• Nem Talált Eredményt

Phelps, E.S.: Második tanulmány a felhalmozás aranyszabályáról

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Phelps, E.S.: Második tanulmány a felhalmozás aranyszabályáról"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

1040

PHELPS, E. S.:

MÁSODIK TANULMÁNY A FELHALMOZÁS ARANYSZABÁLYÁRÓL

(Second essay on the golden rule of accu- mulation.) The American Economic Journal.

1965. 4. sz. 793—814, p.

Ugyanennek a folyóiratnak 1961. évi évfolyamában közölte Phelps első ta- nulmányát a felhalmozás aranyszabályá-

ról. Röviddel utána Allais, Desrousseaux,

Joan Robinson, Swan és van Weizsücker is leírta ugyanezt a tételt. A közgazdá—

szok érdeklődésének középpontjába ke- rült tétel lényegét a következőképpen

foglalhatjuk össze. Ha létezik olyan

aranykori növekedési út (aranykornak nevezik azt az állapotot, anúkor a ter—

melés, a beruházás és a fogyasztás azo—

nos ütemben növekednek),

beruházások százalékosan kifejezett tár—

sadalmi hozama egyenlő a növekedési

ütemmel, vagy — piaci fogalmakkal —-— a

szabad versenyben kialakuló kamatláb egyenlő a növekedési ütemmel, tehát a bruttó beruházás egyenlő a bruttó tőke-

jövedelemmel, akkor olyan fogyasztási

utat kapunk, amelyen a fogyasztás na—

gyobb, mint bármely más aranykori nö—

vekedési úton.

A felhalmozás aranyszabályának töb—

bek között az ad elméleti jelentőséget,

hogy megoldja az optimális növekedési ütem sokat Vitatott problémáját. Az utóbbi évtizedben ugyanis a növekedés—

elmélettel foglalkozó elméleti közgazdá—

szok figyel—mét fokozottan lekötötte az a kérdés, hogy melyik az optimális növe—

kedési ütem, illetve az ezzel összefüggő

legjobb felhalmozási hányad. A legjobb ilyen hányad kiválasztásánál általában a társadalmi jólét valamilyen mértékét, például a fogyasztást választották krité—

riumnak. Nagy nehézségeket okozott azonban, hogy modelljeinkben általában igen nagy optimális felhalmozási hánya—

dokat kaptak. Ha ugyanis végtelen hosszú időszakot vettek figyelembe és a jövő

fogyasztást a jelen fogyasztász egyen—

rangúnak tekintették, akkor nyilván- valóan még a legrosszabb hatékonyságú beruházás is előnyösnek mutatkozott,

mert az általa végtelen hosszú időszakon keresztül adott jövedelemnövekedés

mindenképpen nagyobb kellett, hogy le—

gyen a jelenlegi fogyasztáscsökkentésnél.

Ebből következik, hogy végső soron az egész nemzeti jövedelmet beruházásra kellene fordítani. Ezt a nyilvánvalóan

képtelen következtetést több úton igye—

keztek elkerülni: véges időhorizontot ve-

amelyen a '

STATISZTIICAI IBODALW " FIGYÉLÖ

zettek be, a jövőbeni fogyasztástjdi'szi kontálták, a fogyasztás csökkenő határ-—

hasznát. tételezbék fel, vagy abból indul——

tak ki, hogy van a társadalmi jólétnek — egy bizonyos telitettségi szintje. Mind—'

ezeknek a megoldásoknak lényeges el—

méleti hiányosságaik vannak, eltavolitani—'

nak a valóságtól. *

A felhalmozás aranyszabályának aliné—

lete úgy oldotta meg ezt az elméleti nee hézséget, hogy feltételezte: minden jövő ; nemzedék a nemzeti jövedelemnek ugyanakkora hányadát kívánja a jövö szükségletek fedezésére szolgáló beruhá- zásokra fordítani, tehát a felhalmozási hányad konstans. Ennek eredményekép- pen ésszerű optimális beruházási hánynf dokat és növekedési ütemeket kaptak; A

felhalmozás aranyszabályáből az a köve—

telmény folyik, hogy a tőke teljes jöve- delmét (amelyet a szabad versenynek megfelelő körülmények között kap) fer—;_

dítsák beruházásra. '

Első cikkében Phelps ,,tanmeSen alak-é *

jában adta elő elméletét. Ebben a tanul-

mányban újra megfogalmazza azt *és

részletesebb matematikai alakot ad neki.

Ezenkívül el kíván oszlatni néhány félre—

értést, amelyet első cikke hagyott. Be—

bizonyítja, hogy a felhalmozás arany-

szabályának megfelelő növekedési _út nemcsak a neoklasszikus modellben l'é- tezhet, hanem a keynesi elmélet eszkö—

zein alapuló Harrod—Domar—féle növe-_

kedési modellben is.

Phelps úgy tartja, hogy a felhalmozás

arany elmélete támpontokat nyújthat 'a

gyakorlati gazdaságpolitika Számára is a ,

növekedési ütem és a felhalmozási há—

nyad meghatározásánál.

(Ism.: Andorka Rudolf)

SZTAROVSZK IJ, V.:

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA Az ú.: FELTÉTELEK KÖZÖTT

(Goszudarsztvennaja sztatisztika v novüh uszlovljah.) -— Veszt'nik Sztatisztiki. 1966. 1. az.

3—18. 1).

A Szovjetunióban is gazdasagi reform

bevezetése van napirenden. A gazdasági információ szervezetének és a statisztikai mutatók rendszerének a gazdasági re- form támasztotta új követelményekhez

való igazítása kérdéseivel foglalkozik V.

Sztarovszkijnak, a Szovjetunió Nínisz-_-

tertanácsa mellett működő Központi Sta—

tisztikai Hivatal vezetőjének cikke.

A cikk négy főtémát fejt ki részlete—

sebben: a statisztikai beszámolórendszer

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

Híg (néhány %-os) vizes oldatok sűrűsége elhanyagolható mértékben különbözik egytől, ezért ezek esetében pl.. Fontos tudni azt, hogy gyakorlati okok miatt a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban