• Nem Talált Eredményt

"Tudományok és míívészségek szeretete..." megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg ""Tudományok és míívészségek szeretete..." megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók ° Szemlék = Referátumok

"Tudományok és míívészségek szeretete...

B O Z S A G Y Ö R G Y

„ T U D O M Á N Y O K ES M Ü V E S Z S É G E K SZERETETE...**

írások az MTA Könyvtáréról

B U D A P E S T • 1 9 8 8

Írások az MTA Könyvtáráról /Rózsa György. - Bp. : MTAK házisoksz., 1986. - 164. [81 p.. : i l l . - (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei; 16 / 9 1 / . Ú.S.)

Szakmai munkásságának legutóbbi negyedszáza­

dából ( 1 9 6 1 - 1 9 8 6 ) Rózsa György tizenkilenc olyan cikkéi gyűjtötte e kötetben össze, amelynek tárgya: a Magvar Tudományos Akadémia Könyvtára, az általa 1960 óta irányított intézmény. Érdeklődé­

sünket m á r az is felkeltheti a kötet iránt, hogy hazai publikációs gyakorlatunkban nagyon ritka a szerzői gyűjtemény, különösen az egyetlen tárgyról szóló.

Kíváncsiságunk elsősorban mégis érdemi: közöl-e ez a cikkfüzér szakmailag fontos és tanulságos dolgokat?

Nos: igen, felettébb igen. Nevezetesen - és min­

denekelőtt — a "hagyomány és a korszerűség" (s ezzel mindjárt a gyűjtemény egyik darabjának címére utalunk) dialektikus együtthatásának - pontosabban szólva: tudatosan érvényesülni hagyott együtthatásának — eredményességéről és minden más módszernél célravezetőbb, kevesebb szakmai megpróbáltatással járó voltáról győz meg b e n n ü n ­ ket.

A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtára ennek jegyében, azaz a " t u d o m á n y o k és müvészsé- gek szeretete" (ez is c í m e l e m ) , a fenntartó testület szükségletváltozásainak folyamatos figyelése­

elemzése, a fejlődés regionális és világtrendjeinek értékelése-felhasználása és a technikai-technológiai forradalom adta lehetőségek megragadása révén úgy óvta meg korábbi fundamentális értékeit (nem­

zetközi hírű különgyűjteményeit és társadalomtudo­

mányi dominanciájú törzsállományát), hogy az ösz- szefüggések új rendszerébe állítva őket, továbbfejlő­

désükről is gondoskodni tudott, s eközben — hang­

súlyozzuk — szervesen olyan funkciókat vett fel (természettudományi gyűjtés, hálózati munka, ter­

mészet- és társadalomtudományi, illetve interdisz­

ciplináris információellátás, részvétel a hazai, regio­

nális és nemzetközi információs rendszerek koncep­

cióinak kimunkálásában és megvalósításában), ame­

lyek az intézményt az ezredfordutó felé való mene­

telésében az e r e d m é n y e s és korszerű m ű k ö d é s vala­

mennyi attribútumával felruházták.

Ennek az irigylésre méltó fejlődésnek tartópillér értékű elveit mindenekelőtt a gyűjtemény követ­

kező dolgozatai írják le, mutatják be: Az Akadémiai Könyvtár funkciói (1961), Hagyomány és korszerű­

ség: az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről (1964), Könyvtár és d o k u m e n t á c i ó egysége a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtárában

182

(2)

T M T 34.évf. 1987. 4. sí.

(1977), A szakirodalmi információ korszerüsíiése a Magyar T u d o m á n y o s Akadémián (1978, társszerző:

Braun Tibor), A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtára a 2000. év felé (1985).

A gyűjtemény cikkeinek egy másik csoportja túl­

nyomórészt annak ismertetésével foglalkozik, hogy a pillérek között miként épültek meg fokozatosan a hídpályák, azaz miként teremtődtek meg a feltéte­

lek, s birtokukban miként alakultak ki a különféle szolgáltatások. S ez hazai viszonyaink közepette még nagyobb elszánásokat kövelel, m i n i a pillérek - a fejlesztési elvek — megtervezése.

