Statisztika bürokrácia

STATISZTIKAI BÚROKRÁCIA

, A Népgazdasági Tanács a közelmultban 443/23/1950. sz.

határozatában már harmadszor foglalkozott a párhuzamos

* statisztikák kérdésével. Megállapította, hogy' még mindig igen sok az egymást keresztező és feleslegesen részletező, valamint az engedélynélküli adatkérés, ami rendkívül még- terheli a vállalatokat *és veszélyezteti az adatszolgáltatás megbízhatóságát is. Ezért a határozat felhívta a szakirzinisz—

tériumokat és a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy vizs-—

gálják felül az előbbi két N. T. határozat végrehajtását.

Bürokrácia az iparstatisztikában

A párhuzamos statisztikák felderítése és felszámolása céljából az ille—

tékes minisztériumok és a Központi Statisztikai Hivatal részéről nem- régen vizsgálat is indult.*Első lépésként a Nehézipari Minisztérium be—

kérte a vállalatok statisztikai ügyrendjét, amelyben minden adatszolgál—

tatásnak szerepelnie kell. A bekért ügyrendwerk feldolgozása még nem fejeződött be, de már megállapítható, hogy összeállításuknál hiányzott az

egyöantietiíség. Enne-k elsősorban az az oka, hogy eddig még senki sem ,

definiálta pontosan, hegy Imilyaen adatszolgáltatás tekintendő statisztiká—

nak. Igy például egyesvállalatok levették az; ügyrendbe az üzemelszá- molási ívet, a főkönyvi kivonatot, a vállalatvezetői havi jelentést, sőt a

jóváhagyásna felterjesztett részlettervektelt is. Volt olyan Vállalat, amely az egész gyáripari statisztikát egy statisztikának vette, de volt olyan is, amelyik minden kérdőívet külön sorolt fel. Igy történt meg, hogy egyik főosztály kataszterében 229 rendszenes adatszolgáltatás sz—ene'pel.

A felülvizsgálattal egyide-jűleg egyes; vállalatoknál a Központi '*Statisztikai Hivatal kérrnpróloaszeriíen ellenőrzi a kifelé történő adatszol—

gáltatásokat és ha eng—edélynélküli, vagy párhuzamos adatszolgáltatást talál, megteszi a feljelentést az illetékes hatóságnál. A feljelentések alap- ján a minisztériumok már töibbízben róttak ki pénz'abünteté'seket az ilyen kérdőívek Ikibocsátóira.

A Bada'pesti MÁVAG—ban tartott vizsgálat során például megálla- ) pitást nyert, hogy a vállalat több olyan rendszeres adatszolgáltatást tel- jesít, amelyek nem szerepelnek sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Nehézipari Minisztérium által (az ,,Iparí Értesítő'hben közölt) enge- délyezett statisztikák jegyzékében. Az engedélymélküli adatszolgáltatásolk közül néhányat szóbeli utasításna teljesítettek, de volt ezek között olyan régi is, amelynek szerzőjét már meg sem lehetett állapítani. A megindult

felülvizsgálat már többet leállított közülök.

A statisztikai bürokrácia másik szemléltető példája az' Épületsz—erelő

Ipari Központ által engedély nélkül kibocsátott versenystatisztika-.

STATISZTIKAI BÚROKRÁCIA 48 5

A kérdőív 19 kérdőpontot tartalmaz és minden pontnál komplikált mate—

matikai képlet alapján kell választ adni. Például:

P 100 '

xHatáridő betartása : ———)É—-*—— ,

t

ahol P : pönáléra fizetett összeg és Tr. : teljesített termelés.

Aki nem ért a formális matematikához, nem tud vele mit kezdeni.

E mellett tárgyi hibái is vannak a kérdőívnek. A teljesítések adatait nem

a munkások, hanem a fizikai dolgozók létszámához viszonyítja és nem

'_ használja a'tetrvezésben és statisztikában rendszeresített állománycsopor—

tokat. . '

Az egyes főosztályok visszaélnek azzal a lehetőséggel is, hogy egy—

szeri adatkéréshez nem kell a tervfőosztásly engedélye.

