STATISZTIKA! IRODALMI FlGYELÖ
elemzésére; tájékoztatást nyújt a döntések meghozatalához; igazolja a környezet tisz- taságának fontosságát a lakosság életében;
valamint elősegíti annak megállapítását.
hogy a természet értékváltozása milyen okok következménye. A kereskedelmi természe- tű használati értékek megállapításán kívül még a ,.szabad választás" jogának elvi ér- vényesülését is lehetővé teszi. Példaként a cikk említést tesz arról, hogy az Egyesült Ál- lamokban' az ólomnak a benzinből való kivonásából származó pénzbeli hasznot az ólommentes benzin használatának elterjesz- téséhez használták fel. Egy másik eset- ben a Grand Canyonról szóló tanul- mányban kidolgozták, hogy a helyi légszeny- nyezés csökkentésével a látási viszonyok ja- vu—lásóból milliós értékű dollárbevétel szár-
mazhat.
A környezeti érték meghatározása nehéz.
mert az sokszor beépül más kereskedelmi árucikk piaci értékébe. A szerzők bemutat- ják, hogy a légszennyezettség vagy a zaj—
ártalom milyen mértékben befolyásolja egy házingatlan piaci értékét, illetve milyen mér—
tékben növekedne egy ház értéke, ha a kü—
lönböző környezeti szennyezések megszűn- nének. Az ingatlanok összértékének megál- lapításánál külön kell választani az érték- meghatározó részeket, s ki kell mutatni. hogy a környezetben előforduló szennyeződések milyen mértékben befolyásolják az értékesí- tési lehetőségeket. A bemutatott példákon keresztül a szerzők azt állítják. hogy a külön- böző környezeti ártalmak következtében a házaknál fellépő értékcsökkenés messze meghaladja a környezet védelmére forditott
beruházások összegét. "
A cikkben közzétett táblák többek között a légi és a közúti forgalom zoiártalmának.
valamint a levegőszennyezettségnek az in- gatlanokra gyakorolt értékcsökkentő hatását mutatják be több fejlett tőkés ország nagy- városaiban. A légi forgalomból 'származó zajhatások értékcsökkentő szerepével foglal- kozó vizsgálatok tapasztalatai szerint a kü- lönböző OECD-országok egyes nagyvárosai- ban 0.22—2,00 százalék között válozik az in—
gatlan értékcsökkenése az egységnyi zajha—
tás százalékos növekedése esetén. Egy má- sik tábla a közúti forgalom zaihatásának növekedéséből származó értékcsökkenést mu- tatia be. Eszerint az egységnyi zaiszint növe- kedésének a házérték egy százalékos csök- kenése felel meg. Az adatok tanúsága sze—
rint az Egyesült Államok területén az ilyen Vitarrásból származó értékcsökkenés 0.08—O,88 gszázalék között változik. de Kanadában már 1.05, Svájcban 126 százalék az egységnyi miszintnövekedésre jutó értékcsökkenés.
Al, légszennyezés okozta értékcsökkenés
gyancsak kimutatható. A különböző lég—
ze'nnyező anyagok"(kén. por. oxidáció stb.)
213
koncentrációjának megfelelően 0.01. és 0,50 százalék között változik az ingatlanok érték- csökkenése o szennyezettség egyszázalékos
növekedése esetén.
Az ilyen fajta haszonbecslés érthetővé te- szi a környezet és a gazdaság közötti ösz- szefüggést. A házak árát például arra is fel lehet használni. hogy értékeljük a levegő tisztaságát vagy a közlekedési zajszint vál—
tozását. Egy vizsgálat szerint, ha a Német Szövetségi Köztársaság területén a városok levegőjét a szünnapoknak megfelelő tiszta- ságára lehetne javitani, ez az összes ingat- lanra vetítve mintegy 48 milliárd dollár érték—
növekedést jelentene.
Vizsgálatokat végeztek kérdőívek útján az egyes embereknek a környezetszennyeződés—
se'l kapcsolatos véleményéről, arra célozva.
hogy ,,mennyit ér" egy állampolgár számára az egészséges környezet. Az értékelés sze- rint az emberek ——- különösen akkor. ha is- merték a konkrét szennyezés káros hatásait az egészségre, a növényzetre, illetve az ál- talános életvitelre vonatkozá káros hatása- kat — igen magas pénzösszegekre értékelték a tiszta környezet megtartását.
(ism.: Zsigó László)
RIMASEVSZKAJA. N. M.:
NÉPJÓLET: LEGENDA ÉS VALÓSÁG
(Narodnoe blagoszosztojanie: mifü i real'noszt'.) -- Eko. 1988. 7. sz. 3—17. p.
