Miskolc, 2011. Ű KÖDÉSI RENDJÉRE SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS M

(1)

A MISKOLCI EGYETEM

GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK

FELADATAIRA ÉS M Ű KÖDÉSI RENDJÉRE

összhangban a Miskolci Egyetem feladataira és m ű ködési rendjére vonatkozó SzMSz I. kötetben foglalt Szervezeti és M ű ködési Rend tartalmával

Miskolc, 2011.

(2)

(3)

1. 1. 7. sz. Egyetemi Szabályzat

SZABÁLYZAT

A MISKOLCI EGYETEM

GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS M Ű KÖDÉSI RENDJÉRE

A Miskolci Egyetem Szenátusának 97/2011. sz. határozata.

Készült 8 példányban

4. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

(4)

Kiadásért felelős: Kovács Viktor főtitkár

Kiadja a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar ME Sokszorosító Üzeme: Kovács Tibor üzemvezető

Nyomdaszám: Re.2011-….. ME Miskolc-Egyetemváros, 2011.

A szabályzat gondozásáért felelős: Dr. Illés Béla dékán

(5)

Tartalomjegyzék

Fejezet- szám

F e j e z e t c í m Old.

szám

Vált.

szám

Bevezetés dátuma I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. PREAMBULUM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbólumai

A Kar küldetésnyilatkozata A Kar feladatai

A Kar gazdálkodása

A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Oktatási-kutatási szervezeti egységek

Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE

A dékán

Dékánhelyettesek Referensek Tanszékvezet ő k TESTÜLETEK Kari Tanács A választás menete Póttagság

A Kari Tanács összetétele

A Kari Tanács feladat- és hatásköre A Kari Tanács m ű ködési rendje A Dékáni Tanács

Tanszékvezet ő i Értekezlet Tanszéki Értekezlet Oktatói- kutatói értekezlet

Nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete Összalkalmazotti értekezlet

Kari bizottságok

A KAR M Ű KÖDÉSI RENDJE KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

14

15

17

18

19

22

23

(6)

(7)

I. fejezet PREAMBULUM

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara jogutódja az 1949. évi XXIII. törvénnyel Miskolcon alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának, mely e néven 1949-től 2006. június 30-ig, a Kar átnevezéséig működött - már az alapítástól miskolci székhellyel.

A kezdetektől, több évtizeden át csak gépészmérnököket képeztünk, később - többek között - mű- szaki informatikai, villamosmérnöki és műszaki menedzser szakokon folyt a nappali oktatás. 2005- től a hagyományos képzéseket – a törvényi szabályozásnak megfelelően – felváltotta az alapképzé- sek (BSc) és mesterképzések (MSc) ma is alakuló rendszere.

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar hagyományos és új tudományterületek integrálásával a tu- dományok széles tárházát valósítja meg. A mindenkori fejlődési irányoknak megfelelően alakítja ki kutatási és oktatási súlypontjait.

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar – a Miskolci Egyetem társkaraival együtt – mindent megtesz a selmeci akadémiai hagyományok megőrzésére, annak érdekében, hogy ezzel is erősítse az egye- temi összetartozást és a Kar egységét.

II. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbólumai 1. §.

(1) A Kar neve: GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Rövidítve: ME-GÉIK

¹

Faculty of Mechanical Engineering and Informatics Fakultät für Maschinenbau und Informatik

Faculté de Mécanique et Informatique

Факультет машиностроения и информатики (2) A Kar működési helye: 3515 Miskolc-Egyetemváros

(3) A Kar jogállása, helye a Miskolci Egyetem szervezetében:

A Kar a Miskolci Egyetem olyan szervezeti egysége, mely önálló gazdálkodási egységnek mi- nősül.

(4) A Kar szimbólumai:

a) Címer: alakja hatszögű fekete mezőben elhelyezkedő G betű alakú fehér, 9 fogú fo- gas koszorú. A G betű vízszintes szárát a ME felírás alkotja.

b) Zászló és dékáni lánc.

1Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 441/2009. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. január 1. napján

(8)

(5) A Kar címerét a Kar szervezeti egységei feladataik ellátása során korlátozás nélkül használhat- ják. A Hallgatói Önkormányzat és a Valétabizottságok a Kar dékánjával egyeztetve használják a Kar szimbólumait, más esetben a dékán adhat engedélyt azok használatára.

(6) A Kar képviselője a Kar dékánja.

A Kar küldetésnyilatkozata

²

2. §.

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának küldetése, hogy szakmai és tudomá- nyos hagyományainak megfelelően hozzájáruljon az ország, kiemelten a régió gazdasági és ipari erejének növeléséhez, népességének megtartásához, a társadalmi környezet fejlesztéséhez.

A Kar a Miskolci Egyetem oktatási, szervezeti egységeként tudományos alapokra helyezett, bizto- san alkalmazható mesterségbeli tudással, szaktudással felvértezett felsőfokú – FSZ, BSc, MSc, PhD – végzettségű hallgatókat képez gépészeti, villamos, informatikai, energetikai, műszaki menedzser és gazdasági mérnöki területeken. Ezzel párhuzamosan a Kar tudományos igénnyel és megalapo- zottsággal folytat kutató-fejlesztő tevékenységet, amelynek területei egyrészt összefüggenek az ok- tatási területekkel, másrészt a régióbeli gazdasági szférával, illetve kapcsolatai révén az egész hazai iparral, továbbá EU projekteken és külföldi kapcsolatokon keresztül a világ élvonalába tartozó kuta- tási és fejlesztési tevékenységekkel.

Küldetéséből adódóan újraértékelt oktatási és kutatási szerkezetű, a hazai és főleg a környező orszá- gok felsőoktatási, ipari együttműködésében aktív szerepet játszó műszaki kar, amely élve a Miskolci Egyetem műszaki, humán, egészségügyi és művészeti sokszínűségével, a karok kölcsönös együtt- működésével, az ebből fakadó magasabb hatékonysággal, biztos munkaerő fejlesztő, munkaadó és tudományos eleme a régió iparának, társadalmi és gazdasági haladásának.

A Kar feladatai 3. §.

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend 6. §.

(1) Az Egyetem feladatai:

a) felsőfokú szakemberképzés,

b) alap-, alkalmazott és kísérleti kutatások és fejlesztési, innovációs tevékenység, c) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése,

d) felkészítés az értelmiségi létre,

e) közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében,

f) tehetséggondozás, felkészítés a tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, g) felnőttképzési tevékenység folytatása,

h) az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, i) közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása.

