5. szám.
—432_
1927következtében a Budapesten tartózkodó munka-
nélküliek aránya az előző havi 64'lo/ojról 62'60/o-ra szállott alá. 'A főbb foglalkozási ágak közül a munka nélkül maradt famunkások száma 14'60/0-kal kevesebb mint az előző hónapban. Ugyancsak csökkent az építőipar körébe tartozó munka-í
nélküliek száma is 4'00/o—kal. Lényegtelen
javulást mutat a munkanélküli szellemimunkások (2'90/0), továbbá a vasipari (0'70/0) és élelmezési ipari munkások (0'40/0)
száma is. ,
A hatósági munkaközvetítök 1927 április havában 6.359 munkahellyel szemben 12.639
munkakeresőt tartottak nyilván. Közvetítés3.463 esetben sikerült.
A s'záz munkahelyre eső munk-akeresók aránya országos átlagban az előző havi 241-ról áprilisban 199-re esett, tehát a munkapíac szintén lényegesen javult. *
A vidéki városok közül Sopron és Pécs képviselik a szélsőségeket. Az előbbi város—
ban 351, az utóbbiban pedig 124 volta száz,
munkahelyre eső munkakeresök aránya.A székesfővárosban 209, vidéken átlag pedig 181 munkakereső jutott száz munka- helyre.
Az összes munkakeresök közül április- _;
ban 27'40/0 volt elhelyezhető az előző havi ;
24'20/o—kal szemben. '
Budapesten 24'50/0, vidéken pedig 33'00/0 volt a munkához jutott munkakeresők aránya.
GMEZÖGA
A városok szerepe mezőgazdasági termelésünkben.
, Le róle des villes dans la production agricole de la Hongrie.
Résume'. La Hongrie actuelle a 56 oilles (11 oilles municipales et 45 a conseil organise) dont le territoire total forme 12'20/0 de celui du pays. La grandeur de cette proportion n*apparait gue si on la compare aux données pareilles de l'Etranger. A cet égard, őest le Danemark gui entre, en premier lieu, en ligne de compte, car il a un caractere agricole sem- blable a la Hongrie. Or, le territoire total des 75 'oilles gue le Danemark avait en 1.906 * avant son agrandissement territorial par le traite' de paix —— était de 1237 74 ar- pents cadastraum, soit 1'80/0 seulement de celui du pays. En Tchéco-Slooaguie, Etat pas tout a fait agricole, il y avait en 1924 85 com- munes de plus de 10.000 habitants et pouvant étre considérées comme villes; le territoire de celles-la était de 416548 arp. cad., 1'70/0 seulement de celui du pays.
Guant a la grandeur de llétendue, on peut
traiter séparément les guatre villes municipales a puissante étendue de l'Alfo'ld : D e b r e c e n, Kecskemét, Szeged et Hódmezővá- sa'rh ely, parce gue le territoire tot-al en est 603554 arp. cad, soit 3'10/0 de celui dela Hongrie et, 8 20/0 . de celui de l7Alfőld.
Au point de vue de la production agri- cole, la guestion la plus importante est de saooir guelle est la superűcie des terres labourables des oilles. La superficie totale de terres labourables des villes de la Hongrie e'tant de 1,207.6'59 arp. cad. (au 12'40/4 de celle du pays, contre 7'90/o seulement en 1.914), la proportion en % des terres labourables des oilles dépasse, depuis la guerre, de 56'90/0 les années clauant-guerre. Dans les villes de Hongrie, dans l'année agricole 1925—1926 la superűcie de jachere formait 4'40/0 de la superflcie totale des terres labourables; et comme le moyenne générale des jachéres est de 50/0 en Hongrie, ce chi/fre de 4'40/0 montrc gue Femploitation rurale est plus intensioe dans
les villes. De la superficie moissonne'e totale
du pays, il revient 12'30/0 aux oilles; cette proportion est presgue égale a celle de la participation des terres labourables (12'40/0).
Le produit le plus important de liagri—
culture de la Hongrie est le f'roment. Dans Fannée agricole 1925—1926, les villes en ont produit une partie notable (12'70/0) ; en pre- mier lieu Hódmezővásárhely (302455 g, soit 1'50/0 de la production totale de froment de
5. szám. ———433— ?
1927;
la Hongrie), puis Debrecen (206082 g). La moyenne 'de la production de froment des villes — 75 g —— n'est gue légérement infe- rieure á celle de l'ensemble du pays (7'80/0) ; dans certaines villes, elle dépasse grandement celle-ci.
De la production de seigle de la
Hongrie, il ne revenait gue ]1'20/0 aux oilles.Parmi celles-ci, clest Szeged gui est le plus importante pour la production de seigle; on y en a produit 166637 9 (.2'10/0 de celle de tout le pays). La production de seigle par arpent des villes —— 59 g — est considérable- ment inferieure a la moyenne de la Hongrie
(66 a)- _ ,
Dans la production dorge les ml—
les de Hongrie figurent pour 13 50/0. Clest encore Hódmezővásárhelyj gui y occupe la pre- miere place (103. 687 g,1'90/O de la produc-
tion totale d'orge du pays). La moyenne de
la production d'orge des villes (75 g) est tout a fait égale a la moyenne du pays.En Hongrie les villes prennent peu de part (6'20/0) a la production davoine.
