ERDÉSZETI ROVARTAN,

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(6) ERDÉSZETI ROVARTAN, Irta : F e k e t e. L a j o s ,. ta n á r a selmeczi m. kir. bányász- és erdész-akadém ián.. Első vagy általános, és második vagy leiró rész, Kapható szerzőnél. Ára mindhárom résznek 4 frt.. S e lm e c z e n , n y o m a t o t t J o e r g e s Á. ö z v e g y é n é l 1878.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..


(8) Előszó. Midőn e kis munkát szaktársaim használatára bocsá tom, kedves kötelességemnek tartom mély köszönetemet ki fejezni a magas m. kir. kormány iránt, mely annak kia dását pénzbeli segélyével lehetővé tette. Sajnos, hogy a s z a k k ö n y v e k s z ü k s é g é t é r z ő magyar erdészeti kö zönség száma még oly csekély, hogy ily munkák a kormány segélye nélkül létre nem jöhetnek; de a közönség ezen számra csekélyebb felének igényeit igyekeznünk kell kielégitni, hogy a szükség érzete a másik részben is lassan ként felébredjen. Nem kell azt hinni, hogy e könyvet csak az használ hatja, aki már az erdészeti rovar tant tanintézeten tan u lta ; ellenkezőleg hasznát veheti annak akárki, akit a tárgy ér dekel. Az első rész — remélljük — bárkinek érdekes, és könnyű olvasmányt képezend és annak elolvasását ajánljuk is mindenkinek, mielőtt a más két részt használná. A má sodik részből a kezdő csak a bevezetésekkel és a rendek jellemzésével ismerkedjék meg egyelőre. Az után pedig egy alkalmat se halasszon el, valamely kezébe kerülő és ismert rovart a leírással összehasonlitni; olvassa el azon fajok le írását, melyeknek működését a természetben látta, ha a faj neve előtte ismeretes. A második részt egymásután elol vasni annyi volna, mint a tárgyat végkép megunni. Azt csak előadandó alkalommal használja az ember. Legnehezebbnek fogja találni a kezdő, káros rovarok meghatározását , mely czélra a harmadik rész szolgál. Ennek használását okvetetlonül meg kell hogy előzze az első résznek, s a második részből a bevezetéseknek és a rendek jellemzésének beható tanulmányozása. Ha a könyv használója előtt egy erdei vagy gyümölcsfán élő kártékony © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(9) — IV — rovar tílnik fel, ennek nevét a fennebb jelzett előkészület segélyével és a harmadik rész elején adott használati uta sítás alapján sok esetben sikerülni fog felkeresni, de ko ránt sem mindig. Ennek oka gyakran abban fog lenni, mert az illető rovar vagy igen csekély mértékben káros arra, hogy a könyvben való felvételek indokolva lett volna, vagy még eddig legalább jelentékenyen károsnak nem találtatott. Bánni legyen oka a fel nem találásnak, kérjük a rovart, ba lobét minden kifejlödési állapotában, valamint a rongált, lehetőleg jellemző tárgyat is, kellő vigyázatosság gal becsomagolva, alólirottnak meghatározás végett elküldeni. Végre nem mulasztjuk cl megemlitni itt, hogy a raj zok egy része Altuui, más része pedig Taschenborg után van adva. S e l m c c z e n , 1878, fobr. 1.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(10) Az első és második rész tartalma.. ELSŐ RÉSZ. A rorarolról és azolniai az erftaziasástoz való yiszonyaíról általábanI. A rovarok helyzete az állatországban és erdőgazdasági j e . leutőségük, a többi állafcosztályokkal össze hasonlítva. ...................................................... 1 II. A rovarok osztályának bővebb jellemzése és az erdőgazdasághoz való viszonyaik általálános ismertetése............................................ 6 1. A kifejlett rovar alakja és szervei . . . , 6 2. Kifejlődés és átalakulás, nemzés, nemzedék . 15 3. Földirati elterjedés: éghajlat, időjárás és talaj 19 4. Táplálkozás és jelentőség........................... 22 5. A rovarok ellenségei az állatországból, külö nös tekintettel a kártékony erdei rovarokra . 25 6. A rovarok b e te g s é g e i............................... 26 7. A növény- és állatélot közt az erdőbon fenn álló sulyegyeu, annak mogzavartatása és helyre á l l í t á s a .......................................... 29 8. A kártékony rovarok ellen alkalmazott leg általánosabb rendszabályok ésintézkedések . 39 9. Irodalom ......................................................... 47 10. A rovarok osztályozásáról és elnevezéseiről e munkában . . . . ................................... 49. MÁSODIK RÉSZ. Az eríöíazlasiíra nézve ieleitó sti rovarai leírása, B e v e z e té s ............................................................ I. R end: Coleoptera, bogarak vagy fedeles szárnyuak. 51 52. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(11) - V i li.. Rend: Lepidoptera, lepkék vagy pikkelyes s z á r n y u a k ............... .......................................... III. Rend: Hymenoptera, kártyás szárnyuak . . IV. Rend: Diptera, két s z á rn y u a k ............................ V. Rend: Neuroptera,reczésszárnyuak . . . . VI. R end: Orthoptcra, egyenes szárnyuak . . . VII. Rend: Rkynchota, csöresek, vagy hemiptera, félfedelüek............................................................ 173 272 307 317 321 329. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(12) A második részken felvett rovarok rend szeres felsorolása. Lap*).. I. R e n d : C o l e o p t e r a , b o g a r a k v a g y f e d e l e s s z á r n y n a k ........................ 52 A. P e n t a i n c r a . 58 a. Család: C icindolidae............................. b. — Carabídae (Carabus, Calosoma). . . . 59 c. — Stapbylinidae ........................................... 62 d. — S ilp b id a e ........................................ 63 e. — Lamellicornia (Melolontha vulgáris, Fab. M. hippocastani Fab., M. peecoralisGerm. otc) 64 f. — B u p r e s tid a e .................................. 74 g. — E lateridae...................................................... 77 b. — Malacodermata (T elephorus).... 78 i. — Cleridae (Clerus formicarius)...... 79 k. — Lymexilonidae (Lymexilon navale L. Hyleeoetus dorcnestoides L . ) ......................... 80 l. — Anobiidae (Anobium tesselatum Fab. és A. nigrinum E r . ) ............................................. 81 B. H e t e r ó m é r a m. Család: Meloides (Meloe, L ytta vesicatoriu) 82 C. C r y p t o p e n t a m e r a . n. Család: C u r c u lio n id a e ........................ 85 aa. Rhyncbitidae (Rhynchites, Apoderes,Attelabus) 87 bb. Brackyderini (Strophosomus, Cneorbinus, Bra88 cbideres, Metallites, F o ly d ro su s).......... cc. Otiorbyncbini (Pbyllobius, Otiorhyuchus niger. F a b . ) ............................................. ... 92 *) A lapszám a családra, és alcsaládra nem a nemekre és fajokra vonatkozik. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(13) VIII d«l. Hylobiini (Hylobius abietia L. H. pinastri Gyll. Pissodes notatus Fab. s mások) . . . 95 ee. Balanini (Balaninus, Orchestes).................... 106 ff. Cryptorbynobini (Cryptorhynchus lapathi) 108 o. Család: Seolytides (Lao). vagyis s/.úfélók . 109 aa. Hylesinini (Hylastes palliatus Gyll., H. atcr Payk. etc., Blastopliagus piniperda L., B. minor Hrtg., Dondrootouus micans, Cai-pboborus minimus, Hylesimus iraxíni Fab. és H. crcnatus Fab. Polygrapbus pubescens E r . ) ................... 114 bb. Scolytini (Scolytus destructor Geoö'r. Se. R atzeburgii Jan s., Se. m ultistriatus Geoífr. Se.. intricatus Rtzb. Se. carpini E r . ) .................... 129 cc. Tomicini vagy bostrichini Forr. (Orypturgus pusillus Gyll. Tomicus typograpbus L. T. stenograpkus Dft., T. laricís Fab., T. acuminatus Gyll. T. curvideus Germ., Pityopbtorus chalcograpbus L., P. bidens Fab. P. micrographus Gyll. Dryocoetus autograpbus Fab. I). villosus Fab. Dr. bicolor Fab. Xylcborus monograpbus Fab. X. dryographus Er. Ani sandrus dispar Fab. Xylotercs lineatus 01. X. domesticus L . ) ............................................ 132 dd. Platypini (Platypus cyliudrus Eab). . . 158 p. Család : Cerambycides (Cerambyx. horos L., Rbopalopus insumbricus Germ., Tetropium luridum L. Saperda corcbarias L., S. populnea L. . . . 158 q. Család: Crybsomelides (Lina populi L., tremulae Fabr. Phratora vitellinae L., Adimouia Capreae L. Agelastica Alni L. Haltica erucae 01.) D.. Cryptotetramera.. a.. Család: Coceinellides..................................... 172 R end: L e p id o p te ra , le p k é k v a g y p ik k e ly e s sz árn y u a k . A. M a c r o l e p i d o p t e r a . a. Család: Rbopaloccra, nappali lepék (Pieris erataegi L . ) ...................................................... 185 b. — Sesiaria. (Trocbilia apiformis L. etc.) . . 187 c. — Spbingina (Spbinx pinastri L.) . . . . 190 II.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(14) — IX Lap.. <1. Család : Cossina (Cossus ligniperda Fabr., Zeuzera Aesculi L . ) ........................................................... 193 e. — Bombicoydea (Gastropacha pini, L., G. neus196 tria L ., G. lanestris L . ) ................................... f. — : Notodontina (Cnethocampa processionea L. ctc) 205 g. — Liparidina (Dasychira pndibunda L., D. salicis L., D. detrita L., Ocneria dispar L., O. monacha L., Porthesia cbrysorrkoea L., P . auriflua. W. V . ) ................................................................ 210 h. — líoctuina (Acronycta aceris L. Trachea piuiperda Esp, Agrotis vestigalis Hfu.) . . . 229 i. — Gcometrina (Hibernía defoliaria L. etc. Fidonia piniaria L., Cheimatobia brumata L.) 238 B. M i c r o l e p i d o p t e r a . k. — Tortriciua (Teras ferrugana W . V. Tortrix piceana L., T. histrionana Frl., T. viridana L., lletinia duplana H., R. turionana H., R. resinella L., R. buoliana V.. Grapbolitha comitana V., G. uigricana HS., G. pactolana Z1I., G. duplaua Ztt. e t c . ) ................................ 246 1. — Pyralidina (Dioryctria abietella V. Myelois tumidella Z l l . ) ............................................ 264 m. — Tineina (Coleopbora laricella H. etc. Argyresthia pigmeella H., Tiscberia complánéi la H.) 267 III. R e n d : H y m e n o p t e r a , k á r t y á s s z á r n y u a k . A. M o n o t r o c h a .............................................. 277 a. Család : Anthopliila (Méhfélék)...................., 278 b. — Vespidae (Darázsfélék) (Yespa crabro L. etc) 278 c. — Formicaríae (Hangyafélék) (Formica ligni perda Latr. e tc .) ............................................ 281 B E a t o m o p h a g a ....................................... 284 d. — Ichneum onidae....................................... 285 e. — Cynipidae (Cynips calycis Brgsdf. etc.) . 288 C. P h y t o p b a g a ......................................... 292 f. — Tentki-edinidae (Lopbirus pini L., Neraatus Abietum Hrtg. Lyda stellata Christ, L. campestris L. e t c . ) ............................................ 293 g. — Uroceridae (Sirex Gygas L., S. juvcncus L.) 302 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(15) — X —. > <1. IV. R e n d : D i p t e r a , k é t s z á r n y ú a k . A. D i p t e r a g e n u i n a .............................................. 309 a. Család: Tipulariae (Cecidomyia salicis Schrk. C. saliciperda Duf., C. fagi Hrtg.) . . . . 309 b. — Asilina ............................................................ 312 c. — Syrphidae . . . . . . . . . . . . 313 d. — O e s t r i d a e .......................................... 314 e. — M u s c id a e .......................................... 315 B. D i p t e r a p u p i p a r a ....................................... 316 C. A p h a n i p t e r a ................................................. 317 V. R e n d . N e u r o p t e r a , r e c z é s s z á r n y u a k . a. Család : Megaloptera (Myrmeleon, Crysopa) . 318 b. — Sialidae ( R a p b i d i a ) ................................... 320 c. — Panorpidae..................................., . . . 321 1. R e n d : O r t k o p t e r a , e g y e n e s s z á r n y u a k . O r t h o p t é r a v e r a .............................................. 322 a. Család: Forficulina, fülbemászóiéi ék . . . 322 b. — Blatt ina, e s ó tá n f é lé k ..................... 222 c. — Acridina, s á s k a f é l é k ...................... 322 d. — Locustina, szőcskefélék 323 e. — tíryllina, tücsökfélék (Gryllotalpa vulgáris L t r . ) ..................................................................... 323 B. P s e u d o n e u r o p t e r a .............................., 327 f. Család: Odonata, szitakötöfélék . . . . 1 327 VII. R e n d : R b y n c b o t a , c s ő r e s e k ; — b e rn i pte r a , fé lfe d e lü e k . A. H e t e r o p t e r a , p o l o s k a f é l é k . . . . 330 B. C i c a d in a, k a b ó c z a f é l é k .............................. 331 C. P b y t o p b t b i r i a , n ö v é n y t e t v e k . . . 332 a. Család; Apbidina (Lacbnus piceae F., Cbermes abietis L. e t c . ) ........................................ 332 b. — Coccina (Lecanium racemosum Rtzb. L. cambii Réum.) D. Zoopbtbiria, á l l a t t e t v e k ...............................................338. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(16) Iz antorot rirtiltett im b et jelentése M isem rendien. Bgsdf. = v. Burgsdorff Chr. = Ohrist DC. = De Candolle De G. = de Geer Dft. — Duftsckmied Duf. = Dufour Eichh. = Eicbhoff. Er. = Erichson Esp. = Esper Eab. = Fabricius. Ferr. = Ferrari (gróf) Fr. — Fries. Frl. = Frölicb Geoffr. = Geoftroy SaintHilaire Germ. = Grm. = Germar. Gn. = Giíénée Gyll. = Gyllenbal H. = Hb. = Htibner. Hfn. = Hufnagel Hrbst = Herbst. Hrtg. = Hartig. HS. = Heri'icb-Schitffcr. Hw. — Hawortb. 111. = Iliig. Jans = Janson. Jur. = Jurine.. KI. — Klug. Kug. = Kugelann L. = Liuné Lac. = Lacordair. Laicb. = v. Laicharting. Lám. '= de Lamarck. Latr. = Ltr. = Latreille Mars. == Marsham. Muls. ~ Mulsant Nyl. = Nylander 0 . = Ocbsenheimer. 01. = Oliv. = Olivier. Payk. = v. Paykull. Béaum. = de Réaumur Redt. = Redtenbacher Rtzb. = Ratzeburg. Scbrk. == Schrank. Schum. = Scbummel. Stph. = Stephens. Sulz. = Sulzer Tr. = Treitschke Y. = W . Y. = Syst. Verzeichniss dér Scbmetterlinge dér W iener Gegend. 1776. ZU. = Zeller. Ztt.-Zetterstedt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..


(18) ELSŐ R ÉSZ. A rovarokról és azoknak az erdőgazdasághoz való viszonyairól általában. I. A rovarok helyzete az álatországban és erdőgazdasági jelentőségük, a többi állatosztályokkal összehasonlítva. Az állatország Iáét állatkörre oszlik, u. m. I. II. III. IV. V. VT. VII.. G e r i n e z c s e k (Vertebrata). I z l á b u a k (Arfhropoda). F é r g e k (Termes). P u h á n y o k (Mollusca). T ü s k e b ö r ü e k (Echinodermata). Ü r b e l ü e k (Coelenterata). E l s ő k é k (Protozoa).. Az öt utolsó állatkörben az erdőnek ellenségeit hiában keresnék, mert az ide tartozó állatok többnyire vízben, vagy más állatok testében élnek; de a szárazon élők közt sincs egy is, mely káros volta miatt erdészeti tekintetből emlí tést érdemelne. A gerinczesek köre ellenben sok oly álla tot táplál, melyek az erdőben többé kevésbbé ártalmasok. A g e r i n c z e s e k ö t o s z t á l y r a o s z l a n a k , u. m. az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak osztályára, melyek főbb jellegei sokkal ismeretesebbek, hogysem azok nak felemlitése e helyen szükséges volna. Az erdőben élő hüllők és kétéltűek némi jelentőséggel bírnak ránk nézve az által, hogy nagyobbára rovarokkal táplálkoznak, de köztük az erdőre nézve kártékony egy sincs; annál kevésbbé a halak, mint vízi állatok közt. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(19) — 2 — Az emlősök és madarak közt — egészen eltekintve a vadászattól — találunk az erdőre nézve mind káros, mind hasznos állatokat. A szarvasok és özbakok agancsaik mezé nek lekoptatása alkalmával néha az erdő legritkább, leg szebb fiatal törzseit rongálják meg; lerágják vagy letipor ják a csemetéket; — a vaddisznó kárt tesz az erdei mag vakban és kitúrja a fiatal csemetéket, de másrészt sok k ár tékony kukaczot, pajodot s t. ef. felszed; — a nyúl elrágja a csemetéket; az evet, pelo és egerek sok magot elhorda nak, télen át fiatal fanövényekről a kérget lebántják s a poezok-félők ezen kivül a gyökerek rongálása által is ár talmasok ; basonlókép ártanak a magvak elbordása által a galambok, pintyek s más madarak, melyek sereges megje lenésük alkalmával nem csak a magtermés jelentékeny ré szét emésztik fel, sőt az elvetett mag felszedése által is meg hiúsítják néha az erdész szorgalmát. Mindez azonban csak csekélység azon erdőrongálások hoz képest, melyeket az említetteknél nagyságra nézve sok kal jelentéktelenebb lények, az i z l á b u a k közé tartozó r o v a r o k elkövetnek. Az emlősök és madarak szaporodási képessége alig hasonlítható a rovarokéhoz, melyeknek egyet len nősténye százaknak sőt ezreknek ad életet, mely utób biak nőstényei egv, két, sőt néha egy évnél rövidebb idő közökben újra hasonló mennyiségű ivadékot nemzenek. De nem is élhetnek az emlősök s madarak már nagyságuknál fogva is oly rejtetten, mint a rovarok; m iért előbbiek el szaporodásának az ember rendesen közvetlen üldözés, hábor gatás, lelövés vagy elfogás által is gátot vethet. De már a ragadozó emlősök és madarak is elegendők a nagymérvű és tartós elszaporodás megakadályoztatására. Sokkal veszedelmesebbek e tekintetben a rovarok, me lyeknek ennélfogva az erdész kiváló figyelmét kell maguk ra vonniok. Hogy a rovarok helyzetéről az állatországban tisztább fogalmat szerezzünk, meg kell ismerkednünk azon egész ál latkörrel, melynek azok egyik osztályát képezik. Ez az i zl á b ú a k köre, melyeknél a test zöme gyűrükhez hasonlítható s z e l v é n y e k b ő l áll, melyek többnyire egyes s z e l v é n y c s o p o r t o k k á egygyesülnek. E csoportok egymástól kül © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(20) — 3 sőleg gyakran élesen d vannak különülve. Többnyire három ily szelvénycsoportot különböztetünk meg, u. m. a f e j e t , a t o r t és a p ó t r o b o t (pl. a rovaroknál) ; de néha a fej a torral egy szelvénycsoporttá, az úgynevezett f e j t o r r á van egyesülve (pl. a pókoknál); máskor csak a fej van elkülönítve, a többi szelvények ellenben nincsenek külön csoportokba egyesülve (pl. a százlábúaknál). A fej szelvényei egymással szilárdan, s többnyire .fel ismerheti énül vannak összenőve, valamint a tor szelvényei is, gyakran az elsőnek kivételével; ellenben a potrok gyű rűi egymástól mindig jól megkülönböztethetők és többnyire mozgékonyán vannak egyesülve egymással, épúgy mint a fej a torral s ez a potrobbal. A test egyes szelvényei ízelt függelékeket viselnek, melyek a fejen tapogató, megragadó és rágó vagy szívó szervekké, — a toron lábakká vannak átalakulva, melyeken kívül néha (a rovaroknál) szárnyak is fordulnak elő. A potroh néha nem bír lábakkal (pl. a kifejlett rovaroknál); máskor bír ilyenekkel, (pl. a rákoknál), melyek vagy helyváltoztatásra, vagy kopoltvuk elhelyezésére, vagy a pe ték tartására szolgálnak. Néha a fejre következő gyűrűk mindenikc bir helyváltoztatásra szolgáló ízelt lábakkal (pl. a százlábúaknál). A törzset és a végtagokat bori ló k ü l t a k a r ó áll a külső szilárdabb u. n. e b i t in rétegből, és az ez alatt lévő belső sejtrétegből, a c h i t i n o g é n b ő l. A chitinrétcg néha kemény, szarunomű, pl. a legtöbb bogárnál; néha lágyabb, börnemű, pl. a pókoknál; néha mész-sók által merev, pánczélszcrü lesz, pl. a rákoknál; mindazonáltal ott, a hol az egyes szclvénycsoportok, vagy gyakran az egyes szelvé nyek, és a függelékek egyes mozgékony részei egymással ízületet képeznek, ott a chitin lágyságát megtartja. Ezen kültakaró nem csak az egyes belszerveket védelmezi, hanem egyszersmind az izmok odaorösitésére is szolgál s igy a gerinczesek belvázát is helyettesíti, a m iért k ü l v á z n a k ne veztetik. Rajta szőrök, serték, tüskék és horgok is gyakrau jönnek elő. Az izlábuak állatköre négy osztályt foglal magába, u. m 1. a r o v a r o k (Insecta) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(21) — 4 — 2. a s z á z l á b ú a k (Myriapoda) 3. a p a n k á n y o k (Aracknoidea) 4. a b é j a n c z o k (Ci-ustacea) osztályát, melyek röviden következőkép jellegeztotnck : 1. A r o v a r o k teste fej-, tor- és potrohra van osztva. A fejen vannak a szemek, egy pár ízelt csáp, mint tapo gató szerv és a száj. mely ba rágó, akkor az alsó és felső ajak közt elhelyezett egy pár rágonyból és egy pár, ízelt falámokkal bíró állkapezából áll, melyek a szívóknál kü lönbözőkép vannak átalakulva. A tor alsó részén vau bárom pár ízelt láb, felső részén többnyire két pár szárny. Lég csövekkel légzenek, melyek oldalvást páros*) nyílásokkal a ktlllégre nyílnak. Átalakulás némelyeknél tökélotes, má soknál tökéletlen.**) 2. A s z á z l á b ú a k határozottan felismerhető fejjel és egyenértékű, egyes csoportokba nem egyesült szel v éljek bői álló törzszsel bírnak. A fejen vannak a szemek, 1 pár csáp és rágó szervek; a törzs minden szelvénye egy vagy két pár ízelt végtagot visel. A légzés légcsövek által történik. Az állat valódi átalakuláson nem megy keresztül, de nö vekvése alatt többször vedlik és egészen uj szelvénye ket kap. 3. A p a n k á n y o k n á l a fej a potrokbal az u. n. fejtorrá van egyesülve, melyen 2—8 üókszem, a szájrészek és a lábak vannak elhelyezve. A fejtor legelső ízelt füg gelékpárja r á g o n y c s á p n a k neveztetik. Ez a pókoknál rövid és sarlóidomú tövisét visel, mely mérges nedvet ve zető csatornával bir; a skorpiónál ellenben bosszú és olló ban végződik. A második filggelélcpúr megfelel a rovarok u. n. á 11 k a p c z á i n a k, melyek izületos falámai gyakran láb alakulag fejlődnek ki, néha ellenben sarló alakú tövi sét vagy ollót viselnek. Ezekre következik 4 pár helyvál *) Párosnak mondunk valamely szervet vagy függeléket s t. cf. ak kor, lia mindkét oldalon a test tengelyének akármely (pl. kezdő) pontjától egyenlő távolságban van elhelyezve, pl. a légy két szárnya; páratlan ellen ben, ha a tengely felett vagy alatt egyes számban van meg, pl. a poloska szívókája vagy csőre. **) Az átalakulás fogalma, valamint a rovar szerveinek bővebb le írása a II. fejezet 1. és 2. pontjába van foglalva. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(22) — 5 —. toztatásra szolgáló láb. A potroli különböző alkotásu, do lábszerű függelékekkel soha sem bir. A légzés légcsövekkel vagy u. n. tüdözacskókkal történik. Tulajdonképőni átala kuláson nem mennek keresztül. 4. A h é j a n c z o k osztálya a kifejlettségnek nagyo különböző fokán lévő, s alakra nézve igen eltérő izlábuakat foglal magába, melyek közös jellegeit a következőkbe fog laljuk össze: a fej a torral többnyire fejtorrá olvad össze, melynek elörészén mindig 2 pár csáp és a test minden szel vényén páros függelékek foglalnak helyet, melyek külön böző alakkal és élettani czéllal birnak, a száj mellettiek pl. a rágásra s az eledel megforgatására, a következők helyváltoztatásra s ef. szolgálnak. A bőrváz mész-sók lerako dása által merev, pánczélszcrft. Kevés kivétellel kopoltyukkal légzenck, melyek lemezek, rojtok vagy holyagocskák alakjában gyakran a lábakhoz vannak erősítve; legtöbbnyire vízben, kevesen nedves helyeken tartózkodnak. Némelyek átalakuláson mennek keresztül; mások ellenben petéből való kikelésükkor már hasonlítnak szülőikhez. Sokszor vedlenek. Ezen tejezet elején mérlegeltük az egyes állatkörök befolyását az erdőre s utaltunk arra, hogy ennek a legtöbb és legjelentékenyebb ellenségeit az izlábuakhoz tartozó ro varok közt találjuk fel. A vízben és nedves helyeken, vagy más állatokon élödö héjanezok az erdőgazdaságra nézve egészen közömbösök. A paukányok és százlábúak fökép a rovarok ragadozásából élvén, különösen előbbiek sokféle rovar elszaporodásának mcggátlásában kisobb-nagyobb befolyással birnak ugyan; de ezen hatás az erdőre nézt legkárosabb és gyorsan elsza porodó rovarfajokat illetőleg alig vehető tekintetbe. A mint m ár fennebb érintve volt, a többi állatkörökböl csak a gerinczcsok, s ezek közt különösen az emlősök és madarak jöhetnek tekintetbe erdészeti jelentőségüknél fogva ; de míg az erdeinkben élő gcrinczcs fajok száma nem haladja meg a 170-ot, addig az ugyanott élő rovarfajoké legalább is 5000-ro *) tehető. Még szcmbcötlöbb lesz a rova *) Brehra und Rossmiisslcr: Die 1'liiore des Waldcs. Leipzig u. Heidelberg. 18G7. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(23) -. 6 -. rok befolyásának túlsúlya, ha meggondoljuk, hogy az egyedek száma által nem csak kipótolják, hanem sokszorosan felülmúlják azon különbséget, a mennyivel nagyságra nézve a gcrinczcsek mögött hátra maradnak. A i-ovarok jelentőségének ismertetése a következő fe jezet 4-ik cziménok lévén fenntartva, itt csak azt említjük meg még o tárgyról, hogy erdei fáinkan R a t z c b u r g után mintegy 1000 faj él, melyek közt némelyek már terjedel mes állabokat pusztítottak el sok vidéken és hogy ezek olszaporodásának korlátozására több ezer ragadozó és élődi rovarfaj működik közre. —. II. A rovarok osztályának bővebb jellemzése és az erdő gazdasághoz való viszonyaik általános ismertetése.. I.. A kifejlett rovar alakja és szervei.. A kifejlett rovarok teste három részre oszlik, u. in' f e j- (caput), t o r - (thorax) és p o t r o h r a (abdomen) : A f e j o n a szemek, egy pár több ízből összetett c s á p és a s z á j részei foglalnak helyet. A fejnek a szemek közti része h o m lo k n a k , az ez alatt lévő rész f e j p a i z s n a