(2) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározott képzési feladatai érdekében a) alapképzést,

b) mesterképzést,

c) egységes, osztatlan képzést, d) doktori képzést,

2 A Miskolci Egyetem Szenátusának 441/2009. sz. határozatával, 2010. január 1. napján hatályba lépett szakasz

(9)

e) felsőfokú szakképzést, f) szakirányú továbbképzést, g) felnőttképzést,

h) az 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó – nem többciklusú – egyetemi és főiskolai képzést, közokta- tást, (tanfolyami) szakképzést folytat, amelyek sikeres elvégzése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt, doktori fokozatot adományoz, illetve tanfolyami képzés ese- tén tanúsítványt, igazolást ad ki.

(1) A Kar feladatai:

a) Sokszínű és sokrétű oktatási feladatok ellátása a felsőfokú szakképzés, az alap- és mester- képzés, a PhD képzés, valamint posztgraduális és tanfolyami továbbképzések területén.

b) Tudományos kutatások folytatása, PhD és habilitációs eljárások szervezése.

c) Az egyetem más karaival, intézeteivel és további szervezeti egységeivel történő együttmű- ködés.

d) Az egyetemi feladatok ellátásába való bekapcsolódás.

e) Hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása társegyetemekkel és intézményekkel.

f) Ipari kutatási-fejlesztési feladatok ellátása.

g) Pályázatokban való részvétel.

(2) A Kar feladatainak ellátása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:

a) Képzést folytat a kifutó főiskolai és egyetemi szintű szakokon, továbbá a felsőfokú szak- képzési (FSZ), az alapképzési (BSc) és mesterképzési (MSc) szakokon, amelyeken belül szakirányú képzések folynak

³

.

b) A graduális képzésen túl támogatja a szakirányú továbbképzéseket, tanfolyami képzéseket és a felnőttképzés különböző formáit.

c) Doktori programokat hirdet és doktori képzést folytat a Sályi István Gépészeti Tudomá- nyok, és Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola keretében.

d) Lehetőséget biztosít PhD tudományos fokozat és habilitáció megszerzésére, publikációk megjelenésére.

e) Biztosítja a tudományos kutatások végzésének és pályázatok készítésének és teljesítésének feltételeit és kereteit.

f) Biztosítja az ipari kutató-fejlesztő munkák feltételeit és kereteit.

g) Segíti a különböző együttműködések megvalósulását.

h) Alapítványokat hozhat létre.

A Kar gazdálkodása

⁴

4. §.

(1) A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem által biztosított hitelkeretből önállóan gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez a Szenátus által meghatározott arányban járul hozzá, a Kari Tanács előzetes véleményének figyelembevételével.

3 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 441/2009. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. január 1. napján

4 A Miskolci Egyetem Szenátusának 441/2009. sz. határozatával, 2010. január 1. napján hatályba lépett szakasz

(10)

(2) A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar az Egyetem bankszámláján, az egyes feladatokhoz kapcsolódó önálló témaszám alatt kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénz- ügyi jogszabályoknak és egyetemi belső szabályzatoknak megfelelően.

(3) A Kar bevételét képezi:

a) az egyetemi osztott hitelkeret (képzési, fenntartási, tudományos és kutatási normatíva alap- ján kapott állami költségvetési támogatás),

b) a doktori képzés támogatása céljából a Kar rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, c) a doktori képzés költségtérítéséből származó bevételek,

d) a Kar, és a Kar szervezeti egységei által összeállított és koordinált hazai és nemzetközi pá- lyázati pénzeszközök Karra leosztott része,

e) a szakképzési alapból szerződések alapján kapott támogatások, f) tandíjak, vizsgadíjak,

g) mulasztási díjak (felhasználása az SzMSz III. kötet HKR 92. § alapján),

h) a Kar és szervezeti egységei által vállalkozási szerződés keretében végzett kutatási, fejlesz- tési, szolgáltatási tevékenység árbevételének 2% része.

(4) A Kar bevételeit alapítványi támogatás is növelheti.

(5) A Kar költségvetési forrásból származó kereteinek felosztásáról, a felosztási elvekről a Kari Tanács jogosult dönteni.

(6) A Kar egyéb bevételei forrásainak felosztási elveit a Kari Tanács határozza meg. A pénzesz- közök felhasználásáról a dékán rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak.

III. fejezet

A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend 49.§.

(1) A tanszék az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait.

(2) A tanszékek felelősek az oktatási-kutatási feladatok, a működési körükbe tartozó tudományterületek műveléséért, az oktatási és nevelési feladatok kitűzéséért, ezek megvalósításáért, a hazai és nemzetközi szakmai és ipari kapcsolatokért, projektjeikért, gazdálkodási tevékenységükért.

(3) Tanszék létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt.

(4) A tanszéken belül oktatási vagy kutatási feladatok ellátására szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportok hozhatók létre.

(5) A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető.

(6) A tanszékek oktatási kutatási együttműködésük hatékonyságának fokozása céljából külön szervezeti egységnek nem minősülő tanszékcsoportokat hozhatnak létre.

Oktatási-kutatási szervezeti egységek 5. §.

(1) A Karon a képzés és a tudományos kutatás alapvetően oktatási-kutatási szervezeti egységek- ben folyik:

a) a Kar oktatási szervezeti egységei tanszéki keretek között működnek:

(11)

Ábrázoló Geometriai Tanszék Alkalmazott Informatikai Tanszék Alkalmazott Matematikai Tanszék Általános Informatikai Tanszék Analízis Tanszék

Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke

Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tanszék

⁵

Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék

Fizikai Tanszék

Gép- és Terméktervezési Tanszék

⁶

Gépgyártástechnológiai Tanszék Mechanikai Tanszék

Mechanikai Technológiai Tanszék Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szerszámgépek Tanszéke

Vegyipari Gépek Tanszéke

(2) A szervezeti egységen belül munkacsoport, szakcsoport létrehozásáról, elnevezéséről, meg- szüntetéséről az egységvezető tájékoztatja a Kari Tanácsot.

(3) Alapvető szakmai-tudományos egység a tanszék, de szakmai-tudományos okokból önkéntesen szerveződő, nagyobb egységek (tanszékcsoportok) létrehozhatók, amelyek elnevezéséről, lét- rehozásáról és megszüntetéséről a Kari Tanács dönt.

(4) A tanszékcsoportnak közös képviselője lehet.

(5) A tanszékcsoport képviselőjét a Kari Tanács támogató véleményének ismeretében a dékán legfeljebb 5 éves időtartamra bízza meg.

(6) A szervezeti egységen belül létrehozott munkacsoport, és a tanszékcsoport nem önálló szerve- zeti egység.

Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek 6. §.

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend 29.§.

(4) A kari igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására dékáni hivatal működhet, amelyet a dékáni hivatal vezetője vezet.

(1) A Kar az igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására dékáni hivatalt működtet, amelyet a dékáni hivatal vezetője vezet.

(2) A dékáni hivatal irányítása alá tartozik a tanulmányi csoport, amely a kar nappali és levelező tagozatos hallgatóinak ügyeit intézi.

5 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 97/2011. sz. határozatával, hatályba lép 2011. április 28-án napján

6 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 3/2009. sz. határozatával, hatályba lépett 2009. február 1. napján

(12)

IV. fejezet

A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend 27. §

(1) A kar vezetője a dékán, akit a Miskolci Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárok és docen- sek közül, pályázat alapján – a Kari Tanács véleménye, rangsorolása alapján – a rektor bíz meg. A Kari Tanács a benyújtott pályázatot – több pályázat esetén azokat rangsorolva – véleményezi, majd ezt követően a tagjai többsége által támogatott pályázót felterjeszti a rektornak. A dékáni megbízás, ha a megbízás időtartama – rész- ben vagy egészében – a pályázó hatvanötödik életévének betöltését követően kerülne kitöltésre, vagy a dékán megbízásának második alkalommal való meghosszabbítása esetén, a Szenátus tagja kétharmadának igen szava- zatával adható meg⁷. A dékán visszahívására vonatkozóan irányadóak a 17. §. (5) bekezdésében foglaltak.

(2) A megbízólevelet a rektor adja ki a kar tanácsa által javasolt legfeljebb négy évi időtartamra.

(3) A megbízás pályázat alapján újraválasztással egy ízben a fentiek szerint megismételhető. 28.§

(1) A dékán feladata különösen:

a) a kar képviselete oktatási, kutatási, gazdasági kérdésekben,,

b) a Kari Tanács összehívása, üléseinek előkészítése és gondoskodás az ott hozott határozatok végrehajtásáról, c) a kar képzési, tudományos kutatási és nemzetközi tevékenységének irányítása,

d) a kari önkormányzati szervek és öntevékeny csoportok felügyelete,

e) a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, f) a Szenátus által megállapított időben beszámol vezetői és a Kari Tanács tevékenységéről,

g) működése alatt egy alkalommal tájékoztatást ad a kar tevékenységéről a kar oktatói-kutatói értekezletén, h) a kar rendelkezésére bocsátott anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználása, valamint a rendelke-

zésére bocsátott pénzügyi keretek hatékony, célszerű, gazdaságos felhasználása.

(2) A dékán hatásköre:

a) a kari személyi és munkaügyi tevékenység irányítása, b) a dékáni hivatal irányítása,

c) kari ügyekben kiadmányozási és kötelezettség-vállalási jogkör gyakorlása, d) a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretből utalványozás,

e) a kar felvételi tevékenységének irányítása,

f) a jogszabályok és a belső szabályzatok szerint eljárás a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyei- ben.

(3) A dékánt távollétében az általa megbízott dékánhelyettes helyettesíti.

29.§

(1) A dékán – a Kari Tanács döntéseinek kivételével – megsemmisít minden olyan karon hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért és felhívja a határozat, stb. hozót új határozat ho- zatalára.

(2) A dékán a Kari Tanács jogszabályt, illetve szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a tanácsot döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, ezen döntés megsemmisítése végett előterjesztéssel fordulhat a Szenátushoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.

A dékán 7. §.

(1) A Kar vezetője a dékán, aki a Miskolci Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egye- temi tanárok és docensek közül választható.

7 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 207/2010. sz. határozatával, hatályba lép 2010. június 1. napján

(13)

Dékánhelyettesek 8. §.

(1) A dékán munkáját megosztja helyetteseivel. A dékánhelyetteseket – pályázat útján – a főállású egyetemi tanárok, docensek, tudományos kutatók közül a Kari Tanács javaslatára a rektor bízza meg legfeljebb a dékán megbízásá- nak lejártáig terjedő időre. A dékánhelyettes megbízásához több mint 50 %-os kari tanácsi támogatás szükséges.

(2) A dékánhelyettesek száma karonként változó, a kar nagyságától függően legfeljebb 5 fő.

(3) A dékán és helyettesei közötti munkamegosztást a dékán – a Kari Tanács véleményének meghallgatásával – álla- pítja meg. Általános helyettesét a dékán maga jelöli ki. A dékánhelyettesek munkája a dékán felelősségét nem érinti.

(1) A dékán munkáját megosztja helyetteseivel. Dékánhelyettesi posztot a főállású egyetemi taná- rok, docensek, tudományos kutatók tölthetik be. A Kar dékánhelyettesei az alábbi feladatkörö- ket láthatják el: általános, oktatási, tudományos és nemzetközi kapcsolatok, valamint tovább- képzési és gazdasági kapcsolatok

⁸

.

a) Az általános dékánhelyettes feladata a személyi, a bérgazdálkodási, a gazdálkodási ügyek koordinálása és intézése, az oktatással nem kapcsolatos hallgatói ügyek figyelemmel kísé- rése, kapcsolattartás a hallgatói önkormányzattal. A karok közötti átoktatási megállapodá- sok megkötése, teljesítésének nyomon követése.

b) Az oktatási dékánhelyettes feladata a beiskolázási, felvételi, tanulmányi ügyek megoldásá- ban való részvétel, a tantervek fejlesztésének koordinálása, a hallgatói nyilvántartás és a hallgatói ügyintézés, továbbá kapcsolattartás a hallgatói önkormányzattal. A kétszintű li- neáris képzési rendszer működtetésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Az intézményi és programakkreditációs eljárásokkal összefüggő tevékenység végzése. A kari minőségügyi tevékenység felügyelete. A külföldi részképzésben résztvevő hallgatók ügyeinek nyomon követése. A hallgatói információs rendszer kari feladatainak felügyelete.

c) A tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettes feladata a doktori, habilitációs ügyek intézése, a doktorjelölt posztgraduális képzés szervezése továbbá a tudományos közlemények kiadásának koordinálása. Az intézményi és országos TDK konferenciák fel- ügyelete. Feladata a Kar nemzetközi kapcsolatainak szervezése, folyamatos kapcsolatépí- tés és kapcsolattartás a külföldi társintézményekkel, társkarokkal. Feladata nemzetközi ok- tatási-kutatási projektek szervezése, a projektek lebonyolításában koordináló szerep betöl- tése. További feladata a Kari rendezvények szervezésének felügyelete, a Kar arculatának fejlesztése, a beiskolázási tevékenység irányítása. A külföldi cserehallgatók fogadásával kapcsolatos teendők végzése.

d) A továbbképzési és gazdasági kapcsolatok dékánhelyettesének feladata a Karon folyó to- vábbképzési tevékenység szervezése, koordinálása, az egyetemi partnerekkel való együtt- működés, valamint a nem egyetemi szféra szereplőivel való folyamatos kapcsolatépítés és kapcsolattartás, különös tekintettel az ipari partnerekre. Szakképzési szerződéskötések fel- ügyelete. Feladata továbbá hazai projektek szervezése, a sikeres projektek lebonyolításá- ban irányító, koordináló szerep betöltése, valamint a Karon folyó költségtérítéses képzések és szakmai gyakorlatok felügyelete. A szerződéses munkák felügyelete.

