Z A R A N D I S T V Á N alezredes
az á l t a l á n o s k i k é p z é s i s e g é d e s z k ö z ö k k e z e l e s e
es f e l h a s z n á l á s a a k i k é p z é s n é l
Tanulmányunk tárgya — bármilyen jelentéktelennek tűnjék is na- gyobb problémáinkkal való összehasonlításban — nem elhanyagolható kérdése kiképzésünknek. Feltétlenül foglalkoznunk kell vele, mert a kikép- zési anyagok és segédeszközök nem mellékes, hanem igenis fontos szere- pet töltenek be a kiképzés eredményességének előmozdítása terén. Az anya- gok zöme nem kísérleti, hanem kipróbált és jól bevált eszköz.
A lőkiképzés alátámasztására hivatott segédeszközök nagyobb ré- szének gyártása a győzelmes Szovjet Hadseregtől kapott mintadarabok után történt és ez biztosítéka annak, hogy a lőkiképzés előmozdítására,, illetve az előkészítő lőoktatás végrehajtásánál kiválóan felhasználhatók.
Ilyenek: a célzást ellenőrző tükör, univerzális diafragma, alaksor az előre- tartás oktatásához, puskairányzógép, egyetemes pantográf, golyószóró és géppuska működését szemléltető padok, valamint a közeljövőben kiadásra kerülő lőkiképzési láda. Eme segédeszközöknek a kiképzésnél való célszerű felhasználása is bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjet Hadsereg ki tudta termelni a kiváló lövők és a legendáshírű mesterlövészek száz ezreit.
Az alábbiakban az általános kiképzési segédeszközök csoportosításával,
nyilvántartásával (ezen belül a negyedévi helyzetjelentéssel)„
igénylésével,
kezelésével, karbantartásával és
a kiképzésnél való felhasználásával kívánunk foglalkozni.
I. A kiképzési segédeszközök csoportosítása.
Az alakulatok a mult évben megkapták az általános kiképzési anya- gokról szerkesztett ideiglenes „Részletes jegyzék"-et.
Ez a részletes jegyzék felöleli mindazokat a kiképzési anyagokat és eszközöket, amelyek az „Altalános kiképzési anyagok" fogalma alá tar- toznak, vagyis amelyek fegyvernemre yaló tekintet nélkül minden alakulat részére illetékesek. A részletes jegyzék az alapja a kiképzési anyagok helyes nyilvántartásának és igénylésének, ezért amely alakulat nem rendelkezne azzal, annak azt haladéktalanul igényelnie kell.
Az általános kiképzési anyagokat az alábbi anyagcsoportokra osztjuk:
I. tan- és Írószer;
II. sportanyag;
MI. lőkiképzési segédeszközök;
iV. lőtér kiképzési anyag (papír céüapok, furnér céltáblák, céltábla keretek, célemelő és célmozgató eszközök, egyéb lőtéri anyag);
V. tereptani segédeszközök;
VI. egyéb általános kiképzési anyagok;
VII. általános olktaitó falitáblák.
Az anyagcsoportokon belül az oda tartozó anyagcikkeket és egyes — készletet képező — anyagcikkek (pl. zászlóalj rajzeszköz készlet, közelharc- eszköz készlet, stb.) kiegészítő anyagcikkeit á részletes jegyzék felsorolja.
Az általános kiképzési anyagoktól igénylés és nyilvántartás szem- pontjából külön kell választani az úgynevezett szak-kiképzési anyagokat és eszközöket, amelyek a fent említett részletes jegyzékben nem is szere- pelnek. Ezekről a részletes jegyzéket az illetékes szak-fegyvernemi parancs- nokságok fogják kiadni.
2. a) A kiképzési anyagok nyilvántartása,
b) a negyedévi helyzetjelentések megszerkesztése.
a)-hoz: Az általános kiképzési anyagokat a G—55. Anyt. Ut. elő- írásai szerint kell nyilvántartani.
Csapattest raktárban
a tan- és írószer anyagcsoport nem fogyó anyagcikkeit, a sportanyagot,
a lőkiképzési segédeszkp'őket,
a lőtér kiképzési anyagcsoportból a zászlóalj célemelő és célmozgató eszköz készletet és egyéb lőtéri anyagot,
a tereptani segédeszközöket,
az egyéb általános kiképzési anyagot és az oktató falitáblákat
a G—54. Anyt. Ut. 396. és 414. pontja szerint három (I., II., III.) érték- csoportban kell nyilvántartani és elszámolni.
A többi általános kiképzési anyagot, amelyeket „fogyó anyagok"
gyűjtő elnevezéssel jelölhetünk meg, csak szám szerint kell nyilvántartani és elszámolni.
A csapattest alárendelt egységeinél az összes általános kiképzési anyagot csak szám szerint kell nyilvántartani és elszámolni.
Az általános kiképzési anyagok nyilvántartását az erre a célra rend- szeresített nyomtatványból bekötött könyvben kell felfektetni. Célszerű több könyvet bekötni és felfektetni, mert az összes anyagcikkeknek egy könyvbe való bevezetéséhez olyan v a s t a g könyv bekötésére volna szükség, hogy annak kezelése nagyon nehézkes lenne. Célszerű továbbá csak azo-
kat az anyagcikkeket bevezetni a nyilvántartási könyvbe, amelyekkel az alakulat valóban rendelkezik, tehát nem szükséges a részletes jegyzékben szereplő összes anyagcikkekre felfektetni a nyilvántartási könyvet. Kívána- tos azonban minden anyagcsoport részére néhány üres lapot tartalékolni, az esetleg később kiadásra kerülő új anyagcikkek bevezetésére.
Tilos az általános kiképzési anyagok nyilvántartására felfektetett könyvbe más, az általános kiképzési anyagok részletes jegyzékében nem szereplő anyagot bevezetni.
b)-hcz: A „Negyedévi anyagelszámolás és jelentés" t (helyzetjelen- tést) a G—55. Anyt. Ut. 272—281., illetve 376. pontja szerint kell meg- szerkeszteni. A helyzetjelentés pontos és lelkiismeretes megszerkesztése rendkívüli fontossággal bír, mert ez képezi az alapját a csapatnál és az elöljáró m a g a s a b b parancsnokságnál vezetett, s a központi nyilvántartás összehangolásának, azonos vezetésének, a mindenkori helyes és reális
anyagi tájékozódottságának és nem utolsó sorban a csapatok zavartalan 4s gyors anyagellátásának.
Elsőrendű követelmény az is, hogy az általános kiképzési anyagról szerkesztett negyedévi helyzetjelentésben kizárólag csak azok az anyag- cikkek szerepelhetnek, amelyeket az általános kiképzési anyagokra vonat- kozó részletes jegyzék tartalmaz.
Ugyanakkor természetesen követelmény az is, hogy az általános kiképzési anyagok részletes jegyzékébe tartozó és a csapatnál meglévő min den anyagot a negyedévi helyzetjelentésbe fel kell venni.
Igen nagy zavart okoz a központi szervek részére és egyben a gyors- ügykezelést is lehetetlenné teszi, ha más anyagágazatba tartozó anyagot is felvesznek az általános kiképzési anyagokról szerkesztett helyzetjelen tésekbe, mert az ilyen helyzetjelentéseket — és ez sajnos állandóan napi renden van — anyag-kivonatolás végett végig kell futtatni az összes érdekelt fegyvernemi parancsnokságokon. Természetesen ugyanolyan nagy hiba az is, hogy ha a helyzetjelentésből kimarad olyan anyag, amely viszont az általános kiképzési anyagok közé tartozik. A helyzetjelentésben fel kel' sorolni a kiegészítő anyagcikkeket is.
