STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
MAGYARORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE, 1971-1975. (II.)
DR. KLINGER ANDRÁS
A negyedik ötéves tervidőszak legfontosabb népesedési jelenségeit vizsgálva,
tanulmányunk első részében (megjelent a Statisztikai Szemle 1977. évi 1. számának 5—24. oldalán) a házasságkötések. a válások, a születések és a termékenység, csa- ládtervezés adatainak elemzésével foglalkoztunk. A továbbiakban a halálozásokra.
a belső vándorlásra, a népesség szaporodására vonatkozó idősorokat és a népes- ség számának alakulását mutatjuk be. Befejezésül. tanulmányunk végén néhány
1976. évi népesedési adatot is közlünk.
HALÁLOZÁSOK
A meghaltak számának és arányának alakulása nem mutat egyértelmű képet.
1967-ig az évenkénti halálozásban ismétlődő ingadozást tapasztalhattunk. Az ala- csonyabb halálozási arányszámot mutató egyik év után mindig egy magasabb ha- landóságú év következett. 1967-től kezdődően az eddiginél kedvezőtlenebb új je- lenséget észlelhetünk. Azóta ugyanis minden évben magasabb — kivétel az 1972.
és részben az 1973. év -- a meghaltak száma és aránya.
22. tábla
A halálozások számának és arányának alakulása
1960. 1970.
Ev Meghaltak Ezerlakosra M'eghaltok , _ .
(Mk WE") összes" '"io'ií'f' ml??? ev's'ááá'á'íá'iíílűs'"
halálozási arány
1961—1965 . . . . . . . . . . 102 701 102 63.76 9.6 —
1966—1970 . . . . . . . . . . 112737 11.0 65.16 9.5 ——
1971 . . . 123009 11,9 65,65 9.8 11.7
1972 . . . . . . . . . . . . 118991 11,4 6533 93 11.1
1973 . . . . . . . . . ,. . . 123366 11.8 66.14 9.5 11.3
1974 . . . . . . . . . . . . 125 816 120 65.50 9.5 112
1975 . . . . . . . . . . . . 131102 12,4 65.90 9.7 11.5
1971—1975 . . . . . . . . . . 124457 11.9 65.80 9.6 11.4
1971-1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalékában . . 121.2 116.7 1032 100.0 —-—
1966—1970. évek százalékában . . 110.4 1082 101.0 101.1 -
1971 és 1975 között az ország 622000 lakosa halt meg. 10 százalékkal több.
mint az előző'tewidőszakban. és 21 százalékkal többen, mint 1961 és 1965 között.
,118f !! DR. KLINGER ANDRÁS Az ezer lakosra jutó meghaltak száma az öt év átlagában 11.9—et ért el, ami 8, illetve
17 százalékkal magasabb nyers halálozási arányszámot jelent. mint az előző két öt-
éves terv időszakában.A halandóság új magas szintjét sok tényező magyarázza. Ezek közül legkézen-
fekvőbb a népesség megváltozott korösszetétele. 1976. január 1-én az ország népes-ségéből 1 922 000 fő volt 60 éves és idősebb, ami közel 321 OOO-rel. egyötöddel több.
mint volt 1966. január 1—én. Az öregek aránya a 10 évvel ezelőtti 16 százalékról 18 százalékra nőtt. Ezen tények erősen befolyásolják a meghaltak számának, illetve az össznépességhez viszonyított nyers halálozási arányszámnak az alakulását elsősor- ban azért, mert a legutóbbi időszakban a meghaltak nagy része az öregkorúak közül kerül ki. Ezt bizonyítja az a tény. hogya változdtlan kormegoszlást feltetelezi: im;
standard arányszámok a három ötéves időszakban gyakorlatilag változatlanok. Ha
az 1960-as szinten maradt volna azorslzágynépességének kormegoszlása. a nyers halandósági arányszám 1971—1975-ben azonos lenne az 1961—1965. évivel (9.60/00), és
csak 0.1 ezrelékkel lett volna magasabb az *19664—19705évinél. Ha az 1970'uévi, kor—megoszlás állandósult volna. akkor az 1971— 19.75 évek átlagában tapasztalt halan—
dáság 11, 4 ezrelék lenne a ténylegesen mért 11, 9 ezrelékkel szemben, tehát a kü-
lönbséget a koreltolódás indokolja ' *
A meghaltak koreltolódása megmutatkozik abban is', hagy a meghaltakátla—
gos kora tovább növekedett egy fél évvel: 1961— 1965 átlagában még;.638,,év velt, 1966 —1970—re 652. az elmúlt ötéves időszak,átlagában,65,.8 éVreLemelkedett. , ," '
Az 1971—1975. év átlagában a férfiak között a meghaltak száma 11, a nők kö—
zött 10 százalékkal nőtt A meghalt férfiak átlagos kora 63 év. a meghalt nőké 69 év,
majdnem azonos mértékben emelkedett, így a két nem átlagos koréve közötti kü-lönbseg lényegében azonos maradt. ' '
v
:; 23. tábla
A meghaltak száma és aránya nenienkér'it ' ' ' Meghalt _ . _' * Ezer ( _. , rám;! Meghalt _ ! (
(évek áltlaga) fém nő férfira nore férfiak nők
jut meghalt átlagos kora
1961—1965, . . . . ., . . , 52 647 50 054 10,8 9.6 61.49 66.14
1966—1970 . . . . . . . 58 354 54 383 11,7 10, 3 62.72 67.78
1971 . . . . . . . . 64 307 15870? ' * 12.8 11 .O ' 63.08 68.47
1972 . . . . . . . . 61 814 57 177 ' 12.3 10. 7 63.24 68.63
1973 . . . . . . . . 64 094 59 272 12,7 110 63.54 68, 96
1974 . ! . . . . . . . 65 492 60 324 12,9 112 6289 68, 337
1975 .? ." . . . . . * . 68 229 62873 , 13.3 11.6 63.16 68. 36'*'
1971—1975 . . . . . ' . 64 787 59 670 12.8 ,11,1 63.18 1 _68. 65 ,_
1971 —1 975. évek átlaga
1961—1965. évek százalé—u :
kában . . . . . . . ' 123,1 ? 1192 118,5 115,6 102,7 103.8
1966J—19l70. évek százalé— _ ?
kában . . . . . . . _ 111.0 109,7 109.4 , 107.8 ' 100.7 _ 101,3
__, x :
Már hosszú idő óta köztudott a két nem halandóságának eltérése, gagyis az a tény, hogy a férfiak halandósága felülmúlja a nőkét. E különbség (: tervldőszak fo-
lyamán még fokozódott. 1961— 1965— ben az ezer férfira jutó meghaltak száma 13 szó-zalékkal, 1966—1970- ben 14 és 1971— 1975 ben már 15 százalékkal haladta megg a
nők halandósógát. _ _ , ,
A NEPESEDES! HELYZET ' 1 19
Európai viszonylatban halandóságunk a közepesnél rosszabbnak mondható.
Az 1966—1970—es időszakban 11 ezrelékes arányával Csehszlovákiával, Franciaor- szággal. Portugáliával volt egy szinten. ennél magasabb arány Ausztriában. Belgi- umban, az Egyesült Királyságban. lrországban. a Német Demokratikus Köztársaság—
ban, a Német Szövetségi Köztársaságban volt. Az 1971—1975-ös időszakban a közel 12 ezrelékes szinttel a magasabb halálozási aránnyal rendelkező országok közé lép—
tünk, ennél magasabb arányt csak Ausztriában, Belgiumban, a Német Demokrati—
kus Köztársaságban tapasztalhattunk. Nagyon kedvezőtlen a helyzet 1975-ben.
amikor a magyar halálozási arány elérte a 12,4 ezreléket. ezzel az arányszámmal a Német Demokratikus Köztársaság (14 3%0) és Ausztria (12 70/00) után a harmadik helyre léptünk Európában.
24. tábla
A halálozási arány nemzetközi alakulása
Ezer lakosra jut halálozás
1971—36975.
. . . az 'l 6—
Ország _ ggg—.- 1971. 1972. 1973. 1974. 1975 1971—1975. 1970. évek
évek évek átlaga százaléká-
átlaga évben ban
Albánia . . . 8.4 8.1 . . . .
Ausztria . . . . . . . 13,1 13.1 12,7 12.3 12,5 12,7 12,7 96,9
Belgium . . . . . . . 12, 3 123 121 12,2 11, 9 12,0 12,1 98.4—
Bulgária . . . 8, 9 9.7 9.8 9,4 9, 8 . 9.7" 109,0**
Csehszlovákia . . . . . 10, 7 11.5 11,1 11, 6 11, 7 11.5 11,5 107,5
Dánia . . . 9,9 9.8 101 101 TO, 2 . 101" 102, D'"
Egyesült Államok. . . . 9.5 9.4 9.4 9, 4 9.2 9.0 9.3 97,9 -
Egyesült Királyság . . . 11, 7 11,6 121 12, 0 11, 9 . 11. 9" 101, 7**
Finnország . . . . . . 9, 6 9.9 9.5 9.3 9, 6 9.4 9.5 99, 0
Franciaország . . . 11 ,O 10.8 10', 6 10. 7 10, 4 . 10, 6" 96.11"
Görögország . . . 82 8.4 8.6 8.7 8,5 . 8. 6** 104,9**
Hollandia . . . . . . 8,2 8.4 8. 5 8.2 81 8.3 8. 3 101.2
,lrország . . . . . . . 11,5 10.7 11. 4 11. 3 11, 2 . 11, 2" 97.4'"
Japán . . . . . . . 6.8 6.6 6.5 6.6 5.5 6.4 6.5 95.6
Jugoszlávia . . . 8,8 8.7 9.2 8.6 8,4 8,6 8.7 989
Lengyelország . . . 7.8 8.7 8.0 8.3 8, 2 8. 7* 8.4 107,7 Magyarország. . . 11.0 11,9 11,4 11, 8 12, 0 12, 4 11,9 108,2 Német Demokratikus Köz-
társaság . . . 13,8 13,8 13,8 13,7 13,5 14,3 13.8 100.0
Német Szövetségi Köztár-
_ saság . . . . . . . 11,9 11,9 11,9 11.8 11,7 12,1 11,9 100,0
Norvégia . . . . . . 9.8 10.0 10.0 10,1 9,9 9.9 10, 0 102, 0
Olaszország . . . . . 9.8 9.7 9.6 9,9 9, 5 9,9 9 7 99, O
Portugália . . . . . . 10.5 11.4 10,5 11,1 11, O . 11 .0" 104, 8M
Románia . . . 9.3 9.5 9.2 9.8 9.1 . 9.4" 101,1**
Spanyolország . . . 8,7 8.9 8.2 8.6 8,5 8,1 8,5 97, 7
Svájc . . . . . . . . 9,4 9.1 8.8 8.9 8, 8 8.8 8, 9 94, 7
Svédország . . . . . . 102 102 10,4 10.5 10. 6 10, 8 10, 5 102. 9
Szovjetunió . . . . . . 7.8 8.2 8,5
8,7 8,7
. 8. 5" 109, 0"
' Az adatok egy része előzetes.
