• A kötetben publikált előadások k ö z ü l ki- e m e l k e d i k m é g A . N . L E O N T Y E V é s D . J . P A N O V Az ember pszichológiája és a technikai haladás című m u n k á j a , mely elmélyülten tárgyalja az ember .és gép viszonyát, az automatizáció lehetőségét.
F. V. BASSZIN a t u d a t és a „ t u d a t t a l a n "
című előadásában a freudizmus elemző bírála- t á t adja, és egyben felhívja a figyelmet a napjainkban a pszichoanalízist értékelő vitára.
( 0 . V . K E R T I K O V , F . M I H A J L O V , V . S O R O H O V A és más kutatók munkáira.)
Összefoglalva megállapíthatjuk, h o g y az 1962-es tudományos ülésszak a fiziológia és pszichológia halaszthatatlan elvi kérdéseit vetette fel. A kérdésfeltevések m ó d j a és ezek kifejtése valóban közelebb vitt a két t u d o m á n y határkérdéseinek és filozófiai problémáinak megoldásához.
A z Akadémiai K i a d ó olyan kötetet adott á t a szaktudományok művelőinek s a két t u d o m á n y iránti érdeklődőknek, mely a to- v á b b i kutatások elvi segítője lehet.
A N D R Á S V E R A
Tóni L A J O S : B E N K A G Y U L A M U N K Á S S Á G A É S A S Z A R V A S I N E V E L Ö K É P Z É S S Z Á Z - É V E S T Ö R T É N E T E
Szarvas, 1964.' Szarvasi Községi Tanács V. B. kiadása, 1964
„Nemzeti m ú l t u n k haladó kulturális érté- keinek feltárása és megbecsülése megtisztelő feladat a szocialista jelen építőinek." E.szavak- kal vezeti be a szerző a könyvét, amely egy korábban jelentékeny pedagógus küzdelmes és eredményekben gazdag életét és munkás- ságát vizsgálja.'
A magyar nevelés története számos kiváló nevelőt tarthat számon. Ezek közül kevésnek életét és munkásságát ismerjük közelebbről, pedig többen vannak olyanok, akikre ráillik a könyv szerzőjének megállapítása BENKA GYUIÁTÓI: „Pedagógiai, didaktikai, pszicho- lógiai, művészeti nézeteiből, politikai magatar- tásából és emberi jellemvonásaiból tanulhat a m a embere és ifjúsága, a szocialista kultúr- politika. . . .megvalósításáért dolgozó mai és jövőbeni pedagógus is.".
Tanítóink és tanáraink jelentékeny része a-múltban is haladó gondolkozású volt, baladó politikai és pedagógiai eszméket hirdetett és törekedett megvalósítani. Ilyen pedagógus volt BENKA GYULA is, akinek fél évszázados sokoldalú pedagógiai, tudományos és kulturális tevékenységéről TÓTH LAJOS könyvében beszá- mol. A könyvből egy pedagógiai gondolatokban gazdag, kiváló gyakorlati eredményeket fel- m u t a t ó tanár és népnevelő egyénisége bontako- zik ki, olyan egyéniségé, akinek sokoldalú munkássága valóban része haladó kulturális örökségünknek.
B E N K A G Y U L A S z a r v a s o n é l t és t a n í t o t t , és Szarvasnak jelentékeny pedagógiai hagyománya van. Jogos büszkeséggel írhatta TÓTH LAJOS könyvében: „Szarvas kultúrtörténete bővel- kedik olyan hagyományokban, amelyeket szo- cialista jelenünk sokra becsül. Elég csupán Tessedik Sámuel, Vajda és a kevéssé ismert Petz Gyula, Tatay István nevét említenünk a X V I I I — X I X . századból, vagy a forradalmi lendülettel dolgozó Krecsmárik Endrére gon- dolnunk annak igazolására. A szarvasi panteon méltó és illusztris alakja Benka Gyula is, akit méltatlanul mellőzött az utókor. .
Szarvas nemes kultúrtörténetihagyományai- n a k megbecsülését és folytatását jelenti TÓTH L A J O S B E N K A G Y U L A é l e t é t é s m u n k á s s á g á t m é l t a t ó könyve., Elismerés illeti a szarvasi tanácsot, hogy a könyv szép és ízléses f o r m á j ú megjelenését lehetővé tette.