Meg kell állapítani, hogy az eddig beérkezett, negyedévi helyzet- jelentések zöme a központi nyilvántartás adataival való összehasonlítást illetően nem használható fel. így nem képezhetik alapját a legközelebb, központi kiutalásnak, főként az esetleges hiányok kiegyenlítésének. El tekintve attól, hogy az alakulatok jelentős része ezideig egyáltalán nem is terjesztett fel negyedévi helyzetjelentést.
A helyzetjelentések legfőbb hiányossága az, hogy egyes, már kt utait anyagcikkek egyáltalán nincsenek „Van"-ként kimutatva. Egy ala kulatnak például a központi nyilvántartás adatai szerint van 22 db állva nyos iskolatáblája, ennek ellenére a helyzetjelentése „Van" rovatában eg>
darabot sem mutat ki.
Az eme jellegű hiányosságok legfőbb eredője vagy az anyagszeretei hiánya, vagy az anyagi fegyelem lazasága, vagy az — és ez látszik a leg- gyakoribb esetnek —, hogy a hibásan szerkesztő alakulatoknál a nyilván- tartásnak a részletes jegyzék alapján történő pontos felfektetése még nem történt meg.
3. Az általános kiképzési anyagok igénylése.
a) Évenként két ízben, a téli és a nyári kiképzési időszak kezdetére Igénylés nélkül központi kiutalásban részesül minden alakulat. Ennek során az alakulatok:
fogyó anyagokból a kiutaló központi szerv által gyakorlati meg- ítélés alapján — a költségvetési és anyagbiztosítási lehetőségek figyelembe- vételével — megállapított kiméretet kapják;
a nem fogyó anyagokból pedig, amennyiben az alakulatnak valamelv anyagból hiánya van, illetve azt a gyártási ütemek lehetővé teszik, kiegé- szítést kapnak.
Elvileg eme évenként két ízben történő kiutaláson kívül több anya- got az alakulatok nem kaphatnak. Azonban a szükségleteknek megfelelően, azoknak reális és a takarékosságot szem előtt tartó felmérésével eszközölt számvetés alapján:
b) Igényelhető kiképzési anyag a negyedévi helyzetjelentés „Hiánv"
című rovatában;
c) Végül igényelhető kiképzési anyag sürgős esetben, soronkívül is.
•szolgálati úton felterjesztett ügydarabon. Altalános kiképzési anyagnal- ügydarabon történő igénylése esetén, azon az ügydarabon más, mint a rész- letes jegyzékben szereplő anyag nem igényelhető, mert ez is azt eredmé nyezné, hogy ez esetben az igénylési sorban meg kell küldeni minden érir>
'etl kiutaló szervnek.
Az igénylésnek a b) és c) pontok alatti módon való eszközlése ese rén röviden meg kell indokolni, mi tette azt szükségessé.
Néhány szempont az igényléseknek mikénti szerkesztésére.
a) A részletes cikkjegyzék az egyes anyagcikkekre pontos elnevezé- seket használ. Az igénylésnél ezeket a szabatos elnevezéseket használjuk nogy a kiutaló szerv világosan felismerhesse, melyik cikkről van szó.
b) az igénylésben csak az anyagcikket kell megnevezni. Sem az anyagcsoportot, sem kiegészítő anyagcikkeket nem szükséges megjelölni
c) A részletes jegyzékben X jelzéssel vannak megjelölve azok az anyagcikkek, amelyek kizárólag fegyvernemi tiszti iskolák és magasabb tanulmányi színvonalon mozgó tanfolyamok ellátására szolgálnak. Más
alakulat, vagy tanfolyam részére ezekből a cikkekből anyag nem utalható ki.
csak kivételes esetben.
d) Az igényléseket idejében kell megtenni, hogy a kiutaló szervnek legyen ideje azokat feldolgozni. Szinte mindennaposak azok az esetek, ami-
<or úgy érkeznek be az igénylések, hogy „már tegnap" szükség volt az anyagra. Az ilyen igénylések természetesen csak a kiutaló szerv tervszert munkáját borítják fel.