k , az oldalrészek p o f á k n a k ; elől a homloktól, két oldalt pedig a pofáktól határolt rész végre f e j t e t ő n e k vagy b ú b n a k neveztetik. A csápok (antennae) mozgékonyán vannak a fejre illesztve és tapogatásra szolgálnak. Külön féle alakúknál fogva gyakran a családok és nemek, de né ha az ivarok meghatározására szolgálnak. Ha a csápnak kitüntetett t ő í z é v e l (Grundgliod) a többi rész szöget ké pez, akkor t é r d é l t n e k vagy t ö r ö t t n e k (geknict od. gebrochen) m ondjuk; midőn a hosszú töíz n y é l, a többi rész o s t o r nevet kap. H a a csáp vastagsága tövétől he gyéig egyenlő, akkor az f o n a l a l a k u ; ha hegye felé egyenletesen vékonyodik, s e r t c a l a k u ; ha hegyefelé meg vastagodik, b u n k ó s ; ha a bunkó gömb alakú ezt g o m b n a k nevezzük. Ha a csáp egyes ízei gömbölyűek, akkor a g y ö n g y s o r a l a k ú ; — ha egyik végükön az egyik ol dalon fürészfogba szélesednek ki, akkor a f ű r é s z e s ; — © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(24) —. 1. —. ízek fogalaku nyúl vány nyal bírnak, a f o g aa z o t t ; *■ib'*— Ua e fogak hosszak,t, a f é s ű s ; [ \ 3 — ha kőt sor ily fo<; van, a k é t s o r o s a n f é s ű s ,; — ka a végső ízek közül nehányan egymáshoz la puló lemezekké terülnek el, akkor a l e m e z e s csáp származik. A szájrészek nagyon eltérő al kotásnak, de egy közös szabásra (typus) mindig visszaviketők. Legvilá gosabb c szabás az úgynevezett r á g ó s z á j n á l , mely az oldalt látszó fametszet által feltüntetett kővetkező részekből áll (1. á b ra ): Legfelül egy kis páratlan, keresztben elnyúló le mezke (az ábrán a fejnek lemetszett részével együtt, -|- jegy felett) képe zi a f e l s ő a j k o t ) (labrum), erre következik egy pár, egymással szem. ben álló kemény r á g o n y (m án. d i b u l a e , r), melyek a használat (csípés, rágás) alkalmával harapófogó, rágó-szája. szerüleg egymáshoz közelednek s me nagyítva. gint távoznak. Ezek alatt foglalnak helyet két oldalon az á l l k a p c z á k (inaxillao, ált), melyek lágyabb állomány úak és több részből vannak összotéve, u. m. egy rövid (az 1. ábrán nem látható) alaptagból, a s a r k b ó l (cardo, 2-ik •2. ábra ábra s) ; evei ízül a t ö r z s (stipes, 2. ábrá t), melylyel a b e lső (b) és k ü ls ő ( k ) á l lk a p c z a l e m e z (lamen) van összenőve, de az utób bi néha (mint a 2. ábrán is) kéttagú, mozgé kony falámot alkot; a t ö r z s z s e l ízület ál tal függnek össze végre a száj mindkét olda lán a 4 ízből álló á l l k a p c z a f a l á m o k (palpi maxillares, 1. ábra *, 2. ábra f). A szájat alulról az a ls ó a j a k (labium, 1-ső A Calosoi aS y ábra a)zárja be, mely két részből áll, az alsó caphanta bal szaruncmű a l a p i r é s z b ő l és a felső inkább állkapcsa líahártyaszerű vagy húsos n y e l v b ő l (lingula), tzeburg után. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(25) melynek belső felén még igen gyakran egy pár m e l l é k n y e l v c c s k e (paraglossae) foglal helyet. Az alsó ajak alapi részéhez csatlakozik egy pár több ízből álló falám, az a j a k f a l á m o k (palpi labiales, 1. ábra a f). Yégro azon szarunemű lemezt, mely az alsó ajkat a torokkal összeköti, á l l n a k (mentum) nevezik. Hogy miként vannak ezen szájrészek a nyaló és szívó szájnál alakulva, azt az illető rendeknél fogjuk látni. Hegjegyzendő, hogy az álezáknak gyakran egészon más szabású szájuk van, mint a belőlük kifejlődő ivarzó rovaroknak; a hernyóknak pl. rágó, mig a lepkéknek szívó szájuk van. A t o r (thorax) mindig 3 szelvényből van összetéve 3. ábra.. A Carabas iutricatus ' alólról, í-.szeres nagyításban, a fej; b, c, d, a tor szelvényei; e potroli, *) Csípő, **) tompor, f ezomb, g lábszár, h lábfő.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(26) (pro-, meso- et metathorax), melyek vagy teljesen összenőve egy darabot képeznek (mint a lcpék-, méhek- és legyeknél), vagy pedig az első szelvény az összenőtt második és harma dikból alkotott darabtól elkülönülve és aval mozgékonyán van összekötve (mint a bogarak és poloskáknál). A tor szelvényeit, a mennyiben csak azok külvázát értjük tó rg y ű r ü k n e k is nevezzük. E gyűrűk háti vagy felső (notum), mclli vagy alsó (sternum) és ezeket egyesítő oldali részből (pleura) állnak. A tor mindenik szelvényének alsó részével egy pár lá b függ össze. Minden Iában megkülönböztetjük 1. a c s i p ő t (coxa, 3-ik ábra*), mint első rövid ízt, mely az öt tartó gyű rűnek megfelelő í z v á p á j á b a van beillesztve; 2. a e z o ra b o t (femur, f), mely nagyobb mozgékonyságot nyer az ál tal, hogy egy vagy két rövid ízecske, melyet t o m p o r n a k (trockantcr, **) nevezünk, köti össze a csípővel; 3. a l á b s z á r t (tibia, g), m e ly v é g é n g y a k r a n 1 v a g y 2 t ü s k é t v i s e l . 4, a l á b f ő t (tarsus, b), melyet röviden l á b n a k is szoktak nevezni, mely több, de legfeljebb 5 íz ből van összetéve, melyek közül a végső (végiz) többnyire két karmot visel. A rovaroknak ezen 3 pár lába nincsen egészen egyen lően alkotva, sőt az első vagy az utolsó pár gyakran jelen tékeny eltérést m utat; az elsők pl. ragadozó, a végsők ugró vagy úszó lábakká módosulhatnak. A tor második és harmadik szelvényének felső részére rendesen cgy-egy pár szárny van illesztve. Az első pár sok rovarnál kemény, c h i t i n állományú fedelet képez és a hát só kártyás szárnyak befedésére szolgál (bogarak); máskor börnemű, vagy végre mint a hátsó pár, hártyás. A rovarok egy jelentékeny csoportjánál (legyek, szúnyogok) hiányzanak a hátsó szárnyak s csak durványaik vannak meg, némelyek pedig épen szárnyatlanok. A repülést cszközlö hártyás szár nyakat e r e k hálózzák be, melyek azoknak vázát alkotják. Ezek nemcsak szilárdságot adnak a szárnyaknak, de egy szersmind véredények, idegek és légcsövek felvételére szol gálnak. Az erek száma és elhelyezése, valamint az általuk bezárt terek az osztályozásnál fontos szerepet visznek. A lé pőknél a kártyás szárny igen önöm, porszemnyi színes pikkelyccskékkel van födve. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(27) — 10 — A szárnyak az álcáknál mindig hiányzanak s vagy las sanként nőnek meg, (mint a tücskök és sáskáknál stb.), vagy a rovarnak nyugvó báb állapotában fejlődnek ki s rögtön használatba lépnek az ezen állapotból való kibonta kozás után (pl. a lépőknél, bogaraknál, inékeknél stb.). A p o t r o b egymástól megkülönböztethető és mozgé konyán egyesített 3—9 szelvényből áll, melyeken a kifejlett rovarnál lábak soha sem fordulnak elő. E szelvények kü l sőleg tekintve g y ű r ű k n e k tűnnek fel, melyek háti és hasi f é l g y ű r ü b ő l vannak összetéve. A megfelelő gyűrűfelek egymástól gyakran el vannak tóivá, úgy hogy két háti gyűrűiéi közé egy hasi j ő ; ezenkívül a potrob végén egyik gyűrű a másikat el is fedheti, a mely két körülmény foly tán gyakran megtörténik, hogy a háti félgyűrűk száma a hasiakéval nem egyezik meg. A potrob a torral vagy egész vastagságában van összenőve (pl. a bogaraknál), vagy egy nyakhoz hasonló vékony nyél által, mely oly rövid, hogy a potroh a tort érinti (ülő potroh); máskor hosszabb, és a potroh rögtön, vagy lassanként vékonyodik el ily n y é l b e (lásd. az Amophila sabulosát). A potroh végén néha külön féle alakú függelékek vannak, még pedig párjával (pl. a fülbemászónál) vagy egyedül (pl. a fadarázs tojócsöve, lásd a Sir ex juvencust). A potroh gyűrűinek száma az álczáknál rendesen nagyobb s ezeknél gyakran l á b c s o n k o k k a l vagy á l l á b a k k a l is birnak. A rovaroknak minden részeit bőrnomü vagy szilárd k ü l v á z (lásd a 3. lapon) borítja, mely a belszerveket védi és az izmok is ahoz vannak megerősítve. A rovarok b e l s z e r v e z e t ő r ő l a legszükségesebbeket a következőkbe foglaljuk. Igen kifejlett i z o m z a t ú k n a k gyors és erélyes összehúzódási képessége, valamint azon összetett emeltyűk nek szabatos alkotása, melyek a mozgásnak szenvedőleges eszközeiként szerepelnek, a rovarokat igen ügyes és erőtel jes mozgásra képesíti. Ezen erő az által is fokozódik, hogy az izmoknak a külváz aránylag sokkal nagyobb felületet nyújt az odaerősitésre, mint a bel váz a gerinczescknél. Mind ezek összevéve eredményezik azon roppant erőnyilváuulást, melyről az e téren tett számos észlelet tanúskodik. így pl, © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(28) — 11 — egy gyengének látszó á s ó d a r á z s egy nagy hernyót, egy hangya egy nála tizszerte nehezebb bogarat szájában tartva clhurczolni képes; egy bolha ugrása teste hosszának 200szorosát meghaladja; ép oly bámolatos a lcitartó repülés, melyhez aránylag apró szárnyú rovaroknál a szárnyak hi hetetlen gyors lebegtetósc, viharos rezgése szükséges. Az i d e g r e n d s z e r központi része összeolvadt d u c z p á r o k b ó l áll, melyek egymással a test hosszában lefu tó páros ídegfonalak által vannak összekötve (4-ik ábra). A fejben a száj felett van a g a r a t f e l e t t i d ú c z p á r, mely a szemekbe és csá pokba küldi az idegszálakat; a g a r a t a l a t t i pedig a szájrészeket látja el idegekkel. A kifejlett rovarnál a három torszel vénynek megfelelő dúezok a lábak és szárnyak iz maiba, — a potroh utolsó dúczai pedig az ivarszervekbe Egy bogár idegrendszerének , i . i , elő tüntetése, és a bólesatorna hátsó részei be küldik idegszálaikat, 5. ábra.. I. Az öszszetett szem vázlatos átmetszete : a reezés szaruhártya; b pálezikák ; c látideg; d ennek dúczszerti megvastagodása. II. Két szemelem hosszában át metszve. b idegpáleza, a szaruliártya.. Ámbár a rovarok életében észlelt tényekből biztosan lehet következtetni, hogy azoknál az embernek mind az öt érzéke megvan, mindazonáltal ezok mindonikét boneztani© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(29) — 12 — 6. ábra. lag kimutatni még nem sike rült. A kifejlett rovarok fején egy pár ö s s z e t e t t vagy r ecz éz ot t s z e m , s ozckon kivttl a homlok táján gyakran 1—3 u. n. f ió k s z e m is van. Az összetett szem több ezer apró, hogy úgy szóljunk, s z e m e lo m b ő l áll. Egy ily szem-elem áll egy idegpálczikából (5-ik ábra 11. b), ezt beburkoló föstenyhártyából és a fénytörö közeg vagy szaruliártyából (a). ;A számos egy más mellé zárkózó szem-elemek szaruhártyái egy közös, dom ború szaruhártyává olvadnak össze, melyet ha felülről na gyító üvegen át szemlélünk a méhsejtekböl álló lépre (Bionenwabe) emlékeztető képet látunk. A fiókszemek csak egy vagy kevés ily szemelemböl állnak. — I l a l l á s s z e r v csak nehány rovarnál (az orthoptcrák közül) észleltetett, s ezeknél sem a fejen, hanem a mellen vagy térdeken, hol Egy rovar emésztő szervei. Elől dobhártya és hallási ideg ta a száj részei és a csápok; a fej láltatott. — A s z a g l á s i ér től eredő hengeres bársing b rá gó gyomorba vezet; erre a chyzék székéül a csápokat tart lus gyomor következik, melynek ják , melyek a szaganyagot végébe c Malpighi-edények nyíl nak; d bélcsatoma, e szaporo hordó lég átbocsátására felü dási szervek, f a végbél nyílása. letükön csak górcső által észre vehető nyílásokkal bírnak. A legtöbb rovar kitűnő szaglás sál bir. Épczt állíthatjuk élettani észleletck nyomán az Íz l é s r ő l is; a nélkül hogy ennek szervét bouczlnnilag ki mutatni mindeddig sikerült volna.