BENKA GYULA a soproni és pozsonyi főis- kolai t a n u l m á n y a i után Németországban ismer- kedett meg kora neveléstudományával. Első- sorban a tanítóképzést tanulmányozta, többek között a FRANCKE alapította hallei és a DIES- TERWEG-féle berlini tanítóképzőben. Szerzett ismereteit Szarvason gyümölcsöztette, ahol közel fél évszázadon á t aktívan m ű k ö d ö t t .
B E N K A G Y U L A t a n á r i , i s k o l a s z e r v e z é s i és igazgatói m u n k á j a mellett a neveléstudomány aktív művelője is volt. Alapvető nevelési gondolata: „Az élet számára, az élet serkentő hatásának felhasználása mellett" nevelni, m a is helytálló pedagógiai szemlélet.
B E N K A G Y U L A a n e v e l é s t u d o m á n y m i n d e n területével foglalkozott. K u t a t ó j a volt a tapasztalati lélektannak. Legfőbb nevelési gondolatait a k ö n y v á következőkben foglalja össze: A nevelést konkrét emberi tevékenység- nek tartotta, amely függ a kor uralkodó eszme- áramlatától, ugyanakkor főleg szervezett és céltudatos iskolai tevékenység . . . a testi és lelki tulajdonságok harmonikus fejlesztésén alapul és széles demokratizmus h a t j a á t . . . a szeretettől és optimizmustól vezérelt nevelő gyakorolja a helyesen kialakított nevelési szituációk révén . . . A z eredményes nevelés ú g y valósítható meg a legnagyobb hatásfok- kal, h a „az iskola és a társadalom egyetértve odahatnak, hogy a tanulóság hivatásszerű munkásságát kedvteléssel, fokozódó lelkesedés- sel űzze . . . "
A nevelés és oktatás viszonyával kapcsolat-, b a n BENKA nézete, hogy m i n d e n tanítás a nevelés szolgálatában áll, tehát a nevelésé a vezető szerep az oktató-nevelő m u n k á b a n . BENKA GYULA nagy fontosságot tulajdo- nított a t a n í t ó „szeméíyes arravalóságának",
250
és részletesen kifejtette, mely „személyes kellékekkel" rendelkezzék a tanitó. Megállapí- tásainak minden sora m a is érvényes minden névelő számára.
Értékesek BENKA nézetei a nőneveléssel kapcsolatban: „A nőknek méltó megbecsülést kell biztosítani minden nekik megfelelő - terü- leten." Felismerte a koedukált oktatás pozitív hatását, életszerűségét is.
BENKA G Y U L A a nevelés k ö z p o n t j á b a a z erkölcsi normák kialakítását állítja. Az erkölcsi
nevelésről alkotott nézeteit a humanizmus, a filantropizmus és a szeretet pedagógiája jellemzi. Foglalkozott az erkölcsi nevelés egyes területeivél is.- A hazafiasságra nevelést elhatárolta korának elfogult nacionalizmusától, demokratikus humanizmusa a nevelésben elitéi minden embertelen módszert. Felismeri a közösség jelentőségét, sokra becsüli az ifjúság öntevékenységét. Korunk pedagógiai felfogásá- hoz közeledik a munka jelentőségéről vallott nézete: „ . . . arra kell törekednünk, hogy értel- met, szívet, akaraterőt fejlesztő munkában és munka által erősödjék ifjúságunk." Ehhez kapcsolódik a gyakorlati életre nevelés igénye:
„Az élet számára, az élet serkentő hatásainak felhasználása mellett nevelünk." És még egy m a is korszerű gondolat: Helyes, ha „az elmélet a gyakorlattal oly szoros összeköttetésben áll, miszerint csak a tudományos szemlélet vehet észre a kettő között különbséget".
Jélentősek BENKA didaktikai, metodikai elgondolásai, és ezeknek érdekessége, hogy BENKA a N é m e t o r s z á g b a n m e g i s m e r t é s h a z á n k -
ban akkor uralkodóvá vált herbarti pedagógiát megfelelő kritikával illette. „Nem sodródott tehát a korában dívó egyoldalú didaktizmus, a metodikai formalizmus felé sem, melynek árnyéka olykor még napjainkban is kísért" — állapítja meg a könyv szerzője.