E témakörökből hadd emeljük ki a könyvtár elhe­

lyezésének ügyéről szóló cikkeket, amelyek az in­

tézmény (és vezetője) odisszeáját írják le a Lloyd- palota helyére megálmodót! székháztól az Arany János utcai megoldásig. Arról tanúskodnak: az in­

tézmény (és vezetője), ha kell, türelmesen tud várni és szívósan tud küzdeni, még ha húsz évébe kerül, akkor is. S ez a szívósság korántsem doktriner (álmokhoz ragaszkodó), hanem rugalmas (a cselek­

vési tér e l ő t e r e m t é s e érdekében ésszerű kompro­

misszumokat vállalni t u d ó ) . A türelmesség pedig ez esetben nem a defetizmus, hanem az elszántság szi­

nonimája.

Külön - függelékben közölt - témacsoportot alkot az az öt cikk, amely a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtárának nemzetközi törekvéseiről, elvi és gyakorlati javaslatairól, elképzeléseiről számol be.

Az szerzői bevezető megjegyzi: " A közreadóit szövegek úgyszólván változatlanok (néhány, több­

nyire stiláris csiszolástól eltekintve). A jegyzetek

azok, amelyek az eredetiek értelemszerű kibővítésé­

vel Összekötik a megírás idejét a gyűjteményes pub­

likáláséval és teszik ezáltal — ahol kell — világo­

sabbá a folyamatosságot." Hadd tegyük hozzá: a szerző ezzel az utólagos jegyzetellátással nemcsak a folyamatosságot teszi világosabbá, hanem ereden­

dően publicisztikai ihletésű dolgozatait egyszer­

smind a tanulmányi megalapozottság irányába moz­

dítja el, ami első lépés a könyvtár ezen korszaka módszeres történetének megírása felé. Ezenfelül kiváló m ü h e l y b e m u t a t ó , mühelyszervező és mű­

helymenedzselő ötlet, minthogy a jegyzetappará­

tusban gyakorta nyílik alkalom a könyvtár munka­

társai dolgozatainak, szakirodalmi teljesítményeinek figyelmünkbe ajánlására. (Egyébként az egyik cikk mellékletében - a 1 1 8 - 1 2 1 . oldalon - megtalál­

juk a könyvtár 1976 és 1985 közötti kiadványainak bibliográfiáját is.)

A "jó bornak is kell a c é g é r " meggondolásából ez a negyedszázadot átívelő gyűjteményes kötet a te­

kintetben is buzdítás, hogy a folyamatos és publikus intézményi dokumentációról való gondoskodás ugyancsak kötelesség (volna). Az i n t é z m é n y e n belül újabb teljesítményre sarkall, indentitástudatot gerjeszt. Az intézményen kívül pedig a tanulságok levonására ösztönöz.

Legvégül: örülünk annak, hogy a gyűjteményben szereplő dolgozatok közül ötnek először a Tudomá­

nyoséi Műszaki Tájékoz/arás adott helyet.

Futala Tibor ( O M I K K )

Számitógépes adatbázisok az N T M I R alrendszereiben

A KGST-tagországoknak a hetvenes évek eleje óta szerveződő Nemzetközi Tudományos és Miiszaki információs Rendszerében (NTMIR) a számítógépes információszolgáltató hálózat létrehozásának a műszaki feltételei 1983/84-re teremtődtek meg. Ek­

korra ugyanis - mindenekelőtt a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Bulgáriában - kialakultak olyan online szolgáitalóközpontok, amelyek v i ­ szonylag jelentős méretű (elsősorban szöveges) adatállományokból 2 — 4 éve végeztek rendszeres információszolgáltatást hazai felhasználóik részére.

Ezeknek az intézményeknek a bázisán 1984 óta működik az a kísérleti jellegű online információszol­

gáltató hálózat, amelynek vázlata az / . ábrán lát­

ható.

D szolgáltatóközpont

A terminál

— bérelt vonal ( 2<.0G b i t / s ] eseti kísérleti kapcsolat 198t>-tó'l

/. ábra Az N T M I R számítógépes információs hálózala

183

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

A küszöbön álló szerzői jogi felülvizsgálat során tekintettel kell lennünk arra, hogy a szerzői jog egyik célja a kulturális sokféleség megőrzése, a sajátos nemzeti

szere, mely magában foglal minden olyan Uniós rendelkezést, amely horizontá- lisan, vagy ágazatilag kihat a közigazgatási eljárási szabályokra, a szervezetre, személyzetre és

Véletlennek is tekinthető módon a pályafutásunk kezdete is majd azonos, Mari is a Ma- gyar Televízió Társadalomtudományi Osztályán dolgozott szerkesztőként, ahogy én is

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a