156
kat, hanem egyéni meglátásának eredményeit is iparkodik fel- tárni, mert a vitás kérdéseknek megoldását is adja." A meg- látás csakugyan legnagyob erőssége a munkának: meglátása a törvény hézagosságának és meglátása a közérdek és a jogos magánérdek követelte megoldásnak, amely gyakran nem talál kifogástól és kételytől ment alapot a jogszabályban. A szerző végigmegy a Gyámsági Törvény egész rendszerén és mindenütt igyekszik elvégezni ezt a gyomláló, felfrissitö, modernizáló munkát, mindig erös judiciummal és gyakorlati érzékkel, a kér- dések • elméletének ¡beható ismeretével és legtöbbször elvileg is helyes megoldások proponálásával. Rendkívül tanulságos a könyv utolsó, X I I I . fejezete, amely bö szemelvényekben ismer- teti a székesfőváros árvaszékének gyakorlatát és ezzel eddig a nyilvánosság elöl elzárt joganyagot tár fel a tudományos ku- tatás és a gyakorlati figyelembevétel számára.
Betiisoros ületékkalauz. Összeállították dr. Nyulászi Alajos és dr. Fluck András. ( T É B E kiadása. Ára 2 pengő.) Az illetékrendeletek tömegében a szakértő jogász is alig tud kiigazodni, gazdasági alanyaink — pénzintézetek, biztosítók, kereskedők, gyárosok — pedig lépten-nyomon érzik szükségét egy olyan utmutatónak, amely e mind fontosabbá váló matéria útvesztőjében irányt adhat. Rendkívül szerencsés és hasznos ötlet volt tehát ilyen célú összeállítás megjelentetése — és ép- pen ily szerencsés és ötletes az a forma, amellyel a szerkesz- tők feladatukat megoldották. Az illetékrendeletek káoszában szétszórt illetékjogi szabályok betűrendben történő összeállí- tása megkönnyíti az egész anyag áttekintését és közvetlen tá- jékozódást nyújt a közelmúltban gyökeres változásokon át- ment anyagról. A laikus érdeklődését kielégíti a gyakrabban előforduló tipusesetek részletes ismertetése, mig az illeték- jogász segítségére fognak szolgálni a ritkábban előforduló eseteknél is megtalálható pontos törvény- és rendeletutalások.
vi.
Dr. Szende Péter P á l : „A korlátolt felelősségű társaság"»
Budapest, 1927. Grill K á r o l y kiadása. 243 oldal. ( A r a 10 P . ) Dr. Szende Péter P á l n é h á n y év óta termékeny jogiro- d a l m i m u n k á s s á g o t fejt ki.
A korlátolt (felelősségű társaságról szóló hiteljogi jmonjo- f graflája avatott elméleti és gyakorlati jogász m u n k á j a . Szerző e
^ h é t cimre osztott könyvében a kereskedelmi társasági j o g n a k az .aktualitás homlokterében álló kérdésével foglalkozik. Ismerteti
a korlátolt felelősség lényegét, t á r g y a l j a a Kft. g a z d a s á g i ren- Űdeltetését, a Kft.-i j o g k ü l f ö l d i és h a z a i alakulását. Szemléltetően j világítja m e g a Kft. jogi természetét s erős elmeéllel von pár- O i u z a m o t a Kft. és a többi kereskedelmi társasági f o r m a között.
A m ű n e k egyik legértékesebb részében Dr. K u n c z Ö d ö n törvénytervezetének a Kift.-ról ¡szóló rendelkezéseire teszi meg észrevételeit.
H a nem is m i n d i g azonosíthatjuk m a g u n k a t véleményé- vel, el kell ismernünk, hogy Szende javaslataiban a p r a k t i k u s jogász gyakorlati érzéke és az elméleti jogász i r o d a l m i készült- sége egyaránt érvényesül.
