Emil s a s ja A olg ri csal d ide lja Rousseau-n l
Jo Mária
1 A m jelent s ge, aktualit sa
A Rousseau elkép elte családi idill ma is sokakat csáb t: Emil, a auton m fér és párja Zs a, gyengéden s eret felesége, gyermekeikkel k r l lik a családi t helyet. Mintha Arany János Családi k rben” c m verse elevenedne meg el tt nk: ki ne k vánna a békés, ér elmekkel tel tett családi k rben élni? Távol a világ aját l, a romlott városi élett l, falun, a termés et lén, ahol a emberek és életm djuk is termés etes, s kségleteik egys er ek és maguk termelik meg két ke kkel a betev falatjukat1. Ma hasonl termés etes elvek alapján ko- falvakat terve nek, a hatvanas években a s eretetre ép l hippik sség volt a alternat v életforma ideálja. Ki ne találko ott volna biofarmon birkát tenyés t ,
nellát egykori lo fusokkal?
Hogyan érhetj k el a fent jel ett, aranykorra emléke tet állapotot, a rous- seau-i ut piát? Elméletben, a lo fusok s erint a plat ni ton, neveléssel2, de éppen nem a csodált nagy mester m dján, mivel a nemek és a család tekin- tetében véleménye gy keresen eltér a vét l. Plat n ideális állama inkább a mai nemiegyenl ség-elvhe áll k el3, amely R. s erint a nemek termés etével ellentétes (Rousseau 1997, 271). A nemek s empontját l eltekintve nevelési elvei modernek, mint a intim családi kapcsolatok ér elmi hatásának hangs - lyo ása, a s abad nevelés, vagyis a gyermek termés etes adottságainak kibon- tako tatása ma már mind magát l értet d en nevelési elveink alapját képe ik, val s n leg éppen Rousseau kors akos jelent ség j tásai nyomán.4
A Emil nem nevelési tanácsad , még ha annak is t nik, de ahogy Allan Bloom (Bloom 1995) s ellemesen fogalma ott a S ellem fenomenol giáját kapjuk benne dr. Spocknak álcá va5. Maga Rousseau jel li ki elkép elt olvas -
1 A romantika és a s entimentali mus család/ér elemkultus a R. k vetlen hatását mu- tatja, de maga a aranykor topos a Plat n államán át Hés iodos ig ve ethet viss a.
2 De ki neveli a nevel ket/ lo fusokat, akik majd létreho ák a j embert, j társadal- mat? A ap ria ugyana mint Plat n állama esetében
3 Lehet, hogy Plat n feminista volt? (Jo 1996) Rousseau pedig félt a n kt l és e ért s i- gor an k r lhatárolta hely ket ti. a fér kiegés t je (társa, seg t je) s erepét?
4 A megel korok n -, gyermek-, nevelés- és családfelfogását elem átfog t rténeti munkákra csak utalhatunk: franciakra /G. Duby, Ph. Aries, E. Badinter/ és Pukáns ky B., Németh A.) A Rousseau-fej. felfogásával alapvet en egyetértek: a gyerekkor, Zs a nevelése, ill. l. antropol giaként val értelme és. (Puk ns ky 2002. 238., 267. stb.).
5 E t komolyabban kifejti Nagl 2000, 77 101. Ma már nem k ismert dr. Benjamin Spock
it akik nem apák és anyák, hanem a b lcsek (nem a lo fusokra gondolt, f leg nem a kortársakra ).
A Hegel-utalás a t jelenti, hogy Rousseau ember- és t rténelemfelfogását, erk lcs lo áját ismerhetj k meg ebben a irodalom m fajában is kivál , he- lyenként regényes m ben. A s erepl k elevenen élnek, t rténet k van pers e a alkot S elleme, a Nevel ve eti ket. Irodalom és lo a elválas thatat- lanul tv dik itt is mint R. oly sok m vében. Maga a legfontosabb m vének tekintette, és val ban nagy, bárha ellentmondásos hatással volt kortársaira: cso- dálták, betiltották, el is égették. Majd diadal tját járta a romantika és a s en- timentali mus korában, de ma is von és tas t egys erre, ha más okok alapján is, mint akkor. 1762-ben, k vetlen l a j Héloise után rta, mely r videsen a s á ad legsikeresebb regényének bi onyult (Rousseau 1882), ugyana on elvek alapján konstruált családi-s erelmi idill és egyben erk lcsi példá at, mint a Emil.6 A regény ross ul vég dik mint ahogy a Emil folytatásának s ánt mile et Sophie, les solitaires” c. t redék s erint is felbomlik a idill, a pár k l nválik és el llik. Talán maga Rousseau sem hitte iga án, hogy a val ság- ban is lehetséges a erényes családi boldogság, de a kép eletben bi tosan a , és ett l nem kevésbé s ép és iga E tekintetben alapvet en platonista vagyis idealista volt, gyakran hangs lyo ta a kép elet jelent ségét a emberi boldog- ság s empontjáb l. Nem t l ás ut piának neve ni a Emilt, melyet a m faj implikálta társadalomkritika és jobb tási s ándék m k dtet.
2 s a s Emil nevel s nek ss evet se
A Emil els 4 feje ete a , amely R. nevelés lo ájának progress v, kors a- kalkot oldalát mutatja, ti. vele ke d d tt a a j kors ak a neveléselméletben, amely még ma is tart, amennyiben elvei ma is t bbé-kevésbé érvényesek bár éppen a nemek s empontjáb l inkább kevésbé, s t bátran mondhatjuk hogy ebb l a s empontb l ma már éppen hogy idejétm ltak7. Val jában elvei álta- lánosan érvényessé deklarálásáho el kell tekinten nk att l, hogy e ek egy nevelését s olgálják egy fér nevel vel val vis onyában, vagyis hipotetikusan minden gyerekre, lányokra is alkalma hat nak kell tekinten nk. Val ban van- nak olyan helyek a m els feje eteiben, ahol mintha a onos elvek lennének
világsiker nevelési tanácsad k nyve, mely évti edekig a . n. liberális nevelés bibliá- ja volt, minden család napi olvasmánya a hetvenes-nyolcvanas években nálunk is
6 rdemes Sophie-t és a j Héloise h sn jét Julie-t ss evetni, melyiket válass uk?