Clest Kiskunhalas gui y vient en tete (18 927 g, seulement 0 570 de la production totale d avoine de Hongrie). Dans cette branche de culture, la production moyenne des villes (62 g) est assez faible. elle est de 17 30/0 inférieure a celle du pays (7 5 g).
De la production de mais de la Hongrie il revient 16' 900 auoc villes. Clest a Hódmezővásárhely gu'on en a produit le plus (389474 9, 2'00/0 de la production totale dema'is du pays). Dans cette branche , de culture, la production moyenne des villes
—— 106 g — est légérement inferieure a celle dc llensemble de la Hongrie (105 g).
La pomme de terre et la betterave d sucre ne jouent pas, elles non plus, un role considérable dans la production des villes de Hongrie gui ne figurent gue pour 7 70/0, respectivement pour 3 10/0 dans la production totale de pomme de terre et de betterave a sucre. Parmi les oilles, c'est Szeged gui a pro- duit le plus de pommes de terre (208014 g) et Debrecen le plus de betterave a sucre (136952 g).
Tant la moyenne de la production de pomme de terre, gue celle de la production de bette- rave a sucre, sont, dans les villes, au-dessous de la mo genne du pays.
Les oilles de Hongrie ont produit 9'00/,, des fourrages artificiels du pays.
Parmi les villes Kecskemét s est distinguée pour la production de betterave fourragere (323 009 g); Debrecen pour le mais a four—
rage (136 640 g); Mohács pour les especes de
oesce (15.586 g); Szeged pour les espéces de tréfle (15.633 fg) ; Hódmezővásárhely pour la luzerne(145.701 g) ; Baja pour l*esparcette(2.891 g); Makó pour le-moha de Hongrie (6.769 g).
La moyenne des especes de fourrage est dans les villes, guelgue peu inferieure a celle du pays entier.
Nous devons faire une mention particuli- ére de la production de piment de Szeged et de celle d'oignon de Makó. Dannée der- niere, Szeged a produit 21.156 (1 de piment
et Makó 265. 411 g d'oignon(54 00/0, respec-
tioement 70'0/06 de la production de piment et doignon de/ ola Hongrie).En ce gui concerne les principaux bes—
tiaucc des villes de Hongrie, cest la propor—
tion des bétes a corne gui y est le plus faible et celle des chevauoc le plus élevée. Parmi les oilles, Debrecen a le plus de bétes a corne (14.349); Szeged le plus de chevauac et de moutons (12.535, respectivement 19.069) ; Hód—
mezővásárhely le plus 'de porcs (31.217).
Comme de la superficie de oigne de la Hongrie actuelle, il revenait en 1925 18'90/0 aux villes, la participation de celles-ci y de'- passait de 52'40/0 celle des terres labourables.
Entre les villes, Kecskemét avait la plus grande superficie de vigne (10.664 arp cadastr.), ve—
nait cnsuite Szeged (10.528 arp. cad.) La production de moút des villes e'tait considérable (19.60/0 de celle du pays entier). En 1925 la moyenne de la production y était assez favo- rable (9'3 hl), dépassant légérement celle du pays (9'0 hl).
Toutes ces données prouvent gue contraire—
ment auoc autres pays agricoles d3Europe, les villes de Hongrie ont un röle éminemment important pour la production agricole,
A mezőgazdasági termelés kimagaslóan legnagyobb hányadát —— mint ez a dolog természetéből önként következik —— álta- lában a falu lakossága produkálja.
A városok rendszerint aránylag kis te—
rületre összeszorított, igen sűrűn'lakott alakulatok, melyeknek terjedelme még a mezőgazdasági jellegű államokban is az ország összterjedelmének csak egészen
jelentéktelen töredéke. Érdekes kivétel ez alól erősen agrárjellegű hazánk, ahol, mint ez az első számú összeállítás adataiból ki-
derül, 56 (11 törvényhatósági jogú és 45
rendezett tanácsú) városunknak összterülete mai Magyarország összes területének nem kevesebb, mint 12*2%—át teszi. Hogy ez a lerületrészesedés milyen tekintélyes, az élénken ki fog tűnni, ha egy másik agrár—
5. szám.
__434_
1927jellegű ország hasonló adatait szemügyre vesszük. Agrár jelleg szerint kétségkívül Dánia a legalkalmasabb erre az Össze- hasonlításra. Dániában'_ az 1906-ban, tehát a mostani területnövekedés előtt, készitett összeállítás szerint "aránylag igen sok, 75 város volt. Ennek a 75 városnak összes
területe 129268 töndérland (123. 774 kat.
hold)_ volt, ez edig az ország 7,067 268
tönderlandnyi 6, 768 566 kat, hold) összes területének mindössze; kf_8%— a. Dánia vá-losainak osszklterjedese tehát az ország
területéhez viszonyltva 857 2%- kal kisebb, mint a mai Magyarorszag városai terüle—
tének az ország területéhez viszonyított aránya. Egész más az arány, ha a 75 város lakosságának számát az ország népességé—
hez viszonyítjuk. Dánia városainak lakos- sága az említett időpontban 1_,023.334 lé—
lek volt, ez az ország 2.588,919 főt kitevő
összes népességének 39 _5%— a Ez az arány már jóval közelebb áll a magyar városok lélekszámának az összes népesség számá- hoz viszonyított 32 9%--os arányához
De ha egy nem tisztán. agrárjellegű or—
szág —— a Cseh—Szlovák köztársaság -——
, hasonló adatait vesszük szemügyre, mond- hatni, teljesen azonos eredményre jutunk.
Cseh—Szlovákiának ugyanis az 1924. évben végrehajtott népszámlálás adatai szerint 85 városnak tekinthető tizezer lakosnál népesebb községe volt, ezek Összterülete 416648 kat. hold, ez pedig az említett köz—
társaság 24,396.544 kat. holdat kitevő terü- letének mindössze csak 1'7%-a, tehát itt a városok területi aránya még a dán váro- sok területi részesedésénél is valamivel kisebb. A Cseh-Szlovák köztársaság váro- sainak lélekszáma az ország összes né- pességének viszont jóval kisebb részét teszi ki, mint akár Dánia, akár ha- zánk vonatkozó aránya. ltt 1924. évben a városi lakosság százalékos aránya mind- össze 19 S% volt.
A magyar városok területi magas arányszáma jóformán csak az alföldi mezőgazdasági jellegű városok igen nagy kiterjedésének tulajdonítható. A dunán- túli és az északi dombos vidék városaiv nak területi aránya ugyanis csak kevéssel mulja felül a már fent ismertetett dán és cseh—szlovák városi arányt, annál hatalma- sabb azonban az Alföld városainak területi részesedése. Az Alföld 34 városának össz- területe —— mint ez az összeállítás adatai—
ból kitűnik — az Alföld területének
23'6%—át, tehát majdnem egynegyed részét
teszi ki, de ha nemcsak a közigazgatási szem-
pontból városnak tekintendő alakulatokra,
hanem a népesség nagy száma alapján városjellegű lnagyközségekre (Törökszent- miklós, Püspökladány, Balmazújváros, Kisvárda, Gyoma, Orosháza, Abony, stb.) vonatkozó területi adatokat is figyelembe vennénk, kétségtelen, hogy az alföldi vá- rosok területi részesedési aránya az Alföld Összterületének 25%-át is jóval túlszár—
nyalná.
Városaink összterületének az ország területéhez viszonyított kiemelkedő magas arányszáma, főleg a háború után bekövet—
kezett változásoknak az eredménye. Ezt a megállapítást legjobban bizonyítja az 1914.
évi helyzetet bemutató alábbi kis összeál—
lítás:
Terület kat. Az ország
' holdakban területének
Magyarország 27 törvényha- (Vti-aban tósági jogú városa 1,146.483 23 Magyarország 113 rendezett
tanácsú városa
Magyarország összes városai
1,972.759 4—0 3,119.242 63
A békeszerződés az Alföldnek mező—
gazdasági szempontból domináló szerepét a városok területi magas arányszámának s7empontjából annyira megerősítette, hogy
— mint látható —— a városok mostani te- rületi arányszáma 93 7%—kal mulja felül az
1914. évi vonatkozó arányszámot. Tudva- levő, hogy éppen azokat a területeket vesz—
tettük el, ahol a kisterületű ipari és bánya- városaink voltak, az Alföld pedig nagy mezőgazdasági jellegű városaival jóformán teljesen miénk maradt.
Külön térképen mutatjuk be Debrecent, Kecskemétet, Szegedet és Hódmezővásár—
helyt, mint az Alföld négy legtipikusabb mezőgazdasági jellegű városát. Ennek a négy városnak óriási területe az alapja tu—
tajdonképen a magyar városok magas te—
rületi arányszámának. A szóbanforgó négy város 603654 kat. holdnyi Összterülete mai
Magyarország területének 3'1%-át, az Al-
föld területének 8'2%-át teszi ki. Ez a négy város mezőgazdasági termelés szempontjá- ból eléggé eltérő karakterű, Hódmezővá- sárhely kimagaslóan domináló szántóföld- területének, Debrecen legelő- és erdőterü-—letének, Kecskemét és Szeged legelő-, rét- és szőlőterülete'nek magas arányszáma ma—
gyarázza meg ezeknek a városoknak spe- ciális termelési irányzatát.
, AMEGNAGYOBB MEZÖGAZDASÁGI JELLEGű TJ.
VÁROS TERÚLETE MIVELÉSI ÁGAK SZERINT 1925 BEN.
Terriroire des4príncipales villes municípaíes decaractére agricoie suivan les branches de cu!ure en 1925
___—___—
%%'NININ Ö DEBRECEN
JELMAGYARÁZAT. LÉGENDE.
Szántóföld
Tem—es labour'ables
Kert _és nádas .
Jardms er roselléres Rer_
Pranmes
.. Szőlő / , Vignes
HÓDMEZÖVÁSÁRHELY
legelő Párurages Erdő
Forérs
Földadó alá nem eső rerüler $)
Terres non soumises é hmpör Foncaer—
M.Sr.Sz.1927.
5. szám. —— 436 —
!. A törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok területi víszonyaíü)
Situation du territoire des villes municipales et á conseil organisé.
Az összes területből ággá $$$
Répartition de la superficie totale ;Égg $$$-§ §
_, Azösszes g:;:—a§'§t§le
Országrész szántóföld 335333 Super/fide E§§§É §§ %%
Parties de poys terres kert rét szóló legi? erdő Éígeístesö- non totale §§É§É§ÉÉÉ
%%;- jardíns praíi'ies vignes rages foréts ligygs .;lífíxífóet ÉggggÉÉ ggg foncier 333;— o% 'S-É—a És.
terület kat. holdakban —— arpents cadastr. (3 $$$" § 533-
!
Dunántúli dombos 1 *
vidék. — Transdaimbie. i
Tj. városok — Villes [
murzicipales. . . . 26.077 1.746 6.572 4.664 4.476 14.625 961 5.983 65.104 10
Rt. városok — Villes ;
__ a conseil organise' 64.175 3.255 11.984 6.601 10.273 17.493 165 12.451' 126.397 2'0 Osszes varosok —— Total 90.252 5.001 18.556 11.265 14.749 32.118 1.126 18.434 191.501 30 Alföld.— Grande Plairle
Tj. városok —— Villes
munioipales . . . . 366608 8.525 48.583 28.081108409 44.404 1 733 45950 652288 89 Rt, városok —— Villes
__ á conseil organise' 734833 7.766 70.692 30.417139264 21.345 8.074 68. 667! 1 076.058 14'7 Osszes városok —- Total 1,101,436 16.291 119.275 58.498 247.673 65.749 4.807 114 61711728346 23'6
Északi dombos vidék.
Nord.
Tj. város — Villes
municipales . . . . 4.605 637 1.030 437 1.185 26 — 1.363 9.283 04 Rt. városok —— Villes
" á conseil organise' 11.366 1.008 3.622 4 753 3.999 9.986 30 3.174 37.938 1 6 Osszes városok— Total 15.971 1.645 4.652 5.190 5.184 10.012 30 4.537 47.221 20
Magyarország.
Hongrie.
Tj. városok — Villes
municipales. . . . 397.28510.908 56.185 33.182114070 59.055 2.694 53.296 726.675 4'5 Rt. városok —— Villes *
" á conseil organise? 810.374 12.029 86.298 41.771153.536 48.824 3.269 84.292 1.240393 7'7 Osszes városok — Total 1,207.659 22.937 142.483 74.953 267 .606 107 .879 5.963 137588 1,967.068 12'2
1) 1925. évi adatok. —— Donne'es de 1925.
A többi törvényhatósági jogú városunk aterület nagysága szempontjából meg sem közelíti a fent említett városok területét, utánuk Budapest következik 33.682 kat.
holdat kitevő területével. A rendezett ta- nácsú városok közül kimagaslik. Kiskun- halas, amelyik 112.195 kat. holdas terüle- tével még legjobban megközelíti a fent tárgyalt négy város területének nagyságát, mezőgazdasági termelés szempontjából azonban futóhomokos határa miatt az em—
lített négy Város jelentőségének erősen
ros, egyik sem közelíti meg a közepes nagy- ságú alföldi mezőgazdasági városok (terü—
letének nagyságát.
A mezőgazdasági termelés szempontjá- ból természetesen nem az a fontos kérdés, hogy a városoknak mekkora az összterüle—
tük, ilyen irányú következtetések levoná- sára szántóföldtelületüknek ismerete sok- kal alkalmasabb.
