Tevékenységmenedzsment

Tevékenységmenedzsment

Fóliacsomag a Tevékenységmenedzsment c. tárgyhoz

a „Tevékenységmenedzsment” c. tankönyv fejezetei alapján

(Szerz ő k: Demeter – Gelei – Jenei – Nagy, Aula Kiadó, 2008)

Tevékenységmenedzsment tárgya és jelent ő sége

Tevékenységmenedzsment 1. el ő adás

Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 1. fejezete alapján.

Tankönyvfejezet szerz ő je: Gelei Andrea

A témakör f ő bb megállapításai

• A Tevékenységmenedzsment a termelési és logisztikai folyamatok megvalósításának menedzsmentjéhez

szükséges ismeretanyagot tartalmazza.

• Az értékteremt ő folyamatok felölelik a termelési és a logisztikai folyamatokat.

• A logisztikai vev ő kiszolgálási folyamat a logisztika kivitelezési folyamata.

• A logisztika összetett rendszer, melynek mátrix szervezete van.

• A Tevékenységmenedzsment tárgy alapvet ő en a

vállalaton belüli folyamatokra koncentrál, de kitekint az

ellátási láncban felmerül ő menedzsment sajátosságaira

Gondolatmenet

• A Tevékenységmenedzsment tárgya

• A Tevékenységmenedzsment jelent ő sége

– Vállalati megfontolások

– Makrogazdasági kitekintés: Magyarország,

mint logisztikai központ?

A Tevékenységmenedzsment alapfogalmai

• Az értékteremt ő folyamat er ő források beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztónak, illetve vev ő nek értéket állítsunk el ő (termelés + logisztika)

Vállalat értékteremt ő folyamata

BESZÁLLÍTÓ VEV Ő

Termelés

Logisztika

A Tevékenységmenedzsment megközelítése

• Folyamatszemlélet

• Kivitelezési, megvalósítási folyamatok:

– Termelés: gyártási, el ő állítási folyamat

– Logisztika: A logisztika konkrét megvalósulási, kivitelezési folyamatát logisztikai vev ő kiszolgálási folyamatnak

nevezünk .

V e vői i g é n y R e n d e lé s f o g a d á sa

é s f e ld o lg o z á sa

V e vősp e c i f ik u s r a k t á r i f o ly a m a to k

K é sz le t e z é s

S z á llítá s

R e n d e lé s fe l a d á s a

De ki a vev ő ?

• Küls ő megrendel ő ( végs ő fogyasztó, szervezeti megrendel ő )

• Bels ő megrendel ő (termelés/termelési

logisztika, beszerzés)

Logisztikai vev ő kiszolgálási folyamat a vállalati logisztikai

rendszerben

Vállalati értékteremt ő folyamat

BESZÁLLÍTÓ VEV Ő

Termelés

Termelés ellátása Beszerzési

logisztika

Értékesítési

logisztika

A vállalati logisztikai rendszer struktúrája

Alrendszerek Folyamatok

Beszerzési logisztika

Termelési logisztika

Disztribúciós logisztika Kivitelezési folyamatok:

• Rendelésfogadás és - feldolgozás

• Raktározás

• Szállítás

• Készletezés

•Tervezési, menedzsment

folyamatok

Ellátási lánc

Értékteremt ő folyamatok együttm ű köd ő szervezeteken (vállalatokon) átível ő sorozata, mely vev ő i igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre.

TERMÉK!

Az ellátási lánc tipikus szerepl ő i

Közvetlen

beszállító Központi

vállalat

Közvetlen vevő Végső

beszállító

Logisztikai szolgáltató

Logisztikai szolgáltató

Végső fogyasztó

Az ellátási lánc struktúrája – a lánc szerepl ő inek ábrázolása

1

2

3

n

…

1

2

n

…

1

n

…

1

2

3

n

…

1

n

…

1

2

n

…

1

2

n

…

1

n

…

1

2

n

…

KÖZPONTI VÁLLALAT

Beszállítói Vevői oldal

A központi vállalat ellátási láncának tagjai

A Tevékenységmenedzsment tárgya - összefoglalás

• A vállalat értékteremt ő folyamatának kivitelezése:

– Konkrét részfolyamatok és tevékenységek bemutatása.

• E részfolyamatoknak, tevékenységeknek adott struktúrán belüli fejlesztése:

– Fejlesztési eszköztár oktatása.

Gondolatmenet

• A Tevékenységmenedzsment tárgya

• A Tevékenységmenedzsment jelent ő sége

– Vállalati megfontolások

– Makrogazdasági kitekintés: Magyarország,

mint logisztikai központ?

A Tevékenységmenedzsment jelent ő sége (1)

• Mikrogazdasági jelent ő ség:

– N ő a reálfolyamatokra nehezed ő nyomás – a vállalati versenyképesség feltétele e terület hatékony menedzsmentje:

• Tömeges testre szabás

• Költségcsökkentés

• Id ő alapú verseny

– Nem csak hagyományos termel ő , de

szolgáltató szektorban is alkalmazható tudást ad.

– Logisztikai szolgáltató szektor

A Tevékenységmenedzsment jelent ő sége (2)

• Makrogazdasági jelent ő ség:

– A logisztika GDP-b ő l való részesedése magas és folyamatosan n ő

– Kiemelt gazdaságpolitikai cél: Magyarország,

mint logisztikai központ

Magyarország, mint logisztikai központ - Alapkérdés

• Tranzit ország vagy logisztikai szolgáltató központ?

• Magyarországot a logisztikai szolgáltató

vállalatok s ű r ű södési pontjává, klaszterévé kell tenni!

• Fejlesztés középpontjában tehát:

• Logisztikai szolgáltatáscsomag,

• E szolgáltatáscsomag versenyképes nyújtására képes

vállalatok!

Miért jó nekünk, ha Magyarország regionális logisztikai központtá válik?

• Er ő södik a magyar gazdaság szerepl ő inek versenyképessége:

– A logisztika fejlesztésével csökken a magyar gazdaság általános költségszintje,

– javul a logisztikával fejleszthet ő termelési és szolgáltatási tevékenységek színvonala.

• A logisztika terén nyújtott szolgáltatás export a gazdasági növekedés forrása:

– Foglalkoztatottság, adóbevételek, jólét.

• Járulékos célok:

– Az ország területi egyenl ő tlenségeinek csökkentése, – KKV-k fejlesztése,

– Külföldi t ő ke vonzása,

WORLD BANK

Logisztikai teljesítmény index

2.48 <= LPI <= 2.75 1 <= LPI <= 2.48

A WORLD BANK

Logisztikai teljesítmény index (LPI) 2012- es sorrendje

. . .

64,9 Slovakia

51.

. .

69,5 Hungary

40.

.

96,6 Denmark

6.

70,7 Bulgaria

36.

96,7 Netherlands

5.

97,0 Germany

4.

73,1 Slovenia

34.

97,6 Finland

3.

. 99,9

Hong Kong 2.

77,8 Poland

30.

100 Singapore

1.

Összefoglalás

• A Tevékenységmenedzsment tárgy a vállalat

értékteremt ő folyamataival, azaz a termeléssel és a logisztikával foglalkozik.

• Célja e folyamatok kapcsán a legjobb gyakorlat bemutatása és a folyamatok inkrementális jelleg ű fejlesztési eszköztárának oktatása.

• A Tevékenységmenedzsment tárgy ismeretanyaga elengedhetetlen a vállalati m ű ködés hatékony és gazdaságos biztosításához.

• A Tevékenységmenedzsment tárgy makrogazdasági

szempontból is releváns, hiszen az ország logisztikai

központtá válásának feltétele a logisztikai szolgáltatás

hatékony szervezése.

Folyamatok és fejlesztésük

Tevékenységmenedzsment 2. el ő adás

Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 2. fejezete alapján.

Tankönyvfejezet szerz ő je: Gelei Andrea

A témakör f ő bb megállapításai

• A folyamatszemlélet a hatékony vállalati

menedzsment alapja. Ehhez meg kell érteni a folyamatot.

• A folyamatok lehatárolása kulcskérdés a jelenlegi m ű ködés megértéséhez és annak fejlesztéséhez is.

• A folyamatot akkor értjük igazán, ha ábrázolni is tudjuk.

• A folyamatfejlesztés különböz ő típusai egymást kiegészítve kerül alkalmazásra a vállalatok

mindennapi életében.

Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

Mi a folyamat?

• A folyamatot olyan összetett tevékenységrendszerként

értelmezzük, amely er ő források

(inputok) felhasználásával a folyamat megrendel ő je számára értéket

képvisel ő outputot állít el ő .

Folyamatok tipizálása a vállalati munkamegosztás alapján (1)

• Folyamat típusok:

• Marketing és értékesítés

• Termelés

• Kutatás – fejlesztés

• Pénzügy

• Stb.

• Tervezési

• Megvalósítási

Vezérigazgató

Kutatás - fejlesztés Termelés Értékesítés, marketing

Jellemz ő je:

- Szervezeti megközelítés:

- Vertikális tagozódás,

- Hangsúly: bels ő irányítás .

Folyamatok típusai – szervezeti határokhoz való viszony alapján (2)

• Folyamat típusok:

– Funkcionális és keresztfunkcionális

• Jellemz ő je:

– Horizontális tagozódás,

– Hangsúly: vev ő i érték teremtése.

• A folyamatszemlélet alkalmazása azt jelenti, hogy a vállalatot, mint a vev ő i érték teremtése során

összekapcsolódó folyamatok együttesét értelmezzük.

Beszállító Vevő Üzleti

folyamatok

Vállalati komplex transzformációs folyamat

Rész- folyamatok

Fő folya- matok

Tevékeny- ségek

Műveletek

Folyamatok típusai (3):

Folyamatok típusai (4): jelent ő ség szerint

1. Alapvet ő -, vagy magfolyamatok (els ő dleges) 2. Támogató folyamatok

• Az alapvet ő folyamatok jellemz ő i:

– Vev ő i értéket közvetlenül és er ő teljesen befolyásolja,

– Vállalati siker szempontjából kulcsfontosságú - stratégiai szerepe van,

– Méretük nagy, önmagukban is komplexek,

– Sokszor keresztfunkcionális jelleg ű ek.

Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

A folyamatfejlesztés célja

• A folyamat változtatása, módosítása a folyamat teljesítményének növelése

érdekében.

Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

A folyamatfejlesztés lépései

• Ismerjük fel a folyamat vev ő jét/fogyasztóját

• A folyamatelemzés céljának meghatározása

• Ábrázoljuk a folyamatot (A folyamat határainak kijelölése. A részletezés mértékének meghatározása.)

• Elemezzük a folyamatot (Az elemzési technikák kiválasztása)

• Folyamatfejlesztési javaslatok megfogalmazása

• Tesztelés

• Változások bevezetése

• Változások értékelése

Folyamattérkép

• A standard jeleket és nyilakat

felhasználva, lépésr ő l lépésre, balról

jobbra, a lépések id ő beni és logikai

sorrendjét követve jelöljük a folyamat

menetét.