" 1971—1974. évek átlaga.
Forrás: Demographic Yearbook 19744 Monthly Bulletin ol Statístícs. 1976. évi 7. sz.
Részletesen vizsgálva az 1971—1975. évek korcsoportok szerinti halandóságát, aziezer megfelelő korú lakosra jutó halálozások száma 1971—1975 átlagában a 3 éven aluliaknál, a 7—14 éveseknél és a 70 éveseknél és idősebbeknél alacsonyabb
120 DR. KLlNGER ANDRÁS
volt. mint az előző öt év átlagában, változatlan maradt a 3—6 éveseknél, a 15—39 éveseknél és a 60—69 éveseknél; (: halandóság rosszabbodása a 40—59 évesek- nél mutatkozik.
25. tábla
A meghaltak arányának alakulása korcsoportok szerint
(ezer megfelelő korú lakosra számítva)
1961— 1966—- 1971— 1971—1975.
1961 1970. 1971. I 1972. 1 1973. 1974. [ 1975. 1971 _ évek átlaga
Korcsoport
1961- 1966-
(éves) ' évek évben 'évek 1965. 1970.
atlogo atlaga évek
százalékában
O . . . 42.7 36.6 35,1 332 33,8 34.3 32.8 33.8 792 92,3
1- 2 . . . 2.2 1,5 1.2 1.1 1.2 1.1 1,0 1.1 50,0 73,3
3— 6 —. . . 0.6 0.5 0.5 0.5 0.4 0.5 0.4 0.5 83.3 100,0
7—1 4 . . . 0,4 0.4 0.4 0.3 0.3 0.4 0.3 0.3 75.0 75,0
15—39 . . . 1,4 1.3 1,4 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 92,9 100.0
40—49 . . . 3.7 3.8 4.3 4.2 4,3 4.4 4.6 4.4 1189 l15,8
50—59 . . . 9.2 9.2 9,8 9.7 9.9 10.0 9.6 9.8 106,5 106.5
60—69 . . . 24.9 25.4 26,4 24.9 25,3 25.1 25,3 25,4 102.0 1009 70—79 . . . 70.1 69,7 72.7 67.4 69,0 67.9 66.53 68.8 98.l 98.7 80— . . . 196.4 191,5 190,6 184.5 187,7 184.0 172,2 183.8 93.6 96.0
Összesen 10,2 ' 11,0 11,9 ' 11.4 . ",a? 12,o * 12,4 11,9 116.7 108,2
Az 1—2 éves és a 7—14 éves gyermekek halandóságának csökkenése volt a
legjelentősebb, az ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozások száma 1971—1975 átlagában az 1—2 éveseknél 26.7. a 7—14 éves gyermekeknél 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év átlagában. A 40—49 éveseknél (: legmagasabba halandóság növekedése; ezer ilyen korúra öt év alatt 16 százalékkal több meg—
halt jutott, mint 1966—1970-ben és 19 százalékkal több, mint 1961—1965—ben. Az 50—59 éveseknél a növekedés mindkét ötéves időszakhoz viszonyítva megközelíti
a 7 százalékot.
Az ötéves tervben a csecsemőhalandóság az 1971. évi 35.1 ezrelékről 1975—
ben 33 ezrelékre esett vissza; változatlan évenkénti szintet mutat a halandóság a gyermek— és a fiatal felnőtt korban: a 40—49 éveseknél az 1966—1970. évi 3.8 ezre-
lékes szintről előbb 4.2—4.3 ezrelékre, majd 4,4—4.6 ezrelékre nőtt: az 50—59 éve-seknél a még nagyobb fokú (az 1966—1970. évi 9.2 ezrelékes szintről 1974—re 10 ezrelékre) emelkedést javulás követte (1975-ben 9.6 ezrelék). A 60 éves és idő-
sebbeknél az ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozási arány 1971-ben érte ela maximumot (a 60—69 éveseknél a 26,4. a 70—79 éveseknél 72,7, a 80 éveseknél
és idősebbeknél 190.6 ezrelék). majd 1975-re javulás mutatkozik. ez a 60—69 éve-seknél 4. a 70—79 éveseknél 8 és a 80 éveseknél és idősebbeknél közel 10 százo- lékos.
A két nem tekintetében változások következtek be. de a férfiaknál a javulás
mindenütt kisebb mértékű volt, a rosszabbodás pedig nagyobb arányú, mint a nőknél. lgy például a 40—49 éves korcsoportban a férfiak halandósága 1966—1970- hez viszonyítva 21 százalékkal rosszabbodott. a nőknél pedig csak 7 százalékkal.Az 50—59 éves férfiak halandóságónok 9 százalékos emelkedésével szemben a nők azonos korcsoportjában csak 4 százalékos az emelkedés. Míg a 15—39 éves fér-
fiak halandósága 6 százalékkal emelkedett. addig a nőké változatlan maradt.
