• Nem Talált Eredményt

Az ELTE PPK Hallgatói Fegyelmi és Etikai Bizottságának ügyrendje1

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az ELTE PPK Hallgatói Fegyelmi és Etikai Bizottságának ügyrendje1"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az ELTE PPK Hallgatói Fegyelmi és Etikai Bizottságának ügyrendje1

1. §

(1) A PPK Hallgatói Fegyelmi és Etikai Bizottsága (a továbbiakban: HFEB) az ELTE SZMSZ II. kötete, a Hallgatói követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 171–190. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően működik.

(2) Az adott ügyben eljáró, háromtagú bizottság tagjait a HFEB elnöke a HKR 172. § keretei között jelöli ki. Az eljáró bizottság összetételét (elnök, oktatói tag, hallgatói tag) a fegyelmi eljárás minden szakaszában biztosítani kell – szükség esetén póttag behívásával.

(3) Az eljáró bizottságba póttag vagy elfogultsági kifogás elfogadása esetén új tag behívásáról – ideértve az eljáró bizottság elnökének helyettesítését vagy cseréjét is – a HFEB elnöke gondoskodik.

2. §

(1) A HFEB ügyrendje a Kari Tanács jóváhagyásával, a Kari Tanács döntésének napjával lép hatályba.

(2) A HFEB ügyrendjének hozzáférhetőségét a Dékáni Hivatal biztosítja a kari honlapon való közzététellel.

1 Az ügyrendet a Kari Tanács a 2019. április 2-i ülésén a 20/2019. (IV.2.) PPK KT határozattal fogadta el.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(3) Az  Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a  továbbiakban: országos szakértői bizottság) a  mozgásszervi fogyatékosság, az 

(3) Az  eljáró hatóság az  1.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben meghozott döntéseket –  az  1.  mellékletben foglalt táblázat

Emiatt az indítványozó (magánvádló) panasszal élt, és elfogultsági kifogást is tett az eljáró bíró ellen. [44] A rendelkezésre álló iratokból az

Az indítványozó fellebbezése nyomán eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 40/2014. 12.) számú határozatával

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kezelése során eljáró szervezet, a strukturális alapok esetén az irányító hatóság által átruházott

Mivel a perek gyakori elhúzódásának leginkább az volt az oka, hogy a felek nem voltak megelégedve az eljáró bírákkal (főleg a pápai küldött bírák esetén fordult

rendelet 14. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben, a 3. § és

törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi)