• Nem Talált Eredményt

Tiszatáj-díj Juhász Ferencnek „Ecce poeta!” – Hatvany Lajos e szavakkal köszöntötte pályája kezdetén az ifjú költő

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tiszatáj-díj Juhász Ferencnek „Ecce poeta!” – Hatvany Lajos e szavakkal köszöntötte pályája kezdetén az ifjú költő"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

2000. szeptember 35

Tiszatáj-díj Juhász Ferencnek

„Ecce poeta!” – Hatvany Lajos e szavakkal köszöntötte pályája kezdetén az ifjú költőt, az alig húsz éves Juhász Ferencet. Most Szegeden Juhász Ferencet köszönthet- jük, és a Tiszatáj végvári vitézekként küzdő szerkesztőségét. Juhász Ferenc Tiszatáj- díja önmagát minősítő döntés.

A város nemcsak a vízzel küzdött meg, de fölépítette saját jövőjét, a mai jelenün- ket! A Tiszatáj döntésében a legjobbak, az elődök, Szent-Györgyi Albert, Klebelsberg Kunó, Bay Zoltán, Szőkefalvi-Nagy, Móra Ferenc, Baka István, Zoltánffy tehetsége, zsenije, európaisága, emberi nagysága munkál. Van egy híres fotó, ahol a múzeum lép- csőin Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila áll egymás mellett. Beszédes jelenet!

A tönkretett Tisza, a méreggel, ciánnal telített folyó szimbolikus üzenet.

Mégis van remény. Ez a Tiszatáj üzenete!

Az ismétlődő, az állandóan megújuló nehéz időszakok figyelmet, sebészi pontos- ságú helyzetelemzést követelnek. A Tiszában most víz helyett valami keserű lé folyik.

Ez az évszázad változatos módon és módszerekkel igyekezett életünket megnehezíteni.

A vigaszt, a reményt, a lét értelmét hol kereshettük? A magyar irodalom, a költészet segített át a meg-megújuló nehézségeken, amely mindig előre vetítette, majd összefog- lalta az eseményeket. Balassi, Vörösmarty, Petőfi, Ady, József Attila költészetéből pontos képet kapunk korukról. Ár és apály váltja egymást: a Tiszatáj-díj is a védőgát része.

A magyar költő már nem vátesz többé! – halljuk.

Márai nemcsak műveivel, de személyes sorsával, 80 évével, az egész megélt XX.

századdal bizonyított az utókornak, és költőnek lenni nem életbiztosítás, de élni eb- ben az országban mindig is „veszélyes üzem” volt!

Költőink életét és munkásságát vizsgálva elgondolkodtató, hogy mi vár rájuk a Habsburgok és Metternich korában – hiszen ismerjük a kancellár híres mondását:

„Európa az én íróasztalomnál végződik”, értsd, hogy ezen túl vége a civilizációnak – és mi várna, mi vár rájuk a mi korunkban… József Attila például mit felelt volna, meg- ismerve jelenünket?

A Juhász Ferenc-i életmű nekem a pusztaszeri hatalmas Feszty-körkép, a Honfogla- lás méreteit idézi. Csak 360 fokon körbeforogva mérhetjük fel monumentalitását, majd a részletek bensőséges szépségét.

A rá és ránk nehezedő sok évtizedes tektonikus nyomás a kitörő, felszökkenő gázra és olajra emlékeztet, a fúrófejek ferdén hatolnak be a föld alá itt Szegeden, hogy a felszínre hozzák ezt a sok vihart kavaró nyersanyagot.

Juhász Ferenc hatalmas eposza, a Gyermekdalok, a Szent Tűzözön regéi is erről szól, s a nedves és örökké párás ősvegetációban lassan mozgó spielbergi dinoszauruszok lábnyoma is.

A gramofon végtelenül ismétlődő gyermekdala is a láncreakció része, mint Bartók Gyermekeknek szóló műve vagy Kurtág Játékok-sorozata.

Valóban egy új nemzedék, egy új generáció számára szól a dal! A költőt a XXI.

század, s az új évezred fogadja majd be s építkezik a költő méreteiben is goethei élet- művéből.

(2)

36 tiszatáj

A mi horizontunk a tenger szintje felett alig száz méterre van. Műholdként kéne felemelkedni, hogy átlássuk gondjainkat s lehetséges jövőnket.

Mi itt Közép-Európában folyóink sorsához kötöttek vagyunk, a nagy árvizek hatá- rozzák meg sorsunkat. A Duna gátakkal van elapasztva, a Tisza holt vízként folyik, akár Észak-Itáliában a Po folyó, ahol az iparosítás már a hetvenes években kiirtotta a folyó élővilágát.

Nincs tanulság, mert pohárban a tiszta víz, az élőbeszédben az egyenes beszéd, napi létünkben az önfegyelem, sőt az aszkézis lehetne a kulcs a megoldáshoz. A provincia- lizmus helyett pedig a nagy távlatok, a jövőben gondolkodás, a művek által fémjelzett emberi magatartás kellene, hogy a mérce legyen.

A juhászi életmű úgy építi fel önmagát, mint az inkák Machu Picchu-ban óriási monolit kövekből a városukat. A pontosan illeszkedő hatalmas tömbök, amelyek közé késpenge sem fér, kötőanyag nélkül egymást támogatják.

Juhász kötetei évtizedek óta épülnek egymásba, egymást támogatva és értelmezve egymást.

A Tiszatáj díjat e művek sora fémjelzi.

A Tisza árad, majd apad, a jelen kitisztul.

A Tiszában még fognak úszni a halak.

A költőt nemzedékek fogják olvasni.

Nekünk – nekem – a Juhász Ferenc-i életmű hatalmas biztatás, működő energia.

Életem, mindennapjaim fontos része. Profánul hangzik, de akár a nagy oktánszámú benzin a motort, segít az értelmes célok felé száguldani.

Köszöntöm a Tiszatáj kitüntetettjét, a nagy költőt!

2000. március 31.

Kass János

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Oldalakon át taglalja az írásra való készülődés állapotát, a „költé- szet sziszüphoszi ősproblémáját” 19 , valóságos alkotáslélektani tünetegyüttest ír

egy óriási vers keringjen a lapokban a vércsíkot húzó hírek között. De ki

Közben eszembe jut a szegedi fiatalok idealizmusa, Radnóti jobbító szándéka, József Attila ’fura ura’, Juhász Gyula örök Annája, Móra Ferenc Kincskereső kis- ködmöne,

(Lásd a pozitív véletlent: Juhász Gyula egyik ér- demeként „rója fel” az irodalomtörténet József Attila „felfedezését”, azt, hogy a fiatal költő tehetségét

Utassy József verse, a „Min- denség Déva-vára”, Bata Imre sorai, Kalász Márton köszöntője, Bihari Sándor „Valaki, mindig” című verse s végül Illés Endre

Feledték, feledtük, hogy — hasztalan intett Móra Ferenc és Németh Gyula és Ligeti Lajos és a többi tudósok —, hogy az Attila-mítosz ereje éppen abban rejlik, hogy

évfolyamába lépett a folyóirat, amely Szegeden (Dugonics András, Gárdonyi, Mikszáth, Tömörkény, Móra, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós városában) jelenik

Megjegyzés: Juhász Gyula és Móra Ferenc kapcsolatáról részletesen és összefoglalóan nem szólt eddig a kutatás; e vonatkozásban legföljebb Péter László Juhász Gyula és