A NEPESEDESI HELYZET
121 Ugyanígy. amíg a 60—79 éves férfiak halandósága 1—2 százalékkal emelkedett. a nőknél a halandóság 2—5 százalékkal csökkent. A csecsemő- és gyermekkorúak halandósága mindkét nemnél csökkent. de a lányoknál nagyobb arányban.
26. tábla
A meghaltak arányának nemenkénti alakulása korcsoportok szerint
191655 l9f;;£,_ 1971. I 1972. ' 1973. l 1974. l 1975. 193917";- 19733; évek
Korzzsopart
1961- 1966-—
eves évek átlaga évben lévek ___—_1965.1970'
atlaga évek százaléká-
ban
Ezer megfelelő korú férfira jut halálozás
O . . . . . 47,2 40.2 39.0 37,0 382 37,6 36,4 37,6 79.7 93.5
1— 2 . . . . . 2.3 1,6 1.3 1.1 1.3 1.1 'l,0 1.2 522 75,0
3— 6 . . . . . O,7 0.7 0.6 0.5 0.5 0.5 O,5 0.5 71 A 83.3
7—14 . . . _0,5 0,4 0.5 0.4 0.4 0,4 0.4 0.4 80.0 100.0
15—39 . . . . . l,8 1.7 1,9 1.8 1.8 1.8 1.8 1.8 lO0,0 1059
40—49 . . . . . 4.3 4.8 5,7 5.5 5.5 5.9 6.2 5,8 1349 120.8
50-59 . . . . . 11.6 11,8 12,9 12,5 12,8 13,1 12,6 12,8 llO,3 108,5
60—69 . . . . . 31 .3 32.9 3x4.6 32.4 32,9 33.0 33.5 33,3 106,4 1012
70—79 . . . . . 80.2 82.3 88.13 81 ,7 84.7 8339 82.0 84,1 104,9 1022
30— . . . . . 21 1.9 2072 206.7 207.4 213.6 205.1 1932 2052 9ó,8 99.0
Összesen 10,8 11,7 12,8 12,3 12,7 12.9 13,3 12,8 118,5 109,4
Ezer megfelelő korú nőre jut halálozás
0 38,0 32.6 31 ,1 29.2 29.1 30.8 29.1 29,9 78,7 91 .7
1— 2 . . . . . 2.1 1.4 1,1 1.1 'l,0 1.1 0.9 1.0 47.6 71 ,4
3— 6 . . . . . 0.5 0.5 0,4 0.5 0.4 0.4 0.3 0.4 80,0 80,0
7—1 4 . . . . . 0.3 0.3 0.3 0.2 0.2 0.3 0.3 0.3 100,0 lO0,0
15—39 . . . 1,0§ 0,8 0.8 0,8 0.8 0.8 0.8 0.8 80,0 100.0
40—49 . . . . . 3.0 2.9 3.1 3.0 3.0 3,1 3.2 3.1 1033 106.9
50—59 . . . . . 7.1 6.9 7.2 7.2 7.4 7.3 7.0 7.2 101 ,4 104.3
60—69 . . . . . 19.9 19.13 19.6 18,7 19.2 18,7 18.6 19.0 95.5 98,4
70—79 . . . 63.1 61 .3 62.4 57.9 58,6 57,1 56.3 58.5 92.7 95.11
30— . . . . . 186.5 1822 181,6 172,4 1742 1732 161,4 172,6 92,5 94,7
Összesen 9,6 '10,3 11,0
10,7 11,0 11,2 11,6 11,1
115,6 107,8
A férfiak halandósági többlete gyakorlatilag minden korcsoportban jelentke-
zik. A férfiak halandóságának többlete — 1971—1975. évek átlagában — legszembe- tűnőbb a 15—39 éves korban, a férfiak halálozási többlete 125 százalék, a 40—49 éveseknél 87. az 50—59 éveseknél 78, a 60—69 éveseknél 75 százalék. A férfi ha- lálozási többlet tehát a 15—39 éves korban éri el a maximumot, és a további kor- csoportokban a korral párhuzamosan csökken. s a legidősebb korban 19 száza-lékot ér el.
A halandóság nemzetközi szintjét, illetve a két nem egymáshoz viszonyított relativ különbségének összehasonlítását leginkább a halandósági táblából számi—
tott születéskor várható átlagos élettartam értékkel mutathatjuk be. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az 1959—1960. években a férfiaknál 652, a nőknél 69,6 év volt. és az 1970. évre 66.3. illetve 721 évre. 1974-re pedig
66,5, illetve 72.4 évre emelkedett.2
'A várható átlagos élettartam értékei a "Magyarország népesedése" (Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 1957.) c. kötetben közölt egységes eljárással kiegyenlített halandósági táblák adatai.
122 DR. KLINGER ANDRÁS
A különböző európai országokban számított halandósági táblák — amelyek az
1970—1974 közötti halandósági helyzetet tükrözik — a férfiak születéskor várható
élettartamát 64 és 72 év között, a nőkét 68 és 78 év között mutatják ki. Ezen értékek világánál a magyar férfiak 67 évre tehető születéskor várható átlagos élettartama— Ausztriával. Csehszlovákiával. az Egyesült Államokkal, a Német Szövetségi Köz—
társasággal és Romániával egy szinten — a közepesnél alacsonyabb szintre sorolja halandóságunkat. Ennek alapján jóval alacsonyabb a magyar férfiak várható élet—
tartama. mint a legkedvezőbb képet (71—72 év) mutató országokban (Svédország,
Dánia. Hollandia, Norvégia. Japán), de magasabb, mint Albániában, Finnország—ban, Jugoszláviában vagy Portugáliában, illetve a Szovjetunióban (64—66 év).
