e IRODALMISZEMLE e §
Könyvismertetések.
Chromgue de l—ívres.
M. kir. Országos Közegészségügyi Intézet osszegyujtott kozleményei.
Gesammelte Mitteilungen des Kgl. Ung. Staattichen Hygie- nischen lnstitutes.
Recueíl de communications de Plastiíut Royal Hongmís d'Hygz'éne Publígue.
Ill. 1980. Budapest.
Az Országos Közegészségügyi intézet évenkint megjelenö gyűjteményes kötetei azért érdemelnek figyelmet a statisztikus részéröl, mert bennük sta—
tisztikai adatok fejlett statisztikai érzékkel kom- mentált bö lárházával találkozunk.
A között dolgozatok közül —— nagyrészük kü—
lönbözö közegészségügyi és orvosi szaklapokban már napvilágot látott —— itt csak azokra utalunk, amelyekben statisztikai vonatkozások jelentősebb teret nyertek.
haladva betegségek Európában, ilyen, a gyüjtemény
Erotikus
szomszédainknál és hazánkban, főleg a világháború óta 0. közleménye, A cikk betegségek, illetve terü-
sorrendjében Horváth Dezső:
let szerint tárgyalja az exotikus betegségek adatait.
Ezek azok a betegségek, amelyek a nyugati kultúra által nem, vagy kevéssé érintett földterületeken ott- honosak s részben hozzánk be nem lmrcolhatók (tropikus börbajok, sárgaláz, álomkór, stb.), rész- ben helyhez nem kötöttek (pestis, kolera, visszatérő
láz, himlő, kiütéses tífusz, m—alárial.
Johan Béla és Tomcsik József: A (líphteria el- leni hatósági és egyéni védekezés néhany kérdéséről, valamint Oláh Gábor: Ein/lass der Temperatur (nti (lie Empfindlichkeit und Spezifizitüt der ll'asser- mannsclren Reaktion bei Verwendnng verschierlener Antigentypcn című tanulmányait is ki kell emelnünk az emlitett szempontból; gratikonjaik igen szem- léltelőek.
Lőrinc Ferenc: Az emberben található bélféreg és féregpete'k gyakorisága hazánkban című cikke több táblázatban mutatja be a féreggel való fertő—
zöttséget kor, nem, lakóhely szerinti részletezésben.
Schubert Károly: Az orvosstalisztika elemi mód- szerei par excellence elméleti statisztikai dolgozat, amelyben a szerző a statisztika alapvetö problémáit fejtegeti, különös tekintettel a közegészségügyi sta- tisztika szempontjaira.
Végül a kötetet bezáró Jelentés a Magyar kir.
Országos Közegészségügyi Intézet 1930. évben vég- zett munkájáról, mely az intézetnek már negyedik jelentése s amelyet Johan Béla igazgató terjeszt elő t27 oldalon, igen sok, ügyesen csoportosított sta—
tisztikai adatot tartalmaz táblákban és grafiko- nokben arról a nagyszerű munkáról, amelyet az intézet úgy a tanító, mint a laboratóriumi és külső
munká—kban, valamint a tudományos kutatás terén országos szervezetével végez.
A m. kir. Állami Munkaközvetitö Hivatal Je-
lentése a Hivatalnak és a felügyeletére bizott áléatósági Munkaközvetitóknek 1930. évi mükö-
séről.
Rapport du Service royal hongroís de placement sur son activite' en 1930, ainsi gue sur celle des Bureau:
officiels de placement place's sous son autorité.
Kiadja: A m. kir. Állami Munkaközvetitő Hivatal.
Publié par le Service r. h. de placement.
Budapest, 1930. 43 lap. — p.
Résume'. Les services dlEtat assurant le place—
ment des ouvríers (8 Offices de placement el 134 bureaax privés gratuits) ont enregistré en 193!) 63.802 o/fres d'emploí, 122682 demandes et 55433 placements. Dans Ia méme année, on a place () I'étranger, et notamment en France et en Suisse, 269 ouvriers el 244 ounriéres avec 828 membres de' famille. Il est arrivé 4.170 demandes dlemploi éma- nant de ressortissants élrangers. Parmi les ouvriers étmngers ayant obtenu du travail avant 1930, plus de 1000 se sont a(lressés aux Offices de placement pour le renouvellement de leur permis de séjour.