e) Az igénylést a küutaló központi szervhez kell intézni, nem pedig amint az néhány alakulat részéről megtörtént, az anyagtároló szervhez Ez esetben az történik, hogy a tároló szerv az ügydarabot felterjeszti a kiutaló osztálynak, mert kiutaló rendelet nélkül nem adhat ki anyagot. En- nek az a következménye, hogy az igénylésre történő intézkedés legalábl egy hetet késik.
f) Külön kívánunk foglalkozni a célanyag igénylésével, amely a ta aasztalat szerint a leginkább szokott hiányos lenni.
Ennél különösen fontos az anyagcikkeknek a részletes cikkjegyzék szerinti pontos és szabatos megnevezése. Nem ritka az ilyen igénylés
•Kérek az alakulat részére céllapokat és céltáblákat kiutalni", sőt előfordul, hogy csak a „célanyag" megnevezést használja az igénylő alakulat.
Zavarólag hat az igénylés megszerkesztésénél bizonyára az, hogy az „E-lőkik. (lőgyakorlatok)" című szabályzat nem különbözteti meg a cél lapot, mely papírból készül, a furnérlemezből készült céltáblától. A szabá'y- zat egységesen a „céltábla" megjelölést használja. A részletes cikkjegyzék ezt a zavaró körülményt már kiküszöböli, mert élesen elválasztja a cé'.lapo kat a céltábláktól.
Még nagyobb hibának keH'minösrteni a túlzott mennyiségű igénylést.
Előfordult, hogy egy alakulat éppen a lőtértisztet rendelte ki a megírt igény- léssel — a sürgősség miatt személyesen — a kiutaló szervhez, s különféle céllapból sokezer darabot igényelt. Amikor a jelenlévő lőtértiszt közre- működésével a lelövendő lőgyakorlatok és a létszámok alapján számvetést csináltunk a valódi szükséglet megállapítására, ugyanannyi száz darabot kellett csak kiutalni, mint ahány ezer darabot igényelt az alakulat.
Tehát a céllap- és céltáblaigénylést az alábbiak szerint kell esz- közölni:
Meg kell állapítani, hogy a kiadott kiképzési intézkedés lőgyakorla- fokra vonatkozó melléklete alapján az alakulatnak mely lőgyakorlatokat kell végrehajtania, s az egyes lőgyakorlatokat hány fő lövi. Ezzel azt már megállapítjuk, hogy milyen számozású céllapra, illetve céltáblára van szük- ség és azt is, hogy az egyes céllap-, illetve céltáblafajtára hány lövést fog- nak leadni.
A kiképzési intézkedésnek a lőgyakorlatokkal foglalkozó mellékleté- ben a lóversenyek előtti edzésekkel kapcsolatban fel van tüntetve a céllap- szükséglet normája, azaz, hogy az egyes céllapok a gyakorlati tapasztalat szerint hány lövés (nem találat!) esetén válnak hasznavehetetlenekké. De ilyen gyakorlati tapasztalatra minden csapattiszt igen rövid ídő alatt szert tehet.
Az ekként lefolytatott eljárás és számvetés után a meglévő kész- let figyelembevételével meg lehet állapítani a reális célanyagszükségletet
•és meg lehet szerkeszteni az igénylést a szükséges mennyiségek pontos feltüntetésével, a célanyagnak a részletes cikkjegyzék szerinti megnevezé- sével és a céllapok, illetve céltáblák számozása szerinti megjelölésével.
Az anyaggal való okszerű gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva, célanyagból egyszerre csak kb. félévi szükségletet igényeljünk és az igénylés megtétele előtt minden esetben pontosan vegyük számba a meg- lévő és még használható készletet.
Még arra kell ügyelni a céllap igénylésénél, hogy ne tévesszük össze a nyomtatványt képező úgynevezett „lőlap"-okkal, amelyek a lövések ered- ményének bejegyzésére szolgálnak.