Kezd ő és végpont

Feladat

Adatállomány Döntés

A

Dokumentum

Készlet

Anyagáramlás Igen

Nem

Következ ő folyamat / lap

Folyamatábrázolás során használatos,

általánosan elfogadott jelek

Folyamattérkép

• Két további lehetséges variációja aszerint, hogy az egyes feladatok funkcionális

felel ő sét, vagy átfutási idejét mutatjuk be:

– Funkcionális

– Id ő osztásos

Funkcionális és

Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

Radikális folyamatfejlesztés

Beszállító Vevő

Fő üzleti folyamatok

Vállalati transzformációs folyamat

Rész- folyamatok

Üzleti folyamat

Tevékeny- ségek

Művelet

A vállalat f ő üzleti folyamatait érinti, azok

struktúráját

és m ű ködési elveit

változtatja

Nagy T ő keigényesség

Nagyobb, látványos „ugrások” révén bekövetkez ő változások

A változás módja

Nagymérték ű változás (> 30%)

A változás mértéke

Számos, jelent ő s szervezeti jellemz ő változik

A változás terjedelme

A vállalat teljesítményének fejlesztése az átfogó üzleti folyamatok, s ebb ő l

adódóan szervezeti alrendszerek, struktúrák új konfigurációinak

létrehozásával A változás

alapvet ő célja

Inkrementális fejlesztés Radikális fejlesztés

Szempont

Folyamatfejlesztés típusai és f ő

jellemz ő ik

Inkrementális folyamatfejlesztés

Beszállító Vevő

Fő üzleti folyamatok

Vállalati transzformációs folyamat

Rész- folyamatok

Üzleti folyamat

Tevékeny- ségek

Művelet

A vállalat egyes részfolyamataiban zajló tevékenységek,

m ű veletek konkrét megvalósulásában

keresi a jobb megoldásokat.

Kisebb Nagy

T ő keigényesség

Lépésr ő l lépésre bekövetkez ő , kevésbé látványos változások Nagyobb, látványos „ugrások” révén

bekövetkez ő változások A változás

módja

Kismérték ű módosulása (< 30%)

Nagymérték ű változás (> 30%)

A változás mértéke

Néhány szervezeti jellemz ő változik

Számos, jelent ő s szervezeti jellemz ő változik

A változás terjedelme

A vállalat teljesítményének fejlesztése a szervezeti folyamathierarchia alsóbb

szint ű elemeinek továbbfejlesztésével A vállalat teljesítményének fejlesztése

az átfogó üzleti folyamatok, s ebb ő l adódóan szervezeti alrendszerek,

struktúrák új konfigurációinak létrehozásával

A változás

alapvet ő célja

Inkrementális fejlesztés Radikális fejlesztés

Szempont

Folyamatfejlesztés típusai és f ő

jellemz ő ik

Folyamatfejlesztés típusai

• Radikális:

– Folyamatok újratervezése (Business Process Reengineering, BPR)

– X-Engineering

• Inkrementális:

– Szakaszosan végzett

– Folyamatos fejlesztés (continuous improvement)

• Speciális esete a Lean folyamatfejlesztés

Összefoglalás

• A folyamatok lebontásához hasznos a folyamatok tipizálása.

• A folyamatok ábrázolásának alapvet ő eszköze a

folyamattérkép, melynek többféle speciális változata is ismert.

• A Tevékenységmenedzsment az inkrementális folyamatfejlesztés eszköztárának oktatására koncentrál.

• Ez a fejlesztési típus ugyan egyszerre jellemz ő en

kisebb eredmény elérését biztosítja, folyamatos

alkalmazása ugyanakkor a fejl ő dés biztosítéka.

Az értékteremt ő folyamatok, kiemelten a logisztikai folyamat

teljesítménye

Tevékenységmenedzsment 3. el ő adás

Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 3. fejezete alapján.

Tankönyvfejezet szerz ő je: Gelei Andrea

A témakör f ő bb megállapításai

• Az értékteremt ő folyamatok teljesítményét a vev ő i érték mentén értelmezzük.

• A vev ő i érték koncepciójából levezethet ő k azok a konkrét teljesítménymutatók (KPI- ok), melyek mentén a folyamatok

menedzsmentje megtörténik.

• A KPI-ok két nagy csoportba oszthatók, az

eredménymutatók és a folyamatmutatók

csoportjába.

Gondolatmenet

• Az értékteremt ő folyamatok teljesítményének értelmezése

• Az értékteremt ő folyamatok, kiemelten a logisztikai folyamat teljesítményének

mérése

• Az értékteremt ő folyamatok, benne a logisztika teljesítményét a vev ő i értéken

keresztül értelmezzük.

A vev ő i érték fogalma

• A vev ő i érték nem más, mint a vev ő

szubjektív véleménye arról, hogy a

kapott termék- és szolgáltatáscsomag

mennyiben felel meg elvárásainak.

A rés-modell

Másoktól szerzett információ

Személyes igények

Múltbeli tapasztalat

Elvárt szolgáltatás

Észlelt szolgáltatás

Szolgáltatás nyújtása Külső kommunikáció a fogyasztó felé

Észlelések lefordítása a szol- gáltatás minőségi jellemzőire

Fogyasztói elvárások menedzseri észlelése

S z o lg á lt a tó F o g y a s z tó

1. rés

2. rés 3. rés

4. rés 5. rés

A vev ő i érték kialakulása

• Vev ő i érték akkor képz ő dik, ha a vev ő adott tranzakcióból származó észlelt haszna meghaladja a kapott termék és

szolgáltatáscsomag tulajdonlásának teljes észlelt költségét.