— T a p i n t á s r a szolgál nak a csápok és íalámok, de az ajkaktól, lábaktól s más © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(30) — 13 testrészek lágy vagy mozgékony részeitől sem tagadhatjuk meg ez érzéket. A t á p 1á 1k o z á s áll az emésztés-, vérkerengés- és légzésből; de többé-kevésbbé összefüggésben van bizonyos anyagok kiválasztásával is, mely életműködések mindenikérc külön szerv szolgál. A tápszerek felvételét s gyakran bizonyos mértékben felaprózását a s z á j r é s z ele eszközük, melyek már leírat tak. A s z á j ü r e g b e egy e m é s z tő c s a t o r n a (6-ik ábra) nyílik, mely különböző tágulatokkal és görbületekkel az alfelnyilásig vezet. A szájüregre következik a t o r o k (pharynx), mely alatt előbbinek a nyelőcsőbe való átme netét értjük. Erre jő a n y e l ő c s ő vagy b á r s i n g , mely lyel a szívó rovaroknál holyagszerü, vékonyfalú tágulat, az u. n. s z í v ó g y o m o r van közlekedésbe ; máskor zscbalalcu, vastagfalu b e g y . A ragadozó ravaroknál a bár sing az e l ő g y o i u o r b a (proventriculus) nyílik, mely vastagfalu, izmos, és belfelületén chitin fogacskákkal van fegyverezve. Erre, vagy közvetlenül a nyelőcsőre következik a tulajdonképeni g y o m o r (ventriculus), az emésztőcsatorna leglényegesebb része, mely kívülről néha számos vakbélszerű függeléktől bozontos. A gyomorban pépszerűvé vált ele del egy része már itt felszívatik a gyomor falai által, s átadatik a vérforgásnak; más része a b é l b e (intestinum) megy, melyben a táplálkozásra alkalmas nedvek annak fa lai által felszivatnak, inig az emésztetlen részek a v é g b é l be jutnak melynek alakja az a l f é l n y í l á s o n kiürített ürüléken gyakrau szépen lenyomva van. A v é r , — mely a gyomor és a belek falai által fel szívott tápanyagokat magába felveszi s a szervek táplálá sára a test minden részeibe magával viszi, továbbá az ez utóbbiak által kiválasztott elhasznált anyagokat cserébe át véve, azokat a vérből való kiválasztás székhelyeihez szállít ja, hogy az állat testéből eltávolíttassanak, — a rovaroknál színtelen vagy halvány folyadék, mely a belszervek közti üregeket foglalja el, s az u. n. b á t e d é n y által bozatik mozgásba, mely a geriuezesek szivét helyettesíti (lásd a 7. ábrát). Ez egy cső, mely a fejtől az alfél felé a rovar háti részén végig megy s több kamrával bir,melyek egymással a © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(31) -. 14 —. 7. ábra.. A cserebogár hátedénye .erősen nagyítva. nagyítva, a az aorta, nieTy elől a mellbe megy át, b. az ütemes ki tágulást eszközlő izmok. A nyíl a a vér mozgása irányát jelzi.. fej felé nyíló és hát rafelé bezáródó szele pek által közleked nek. A hátedény foly tatását képezi a fe jig nyúló .útér (aorta), melyből a vér újra a testüregeibe jut. 01-. felé nyiló szelepekkel közlekednek a véröblökkel s egyszersmind háromszögletű izmokkal vannak el látva. Ezen szerkezetből világos, hogy a kamrákba oldalról vér tolúl be mihelyt kitágulnak, ellenben az előttük lévő kamrákba hajtatik az mikely összehúzódnak. Természetes tehát, hogy a kamrák ütemes kitágulása és összehúzódása által, sőt a rovar izmainak bármely mozgása által, mely a hátedény összenyomását eszközli, a vér a hátedőnybe tolul s abból folytonosan az ütérbe hajtatik, honnan a szün telen megújuló nyomás következtében a test minden részei be elhat. — A rovarok általában úgynevezett l é g c s ö v e k k e l (trachea) légzenek. Ezek a test minden részeibe benyomuló s végtelen finom ágakra oszló csövek, melyeknek belfclülctét górcső alatt látható egymást érő csavarmenetek födik. E légcsöágak nagyobb törzsekké egyesülnek s ez utóbbiak a test két oldalán lefutó légcsatornákba nyílnak, melyek a rovar testén jobb és balfelöl párosán (még pedig az első és harmadik torszelvényen és a következő potroliszelvényeken) elhelyezett, szaruncmü gyűrűvel párkányozott, zárható és nyitható l é g l i k a k k a l (stigma) közlekednek a küllevcgövel. Ezek gomblyukakhoz hasonlítuak s néha köuuyen fellelhetők, máskor rejtettek. A rovarok m i r i g y e i csőszerüek, melyek egyfelől va kon végződnek. Váladékaik különféle célokra szolgálnak. A szájba nyiló n y á l m i r i g y e k váladéka a tápszerek átala kítását, emésztését kezdi meg. Néha a szájrészek által oko zott sebbe foly s ott ingerlő sőt mérges hatású (pl. a szú nyogok, kolumbácsi legyek, mosquitók és poloskák szúrása). © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(32) — 15 — A nyálmirigyekkel közel rokonságban vannak a fo n ó m i r i g y e k , melyek csak álczálcnál jönek elő. Különösen a hernyóknál gyakoriak, melyeknél a test két oldalán futnak végig és az alsó ajakban egy kis csöalaltu nyúlványban egyesülnek. CA fonó mirigy igen ritkán nyílik az alfélén, mint az archestes és Myrmeleon álczájánál). A fonal-anyag kezdetben nyúlós folyadék, de a levegőn csakhamar megszi lárdul. Ezen fonalak különböző célokra szolgálnak. A M a lp ig h i-fé le e d é n y e k (6-ik ábra c) hasonlóan a mirigyekhez tartoznak. Ezek a rovarok emésztő csatornájá ba nyiló hosszú csövek, melyek váladéka némelyek szerint az emésztésre szolgál s az epét helyettesíti; mások szerint elhasznált anyagokat (hugyot) választ ki a vérből s igy élet tani tekintetben a gcrinczesek veséjének felel meg. Vannak még némely rovaroknál más mirigyek is, melyek váladéka az alfelnyiláson tiríttetik ki, mely maró tulajdonsága (han gyák) vagy rósz szaga (carabus) vagy eldurranása (durrantó bogár, Bombardirkitfer) által védcszközül szolgál. Néme lyeknél a test más részein is üríttetik ki hasonló védő nedv. Még vannak más sajátos anyagokat kiválasztó mirigyek is, pl. a viaszmirigyek a mélieknél, a büzmirigyek a poloskák nál sat. Megemlitést érdemel itt még a h á j , vágj" z s i r t ö m e g is (corpus adiposum), mely zsirfényű apró lemczkélc és go lyócskák halmaza, és a mellett hogy a belek közé benyomuló tracheákkal együtt azoknak célszerű helyzetükben való megerősitésére szolgál, a rovaroknak a bábból imágóvá való át alakulásánál nagyobb részint felhasznál tátik.. 