Az összehasonlító j o g t u d o m á n y hasznos módszerével m u t a t
157
rá szerző a Kuncz-féle tervezet elvitathatatlan kiválóságára, a tervezet több rendelkezésénél azonban b í r á l a t a komoly meg- ^ fontolá-sra késztet. Kiváltképen figyelemre m é l t ó a k a m ű a m a / megjegyzései, amelyekben azt javasolja, .hogy a Kft. ne csak gaz- \ dasági célra alakulhasson, h a n e m altruisztikus vállalkozások is '
választhassák ezt a társas formát. I I n d o k o l t a n t a r t j a a szerző aggályosnak, hogy a tervezet a '
törzstőke befizetésének biztosításánál mellőzi a tagok egymásért- való egyetemleges felelősségének megállapítását. Alaposan indít- ványozza a szerző, hogy a kisebbség kártérítési követelésének (Kuncz-féle tervezet 382. §.) érvényesítését a m a g y a r jog osztrák m i n t á r a időhatárhoz kösse.
Helyes érdeket gondoz a szerző, m i k o r azt k í v á n j a , hogy nagyobb taglétszámú Kft.-nál a felügyelő-bizottság alakítása kötelező legyen. S ő t én tovább épiteném gondolatmenetét és ilyenkor a taggyűlés kötelező előírását is indokoltnak minősíte- ném. A taggyűlés kötelező előirása esetében célszerű volna a len- gyel törvény m i n t á j á r a megengedni, hogy — h a a társasági szer- ződés n e m tiltja, — a taggyűlésről t á v o l m a r a d t tagok írásbeli nyilatkozattal :szavazhassanak.
N e m t u d o m m a g a m é v á tenni a szerzőnek azt a véleményét, hogy a törzsbetét és üzletrészmegkülönböztetés fölösleges s hogy célszerűbb volna e kettős terminológia helyett pusztán a törzs- betét elnevezést h a s z n á l n i . A törzsbetét és az üzletrész belső tar- t a l m a n e m fedi kölcsönösen egymást. Ezek legfeljebb összenőtt ikrek, de a két elnevezés korántsem egy szimpla ténynek fölös- legesen több névvel való becézése. AJörzsbetét a t a g n a k a törzs- -i tőkéhez való hozzá j á r u l á s á t - fejezLAOü-üzletrcisz pedig a tagsági I j o g e g é s z e K a _tag vagypnjogi_és_egyéb_jogosityányainak,__yaIa=, [ 5üfeOagságf~kőífilezéttsógeinekJjsszgsségé-t i elenti. Helyes ezt a )
"két k ü l ö n b ö z ő f o g a l m a t a z "elnevezésnél is disztingválni s hogy a ( részvényjog a részvény fogalmi többoldalúsága d a c á r a ily f i n o m ) névbeli megkülönböztetést sem tesz, nem elég indok a Kft.-nál/
is a szövegezés szabatosságának rovására elejteni ezt a meg-/
különböztetést.
Dr. -Szende Péter P á l n a k azt a z állásfoglalását se t u d o m követni, melyben az one m a n company-t veszi védelmébe s n e m l á t sem elvi, sem gyakorlati veszélyt abban, hogy a társaság üzlet- részei -egy kézben egyesüljenek. A m i n t u g y a n i s a -szerző művé- nek hetedik címében az one m a n company-ról irott elmés és úttörő fejtegetésében í r j a : „a jog legnemesebb céljai közé tar- tozik, hogy a fejlődésre i r á n y i t ó l a g hasson s a helyes mederbe terelje azt". (Már pedig a Kft. medre és a korlátolt felelősségű- egyéni cég medre n e m azonosak.
A korlátolt felelősségű 'egyéni cég életre hivása legföljebb önálló jogi szabályozás t á r g y a lehet, de n e m kivánatos áluton:
a Kft. a l a k j á b a n engedni felszinre, mert a m á s f o r m á r a szabott r u h a nem válnék előnyére viselőjének, de szabójának sem. Egy személynek Kft. mezébe v a l ó b ú j t a t á s a m e g z a v a r n á a közönség világoslátását és veszélyesen megtéveszthetné azt. M á s jellegű garanciák s mindenesetre nagyobb óvatosság érvényesülése
szükséges ugyanis a korlátolt felelősségű egyéni céggel szemben, m i n t a Kft.-nál:
Dr. Szende Pcter P á l m ű v e hasznosan j á r u l h a t hozzá, bogi a lvft: kodifikálása j o g u n k b a n m i n é l szerencsésebb legyen.
Dr Sclvulcz Ferenci
