• Nem Talált Eredményt

2000. január 75

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "2000. január 75"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

2000. január 75

jelentésárnyalatot is ad a szónak, hiszen a „wil”-ról már könnyebben asszociálunk a „der Wille” szóra. Így „Eumeswil” hangalakjában felsejlik – figyelembe véve a szóösz- szetétel első tagjának görög alapjelentését is – a „jóakarók” értelem. S hogy ez az érte- lem az itt élők számára mennyire feledésbe ment már, azt a szó alakjának szóbeli ki- facsarása jelzi: Ömswil.

Mit is jelent akkor valójában Eumeswil? Kik Eumeswil lakói, mások, avagy hoz- zánk hasonlók? Eumeswilben járunk, jártunk Martin-Manuel Venatorral együtt, vagy csak álom volt, lesz ez az egész? Ernst Jünger nem ad egyértelműen lekerekíthető vála- szokat (hisz ha ezt tenné, akkor műve nem is lenne a posztmodern és a posthistoire szellemében született műalkotás). Magunkra hagy bennünket kétségeinkkel.81 Alkos- suk meg mi magunk lezáró történeteinket, s gondolkodjunk el azon, hogy története- inket történelemnek fogják tekinteni, avagy a sors a történelemnek nevezett jelenség és megnevezés helyett egyszer majd mégis valami mást talál ki.

81 Ernst Jünger még annak lehetőségét sem zárja ki a végén, hogy Manuel Venator (valamelyik létformájában) a cirkularitás jegyében visszatér. A cirkularitás kapcsán érdemes utalni még arra, hogy Jean Baudrillard szerint a posthistoire-nak tulajdonított időalakzatok (körforma, ismétlődés, végponton kimerevített kép) nem olyan időalakzatok, amelyek a mitikus termé- szeti ciklusból erednek, hanem sokkal inkább az információtechnológiai folyamatokból.

Peter Sloterdijk Nach der Geschichte című művében nemcsak a kozmikus körforgás analógiá- jával száll szembe, a természeti jelleget, annak mintajellegét tagadva, hanem megkérdőjelezi a ciklikusságot is, mondván, hogy „a lineáris történelemtől a ciklikus rendhez való vissza- térés teljesen valószínűtlen”. Id. mű: 271. Thomas Jung, amikor Spenglertől A Nyugat alko- nyát elemezi, Vom Ende der Geschichte című művében hangsúlyozza, hogy a technikai világ Spengler szerint olyan totális világ, amely immun a történeti változásokkal szemben, ennél- fogva visszafordíthatatlan. Id. mű. 84.

SINKÓ JÁNOS: BEAVATKOZÁS

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdemes utalni arra, hogy a szerző, a román statisztikai gyakorlatot követve, szemben a szoká- sos eredményszemlélettel, a ráfordítások oldaláról közelíti meg

Az alábbiakban arra mutatok rá, hogy pedz igénk tulajdonképpen homonima, kettős átvétel, s jelentései az átadó szavak, részben a német beizen ige és részben a szerb-horvát

Ezt megelőzően azonban érdemes utalni egyes szépirodalmi műveinek „klasszikus” ér- vényű szövegváltozataira, ugyanis – egyfelől – ennek az életmű-terrénumnak

– Amikor formát kerestem a készülő műhöz, nemcsak az Anyegin jelent meg előttem, hanem eszembe jutottak Byron művei, a Childe Harold és a Don Juan is. Puskin művészete

Az Elveszett múlt négy képen képviselteti magát, a négy kép egymásra látszik utalni, és mintha a tűnt Édenről panaszkodna, amely lehet a tűnő ifjúság, de lehet

a Sinkó-kép témája a világ önazonossága, az, amit Heidegger Vincent Van Gogh Parasztcipők című festményéről így fogalmaz meg: „Egy létező, egy pár pa- rasztcipő a műben

Minél több (kulturális vagy személyes) átlépéssel viszont gazdagíthatjuk egymást, s azt hiszem csakis egyfajta kölcsönösség elve alapján, vagyis a nyitás gesztusa

című versében: „Kit érint, hogy hol élek, kik között…?” Min- ket érdekelne, hogy „mennyit araszolt” amíg a távoli Kézdivásárhelyről eljutott – kolozs- vári