezési idősza-kban (negyedév, fél—év, vagy egész év) a vál- lalat mennyi forgalmat bonyolított le a
*jelentés elkészültének időpontjáig s más—
részt, hogy ugyanebben az időpontban a vállalatnak mekkora az a nyitott kötés- állománya, amely a vizsgált időszak vé—
géig fbezáróan esedékes. Hua enn-ek a
kettőnek összegét. és az illető időszak_
tervszámát egybevetjük, meg lehet hatá—
rozni, hogy a vállalat a vizsgált idősza-kra érvényes tervet előreláthatólag mi-Iyen
mértékben fogja teljesíteni?
Ezzel azonban .még semmi különöset nem mondtunk, hiszen a vállalati sta- tisztikai csoportok vállalaton kivülre irá- nyuló adatszolgáltatási tevékenységében is szerepelnek olyan összeállítások. ame- lyek a fenti, a vállalat és a! felsőbb ható- ságok szempontjából egyformán legfon- tosabb kérdésre választ adnak.
II. Különleges problémát jelent azon- ban e—nne—k a vállaxiatvezetőeség számára- készülő jelenté-snek a formája, amelynek ,a következő követelményeket kell szem
előtt tartania:
[. Ez a jelentés ne csupán havonta egy—
szer készüljön, hane-m legalábbis kétszer, de inkább többször. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jelentés operatív jellege miatt a
vállalatvezetőségnek folyamatos tájékoz-
tatásra van szüksége.2. Ne kívánjon külön! adatgyűjtési te-
vékenységet (vagyis többletmunkát), ha-
nem az ügyrendben meghatározott adat—gyűjtési teve'kenység eredményeire épül—
jön s azoknak csak megfelelő csoportosi-
tását kívánja) meg. '
926
3. Kevés számmal sokat mondjon. Ne készüíjön tehát túlzott részletességgel;
mégis ki tudja azonban emelni azokat a
döntő tényeket, amelyek a vállalatvezető-
ség felé megmutatják, hogy: hol van még olyan terület a vállalat tervteljesitésí tevékenységében, ahova küiőnös figyelmet és tevékenységet kell összpontosítani.4.— Ebből következik, hogy a jelentés méreteiben ne legyen terjedelmes, köny- nyen áttekinthető legyen.
5. Figyelembe kell venni, hogy a jelen- tés ynem statisztikusok számára ,_—k-észül.
(Ebből következik, hogy: e a) a: tábíának világosan meghatározott, logikusan elrendezett adatokat kell tar- talmaznia,
b) ne elégedjen meg a puszta számok közlésével, hanem —— a statisztikai sorok elemzés-ének módszereit, viszonyszám!)-
SZEMLEZ
kat alkalmazva _- mindjárt maga a tábla
foglalja magába azt az értékelést, ami első pillantásra feltárja a válla-lat tevé—kenységében jelentkező időszerű felada-
tok súlyát és sorrendjét s egyben; időbeli
fejlődésben is szembeuszökően bemutassa:
hogyan alakult a vállalat helyzete a fel—
adathoz viszonyitva.
A jelentés forma—jának kialakításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy an- nak legelső és legfontosabb feladata a;
vállalati tervteliesítés előselgítÉSe. A vizsg.
gált idősza—k megválasztása és a csopor—
tosítás szempontjából tehát messze—V menően alkalmazkodni? kell a külkeres—
kedelmi vállalatok árutervéhez.
iii. Megvalósítva a fenti szempontokat,", az ismertetni kivánt jelentés a következő, tábla formájában készül:
Éves bonyolítási és kölésfedezetlségi helyzet
1953. szeptember ... —án (eze, dem bem
1. l 2. l 3. l 4. I 5. l 6._ l 7. l s. l 9.
1953-85 .
Extern lejáratú É Valtozás
-o- bony. vxtern Éve! É ves Előző előző
53 1953. l. kötés- fedezett- ves tervszá? jelentés jelentés—
OSZWY : 1—1x. áliomán ség terv— fede!" ' szerinti 3674
o ..—ig 1953. 1 . Slim sege helyzet vmo-
ü _ _ _án %-ban nyitva
;
4— vagy ——
(a) (bi (a) * (b)
Terv 5.880 65251 12.131 11.779 103,0 (1015) * 1,5
"A" oszt. ; Kap. 6.906 2.387 9.293 7.101 1309 (125,4) 4— 5.5
Ö asz. 12.786 8.638 21.424 18.880 1135 (1105) 4— 3,0
Terv 5.417 1.046 6.463 5.404 119,6 azon) —— 0.4
..B" ,. ; Kap. 7.017 2.836 9.853 13.865 71,1 (695) * LG,
Ö;sz. 12.434 3.882 16.316 19.269 , 84,7 (8353) e 12
Terv 6.784 4.809 11.593 13.359 sas (33,9) e ze
.,F" .,, Kap. 5.508 5.212 10.720 9.244 116,0 . (1135) 4— 2,5,_
Össz. 12.292 10.021 22.313 22.603 987 (96,0) %- 2,7'
Terv 68.946 37.681 106.627 103782 1023 (10153) 4— o,4
Összesen: Kap. 43.798 25.861 69.659 75.530 922 (86.13) 4— 5,9—
Össz. 112.744 63.542 176286 179312 98.13 (953) %— 3,,0(
A táblázatban szereplő számadatok nem valódiak.