Az igényléssel kapcsolatban még meg kell jegyezni azt, hogy az
„E-lőkik. (lőgyakorlatok)" című szabályzatban szerepelnek olyan céltáblák is, amelyek gyártása központilag még nincs bevezetve. Ilyenek: a 13-as,
15-ös, 16-os, 16/a), 17-es, 18-as és 21-es számú céltáblák. Ezeket a cél- táblákat az alakulatoknak házilag kell elkészíteniük. Az ellátásnak ez a módja, ezen céltáblák jellege miatt, jelenleg célszerűbbnek látszik.
Egyes kiképzési eszközök további gyártását és az ezekkel való köz- ponti ellátást — szem előtt tartva a faanyaggal nemzetgazdasági szem- pontból való takarékosságot — a kiutaló szerv beszüntette. Ezek a külön- féle tűzhatás jelző táblák, amelyek háziilag hulladékanyagból könnyen el- készíthetők. Elkészítésükre támpontot nyújtanak az „É-lőkik. (lőgyakorla- t o k ) " című szabályzat 303. oldalán feltüntetett ábrák. Ilyenek továbbá a faóra, fairánytü és fanégyzetmutató, amelyek nem bizonyultak olyan hasz- nos kiképzési eszközöknek, hogy ez az érték arányban volna azzal az óriási faszükséglettel, amelyet tömeges előállításuk igényel.
4. A kiképzési eszközök kezelése és karbantartása.
A kiképzési anyagok tartósságának megóvása és minél hosszabb deig való használhatóságának biztosítása érdekében rendkívül nagy gon- dot kell fordítani azok szakszerű kezelésére, gondozására, valamint a hasz- nálat utáni karbahelyezésére és a keletkezett kisebb-nagyobb hibák azon- nali kijavítására. Ezt csak odaadó anyagszeretettel, az anyagi fegyelem feltétlen megteremtésével és a parancsnokok részéről bevezetett feszes ellen- őrzéssel lehet biztosítani.
A kiadott különböző anyagi szabályzatok és utasítások részletesen
•előírják, hogy a különböző anyagokból készült eszközök kezelését, ápolását és karbahelyezését hogyan kell végrehajtani. Más és más az eljárás a fa-, bőr-, textil- és fémanyagból készült eszközök kezelésénél.
Minden mulasztást, ami valamely anyag állagának csökkenését, megrongálódását, vagy telje6 használhatatlanságát idézte elő, ki kell vizs- gálni, a mulasztó személyt felelősségre kell vonni és az okozott kárt meg kell téríttetni. Itt utalok a Honvédelmi Miniszter Rajtarsnak a közel- múltban kiadott egyik parancsára, melynek értelmében az a mulasztó vagy gondatlan személy, aki a reá bízott anyagban kárt okoz, azt tönkreteszi, az anyag értékének ötszörösét köteles megtéríteni.
5. A kiképzési anyagok rendeltetésszerű felhasználása.
Az általános kiképzési anyag-ágazat szolgálatvezetője a törzs- parancsnok, illetve egy általa kijelölt és az ő irányítása, ellenőrzése mellett működő személy. Feltétlenül szükséges továbbá, hogy a csapattest minden alegységénél legyen az általános kiképzési anyagnak egy felelős közege.
Az alosztálynál ez a közeg a szolgálatvezető. Az ő feladatuk az általános kiképzési anyag nyilvántartásának és kezelésének végrehajtása, valamint rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása, szabályozása. Ennek meg- történtéért az eme feladattal megbízott személyek felelősek.
Rendkívül fontos követelmény és elsőrendű kötelessége a felelős sze- mélyeknek, hogy a kiképzési eszközök valóban és szakszerűen, továbbá cél- szerűen csoportosítva a kiképzésnél felhasználást nyerjenek olymódon, hogy a kiképzést rendeltetésszerűen alátámasszák és előmozdítsák. A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak alakúk tok, amelyek a kiképzési eszközöket aiig veszik igénybe, azok a raktárban porosodnak.
