A Z O R V O S A N E M Z E T N E V E L É S S Z O L G Á L A T Á B A N Az orvos a természettudományi műveltség birtokában, élettani mód- szereket igénybe véve foglalkozik a betegségek okainak, gyógyításának és megelőzésének kérdésével. Mivel az életben a test és lélek elválaszthatat- lan, a szellemi, lelki és erkölcsi betegségek ügye is sok tekintetben az
orvoshoz tartozik. ..
A közegészségügy mai fejlettségében a társadalomegeszsegugy szerepe egyenrangú az egészségügyi rendészetével. Ma már az illetékes tenyezok is megértették azt, hogy a legmagasabb tudományos színvonalon allo egészségügyi törvény- és rendalkotás is írott malaszt marad, ha a széles néprétegek megértése és magatartása nem megfelelő. Ezért a leg- modernebb egészségügy nem elégszik meg az egészségvédelem elvenek hir- detésével, hanem a széles néprétegek egészségügyi oktatásával, nevelese- vel szociális gondozásával iparkodik a tömegek megértését és megtelelő magatartását, ezzel az egészségügyi rendszabályok végrehajthatosagat biz-
t0SltHazánkban az iskolaorvosi kérdés, anyagi és szakbeli alapjainak híján, megoldatlan, az egészségtani oktatás a szakszerűség és rendszeresseg kívá- nalmait egyetlen fokon sem elégíti ki, a pedagógusok és orvosok kikép- zését is beleértve. Kidolgozatlan az egészségtani oktatás módszertana, sot tananyagának helyes, gyakorlatias megszabása és beosztása is hiányzik.
Korszerű és eredményes, széleskörű iskolaorvosi és iskolaszakorvosi teve-
k e n y s é ö jóformán csak a főváros községi iskoláiban folyik. Az iskola-
orvosok pedagógiai és a pedagógusok egészségtani kiképzése egyformán hiányos, szinte hiányzik. Emiatt igen kevés a jó orvosi előadó, meg keve- sebben vannak azok, akik az egészségtant tanítani is tudjak, akarmilyen iskolatípusban, még a tanítóképzőkben is. Még kevesebben vannak azok, akik iskolánkívüli keretekben eredményes egészségügyi tanító es nevelő munkát tudnak kifejteni.
Már pedig eredményes nemzetnevelés egészségügyi nepneveles nelkul el sem képzelhető. Hiszen a testi és lelki egészségtől függ az ember munka- készsége és képessége, keresőképessége, családalapításra és katonai szolga-
l a t r a való alkalmassága és hajlandósága, a megbetegedések száma, tartama
és súlyossága, a z általános é l e t t a r t a m , a keresők és eltartottak aranya, a tár- sadalmi béke, vagyis a nemzet sorsa. Az egészségnek azonban feltételei van- nak- ezeket az egyénnek ismernie, az államnak biztosítania kell. A szüksé- ges 'anyagiak előteremtése azonban csak az egészségügy iránt érzekkel biro, e téren helyesen tájékozott közvéleménytől remélhető.
Nemzeti szempontból első kötelességünk az, hogy a kedvezőbb szüle- tési számokat mutató falusi és tanyai népet karoljuk fel elsősorban. Becsü- letünk azt kívánja, hogy a Felvidék népének általános és egészsegugyi kultúrszintje a hozzánk visszacsatolással emelkedjék. Ez az oktatas, neveles és gondozás csak úgy hozhat kellő eredményt, ha a szakszerűség, célszerű- ség és gazdaságosság hármas szempontját mindenben kielegiti. Evégből ennek a munkának elsősorban egységesnek kell lennie, tárgyban, tartalom- ban és módszerekben. Ezt csak központi irányítással, az anyag megszaba- sával és a munka beosztásával érhetjük el. Az egyéni akciók és helyi kez- deményezések kora lejárt, ezek a nemzetnevelés elvével ellenkeznek. Ha érzésben, gondolkozásban és tudásban egységet akarunk teremteni, azt
312
csak egységes szellemben végzett közvélemény-kialakító munkától várhat- juk. Ezen belül lesz tere az egyéni értéknek, kezdeményező képességnek és leleménynek, de csupán a különleges helyi, nyelvi, népi, gazdasági és kulturális viszonyokhoz való, minél tökéletesebb alkalmazkodásban, a munka mennyiségében és minőségében, nem pedig az egységes keretek át- hágásában vagy üresen hagyásában.