A cikk két kutatási program eredményeit dolgozza fel. E kutatási programok -- (! ..Ta- ganrog !" és a ..Taganrag ll" —- keretében az 1960-as és az 1970—es évek végén vizsgál- ták a népjólét problémáit. Taganrog az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságban található, s jól reprezentál egy közepes méretű ipari centrumot. A ku—
tatás öt programot tartalmazott. Ezek:
— oz életszinvonal és a jólét társadalmi—gazda-
sági problémái. ,
- kereskedelem. kereslet és kínálat,
—- életmód és kulturális fogyasztás,
városi családok és azok teilődési tendenciái, a nagyvárosi lakosság egészsége.
!l
Az egyik döntő fontosságú probléma a la- kosság szükségletei és azok kielégítése kö- zötti ellentmondás. A termelés ..torzulása"
krónikus egyensúlytalanságot okoz a termé- kek és szolgáltatások kereslete és kínálata között. A kutatás eredménye szerint a városi kereskedelem az élelmiszer-keresletnek csak a felét elégítette ki. s az iparcikkek vásár- lásával csak minden 4—5. vásárló volt elé- gedett. A kielégítetlen kereslet formái:
a) elhalasztott (felhalmozott) kereslet. ami mint nem realizált—vásárlási szándék pénzmegtakaritős-
ban íelentkezik;
214
STATISZTIKAI iRODALMl r'iGVELo
b) kielégítetlen kereslet a megfelelő javak hiánya miatt;
c) rejtett kielégítetlen kereslet. amit a kívánt ter—
mék helyett más termék megvásárlása jellemez:
d) impulzív kereslet, ami előre nem tervezett, a termékekkel való közvetlen
fel.
"találkozáskor" merül
A második kutatási program szerint az el—
halasztott kereslet szerkezete az 1970—es évek végén fogyasztási csoportok szerint a következő volt: ruházat, cipő és egyéb köny- nyűipari cikkek 28.3: lakás és háztartási cik—
kek 14.7; híradástechnikai, kulturális és sza- badidő cikkek 9.5; közlekedési eszközök és sportcikkek 45,5; egyéb termékek 2.0 száza- lék.
A termékek és szolgáltatások hiánya leg- inkább a kevésbé jómódú lokosságréteget érinti. mivel e termékek beszerzéséhez, il- letve megvásárlásához pótlólagos kiadások szükségesek. A hús és a húskészítmények mintegy 55 százalékát a városi kereskedelmi hálózaton kivül kellett beszerezni, ezen belül is 40 százalékát a kolhozpiacokon, ahol csu- pán öt termék -— vaj, hús, burgonya, gyü—
mölcs és zöldség — megvásárlására egy főre számítva a lakosság mintegy 100 rubellel fi- zetett ki többet. A hús átlagos vásárlási ára az alacsonyabb színvonalon élő családok esetében másfélszer volt magasabb, mint a jómódú családoknál. Ennek oka. hogy a hi- ánytermékek beszerzésénél előnyt élveznek azok, akik foglalkozásuk szerint olyan mun- kahelyen dolgoznak. ahol e termékek meg- vásárolhatók, illetve beosztásuk révén hoz- zájuthatnak a keresett termékhez.
Az 1970—es évek végére kialakult munka—
bérarányok csökkentették az anyagi érdekelt- séget. elsősorban a szakképzett dolgozók kö- rében. A szakképzetlen dolgozók átlagos munkabéréhez viszonyítva a középfokú vég- zettséggel rendelkező technikusok munkabé- re 91. a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 108 százalék. A technikusok indoko- latlanul alacsony munkabére vezetett ahhoz.
hogy e szakembereknek csaknem a fele nem r a szakmájában dolgozik. A képzettség és G munkabér közötti megfelelés megbomlott: a szakképzetlen munkaerő 50 százaléka a kö- zepesen fizetett kategóriába tartozik, 15 szó- zaléka pedig a jól fizetett kategóriába. Ez- zel szemben a felsőfokú végzettséggel ren- delkező szakemberek egyötödének bére (:
minimális munkabérhez áll közel.
A vizsgált tíz év - 1968 és 1978 között - folyamán hozott intézkedések azt eredmé- nyezték, hogy a szakképzetlen dolgozók kö- rében nőtt a közepes és a magas munkabér- kategóriába tartozók aránya. ugyanakkor a szakképzett dolgozók között. különösen a fel- sőfokú végzettséggel rendelkezőknél több mint kétszeresére nőtt az alacsony kerese—
tűek aránya. A tudás elsősorban a nem anyagi szférában értékelődött le.