(14)

Referensek 9. §.

(1) A dékán – saját megbízatásának időtartamára – kari feladatok ellátására és tevékenységek irá- nyítására referenseket bízhat meg.

Tanszékvezet ő k 10. §.

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend

A tanszékvezető

51. §.

(1) A tanszéket a tanszékvezető vezeti, akit az egyetemi/főiskolai tanárok és docensek közül a rektor bíz meg. A meg- bízás pályázat útján legfeljebb 5 évre történhet, és ezen időtartamra többször megismételhető. A tanszékvezető megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a megbízás visszavonására vonatkozó javaslatról ki kell kérni a tanszéki értekezlet véleményét is. A megbízáshoz a Kari Tanács, illetve a Szenátus támogató javaslata szükséges.

(2) A tanszékvezető feladat- és hatásköre:

a) a tanszék képviselete,

b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet a tanszéket érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben,

c) a hozzá beosztott oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőr- zése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat),

d) megszervezi a tanszék képzési, tudományos, kutató és más tevékenységét, elősegíti a publikációt és ösztönzi a pályázati tevékenységet,

e) a tanszéki értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtását,

f) a tanszék költségvetése alapján – a tanszéki értekezlet véleményének kikérésével – rendelkezik a pénzügyi ke- retek felhasználásáról,

g) a tanszéki adminisztráció irányítása,

h) gondoskodik az Egyetem és a kar testületi határozatainak végrehajtásáról, továbbá a tanszéki értekezlet vé- leményének érvényesítéséről,

i) dönt e Szabályzatban vagy más egyetemi szabályzatban meghatározott, a tanszék képzési és tudományos ku- tató munkájával kapcsolatos kérdésekben,

j) biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségeken belül a tanszék oktatóina, kutatóinak és más alkalmazotta- inak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a közalkalmazottak munkakörülményeinek és munka- feltételeinek megfelelő alakításáért,

k) a lehetőségeken belül biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges szakmai feltétele- ket,

l) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a külső szervek (megbízók, megrendelők) által adott, megbízáson alapuló munkákat,

m) ellátja a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályza- tokban meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A tanszékvezető a nem átruházott hatáskörben gyakorolt jogait a tanszék főállású oktatójára átruházhatja, ez azonban felelősségét nem érinti.

(4) A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak.

(5) A tanszékvezetőt távollétében az általa megbízott személy helyettesíti.

(1) A tanszékek vezetői gondoskodnak a tanszék gondozásában álló diszciplínák oktatásáról és

kutatásáról, valamint a tanszék oktatói szakmai munkájának (oktatás, vizsgáztatás, kutatás, tu-

dományos előmenetel) irányításáról.

(15)

(2) A tanszék vezetőjét a Kari Tanács támogató véleményének ismeretében a rektor legfeljebb 5 éves időtartamra bízza meg. A tanszék vezetője a tanszékvezető.

(3) A tanszék vezetőjének megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a felmentésre vonat- kozó javaslatot a tanszéki értekezlet véleményezi. A felmentésre vonatkozó javaslatot a Kari Tanács bármely tagja előterjesztheti.

(4) A tanszékvezető köteles gondoskodni

a) a tantárgyi tematika és követelményrendszer elkészítéséről és annak betartatásáról, b) a tanterv kari – szükség esetén karok közötti – egyeztetéséről,

c) a tanszéki kötelezettségeknek a tanszék általi maradéktalan teljesítéséről, a határidők betar- tásáról,

d) akadályoztatása esetén megfelelő helyettesítéséről,

e) az alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszer be- tartásáról.

(5) Az előző bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a tanszékvezetőt a tanszék dolgozói fölött utasítási és ellenőrzési jog illeti meg. A feladatok ellátását a dékán kérheti számon.

V. fejezet TESTÜLETEK

SZMSZ I .kötet Szervezeti és Működési Rend 31. § (1) A kar vezető testülete a Kari Tanács.

SZMSZ I. Kötet Szervezeti és Működési Rendje 11. §

(1) A Szenáus tagjainak választását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön.

(2) Az oktatók-kutatók képviselőiként karonként kettő főt a kari oktatói-kutatói értekezlet választ, egy főt a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet oktatói-kutatói értekezlete, és további egy főt a nem kari és önálló intézeti szervezetbe tartozó szervezeti egységek oktató-kutató közalkalmazottai együttes értekezlete választ.⁹

(3).

(4) A nem oktató-kutató közalkalmazottak képviselőinek választása elektori rendszerben történik, gazdálkodási egysé- genként az egységben foglalkoztatott nem oktató-kutató közalkalmazottak létszáma 10 %-ának megfelelő számú küldöt- tet választ a gazdálkodási egység nem oktató-kutató közalkalmazottainak értekezletén.

A fentiek szerint megválasztott küldöttek a főtitkár által összehívott együttes értekezleten választják meg a 3 fő képvise- lőt.

(5) A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a kar vezetője, a gazdálkodási egységek küldötteinek válasz- tása megszervezéséért és lebonyolításáért a gazdálkodási egység vezetője, a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldöt- tei általi választások megszervezéséért és lebonyolításáért a főtitkár felel.

(6) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik képviselői delegálásáról.

(7) A szenátusi tagok választásának, ill. delegálásának szabályszerűségét a rektor ellenőrzi, és a Szenátus titkára gon- doskodik a szenátusi tagi megbízólevelek kiadásáról.

A választás menete12. §

(1) A 11. §-ban meghatározott oktatói-kutatói értekezletet, a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldötteinek értekezle- tét megelőző legalább két héttel 3 tagú jelölő bizottságot állít fel a kar vezetőjének javaslatára a Kari Tanács, illetve a nem kari szervezeti egységek értekezlete tekintetében a rektor javaslatár a Szenátus.

9 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 335/2010. sz. határozatával, 2010. december 1. napján hatályba lépett szakasz

(16)

(2) A jelölő bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása kellő tájékozódás alapján úgy, hogy érvényesüljön a többes jelölés elve.