Az itt mintaként közölt tábla vizsgált időszak szempontjából az éves tervtelje—
sites várható alakulásának figyelemmel—
kísérését célozza.
_Sorravéve a tá—bialej egyes mezőit, .a:
következőket állapíthatjuk meg:
1. oszlop. A tábla a vállalatvezetÖSég—
felé a vállalati áruosztályok bontásában közli az adatokat. Ez megőv a túízott (cikkcnk'nti) részletesség áttekintést za—a varó hatásától (cikksnkinti bontásban a.
váli-al—atvezetőség a havonta egyszer lkés;
SZEMLE
szülő nyitott kötésállo—mány—rkimutatásból
ügyi-s kap tájékoztatást), de másrészt elég részletes alhhoz, whogy elhatárolja az eset- leg szüksége—s fokozott figyelem és be—avatkozás területeit.
2 .OSZIop. Alkalmazkodva a tervben al- kalmazott viszonylati bontásh-oz, az egyes áruosztályok adatai is t—erv-íkap-összesen viszonylati csoportosításban jelentkeznek.
3. oszlop. A bonyolítás természetesen a határátlépési (,,extern") adatokat tartal- mazza: s a ténylegesen kiszállított, már biztos tervteljesitésként figyelembevefhető összeget mutatja.
4. oszlop. Itt szerepelnek mindazok a kötések, amelyek még a víZSga'lt idő—
szakban kerülnek leszállításra, tehát te- dezetként tekinthetők a terv azon részére.
amely —- a 3. oszlopban feltüntetett bo- nyolitás leszámítása után —— még mint hátralévő feladat megmarad.
5. oszlop. A 3. és 4. oszlopok összege
adja a tervezési időszak ledezettsége't abszolút számban, talmi szembeállítva a 6'. oszlopban feltüntetett éves tervszám—mal adja a 7. oszlopban jelentkező fede—
zettségi v'szonyszámot. Ez —— a tervtelje—
sítésl viszonyszámlioz hasonló formában
—— a terv várható teljesítésének mért-ékét mutatja meg viszonyszám formájában.
A 8. oszzop a tervfedezettség időbeli fejlődéséről számol be, szembeállítva a
jelentés időpontjában mutatkozó terviede-
zettségi víszonyszámot az előző jelentés- ben közölt terviedezettse'gi viszonyszám—mal.
Végül a 9. oszlop azt mutatja: milyen irányban és hány százalékkal mozdult el a tervtedezettség'í viszonyszám az előző
jelentésben közölthöz képest?
Az utolsó három oszlopban (T., 8. és 9.) szereplő számok különösen fontosak, t. i.
éppen ezek tesznekeleget annak a köve- telménynek, hogy a. tábla az'előző oszlo—
pokban közölt adatoknak értékelését is
413
927
adja, bemutatja a fejlődés ütemét és irá- nyát s így egyetlen rápillantással bárki képet kaphat arról: milyen területeken és milyen mértékben jutott közelebb a vál—
lalat az adott időszak tervének teljesíté- séhez az előző jelentés óta.
A tábla elkészítésének technikáját ille-
tően: a hó első napján fennálló :helyzetet mutató tábla zbonyolítás tekintetében a Hollerith-tábla osztály-onkint k**gyűjtött adataiból, kötés tekintetében pedig .a: vá!- lalati statisztikai csoportok havi munka—rendjében szereplő nyitott kötésállo—mány;
kimutatás adataiból épül fel.
A hó közben adott jelentések egysze—
rűen oly módon készülnek, 'hogy az előző jelentés ,,bonyolitás" oszlopához hozzá- adjuk az azóta történt új bonyolításokat;
illetőleg az előző jelent-és "kötés" oszlo—
pához hozzáadjuk az azóta: történt új kő'-
téseket (természetesen csak azokat véve figyelembe, amelyeknek külföldi szálli- tá—si határideje a vizsgált tervezési idő- szakon belül esik) és levonjuk az azóta:határt átlépett bonyolításokat.
Mindebből az következik, hogy minden hónapban az első jelentés már meglevő, összegyűjtött adatok csoportosítását kí—
vánja csupán, míg a hó folyamán adott
további Jelentések csak néhány össze- adást és újra való százalékolá'st igényel—nek. Ez azt jelenti, hogy a jelentést el- készítése igen kevés munkát kiván, ami
—— tekintve a vállalati statisztikai csop-or- tok zsúfolt határidőnaptárát -—— igen lénye—
ges szempont.
A vállalatvezetőségne-k a tervteljesítés tényleges és várható alakulásáról képet adó lenti összeállítás egyik külkeres—
kedelmi vállalatunknál mintegy negyed éve készül dekádonkint. Ez nagy segít-
séget nyújt a vállalatvezetőségnöks el-
ismerést szerzett az illető vállalati sta-
tisztikai csoportjának is.
Dr. Kemenes Egon