– Tranzakció: konkrét termék- és szolgáltatás-

csomag adás - vétele

A vev ő i érték összetev ő i

T e r m é k m i nős é g e

S z o lg á lt a t á s m i nős é g e

Á r + tra n z a k c ió k ö l ts é g e i

É le t c i k l u s k ö l t s é g e i

É s z le l t h a s z o n

É s z le l t k ö lts é g

V e v ő i é r t é k

-

A vev ő i érték összetev ő i

T e r m é k m i nős é g e

S z o lg á lt a t á s m i nős é g e

Á r + tra n z a k c ió k ö l ts é g e i

É le t c i k l u s k ö l t s é g e i

É s z le l t h a s z o n

É s z le l t k ö lts é g

V e v ő i é r t é k

-

A termékmin ő ség tartalmának felbontása

• a termék m ű szaki jellemz ő i;

• a termék esztétikai megjelenése, design-ja;

• a termék megbízhatósága;

• a termék élettartama;

• a termék karbantarthatósága,

• és javíthatósága.

A vev ő i érték összetev ő i

T e r m é k m inős é g e

S z o lg á l t a tá s m inős é g e

Á r + t ra n z a k c i ó k ö lt s é g e i

É l e tc i k l u s k ö l t s é g e i

É s z le l t h a s z o n

É s z le l t k ö lts é g

V e v ő i é r t é k

-

A nyújtott komplex

szolgáltatáscsomag min ő sége a vev ő kiszolgálás színvonala

– (1) tranzakció el ő tti elemek:

• Kapcsolatfelvétel bonyolultsága, információgy ű jtés lehet ő sége;

– (2) tranzakció alatti elemek:

• A logisztikai kiszolgálási színvonal = a logisztikai szolgáltatás min ő sége

– (3) tranzakció utáni elemek:

• Üzembe helyezés, garancia, javítás, pótalkatrész

ellátása, stb.

A vev ő i érték összetev ő i

T e r m é k m i nős é g e

S z o lg á lt a t á s m i nős é g e

Á r + tra n z a k c ió k ö l ts é g e i

É le t c i k l u s k ö l t s é g e i

É s z le l t h a s z o n

É s z le l t k ö lts é g

V e v ő i é r t é k

-

Gondolatmenet

• Az értékteremt ő folyamatok teljesítményének értelmezése

• Az értékteremt ő folyamatok, kiemelten

a logisztikai folyamat teljesítményének

mérése

• A logisztikai szolgáltatás

min ő ségének hagyományos

mutatója (készletr ő l történ ő teljesítés

esetén): on time, in full - OTIF

OTIF = on time in full

Tegyük fel, hogy a mérési periódusban ez az egy rendelés volt.

OTIF (termékre) = 92%

OTIF (kiszedési sorra) = 60%

A termékb ő l: - 5 db B termékb ő l: - 3 db

(Tehát: - 2 kiszedési sor) Határid ő rendben!

A termék 20 db B termék 60 db C termék 10 db D termék 6 db E termék 4 db

OTIF (rendelési tételre) = 0 %

Bármilyen hiba esetén 1. Rendelés

OTIF értelmezése és mértéke

A logisztikai kiszolgálási színvonal további hagyományos mutatói

(technikai min ő ség mutatói)

• Minimális rendelési tételnagyság

• Szállítási határid ő hossza

• Szállítási határid ő megbízhatósága

• Sérülések száma

A szolgáltatásmin ő ség specialitása

• Szolgáltatás – nem megfogható javakat hoz létre, tehát:

– nem készletezhet ő ,

– akkor szükséges el ő állítani, amikor a vev ő azt igényli, – összecsúszik a szolgáltatás el ő állításának és

elfogyasztásának folyamata.

• Technikai és funkcionális min ő ség dimenziói!

A szolgáltatásnyújtási folyamat és a min ő ség kapcsolata

Front jellegű tevékenység jól látható –

F unkcionális m inőségért felel

B ack jellegű tevékenység – fogyasztó szám ára nem

látható

Két kiemelt min ő ség-elem

• Technikai min ő ség = Mit kapok?

• Funkcionális min ő ség = Hogyan kapom?

A logisztikai kiszolgálási színvonal funkcionális min ő ségének mutatói

• A logisztikai szolgáltatás során a

kapcsolattartó, ún. front emberek (pl.

logisztikai ügyfélszolgálati menedzser, fuvarozó) „min ő sége” (pl. nyelvismeret, udvariasság);

• E kapcsolattartó emberek

problémakezelésének min ő sége;

• A személyes kapcsolatok min ő sége.

Az értékteremt ő folyamatok teljesítménymutatói

Inputok Transzformációs folyamat Output

Folyamatmutatók:

Kapacitás

Bels ő átfutási id ő k Kihasználtság

Eredménymutatók:

Termék min ő sége

Logisztikai szolgáltatás

min ő sége

A kapacitás fogalma

• A kapacitás bármely gép, berendezés, létesítmény, személy, vagy ezekb ő l álló

komplex rendszer teljesít ő képessége, melyet megadhatunk statikus, vagy dinamikus

mértékegységekben.

– Statikus: adott pillanatban a létesítmény befogadóképessége.

– Dinamikus: id ő egység alatti kibocsátóképesség.

• A leggyengébb láncszem elve: egy rendszer kapacitását a legalacsonyabb kapacitású

eleme, az ún. sz ű k keresztmetszet határozza

meg.

Az átfutási id ő fogalma

• Az átfutási id ő az az id ő , amit egy

termék/megrendelés/vagy fogyasztó a vizsgált folyamatban tölt a folyamatba való belépés

pillanatától a kilépés pillanatáig.