*
A M. kir. Állami Munkaközvetító Hivatalnak az 1930. évi működéséről szóló jelentéséből csak azoknak az adatoknak az ismertetésére szorítkozunk, amelyek a munkapiac helyzetének tárgyalásával kapcsolatban eddig még'valatmilyen oknál fogva nem láthattak napvilágot. A jelentésből mindenek—
előtt azt kell kiragadnunk, hogy az 1930. év folya—
mán a 8 hatósági munkaközvetitön kívül az ország—
ban még 134 ingyenes —— magán munkaközvetitö ——
működött, Ezek közül Budapesten volt 19 munkaadó—, egyesületi és ipar—testületi, 54 munkas szakszervezeti, 20 társadalmi és munkásegyesületi inunkaközvetltő.
A vidéki városokban: Debrecenben, Győrött, Magyar- óváron, Pápán, Miskolcon, Egerben, Pécsett, Sop—
ronban, Szegeden, Makón, Szombathelyen és Székes—
fehérváron összesen 41 ingyenes magánközvetítő tá—
mogatta a hatósági munkaközvetitők tevékenységét.
A Hatósági Munkaközvetitők 1930. évi tevé—
kenységével kapcsolatban megemlítendő, hogy ai nyilvántartott munkahelyek (65.802) közül 58'8%5 férfiakra, 38'000 nőkre, 3'1% fiú— és O'l% leány—7
tanoneokra esett. A munkakeresók közül (122682) (38't% férfi, 308 ,, nö, l'l"n fiú- és 0'0% leány—
taonoc volt. A közvetítés közül (55.433) 59'1% férfi-, 38'9% női és 2'0% fiú és leánytanonc munka- helyekre jutott. A közvetítési tevékenység a női;
legeredményesebb, ahol 1
munkánál volt a
'1. szám.
_59__ 1932
munkakereső közül 86-ot sikerült elhelyezni. 100 érti munkahely közül 85 volt betölthető, Buda- st és a vidék között a százalékos megosztás a'következő volt: munkahelyeknél 43, illetve 57, munkakeresőkne'l 51, illetve 49, és munkaközvetí—
őknél 38, illetve 62%. A budapesti 93 magánközve- ítőnél az 1930. év folyamán összesen 65.156 munka- 103.036 munkakeresöt tartottak nyilván, a _ közvetítések száma pedig 61.277 volt.
Azonban ezek az adatok nem tekinthetők teljesek—
nek, mert néhány közvetitöiroda nem bocsátotta rendelkezésre tevékenységi adatait. A vidéki váro—
okban működő magánközvetítö irodák a tárgyalt év folyamán összesen 4.641 munkahelyet, 40.259 munkakeresőt tartottak nyilván és 45.016 eredmé- nyes közvetítést végeztek.
Az Állami Munkaközvetítö Hivatal a belföldi zvetítésen kívül meg a külföldre való közveti-
éssel is eredménnyel foglalkozott, amennyiben
Franciaországba és Svájcba összesen 269 férfi és 44 női munkást sikerült közvetíteni összesen 828 saládtaggal. Ezenkívül a Hivatal kiterjesztette tevé—
enységét a külföldiek munkavállalására is és a árgyalt év folyamán a külföldiek munkavállalásá—
al kapcsolatban a hivatalhoz érkezett 4.170 darab munkavállalási engedély iránti kérelemből 2.747 új írülföldi munkavállalási engedélyre nézve nyilvání—
ott Véleményt. Ezenkívül természetesen foglalkoz—
ia kellett még a már elnyert munkavállalási és tar—
zkodási engedélyek meghosszabbításával is. Ez rányban több mint 1000 darab ügyirat érkezett a
'vatalhoz.
A jelentést számos, a munkaközvetítői tevékeny—
'g részletes eredményeit tartalmazó, könnyen át- inthető táblázat és néhány a munkapiac hullám- sát feltüntető grafikon egészíti ki. S. S.
Seress László: Magyar Agrárreformáció.