(Kuster 1999.) Julie er sebb, autentikusabb gura, de nem boldog tekintélyes férje mel- lett, vég l ngyilkos les .
7 Már a korban is kon ervat vnak s ám tott (Puk ns ky 2002, 268).
érvényben mindkét nem gyermekekre, de Zs a neveléséhe érve mégis más elveket k vet már a kislánykort l. Emil esetében a s exuális nevelés 15 éves kort l ke d dik, amikor a másik nem iránti érdekl dés felébred. Zs a ne- velése tehát ke dett l a nemi másságon alapul s exuális nevelés, m g Emilé eleinte csak általános nevelés. A rousseau-i magyará at val s n leg abban a deklaráci ban rejlik, hogy a fér csak id nként h mnem lény, a n pedig egés életében a (n stény). E ért nincs a két nem k tt semmiféle egyenl ség, k - telességeik is mások, életm djuk is eltér . A egyenl tlenség k t k termé- s etes , nem emberi inté mény, nem el télet m ve, hanem a és s er ségé.”
(I. m. 271.)
Zs a nevelése ma legalábbis tradicionálisnak neve het , (ha nem idejét- m ltnak), mivel ma, a nemek társadalmi egyenjog ságának és a onos k s- ségi-nyilvános nevelésének korában is a családi nevelésben tovább él tradici- onális nemi s erepre kés tik fel. A feln tt fér , Emil boldogsága társa, Zs a seg tségével val sul meg, a ideális, polgári család létreho ásában. A tart s boldogság fenntartásában Zs áé a d nt s erep, a morális k telessége a t bbiek boldoggá tétele. A boldogsága ugyanis a t bbiek boldogságában áll A n i/anyai n etlenség mintaképét láthatjuk Zs ában. Járjunk utána rés le- tesen a boldog család tagjai kinevelésének El rebocsátva a k l nbséget: Emilt embernek, Zs át n nek nevelik. Emil emberré és fér vá fejl dése egybeesik, a által hogy ember, egyben fér is, m g Zs át csak n nek nevelik, ugyanis ember és n volta ellentmondanak egymásnak ahogy a tradicionális n i sorsot els ként elem Simone de Beauvoir ss ege te a 20. s á ad k epén (Beau- voir, 1971, 27., 83).
Milyen emberr nevelik Emilt
Ő a j polgári kor Embere, a s abadnak, nt rvény nek nevelt ember (ter- més etesen) fér és nevel je is a Eltekintve a csecsem s optatását l, mely a termés etes anya feladata kell legyen. De e csak R. s erint termés etes , mert a korban éppen nem volt a A s ám tott termés etesnek, a volt a s o- kás, hogy dajka, nem a s l anya s optatta a gyermeket. A dajkaságot pén ért s egény n k vállalták, akár évekig a sajátjuk mellett idegen csecsem ket s op- tattak és elláttak gy, ahogy k éltek.8
A fér nevel indirekt m don irány tja Emil nevelését, hogy a saját tapas - talatán, saját ér éki benyomásai alapján tanulja meg, mi j neki és mi ker len-
8 A saját gyermek s optatásának Rousseau hatalmas erk lcsi jelent ségét tulajdon t, amit már a m a els oldalalain les ge . l. kés bb Zs a s erepénél.
d , saját es ét has nálja, ami által megismeri adottságai és képességei határait, vagyis megtanul engedni a dolgok hatalmának, a s kségs er ségnek. A ne- vel semmit nem r el neki (e t kés bb negativis tikus nevelésnek neve ik), Emil egy kivételével k nyveket sem olvas, amely Robinson Crusoe sorsán a náll életre tan tja. Tradicionális vallási nevelésben sem rés es l, valamiféle dei musho magát l, termés etes ton jut el, amely a kor s emében a legna- gyobb megbotránko ásra, a k nyv betiltására adott okot. (A vallási es mék el- saját tásár l a legterjedelmesebb 4. k nyv, A s avojai vikárius hitvallása s l .)
A Ember ilyetén nevelése megfelel a emberi termés etnek, mely t nel- lát életre tes i képessé, a Ember s abad és t kéletes thet (válto ni képes).
lni annyi mint cselekedni, has nálni s erveinket...”. E el s emben a társa- dalom embere rabs olgaságban s letik (i. m. 12. o.) A társadalom embere egy rés (e annak), m g a termés etes ember náll egés , teljesen nmagáé. A rous- seau-i cél a társadalomban él termés etes ember kialak tása, mely nem a onos a termés etben él termés etes emberrel. Emil termés etes nevelése t a társa- dalmi életre kell el kés tse, de a m ben le rt nevelés családi és nem nyilvános/
társadalmi nevelés. A kett ss eegye tetése nem problémamentes, de evvel a m csak érint legesen foglalko ik (Emil a há asság el tt világot látni indul).
Ha a ember náll egés , felmer l a kérdés, hogy a n re is vonatko ik-e és a n gyermeke hogy ker l a fér mellé és milyen vis onyban? Vagyis hogyan j n létre a család, és milyen vis onyok termés etesek a családban? A tradici- onális s er déselméletek, melyek a egyedb l indulnak ki és nem a társas létb l, a társulást kell megmagyará ák, de egy lépést kihagynak, ti. a t, hogy a felek (fér ak) k ti s er dés implikálja, el feltétele i a nemi s er dést, (sexual contract Pateman) mely révén a n és gyermeke a fér uralma alá ker l, a s kségleteit s olgálja, a családját alkotja. Val jában e által les a fér ember náll egés A n nem s ám t annak a fér uralmi (patriarchális) társadalmakban. Pateman már klass ikusnak s ám t k nyve után a s er dé- selméletek feminista válto atai e t a korábban negligált el feltevéssel is s á- molnak.