A magyar nők 5 _évvel hosszabb életet remélhetnek, mint a férfiak. A nők 72
évet kitevő születéskor várható átlagos élettartama — amely az irországival azonos
— nemzetközi szinten alacsonynak tekinthető. Csupán Romániában és Portugáliá- ban,*Jugoszláviában, illetve Albániábans(68—71 év) alacsonyabb a magyarnál. Ily
módon a magyar nők várható élettartamértéke elmarad a legkedvezőbbekétől. így a 77—78 évet remélő norvégokétól, franciákétól, hollandokétól és svédekétől.Részben a halandóságban mutatkozó korkülönbségek, így főleg az öregkorú halandóság súlyának növekedése, részben pedig egyes gyógyeljárások változó ered- ményessége mutatkozik meg a halálozások halálokok szerinti megváltozásában.
Az ötéves tervidőszakban a fertőző betegségek részesedése az összhalálozás—
nak csak 1.8 százalékát jelenti. ugyanakkor 1966—1970—ben az elhalálozottak 2.6
százaléka halt meg valamely fertőző betegségben. Legtöbben az 1971—1975—ös tervidőszakban is keringési rendszeri betegségben haltak meg, ezek súlya az össz- halandóságban 38 százalékról 39 százalékra emelkedett. a tízezer lakosra jutó szív—halálozás pedig 12 százalékkal nőtt. A keringési rendszeri betegségek közül a leg—
nagyobb halandóságot az érelmeszesedéses és elfajulásos szívbetegségek okoz- zák. A keringési rendszer betegségei az öregek betegsége. az e halálok következ- tében meghaltak túlnyomó része az idősebb korúak közül kerül ki. A keringési rend- szer betegségei halálokot követő haláloki csoport a daganatok. A daganatok okoz- zák a haláleseteknek közel 20 százalékát. 1966—1970-ben súlyuk 19 százalék volt,
a meghaltak aránya — tízezer lakosra — ennek következtében 13 százalékkal emel-
kedett. A daganatoknál az emésztőszervek és a légzőrendszer rosszindulatú daga- natai jelentkeznek a legnagyobb súllyal. A harmadik vezető halálok a központi idegrendszerre ható érsérülések. súlya egy árnyalattal visszaesett (közel 15 száza—lékról 14 százalékra), és így a meghaltak aránya —- tízezer lakosra — az agyvérzések miatt csak 1,6 százalékkal nőtt. A légzőszervi megbetegedések gyakorisága 4.9 szá- zalékról 3.8 százalékra visszaesett, az emésztőszervieké 3.7 százalékról 4 százalékra
emelkedett. az újszülöttkori betegségeké változatlan (3,80/o) maradt. így halandó—
ságuk az átlagosnak megfelelően alakult. Figyelemre méltó, hogy az influenza-ha- lálozás súlya 0.6 százalékról 0.7 százalékra emelkedett, s így az influenza-halan—
dóság — tízezer lakosra — 5 év alatt 19 százalékkal nőtt, ugyanakkor az egyéb lég- zőszervi megbetegedéseké közel 17 százalékkal kevesebb. mint az 1966—1970. évek-
ben volt.
Az erőszakos halálokok között számottevő a növekedés, amig 1961—1965-ben
még csak a halálozások 6,6, 1966—1970-ben' 7.4 százalékát okozta erőszak. addig
1971—1975-ben arányuk már 8.2 százalékra nőtt. E csoporton belül a baleseti ha—landóság — tízezer lakosra — több mint 23. az öngyilkosságok aránya pedig 16 százalékkal emelkedett (a második ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 49, illetve 40 százalékos az emelkedés). A balesetek között a közlekedési, azon belül a gépjármű- balesetek számánál a leglényegesebb a növekedés.
Ahalálozásokmegoszlásaésarányahalálokokvszerint
27.tábla Ev (évekátlaga) 1961—1965....... 1966—1970.... 1971......... 1972......... 1973......... 1974......... 1975......... 1971—1975....... 1971—1975.évekótlaa 1961—1965.évekszázaléké- ban... 1966—1970.évekszázaléká- ban... 1961—1965....... 1966—1970....... 1971......... 1972......... 1973......... 1974......... 1975......... 1971—1975..... 1971—1975.évekátlaga 1961—1965.évekszázaléká- ban........ 1966—1970.évekszázaléká- ban........
Gümő— kór
hol.
N
megn—m FFFPF—F
48.1 68,4 2.72 2.14 1.79 1.60 1.60 1.57 1.31 158 58,1 73,8
Egyéb fertőző meg— betege- dések 1.3 0.7 O,6 0.5 0.4 0.4 0.5 38,5 71,4 1.30 0.76 0.65 0.56 0.59 0.48 0.56 0.57 43,8 75,0
Daga- nat 182 19,0 19,2 20,1 19,9 20,4 19,8 19,9 109.3 104,7 18.53 20.90 22.80 22.95 23.50 24.45 24.64 23.67 127,7 113.3
gési rend-!
