692 Á ZSIDÓK TÖRTÉNETÉ.
szok már ekkor is túlnyomó számmal voltak ugyan, de egyszersmint oly szegények, hogy nagy részöknek háza sem volt. A l é l e k s z á m o t 1816-ban 510-re, 1824-ben 863 ra, 1834-ben 689-re, 1848-ban 1261-re tették.
J1 zsidó egyház és iskola története. E)
A zsidókat a magyar országgyűlések11 1526. és 1578.
üldözték, de B e t h l e n G. fejedelem vallásszabadsággal, lakási és kereskedelmi engedéllyel ajándékozta meg2|1626.
s már ennélfogva is a török alatti területeken, habár cse- kély számban, az egész hódoltság idején találtattak, de a hatóságok és a lakosság előtt ellenszenvesek vollak s csalók hirében állottak,3 Ezért a törvényes rend helyre- állta is kedvezőtlen volt rájok nézve, annyira, hogy a XVIII. század első évtizedeiben e tájon teljesen kipusz- tultak s B é k é s m e g y é b e n egy,4 C s a n á d m e g y é - b e n pedig egy sem5 találtatott. C s o n g r á d m e g y e területén azonban ekkor tájon is volt néhány, kik 11735.
taksa fizetésre és korlátolt számra szoríttattak. Közülök náluuk J a k a b és M á t y á s zsidók említtetnek. 11769.
Leghevesebb ellenségeik a görög kereskedők voltak, kik hihetően üzleti féltékenységből is, rossz hiröket terjesz- tették s ellenük a. vármegyén nem egyszer emeltek panaszt s indítottak háborút. Városunkban, úgy látszik, mindig találkozott egy-kettő, ki a birák tilalma ellenére koron- ként italt mért s kereskedett, tűrve a lakosság bántalmait,0 mely nem egyszer méltatlan gyanúba is keverte őket. Igy, midőn rájok fogták, hogy a pusztai kutakat megmérgezik, hogy a dögbőrt megvásárolhassák.7 Még K á r o l y i Antalt is kérték a birák, hogy az árendás zsidót távolítsa el innét, mert »közöttünk való lakásából a városnak nagy
1 Fraknói, Magy. orsz.gyül. eml. I. 21. és VI. 196 - Szilágyi S. Erd. orsz.gyül. eml. VIII. 26.
3 Diarium cancellariae Hungar. de anno 1696. Kézirat a Nemz. Muz.
ltrában és Behamb. Notitia. Hung. 1676. II, rész, 177. 1.
4 Haan L. Békésvm. hajdana, I. 57.
5 Reizner, Makó város tört. 47. 1.
3 V. tjkv. II. 120. 353. 388.
7 Urad. tiszti javaslat 1761. a gr. Károlyi nemzetség bpesti ltrában.
A ZSIDÓK TÖRTÉNETE. 693
kára van".1 II. József császár türelmi parancsa végre 11781.
kedvezőbb időszakot derített rájok is, úgyhogy Szegeden néhány év múlva hitközséget is alapítottak s a közönség is mindinkább megbarátkozott velők, annyival is inkább, mert egyesek becsületes és emberséges eljárása nyilvánvaló volt s kereskedői ügyességökre egyesek és hatóságok rászo- rultak. Idők multán a helytartótanács is megengedte, 11805.
hogy mestereik a fennálló céhekbe beléphessenek, vagy akár külön céhet is alakithassanak.2 Mindazáltal a régi előítélettől sokáig nem tudtak szabadulni, minek bizony- sága az, hogy a'fegyverek, lőpor és golyó árulásától [1808.
a helytartótanácsi rendelet alapján nálunk. is eltiltattak.