Rousseau magyará ata a ér elmek, a családi k t dés, a s erelem erején alapul. E ek csak a termés etes vadság utáni civili ál d s akas ban ke - denek ss etart er ként hatni. A társulás nem a racionális nérdeken ala- pul, hanem a másik ember iránti egy ttér ésen ti. s envedése láttán ér ett a onosuláson. A pitié (sajnálat) nem áll ellentétben a alapvet nfenntar- tással, e mint ns eretet termés etes s t n, és nem t r a másik ember el- len. A ember alapvet en j ( nemes vadember a kor kifeje ése s erint).
A Emil els mondata s erint: Minden j , mid n kilép a dolgok alkot ja ke- éb l, de minden elfajul a ember ke ei k tt.” A ember semmit sem akar olyannak, ahogy a termés et alkotta, még a embert sem.
A eredeti állapotb l egy második, jobb (morális) s akas on keres t l fej- l dik ki a harmadik, mely a lass elfajulás t rténelme, a n és, versengés, s er ésvágy folyamata, egés en a jelenkor s omor látleletéig, melyet a két
rteke és és a Társadalmi s er dés adnak.
A tulajdonképpeni eredeti állapotban s abadon k s ál egyedek léte nek, erk lcs nincs, a kapcsolatok fut termés et ek (mindkét nem esetében promis - kuitás). A második s akas ban létrej nnek a két nem k tt a tart s, ér elmi k t dések, s erelem, és vel k a család. E a morál, a j és ross fogalma s - letésének a s akas a. A családnak és e által a nemek k ti vis onynak alapvet jelent sége van R. antropol giájában és t rténet lo ájában. A tart s kap- csolat (há asság) t rténetileg civili álta, megs el d tette a s envedélyek (nemi vágy) destrukt v erejét, mely e nélk l jb l káos ba d ntené a emberiséget.
E ért kap R. neveléselméletében a n mint feleség és anya lényegi, a egyes fér akat civili ál s erepet. A ll tt jelent felvált remélt jobb j v egy maga- sabb fokon val viss atérés a ke deti aranykorba tk. a második s akas ho és nem a eredetihe -termés eti állapotho , hanem tovább egy termés etes társa- dalmi állapot felé.
Tehát a emberi termés etnek két olyan jellem je van, amely megmagya- rá a a t bbi emberhe val vis onyulását, a t, hogy miért k t dik a náll - an élni képes ember a másikho : egyik a s exuális vágy, a másik a fajtársunk s envedése láttán keletke egy ttér és, s ánalom (pitié). Mindkett ér elem vagy s t n, nem a érdek k t ss e benn nket, vagyis nem annak racionális felismerése, hogy s kség nk lenne a boldogulásho a másik egy ttm k désé- re (e ut bbit pl. Plat n gondolta).
A faj és a egyed fejl dése hasonl , ahogy sok antropol giai elmélet tartja, e ért Emil nevelése ennek anal giájára t rténik. A nevel irány tásával Emil 15 éves korára nellátásra képes, de gondoskod , erényes atalember (kétke i mesterséget tanult), majd elérke ik a a kor, amikor es ét a ér ései révén t kéletes tik”. Elérke ik a ébred s envedélyek kora, egy második s letés, amikor a nem nk s ámára s let nk9 mármint mi fér ak (Emil, és a s er ).
Nem j dolog, ha a fér egyed l van társn t gért nk neki, s a társn t meg is kell kapnia” (ti. a fenti morális okok miatt ) i. m. 268.
9 a onban a n a neme s ámára s letik, Zs a nevelése alapján, akit már kiskorát l n - ként és n nek nevelnek (a cicoma s eretete már kicsi lánykorban jelentke ik, és már korán s igor an kell fogni ket).
Milyen n v nevelik s t
Zs át Emil, a fér társának nevelik, nincs s képességei s abad kibontako - tatásár l, a cél eleve adott: feleség és anya les bel le.10 Val jában nem ember- ré, hanem n vé nevelik, m g Emil a által les fér , hogy emberré nevelik, a kett egybeesik, m g a n i nemnél ellentmondás van a faj és a nem s empontjai k tt.11
A n nevelés elvei ellentmondanak a emberi nevelés elveinek, R. saját ant- ropol giájának, morál lo ájának. Ennek a problémának fogunk a nyomába eredni a k vetke kben, kritikus s emmel és más, mai el feltevések alapján ti.
a nemek egyenrang ságának, a onos jogainak (képességek valamint lehet sé- gek) elvi alapján állva. Lehetséges-e a ellentmondás feloldása vagy ha nem, akkor hogyan értelme k a t a nemek tudománya elméletei és a feminista
lo a alapján.
Felhas nálva a feminista antropol gia egyik alapté isét, mely már elfoga- dottá vált: a Ember fogalma a fér embert rejti, a ember volta egybeesik fér voltával, bár univer ális érvény nek deklarált emberi jellem knek tudjuk ket, de mivel a fér ak élete, tevékenysége alapján keletke tek, k felelnek meg jobban e eknek a univer álisnak tartott vonásoknak. Val jában nem uni- ver álisak, hanem parciálisak, mivel a emberfogalom jegyeit csak a egyik nem alapján alkották meg12. A n más mint a fér , e ért les a abs ol t más- ság, a k l nb ség képvisel jévé nyilván a fér ak s ems géb l né ve A probléma sokféle megfogalma ásban ismert: emberek-e a n k, emberi (hu- man)-e a n i? Aris totelés megoldása sokáig dominált a eur pai gondolko- dásban, mely s erint a n k már keletke és kben, biol giailag kisebb érték ek mint a fér ak, vagyis félresiker lt emberek, másodrend ek. Rousseau e t a álláspontot határo ottan tagadta. Nincsen iga uk a oknak, akik a n t t kélet- len fér nak tekintik. A k ls láts at a onban mellett k s l.” I. m. 148.
