I R O D A L O M .
Világválságban. Gróf Klebelsberg Kuné beszédei és cikkei. Budapest, Athenaeum, 1931.
Napjainkban igazi világválságot élünk át, mely nem korlátozódik már országokra, világrészekre, hanem a világ minden pontjár. egyszerre támad az egész művelt emberiségre és újabb vízözönként elsöpréssel'fenyegeti az egész eddigi kultúrát. Gróf Klebelsberg cikkei egy nagy koncepciójú kultúrpolitikus szemszögéből mutatják be azt a küzdelmes vergődést, melyet a kis trianoni magyarság folytat e páratlan világválságban.
A könyv, mely egy év irodalmi termékeit tartalmazza, már terjedelmét tekintve is számottevő alkotás olyan egyéntől, ki inkább a tettek, a nagy alkotások embere és akinél csak munkái melléktermékeként adódnak irodalmi termékek is. E cikkek azonban mind szerves összefüggésben vannak szerzőjük nagyszámú kultúrintézményeivel. Mindegyik cikk, mindegyik beszéd megokolása, apológiája egy-egy alkotásnak. A széleskörű nagyközönséghez szól bennük, iparkodik eszméinek megnyerni, a közönyt, a megnemértést vagy éppen ellen-, szenvet eloszlatni. Páratlan gondolatgazdagság és alkotó vágy nyilvánul meg e cikkekben. A sokféle terv, gondolat hátterében azonban egy egységes gon- dolatrendszer áll, melynek alapelve, hogy a világválságból csak a kultúra ereje menthet ki.
A trianoni magyarság újjáéledésének és a művelt nemzetek körében való érvényesülésének első feltétele, hogy a művelt nemzetek véleménye rólunk gyö- keresen megváltozzék. Ezt kénytelen mindenki elismerni; aki már nyitott szem- mel járt külföldön. Hiszen velünk szemben az utolsó másfél századon á t való- ságos hitelrontási akció folyt, sőt részben még ma is folyik a müveit nem- zetek körében. Ezzel szemben mutat rá gróf Klebelsberg egy nagyszabású kul- turális ellenpropaganda szükségességére. Ezt a munkát végezte ő számos külföldi útjával és ezeken elhangzott hatásos beszédeivel, előadásaival. Ugyancsak e célt szolgálják az általa alkotott külföldi magyar kollégiumok is, ahol egy- részt a fiatal magyar tudósok legkiválóbbjai gyűjtik össze és plántálják át a nagy nemzetek kultúrájának legfőbb értékeit, másrészt a magyar szellem kitűnő képviselői személyes működési kapcsolataik által megbecsülhe- tetlen propagandát végezhetnek kultúránk elismertetése érdekében. Gróf Klebelsberg iparkodik a külföld szemével is látni a magyarságot, ezért egyik legfőbb törekvése az, hogy a külföld szemében minél nagyobb kultúrértéket képviseljünk. Mivel pedig idáig nagyrészt egyetlen külföldi műveltség egy- oldalú befolyása alatt állottunk, szükséges, hogy ez egyoldalúságtól mielőbb megszabaduljunk és kultúránk gyökérszálait belemélyesszük minél több nem- zet műveltségébe. Ezért helyezte el gróf Klebelsberg a magyar kultúra ösztön- díjas munkásait különböző országokban.