Népnevelésről lévén szó, csak a közegészségügy legfőbb kérdéseinek közérthető formában való tárgyalására van szükség. Ezt azonban úgy kell végezni, hogy a szellemi munkához nem szokott, egyszerű ember érdek- lődését lekösse, addig tartson, amíg a szükséges ismereteket mindenki el- sajátította, kötelező legyen, hogy abból éppen azok ne maradhassanak ki, akik a legjobban rászorulnak a tanításra, nevelésre, gondozásra. Magát az anyagot 14 fejezetbe osztva kell tárgyalni, férfiak és nők részére külön.
I. F é r f i a k n a k .
1. Népélelmezés; a tápanyagok és élelmiszerek termelése, a g a z d á l k o d á s
szempontjából.
2. Az építkezés gazdaságos módja az egészségügvi követelmények alapján (telek, égtáj szerinti elhelyezés, méretezés, beosztás, vízszigetelés, vízellátás, mellékhelyiségek).
3. A fűtés és világítás egészséges, gazdaságos módja (tüzelőanyagok megválasztása, fűtőérték kihasználás, célszerű tüzelőberendezések és azok helyes kezelése).
4. Az egészséges, olcsó, magyaros ruházkodás, különös tekintettel a
háziiparra.
5. A népbetegségek okai, következményei, megelőzése egészségügyi és gazdasági szempontból.
6. Fertőzés és fertőtlenítés (a falusi lehetőségek szemmeltartásával).
7. A nemi betegségek okai, következményei, megelőzése. A házassági tanácsadás célja, haszna.
8. A szeszfogyasztás egészségügyi, erkölcsi és gazdasági ártalmai.
9. Az egészségvédelmi szolgálat, általános és szakvédelmi rendszerben.
10. Az apa mint családfenntartó és nevelő.
1 1 . Szociális biztosítás.
1 2 . Testnevelés.
13. A szabadidő helyes felhasználása.
14. Testápolás (tisztaság, mértékletesség, időszakos orvosi ellenőrzés).
II. N ő k n e k .
1. Népélelmezés a háziasszony szempontjából, háztartási tanfolyam gyakorlati keretében.
2. A helyes lakásberendezés és egészséges lakáshasználat, épület, bútor, felszerelés, karbantartás. (Mint 1.)
3. Mint a férfiaknak. Közösen oktatható.
4. A ruhaanyagok házi előállítása és feldolgozása, gyakorlati háziipari, szabó-, varró- és szövőtanfolyam keretében, a gyapjúfeldolgozást is bele- értve.
5. Házi betegápolásy
6. Csecsemő- és gyermekgondozás gyakorlati tanfolyam keretében:
Anyák iskolája. (L. 1. és 2.)
314
7. A női bajok okai, következményei, megelőzése. Házassági tanácsadók.
Magzatelhajtás veszélyei.
8. Mint a férfiaknak. A nemi bajokkal összefüggés külön oktatandó, a többi együtt.
9. Mint a férfiaknak.
10. Az anya mint a család lelke.
11. Mint a férfiaknak, közösen oktatható.
12. Női testnevelés (az egészségápolás jegyében).
13. Mint a férfiaknak, de a háztartás és család körében.
14. A női test ápolása a józan ész és egészség kívánalmai szerint.
A kozmetika ártalmai.
Az oktatás módjait illetően az egyöntetűség biztosításának három fő eszköze: a rádió, a grammofonlemez és a filmek, diapozitívek, kész szöve- gek felhasználása. Ezek nélkülözhetetlenek, de a közvetlen, szóbeli, szemé- lyes, szabad előadást semmiképen sem pótolhatják. Különösen a betegsé- gekkel foglalkozó rész előadására csak orvos képes és alkalmas, mert a szak- ismeretek birtokában a hozzá minden esetben intézendő kérdésekre meg is tud felelni, tekintélye alapján helyes tanácsot is adhat. Az orvosi előadá"
sok sikere azonban sok tényezőn múlik: előadóképesség, emberismeret, helyi viszonyok ismerete, rögtönző képesség, stb.
A rádió egészségügyi ismeretterjesztő előadásai az eddigiek alapján egyéni véleményem szerint az őket kétségkívül ihlető minden jószándék mellett a következő kifogások elá esnek:
1. Nem ismeretes az orvosi előadások ügyének vezetője, programmja.
2. Az előadásokat az évszaktól függetlenül a napnyugta utáni órákra kellene tenni, amikor a falusi nép lakására kerül, hallgatásukra ráér.
3. Ne alkalmazzanak laikus felolvasókat, mert azok a lényeget meg- érteni és kiemelni sokszor nem tudják, értelemzavaró nyelvbotlásaik elég gyakoriak és hatásaikban jelentősek.