A vármegye eljárása sem volt következetes. A katonát ugyan tőlök ujoncozáskor következetesen megkívánta. Igy nev. 1831-ben az egész csongrádmegyei zsidóságtól egyet (melyet ez 250 frton fogadott fél), később 1840-től fogva ezt csupán magától a vásárhelyi hitközségtől követelte:
de egyébként majd áz emancipáció ellen I 1847. dec. 13.
foglalt állást,3 majd pedig a királyi kancelláriával szembe- szállva, megengedte, hogy jobbágy telket bir- 11843. dec, 14.
hassanak,4 a türelmi taksa megszüntetését pedig már az előtt hét évvel szorgalmazta országgyűlési követe 11836.
utján,5 a mit egyébként a zsidóság országszerte maga szor- galmazott legélénkebben. A zsidók legkészségesebb . párt- fogója azonban mindenkor az uradalom volt, mely a maga korcsmáit és üzleti ügyeit előszeretettel bizta rájok s e célból a helybeli zsidók hátrányára, a vidékieket is. fel- karolta, valamennyit pedig kivette a községi birák alól s közvetlenül a maga joghatósága és oltalma alá helyezte.
Igy történt, hogy az uriszék megfeddette a tanácsot, azért, hogy egy özvegy zsidó asszonyt, abból a gyanúból, 1811.
hogy egy férfival — éjszakázott, 6-ig csapatott,0 Idővel 1847.
a zsidókat a türelmi adó fizetése, alól Ferdinánd király felmentette, — de bizonyos váltság fejében, melyből a vásárhelyiekre 4976 frt 14 kr. esett.
Még igen kevesen voltak, mikor gr. K á r o l y i |1833.
Gy.-től templomnak való telket kértek és kaptak is, egy
1 V. ltr. Rvi. 1. cs. 155. sz.
2 A céhek szabályozásáról szóló helytt. rendelet, 1805. bőjtelő 7.
3 Pesti Hirlap 1847. febr. 4. sz.
4 Jelenkor, 1844. január 11. sz.
5 Követi ulasitás a Kaszap-féle iratok közt, a hmvásárhelyi főgymn.
ktrában.
0 V. lt. Rvi. A. 3. 14.
694 A ZSIDÓ EGYHÁZ
magán jobbágy lakást, évi három arany fizetésének kikö- tése mellett. Ez azonban nem elégítvén ki a szükséget,
a hitközség nemsokára M a t ó k S á m u e l ügyvéd házas telkét vette meg kétezer v. frton. Ez időtájon a sám-11834.
soni, al-gyevi és horgosi zsidók egyesülve voltak a vásár- helyiekkel s igy összesen 38 családot képeztek. A vármegye zsidósága pedig összesen 140 p. frt türelmi adót fizetett, melyből egy családra 1—28 frt esett. Ez alatt a M a t ó k - f é l e házat átalakították, hogy zsinagógának is használhas- sák s abba eleintén a rabbi-helyettest, § t e i n e r I z r á e l t , majd a hivatásos rabbit, G r ü n h u t Á b r a h á m o t , tele- pitették. Utóbbiknak fizetésébe hetenként 6 v. frtot adtak s teendői közé a metszést is oda sorozták.1 A hitsorsosok száma azonban gyorsan növekedett s az eddigi helyiség csakhamar szűknek bizonyult. Elöljáróik tehát a szom- szédos K e c s k e m é t i - f é l e házat is megvásárolták 3000 v. frton s eddigi telkökkel egyesitették, melyen iskolát állitottak, W i l h e i m A l b e r t e t alkalmazván 11839.
tantónak, kinek fizetésébe soros főzést rendeltek, e helyett azonban az nemsokára heti 10 v. frtot kért, — de nem kapott. Minthogy a vármegye gyermekeik magyarul való taníttatását sürgette, másfelől az uraságtól iskola- 11843.
helyiségnek a K e c s k e m é t i - t e l k e t megkapták, ezen a következő évben merőben uj iskolaépületet emeltek.2
E célra a ref. egyház alapítványi pénztárából is kértek 200 pengő forintot .kölcsön, mely évben jótékony egyesü- letük viszont 20 v. forintot ajándékozott a református tanitói fizetési alapra.3 1845-ben S t e r n I g n á c o t liitta meg a község évi ezer forint fizetésre főtanitónak, ki az iskola számára tanrendet készitett, melyet elöljárói is helybe hagytak. Az ő vezetése alatt már ekkor több altanitó is működött. A tanítók valamennyien reggeli 6—7 órától esti 6—8 óráig a tanulókkal együtt működtek.
