Safranova, O.: A munkások és alkalmazottak számbavétele nem, életkor és szolgálati idő szerint

224

szempontjából. Ezek között első helyen, szerepel a földhasználat szabályozása (megművelés, építkezés, utak stb.), vala?

mint a szociális intézkedések (segélyek stb.). A népesség számának biológiai ala—

pon történő előrejelzése nagy hibalehiee tőséget rejt magában, mivel a területek közötti vándorlás jelentős szerepet ját—fi

szik. .

(Ism.: Nagy Sándor)

MUNKAÚGYI STATISZTIKA

SAFRANOVA, O. :

A MUNKÁSOK És ALKALMAZOTTAK SZÁMBAVÉTELE NEM, ÉLETKOR

És SZOLGÁLATI mó SZERINT

(chet csiszlennoszti rabocsih i szluzsascsih po polu, vozrasztu i sztazsu rabotü.) -—— Veszt- uik Sztatisztikl. 1967. 4. sz'. 46—51.p.

A Szovjetunió területén 1967—ben -—- az 1967. június 1-i állapotnak megfelelően —-—

sor került a munkások és alkalmazottak számának nem, életkor és szolgálati idő szerinti számbavételére. A szerző az adatfelvétel módszertani kérdéseivel fog- lalkozik.

Az adatfelvétel az állami és a szövet—

kezti szektor valamennyi ágának válla- lataira, intézményeire és szerveire kiter- jedt. A munkások és alkalmazottak nem, életkor és szolgálati idő szerinti számba—

vétele számos —— a munkaerőforrás terü—

leti, köztársasági mérlegelhez szükséges ——

mutatószám kialakításához szolgáltat adatokat.

Az adatfelvételt összekapcsolták olyan adatok begyűjtésével is, amelyek az ún. ifjúsági mérlegek összeállításához szükségesek és tájékoztatást adnak a szovjet népgazdaság területén foglalkoz—

tatott nők arányáról. Az adatfelvétel olyan konkrét intézkedésekhez is segít- séget nyújt, mint például a női munka- erőforrás ésszerű felhasználása. A mun- kások és alkalmazottak kor szerinti meg- oszlásának ismerete alapul szolgál az ifjúságnak az egyes munkaterületek felé történő irányításával kapcsolatos kérdé—

sek tanulmányozásához stb.

A munkások és alkalmazottak szolgá- lati idő szerinti megoszlásának felmérése a nyugdíjazások alakulásához szolgáltat—

nak támpontot, s egyben lehetőséget biz—

tosítanak a nyugdíjazás anyagi hatásának, valamint az utánpótlás előkészítésének és munkába állításának tervezéséhez. '

A felvétel végrehajtásához a Szovjet—

unió Központi Statisztikai Hivatala két kérdőívet dolgozott ki. Az 1. sz. kérdő—

ívet az ipari, az építőipari, a vasúti és közúti közlekedési vállalatok, valamint az

állami gazdaságok töltötték ki. E kérdő—v ív az emlitett ismérveken kívül állo——

mánycsoportos bontást is tartalmaz. .A 2. sz. kérdőmintát a hivatali szervek, az:

állami mezőgazdaságon kívüli (szovho——

zon kivüli) mezőgazdasági üzemek és szö—

vetkezetek, valamint a vízi közlekedés és a kereskedelem területén töltötték ki.

Ez állománycsoportos bontást nem tar—

talmazott,

Az adatokat a munkakönyvekből, va- lamint a személyi nyilvántartási lapok——

ból nyerték. Ezeket a dokumentumokat az adatgyűjtés végrehajtása előtt felül kellett vizsgálni, tartalmazzák—e a dol—

gozó jelenlegi státuszára vonatkozó be—

jegyzéseket.

Az adatfelvételnél alkalmazott 1. sz.

kérdőminta három részből áll. Az első—

rész a dolgozók kor és nem szerinti ösz- szeírására, a második rész a teljes szol- gálati időre, a harmadik rész pedig a jelenlegi munkáltatónál töltött szolgálati időre vonatkozik. A kor szerinti össze—- írásnál külön kellett jelenteni a 16 éven aluli korú és évenként a 16 és 20 év közötti korú fiatalokat. 20 éves kortól 5 évenként növekszenek a korcsoportok.

A kérdőív első része a foglalkoztatottak nemzetiség szerinti összetételének vizsgá- latára is kitért.

A kérdőív 2. és 3. része a szolgálati idő szerinti összeírásra szolgált. (Szolgálati időn lényegében a munkatevékenységgel töltött időt kellett érteni.) A teljes szol—

gálati időre a kedvezményes szolgáltatá—

sok miatt, a megszakítás nélküli (a mun-—

káltatónál egyhuzamban töltött) szolgá—

lati időre pedig munkaszervezési kérdé—

sek miatt van szükség.

A teljes szolgálati idő, a dolgozó mun-—

kában töltött idejének összessége, mely—

nek pontos ismerete a nyugdíjmegállapí—

tás szempontjából fontos. A teljes szol—

gálati idő magában foglalja a munkás, vagy alkalmazotti minőségben ledolgo- zott összes munkaidőt, függetlenül attól, hogy az állandó vagy időszaki (szezo—

nális) munkaviszonyon alapult. A teljes szolgálati időt egyes területeken és bizo—

nyos körülmények fennforgása esetén sajátos módon állapítják meg. (Például

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Távol—Keleten az 1945—1960. évek között eltöltött minden év 2 évnek számít; az 1939. évtől a fegyveres erőknél teljesített szolgálat beszámít a szolgálati időbe.)