A Zs a nevelésér l s l k nyv r gt n a elején a a onosság és másság lo ai-antropol giai problémája sajátos rousseau-i megoldását deklarálja. A faj és a nem kérdésének egys er megoldása: minden vonatko ásban, amely
10 A feminista kritika f vonala a n instrumentalista felfogására irányul, a faj (reproduk- ci ja) és a fér egyed s empontjáb l, pl. Hegel is gy értelme i. l. kés bb, a 4. rés ben S. M. Okin, Sarah Kofman.
11 Simone de Beauvoir evvel magyará a a t, hogy n is elfogadja a fér els bbségét, mivel a kult rát t rténetileg megalkot nem. Beauvoir a onban a n ember voltáb l leve eti a másodrend ség tagadását is: a eg is tencialista elv s erint a N is eredend s abadság E tragikus ellentmondást oko a n életében (Beauvoir 1971, 82. 27.)
12 l. Sh. Ortner, H. Moore magyarul is olvashat cikkeit, vagy Beauvoir (1971): El s és mott .
nem f gg a nemt l, a n a fér val a onos (s ervek, s kségletek, m k dés), csak mennyiségi k l nbségek vannak. A probléma csak a , hogy nem k nny meghatáro ni, mi tarto ik a nemhe és mi nem. ...A megegye ések a fajho tarto nak, a k l nbségek a nemhe ”. Innent l ke dve a onban csak a k l nbsé- gekr l van s , mintha Zs át nem embernek, csak n nek vagyis k l nb nek nevelnék mivel nem a onos nemében Emillel, nevelésének is k l nb nek kell lennie. Pedig minden ember egyenl nek és s abadnak s letik” saját elvi deklaráci ja alapján e a n re is érvényes kell legyen. Zs a nevelésében nem találjuk még nyomát sem a emberi a onosság, egyenl ség s empontjának. E nem véletlen Minden baj forrásának látja a két nem tulajdonságai kevere- dését : a n k ne viselkedjenek gy mint a fér ak (mint ahogy a s alonokban s ellem kkel akarnak egyes elfaj ott n k uralkodni), és a fér akat is fenyegeti a eln iesedés ves élye, ha pass van alávetik magukat a n knek. A két nemet s igor an k l n kell válas tani gy kell ket nevelni, és k l n élets férát kell nekik kijel lni: a n k terrénuma a magánélet, család, m g a fér é a k élet, nyilvánosság (Elshtain), de pers e a család a otthonuk. A két s féra vis onya a onban tradicionálisan hierarchikus, és gy a két nem vis onyának, tevékeny- ségeinek és tulajdonságainak társadalmi értékelése is.13 R.-nál a onban mintha megfordulna k t k a fontossági sorrend: a családi nevelés alapo a meg a társas/polgári rendet, e ért ott kell elke deni a nemi hierarchia megalapo ását, de a n k k telességévé tenni a t (Ti. saját alárendeltség k és a fér ak domi- nanciája nevelés általi kialak tását.)
3 A al rendelt n i M ss g trad ci ja Er s, akt v fér gyenge, pass v n
A egyiknek (a fér nek) er snek és tevékenynek kell lennie, a másiknak gyen- gének és pass vnak. S kségképpen gy kell alakulnia, hogy a egyik akarjon és b rjon, a másikt l elegend , hogy alig álljon ellent.” A adott s vegk rnye-
etben, ahol a erk lcsi norma deklarálása olvashat , a nemek egyes lésér l van s , mely során a nemek k l nb en viselkednek (akt van és pass van).
A k l nbséget termés eti t rvénynek tekintve a n arra termett, hogy meg- nyerje a fér tets ését”. E termés eti teleol gia magyará a minda t, amit a n nek nevelése során meg kell tanulnia: tets eni, kellemesnek lenni, elbájol- ni a fér t (tánccal énekkel, lt k désével), s t ellenállni is a ért kell, hogy
13 A feminista kritika a ke detekt l foglalko ik a private/public vis ony elem ésével (Landes 1998).
a fér erejét felébress e.14 Zs a legyen félénk, s erény, s emérmes és f leg engedelmes Kora gyermekkorát l engedelmességre s oktatják, el bb apjának, gy ntat jának majd a férjének kell engedelmeskedjen. A engedelmesség a n k telessége és erénye. Miért van s kség erre a s igor ságra a lányokkal s em- ben, és miért lehet a kat s abadon nevelni, hagyni kibontako ni hajlamaikat?
A fér , mire feln , képes es ével uralkodni vágyai felett, ura les nmagának, m g a n k erre nem képesek, e ért a k rnye et kben él fér kell uralja a s envedélyeiket is, akinek a n engedelmességgel tarto ik15. A há aspár mint két testrés organikus egységet alkot (a fér a fej, a n a karok). Logikus a két nem k ti hierarchia, a fér dominancia s kségessége.
A és és a tekintélyhe val vis ony tekintetében nagy a k l nbség a két nem k tt. A n k sokkal nagyobb mértékben f ggenek a k véleményt l, a el téletek tekintélyét l mint a fér ak, de benn k is él a lelkiismeret bels hangja. Ennek k vetéséhe a és s ava s kséges (a s abály felismeréséhe ), de e náluk k telességér ésként m k dik, és a lelkiismeret hangja k vetésére ind tja ket: engedelmességre, h ségre a férj iránt, gyengédségre és gondosko- dásra a gyermekek iránt (i. m. 289). A és beli képességek k l nbsége a két nem k tt a morálon k v l is felmer l, a tudás, tudományok elsaját tásakor.
A n knek csak a gyakorlati tudásra van s kség k (a há tartás ve etéséhe s ámolni tudni kell), de a magasabb tudományok f l slegesek, és nem is képe- sek a okat felfogni. Két érvet is kapunk, egy pragmatikusat, meg egy elvit, a adottság is hiány ik, nemcsak a has nálat nem igényli a elméleti és t.