Másik vezető gondolata, mely cikkei és beszédei nagy számán vonul végig, a vidék műveltségi színvonalának emelése. Míg a hatalmas osztrák főváros ellensúlyozására szükséges volt Budapestet igazi világvárossá kiépítenünk,
I R O D A L O M . 175
addig indokolt volt az a centralizáló törekvés, mely az összes nemzeti kultúr- értékeket a fővárosban iparkodott összpontosítani. Ma azonban, mikor egy- részt Bécs nyomása alól felszabadultunk, másrészt az ország kicsinnyé vált egy 1,300.0,00 lakosú Nagybudapesthez, nem szabad továbbra is a fővárost fejlesztenünk a vidék rovására. Hogy mily fontos pillérei az országnak a fő- várossal szemben a nagy vidéki városok, azt éppen a forradalmi idők mutat-
\ ták meg legjobban. Főleg pedig Budapest külvárosi nyomortanyáinak további népesítéso nem állhat érdekében a fővárosnak sem. E nyomortanyák lakói okoz- nak mindenkor legtöbb gondot, innen robban ki minden forradalmi mozgoló- dás. Budapestnek a jövőben főleg idegenforgalmát kell fejlesztenie és igazi fürdővárossá kell kiépülnie, amire már a természet is predesztinálja. Az sem kívánatos, hogy az ország egész intelligenciája Budepesten nyerjen felsőfokú kiképzést. I t t . belekóstolva a nagyvárosi életbe, sohasem fogja magát vidéken jól érezni, ott tartósan, ambícióval dolgozni. Ez egyik fontos érve gróf Klebels- bergnek a vidéki egyetemek fejlesztése mellett. De az egyetem egyúttal a leg- fontosabb városfejlesztő tényezők egyike és nagy vidéki művelődési központok kifejlődése elsősorban a vidéki egyetemek felkarolásával várható. Egyébként gróf Klebelsberg vidéki városainknak egyik legkitűnőbb ismerője és meglepő az a sokoldalúság, mely a várospolitika terén cikkeiben megnyilvánul. Nagyszerűen ismeri a különböző vidékek városfejlesztő tényezőit és alig van jelentősebb városa hazánknak, melynek fejlődési körülményeivel ne foglalkoznék.
További vezető gondolata a nemzet legfőbb pillérét alkotó középosztály gyermekeinek helyes irányú iskoláztatása. Sokat foglalkozik a középiskolai oktatás reformjával, iparkodik ezt az iskolatípust az élet megváltozott követel- ményeihez alkalmazni. Cikkeiben igyekszik a nagyközönséget is meggyőzni arról, hogy a modern életben fontos minél több modern nyelv ismerete. I t t ismét rámutat azokra a külföldi intézményeire, ahonnan kellő számú modern, az idegen nyelvet és műveltséget alaposan ismerő nyelvtanárunk fog kikerülni.
Gróf Klebelsberg cikkei általában mindenütt érdekesek, elevenek, élettől lüktetők és nem absztrakt, doktriner fejtegetések. Tele vannak rengeteg pro- grammal, eszmével, eszmekeltő gondolattal. Egy lázas tevékenységű szellem nyi- latkozik meg bennük és egy nagy tragikum, hogy szerzőjük oly időben • állott a magyar közoktatásügy élén, amikor nagyszabású terveinek megvalósításához anyagi helyzetünk a legmostohább volt. Somogyi József.
Vincze Frigyes dr.: A középfokú kereskedelmi iskolai típus kialakulása és kettős célkitűzése. Különnyomat a Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1930—31. évi értesítőjéből. (N. 8-r., 47 1.)
Mióta nemcsak a kereskedelmi gyakorlat vezető férfiai, hanem pedagó- gusok is erős bírálat tárgyává teszik a hazai felsőkereskedelmi iskolák szer- vezetét és működését, azóta ezen iskolák problémája állandóan napirenden van.
az érdekelt tanárok körében. A jelen tanulmány is e vita keretébe tartozik:
állásfoglalás az iskolák kettős célkitűzése mellett, egyúttal védőirat a Buda- pesti Kereskedelmi Akadémia érdekében azon szemrehányás ellen, hogy ő honosította meg a kereskedelmi iskolák felemás típusát. Szerzője avval érvel, hogy az 1857 előtt fennállott tiszta szakiskolák csak az akkori kezdetleges kereskedelem szükségleteit tudták kielégíteni; a kereskedelem fejlődése azon- ban oly iskolákat kívánt, melyek kereskedelmi képzettségen kívül általános