Az egyik főosztály igen rövid határidővel (5 nap) kérte az Egyesült _Izzótól azvelső öt hónapra vonatkozóan a munkások, az adminisztratív és műszaki munkavállalók tervezett és jóváhagyott, valamint ténylegesen kivett szabadságnapjaít. Ugyanerre a határidőre kértek a bér— és noma—

csalásokra vonatkozóan egy 12 pontos kérdőívet is. A 12 pont közül négy megtalálható a gyáripari statisztikában, egy pedigazonos az előbb emlí—

tett szabadságo—lási statisztikával. Ezek az adatkérések tehát nagyrészt szükségtelenek voltak. _

yA MÁVAG-tól egyik nap délben telefonon kértek másnap reggelre

——4 büntetés terhe mellett — az Autógyárra vonatkozó olyan adatokat, amelyeknek legnagyobb része megtalálható a minisztériumban elfekvő

gyáripari statisztikában is. _

Le kell szögezni, hogy a fennálló állapotoké'rt jórészt maguk a válla—

lati statisztikusok felelősek. Nem lehet a vad statisztikákat kizárólag felülről jövő intézkedésekkel kiirtani. Szükség van a vállalati statiszti—

kusok támogatására 'is. Az üzemi statisztikusoknak feltétlenül élniük kell az ,,Ipari Értesítő" január 29-i számában megjelent 5584/1950. sz. ren—

delet adta lehetőségekkel. Az engedélynélküli adatkéréseket azonnal jelen—- teni kell az illetékes minisztérium tervfőosztályának, illetve ha külső szerv kér adatokat, a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy idejében intézkerdhleassenek a felesleges adatkérések letiltásáról. ' s

Az engedélynélküli statisztikák leépítése és a statisztikai munka meg—

javítása közötti szoros összefüggést tapasztalhattuk a Kőbányai Alumí—

niumhengerrhű N. V.—nél, ahol engedélynéilküli statisztikát csak egyet találtunk,, jól vezet-ett (grafikont annál többet. így például a vállalat Statisztikusa az üzemmészenkint vezetett grafikonok segítségével fedezte fel, hogy az egyik műhely segédmunkásai majdnem háromszor annyit keresnek, mint a szomszédos műhely szakmunkásai. Ezzel az üzemi sta—

tisztikus támogatást nyujtott a vállalat irányítóinak munkájában és elő—

segítette a vállalatnál a szocialista bérezés alapelvének minél hatékonyabb

érvényesülését. . av *

Töbíbször előfordult az is, hogy a vállalatok olyan adatokat küldtek, amiket senki se kért. Például a Dimávag Diósgyőri Gépgyár a minisz—

térium egyik főosztálya felé 28 oldalas alkatrészenkinti selejtjelentést küld. Ez a részletezés nyilván legfeljebb a vállalat belső használatára

szükséges. ' '

4 Statisztikai Szemle

STATISZTIKAI BünoKRÁCIA

Ezzel függ össze, hogy egyes vállalatoknál (még mindig lebecsülik' a statisztikát. A vállalatvezetőknek egy része nem látja még be, hogy a belső adatszolgáltatás rossz megszervezése saját munkáját akadályozza Háromévi tervgazdálkodás után már mindenki előtt világos kell legyen, hogy a tervek alapja a megbízható statisztika. Megbízható adato—

kat pedig csak jól megszervezett belső adatszolgáltatás biztosíthat.

Bürokrácia a kereskedelmi statisztikában

Az egészséges folyamat, mely a szocialista számvitel, illetve szocialista statisztika kialakításához szükséges, a kül- és belkereskedelemben nagy mértékben akadályozzák az ezen a téren meglévő bürokratikus marad—- vények

A statisztikai bürokrácia általában három fő formában szokott jelent—

kezni:

1. szükségtelen és feldolgozhatatlan, és így áttekinthetetlen adat-—

halmaz gyűjtésében, ' '

2. párhuzamos statisztikai adatgyüjtésbein,

3. a szükségesnél jóval részletesebb statisztikai adatfeldolgozások be—

kérésében. ,

A Központi Statisztikai Hivatal például a Belkeresked-elmi Miniszté—

rium kívánságára havonta közel 1/5 millió adatOt tartalmazó kimutatást

küld meg a minisztérimn különböző osztályaira.

