• Nem Talált Eredményt

Rózsa György : Magyar elsők (könyvismertetés)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Rózsa György : Magyar elsők (könyvismertetés)"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Rózsa György

Magyar elsôk

Budapest, Kossuth Kiadó, 2006

Igen tanulságos és sok érdekes- séggel is szolgáló összeállítást adott közre a Kossuth Kiadó: ma- gyarhoni úttörôk és újításaik dísz- szemléjét, válogatott honi innová- ciók sokszínû, képes katalógusát.

Az innováció a potenciális be- fogadó környezetben újnak számí- tó dolognak – jelesül terméknek, szolgáltatásnak, termelési eljárás- nak, kereskedelem- vagy értékesí- tésszervezési technikának, terme- lési vagy piaci szervezetnek stb – a helyi gyakorlatba történô sikeres bevezetése és elfogadtatása. Ebbôl a nézôpontból ez a színes érdekes kötet nagy része a legkülönfélébb területeken megvalósult magyar in- novációk seregszemléje. Természe- tesen csak válogatás azokból, de több nem is lehetne, teljes képet adni lehetetlen lenne. Voltaképpen nem is mindig található általános érvényû és objektíven megítélhetô kritérium arra, hogy mi tekinthetô valódi újításnak, olyan teljesít- ménynek, amelyben elsô lehet len- ni, vagy érdem elsônek lenni – ho- vá soroljuk pl., hogy kik voltak az elsô ismert kémek a magyar törté- nelemben, vagy ki volt az elsô szépségkirálynô. Így mindenkép- pen csak önkényes döntést lehet hozni arról, hogy a kisebb jelen- tôségû dolgok felé meddig tágítjuk a kört, és egyáltalán minek alapján mérhetô a jelentôség. A teljesség ezért elvileg sem érhetô el. Isme- retterjesztônek szánt könyvnél pe- dig, amelynek rendeltetése, hogy az emberek minél szélesebb köré- hez jusson el, fontos szempont, hogy az ne riassza el túlméretezett terjedelmével az amúgy is hajszolt

olvasót, és hogy a méreteiben is kellemes, jól kezelhetô legyen.

Errôl a válogatásról méltán mondható, hogy jól sikerült. Ele- gendôen széles körû és gazdag, hogy igazán érdekes legyen, és csupa olyan „elsôt” mutat meg, akit, illetve amelyet mindenki érté- kesnek, de legalább is megisme- résre méltóan érdekesnek talál.

Benne kereken félszáz honi új- donság, „elsô” tárul elénk, az élet legkülönbözôbb területeirôl, a hon- foglalás korától napjainkig, végig a magyar történelmen. Egy kisebb hányadukat ugyan nem neveznénk innovációnak, de akit érdekel a ho- ni élet fejlôdése, így pl. új intézmé- nyek, szerepkörök megjelenése, az minden bizonnyal ezekkel is szíve- sen ismerkedik.

Az embert persze, ha soha nem is hallott innovációról, vagy hide- gen hagyják az ilyen témák, mindig érdekli, hogy a számunkra megszo- kott dolgok voltaképpen mióta is részei a hétköznapoknak, a kis- vagy nagybetûs életnek, s hogyan is születtek meg. Íme ötvenük szín- relépése ezek közül. Gárdos Péter, a magyar elsôkrôl szóló, ma is mû- soron lévô TV-sorozat mûvészeti vezetôje elôszavában itt úgy mond- ja, hogy minden népben él a ter- mészetes kíváncsiság: honnan jött, melyek a gyökerei. E könyv – akár- csak nyilvánvalóan a TV-sorozat is – ezt a kíváncsiságot igyekszik ki- elégíteni. Tegyük hozzá: valóban színvonalasan, a dicséretre méltó is- meretterjesztés igényességével, gazdag, szép képanyaggal, és okos, ugyanakkor kellemes stílusú ismer- tetésekkel. A maga nemében e kötet szinte mindegyik írása a honi kultúr- történet remek kis gyöngyszeme.

Jancsó Miklós a kötetet beve- zetô ajánlásában a gyermekkorára visszatekintve mondja, hogy „arra voltunk büszkék, hogy magyar ta- lálta fel a dinamót, a gyufát, a szó-

davizet. Meg még mennyi min- dent.” A honi értékek iránti ez a fajta érzékenység, azok megbecsü- lése ma is hasznunkra válna, sôt a mai értékválságos idôkben nagyon is. Segít az önbecsülésben, márpe- dig senki sem tiszteli igazán azt, akirôl nem érzôdik erôteljesen, hogy becsüli magát, és ehhez meg is van minden alapja. Túl azon, hogy igen jó kultúrtörténeti olvasmány, ehhez az alaphoz kínál értékes épí- tôköveket ez az összeállítás.

Osman Péter Koncz Katalin

KARRIER-

MENEDZSMENT

Aula Könyvkiadó, 2004

A „Karriermenedzsment” címû könyv a nemzetközi szakirodalom- ban még csak nyomokban jelen le- vô újszempontú személyügyi/em- beri erôforrás menedzsment isme- retanyagot bocsát az olvasók ren- delkezésére. Gondolatrendszerének középpontjában a karriergondozás (a munkahelyi életpálya gondozás) áll, e köré szervezi a személyügyi tevékenység/emberi erôforrás me- nedzsment funkciórendszerét. A felfogás aktualitását mi sem bizo- nyítja jobban, minthogy napjaink globalizált gazdaságában, informá- ciós társadalmában a tudástôke a szervezeti vagyon nagy és növekvô részét teszi ki. E tudástôke hordo- zóinak beszerzése, megtartása el- kötelezettségének megnyerése és fejlesztése a szervezet alapvetô ér- deke, aminek fô eszköze karrier igényének, fejlôdési szükségleté- nek a kielégítése. Ezzel a jelenség- gel szembetalálkozva, az emberi erôforrás menedzsment váltani

XXXVII. ÉVF. 2006. 10. SZÁM

62

VEZETÉSTUDOMÁNY

KÖNYVISMERTETÉSEK

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az anyag hatalmas terjedelme miatt a hallgatók nehezen birkóztak meg a jogi államvizsgával, azonban remélték, hogy a jogtörténeti vizsga kellően felkészítette

Voltaképpen nem is mindig található általános érvényû és objektíven megítélhetô kritérium arra, hogy mi tekinthetô valódi újításnak, olyan teljesít- ménynek,

A kognitív térképezésre irányuló általános szükségletet ne úgy fogjuk fel, mint egy általános érvényû folyamatot vagy terméket. Nyilvánvaló, hogy minden ember

Az „Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel” címû hároméves Európa tanácsi program célkitûzése az, hogy megvalósuljon a gyermekek jogainak tiszteletben

A kaland mindig is az ifjúsági irodalom immanens alkotóeleme volt, aho- gyan Komáromi Gabriella mondja: „Az ifjúsági próza egyenesen kalandtár.” 4 A kortárs

Csepeli György és Horányi Özséb is jelzi, hogy saját tudományterületük nem a val- lástudomány, amelyben Voight Vilmos – a diszciplína egyik legrangosabb magyar-

Előre látta, hogy a hazai könyvtárügy előtt álló kihívásoknak csak összefogással lehet megfelelni: ilyen volt elsősorban egy új, átfogó könyvtári koncepció

Rózsa György, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának 1960 1996 között igazgatója, majd f ő - igazgatója a Könyvtár történetének egyes fejezeteit lapozza