4. Helytelen olyan előadók alkalmazása, akiknek hangja nem megfelelő, beszédhibái vannak, előadóképessége nincs, előadásuk magyartalan.
5. Helytelen az előadások szakbeli, tartalmi része, ha a) túlmagas színvonalú, »
b) idegen orvosi szakkifejezésektől hemzseg, c) nincs áttekinthető, világos szerkezete,
d) gyógyszerekkel és gyógymódokkal foglalkozik, mert ezzel a kezelőorvos személyébe és kezelési módszerébe vetett bizal- mat csökkenti,
e) az előadás nem jár határozott gyakorlati tanulságokkal, sem úgy, hogy azokat az előadó kifejti és összegezi, sem úgy, hogy azokat az egyszerű hallgató levonhatná.
6. Az előadásokból hiányzik az egységes szellem, a világos célkitűzés, az egyes tárgyak összefüggése, tehát a tervszerűség és a rendszer.1
A grammofonlemezek egészségügyi oktatás céljaira nálunk ezideig nem használatosak.
A filmek és diapozitívek alkalmazásának számos nehézsége van. Ilye- nek: a külföldi eredet, ami viszonyainknak nem felel meg, a vetítőkészülék
1 A cikkíró szempontjai mind értékesek, de természetesen vitára is adhatnak okot. Hozzaszolásokat szívesen veszünk, — azt hisszük, a rádió vezetősége örömmel fogadja a sokfelől jövő, sokféle véleményt. a szerk
drágasága, áramforrás hiánya, a filmek és diapozitívek sérülékenysége sűrű használat esetén, elavulás ritka használat mellett; az előállítás, másolás drágasága és a szállítás nehézsége, költséges volta.
Az orvosi e l ő a d á s o k számára vezérfonalul szolgáló szakkönyvek száma csekély, ára magas, — egyéni kezdeményezések, melyek a megfelelő szer- vezet kiépítése és a szükséges rendszer kidolgozása előtt, más célból ké- szültek. A legkülönbözőbb sajtótermékek népszerű orvosi cikkei szintén nem használhatók fel kellő kritika nélkül, mert a rádióelőadások említett fogyatkozásain felül, orvos-etikai és gazdasági kifogások alá is esnek, szín- vonaluk, értékük igen különböző. .
Ezek után meg kell állapítani azt is, hogy az általános és szakvédelmi rendszerben folyó orvosi tanácsadások is javításra szorulnak, mert az egyénnek, adott esetben adott orvosi utasításon túlmenő, kis előadás- szerű, tágabb körű, általános kérdésekkel foglalkozó tanácsadó munka rátermettséget és szakképzettséget követel, aminek biztosítására az orvos- képzés során nem történt semmi. E téren minden orvos autodidakta, ann kétségtelenül az egységes állásfoglalás és teljes eredmény rovására megy.
Az irányítás, gyakorlati fogások bemutatása ezért mindenképen szükséges és hasznos, de csak az orvosképzés és továbbképzés, szakorvosképzés kere- tében valósítható meg. A népnevelés munkájában csak olyan ember végez- het hasznos és eredményes tevékenységet, aki lelket, egyéniséget, színt visz a munkájába, tehát minőségi teljesítményre képes. Ez a nevelő hatás első követelménye, a szuggesztív hatás magyarázata. Világos, hogy a hall- gatósággal való értelmi és érzelmi kapcsolat megteremtése csak olyan orvosnak sikerül, aki a megfelelő orvosi és tömeglélektani szaktudáson kívül hallgatóinak életviszonyait gyakorlati tapasztalatok alapján, minden vonatkozásban ismeri. Népnevelésről lévén szó, ezt elsősorban falun élő, szociális érzékkel bíró, gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozó orvo- soktól várhatjuk. Szakorvosoktól, tudósoktól, elméleti és adminisztratív téren dolgozó, városlakóktól is, de csak kivételesen. Sokat tesz az orvos származása, fiatalságának helye, katona- és hadviseltsége, mint az élet- tapasztalatok bő forrása.