A n i gyess g elismer se gyors hely etfelm r s
De nem áll thatjuk a t sem, hogy a s er ne hangs lyo ná a n knél is a és és a s ellem m velésének fontosságát: a lelkiismeret és a t bbiek véleményének gyelembevétele k ti egyens lyo ás komoly mérlegelést, emberismeretet és els sorban gyors hely etfelismerést, j meg gyel képességet k ván. E ut b- bi a n k megk l nb tetett képessége, m vés ete R. s erint egy tt s letik vel k (i. m. 291). Egyesek kortársak s erint idé i R. e a vonásuk egy- s er en csalfaság, a n k ha udnak De nem annak s letnek, csak a á les - nek vitatko ik s er nk a n k lebecs l ivel a társadalom felel s hibáikért Val jában a n k nem is ha udnak, his en van egy sajátos nyelv k, mely nem s avakat has nál, hanem jel éseket: a ges tusaikat, hangs n ket kell gyelni,
14 Val ban has nálhatjuk S. Kofman terminusát:. phallokrata célok (Kofman 1998) és Lange 2002.
15 Bár a n knél van egy vel k s letett mérsékl er , a s emérem
e el adják tudtul, hogy val jában mit gondolnak. Ilyen rejtett m don k l- hetik hajlamaikat anélk l, hogy felfednék a okat (a s emérem, tart kodás a n els erénye ). Másik neve is van ennek a n i m vés etnek: kacérság mely s kséges és erényes vonásuk (még a férjjel s emben is), s t a tis tesség t r- vénye” k vánja meg Logikusan k vetke ik e abb l, hogy a n feladata a csá- b tás, a , hogy von legyen férje s ámára (de nem mindenki s ámára), otthon gyengének kell mutatnia magát ahho , hogy a fér er s lehessen. A alapvet nemi k l nbség teleol giájáho ve et viss a a n i ravas ság, gyesség m vé- s etének taglalása.
Itt jutunk el R. felfogása ambivalens voltának magyará atáho , amikor a ne- mek termés et adta hierarchiája vagyis a fér dominancia átfordul a ellentété- be, amikor R. a t áll tja, hogy val jában a n k uralkodnak a fér akon, a fér ak s exuális vágyain keres t l
Val j ban a n k uralkodnak a f r akon a v gy r v n (le r s)
A kor nagyvárosaiban, a társaságban a n k voltak a hangad k, amely alapján a 18. s á adot a n k s á adának is neve ték legalábbis a Goncourt vérek s e- rint a 19. s á adban. R. s ámos helyen kárho tatja a városi erk lcs k ll ttsé- gét, és e ért f leg a n ket tes i felel ssé pl. D Alembert levélben a s nhá r l (Rousseau 1978). E ért is kell Emilt falusi magányban nevelni, és társát, Zs - át is. Ugyanakkor R. a n i erény, nemes erk lcs k felmagas talásának s s - l ja is, mik ben a s alonokban uralkod n k erk lcsi ll ttségét kárho tatja.
E ek a n k fér as m don és fér as es k kkel (s ellem, m vés et) akarnak uralkodni nem gy Zs a, aki n i erényeivel s el den (a háttérb l) irány t mint a családi erk lcs k f felel se, nemcsak a gyerekek nevelése tekintetében, hanem férje erk lcseiért is felel
A s exualitás, vágyak és ér elmek s erepének bonyolult nemi koreográ áját láthatjuk a s em nk el tt megelevenedni, mint egy s njátékot. Arr l már s esett, hogy a n k termés etes vágyai korlátlanok (a fér aké nem ), e ért már kislánykorban meg kell ket abolá ni és engedelmességre s oktatni (e a ne- velés, apa, gy ntat majd a férj feladata). A fér maga képes uralni vágyait es e seg tségével (a nuralom képessége). Ugyanakkor a is meg gyelhet , hogy a n kben is van egy termés etes féke er , a vel k s letett s emérem, ami gátolja a vágyak féktelen kit rését. Ehhe seg tséget adnak a k rnye et kben él fér ak, akik a és termés etes uralmát jelen tik meg ( nmaguk és felesé- g k felett). Mégis, a dupla bi tos tás ellenére: a n i vágy, s exualitás ves élyes hatalom, mely uralmi po ci t bi tos t a gyengébbnek, a pass v n nek. Egy nehe en hihet okfejtésben magyará a Rousseau, hogy mivel a fér ak vágyai
k nnyen felkelthet k, de kielég tés k a n j indulatát l f gg: e ért a fér nak el kell nyernie a n belegye ését ahho , hogy , a fér lehessen a er sebb fél.
E ért a fér mindig bi onytalan e tekintetben, a n meg ravas ul kihas nálja e t, bi onytalanságban tartva a fér t. A n gy ngeségével fegyverként élve ke- r l a fér f lé, és parancsol neki: a testileg gyenge uralkodik a er s f l tt A t tiltja a fér galantéria, hogy éljen erejével, de ett l még egyébként (vagy éppen e ért) megvetheti a h lgyet (Bennent-Vahle 1985).
A n k uralkodjanak Er nyeik tekint lye r v n (el r s)
A le rás és a el rás, a morális norma deklarálása gyakran keveredik a m ben.
gy a k vetke kben: A n k nemcsak a s exualitáson keres t l, hanem egy másik s inten, a morális tekintély kkel is dominálnak A n i erény ugyanis tis teletet parancsol. A kor regényirodalma egés galériát vonultat fel olyan h sn kb l, akik maguk a két lábon jár erk lcsi kivál ság a társasági életben és barátaik el tt egyaránt. A legismertebbek talán Jane Austen pár évti eddel kés bbi h res n alakjai: Anne Elliot a Meggy rvekben vagy Fanny Price a Mans eldi kast lyban. Pers e a ké enfekv példa R. saját regényh sn je, a j Héloise Julie-je és maga Zs a, aki nem s épségével h d tja meg Emilt nem is kell s épnek lennie, hanem els sorban erényesnek (s erény, engedelmes, val- lásos és s eret s v ). Minda onáltal a erk lcsi kivál ság von ereje inkább egy atal lányban s okott ellenállhatatlan von er t gyakorolni a fér akra a korosod (n i) erény unalmas, a magányos vénlány, nagynéni lené és, g ny tárgya, erényei elismerése mellett. A n i erény mindkét képét a seniális Jane Austen éles s eme mutatja meg nek nk, akár egyetlen regényalak sorsában: A már korosnak s ám t 26 éves Anne Elliot erénye ellenére hajs ál h ján vén- lánysorsnak né ett elébe, de vég l is ennek k s nheti s erelme viss ah d tá- sát. A iga i erény gy edelmeskedik (Ti. férjhe megy s erelméhe .)