2.. Kifejlődés és átalakulás, nemzés, nemzedék.. Kevés kivétellel minden rovar az anyarovar által ra kott petéből fejlődik ki. A pete folyékony belsejét körül vevő héj a légen többé kevesbbé megkeményedik, néha kőkeménynyé válik. A peték nem csak nagyságukra, alak jukra, színük és felületük minőségére általában, tüntetnek fel figyelemre méltó különbségeket; hanem elrendezésük, számuk, össze és más tárgyakhoz való ragasztásuk, megerösitésök és bevonataik által is igen nagy változatosságot mu tatnak. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(33) — 16 — A petének látszólag egyszerű alkotásu belsejében oly organikus fejlődés megy véghez bizonyos idő alatt, melynek eredménye már egy komplikált szervezetű lény, életigényei nek megfelelő táplálkozási, mozgási, érzéki s más szervekkel ellátva. Ez á l c z á n a k (larva) neveztetik, mely a petének melyből kikelt, megfelelő nagysággal bir és szülőitől többé-kevésbbé, sőt gyakran oly lényegesen különbözik, hogy ha kifejlődését nem ismernők, kénytelenek volnánk az álla toknak más osztályába sorozni azokat. A legyek és a mé hek álczái pl. tulajdonképi fejjel, szemekkel, és lábakkal nem bírnak és köznyelven n y ü v e k n c k vagy k u k a c z o k n a k neveztetnek; a lepék álczái a 10—16 lábbal, fejjel és rágószervekkel biró h e r n y ó k ; a cserebogár álczája az is meretes pajod vagy csirnaz sat. Ezen álczáknak teste 12 szolvénynyel bir melyeken felső és alsó felet különböztetünk meg. Ezen szelvényeken kívül rendesen fejük is van; de ez ritkán hasonlít a kifejlett rovaréhoz, minthogy rajta a szem és csápok vagy teljesen hiányzanak, vagy más alko tásnak. Épugy gyakran eltérő a szájrészek alkotasa is, kü lönösen a kifejlett állapotban szívószájuaknál. Még nagyobb a változatosság a lábak jelenléte és alakjában, mert néme lyeknél azok nyomait sem találjuk, másoknál helyüket sző rös duzzadékok pótolják; másoknál végre rendes ízelt hiba kot találunk, melyek a kifejlett rovar torjának megfelelő gyűrűkön vannak, s azért torlábaknak neveztetnek; de eze ken kívül gyakran a potrohnak megfelelő gyűrűkén is talá lunk tagolatlan lábokat, melyeket potroli vagy haslábaknak nevezünk. A hernyóknál vau pl. 3 pár torláb, és többnyire 5 pár hasláb. A rovarok némely rendéinél ellenben az áleza már többé vagy kevésbbé hasonlít szülőihez, csakhogy nemző szervei és szárnyai csak későbbre fejlődnek ki. A szülőiktől különböző, kis álczáknak á t a l a k u l á s o n (metamorphosis) kell keresztül menniek, hogy a rovar töké letes, nemzésre képes alakját elérjék. Ezen átalakulást t ök é l e t e s n e k mondjuk akkor, ha a szülőitől rendesen na gyon különböző áleza, miután többször m e g v e d l e t t , — vagyis a növekvése folytán megszükült bőrét többször leve tette, s azt az alatta kifejlődött újjal cserélte fel, — elérvo teljes nagyságát, bizonyos előkészületek által magát biztos© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..

(34) — 17 Ságba helyezi és összehúzóJván, nyugalomba jő. E nyugvás alatt sem helyét nem változtatja, sem nem eszik, legfeljebb gyönge nyomásra tesz hajlongó mozgásokat, és n y u g v ó b á b n a k vagy egyszerűen b á b n a k (pupa, chrysalis) ne veztetik. A vedlések alkalmával a test kisebb-nagyobb vál tozáson megy keresztül, melyek a kifejlődés lépcsőiként te kintendők ; de legnagyobb az átalakulás a legutolsó vedlés alkalmával, melyre közvetlen a báb állapot következik. A bábon néha a kifejlett rovarnak már minden részét ki le het venni, habár más helyzetben és más mezben is, de elég világosan, mint a képfaragó által kinagyolt szobor tagjait, amiért az ily bábot k i v é s ő z e t t n e k (ausgemeisselte Puppe) nevezik; ellenben ha csak egyes részei s azok is homá lyosan megismerhetők, akkor m ú m i a a l a k ú . Mindkét esetben lehet f ö d ö t t , midőn selyemszálakból font tojáshéj alakú u. n. g u b ó b a (cocon), vagy a legutoljára levált álczabörbe, az u. n. t o n n á b a vau burkolva; vagy pedig le het s z a b a d vagy c s u p a s z , midőn ily burokkal nem bir.* A bábnyugalom alatt bevégzi a test azon csodálatos, titokszorü átalakulást, melynek eredményekép a teljesen kifejlett nemzőrészekkel s többnyire szárnyakkal ellátott hím vagy nőstény rovar, a bábbőrt és a netaláni egyéb bur kot vagy más akadályt áttörve, teljes lakodalmi díszében a szabadra kilép. Az ily teljesen kifejlett, nemzésre alkalmas rovar im a g o , ivarzó, vagy nemző nevet visel. Ily tökéletes átalakuláson mennek keresztül kivé tel nélkül a lepék, liártyaszárnyuak, bogarak, két szárnyuak és reezés száruyuak ; mig ellenben az egyenes szár nyunk és a csőrös rovarok többnyire csak t ö k é l e t l e n á t a l a k u l á s o n mennek keresztül. Ezeknél t. i. az áleza hasonlít szülőihez, de szárnyai és nemző szervei csak lassan ként fejlődnek ki. A fiatal rovar minden vedléssel közelebb jó a tökélyhez s a legutolsó álezabörből már a nemzésre képes, többnyire szárnyakkal ellátott alak kerül ki. Azon ban némelyeknél ezen lassú kifejlődés ily vedlések nélkül történik meg. * Ezen elnevezések közül némelyeket mis értelemben is vesznek.. 2 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..