Nem nélkülözhető a népnevelő munka eredményeinek rögzítése céljá- ból az előadások vázlatának könyvalakban való összefoglalása és ennek a legszélesebb körök számára hozzáférhetővé tétele sem. Népünk nem szívesen olvas, főleg komoly műveket. Ennek oka az idősebb nemzedék gyengébb iskoláztatása és az új nemzedék családi és polgári neveletlensége, gondozatlansága. A népművelés feladata e téren a könyv megkedveltetése lesz, az olvasni megtanítás. Akkor majd lesz kelete és becsülete a könyv- nek, ha rájönnek az ízére. Addig is arra volna szükség, hogy a jelenleg egyedül általános olvasmányt, a naptárakat állítsuk a népművelés szolgá- latába s kötelezzük azok kiadóit, hogy a tárgyban és szellemben meg- bírált egészségügyi ismeretterjesztő anyag terjedelmük magas százalékát foglalja el.
Hasonlóképen szükséges, hogy a népkönyvtárak reformja során a köz- egészségügyi vonatkozású, megfelelő tartalmú és szellemű munkákat minél nagyobb arányban írják elő. Miután ilyen könyv jelenleg alig van, szüksé- ges, hogy azok írására megfelelő gyakorlati szakemberek megbízást nyer- jenek.
316
Ezen a helyen is hangsúlyozni kell, hogy a népnevelés két legfőbb tényezője a népiskola és a néptanító; az egészségügyi nemzetnevelés sem lehet teljes értékű addig, amíg a tanszemélyzet legalaposabb egészségtani és szociális oktatásáról, neveléséről és gondozásáról a leggondosabban ki-
válogatott, pedagógiai érzékkel bíró, neves szakemberek útján nem gon- doskodunk. A nemzetnevelés ma európai előnyverseny, melyben nagy hát- ránnyal indulunk. Elmaradásunk létérdekeinket és jövőnket fenyegeti.
Zemplényi Imre
G Á R D O N Y I ÉS A N É P M Ű V E L É S
Gárdonyi Géza a magyar falu igazi szerelmese és a magvar paraszt melegszívű, művészi ábrázolója. Gyermekkora jórészét falun töítötte, majd tanítóskodásának évei is hosszú időre odakötik. Pátka, Hejőcsaba, Sály, Karád, Devecser, Sárvár, Dabrony azok a falvak, melyekben Gárdonyi hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott, s amelyeknek népéről és életéről annyit írt későbbi műveiben. Egészen természetes tehát, hogy a falu szerelmese és tanítója a nép művelődésének problémáival is sokat foglal- kozott. Gárdonyi tanítóéveit újságíróskodás követte. Az író ezt a hivatását is szerette s munkáját lelkiismeretesen és felelősségének tudatában végezte.
Véleménye szerint a hírlapírónak az a munkája a művelődésben, ami az első ekéé az ősparlagon. Ügy tartja, hogy újságjainknak az a legnagyobb hibájuk, hogy Budapest számára készülnek, pedig az egész ország számára kellene őket szerkeszteni. Világosan látja azt is, hogy a könyvetlen milliók- nak a hírlap szállít mindennap új gondolatokat. A hírlap szoktatja őket a betűre, olvasásra. A hírlap mozdítja ki a helyhezkötött embert gondol- kodásának kicsinyes posványából. Azok a hírlapnyalábok, amelyek hajna- lonkint szerteszét szállanak az országba, a szellemi világosságnak kévékbe kötött első sugarai. A nemzeti művelődés fontossága azonban akkor sem csökken Gárdonyi lelkében, amikor már az egri remetelak lakója és csak az irodalomnak szenteli életét. Ebből az időből való vallomása: „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek."
A pedagógusok összegyűjtötték és megvizsgálták a tanítóélményeket Gárdonyi műveiben, s megállapították, hogy a pedagógus Gárdonyi korát megelőzte és sok tekintetben a mai tanítónemzedéknek is példaképül szol- gálhat. Ha a népművelés szempontjából tekintjük át Gárdonyi műveit, bennünket is az lep meg, hogy az író hosszú évtizedekkel ezelőtt ugyan-
azokkal a kérdésekkel foglalkozott és ugyanazokat a célokat tűzte ki, amelyekkel ma is vesződünk és amelyek felé újult erővel haladunk.
AS z u n y o g h y miatyánk ja című regényben egy gömörmegyei falucska tanítója nem hivatalt robotol, hanem valami szent gyönyörűséget érez abban, hogy azt a kis falut műveli. Vasárnap délutánokon csakúgy a maga ötletéből összehivatja a falu öregeit, s alkalmas időben az udvaron, télen az iskolában tanítja őket. Beszél nekik mindenféléről, amit még nem tud- tak: a föld forgásától kezdve az aradi akasztófákig, — mindenről, amiről gondolta, hogy okosítja őket. Vagy beszélt arról, amit maguk kérdeztek, amiről tudni szerettek volna.