De idé k magát Rousseau-t: A n uralma erényeivel ke d dik. Alighogy bájai kifejl dtek, máris uralkodik s el d jellemének j voltáb l és tekintélyt s ere a s erénységnek. Hol a a es telen, barbár fér , aki nem csillap tja le g gjét és nem válik gyelmesebb modor vá egy okos és s eretetremélt 16 éves lány oldalán, aki keveset bes él, gyel mások s avára, magatartásában illedelmes, s avaiban tis telettud , s akinek s épsége nem feledteti el sem ne- mét, sem ifj korát, még a félénkséggel is érdekessé tes i magát és tis telet v v ki.” (I. m. 296.)
Rousseau gy ford tja a n i erk lcs k ll ttsége feletti elkeseredését a n i morális példaadás feladatává. Pontosabban két ellentétes alak atra has tja a n t: egyfel l ll tt S ajha , másfel l tis ta n i ideál, Anya és Termés et , gondoskod -s eret 16.
A fér ak meg télése a n kt l f gg áll tja , e ért befolyásuk po it v irány- ba is ford that . Legyenek erényesek, és e által jav thatják meg a fér akat is A s erelem megnemes ti a fér ak s exuális vágyát, a ideál s épsége iránti elragadtatás fennk ltsége felemel.
jb l Rousseau platoni musát fede hetj k fel: a plat ni S épség ideája fel- emeli a lelket, ahogy a romantikus s erelem is a elérhetetlen t kéletesség s épre irányul, ami ugyan nincs meg a val di s eretett lányban, csak ill i , tél a és de a s erelem a s vhe s l E ért akár mell het is a testi kapcsolat (egyik s erelme Sophie d Houdetot és regényes altereg ja, Julie esetében a j Héloise-ban). De mintha els sorban a n k telessége lenne a erényes el- lenállás a fér vágyainak: testetlen ideált kell eljáts ania. A fér ugyanis nem képes vágyainak ellenállni, elbukhat, e bocsánatos b n, és f leg a n k hi- bája, amiért olyan von ak A n erk lcsi bukása vis ont megbocsáthatatlan Miért is a ? A h ség és h tlenség a há asságon bel l tárgyalhat egyáltalán (a on k v li s exuális kapcsolat eleve erk lcstelen és b n s). A n i h tlenség a legs rny bb b n, ami s ba ker l Zs a nevelésében. Ennek pedig a a oka, hogy a feleség h tlensége megfos tja a apát a t rvényes r k s jogát l, vagyona és neve egy fatty ra s áll, ennél pedig nagyobb s rny ség nem t r- ténhet fér emberrel (i. m. 271).
A n val jában a morális t kéletesedés es k e a fér és családja (gyerme- kei) s ámára: nfeláldo , megtagadja saját vágyait is, ért k él. Már a s op- tatással ke d dik a családi k r kialak tásáért a n kre r tt felel sség: a anyai gondoskodás a anyatejjel ke d dik, amelyet nem p tolhat dajka, és R. egyene- sen a s optatásnak tulajdon tja a családi boldogság maradand voltát: a meg- ind t látvány a családho k ti a férjet, ett l alakul ki a termés etes k telék k t k, és s eretik majd egymást, apává, anyává, gyermekké válva”(i. m. 14).
Mivel Emil nevelése val jában a emberi faj t rténete, t rténet lo ai di- men i t nyer a n k erk lcsi kivál sága, a jobb, erk lcs sebb kor létreho atala a n k és a családi nevelés feladata. A n k a okai a llésnek is, és egyben es k ei is, de k a nemesbedés/t kéletesedés okai és instrumentumai is. A
16 R. n kh f d kapcsolatai alapvet ek és ambivalensek életében és morál lo - ájában is a egyik legjelent sebb R.-kutat s erint is. (Wokler 1995, 2012). E t a kett s-ambivalens n képet a ps ichoanalitikus értelme ések a kult rt rténetben (J.
Kristeva) és R. saját életében is megmutatják pl. Madame de Warensho f d kap- csolatában (Kofman).
Emil ugyan csak a családi, magánneveléssel foglalko ik és más m vekre utal a polgári/k sségi nevelés tekintetében, de néhány hivatko ás a gen polgár- n k és a spártai n k d nt s erepére nem hagy kétséget afel l, hogy s erep k hasonl an meghatáro lenne, mint a családban. Ehhe a onban elvileg a n k nevelésének is tartalma nia kell a emberré/polgárrá nevelést a családi nemi s erepen k v l. Err l a onban a Emilben nem esik s , és nem véletlen l, his en R. s erint a n élettere a magánélet, termés etes hivatása a család, anya- ság Ahol a n k politikai s erepe egyáltalán fut lag s ba ker l, ott elkép el- hetetlennek deklarálja, hogy a n k e két s erepet egys erre vagy váltogatva be tudnák t lteni e lehetetlen
Pedig már a korabeli n k nevében is pont e t k vetelte Mary Wollstonecraft, vagy a elfeledett Olympe de Gouges, hogy egys erre lehessenek anyák és pol- gárn k is (Wollstonecraft 1792.)
4 A feminista rtelme sek t usai
Saját értelme ésem végén vá olom a feminista vagyis genders empont értel- me ések f t pusait, miután egyesekre már utaltam. E ek t bbség kben nem feltétlen l el tél ek, bár nem tagadják a fér k pont avagy fallokrata, s exis- ta min s tés jogosságát, inkább magyará ni akarják a ellentmondásokat, a ambivalenciát. Vannak olyan feminista értelme ések, melyek a n knek s ánt po it v s erepre tes ik a hangs lyt.