A városok összes szántóföldterülete volt 1926-ban:
Az országrész, ille- tőleg az ország
alatta marad. Mezőtúr (71.281 kat. hold), Kat" held öS§§etS szggtóíögd- Szentes (68.695 kat. hold) és még egy egész A dunántúli dombos vi- tc'üeéne M a"
sereg alföldi város következik Kiskun- déken . 90.252 25 halas után, a dunántúli dombos vidéken Az Alföldön 1,101.436 22'6
Mohács (31.067 kat. hold), az északi dom— Az északi dombos vi-
bos Vidéken Eger (10.759 kat. hold) a leg- déken - — - - - 15.971 13 nagyobb kiterjedésű rendezett tanácsú Vá- Magyarországon össz. 120765!) 1241
5. szám. ——437—— 1927 Városaínk összes Szántóföldterülete'nek
az ország szántóföldterületéhez viszonyí- tott százalékos aránya tehát valamivel ma—
gasabb, mint Összterületüknek már ismer- tetett arányszáma. Ez a megállapítás ma' gyarázza meg azt az igen fontos szerepet, melyet nálunk városaink —-— főleg alföldi városaink —— mezőgazdasági termelésünk- ben betöltenek. A magas szántóföldarány természetesen szintén újabb keletű, 1914- ben ugyanis a régi Magyarország (a társországok nélkül) szántóföldterülete
22,268.309 kat. hold, a városok szántóföld- területe 1.763243 kat. hold volt, a százalé-
kos arány tehát csak 7'9%, vagyis a há—
ború utáni Magyarországon a városok szán-
tóföldterületének százalékos aránya 56070-
kal nagyobb lett, mint amekkora 1914-ben volt.
A második számú összeállítás adataiból a városok bizonyos belterjesebb gazdálko- dási módjára lehet következtetni, erre mu- tat az, hogy az ugar százalékos aránya az
1925/1926. gazdasági évben az ország ösz—
szes szántóföldterületének 5'0%—a volt, a vá- rosok összes szántóföldterületének ezzel szemben csak 4-4%—a maradt bevetetlen.
A városok mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának gazdálkodási módja még sokkal belterjesebb volt a hábOrút meg- előző években.
Az elemi csapások az elmult évben egyenlő arányban sujtották a városok és a vidék bevetett szántóföldterületét, a kár- arány egyaránt 1'3% volt.
A városok learatott területének arány;
száma majdnem azonos az Összes területre vonatkozó arányszámmal, az ország leara—
tott területének 12'3%—át teszi ki. Ez az
arány országrészenkint vizsgálva természe- tesen igen eltérő, az Alföld 23'0%-os aránya mellett a másik két országrész részesedése teljesen minimális.
Magyarországnak kétségtelenül legfon- tosabb mezőgazdasági terménye a búza;
termelésében városaink tekintélyes szerepet játszanak, az ország Összes búzatermésé- nek ugyanis elég jelentékeny része, 12'7%—a, a városi lakosság búzatermelésének az ered- ménye. A városok búzatermelésc'nek ará- nya tehát —— mint látható —— valamivel. ma—
gasabb, mint a városok learatott területé- nek már ismertetett arányszáma. A búza- termelő városaink között magasan kiemel- II. A tj. és. rt. városok learatott területére vonatkozó 1926. évi adatok.
Données relatives au territoire moisscnne' des villes municipales et (: conseil organise en 1926.
§ :: _ . Égi!) .. . §§2
fű $ .35 §§§§e %% ɧ§
l'g § 'EM árak—E $$$ 3353
0 : s z 51 g r é s Z 13; H Eg §§§§§ ",a 1318
. 5 e a. (4 § V: 3 8 ..,—ig
u—u—D [ 3935) x% Su: oka; 353?)
Region es .. g§§ Ég,—[ae mg ;;xg
53 §; ígr §§§§§ %% 352")
UN) ; D mU—IS E-Huuh, gram Éggg
katasztrális hold — arpents cadastr. 232 8 Dunántúli dombos vidék. — Transdanubie.
Tj. városok —— Villes munieipales ... 24.644 143 24.501 210 24.291 07 Bt. városok -—— Villes a conseil organise' 62.112 1.028 61.084 1.198 59.886 17 Osszes városok — Total ... 86.756 1.171 85.585 1.408 84 177 24
Alföld.— Grande Plaine.
Tj. városok —— Villes municipales ... 360.939 12.663 348.276 6.791 341485 78 Bt. városok —— Villes á conseil organise' 711.496 37.975 673.521 5.473 668048 1532 Osszes városok —— Total ... 1,072.435 50.638 1,021.797 12.264 1,009.533 230
Északi dombos vidék. _ Nord.
1". város —— Villes munícipales ... 3.215 13 3.202 —— 3.202 03 Rt. városok —- Villes ú conseil organise' 10.841 844 10.497 446 10.051 09 Osszes városok — Total ... 14.056 357 13.699 446 13.253 12
Magyarország. —— Hongrie.
Tj. városok -—- Villes munícipales ... 388.798 12.819 375.979 7.001 368078 41 Bt. városok —— Villes á conseil organise' 784.449 39.347 745.102 7.117 787985 82 Osszes városok —— Total ... 1,173.247 52.166 1,121.081 14.118 1.106.963 ,12 3
_III.Afőterme'nyektermelésiadataiaz1925/26.gazdaságiévbentj.
Donnéesdelaproductiondesproduitsprincipanmpourl'anne'eagricole1925—1926danslesvillesmunicipalesel ésrt.városainkban.