TÓTH LAJOS könyvében tömören foglalja össze BENKA nézetét az oktatásról, illetve az ismeretszerzésről. Ismeretelméletének legfőbb értéke, hogy a herbartizmussal ellentétben empirikus materialista alapon áll. BENKA sok oktatási gondolata m a is korszerű: Az isko- lai oktatás kollektív munka, de csak a tanító vezetésével lehet eredményes. A tanításnál figyelembe kell venni a tanulók fejlettségét.
Az oktatás kétoldalú tevékenység, amely a tanulók elsajátítási törekvése nélkül nem lehet, eredményes. Mindezen a sokban DIESTERWEG- hez közel álló pedagógiai gondolatok merőben különböznek az uralkodó herbartizmustól, haladóbb pedagógiai nézetek. BENKA haladó didaktikai felfogását tükrözik a lényegében ma is elismert didaktikái alapelvei is, mint pl.
a fokozatosság, a szemléletesség, a sokoldalú feldolgozás, az érthetőség, az élettel való kap- csolat, a szilárdság stb. elve.
BENKA figyelemre méltó pszichológiai tanulmányokat is írt. „Pszichológiai tanulmá-
mányai. . .a megfigyelő és rendszerező pszicho- lógust, az elméletet összegező tudóst vetítik elénk" —. állapítja meg a könyv óríja.
BENKA munkássága a neveléstörténetre is k i t e r j e d t . E l s ő s o r b a n FRANCKE, D I E S T E R W E G , v a l a m i n t T E S S E D I K és V A J D A P É T E R f o g l a l - koztatják.
A könyv részletesen foglalkozik BENKA GYULA iskolaszervező tevékenységével. • A szarvasi tanítóképző érdekében kifejtett mun- kásságát a következőkben foglalja össze:
„Több mint négy évtizedes sziszifuszi munka tehát elérte célját. A kitartó munka győzedel- m e s k e d e t t . B E N K A G Y U L A l e k ü z d h e t e t l e n n e k látszó nehézségekkel is megbirkózott, mert rendíthetetlen bizalommal és töretlen kitar- tással, elhivatottan munkálkodott a szarvasi tanítóképzés sikeréért."
Szól a könyv BENKA széles körű társadalmi munkásságáról is, amely a kulturális és társa- dalmi élet minden területére kiterjedt. Meg- emlékezik BEN KÁI'ÓI mint zeneszerzőről és a dal- kultúra terjesztőjéről, mint tevékeny újság- íróról, kiváló szónokról és korában nem jelen- téktelen hatású költőről.
TÓTH LAJOS könyvében nagy megbecsülés- sel, t i s z t e l e t t e l és szeretettel í r B E N K A GYULÁ- ról, de elemzéseiben, megállapításaiban mindig tárgyilagos tud maradni, meglátja és feltárja azokat a korlátokat is, amelyek részben BENKA egyéniségéből, részben korából fakadnak, így válik teljessé ós hitelessé és korunkban is tanulságossá a kép, amelyet egy jelentékeny emberről és pedagógusról kapunk.
A könyv második része a szarvasi nevelő- képzés második fólszázadának intézménytör- téneli áttekintését adja, attól az időponttól, amikor 1907-ben a gimnáziumtól elszakadó tanítóképző önálló intézménnyé vált.
A kép, amely a történeti fejtegetés során kibontakozik, egy kissé az egész magyar tanító- képzés X X . századi történetét tükrözi.
A szarvasi tanítóképző jelentékeny nevelő e g y é n i s é g e K B E C S M A R I K E N D B E , a k i a „ s z o c i á - lis szellemű tanítóképzésről" c. tanulmányában m á r világosan látja a századeleji tanítóképzés főbb hibáit, és tanulmányában megfogal- mazza a haladó szellemű tanítóideált. Nem meglepő, hogy 1917-ben felfüggesztik tanári állásától.
Amilyen lelkes és bizakodó napok következ- tek a Tanácsköztársaság idejében, amelyben
RRECSMÁRIK kiemelkedő szerepet játszott, olyan lehangoló az intézet hanyatlásának kor- szaka a HoRTHY-rendszerben.
A könyv befejező része a szarvasi tanító- képző, majd felsőfokú óvónőképző intézet felszabadulás utáni fejlődését vázolja.
A könyvet B E N K A GYULÁra vonatkozó részletes bibliográfia egészíti ki.
P I R Y J Ó Z S E F
251