Ilyen nagymennyiségű anyagot egyik hónapról a másikra nem lehet olyan módon sem kiértékelni, sem feldolgozni, hogy az az operatív ügy—

__ vitel segítségére legyen

Az ilyen adathalmazzal rendelkező szervek azután, amikor valla- milyen konkrét ügyből kifolyólag adatokra van szükségük, azt termé—

szetesen nem a számukra megküldött kimutatásokból veszik ki, hanem a Központi Statisztikai Hivatalhoz fordulnak. Ezzel is azt bizonyítják, hogy a sokszor mázsákramenő papiroshalmaz felhasználatlanul hever a szekrényekben

A statisztikai bürokrácia másik, talán még több kárt eredményező vadhajtása a párhuzamos adatszolgáltatás.

A Központi Statisztikai Hivatal az egyes vállalatoktól közvetlenül kér adatszolgáltatást, hogy az operatív szervek kívánságát havonta—— szük—

ség szerint esetleg gyakrabban is —— ki tudja elégíteni. A felügyeleti minisztériumok, illetve felügyeleti szervek egyes osztályai azomban

—— ennek ellenére —— az alájuk tartozó vállalatokat ezzel azonos, sokoldalú

adatszolgáltatásra kötelezik. ,

Például az egyik külkereskedelmi vállalatot (Monirmpex) 36—féle különböző adatszolgáltatás teljesítésére kötelezték:

Napi kimutatások száma ... 1 Heti kimutatások száma ... 2 10 naponkinti kimutatások száma , . 1 15 naponkinti kimutatások száma . . 3 Havi kimutatások száma ... 24 Negyedévi kimutatások száma . 4

Meghatározott idő nélküli kimuta- — tások száma ... 1 '

Összesen: 36

STATISZTIKAI BüROKRÁCIA ' _ 487

A Vállalat a 37. kimutatást _ és ezt szóról—szóra kell érteni ——

a különböző kimutatásokról készíti.

A párhuzamos statisztikák ilyen elburjánzásának egyik fő oka az, hogy a tárcák nem hajtják végne a Népgazdasági Tanács határozatait, melyek arra kötelezik őket, hogy az általuk engedélyezett adatszolgáltatás- ról havonta egyszer értesítsék a Központi Statisztikai Hivatalt. így a Köz- ponti Statisztikai Hivatal sokáig nem tudott a bürokrácia eme 36, illetve 37 fejű sánkányának létezéséről.

Nyilvánvaló tehát, hogy gyorsan meg kell szüntetnünk ezeket a Küro- kratikus kinövéseket, amelyek nemcsak az egyes szerveknél felhaszná—

latlanul heverő adathalmazt növelik, hanem a Központi Statisztikai Hivatalt, illetve a szolgáltató vállalatokat hatalmas, hiábavaló munka—

többlet elvégzésére kényszerítik, és, fontosabb munka elvégzésétől vonják el az embereket, illetve megnehezítik számukra a minőségileg jobb munka végzését. —

Mer'—"** a MAGnR-szowar

KÖZGAZDASÁGI

* SZEMLE legújabb száma

A TARTALOMBOL:

Réti László: A szocializmus építésének kérdései Rákosi elvtárs válogatott munkáiban

** A Szovjetúnió munkabérrendszere (3. A darabbérrendszer) N. N. Baranszkij: A Szovjetúnió gazdasági földrajza

Fogaras István: Kapitalista mérleg — szocialista mérleg

M. Danilovics: Latin—Amerika munkásosztályának harca a függetlenségért és a demokráciáért

P. Krilov: Burzsoá módszertan alkalmazása a szállítás gazdaságtanában

** Hogyan jön létre a Szovjetúnió nemzeti jövedelme és hogyan történik az elosztása?

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a szovjet népgazdaság fejlesztését szolgáló állami terv 1950.

második negyedének eredményeiről Könyv— és folyóiratszemle

)

Kapható és megrendelhető a kiadóhivatalban:

Budapest, Kossuth Lajos-tér 13—15.

Telefon: 127—917 és 114—615

4!!!