Elconseilorganisé.
1927
szam.
Búza.___....BurgonyaCukorrépa
FromentROZS—SeigleÁrpaOzgeZabAvomeTengen_MaisPommedeterreBetteraveEzsucre
§N7_.§m_)§?§u:m:§):§:
§§:S§§:ÉÉ%s:—És§§§*;§:S*;§§SEggs
;423;317§317%ér?.x%5123x31?1—53,.NO§*_No:a.Se:a.sw:NO30:3:
R e f / i o n s 7 3 0 3 5 3 , ? § É § § , g r e — 3 3 ! a g g ? § É § § T m a g T g n § § at ?. É S — a i i 5 5 — 3 3 5 5 . 3 3 5 s a 3 3 É S § ? É S — P : ; É E ? — 3 m s 3 3 § 0 . 5 3 5 % m i É s % m s " 5 § .. .% % § " § 3 . 3 .a" ; 0 . 5 3 3
am;m5m$mm8mgguaw;Éna495;wNa—a)§mE493m'— § § % a 5 3 3 " : ;. E g g — : . .. É s a — s . n % % .. § § § § — $ $ $
§;ggg;'s53335333303833.331323513033335g;53$$$;!_(;ÉSM—ggs(1Mt(1351(;§§(1Ha33
!
Dunántúlidombosvidék.
Transdannbie.
Tj.városok——Villesmunicipales30.2490421.395740620.503800912.0808290.76512'01356.7744110612.564136'502
Rt.városok—-—Villesáconseilor—.
ganisé.......1394741956.988811'548.4219'62140.2799'2170.00813'92'4199.52047'22'277.848135'51'4
Összesvárosok—Total....1697232378.383792'168.924903052.35989260.77313'13'725629445'72'890.412136'51'6
Alföld.—GrandePlainé.
Tj.városok——Villesmunicípales6634536'58793835'5108200.4287'38'252.8921,030.46911'0935810553387'4172.057122'722 Rt.városok——Villesaconseilm—,' yanisé.......1.732939'170423195611204746957'219'3114.6031,961.58110'5179562656539571176.882135'42'2
Összesvárosok——Tolal..,239639223'5802578582286751237327'51674952.99205010'627'21,143.71186414'5348939128'84'4
É s z a k i d o m b o s v i d é k . — N o r d . '
Tj.VárosVillesmunícipales9.590041.4246'60'2295069048033.923950'33.42438002-————
Rt.városok——Villes(:conseilor—
ganisé.......22.267089.406751"?5.557630'72.51716,8199'81'334.28134'22'04.85010780'3
Összesvarosok—Total...31.8571'21083074148.507651113.32020.742971'637.70534'52'24.850107'803
Magyarország.—Hong'líe'.
Tj.Városok—Villesmunícipales703292344022025550223881734065.7751,125.1571055'864125334213'4184.621123'61'3
Rtvárosok——Villesaconseilor-
ganisé.......1,894.6809348955963615286737'69'5157.3992,148.40810611'179645740'94'3259.580135'11'8 Összesvárosok——Total...2,597.9721278917415911'2752554"('S1352231743,273.56510'616'91,437.71037'77'7444201130'03'1
5. szám. —439—— 1927 kedik Hódmezővásárhely, tavalyi búzater—
mése 302455 (1 volt, ez a mennyiség az ország összes búzatermésének 1'5%—a.
Utána következik Debrecen 206082 (1 búza- termésével, ez pedig az ország összes bú- zatermésének 1'0%-a. Igen jelentékeny még két jászsági városunknak, Mezőtúrnak és Karcagnák búzatermele'se, egyenkint az or—
szág összbúzatermésének 0'9%-át produkál—
ták. A termelés eredményességének főis- mérve az egy katasztrális holdra eső ter- mésátlag nagysága, ez az átlag városaink búzatermelését nézve meglehetős eltérése- ket mutat. Igy mindjárt a magyarországi búzatermelő városok 7-5 (I—ás búzatermés át—
laga 3'5%'-kal a 7'8 (I-át kitevő országosl át—
lag alatt maradt. Egyes városok adatai azon- ban ebből a szempontból kedvező képet mu- tatnak, így az országos átlagot legjobban felülmulja Magyaróvár 10'9 (I—ás és Makó 10'5 (j-ás termésátlagával. Elég kedvező még Mohács 9'8, Karcag 8'9, Szeged 86 és Hódmezővásárhely 8'0 (j-ás termésátlaga is.
Az országos búzatermésátlag alatt maradt Debrecen és Mezőtúr 7'2 g—ás és különösen Kecskemét 5'7 g-ás átlagukkal. Kecskemét—
nek az 1925/26. gazdasági évben általában
rossz termése volt, jóformán valamennyi mezőgazdasági termelvényével az országos termésátlag alatt szerepel.