• A bels ő átfutási id ő elemei:

– Termelési átfutási id ő ;

– Rendelésfelvétel és feldolgozás átfutási ideje;

– Raktárfolyamatok átfutási ideje;

– Kiszállítás átfutási ideje.

Összefoglalás

• A vev ő i érték lebontása során hasznos koncepciók a következ ő k:

– Vev ő kiszolgálás színvonala,

– Logisztikai vev ő kiszolgálási színvonal.

• A min ő ség mellett a költségek is fontos dimenziói a teljesítménynek.

• Az OTIF a logisztikai szolgáltatás min ő ségének legáltalánosabban elterjedt mutatója.

• A folyamatok fejlesztése során cél az

eredménymutatók javítása, mely azonban többnyire a folyamatmutatók (pl. átfutási id ő ) javításával

lehetséges.

Az értékteremt ő folyamatok megvalósításának tervezése

Tevékenységmenedzsment 4. el ő adás

Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 4. fejezete alapján.

Tankönyvfejezet szerz ő je: Gelei Andrea

A témakör f ő bb megállapításai

• Az értékteremt ő folyamatok kivitelezését a tervezési folyamat határozza meg.

• A tervezési kérdések közül a közép távú tervezés eszköztárát tárgyaljuk csak.

• A kereslet el ő rejelzése mellett tárgyaljuk a

szükségletek származtatásának logikáját

is, illetve ezek kapcsolatát az értékteremt ő

folyamat mentén.

Gondolatmenet

• Az értékteremt ő folyamatok anyagi er ő forrás-szükségletének tervezése

– Alapvetések

– A kereslet el ő rejelzése

– A szükséglet származtatása

• Az er ő forrástervezési rendszerek

kapcsolata

A szükségletek tervezése

• Az értékteremt ő folyamat kivitelezését a vev ő i igény kielégítésének céljából indítjuk be.

• Ismernünk szükséges tehát e vev ő i igényeket:

– Milyen terméket, – Abból mennyit,

– Mikor és hol igényel a megrendel ő ?

• A tervezés szempontjából kit ű ntetett

jelent ő sége van e kérdések megválaszolásának!

Az értékteremt ő folyamatok m ű ködésének két alaplogikája

• Válasz alapú m ű ködésr ő l akkor beszélünk, ha az adott értékteremt ő folyamatot a

konkrét vev ő i, megrendel ő i igények ismeretében valósítják meg.

• El ő rejelzés alapú m ű ködésnél az

értékteremt ő folyamat a konkrét igények

ismeretének hiányában megy végbe.

A két alapvet ő m ű ködési logika kapcsolódási pontja

Szétkapcsolás pontja

Válasz alapú Előrejelzés alapú

Mi a m ű ködési folyamatok mozgatója, elindítója?

• Válasz alapú m ű ködés esetén a konkrét megrendelés indítja el a termelési és

logisztikai folyamatok kivitelezését.

• El ő rejelzés alapú m ű ködés esetén a termelési és logisztikai folyamatok a várható igények mozgatják a

folyamatokat.

Gondolatmenet

• Az értékteremt ő folyamatok anyagi er ő forrás-szükségletének tervezése

– Alapvetések

– A kereslet el ő rejelzése

– A szükséglet származtatása

• Az er ő forrástervezési rendszerek

kapcsolata

A várható igények

meghatározásának módjai

• Hagyományos kereslet-el ő rejelzési, becslési módszerek:

– Kvantitatív módszerek

– Kvalitatív módszerek

A kereslet el ő rejelzésének

javasolt módszerei az eladások ingadozása és volumene alapján

Alacsony mennyiség Magas keresletingadozás

Konstans modellek Havi felülvizsgálat

Alacsony mennyiség Alacsony keresletingadozás

Konstans modellek

Harmadévente felülvizsgálat

Nagy mennyiség

Magas keresletingadozás Exponenciális simítás vagy

Lineáris regresszió Heti felülvizsgálat

Nagy mennyiség

Alacsony keresletingadozás Lineáris regresszió

szezonalitással korrigálva Havi felülvizsgálat

K er es le t in g ad o zá sa

Gondolatmenet

• Az értékteremt ő folyamatok anyagi er ő forrás-szükségletének tervezése

– Alapvetések

– A kereslet el ő rejelzése

– A szükséglet származtatása

• Az er ő forrástervezési rendszerek

kapcsolata

A szükségletek származtatása - Az anyagszükséglet tervezés (MRP I.)

Mit, mikor, milyen mennyiségben kell gyártanunk és beszereznünk ^?

Az anyagi áramlások volumenének és

id ő beni ütemezésének meghatározása a termelés, illetve ebb ő l adódóan a termelés ellátása, illetve a beszerzési logisztika

számára.

MRP I. - a szükségletek származtatásának alapja

• Függ ő kereslet ű termékr ő l akkor

beszélünk, ha a termék iránt jelentkez ő kereslet kapcsolatban van egy másik termék keresletével.

• Független kereslet ű termékr ő l pedig akkor

beszélünk, ha ilyen kapcsolat nem létezik.

A termelési vezérprogram

• A termelési vezérprogram (master production schedule, MPS) adott

független kereslet ű termék id ő ben

ütemezett termelési terve, mely rögzíti, hogy a gyár termékeire a

szükséglettervezés id ő periódusa szerinti

bontásban mekkora mennyiségekre van

kereslet.

Anyagjegyzék

- Az anyagjegyzék olyan információbázis, mely rögzíti az egyes független kereslet ű termékekre az egységnyi végtermék el ő állításához

szükséges alapanyagok, részegységek

szükséges mennyiségét az el ő állítási folyamat valamennyi gyártási fázisa szerint:

- Technológiai determináltság (beépülés szintje),

- Mennyiségi viszonyokat is rögzíti.