(3) Az intézmény valamely karának/önálló intézetének oktatói-kutatói értekezletén, továbbá a nem kari/önálló intézeti szervezetbe tartozó oktató-kutató közalkalmazottak együttes értekezletén szavazati joggal részt vehet a szervezeti egység valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója.

A nem oktató-kutató közalkalmazottak gazdálkodási egységenkénti küldött-választó értekezletén részt vehet az egység- ben teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott valamennyi nem oktató-kutató közalkalmazott.¹⁰

A küldöttek értekezletén részt vehet valamennyi küldöttnek megválasztott nem oktató-kutató közalkalmazott.

(4) Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60%-a jelen van.

(5) Az értekezlet elnöke a korelnök.

(6) A Szenátus tagjainak választása a jelöltlisták alapján történik. Először a jelölő biztosság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelöltlistán sorrend nincs, a neveket abc-rendben kell feltüntetni.

(7) A jelöltlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű többséggel 3 tagú szava- zatszámláló bizottságot választ. A bizottság összetételére a jelenlévők tesznek javaslatot.

(8) A szenátusi tagok megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének megjelölésével, vagy áthúzásával lehet.

(9) A választók a betöltendő képviselői hely/helyek számának megfelelő számú jelöltre szavazhatnak. Érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy a fentiekben meghatározott számnál több nevet hagy meg a szavazó, vagy ha a végleges jelöltlistán nem szereplő személy nevét írja be.

(10) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Szenátusban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő legtöbb szavazatot elérő személy póttag lehet.

(11) Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani.

(12) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatoknak több mint felét elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére e feltétel folytán nem kerülhet sor, az üresen maradt hely/ek betöltésére nyomban új választást kell tartani. E választás során új jelölteket is lehet állítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott sza- vazatok számának sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták.

(13) A Szenátus választott tagjainak megbízatása 4 évre szól. A szakszervezet által delegált tagok mandátuma 4 évre, a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízatása 1 évre szól.¹¹

A Szenátusi póttagság 13. §

(1) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén helyettesíteni.

A póttag megbízatása a helyettesített személy mandátumának lejártáig tart.¹²

Kari Tanács 11. §.

SZMSZ I .kötet Szervezeti és Működési Rend 31. § (1) A kar vezető testülete a Kari Tanács.

SZMSZ I. Kötet Szervezeti és Működési Rendje 11. §

(1) A Kari Tanács a Kar közvetlenül választott, legfőbb döntéshozó testülete, melynek normatív vagy eseti határozatait – a dékán véleményének meghallgatásával – csak a Szenátus semmisít- heti meg.

(2) A Kari Tanács tagjainak választását a dékán írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megvá- lasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön.

(17)

(3) A Kari Tanács 17 tanszékvezető tagját a Kari Tanács választja oly módon, hogy a tanszékve- zető személyéről szóló határozathozatal egyben kari tanácsi taggá választásnak is minősül.

Amennyiben a dékán egyben tanszékvezető is, úgy a vezető oktatók képviseletének száma 1 fővel nő

¹³

.

(4) Az oktatói-kutatói értekezlet további 4 fő vezető oktató-kutatót, 4 fő nem vezető oktató-kutatót választ a Kari Tanács tagjává.

(5) A nem oktató-kutató közalkalmazottak képviselőiként (3 fő-t) a nem oktató-kutató közalkal- mazottak értekezlete választ.

(6) A Szakszervezet és a Kari Hallgatói Önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik képviselői delegálásáról.

(7) A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a Kar dékánja felel.

A választás menete 12. §

(1) A oktatói-kutatói értekezletet, illetve a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldötteinek érte- kezletét megelőző legalább két héttel 3 tagú jelölő bizottságot állít fel a kar vezetőjének javas- latára a Kari Tanács.

(2) A jelölő bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása kellő tájékozódás alapján úgy, hogy érvé- nyesüljön az arányosság és többes jelölés elve.

(3) A Kar oktatói-kutatói értekezletén szavazati joggal részt vehet a Kar valamennyi közalkalma- zotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója.

(4) A nem oktató-kutató közalkalmazottak küldött-választó értekezletén részt vehet a Kar valam- ennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott nem oktató-kutató közalkalmazottja.

(5) Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60%-a jelen van.

(6) Az értekezlet elnöke a korelnök.

(7) Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amiről a Dékáni Hivatal vezetője köteles gondos- kodni. Az értekezlet kezdetekor — az elnök, illetve a jelenlévők javaslatára — egyszerű több- ségi szavazással kell elfogadni a jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyvi hitelesítők személyét és megválasztani a szavazatszedő bizottságot.

(8) A Kari Tanács tagjainak választása a jelöltlisták alapján történik. Először a jelölő bizottság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelöltlistán sorrend nincs, a ne- veket abc-rendben kell feltüntetni, szervezeti egységének jelével együtt.

(9) A jelölteknek előzetesen írásban, illetve — új jelölés esetén — az értekezleten szóban kell nyilatkozniuk arról, hogy a jelölést elfogadják.

(18)

(10) A jelöltlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű több- séggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság összetételére a jelenlévők tesz- nek javaslatot.

(11) A Kari Tanács tagjainak megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos sza- vazólapon, a jelölt nevének megjelölésével, vagy áthúzásával lehet.

(12) A választók a betöltendő képviselői hely/helyek számának megfelelő számú jelöltre szavaz- hatnak. Érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy az értekezleten választható létszámnál (4

^*

fő vezető oktató-kutató, 4 fő nem vezető oktató-kutató, 3 fő nem ok- tató-kutató) több nevet hagy meg a szavazó, vagy ha a végleges jelöltlistán nem szereplő sze- mély nevét írja be.

(13) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a válasz- tások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Kari Tanácsban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő leg- több szavazatot elérő személy póttag lehet. A választás eredményét az elnök hirdeti ki.

(14) Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani.

(15) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatoknak több mint felét elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére e feltétel folytán nem kerülhet sor, az üresen maradt hely/ek betöltésére nyomban új választást kell tartani. E választás során új jelölteket is lehet ál- lítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott szavazatok számának sor- rendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták.

(16) A Kari Tanács választott tagjainak megbízatása – a tanszékvezetők kivételével – 4 évre szól. A Kari Tanács tanszékvezető tagjának megbízatása a vezetői megbízatás idejével esik egybe. A szakszervezet által delegált tagok mandátuma 4 évre, a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízatása 1 évre szól.

Póttagság 13.§.

(1) A póttagok – szükség esetén - a Kari Tanács választása során kapott szavazataik száma sze- rinti sorrendben kapják meg mandátumukat.

(2) A részvételében akadályozott tag a kari tanácsülést megelőzően legalább 3 nappal köteles érte- síteni az akadályoztatásáról a Kar dékánját.