A rozstermelésben városaink szerepe már valamivel kisebb, mint a búzaterme- lésben, Magyarország összes rozstermésé- nek ugyanis csak ll'2%-át termelték váro- saink, tehát a learatott összes szántóföld—
, területben elfoglalt százalékos részesedé- süknél a rozstermelésben 8'9%-ka1 kisebb az arányuk. Legnagyobb rozstermelő váro-
saink Szeged (166637 (1) és Kecskemét
(144279 (1), ezek az ország összes rozster—
mésének elég tekintélyes részét, 2'1 illető-
leg 1'8%-át produkálták. Igen jelentékeny még a rozstermelés Kiskunhalason (94.963 ([), Nyíregyházán (75.138 (1), Kiskunfélegy- házán (62.359 (1) és Debrecenben (49.063
(1). A városok rozstermésének kat. hol—
dankinti 5'9 g—ás termésátlaga szintén alatta marad a 66 g-ás országos átlagnak.
Ebben főrésze van az alföldi városok ki nem elégítő eredményének, mert míg a du- nántúli dombos vidék városainak rozster—
mésátlaga 7 '9 (1 volt és az északi dombos vidéken ez az átlag 74 (; volt— tehát mind—
kettő az országos átlagnál jelentékenyen nagyobb —— addig az alföldi Városok rozs—
termésátlaga mindössze 58 g—át tett ki. A
jelentékenyebb rozstermelő városaink kö—
zött legjobb volt Pápának (86 g) a termés—
átlaga, utána következnek: Nyíregyháza
(6-9 g), Jászberény (6'6 CI), Debrecen (61 a) és Szeged (59 a). A rozstermés-
ben is erősen az országos átlag alatt van Kecskemét, melynek 48 g-ás rossz termés—
átlaga rontja erősen az Alföld városainak rozstermésátlagát.
Árpaternzésünknek 13'5%-át termelték
városaink, természetesen kimagaslóan nagy arányban az alföldi mezőgazdasági jellegű városok. Mennyiségileg Hódmezővásárhe- Iyen termett a legtöbb árpa, 103687 (1, ez az ország összes árpatermésének 1'9%—a.
Utána következik Cegléd 73.788 (1, Kiskun- halas 50.162 (1 és Szentes 47.376 (1 árpater—
méssel. A városok átlagos árpatermése tel—
jesen azonos az ország átlagtermésével, kat.
holdankint 75 (1. Ennél az átlagnál jelen—
tékenyen jobb a dunántúli dombos vidék városainak kat. holdanként 9 g—át kitevő átlagárpatermése. Kitűnő átlagot ért el a dunántúli dombos vidék egyik —— mező—
gazdasági szempontból nem nagy jelentő—
ségű —— városa, Szombathely 11'3 (j—ás át- lagos árpatermésével. Igen jó árpaátlagter—
més volt még Makón és Mohácson 109 (1, továbbá Magyaróváron (9'9 (1) és Szegeden (88 g). Kecskemét 5'9 (I-ás árpaátlagter—
mesével itt is a leggyengébbek közé tar—
tozik. %
A zab termelésében városaink nem tar- toznak a jelentős tényezők közé, az ország összes zabtermésének ugyanis csak 6'2%-át "
termelték. A legjelentékenyebb volt Kis—
kunhalas zabtermése 18.927 (1, ez az ország Összes zabtermésének mindössze 0'5%—a.
Utána következett Hódmezővásárhely 16.862 (1 és Mohács 15.999 (; zabtermésé- vel. A városok zabtermésének átlaga szin—
tén elég gyenge volt, kat. holdankint 62 (1, ez az átlagtermés 17'3%—kal kisebb, mint az országos 7'5 g-ás átlag. A jelentéke- nyebb zabtermelő városok közül kimagas- lóan legjobb eredményt Mohács érte el 92 (; átlagtermésével. [Igen jó volt még Hód—
mezővásárhelyen (81 (1) az átlagos zab- termés, míg Kiskunhalas 7-0 g-ás átlagával az országos átlag alatt maradt. Itt ismét külön meg kell emlékeznünk Kecskemétről, 4-3 g-át kitevő példátlanul gyenge átlag- zabtermése az összes városok között a leg- utolsó helyen áll.
A zabterméssel ellentétben tengeríterme—
Ie'siinkben városaink már élénk szerepet ját-
81
5. szám. —440—— 1927 szanak, az összes főtermények közül
ugyanis a tengerit termelték városaink az 1925/26. évben a legnagyobb arányban.
Magyarország tengeritermésének 1639%-át a városok produkálták, ez az arány pedig
27'2%-kal nagyobb, mint a városok leara—
tott területének az ország összes learatott területében elfoglalt aránya. A tengeriter- mésben a városok közül a legnagyobb mennyiséget szintén Hódmezővásárhely produkálta 389474 (I—át kitevő tekintélyes eredménnyel. Ez a mennyiség az ország tengeritermésének nem kevesebb, mint
2'0%-át teszi ki. Igen nagy volt még Debre—
een tengeritermése, 273357 (1, az ország ten—
geritermésének 1'4%-a. Ezután következ- nek: Makó 177.464- (1, Szeged 163464 (1 és Hajduszoboszló 154898 (; tengeriterméssel.