A. rdemes avval ke den nk, ami ma n i s empontb l aktuálissá tes i Rousseau-t, his en e ért foglal el a feminista és genders empont értelme é- sekben olyan el kel helyet. Ő a els k k tt volt a politikai lo ában, aki a magánélet/család és a ér elmek témáját alapvet nek, a társadalom/
politika s ámára is d nt jelent ség nek tartotta, és e által a n k s erepé- nek fontosságára felh vta a gyelmet E t tette a 20. s á adban a femini mus is, e t rekvés r viden a h res jels val foglalhat ss e: ami s emélyes, a egyben politikai” (Weiss-Harper, Lange 1991). A onban a s er n neve- lésre, családra vonatko konkrét javaslataival kevés feminista-egalitárius értelme ért egyet, de mindenképpen vitatásra érdemesnek tartják, annál is inkább, mivel ideálja, a komplementer nemi s erepek a tradicionális pol- gári család es méjében ma is él, ahogy a beve et ben utaltam rá. A n mo - galmak a politika mintegy k v lr l, a magánéletre hat erejére mutattak rá, Rousseau a családi ér elmi k t dés bel lr l kifelé hat kés bbi társadal- mi-politikai s erepét hangs lyo ta. A korai feminista kritikák val s n leg épp a rousseau-i ideali ált családi s erepek, a patriarchális s emlélet, altruista családf k és alávetetten boldog feleségek idilljér l akarták lerántani a leplet
E el máris a alapvet ambivalencia másik, negat v és kriti áland oldalát ho tuk s ba
A korai gyermekkori k t dés meghatáro volta a mai fejl désps ichol gia alapelve, és ehhe ma is t bbnyire a anya-gyermek kapcsolata társul, bár talán nem ki ár lagosan (apa/gondo -gyermek is behelyettes thet ). Ehhe k thet a feminista etika alapgondolata a n i morális gondolkodás sajátos jellem - je felfede ésével , melynek elmélete C. Gilligan (1982) fejl désps ichol gus nevéhe f dik, ti. a t r dés/gondoskodás (caring) sajátosan n i hangjának felismerése (Butler 2002, 212). R. is a s eret gondoskodás feladatát s ánja Zs ának, és nem egyed l (és Jane Austen) látta a n t a morális nem -nek (Steinbr gge). A eur pai trad ci mintegy kéte er évig a k életi fér (public man) és n i magáns emély (private woman) dichot miával k l n tette el a po- litika/k élet és a család/magánélet s féráját, melyek k l a politikai lo a csak a k életet, politikát vi sgálta (Elshtain). A n k és gyermekek iránti tradi- cionális elméleti érdektelenséggel Rousseau s ak tott, és a kett határvonalát is megkérd jele te (a fér ak s empontjáb l).
B. A jogos kritika a demokratikus egyenl ség liberális trad ci jának egyik alap t atyja nemi vakságának s l mely k ismerten a egés eur pai lo-
a ellen felho hat vád, 2-3 kivétellel (Plat n, Condorcet, J. Stuart Mill). R.
ugyanis saját alapvet elveinek, melyeket más m veiben kifejtett, mond ellent Zs a nevelése és családi s erepe, ahogy korábban kifejtett k.
A egyik kivál feminista politikai lo fus, Susan Moller Okin rés letesen elem i, hogy mely elveinek mond ellen: ti. a s abadság, egyenl ség, nrendel- ke és, a er társadalmi s erepének tagadása. A okat a okokat is megvi sgál- ta, melyeket R. felho a nyilván általa is és lelt nellentmondás magyará atául.
F vádpontja: R. n s emlélete funkcionalista, ti. Zs a a fér társa, seg t je, gyermekeinek és a családnak gondo ja ki ár lagosan , m g Emil s abadon rendelke ik nmagával és val jában feleségével is (ura és parancsol ja). (Okin 1979, 99 197). S inte a legt bb értelme egyetért abban, hogy R. a ideális családban fér dominanciát és n i engedelmességet tartott helyesnek, s épnek (v . Lange 2005). A mai demokratikus, egyenl ségelv korban a nemekre is kiterjed a teljes egyenjog ság, e en a alapon jogos R. kritikus min s tése:
s exista
C. ambivalens n kép: erk lcsi ll ttség és felemel , megment ideál.
A onban a fenti kateg ria csak a ambivalens kép egyik oldalára vonatko ik, ugyanis emellett a Emilben olyan képet is mutatott nek nk, mely s erint va- l jában a családban mégis a n uralkodik a fér n, s exuálisan és morális fel- s bbsége révén A n kr l általában vallott né etei is ellentmond ak: a városi, tud skod n k erk lcsileg ll ttek, termés etellenesek de vannak angyali
tis taság és j ság n k, f leg vidéken. A el bbiek fér ak feletti uralma káros és termés etellenes, m g a ut bbiak és Zs a uralma helyes és társadalmilag has nos is.
Sarah Kofman (Kofman 1982) francia lo fus-ps ichoanalitikus Kant és Rousseau n képét eleme ve mutatott rá arra, hogy a N felmagas talása a - által lehetséges, hogy egyeseket (a romlott pári si n ket) megvetéssel s jt. A vágy kon miájának ps ichoanalitikus értelme ése ugyana t a távolságtartást fede i fel a megvetésben mint a ideali álásban: e árulkodik a fér tudatta- lan félelmér l a N vel mint Mással s emben. Erre R. s emélyes kapcsolatai b séges anyagot s olgáltatnak. A Emilben elméleti s inten a al indokolja a n k vágyai s igor megféke ését, hogy e nélk l a fér ak áldo atul esnének a kielég thetetlen n i s exuális vágynak (his en nem tudnak ellenállni a n i von er nek).
A lo ai trad ci ban a nemek s imbolikus repre entáci ja ke detekt l a fogalmi ellentétpárok, dichot miák (bináris oppo ci k) formájában volt jelen.