(3) A Szenátus tagjainak megválasztására — lehetőleg a Kari Tanács tagjainak megválasztásával egyidejűleg kerül sor.

A Kari Tanács összetétele 14.§.

(1) A kar vezető testülete a Kari Tanács.

* 11.§. (3) bekezdés: Amennyiben a dékán egyben tanszékvezető is, úgy a vezető oktatók képviseletének száma 1 fővel nő

(19)

a) Szavazati jogú tagok:

– a dékán, aki a tanács elnöke,

– az oktatók-kutatók és egyéb közalkalmazottak választott képviselői, – a kari HÖK által delegált képviselők,

– a mindenkori reprezentatív szakszervezet képviselője.

b) Tanácskozási jogú tagok:

– a dékánhelyettes,

– az intézetek/tanszékek vezetői, amennyiben nem választott tagjai a tanácsnak, – a dékáni hivatal vezetője

– a Szenátus tagja (amennyiben az adott karon látja el munkafeladatait, és nem minősül a Kari Tanács választott tag- jának).

A Kari Tanács összetétele vonatkozásában a jelen Szabályzat mellékletét képező kari szabályzat rendelkezései sze- rint tekintettel a (4) bekezdésben foglaltakra el lehet térni.

c) A dékán az egyes napirendi pontok tárgyalásához más személyeket is meghívhat.

2) A Kari Tanács oktató-kutató és egyéb közalkalmazott tagjait a kar oktatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete választja leg- alább egy, legfeljebb négy évi időtartamra. Az értekezleten szavazati joggal részt vehet a kar valamennyi közalkalmazottja.¹⁴ A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. Az egyes karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok rendelkezhetnek úgy, hogy a kar oktatói-kutatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete helyett, a kari tanács oktató-kutató képviselői tagjait a kar oktatói-kutatói értekezlete, a nem oktató-kutató képviselőket a nem oktató- kutató közalkalmazottak értekezlete választja.

3) A Kari Tanács hallgató tagjait a karok hallgatói önkormányzata választja legfeljebb két évre, illetve ezen belül hallgatói jogviszonyuk megszűnéséig terjedő időre. A Kari Tanács tagja csak aktív hallgatói jogviszonnyal rendel- kező hallgató lehet.

4) A Kari Tanács összlétszámát a jelen szabályzat mellékletét képező, a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó sza- bályzatok határozzák meg, figyelemmel arra, hogy a szavazati jogú oktató-kutató közalkalmazott tagok legalább egyharmadát tanárok, docensek, legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői alkotják, a további tagokat az egyéb oktatók-kutatók, valamint más közalkalmazottak közül kell választani, ill. 5 %-át, de legalább 1 főt a reprezentatív szakszervezet delegáltjai adják

(1) A Kari Tanács összetétele a) Szavazati jogú tagok

− a dékán, mint a Tanács elnöke (1 fő)

− a tanszékvezetők (17 fő)*

− a kari HÖK elnöke (1 fő)

− a mindenkori reprezentatív szakszervezet képviselője (2 fő)

− az oktatók-kutatók és további közalkalmazottak választott képviselői

vezető oktatók (4 fő)*

nem vezető oktatók (4 fő)

a további közalkalmazottak választott képviselői (3 fő)

− a hallgatói önkormányzat választott képviselői

(köztük 1 fő doktorandusz) (12 fő)

A Kari Tanács (KT) szavazati jogú tagjainak összlétszáma: 44 fő

* ld 11.§. (3)

¹⁵

Hallgatók: 29,54%

Szakszervezet: 4,54%

b) Állandó meghívottak

(20)

− az Egyetem rektora,

− az Egyetem főtitkára,

− a dékánhelyettesek,

− referensek,

− a Dékáni Hivatal vezetője,

− az MTA kari tagjai

− a társkarok dékánjai,

− a tudományos és gyakorlati élet megbecsült szakemberei, ipari vállalatok képviselői, országos felügyelő és irányító szervek képviselői,

− a BBZI, az IOK és a Testnevelési Központ és Sportlétesítmények vezetője

− az Egyetemi Szenátus kari képviselői c) alkalmankénti meghívottak

A Kari Tanács feladat- és hatásköre 15.§.

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend

32. § A Kari Tanács alapvető feladat- és hatáskörét a jelen Szabályzat, részletes feladat- és hatáskörét - a jogszabályokkal és e Sza- bályzattal összhangban – a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályza- tok tartalmazzák

33. §

(1) A Kari Tanács feladatkörébe tartozik különösen:

a) a dékáni, dékánhelyettesi pályázatok véleményezése, rangsorolása, a dékán megválasztása, b) tanársegédi, adjunktusi pályázatok elbírálása, több pályázó esetén rangsorolása,

c) a kari képzési program a tantervek és a tantárgyi programok jóváhagyása, a fakultatív és speciális tantárgyak körének megállapítása,

d) az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetői testületének létrehozása, továbbá a tanács működését elősegítő bizottságok létrehozása,

e) 84 (törölve a Miskolci Egyetem Szenátusának 150/2006. határozatával)

f) a kar költségvetési keretének és más kari pénzforrások felosztása és kari alapok képzése,

g) a kar képzési munkájával, tudományos tevékenységével, továbbá a kar által szervezett továbbképzésekkel kap- csolatos elvi kérdések meghatározása,

h) a kari szervezeti egységek beszámoltatása képzési és tudományos munkájukról, valamint gazdálkodásukról, i) a kar humánpolitikai tevékenysége elveinek megállapítása,

j) a nem szenátusi hatáskörbe tartozó kari szabályzatok megalkotása, k) a Záróvizsga Bizottságok elnökeinek kijelölése,

l) az egész kar kötelezettségvállalását igénylő szerződések jóváhagyása, m) kari kitüntetések és más elismerések odaítélése,

n) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése,

o) a tiszteletbeli doktori (honoris causa), a Professor Emeritus/Emerita, címzetes egyetemi tanár, címzetes egye- temi docens cím kivételével oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó cím adományozása,

p)

q) továbbá minden olyan ügy, amelyet a Szenátus, jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat a testület feladatkö- rébe utal.

(2) A Kari Tanács feladatkörében véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz minden, a kart érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó ügyben, így különösen:

a) kari intézet/tanszék létesítésére, elnevezésére, ezek összevonására, megszüntetésére, b) intézetigazgatói/tanszékvezetői megbízásra, a megbízás visszavonására,

c) tanári és docensi pályázatok kiírására, azok kinevezésére, d) vendégoktatók meghívására,

(21)

e) 89 (módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 183/2007. határozatával)

f) tiszteletbeli doktori cím adományozására, g) arany-, gyémánt- és vasoklevél adományozására, h) egyetemi kitüntetések adományozására,

i) nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak "Professor Emeritus/Emerita" cím adományozására, j) címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens cím adományozására,

k) dékáni hivatalvezető megbízására, felmentésére.