] Kerln-]
l
szer beteg- ségei 35,2 37.7 39,0 40.1 39.8 38.6 37. 39.0 110,8 103.43 5 . 8 1 4 1 , 4 6 4 6 . 2 5 4 5 . 8 5 4 7 . 0 3 4 6 . 2 9 4 7 . 1 8 4 6 . 5 2
129.9 112,2Közpon— tiideg- rend-
1 4 , 4 1 4 , 9 1 4 . 3 1 3 . 8 1 4 , o 13 .5 3 1 3 , 9 1 4 . 0
972 94,0 14.68 16.38 1700 15.83 1ó,51 16,61 17.25 1ó,64 113,4 101.ó'lnflu- enza Az 6 3
FOFO
6 ,O 1
: l :
OOr—O
: : : :
6 3 2 7 70,0 116,7 1.03 O,69 1.50 0.13 0.69 0.33 1.45 0.82 79,6 118,8
Újszü-lErőszakoshalálozások Egyéb légző— rend- szeri megbe— tegedé— .sek 6.2 4.9 3.8 3.4 3.6 3.7 4.3 3.8 61.3 77,6 Tízezerlak
6 . 2 5 5 . 3 9 4 . 5 1 3 3 9 4 , 2 6 4 , 4 5 5 . 3 6 4 . 4 9
71,8 833Emész- tő rend- szer beteg— ségei 3,5 3.7 3.8 3.9 114.3 108,1 3,59 4.04 4,50 4.46 4.77 4.98 5.16 4.78 1331 118.3
löttkori! megbe- tegedé— sekés vele- született anomá— liák 3.4 3,8 3,6 3.6 3.6 4.3 4.1 3.8 111.8 100.0
3 . 4 9 4 . 1 2 4 . 2 9 4 . 1 7 4 , 2 4 5 . 1 9 5 . 0 8 4 . 5 9
1315 111,4,össze— sen 'sszeshalálozásszázalékaban ó,6 7,4 8,1 8.3 8.0 8.5 8.2 8.2 1242 110.8 osrajuthalálozás 6.74 8.12 9.60 9,49 9,51 10.17 10.19 9.79 145,3 12045
bal- eset 126.3 114.3 3.85 4.63 5.72 5,53 5.51 5.81 6.02 5.72 148,6 123'.5
ebből: öngyil- kassóg 3.0 3.1 3.2 3,1 3,4 3.1 123.1 106.7 2.71 3.26' 3.60 3.69 3.69 4,07 3.84 3.78 139,5 116,0
egyéb erő- szakos haló— lozó— sok 0.18 023 0.28 0.27 0.31 0.29 0.33 0.29 161.1 126.1
Osszes egyéb beteg— ségek 64,0 88,9 7,65 6.00 5.76 5.50 5.56 5.55 6.20 571 74,6 95,2
Meg- haltak száma össze- sen 100.0 100.0 100.0 100,0 1000 1000 1000 1O0,0 101,79 11000 118.65 114.43 11826 120,07 124,38 119.16 117,1 108.3
A NEPESEDÉSI HELYZET
123
124 DR. KLINGER ANDRÁS
Külön kell foglalkozni az általános halandósógon belül a csecsemőhalandó—
ság alakulásával.
26, tábla
Csecsemőhalandóság korcsoportok szerint
E 0 [ 1—6 ] 7—30 1—5 [ 6-11
. ,V _ Összesen
(evek atlaga) napos hónapos
A meghaltak százalékában
1961—1965 . . . . . . . 30,1 22.4 12.1 259 9.5 1000
1966—1970 . . . . . . . 379 28.3 1 1,0 162 6.6 100.0
1971 . . . 382 33,4 10,6 125 5.0 1009
1972 . . . 40.2 32.4 9,5 13,9 4.0 1000
1973 . . . 42.2 30.5 8.7 13.6 5.0 100.0
1974 . . . 43.1 31.1 9.1 12.7 4.0 1003
1975 . . . 38.7 32.4 10.7 13.0 5.2 100.0
1971—1975 . . . 40.5 319 9.8 13.2 4.6 100.0
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek szózalé- _
kában . . . . . . . 134,6 142.4 81,0 51.0 48,4 ——
1966—1970. évek százalé-
kóbon . . . . . . . 106,9 112,7 89,1 81,5 69,7 -
Ezer élveszülöttre jut 1 éven aluli meghalt
1961—1965 . . . . . . . 12,9 9,5 5.2 11.0 ' 4.1 42.7
1966—1970 . . . . . . . 13,9 10.4 4.0 5.9 2.4 36.6
1971 . . . 13.4 11.7 3.8 4.5 1.7 35.1
1972 . . . . . . . . 13,4 10,8 3.1 4.6 1.3 33.72
1973 . . . 14.3 10.3 2,9 4.6 1,7 33.8
, 1974 . . . . . . . . 14.8 10.7 3.1 4.3 1.4 34.3
1975 . . . 12,7 10,6 3.5 4.3 1.7 32.8
1971—1975 . . . 13.7 10.8 3.3 4.4 1.6 33.8
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek szózalé— -
kában . . . 1062 113,7 63,5 40,0 39,0 79,2
1966—1970. évek százalé-
kóban . . . . . . . 98.6
103.8 82.5 74,6 66.7 92.3
A csecsemőhalandósóg szintje viszonylag lassan javul, és az elmúlt ötéves idő—
szakban is csak 8 százalékos csökkenést mutatott az 1966—1970—ben tapasztalthoz
képest. A tervidőszak öt évében előbb kisebb mértékű javulás mutatkozott (35 ez—
relékről 33 ezrelékre), majd kissé nőtt (1973—1974-ben 34 ezreléket ért el), végül az utolsó évben 33 ezrelék alá esett.
