1040
PHELPS, E. S.:
MÁSODIK TANULMÁNY A FELHALMOZÁS ARANYSZABÁLYÁRÓL
(Second essay on the golden rule of accu- mulation.) — The American Economic Journal.
1965. 4. sz. 793—814, p.
Ugyanennek a folyóiratnak 1961. évi évfolyamában közölte Phelps első ta- nulmányát a felhalmozás aranyszabályá-
ról. Röviddel utána Allais, Desrousseaux,
Joan Robinson, Swan és van Weizsücker is leírta ugyanezt a tételt. A közgazdá—szok érdeklődésének középpontjába ke- rült tétel lényegét a következőképpen
foglalhatjuk össze. Ha létezik olyan
aranykori növekedési út (aranykornak nevezik azt az állapotot, anúkor a ter—melés, a beruházás és a fogyasztás azo—
nos ütemben növekednek),
beruházások százalékosan kifejezett tár—
sadalmi hozama egyenlő a növekedési
ütemmel, vagy — piaci fogalmakkal —-— a
szabad versenyben kialakuló kamatláb egyenlő a növekedési ütemmel, tehát a bruttó beruházás egyenlő a bruttó tőke-jövedelemmel, akkor olyan fogyasztási
utat kapunk, amelyen a fogyasztás na—gyobb, mint bármely más aranykori nö—
vekedési úton.
A felhalmozás aranyszabályának töb—
bek között az ad elméleti jelentőséget,
hogy megoldja az optimális növekedési ütem sokat Vitatott problémáját. Az utóbbi évtizedben ugyanis a növekedés—elmélettel foglalkozó elméleti közgazdá—
szok figyel—mét fokozottan lekötötte az a kérdés, hogy melyik az optimális növe—
kedési ütem, illetve az ezzel összefüggő
legjobb felhalmozási hányad. A legjobb ilyen hányad kiválasztásánál általában a társadalmi jólét valamilyen mértékét, például a fogyasztást választották krité—riumnak. Nagy nehézségeket okozott azonban, hogy modelljeinkben általában igen nagy optimális felhalmozási hánya—
dokat kaptak. Ha ugyanis végtelen hosszú időszakot vettek figyelembe és a jövő
fogyasztást a jelen fogyasztász egyen—
rangúnak tekintették, akkor nyilván- valóan még a legrosszabb hatékonyságú beruházás is előnyösnek mutatkozott,
mert az általa végtelen hosszú időszakon keresztül adott jövedelemnövekedés
mindenképpen nagyobb kellett, hogy le—gyen a jelenlegi fogyasztáscsökkentésnél.
Ebből következik, hogy végső soron az egész nemzeti jövedelmet beruházásra kellene fordítani. Ezt a nyilvánvalóan
képtelen következtetést több úton igye—
keztek elkerülni: véges időhorizontot ve-
amelyen a 'STATISZTIICAI IBODALW " FIGYÉLÖ
zettek be, a jövőbeni fogyasztástjdi'szi kontálták, a fogyasztás csökkenő határ-—
hasznát. tételezbék fel, vagy abból indul——
tak ki, hogy van a társadalmi jólétnek — egy bizonyos telitettségi szintje. Mind—'
ezeknek a megoldásoknak lényeges el—méleti hiányosságaik vannak, eltavolitani—'
nak a valóságtól. *
A felhalmozás aranyszabályának aliné—
lete úgy oldotta meg ezt az elméleti nee hézséget, hogy feltételezte: minden jövő ; nemzedék a nemzeti jövedelemnek ugyanakkora hányadát kívánja a jövö szükségletek fedezésére szolgáló beruhá- zásokra fordítani, tehát a felhalmozási hányad konstans. Ennek eredményekép- pen ésszerű optimális beruházási hánynf dokat és növekedési ütemeket kaptak; A
felhalmozás aranyszabályáből az a köve—
telmény folyik, hogy a tőke teljes jöve- delmét (amelyet a szabad versenynek megfelelő körülmények között kap) fer—;_
dítsák beruházásra. '
Első cikkében Phelps ,,tanmeSen alak-é *
jában adta elő elméletét. Ebben a tanul-
mányban újra megfogalmazza azt *és
részletesebb matematikai alakot ad neki.Ezenkívül el kíván oszlatni néhány félre—
értést, amelyet első cikke hagyott. Be—
bizonyítja, hogy a felhalmozás arany-
szabályának megfelelő növekedési _út nemcsak a neoklasszikus modellben l'é- tezhet, hanem a keynesi elmélet eszkö—
zein alapuló Harrod—Domar—féle növe-_
kedési modellben is.
Phelps úgy tartja, hogy a felhalmozás
arany elmélete támpontokat nyújthat 'a
gyakorlati gazdaságpolitika Számára is a ,növekedési ütem és a felhalmozási há—
nyad meghatározásánál.
(Ism.: Andorka Rudolf)
SZTAROVSZK IJ, V.:
AZ ÁLLAMI STATISZTIKA Az ú.: FELTÉTELEK KÖZÖTT
(Goszudarsztvennaja sztatisztika v novüh uszlovljah.) -— Veszt'nik Sztatisztiki. 1966. 1. az.
3—18. 1).
A Szovjetunióban is gazdasagi reform
bevezetése van napirenden. A gazdasági információ szervezetének és a statisztikai mutatók rendszerének a gazdasági re- form támasztotta új követelményekhez
való igazítása kérdéseivel foglalkozik V.Sztarovszkijnak, a Szovjetunió Nínisz-_-
tertanácsa mellett működő Központi Sta—
tisztikai Hivatal vezetőjének cikke.