Az MRP áttekintése

Termelési vezérprogram

Anyagjegyzék MRP Készlet

Beszerzés Gyártás

Mire van szükségünk?

Mit igényel a megrendelő?

Mi van?

Mit kell tennünk? (ennek átfutási

ideje)

Az MRP m ű ködésének logikája

• Tevékenységek:

– Meghatározza a gyártási és

beszerzési

igényeket minden egyes

részegységre, alapanyagra:

• Nettósít

• Id ő ben ütemez

• Információbázis:

– Termelési

vezérprogram – Anyagjegyzék

– Meglév ő készletek

– Átfutási id ő k

Az elosztási er ő forrástervezési rendszer (DRP)

• Az elosztási er ő forrás-tervezési rendszer (distribution requirements planning, DRP) többszint ű , közvetett elosztásnál

alkalmazható szükséglet-meghatározási, szükségletszármaztatási módszer.

– Milyen termékb ő l?

– Mennyit?

– Mikor?

– Hol?

Az elosztási struktúra típusai

• Közvetlen vagy közvetett elosztás – Közvetett elosztás esetén:

• Vertikális tagoltság

• Horizontális tagoltság

Forrás – célállomás háló

• A forrás–célállomás háló egy adott elosztási rendszer struktúráját - az elosztási struktúrában szerepl ő

raktárszintek és az egyes szinteken lév ő raktárak számát, illetve a közöttük fennálló ellátási kötelezettséget - mutatja meg.

Forrás –célállomás háló

A DRP áttekintése

Végső fogyasztói megrendelések / becslés

Forrás- célállomás

háló

DRP Készlet

Rendelés ellátó Mire van szükségünk?

Mit igényel a megrendelő?

Mi van?

Mit kell tennünk? (ezek átfutási

ideje)

A DRP m ű ködésének logikája

• Tevékenységek:

– Minden végtermék esetén meghatározza a

disztribúciós struktúra egyes szintjei számára a disztribúciós igényeket, végs ő soron a termelési vezérprogramot:

• Nettósít

• Id ő ben ütemez

• Információbázis:

– Konkrét fogyasztói

rendelések, illetve arra vonatkozó el ő rejelzések a disztribúciós struktúra

végs ő pontjain

– Forrás – célállomás háló – Meglév ő készletek a

disztribúciós struktúra egyes pontjain

– Átfutási id ő k az egyes

pontok között

Gondolatmenet

• Az értékteremt ő folyamatok anyagi er ő forrás-szükségletének tervezése

– Alapvetések

– A kereslet el ő rejelzése

– A szükséglet származtatása

• Az er ő forrástervezési rendszerek

kapcsolata

Az MRP I. és a DRP kapcsolata

Termelési vezérprogram

Forrás –célállomás háló Anyagjegyzék

A tervezési és kivitelezési folyamatok egymásra épülése

Üzemi szintűtermelésütemezés, irányítás, a termelésellátás folyamatainak

szervezése

Termelési vezér- program

Anyagszükséglet tervezési rendszer Elosztási

erőforrásterve-zési rendszer

Becslés

(a kereslet előrejelzése)

MRP I. DRP

Értékesítési logisztika vevőkiszolgálási

folyamatainak kivitelezése Termelés és termelési

logisztika vevőkiszolgálási folyamatának kivitelezése

Vevőkiszolgálási tevé- kenységek ütemezése

és szervezése Beszerzések ütemezése,

beszerzési folyamatok szervezése

Beszerzési logisztika vevőkiszolgálási folyamatának kivitelezése

Összefoglalás

• Az értékteremt ő folyamat er ő forrásigényének tervezése során kulcskérdések a következ ő k:

– Milyen terméket, – Abból mennyit,

– Mikor és hol igényel a megrendel ő ?

• A tervezés kiindulópontja a végs ő fogyasztó várható keresletének el ő rejelzése, melyb ő l

származtatható az értékteremt ő folyamatok többi

eleme számára is az er ő forrásigények.

Termelési folyamatok jellemz ő i és fejlesztése

Tevékenységmenedzsment 5. el ő adás

Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 5. fejezete alapján.

Tankönyvfejezet szerz ő je: Jenei István

A témakör f ő bb megállapításai

• A termelési, szolgáltatási folyamatok kialakítását hangsúlyosan a költségek minimalizálásának igénye határozza meg.

• A termelési, szolgáltatási folyamatokhoz kapcsolódó költségek szoros összefüggést mutatnak a termék, szolgáltatás el ő állításának

tömegszer ű ségével.

• A tömegszer ű séget a termék, a gyártási, szolgáltatási technológia jellege és a szükséges szaktudás befolyásolja.

• A gyakorlatban a termék és technológiai jellemz ő k kölcsönösen megfeleltethet ő k egymásnak: sajátos kombinációik biztosítják az el ő állítás költségeinek minimalizálását.

• Az üzemberendezés jellege is szorosan összefügg az alkalmazott technológiával.

• A kivételt jelent ő tömeges testreszabást az új, rugalmas technológiák és menedzsment rendszerek kialakulása tette lehet ő vé.

• Az ütemezés célja, hogy számos a elvárást kielégít ő en meghatározza a

feladatok elvégzésének sorrendjét.