A városok 10'6 g—át kitevő kat. holdan-
kinti átlagtengeritermése l%-kal nagyobb
volt, mint az ország 105 cI-át kitevő átlag—
termése. A tengeritermelésben a legjobb át- lagot elért városok sorában is első helyen állott Mohács városa 15'4 g-át kitevő átlag- terméssel. Igen jó volt az átlag Makón ' (128 a), Hódmezővásárhelyen (124 a), Szé—
kesiehérváron (117 (1) és Debrecenben
(llzl (1). A leggyengébbek közé tartozott Kecskemét 8'8 (I-ás átlaga.
A burgonya szintén nem tartozik azok közé a gazdasági növények közé, amelyek—
nek termelésében városaink fokozottabb mértékben vesznek részt; legjobban bizo- nyítja ezt alacsony részvételi átlaguk, mai Magyarország burgonyatermésének ugyan- is a városok csak 7'7%-át produkálták. En—
nek dacára megállapítható, hogy elég te- kintélyes mennyiségű burgonya termett
Szegeden (208014 (1) és Kecskeméten
(207930 (1), mindkét mennyiség az ország összes burgonyatermésének 1:1%—át teszi ki. A burgonyatermés nagyságának szem—pontjából utánuk következik hazánk fő burgonyatermelő vármegyéjének székvá—
rosa, Nyíregyháza 110.519 g-át kitevő ter—
mésével. A városaink burgonyatermésát- laga általában elég gyenge, 15'6%—kal ki-
sebb, mint a burgonyatermés országos át- laga. Kivételt képez Nyíregyháza, amelyik 61'9 g-ás átlagával a 430 g-t kitevő orszá- gos átlagot is magasan felülmulta. Jó átla- got ért el a burgonyatermelésben még Mo-
hács (52'1 (J) és Jászberény (454 (1), míg Kecskemét (350 (1) és különösen Szeged (281 (1) átlaga a leggyengébbek közé tar—
tozik.
A cukorrépa termelése még a burgonya—
termelésnél is jóval kisebb mértékben fog-
lalkoztatta városaink őstermelő lakosságát,
ez abból is látható, hogy az ország cukor—
répatermésének csak 3'1%-át termelték városaink. A városok közül a cukorrépa—
termele's szempontjából kimagaslik Debre—
cen 136952 (I—át kitevő termésével, ez a mennyiség az ország összes cukorrépater—
mésének 0'9%-a. Megemlíthető még Mo- hács (51.052 (1) és Mezőtúr (22.380 g) cu- korrépatermelése. Városaink a cukorrépa termésátlagának nagysága szempontjából körülbelül az országos átlag körül mozog—
nak, annak csak 1'1%-kal maradtak alatta.
Külön összeállításban (IV. sz. tábla) mutatjuk be, hogy a mesterséges takar—
mányféle'k termelésében az 1925/26. gaz—
dasági évben városaink milyen arányban vettek részt. A takarmányfe'lék termelési viszonyait városainkra vonatkozólag csak általánosságban ismertetjük, legfeljebb egy pár érdekesebb körülményre fogjuk a fi- gyelmet külön felhívni. Mindenekelőtt meg- állapítjuk, hogy az ország Összes -—
68,862.662 g—át kitevő — takarmánytermé- sének 9—o%-át (6,211.335 (1) termelték vá-
rosaink, tehát a takarmányféle'k termelési aránya a városokban valamivel kisebb, mint a kalászosok termelési aránya. A ter- mésmennyiségre vonatkozólag csak annyit jegyezzük meg, hogy városaink közül a takarmányrépa - termelésben Kecskemét (323009 (1), a csalamádétermele'sben Debre- cen (136640 (1), a bükkönyfe'lék termelé—
sében Mohács (15.586 (1), a herefélék ter—
melésében Szeged (15.633 (1), a lucerna ter—
melésében Hódmezővásárhely (145301 (1), a baltacím termelésében Baja (2.891 a) és a muhar termelésében Makó (6.769 (1) áll az első helyen. A takarmányfélék városi termésátlagai általában gyengébbek, mint az országos termésátlagok. Legrosszabb a városok termésátlaga a takarmányrépánál -—— a városokban az átlag 6'1%-kal kisebb, mint az országos átlag —, viszont legked- vezőbb a városok termésátlaga a csalamá- dénál, itt csak 0'9%-kal kisebb a városi termésátlag, mint az országos termésátlag.
A többi gazdasági növény termelése ré- szint a városok termelési viszonyai, részint az ország gazdasági helyzete szempontjá—
ból nem bír olyan fontossággal, mellyel esetleges külön kiemelését meg lehetne in- dokolni; mindössze még két gazdasági nö- vény termelési adatait kell a városok ter—