(1) A Kari Tanács az ME SZMSZ I. kötet 32.§. és 33.§.-aiban meghatározott alapvető feladat- és hatáskörén túlmenően dönt és intézkedik a Kar életére vonatkozó minden olyan lényeges kér- désben, amelyben a döntés nem tartozik az Egyetem más szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.

(2) A Kari Tanács dönt különösen:

a) a Kar tisztségviselőinek megválasztásáról, b) a Kar éves munkatervének elfogadásáról,

c) személyi, bér- és pénzgazdálkodást érintő kérdésekről, kari bevételek elosztási elveiről, beszámolók elfogadásáról,

d) kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról,

e) az egyetemi feladatok kari teljesítéséből adódó szabályzatok megalkotásáról,

f) a kari szervezeti egységek munkaterv szerinti vagy eseti beszámoltatásáról vagy tájékozta- tás kéréséről és ezek elfogadásáról,

g) a hallgatói követelményrendszerrel és a tantervekkel kapcsolatos kérdésekben.

h) a Kari Tanács határozata akkor érvényes, ha a szavazati jogú tanácstagok legalább 60%-a jelen van és a jelenlévők több mint fele „igen”-nel szavazott.

(3) A Kari Tanács szükség szerint határozattal állapítja meg azokat a hatásköreit, amelyekben dön- tési jogát más szervekre vagy személyre ruházza át.

(4) A Kart vagy az Egyetemet érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó kérdésekben a Kari Tanácsot javaslattételi és vélemény-nyilvánítási jog illeti meg.

(5) A Kari Tanács kezdeményezheti a Kar munkáját segítő alapítvány létrehozását.

A Kari Tanács m ű ködési rendje 16.§.

SZMSZ I. kötet Szervezeti és Működési Rend 34. §

(1) A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács titkárt választhat működési idejének tartamára.

(2) A szavazati jogú tagok körét a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatko- zó szabályzatok határozzák meg. A meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a tanács munkájában.

(3) A Kari Tanács feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik.¹⁶

Kivételesen, halasztást nem tűrő kérdésekben a Kari Tanács tagjai írásbeli szavazásra is felkérhetők , a 33.§ (1) a) b) d) f) h) i) m) n) pontjaiban, (2) bekezdésében foglaltakon kívüli kérdésekben. Az írásbeli szavazásnál a határozat tervezetét

16 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 335/2010. sz. határozatával, 2010. december 1. napján hatályba lépett szakasz.

(22)

írásban, szükség esetén kellő tájékoztatás mellett kell a tagok rendelkezésére bocsátani, akik a kézhezvételtől számított 8 napon belül adhatják le írásbeli szavazatukat. A szavazás eredményét a dékán a Kari Tanács soron következő ülésén ismerteti.

(4) A Kari Tanács működésének további részletszabályaira ügyrendet alkothat.

35. §

(1) A Kari Tanácsot a dékán hívja össze. 15 napon belül össze kell hívni akkor is, ha erre a rektor a dékánt felhívja, továbbá ha azt a Kari Tanács tagjainak egynegyede írásban kéri, vagy valamely kari önálló oktatási szervezeti egység oktatói-kutatói értekezlete (tanácsa) javasolja.

(2) A tanácsülést a napirend megjelölésével és írásbeli előterjesztéssel kell összehívni. Kivételes esetben a dékán szóbeli előterjesztést is vitára bocsáthat.

(3) Az előterjesztéseket a tanácsülés előtt 7 nappal meg kell küldeni a tanácstagoknak és a meghívottaknak. Az ülés időpontjában előterjesztett napirendi pontot az adott ülésen a Kari Tanács egyetértésével lehet tárgyalni.

(4) A Kari Tanács a tanév első ülésén megvitatja az elmúlt tanév munkájáról szóló beszámolót és meghatározza az adott tanév fő feladatait, elfogadja munkatervét. További előterjesztésekkel a dékán, illetve a tanács tagjai egy- harmadának támogatásával a Kari Tanács tagjai élhetnek.

(5) A Kari Tanács határozatait nyolc napon belül meg kell küldeni a rektornak.

36. §

(1) A Kari Tanács határozatképes, ha a szavazati jogú tanácstagok legalább 60 %-a jelen van. Határozatait egyszerű többséggel hozza.

(2) A szavazásra bocsátott javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha arra a jelenlévő tanácstagok több mint fele

„igen”-nel szavazott. A 33.§ (1) bekezdés b) pontjában szabályozott döntését a Kari Tanács tagjai legalább két- harmadának igenlő szavazatával hozza

(3) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal lehet.

(4) Eredménytelen szavazás esetén a dékán új szavazást rendelhet el, vagy a Kari Tanács az előterjesztést leveszi a napirendről és annak újratárgyalását határozhatja el.

(5) A Kari Tanács személyi ügyekben - kivéve az arany-, gyémánt-, vasdiplomák adományozását - titkos szavazással határoz. Így határoz akkor is, ha a tanács szavazati jogú tagjainak több mint 50 %-a ezt kívánja. Egyéb esetekben a tanács nyílt szavazással foglal állást.

(6) A Kari Tanács ülései, jegyzőkönyvei, határozatai a kar oktatói, kutatói, más beosztású dolgozói és a hallgatói számára nyilvánosak, az előterjesztések és határozatok a dékáni hivatalban megtekinthetők. Nyilvános ülésen ta- nácskozási joga csak a Kari SzMSz-ben rögzítetteknek van (szavazati jogú tagok, tanácskozási jogú állandó meg- hívottak, eseti megbízottak).

(7) A Tanács jelen lévő tagjai több mint 50 %-ának kérésére zárt ülést kell tartani.

(8) A Kari Tanács által létrehozott testületekre és egyéb bizottságokra döntési hatáskörök is átruházhatók.

(9) A Kari Tanács nem ruházhatja át:

a) a kar képzési munkáját, szervezetét és fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalását, a tan- tervek jóváhagyását,

b) a kar munkájáról beszámoló jelentés elfogadását, c) a költségvetés felhasználásának elfogadását,

d) a kar egészét érintő szabályalkotást, illetve kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodás jóváhagyását, e) az állásfoglalást olyan kérdésekben, amelyekben a rektor vagy a Szenátus a Kari Tanács véleményét vagy ja-

vaslatát kéri, illetve átruházott hatáskörben jár el,

f) a felsőbb szervek döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a véleménynyilvánítást.

