McEwin, M.: Társadalmi jelzőszámok és társadalomstatisztika Ausztráliában

774 STATISZTIKAI IRODALMI FlGYELÖ

években tapasztaltakhoz) elsősorban vendégmun—

kások, tehát döntően férfiak fognak bevándorolni.

Az első változat — a természetes fogyás ered- ményeként — a népe-ség számának jelentős csokke—

nését vetíti előre. Ezek szerint a népesség az l992.

évi 8l millióval szemben 2020—ban 73 millió főt tenne ki. A második és a harmadik változat teljesülé- se viszont a 2020-ig terjedő időszakban a népesség szinten maradását, sőt némi növekedését (83, illetve 82 millióra) eredményezné. A második és a harma—

dik variáns által számított bevándorlási többlet a gazdaságilag aktív lakosság fogyását is ellensúlyoz—

ná, és javítaná a munkaerő—kinálaton belül a fiata- labb és a középső korcsoportok arányát.

Figyelemre méltó megállapítás, hogy a beván- dorlás nem vezetne a munkanélküliségi ráta romlá- sához, sőt mind a második, mind a harmadik változat a munkanélküliek arányának lényeges csökkenését prognosztizálja. Az alulfoglalkoztatottak rétege u—

gyancsak kisebb lenne a jelenleginél. A munkaerőpi- ae, a foglalkoztatottság helyzete tehát javulna.

Amennyiben a vizsgált időszakban bevándorlási tobblet nem alakulna ki, a társadalombiztosftás ter—

hei — a népesség őregedése miatt —— lényeges mérték—

ben fokozódnának. 1992-ben ugyanis száz 20—50 , éves lakosra 35 60 éven felüli személy jutott. E mu—

tató értéke 2020-ban a vándorlási nyereség elmara- dása esetén $9-re emelkedne. A bevándorlási tőbb—

letet előrejelző változatok azt mutatják, hogy ezt a folyamatot a feltételezett nagyságrendü bevándor—

lás sem állíthatja meg, de érdemlegesen mérsékelhe—

ti. (Kedvezőbbnek látsm'k ilyen vonatkozásban a ,,családi típusú" bevándorlás folytatódása.)

A vázolt változatok igazolják azt a következte—

tést, hogy a bevándorlási többlet tartós fennmaradá- sa a 2020—ig terjedő intervallumon belül minden lé—

nyeges szempontból előnyös lehet. Ez vonatkozik a népességszám alakulására, a népesedési folyama—

tokra, a népesség korstruktúrájának fiatalabb kor—

csoportok felé tolódására, a munkaerőpiaci helyzet—

re és a társadalombiztosítás terheinek mérséklésére.

Nyilvánvaló tehát, hogy a migrációs folyamat erőtel—

jesebb korlátozása, visszafogása általában nem kívá—

natos. E kérdéskomplexumot összefüggéseiben kell szemlélni, a vándorlási statisztika értékelését célsze—

rtl rendszeressé tenni és a nyilvánossággal is megis—

menetni. A bevándorolni szándékozókat is megfele—

lően tájékoztatní kell, hogy a bevándorlási folyamat ténylegesen ősszehangban álljon a további fejlődés érdekeivel. Alapvető feltétel, hogy a bevándorlók megtalálják helyüket a társadalomban, integrálódni tudjanak, és ily módon a vázolt célokat szolgálják.

(Ism.: Fóti János)

McEWlN, M.:

TÁRSADALMI JEIZÓSZÁMOK És

TÁRSADAIDMSTATISZ'K'IKA AUSZPRÁLIÁBAN

(Social indicator! and social statisztiea in Australia.)

— Slaüstical Journal oflhe United Nations Economic Com—

mission for Europe. 1995. 34.31 309—318. p.

A tanulmány az ausztrál társadalomstatisztikát mutatja be, azon belül elsősorban az Ausztrál Sta—

tisztikai Hivatalban (Australian Bureau of Statistics

— ABS) e területen végzett munkát.