Gondolatmenet

1. A termelési folyamatok és a költségek kapcsolata

2. A folyamatok jellegét meghatározó tényez ő k

3. A legjellemz ő bb folyamattípusok

4. A legjellemz ő bb folyamattípusokhoz

tartozó üzemberendezési megoldások

5. Folyamatok indítása - ütemezés

Fix költség Változó költség

$

„B” megoldás

1. A termelési folyamatok és a költségek kapcsolata

$

„A” megoldás

$

„C” megoldás 20.000

30.000 40.000

$

es költsége

V1=2.857

V

Mennyiség

B megold. teljes ktg-e A megold. teljes ktg-e

2. A folyamatok jellegét meghatározó tényez ő k

Termék Technológia

Szaktudás

A termék egyedisége - tömegszer ű sége

• Tömegszer ű

– Mindennapi fogyasztási cikkek

– Tulajdonságai függetlenek az el ő állítási helyt ő l, standard

– Folyamatosan, jelent ő s igény merül fel iránta – Szállítható (fizikai

méretek, romlandóság, stb.)

• Egyedi

– Divatcikkek

– Jelent ő sen eltér ő igények

– A gyártó jelent ő s befolyással bír – Alacsony kereslet

– Értéke a ritkaságban

rejlik

Egyedi és standard termék

• Egyedi termék: sajátos, más termékekt ő l eltér ő tulajdonságokkal bír és csak egyet, vagy

legfeljebb korlátozott darabszámot állítanak el ő bel ő le. Az egyedi termék egyedi tervek alapján készül.

• Standard termék: jellemz ő i alapján nem

különböztethet ő meg a piacon a versenytársak hasonló termékeit ő l, azaz minden gyártó

rutinszer ű en és – többnyire, bár nem

törvényszer ű en – tömegesen állítja el ő .

A termék, mint a (gyártási)

folyamatot befolyásoló tényez ő

Egyedi termék Standard,

tömegtermék

Mennyiben lehetséges a vev ő i igények kielégítésének id ő beli

és térbeli összevonása?

A termelési technológia

• Termelési technológia alatt a

termékek/szolgáltatások el ő állítása során alkalmazott gépek, berendezések,

eljárások összességét értjük.

• Nem azonos a terméktechnológiával!

A termelési technológia jellemzése

• Alkalmazott ismeretek, tudományos eredmények szintje

• Eljárások, berendezések komplexitása

• Széls ő séges körülmények

(h ő mérséklet, nedvesség, nyomás, térbeli korlátok, stb.)

• Különleges követelmények

(pontosság, biztonság, gyorsaság,

stb.)

A szükséges szaktudás

• Függ az alkalmazott technológiától

• Hozzáférhet ő sége, költségei

• Nagyfokú automatizáció = alacsony emberi er ő szükséglet, bonyolult

karbantartás és javítás

• Magas fokú specializáció =

tudásmegosztás, költségcsökkentés

Ford T 1913 Highland Park

A technológiai jellemz ő k hatása a folyamatokra

Jelent ő s, speciális

tudástartalom, komplex eljárás, széls ő séges körülmények, elvárások Egyszer ű technológiák

kombinálása a termék létrehozása során

Technológia fókusz

(rugalmas alkalmazkodás) Termékfókusz

(nagyfokú specializáció) Azonos gépek,

szakemberek egy csoportban (m ű hely)

Jelent ő s költségek Specializáció

Gépelv ű

üzemberendezés

Termékelv ű üzemberendezés

3. A legjellemz ő bb folyamattípusok

Projektgyártás:

hidak

Kis mennyiség sok faj ta

termék

Nagy

mennyi ség több fő termék

Standard tömegtermé k

Termékjellemzők

Egyedi v. ke vés, nagyon so k fajta

Egyedi gyártás:

tartályhajó

Soro zatgyártás:

bútor

Folyamatrends zer:

gépkocsi

Folyamati par:

cukorfino mí tás

T e c h no ló g ia je lle m ző k Technológiai fóku sz –

rugalmas

alkalma zkodá s

Termék fóku sz- nagyfokú speciali zá ció

Tömeges testreszabás:

szá mítógépet a

netről

A projektgyártás

A projektgyártás olyan sajátos egyedi

gyártás, ahol a többfunkciós gépeket kell a helyszínre szállítani a feladatok

elvégzéséhez. A termékek jellemz ő en komplexek, el ő állításuk id ő igényes.

• A termék speciális jellemz ő kkel bír

• Jelent ő s érték ű termék

• Rugalmasan alkalmazható és er ő sen

specializált gépek, berendezések

Az egyedi gyártás

Az egyedi gyártás egyedi termékeket állít el ő

egyedi tervek alapján többfunkciós gépeken. A gépek elrendezését a gépek funkciója és nem a termékek áramlási útvonala határozza meg.

• A lehetséges termékváltozatok száma nagy.

• A termékek egységköltsége magas.

• A termék létrehozásában jelent ő s szerepet játszik a dolgozók szakmai tudása.

• A gyártási mennyiség növelését küls ő tényez ő ,

vagy gazdasági megfontolás korlátozza.

A sorozatgyártás

A sorozatgyártás a termékekb ő l kisebb- nagyobb sorozatokat állít el ő speciális gépekkel, sokszor a termék áramlási útvonalát követ ő elrendezésben.

• Specializált gépek és munkavégzés.

• Alacsonyabb egységköltség.

• A dolgozókkal szembeni szakmai elvárások alacsonyabbak.

• A termékválaszték csökken.

A folyamatrendszer

A folyamatrendszer standard termékeket állít el ő tömegesen, er ő sen specializált

gépekkel. A gépek elrendezése szigorúan követi a termék el ő állítási lépéseit, a

gépek között a termék mozgatását automatikus rendszerek biztosítják.

• Nagy terméksorozatok.

• Alacsony egységköltség.

• Betanított munkaer ő .

A folyamatipar

A folyamatipar a folyamat rendszer speciális esete. Terméke nem diszkrét termék.

Diszkrét termékr ő l beszélünk, ha az egyes

termékegységek jól elkülöníthet ő k egymástól.

• Magas fokú specializáció, drága berendezések.

• Alacsony érték ű termék, nagy mennyiségben.

• A dolgozók feladata a felügyelet és az

üzemképesség fenntartása.

Tömeges testreszabás

A tömeges testreszabás nem más, mint az

egyedi gyártás és a tömeggyártás el ő nyeinek ötvözése rugalmas technológia, szervezeti és folyamatmegoldások révén.

• Nagyfokú termékrugalmasság.

• Jelent ő s specializáció és gyártási volumen.

• Alacsonyabb egységköltség

• Több szintje van

4. A legjellemz ő bb

üzemberendezési formák

Gépelv ű

• Hasonló funkciójú

berendezések egy helyen.

• Szakemberek

szakterületenként csoportokban.

• A feladatok a megrendelt termékt ő l függ ő en változnak

• A feladatok sorrendje

termékr ő l-termékre változhat.

• Cél a megrendelések elfogadható id ő ben és

költségekkel való teljesítése.

Termékelv ű

• Nagy volumen és nagy sorozatok jellemz ő ek.

• A gyártóberendezések

specializáltak, elrendezésük a folyamatlépések logikáját

követi.

• Cél az alacsony ciklusid ő és a

magas kihasználtság.

5. Folyamatok indítása

• Az üzemszint ű irányítás feladata

• Sorozatnagyság megtervezése (ha szükséges)

• Ütemezés (termelési és logisztikai

folyamatok)

Ütemezés I.

• Az ütemezés feladata az elvégzend ő munkák sorrendjének és munkába vételi id ő pontjának meghatározása el ő re meghatározott célkritériumok alapján.

• Az ütemezés prioritási szabályok

alapján történik.

Az ütemezés lehetséges céljai

• Az átlagos átfutási id ő minimalizálása

• A kihasználtság maximalizálása

• A termelésközi készlet minimalizálása

• Az összkészlet minimalizálása

• Késések minimalizálása

– Késések száma

– Átlagos késés

Prioritási szabályok

• Érkezési sorrend (FCFS, vagy FIFO)

• Utolsó el ő ször (LCFS, vagy LIFO)

• Legrövidebb megmunkálási id ő (SOT/SPT) – legkisebb termelésközi készlet

• Leghosszabb megmunkálási id ő (LOT/LPT)

• Legkorábbi határid ő (EDD)

• Kritikus hányad (CR)

• Moore algoritmus – késedelmes feladatok minimalizálása

• Johnson szabály – kétgépes rendszerben

Összefoglalás

• FIFO – egyszer ű , igazságos

• SOT – feladatok számának csökkentése

Tömegszer ű ség

Termék

Technológia Szaktudás Egyedi /kis sorozat

Gépelv ű elrendezés

Nagy sorozat, folyamatrend.

Termékelv ű elrendezés

Rendelésfeldolgozás

Tevékenységmenedzsment 6. el ő adás

Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 6. fejezete alapján.

Tankönyvfejezet szerz ő je: Gelei Andrea és Nagy Judit

A témakör f ő bb megállapításai

• A rendelésfeldolgozás folyamata valamennyi logisztikai alrendszer esetében jelen van, de az értékesítési

logisztikában a leghangsúlyosabb, mert itt a küls ő vev ő vel kell a kapcsolatot menedzselni.

• A vev ő kkel való kapcsolattartás céljából a vállalatok ügyfélszolgálatokat m ű ködtetnek, amelyek lehetnek

személyes, telefonos vagy internetes ügyfélszolgálatok.

• A vev ő i megrendelést követ ő en a teljesítés, az áru és dokumentumáramlást nagy mértékben segítik

azonosítási és kommunikációs szabványok.

Gondolatmenet

• A rendelésfeldolgozás folyamata

• Ügyfélszolgálati típusok és jellemz ő ik

• Automatikus azonosító rendszerek

– Szabványos áruazonosítás

• Kommunikációs technikák

– EDI

• Értéknövel ő hálózatok

• Árukövet ő és helymeghatározó rendszerek

A logisztika vev ő kiszolgálási folyamata

Megrendelő igénye Rendelés-

feldolgozás Raktári folyamatok

Készletezés

Szállítás

Rendelés feladása

Információáramlás Áruáramlás

A rendelésfeldolgozás fogalma

A rendelésfeldolgozás

magában foglalja a vev ő kiszolgálás azon tevékenységeit, amelyek a konkrét vev ő i igény megjelenését (pl. rendelésfogadás, feldolgozás), illetve annak tényleges

kivitelezését követ ő en (pl. teljesítés

igazolás kezelése) mennek végbe. (Gelei,

2008)

A rendelésfeldolgozás feladatai

• Ügyfélkapcsolatok kezelése

• Vev ő i rendelés fogadása és visszaigazolása

• Vev ő i rendelés rögzítése és továbbítása

• Teljesítésigazolás fogadása és kezelése

A vev ő i megrendelés útja

Vevői rendelés feladása

Ügyfélkapcs olat kezelése,

rendelés fogadása

Termék rendelkezésre

állásának ellenőrzése

Van-e készleten?

Igen

Nem

Rendelési paraméterek

rögzítése, továbbítása

Utánrendelés, gyártás Hitelkeret

ellenőrzése

Van-e hitelkeret?

Igen

Nem Rendelés

elutasítása

Komissiózás, kiszállítás,

számlázás Vevő átveszi az

árut, és visszaigazolást

küld

Rendelési paraméterek

módosítása