Csecsemőhalandósógunkban — a születést közvetlenül követő időben —- az egy héten belüli csecsemők halandósógónak van súlya. 1966—1970 óta az első napi halandóság aránya 38 százalékról 41 százalékra. az 1—6 naposé 28 százalékról 32 százalékra nőtt. E különbséget az okozta. hogy mig az ezer élveszülöttre jutó egy napon aluli meghaltak száma 1 százalékkal kisebb lett. addig ugyanez az 1—6 na- pos korban 4 százalékkal nőtt.
A tervidőszak alatt az 1—6 napos csecsemőhalandósag évről évre ingadozott:
1971-ben 13 százalékkal magasabb, mint 1966—1970 átlagában, 1973—ban 10.3—ra csökkent. 1974-ben már 10.7-re, 1975—ben 10.6-ra emelkedett az ezer élveszülöttre
jutó egy éven aluli meghaltak aránya.
Nemzetközi viszonylatban a magyar csecsemőhalandósóg elég kedvezőtlen-
nek mondható. Az utolsó összehasonlítható év (1974.) adataihoz viszonyítvaa 34
A NEPESEDESI HELYZET
125 ezrelékes magyar csecsemőhalandósági érték a legmagasabbak közé tartozik Euró- pában.3 ennél rosszabbat csak Romániában (35). Portugáliában (38) és Jugoszlá- viában (40 ezrelék) találunk. Ezzel szemben vannak országok, ahol az ezer élveszü- löttre jutó egy éven aluli meghaltak száma kevesebb. mint az egyharmada a ma- gyarországinak. lgy Japánban, Finnországban, Svédországban, lzlandban. Hollan- diában, Norvégiában, Dániában 9—12 ezrelékes a csecsemőhalandóság. Az el- múlt öt évben -— 1969—1974—ben — nem változott meg lényegesen a magyar csecse- mőhalandósági helyzet, ellenben a jelenleg legmagasabb csecsemőhalandóságú országokban igen jelentős javulás következett be (azokban 1969-ben 55—57 ezrelé—
ket mérték). és a legjobb értéket mutató országokban is lényegesebb volt a javulás,
mint nálunk (ezen országokban öt évvel ezelőtt 12—14 ezreléket mértek. igy 3—4 ezrelékes volt a javulás. nálunk csak 2 ezrelékes).Az össz—csecsemőhalandóságon belül az utolsó 5 év átlagában bizonyos ja- vulás tapasztalható a perinatális halandóságban4 ez az arány közel 3 százalékkal kedvezőbb, mint 1966—1970—ben, illetve 1961—1965-ben. Különösen megnyugtató.
hogy itt is '*javulás mutatható ki 1975-ben. amikor az ezer élveszülöttre jutó perina—
tólis halottak aránya közel 32, 1971—ben 35. 1974—ben 34 ezrelék.
29. tábla
A perinatális halandóság alakulása
(ezer élveszülöttre)
Ev Késői _ 0—6 napos U
(évek átlaga) miss? 42553sz
1961—1965 . . . 12,1 22.4 34,5
1966—1970 . . . ' 10.3 242 345
1971 . . . . . . . . . 10.1 25,1 35,2
1972 . . . . . . . . . 9.3 24,1 33,4
1973 . . . 9.0 24,6 33,6
1974 9.0 25.4 34.4
1975 . . . . . . . . . 8.3 23.3 31.6
1971—1975 . . . . . . . . 9.1 24.5 33,ó
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalékában 75.2 109,4 97,4
1966—1970. évek százalékában 88,3 101.2 97,4
A NÉPESSÉG BELFÖLDI VÁNDORLÁSA
A negyedik ötéves terv időszakában csökkent a népesség belföldi vándorlása.
Az öt év folyamán összesen 3.5 millió esetben változtattak a magyar állampolgárok lakóhelyet, ez az előző öt évhez viszonyítva közel 18 százalékos csökkenést jelent.
Az állandó jellegű lakóhely-változások száma (öt év alatt 1.2 millió) 15 százalékkal.
az ideiglenes jellegűeké (1971—1975 között 2.3 millió) 19 százalékkal csökkent.
A belföldi vándorlók száma az ötéves terv idején — kivétel az 1974. év — évről évre csökkent, és így 1975-ben volt a legalacsonyabb, ekkor már 27 százalékkal kevesebben költöztek. mint az előző ötéves terv átlagában. E visszaesésben része van a lakosság területi mozgása tényleges csökkenésének. de az időközben meg—
3 A csecsemőhalandősóg nemzetközi összehasonlitása bizonyos fokú nehézségbe ütközik. mert (: csecse- mőhalandósúg fogalma egyes országokban eltér a nemzetközi gyakorlattól. ez azonban az országok sorrend- jét lényegesen nem befolyásolja.
* A perinatális halálozás magába foglalja a késői magzati halálozást és az élveszületett. de 0-6 napos korában meghalt csecsemőt.