A társadalmstatisztikusok régóta keresik arra a válszt. hogy milyen mutatókkal írható le az élet mi- nősége, a társadalmi jólét. A társadalmi jelzőszámo—

kat tartalmazó első ausztrál kiadvány, Social lndica—

tor címmel, 1976—ban jelent meg. A kezdetektől mostanáig ingadozott az ilyen mutatók iránti érdek—

lődés. Az 1970-es években az OECD volt e vizsgá—

latok fő szorgalmazója, de az l980—as években már kevesebb figyelem jutott e területre. Ennek több oka is volt: egyrészt az országok nem óhajtanak megfe- lelő anyagi támogatást biztosítani a munkálatokhoz, másrészt többen vitatták a jelzőszámok hasznossá—

gát, felhasználási területeit. Végül, az l980-as évek végén ismét megnőtt a szociális mutatók iránti ke- reslet, mivel a romló gazdasági körülmények között vizsgálni kellett. hogyan hatnak a folyamatok a kü—

lönböző társadalmi csoportokra. Az utóbbi években a kormányok is igyekeztek figyelembe venni a társa—

dalmi jelzószámokat stratégiáik kialakításához, és az ABS-ben is fellendült a társadalomkutatás.

A társadalmi jólétet, az OECD modellje szerint,

a következő szükségletek befolyásolják:

— az egészséges élet;

- a jövedelmet és önbecsülést biztosító munka;

— a gazdasági források feletti rendelkezés;

—— a tanulás útján megvalósuló önfejlesztés;

— az otthon biztonsága;

— a közbiztonság;

— a társadalmi kapcsolatok és esély;

— a kulturálódási/szórakoza'si lehetőségek

Az ausztrál hivatal ezeknek megfelelően a kö- vetkező, társadalmi szempontból fontos területeket különbözteti meg:

— a népesség;

— a család;

— az egészség;

— az oktatás és szakképzés;

- a jövedelem és a kiadások;

— a lakáshelyzet;

— a bűnözés és igazságszolgáltáltatás

—— a kultúra/szabadidő.

Azt, hogy milyen mértékben tudja az egyén szükségleteit kielégíteni, azok a mutatók jelzik,

S'l'A'l'ISZTlKAI IRODALMI FIGYELÓ 775

amelyek a felsorolt területeken elfoglalt pozícióját mérik. A szükségletek kielégítésében segíthet a csa- lád, a szűkebb közösség, a kormány vagy a piac. Ha az egyén szükségleteire nem érkezik válasz, akkor megjelennek a hátrányos helyzetű csoportok. A hi- vatal az adatokat nem csupán területek, hanem né- pességcsoportok szerint is gyűjti és rendezi. Néhány csoport különleges szükségletei vagy veszélyezte—

tettsége alapján érdemel figyelmet. Ilyenek például:

— a nők;

— az idősek;

—— : gemekek, : fiatalok;

—- a családok;

— : tanósan munkanélküliek;

-— az egedül álló szülők;

— a fogyatékosok;

- az őslakók

A hivatal l 5 éve fejleszti háztartás—megfigyelé—

si programját, melyből számos szociális és munkaü—

gyi adat származik. A programot úgy alakították ki, hogy a megfigyelések összekapcsolhatók legyenek.

Alapja a havi munkaerő-felvétel, ehhez havonta kapcsolnak egy aktuális problémákat vizsgáló felvé—

telt, és évente végeznek speciális kiegészítő felvéte- leket, amelyek valamilyen területet vagy csoportot széleskörűen és részletesen vizsgálnak (például lak—

hatási költségek, iskolázottság, időmérleg-felvételek stb.). Néhány felvételt részben vagy teljes egészében a felhasználó finanszíroz.

Az ötévenkénti népszámlálás temészetesen gazdag forrása az adatoknak, l'ő erénye, hogy na—

gyon finom területi szintekre lebontva is lehetővé tesz vizsgálatokat. Az adminisztratív nyilvántartá- sok (anyakönyv, oktatási intézmények nyilvántartá- sai, társadalombiztosítási nyilvántartások stb.) szin- tén értékes adatokat szolgáltatnak.

