A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
'FALESCHINI. L.:
A BAY'ES—FÉLE DUNTÉSI SÉMA ALKALMAZHATÓSÁGA
(The applicability of Bayes decisions scheme.) - International Statístical Review. 1972. 1. sz. 41-45. p.
A tanulmány nem a Bayes módszer mate—
matikai megfogalmazását vagy gyakorlati al- kalmazását mutatja be, hanem a szerző egy korábbi cikkének folytatásaként - amelynek több megállapításai a tanulmány Függelé- kében találhatók —- általános támpontokat keres arra vonatkozólag, hogy a Bayes-i dön- téselmélet milyen eseményekre alkalmazható.
A szerző felosztása szerint az események alapvetően két halmazra bonthatók: a ter- mészettudományos események (scientific facts) és a történeti események (historical facts) halmazára; az előbbieket statisztikai eseményeknek is lehet nevezni. Ennek meg—
felelően a tevékenységek is vagy tudományos vagy operatív tevékenységek. Ami a termé—
szettudományi és a történeti események be- következési valószínűségét illeti, ez is külön- böző: objektív valószínűség érvényesül az előbbiek vonatkozásában és ezek tetszés sze- rint ismételhetők és mérhetők. Ezzel szemben az egyszeri jelenségek (történeti események) bekövetkezési valószínűsége szubjektiv való- színűség. Az objektív valószínűség a termé- szettudományokban érvényesülő törvénysze- rűségek velejárója, empirikusan igazolható elméleti—deduktív rendszerek keretein belül.
A szubjektív valószínűség értelme ezzel el- lentétben az, hogy az események vagy be- következnek vagy nem, illetve bekövetkeztek vagy nem: valószínűségük. mint történelmi eseményeké. ..objektive" csak 0 vagy 1 ér- téket vehet fel. minden más, ettől eltérő ér—
ték felvétele szubjektív, és nagyrészt a meg—
állapítást tevő személy informáltságának (:
fokától függ. így például ahhoz, hogy egy
bizonyos személy valószínű élettartamát meg- állapíthassuk, ismernünk kell korát, egész- ségi állapotát, életmódját stb.
A tudományos és az operatív tevékenysé- gek közötti különbség értelemszerűen abban áll. hogy az előbbi bizonyos törvényszerűsé—
gek (így a valószínűségi törvényszerűségek) megállapítására és felderítésére törekszik,
amelyek a természettudományos események halmazán belül érvényesülnek; az utóbbi tek vékenység arra törekszik. hogy a történeti fa— , lyamat eredményeképpen kialakult halmazt operatív úton más halmazzá alakítsa át. A természettudós hipotézist alkot. megfigyel.
ellenőriz. hogy megállapítsa az ,,igaiságot"
(valószínűséget). s ezt a felismerést :: tör- vény rangjára emelje ..erga omnes". Aki vi- szont operatív (technikai) tevékenységet vé- gez. az a történeti fejlődés eredményeként kialakult helyzetet elemzi. majd a különféle tudományok területéről eklektikus úton keres magának olyan szabályokat, amelyek opera—
tív tevékenységét irányítják; ezek megválasz- tásában saját döntéseire van utalva, melyek segítségével a valóság operatív úton való megváltoztatását kiséreli meg. Ez lényegében a ,,bizonytalan feltételek közötti döntés" (cle- cision in conditions of uncertainty) straté- giájának az alkalmazását követeli meg.
A fentiek alapján a szerző azt a következ—
tetést vonja le, hogy a Bayes-formula siker—
rel csak az operatív tevékenységek területén alkalmazható. Egyrészt a tudományos hipo—
tézisek igazolás—ában szubjektív megfontolá- sok nem érvényesülnek; másrészt a tudomá- nyos hipotézis empirikus igazolása minden a priori valószínűségtől független. Az operatív eljárás esetében azonban ésszerű döntések hozataláról van szó; nem tudományos felté- telezés igazolásáról ,,erga omnes". hanem egy feltételezés igazságáról (helyességéről) ,.abban a konkrét esetben", vagyis egy konk- réten meghatározott egyedi eseményhalmaz esetében, Ez határozza meg. hogy az adott esetben milyen döntésre van szükség: itt nem csupán megengedhető. de egyenesen szük—
séges is minden a priori ismeretanyagot fel—
használni a helyes döntéshozatal nagyobb valószínűsége érdekében. Az ..egzakt" döntés ebben az esetben nem az ,,igazat". hanem a .,hasznosat" jelenti.
A Függelék tudományelméleti sémát kö—
zöl, mely az események halmazának statisz—
tivkai és történeti események részhalmazára való bontásán alapszik.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