Az 1956—ban elfogadott nyugdíjtörvény szo—
bályozza a nyugdíjak nagyságát. Függetle- nül az időközben végrehajtott változásoktól és kiegészítésektől, (: nyugdíj reálértéke je- lentősen csökkent. Jelenleg az átlagos nyug- díj az átlagos munkabér 42 százalékát te- szi ki, ez az arány a törvény elfogadásának
időpontjában még 63 százalék volt.
A társadalmi fogyasztási alapból származó támogatások — a szociális—demográfiai té—
nyezőknek megfelelően -— csökkentik a jöve—
delmi különbségeket (2,ó4). ami a munka- bérek alapjón jóval nagyobb (3,05). Más szóval ez azt jelenti. hogy a legalacsonyabb és a (legmagasabb munkabér közötti különb- ség 3—szoros, míg a támogatásokat is figye- lembe vevő jövedelmeknél ez 2.5—szeres.
Kedvezőtlen folyamat, hogy csökkent a társadalmi fogyasztási alap hatékonysága az ingyenes és kedvezményes javak és szol- gáltatások esetében, nevezetesen az egész- ségügyi, közoktatási, kulturális intézmények és az iskola előtti gyermekintézmények szol- gálltatásai terén. E szolgáltatások extenzív (mennyiségi) fejlesztése nem javította a szol- gáltatások minőségét. csökkentette társa- dalmi funkcióit.
Újabb ellentmondás forrása, hogy a fog—
lalkoztatottság növekedésével csökken a csa- lád ellátására, a gyermekek nevelésére, az idősek gondozására fordítható idő. Egy sor negatív jelenség került felszínre, ideértve a születések csökkenését. az antiszociális ma- gatartást. a megbetegedések és halálozások számának növekedését. A legsúlyosabb kök- vetkezmény a családok szétzilálódása. ami az 1960—es évek második felében felgyorsult.
A vizsgált tíz évben csökkent a 30 éves házas férfiak és a 24—25 éves férjezett nők aránya. A családalapítás és a gyermekneve- lés szempontjából legaktívabb karban levő nők közül minden ötödik házasságon kívül él. A válások és az özvegyülések miatt a családok egyötöde csonka család (egy szülő gyermekkel). A 30—35 éves korú nők ó száza-
léka egyáltalán nem kötött házasságot.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a család társadalmi és reprodukciós funk- ciójának teljesítése ellentmondásba kerül azokkal az életfeltételekke—l, amelyekben a családnak pillanatnyilag léteznie kell.
A család demográfiai helyzetének módo- sulásával megváltoznak az anyagi feltételek is. A családi élet első 20 évében az egy főre jutó jövedelem csökken a családi terhek — gyermeknevelés, a munkaképtelen szülő el- tartása stb. — megnövekedése miatt. amit a házastárs munkabérének növekedése nem tud ellensúlyozni. Később, a gyermekek mun- kába állása következtében az anyagi helyzet megváltozik, elérik a maximális munkaképes- ségét és a legmagasabb munkabért. A csa- ládi életciklus utolsó 10 évében az
STATlSZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
anyagi helyzet stabilizálódik. ezt követően azonban az egy főre jutó jövedelem a há- zaspár megöregedése, az egyik házastárs halála vagy nyugdíjazása miatt csökken.
A család reprodukdiós funkciója. az egész- séges nemzedék felnevelése a családi élet első tíz évére koncentrálódik. s éppen ebben az időszakban kell megteremteni a családi élet legfontosabb feltételét, a lakást is.
A jólét és az egészség szoros kapcsolat- ban van egymással. Az egészségtől függ a munkaképesség, melynek felhasználása az anyagi biztonság forrása.
Az egészségi állapot vizsgálatához szub- jektív és objektív elemeket egyaránt tartal—
mazó skálát készítettek. ahol a maximális érték 5 pont. a középérték 3,57 pont. Ennek alapján vizsgálták. hogy miként változik az egészség az életkorral együtt. Az ember egészsége általában 25 éves korig folya—
matosan erősödik, eléri a 4,08—4.3O pontot.
Ezt követően erősebb visszaesés következik be -— első ..fokozat" —, ami aztán tíz évre stabilizálódik. 35 éves korban az egészség a második .,fokozatra" csökken, s ez az álla- pot ismét tíz évig tart. 45 éves korban újabb visszaesés következik be, s ezután már csak öt évre stabilizálódik az egészségi állapot.
Az ötven éves korban bekövetkezett romlás után gyakorlatilag 20 évre megállapodik az egészség.