126 DR. KLINGER ANDRÁS
változott bejelentési jogszabályok hatásának is. ami az ideiglenes bejelentés—i kö;
telezettség körét szűkítette. lgy is nagyon jelentős azonban. hogy az állandó jel—
legű lakóhely-változások száma is hasonló nagy arányban, ezer lakosra számítva
26.2—ről 20,8-re csökkent. " l'
_ 30._ tábla
A belföldi vándorlások főbb adatai
Ev Állandó vándorlásuk ásatási visszásságnak
(' k átl )
1961 —1 965 . - - . . - - 327 792 32.5 311 202 309 268 881 26.7
1966—1970 . . . . . . . 292 524 28,5 303 553 29,6 255 383 249
1971 . . . . . . . . 272 147 26,2 266 780 25,7 220 675 21.33
1972 . . . 254 258 24,5 251 200 242 210 265 20.2
1973 . . . . . . . . 248 340 23,8 246 041 23.6 207 052 19,8
1974 . . . . . . . . 246 940 23,6 242 627 23,2 221 931 212
1975 . . . . . . . . 219 927 20,8 218 984 20,7 181 750 172
1971—1975 . . . . . . . 248 322 23,8 245 126 235 208 335 199
1971—1975. évek átlaga
1961—1965. évek százalé- "
kában . . . . . . , 75.13 73,2 78,8 76.1 77,5__ 74,5
1966—1970. évek százalé—
kában . . . . . . . 84,9 83,5 80.8 79,4 81 ,6 79,9
Az öt év alatt csökkent a községekből a városokba költözők száma. és általá4
nosságban visszaesett az urbanizációs folyamat. 1971—1975 átlagában a Budapest- re költözők aránya — az előző öt év átlagához viszonyítva -- az állandó jelleggel odaköltözőké 23 százalékkal, az ideiglenes jelleggel odavándorlóké közel egyötö—dével csökkent. Egy árnyalattal (0.7 százalék) magasabb lett a vidéki városokba
állandó jelleggel odavándorlóké. de mintegy 10 százalékkal kevesebb lett a vidéki városokba ideiglenesen odaköltözőké. A községekből állandó jelleggel elköltözők aránya egyhatoddal. az ideiglenesen elköltözőké egynegyedével kevesebb az előző tervidőszakhoz viszonyítva.A megváltozott körülmények miatt csökkent a városok vándorlási többlete. Fő- leg Budapestre jellemző ez. ahol öt év alatt a vándorlások az állandó népességet 35 OOO-rel, az ideiglenes népességet 15 OOO—rel növelték, ami az 1966-1970. évek átlagához képest 29 százalékos. illetve kétharmados visszaesést jelent. A többi vá- rosban az állandó népesség vándorlási többlete 23 százalékkal növekedett, az ideig-
lenes vándorlási többlet viszont már itt is csökkent 30 százalékkal. Mindezek kö-
vetkeztében kevesebb lett a községek vándorlási vesztesége: az állandó népességtekintetében 191000 fős vándorlási hiány mutatkozik (8 százalékkal több, mint az előző öt év átlagában). a községekből ideiglenesen elvándorlók többlete'felére esett vissza. és megközelíti öt év alatt a 38000-et (1966—1970 között még 75000
főt tett ki).
A belföldi vándorlósokban beállott változások következtében a Budapestre a
községekből irányuló belföldi vándorlás az állandó jelleggel költözők tekintetében28 százalékkal, az ideiglenes lakóhelyet változtatóké 24 százalékkal. a vidéki vá—
rosokból (: Budapestre állandó jelleggel költözők aránya 9 százalékkal, az ideig- lenesen költözőké 6 százalékkal lett kevesebb. mint az előző öt évben volt. ami annyit jelent, hogy főleg a községekből a fővárosba történő vándorlás esett vissza.
Alakóhely-változtatásokfőbbirányai
31.tábla EvekátlagaÖsszes költözők
BudapestAtöbbivárosKözségek Odo- költözők AA EI—népességOda-El-népesség költözőknöveke—költözőkköltözőknöveke- dése'dése*
Oda- költözők El- költözők
A népesség csökkené— se' 1961—1965........ 1966—1970........ 1971—1975........ 1971—1975.évekátlaga% 1961—1965.évekszázalékában. 1966—1970.évekszázalékában. 1961—1965........ 1966—1970........ 1971—1975........ 1971—1975.évekátlag 1961—1965.évekszázalékában. 1966—1970.évekszázalékában.
327792 292524 248322 75,8 849 580083 558936 453461 78,2 81.1
40408 28965 22286 55,2 76,9 128646 125858 100985 78,5 80,2
Állandóvóndorlósok 2277317635855835868626897 191179848823225691625406 152747012829225170731215 67.139,896,988,1116,1 79,971.2100,790.81229 ldelglenesvóndorlósokésvlsszovóndorlósok 12176568811609351565234412 11751583431605361539466590 9807929061446061399644642 80,542,289,989.41052 83.534,890,190,970.4 'Anépességnövekedése.illetvecsökkenése::lakóhely-változkotásokkövetkeztében.
201801 181237 143114 70,9 79.0 együtt 290502 272542 207870
7 1 . 4 5 ' 7 ó . 3
246333 216491 181341 73,6 83.8 301795 287475 215418 71.4 74,9
— - 4 4 5 3 2 — 3 5 2 5 4 — 3 8 2 2 7
85,8 108.4 —11293 —14933 —7548 66.8 50,5A NEPESEDESI HELYZET
127