Ladislus Seress: Re'formes agraires hongroises.
Második kiadás. Budapest. 1931. 275 1.
Deuxíéme Edition. Budapest, 1931. 375 p.
Résume'. Selon M. Ladislas S er e 83, [a crise ricole de Hongrie tient surtoui () ce fait aue les tits agriculteurs e.tploítent peu rationnellement ts terres. II índigue, () cet égard, les deuoirs les us pressants: enseignement agricole des petits eac- eitants; direction méthodigue de la production;
ganisation de la mise en vente des produits ugri—
Iep; développement, avec Pappui de PEtat, des
opérutíues. Insistant sur la nécessité de pratiguer politirlue agruire conforme aux intéréts des s cultivateurs, i! estime guiil faudraít partager
? eux les proprie'te's de main—merte, ou, au moins, partie de ces propriéte's. En outre, liEtat devrait, aesoin, prescrire aux petits culiivateurs [es me'- es nécessaires pour améliorer leur systéme de
clion.
Les idées de Ijauteur sont, sous plusieurs rap- ports, pleinement justifiées par les statisligues offi- cielles, lurgement cítées dans llouurnge.
Seress László tanulmányának kissé különös—
nek látszó címét azért adta, mert szerinte mostani gazdálkodási rendszerünknél nem reform, nem tol- dozás, foldozás, nem javitgatás, nem is reform- akció, vagy reformakciók sorozata, nem egyes ba-
jok eltüntetése vagy orvoslása, nem hibák javítása a kormányzat vagy a gazdatársadalom kötelessége, hanem igazi reformációra van szükség. Ujjászüle—
tés, ujjáalakulás, átváltoztatása mindannak a hely—
telen elvnek és szokásnak, ami jelenleg gazdálko- dásunkat jellemzi és ami nem tartható fenn to-_
vább.
Igen találóan állapítja meg a szerző, hogy a magyar gazda évtizedeken át teljesen nyugodtan.
régi elavult elveihez görcsösen ragaszkodva gaz- dálkodhatott, terményfeleslegeinek meg volt a biz—
tos piaca, Ausztria. Semmi sem kényszerítette ide—
jekorán arra, hogy megtanulja a nehéz időkben való versenygazdálkodás mesterségét. Most, amikor a régi rendszer felborult, kapkodnak jobbra, balra.
hívják mindenben segítségül az államot.
Az állam, a kormányzat emberöltőkön keresz—
tül jóformán csak közjogi kérdéseket tárgyalt, nem vette észre, hogy hazánkban lassan jelentős kis- gazdaosztály A fejlődő kisgazdaosztálv szinte Semmi támogatásban nem részesült, nálunk a szerző szerint termelési, értékesítési politikáról szó sem volt, a szövetkezeteket nem támogatták
kellőképen, a biltokpolitika a kisbirtokosokkal nem törődött.
Seress László tanulmányában megjegyzi, hogy a felfordulás után az akkori kormányzat végre—
hajtott egy úgynevezett földbirtokreformot, de ez már csak azért sem lehetett megfelelő, mert hazánk—
ban a földbirtok megoszlásáról statisztikai adatok nincsenek, tehát a reform megalkotói jóformán csak sötétben t—apogatózhwattak.
A szerző részletesen ismerteti tanulmányában azokat a reformterveket, amelyek végrehajtása né- zete szerint a mostani mezőgazdasági válságot ha—
zánkban lényegesen enyhítették. Megállapításait mindenütt statisztikai adatokkal támogatja, a hi—
vatalos statisztika vonatkozó adatait egy tételnél sem mulasztja el felhasználni, megállapításait ezek
alakul.
az adatok igen gyakran meglepően alátámasztják.
Elgondolása szerint a kisgazdák osztályának erősítése a legelső teendő, a nyugati államok nívó- jának megfelelő gazdaképzés, a szövetkezeti eszme terjesztése, szükség esetén a termelési rendszerbe
állami beavatkozás, a holtke'zi birtokok —— vagy azok egy részének ,... felosztása nélkül előrehala—
dás nem képzelhető el. A mostani gazdasági válság a megcsonkított ország területén nem talált elég