A megszakítás nélküli szolgálati időn a jelenlegi munkáltatónál eltöltött időt ér—

tik, mely alól az érvényben levő rendel- kezések értelmében vannak bizonyos ki—

vételek. A munkakör megváltoztatása nem jelent megszakítást.

A megszakítás nélküli szolgálati idő ismerete munkaszervezési kérdések (pél- dául a termelésben dolgozó káderek egy- helyben maradásának, a törzsgárda ki- alakításának) tanulmányozása szempont—

jából bír jelentőséggel.

Az 1963. évben végrehajtott hasonló jellegű adatfelvétel adataihoz viszonyítva a jelenlegi adatgyűjtés eredményei alkal- masak arra is, hogy a foglalkoztatottak szolgálati idő szerinti létszámösszetételé—

ben bekövetkezett változásokra rávilá- gítsanak.

A megszakítás nélküli munkaidőbe be—

számít:

a) az a munkaidő, amit a dolgozó felsőbb utasítás következtében foganatosított átrende—

lése, áthelyezése elött a megelőző munkahe—

lyén töltött;

b) a szakképzettség növelésére fordított ta—

nulmányi idő, ha a dolgozó annak elkezdése elött is a jelenlegi munkahelyén dolgozott;

c) a választott funkcioná'rlusoknak a társa—

dalmi kötelezettségek teljesítésével töltött ide- je, ha a megválasztás előtt és után ugyanan—

nál a munkaadónál dolgozott;

cl) a külföldön töltött szolgálati idő, ha an—

nak letelte után a dolgozó ugyanahhoz a mun—

káltatóhoz kerül, ahonnan kiküldték;

e) a nők szülési szabadságának ideje;

1) a fegyveres erőknél töltött szolgálati idő nem számít be a folyamatos, megszakítás nél—

küli szolgálati idöbe. de az összes, teljesitett szolgálati idő folyamatosságát nem érinti;

g) a rokkantsági idő sem számít a folya—

matos szolgálati időbe, de az összes teljesített szolgálati idő részét képezi;

225

h) az adott vállalat alaptevékenysége terüle—

téről más tevékenységi területre (vagy tor-—

dítva) rendelés esetén a megszakítás nélküli szolgálati idő folyamatossága nem változik.

A kérdőív második része tartalmazza azoknak az öregségi nyugdíjasoknak a számát is, akik — az idevonatkozó ren—

deletek értelmében —- nyugdíjuk folyósí- tása mellett dolgoznak. Az itt kimutatott foglalkoztatott nyugdíjasok között nem szerepeltetik azonban a rokkantsági és a hadi nyugdíjasok, valamint azon nyugdí—

jasok számát, akiknek munkavégzésük időtartama alatt nyugdíját szüneteltetik.

A Szovjetunióban teljes nyugdíjra jogo- sultak azok a dolgozók, akik férfiaknál 60., nőknél 55. évüket betöltötték és 25, illetve 20 éves szolgálati idővel rendel- keznek. Azok a dolgozók, akik bár a nyugdíjkorhatárt elérték, de szolgálati idejük nem éri el az előírt határt, tört- nyugdijra jogosultak. Ebben az esetben is azonban a nyugdíjt igénybe vevő szol- gálati ideje nem lehet kevesebb az előírt szolgálati idő egynegyed részénél.

A munkaerő—utánpótlás mérlegének egyik legösszetettebb problémája a dol- gozók ún. ingázása. Ennek felmérése céljából a foglalkoztatottak számát az összeírási lap első részén — a rendeletek- ben szabályozott elhatárolások szerint — fel kellett bontani városi és vidéki la- kosokra, illetve városi, valamint vidéki településeken dolgozókra.

A 2. sz. összeírási lap csak két részből áll. Az első rész a dolgozók nem és kor szerinti összeírására, a második rész a teljes szolgálati idő szerinti létszám- megoszlás kimutatására szolgált. Mind—

két részt az 1. sz. kérdőminta utasításai—

nak megfelelően kellett kitölteni.

(Ism.: Olajos Árpád)

HÁZTA RTÁSSTATISZTI KA

RAJCIN, V.A. --— POBEREZSSZKAJA, É.M.:

Az ÉLETSZfNVONAL-KULÖNBSÉGEK szAMiTÁsANAK MÓDSZERE, KULÖNÖS TEKINTETTEL A CSALÁDOK NEMEK És KOR SZERINTI STRUKTÚRÁJÁRA

(Metodika raszcseta differenciacii urovnja zsizni sz ucsetom polovozrasztnüh razlicslj szemej.) — Ékonomika i Matematicseszkie Me- todü. 1966. 6. sz. 348—855.p.

Az egy főre jutó jövedelem a dolgozók jólétének az az ismérve, amelyet az élet—

színvonal tervezésében általánosan hasz—

nálnak. Ez a mutató azonban nem tar—

talmazza a családok nemek és életkor szerinti megoszlásának a jóléti differen—

ciáltságra gyakorolt hatását. Általában helyes ezt a tényezőt fogyasztási egysé- gek felhasználásával figyelembe venni, amikoris az egyes nemek és életkor sze—

rint képzett csoportok (a továbbiakban röviden nem- és korcsoportok) fogyasz- tását valamely kiválasztott csoporthoz való arányban számolják el.

A különböző csoportokhoz tartozó fo- gyasztóknak a különböző árucikkekre és!

fizetett szolgáltatásokra fordítandó racio- nális összkiadásainak összehasonlitásánál