37. §

(1) A Kari Tanács megsemmisítheti a karon vagy kari felügyelet alatt működő tanács, testület, közösség által hozott - jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sértő - határozatot és felhívja a döntést hozót megfelelő határozat hozata- lára.

(2) A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a dékánt döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, an- nak megsemmisítése végett korelnöke útján előterjesztéssel fordul a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtás- ra halasztó hatálya van.

(1) A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács titkárt választhat működési idejének tartamára.

(2) A szavazati jogú tagok körét a jelen szabályzat határozza meg. A meghívott személyek ta-

nácskozási joggal vesznek részt a tanács munkájában.

(23)

(3) A Kari Tanács feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként leg- alább négy alkalommal ülésezik.

(4) Kivételesen, halasztást nem tűrő kérdésekben a Kari Tanács tagjai írásbeli szavazásra is fel- kérhetők, a határozat tervezetét írásban, szükség esetén kellő tájékoztatás mellett kell a tagok rendelkezésére bocsátani, akik a kézhezvételtől számított 8 napon belül adhatják le írásbeli szavazatukat. A szavazás eredményét a dékán a Kari Tanács soron következő ülésén ismerteti.

(5) A Kari Tanács határozatait egyértelmű jelöléssel kell ellátni (sorszám/év-hónap-nap), és a ha- tározatok tárában folyamatosan vezetni, ami a Dékáni Hivatalban elérhető.

A Dékáni Tanács 17.§

(3) A dékán munkáját a dékáni tanács is segítheti, összetételét a kari szabályzat határozza meg.

(1) A Kar életét érintő kérdésekben a dékán munkáját a Kari Tanács által létrehozott, véleménye- ző és javaslattételi jogkörrel, valamint a Kari Tanács által átruházott egyes kérdésekben dönté- si hatáskörrel is rendelkező Dékáni Tanács segíti.

(2) A Dékáni Tanács tagjai:

a dékán,

a dékánhelyettesek, referensek és

a Dékáni Hivatal vezetője.

(3) A Dékáni Tanács üléseit az oktatási időszakban általában heti rendszerességgel tartja. Állás- foglalásainak végrehajtását az egyes területek felelős dékánhelyettesei és a Hivatalvezető tart- ják számon.

(4) A HÖK egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a Dékáni Tanács ülésire – tanácskozási joggal – meg kell hívni a HÖK képviselőjét is.

(5) Az ülésen - a tárgyalt kérdésekkel összefüggésben – más meghívott is részt vehet.

Tanszékvezet ő i Értekezlet 18.§

(1) A vezetői értekezlet konzultatív, előkészítő testület, tagjai a dékán, dékánhelyettesek, referen- sek, tanszékvezetők, a Dékáni Hivatal vezetője.

(2) A vezetői értekezletet a dékán szükség szerint hívja össze. Az ülésen - a tárgyalt kérdésekkel összefüggésben – más meghívott is részt vehet.

(3) A HÖK egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a Tanszékvezetői Értekezet ülésire – ta- nácskozási joggal – meg kell hívni a HÖK képviselőjét is.

Tanszéki Értekezlet

(24)

19.§

A tanszék oktatóinak értekezlete, tanszéki értekezlet

(1) A tanszék oktatóinak értekezlete a tanszék oktatóinak, tudományos kutatóinak, vélemény nyilvánító testülete, közösségi és tudományos fóruma.

(2) A tanszék oktatóinak értekezletén részt vehet, és szavazati joggal rendelkezik a tanszék valamennyi teljes és rész- munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója, valamint oktatási feladatokat is ellá- tó – egyetemi kar esetén egyetemi diplomával, ill. MSc fokozattal rendelkező, főiskolai kar és BBZI esetén főisko- lai végzettséggel, ill. BSc fokozattal rendelkező – más beosztású közalkalmazottja, a Tanácskozási joggal részvé- telre jogosultak a professzor emeritusok/emeriták, a doktoranduszok és az akadémiai kutatócsoportok azon tag- jai, akik az adott tanszéken oktatási tevékenységet végeznek.

(3) A tanszék vezetője meghatározott kérdésekben kikéri, a tanszéket érintő lényeges kérdésekben pedig ki kell kérnie az értekezlet véleményét.

(4) A tanszék teljes állományát érintő kérdések megtárgyalására (például tanszékvezetői pályázatok véleményezése) tanszéki értekezletet kell összehívni, melyen részvételre és szavazásra jogosult a tanszék valamennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja.

(5) A tanszék vezetője a tanszéket érintő kérdésekben tájékoztatja a tanszéki értekezletet.

(6) Amennyiben a tanszéki értekezlet hallgatókat is érintő kérdéseket tárgyal, meg kell hívni a hallgatói önkormány- zat képviselőit is.

(7) A tanszéki értekezletet a tanszékvezető hívja össze félévenként több alkalommal is.

(8) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a rektor, a dékán, vagy a szervezeti egység fent irt tagjainak leg- alább egyharmada - az indok megjelölésével - a tanszék vezetőjétől írásban kéri.

(9) Ki kell kérni a tanszéki értekezlet véleményét a tanszék – kutatási, személyi és munkaügyi,

– költségvetésének felosztása,

– külső kapcsolatainak hosszú távú alakítása, – ügyrendjének meghatározása, továbbá

minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi, kari szabályzat meghatároz.

(10) A tanszéki értekezlet javaslatot tehet az általuk oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározása, valamint a tanszék hosszú távú gazdasági kérdéseiben.

(11) A tanszéki értekezlet határozatképes, ha a részvételre jogosultak kétharmada jelen van.

(12) Vélemény-nyilvánítás és javaslat szavazása esetén az elfogadáshoz a jelen lévők egyszerű többségű (50%-nál több) „igen” szavazat szükséges.¹⁷

(13) A véleményt nyilvánító és javaslatot tevő tanszéki értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az értekezlet elején felkért két személy hitelesít.

(14) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni - értelemszerűen - a rektornak, a dékánnak.

(15) A tanszéki értekezlet tudományos fórum is, ahol a tanszék tagjai és a meghívott szakemberek bemutathatják tu- dományos eredményeiket, és azokról az értekezlet vitát folytathat.

Oktatói- kutatói értekezlet 20. §

(1) Az oktató-kutatói értekezlet a Kar tanácsadó és véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben.

(2) Az oktató-kutatói értekezletet szükség esetén, de megbízatása alatt legalább egy alkalommal a dékán hívja össze és elnököl azon.

(3) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók legalább egyharmada írásban kéri.

17 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 183/2007. sz. határozatával, hatályba lépett 2007. november 1. napján.