Az egészség ..forrásaival". azaz az egész- ségre ható tényezőkkel —- lakás. étkezés, munkafeltétel, sportolás, fizetett szabad- ság, negatív értelemben az alkoholfogyasz- tás és a dohányzás - leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak cso- portja rendelkezik. Legrosszabb a helyzet a szakképzetlen dolgozók csoportjában.
Klasszikus monoton kapcsolat van a fo- gyasztás szerkezete és ,a jövedelem között.
A jövedelmek alakulása ugrásszerű válto- zást is okozhat a fogyasztás szerkezetében (például a tartós fogyasztási cikkek vásár- lása terén). A vizsgálat során fogyasz- tási szinteket (.,emeleteket") határoztak meg.
ahol a havi egy főre jutó jövedelem volt a határ. Három szintet (..emeletet") határoz—
tok meg 70, 110 és 145 rubel egy főre jutó havi jövedelemmel. Az új fogyasztási ..eme—
letre" jutás ugyan ösztönzőleg hat. de a szükségletek kielégítésének alacsony szinvo- nala ellenkező hatású.
Az alacsonyan fizetett dolgozók összeté- telét tanulmányozva kitűnik. hogy 40 száza- lékuk dolgozik az anyagi, mig 60 százalékuk a nem anyagi szférában. E dolgozó réteg döntő többsége (90 százaléka) nő, képzett- ségi szinvonaluk meglehetősen magas. 47.5 százalékuk rendelkezik közép— vagy felsőfo- kú végzettséggel.
A családok szociális és demográfiai státu—
sát vizsgálva. az alacsony jövedelmű csa-
215
ládok jelentős része (41 %) nyugdíjas csa- lád, egyharmada kétgyermekes család eltar- tottal, több mint egyötöde az ideiglenesen nem dolgozó és csonka család (anya kis gyermekekkel vagy a munkahelyet változtató személyek).
A két kutatás közötti hosszú időszak lehe- tővé tette a tizedik és a tizenegyedik ötéves terv szociális programjának hatékonyság- vizsgálatát. Mindkét szociális program a társadalmi források felhasználásán alap- szik. A teljesség igénye nélkül egy probléma áttekintése külön is figyelmet érdemel.
Az első kutatás idején (az 1960-es évek végén) központi kérdés voilt a lakásprobléma megoldása. A két ötéves terv folyamán 100 millió négyzetméter lakás épült, nőtt a la- kással rendelkező családok száma. s az egy személyre jutó átlagos lakótér is. Mindezekkel
együtt a lakásprobléma éppen olyan égető maradt. mint 10 évvel ezelőtt. A családok 10 százalékánál egy főre kevesebb mint 5 négy—
zetméter jut. 17 százalékánál több mint 15 négyzetméter. A :lakásra várakozás ideje 10-—
15 év. A lakások felszereltsége és minősége nagyon különböző: a családok egynegyede lakik teljesen komfortos lakásban, ugyanak—
kor csaknem a fele olyan lakásban lakik, ahol vagy a vízvezeték. vagy a csatornahá—
lózat, vagy mindkettő hiányzik. Igaz, nőtt a külön lakásban lleÓ családok aránya — 19- ről 47 százalékra —. de az egyszobás laká- sok háromnegyedét két vagy több tagú csa-
ládok lakják.
A lakásprobléma megoldása nemcsak a tömeges lakásépítéssel. hanem a lakások jobb elosztásával is összefügg. Ennek előfel- tétele: a lakbér gyökeres megváltoztatása.
figyelembe véve a lakás minőségi jellemzőit (épitési mód. beosztás. kommunális elilátás.
férőhely stb.); a meg-levő lakásalap jobb ki—
használása az anyagi felelősség _növelése útján; szabad lakáscsere és az ehhez szük- séges cserealap; valamint a társadalmilag előírt normáknak megfelelő lakás—használat- bavételi díj megállapítása.
(ism.: Farkas Gizella)
VERHOEF. R. — KAA. D. ]. VAN DE:
NEPESSEG-NYILVÁNTARTÁSOK ES NEPES EDÉSI STATISZTIKÁK
(Population registers and population statistics.)
— Population Index. 1987. 4. sz. 633—642. p.
Mivel a népesség szerkezete egyre bo- nyolultabbá, volumene pedig nagyobbá válik. mind a kormányzati, mind a magán- szektorban megnövekedett a nyilvántartó- rendszerek szükségessége. A személyekre vo- natkozó rendszereket, azaz a népesség-nyil- vántartásokat kétféle módon lehet alkal-