Régóta folyik a vita a statisztikusszakmában ar- ról, hogy a hivatalnak kell—e elemző munkát végez—

nie? Akik ellenzik azzal érvelnek, hogy ez veszé- lyezteti az ABS objektivitását és politikai független—

ségét. A hivatal ezzel nem ért egyet, így az 1994- ben első ízben megjelent éves kiadványsorozat az ,,Australian Social Trends" (Ausztráliai társadalmi trendek) társadalmi riportként részletes áttekintést nyújt a szociális helyzetről.

A szerző röviden kitér a mikorszimulációra is.

Az ausztrál statisztikai hivatal ( őleg csak adatokkal támogatja a más intézményekben végzett mikorszi- mutációs modellezést.

A cikk végül az egységesítés fontosságával fog—

lalkozik, ami összehasonlíthatóvá és összekapcsol- hatóvá tesn' a különböző adatbázisokat. A standar—

dizálásnak ki kell terjednie az összes munkafolya—

matra.

A függelék az ABS nagyobb társada- lomstatisztikai felvételeinek rövid áttekintését tar—

talmazza.

(Ism.:LázárKatalín)

NOLL, H. — H.:

A TÁRSADALMI .]ELZÓSZÁMOK DIGITÁLIS INFORMACIÓS RENDSZERE

(The digital information system social indicators: a new form of persentation of the German system of social indicates.) — Stamrical Journal. l995. 3—4. sz 369—378. p,

A Társadalmi Jelzőszámok Digitális informáci- ós Rendszere a társadalmi jelzőszámok német rend—

szerének új formája. olyan számítógépes informáci—

ós rendszer, amelyet a németországi életkörülmé- nyekre és életminőségre vonatkozó statisztikai ada- tok kutatására fejlesztettek ki. A cél a társadalmi jel—

zőszámok idósorainak áttekinthetővé és elemezhe—

tővé tétele volt vagy PC-s kömyezetetben egyaránt alkalmazható Macintosh gépeken, vagy IBM—kom—

patibilis számítógépeken mind DOS-, mind Win- dom—változatban.

A társadalmi jelzőszámok adatbázisa a társada—

lom következő szegmenseit öleli fel: a népességszám alakulása, a társadalmi-gazdasági státus és szubjek—

tív osztályhoz tartozás, a munka és munkaerőpiac, a jövedelem és annak megoszlása, a javak és fogyasz—

tási cikkek, valamint szolgáltatások vásárlása, a köz—

lekedés, a háztartás, az egészségi állapot. az oktatás, a társadalmi kapcsolatok. a környezet, közbiztonság és a bűnözés, a szabadidő— és média-felhasználás.

E részterületek mindegyike maga is számos di—

menzióra, aldimenzióra oszlik. Az egészségi állapot modul például az általános egészségi állapot, egész—

ségvédelem és az egészségi állapotot befolyásoló életkörülmények moduljait foglalja magában, me- lyek maguk is tovább bonthatók a főmodult bef olyá—

soló további indikátorokra. ilyenek lehetnek a vár—

ható élettartam, a halálokok, az egészséges életmód, illetve az egészségi állapot szubjektív megítélésének kategóriái. Az így összeállított mintegy 300 jelző—

szám csaknem 1000 idősora lehetővé teszi a népes- ség életkörülményeinek és a társadalom makro—

struktúrája változásának nyomon követését,

Az elemzés az ötvenes évek elejétől kezdődően a kilencvenes évek elejéig terjed. A jelzőszámok alapvetően az egyéni jólét mérését célozzák, kiala—

kításuk összetett, többlépcsős folyamat eredménye.

Először az adott részterületet jelölték ki, majd annak részletes elemzésére került sor. Ebbe beletartozott az adott területre vonatkozó jogi szabályozás alaku-