Az altanitók egyike R e i n e r H e r m a n n volt, kinek egyebek közt az iskola és a gyermekek tisztán tartása 11845.
és ivóvízzel ellátása is tiszte volt, ugyanekkor a tandijat heti 20 kr. — és 1 frtra emelték osztályok szerint, melyek száma három volt.
Egyes benszülött lakosok eleitől fogva bizalmas, jó lábon állottak a tisztességes erkölcsű zsidókkal, a társa-
1 Kemény Simon ig.-tanitó kézirati derék müve a h.m.vásárhelyi izr.
hitközség történetéről, a hitközség birtokában.
2 U. o.
3 Ref. egyh. tjkv. VI. 157. 183.
ÉS ISKOLA T Ö R T É N E f E . 68?
dalmi előítélet azonban, melyet, mint láttuk, a halóságok is ápoltak, irányukban annyira ellenszenves volt, hogy a kaszinó a belépő 10—12 zsidó tagot kebeléből 11845.
kiutasitotta.
S z á m u k az egész vármegyében 1808-ban 10 család, városunkban 1740-50. közt 2, 1760—9. 3, 1800—9. 14, 1810-9. 14, 1820—9. 11, 1830T9. 35, 1840—4.26, 1845—8.
59 egyénről van emlékezés, kiknek nagy része már itt is született, de az utóbbi évtizedekben a többség másunnét költözött be, a mint ezt fentebb, mikor a családok ere- detét tárgyaltuk, tüzetesen is előadtuk. A megye többi községeiben hamarább elszaporodtak, mert Csongrádon és Szentesen 2—2 katonai újoncot adtak. Legrégibb csalá- dok, a mennyiben vezetéknevük ismeretes, a P o 11 á k, F ü l ö p , P o 1 i c z e r, W o d j á n e r , I í o h n és M ü 11 e r, kiket a XIX. század eleje már itt talált.
Egyházi és vallási célokra az egyes hitsorsosok eleitől fogva sokkal többet adóztak és adakoztak, mint a keresz- tyének, miről nemcsak a hitközségi adók (2—80 forint),
hanem a metszési illetékek, a templomi ülőhelyek árai. az adakozások és a tandijak (kezdetben heti 14—25 kr.) magas- ságai is tanúskodnak.
Jlz unitáriusok nyomai. F)
Alig kezdte meg E r d é l y b e n az unitárizmus hódí- tásait, M a g y a r h o n némely, részein is csakhamar fog- lyul ejtette az elméket. Hiába erősítette M é l i u s P é t e r 1567-ben a d e b r e c e n i zsinaton a' reíormátusság bás- tyáit : a D á v i d F e r e n c r e hallgató B a s i 1 i u s (Ba- lázs) I s t v á n s néhány erdélyi fiatal unitárius lelkész vitázó és meggyőző képessége és beszédei, kik térítve sorra járták az alföld községeit, réseket ütöttek azokon 11570. t.
s a reformátusok tömegesen léptek a buzgó apostolok zászlai alá, a mi annál könnyebben ment, mert a t o r d a i országgyűlés a református papoknak megengedte 11564.
az unitárius tanok hirdetését is,1 sőt maga az e r d é l y i f e j e d e l e m és az országgyűlés is pártjukra állott. A
1 Szilágyi S. Erd. orsz.gyül. emlékek, II. 106. 109. 267.