A ambivalencia, kétértelm ség e ek stabilitását ke di ki, ahogy R. n képe e t mutatja. A dekonstrukci lo ai programja a feminista elméletekben is termékeny (Moi 1995, 240). Derrida Rousseau-értelme ésének továbbvitele, nemi kiegés tése pl. P. Deutscher (1997, 112) k nyvében fontos s erepet ját- s ik, aki a n kép kétértelm ségét a termékeny (constitutive) instabilitás egyik példájaként elem i.
A soks n értelme ésekr l j áttekintést s ere het nk két tanulmánygy j- teményb l (L. Lange 2002) és C. Garbe (1991), melyek t bbsége nem sorolha- t be egyértelm en a fenti 3 kateg riába.
Le árásként Rousseau m veinek m vés i és gondolati ga dagságát emel- ném ki, akkor is, ha ellentmondásos, és sok elkép elésével nem ért nk egyet.
Sokarc gondolkod , modernista és pos tmodern egys erre, r és lo fus egy s emélyben véleményem s erint m veit nem min s ti s emélyes életé- nek morális meg télése, gy neveléselméletét se saját gyermekeinek sorsa
Hivatko sok
Aries, Ph. (1987): Gyermek, csal d, hal l. Tanulmányok. Gondolat, Budapest.
Badinter, E. (1999): A s eret anya. A anyai r s t rt nete a 17 20. s ad- ban. Csokonai, Debrecen.
Beauvoir, S. de (1971): A második nem. Gondolat, Budapest. Ford. G r g L.
Soml V.
Bennent-Vahle, H. (1985):.Galanterie und Verachtung. Eine philosophie- geschichtliche Untersuchung ur Stellung der Frau in Gesellschaft und Kul- tur. Campus, Frankfurt.
Bloom, A. (1995): Rousseau, Emil. On Education. Translation with Introducti- on and Notes.
Butler, M. A.( 2002): Rousseau and the Politics of Care. In: Lange 2002, 212 229.
Deutscher, P. (1997): Yielding Gender. Feminism, deconstruction and the histo- ry of philosophy Routledge, London.
Duby, G. Perrot, M. eds. (1991): A History of Women 1 5. vols. Harvard Uni- versity Press, Harvard vol. 3. The 16 18. Century.
Elshtain, Jean Betke (1981): Public Man, Private Woman.: women in social and political Thought. Princeton University Press, Princeton
Garbe, C. (1992): Die weibliche List im mannlichen Text. Rousseau in der femi- nistischen Kritik. Met ler, Stuttgart.
Gilligan, C. (1982): In a Di erent Voice. Psychological Theory and Women s Development. Harvard University Press, Cambridge.
Gouges, O. de (1792): D claration de droits de la femme et de la citoyenne (r pirat). 2003 Editions Mille et Une Nuits, Paris.
Jo , M. (1996): A plat ni eros-r l, feminista interpret ci k kapcs n. Magyar Filo ai S emle 40. évf. 1 2 3, 1 30.
Kofman, Sarah (1982): Le respect des femmes. Kant et Rousseau. Galilée, Pa- ris.
Kofman, S.(1989): Rousseau s Phallocratic Ends. Hypatia vol. 3/3.
Landes, J. ed. (1995): Feminism, the Public and the Private. Oxford University Press, Oxford.
Moi, T. (1995): A feminista irodalomkritika. In: Beve et s a modern iroda- lomelm letbe. S erk. Je erson, Robey. Osiris, Budapest.
Lange, L. (1991): Rousseau and Modern Feminism. In: Shanley, Pateman eds.
1991. Feminist Interpretations and Political Theory. Polity Press, London.
95 112.
Lange, L. ed. ( 2002): Feminist Interpretations of J-J. Rousseau. Penn State University Press. University Park, Pennsylvania.
Moore, H. (1994): A k l nbség élve ete: biol giai nem, társadalmi nem és s exuális k l nbség. In: Multikulturali mus. S erk. Feischmid, M. 1997.
86 99.
Nagl-Docekal, H. (1994): Rousseau s Geschichtsphilosophie als Theorie der Geschlechterdi eren . In: Deutsche Zeitschrift f r Philosophie 42/4. 571 89.
Nagl_Docekal, H. (2002:. Philosophy of History as a Theory of Gender Di e- rence. In: Continental Philosophy in Feminist Perspective. Eds. Nagl-Doce- kal, Klinger. The Penn State University Press, University Park.
Okin, S. Moller (1992): Women in Western Political Thought. Princeton Uni- versity Press, Princeton (2. ed.) 99 197 o. 4 tanulmány itt, cimeik l.
--Rousseau and the Modern Patriarchal Tradition --The Natural Woman and her Role
--Equality and freedom- for Men --The Fate of Rousseau s Heroines
Ortner, Sh. (2000): Fér és n avagy kult ra és termés et? in: Ir ny atok a 2.
vil gh bor ut ni antropol gi ban s erk. Bic G. Csokonai Debrecen
Pateman, C. (1988): The Sexual Contract. Stanford, Stanford University Press.
Pukáns ky B. Németh A. (2002): Nevel st rt net (tank nyv). mek.os k.
hu/01800/01893
Rousseau, J-J. (1997): Emil avagy a nevel sr l. Ford. Gy ri J. Papirus Books, Budapest.
1882. J lia avagy a j H loise. Budapest.
1978. rteke sek s lo ai levelek. S erk. Ludassy M., ford. Kis J. Ma- gyar Helikon, Budapest .
Steinbr gge, L. (1992): Das moralische Geschlecht. Theorien und literarische Entw rfe ber die Natur der Frau in der fran sischen Aufklarung. Met ler, Stuttgart.
Weiss, P. Harper, A. (2002): Rousseau s political Defense of the Sex-roled Family. In. Lange 2002, 42 65.
Wokler, R.(1995): Rousseau Oxford University Press, Oxford
(2012): Rousseau, the Age of Enlightment, and Their Legacies. Princeton Univ. Press, Princeton.
Wollstonecraft, M. (1792). A Vindication of the Rights of Women. In: Wollsto- necraft: A vindication of the Rights of Women and J. Stuart Mill: On Subjec- tion of Women. London, 1992.