Igen fontos ténykedése kell legyen a felelős személyeknek a ki- képzési eszközök célszerű elosztásának, helyes csoportosításának szabályo- zása. Ennek érdekében, ha kell, tegyenek a parancsnoknak javaslatot egyes alegységeknél a kiképzési tervezet tárgyköreinek felcserélésére. Például az előkészítő lőoktatás vagy a közelharc-kiképzés egy-egy bizonyos tárgyköre ne legyen az alakulat minden alegysége részére azonos időpontban beállítva.
Ha pedig ilyetén egy bizonyos tárgykör az alakulat alegységei egv része szá- mára van csak beállítva, akkor annak a bizonyos tárgykörnek megfelelő ki- képzés minél behatóbb alátámasztására a vonatkozó segédeszközök teljes meg- lévő mennyiségét rendelkezésre kell bocsátani. Például tíz alegység közül
három hibaháromszögelést hajt végre, a többi hét számára más foglalkozás van beállítva. Ez esetben minden puskairányzógépet, pantográfot, az ehhez szükséges számú célzást ellenőrző tükröt és még más egyéb eme foglalko- z á s n á T felhasználható kiképzési eszközt itt kell csoportosítani.
Az ilyen és más hasonló célszerű eljárás esetén kevesebb mennyi- ségű kiképzési eszközzel is biztosítani tudjuk a kiképzés előmozdítását.
Befejezésül kitérünk még a takarékossággal kapcsolatos néhány szempontra és problémára.
Tanúi voltunk-az ország dolgozóinak Pártunk II. Kongresszusa tisz- teletére tett hatalmas, minden addigit felülmúló felajánlásoknak. A munka- felajánlások egvik igen fontos jellemzője volt az, hogy a dolgozók a munka- teljesítmény fokozását összekapcsolták a takarékossági elvek legmesszebb- menő szem előtt tartásával.
Ezek a példák m'nket is arra köteleznek, honvédségünk minden egyes tagját, hogy az anyagi szolgálat, így a kiképzési eszközökkel váló gazdálkodás területén is megteremtsük és fenntartsuk a legmagasabbfokú anyagi fegyelmet, szem elett tartva a takarékosság minden követelményei.
Nem célunk az, hogy nagy horderejű megállapításokat, javaslatokat tegyünk, de utalunk néhány jelentéktelennek látszó aprómunkára, amelyek bevezetése esetén igen komoly összegű megtakarításokat érhetünk el.
a) Meg kell tanítani a beosztott bajtársakat a ceruzahegyezés „művé- szetére". Nem ritkaság az olyan eset, amikor róssz, életlen késsel történő hegyezéssel a ceruza felét egyszerre elfaragják.
b) Ugyancsak meg kell tanítani a beosztott bajtársakat, különösen a fegyvernemi tiszti iskolákon, a papír célszerű kihasználásával történő helyes jegyzetelésre, mind a szakmai, mind a politikai oktatásnál. Ezzel kettős célt érhetünk el, előmozdítjuk a tanulmányi előmenetelt és komoly megtakarítás fog jelentkezni a papír és füzet felhasználás terén.
c) Rövidebb tanfolyamokra, kiképzésre a hallgatóknak a törlőgumi felét adjuk ki. A tanfolyam befejeztével a fel nem használt cikkeket szolgál- tassuk vissza.
Még sok hasonló apró feladatot, példát lehetne felsorolni a takaré- kossági elvek fokozott bevezetésével kapcsolatban.
Meg lehetünk arról győződve, ha a jövőben betartjuk az előzőekben tárgyalt előírásokat és bevezetjük az ehhez szükséges rendszabályokat, az- zal egyrészt megteremtjük az anyagi fegyelmet és tervszerűséget áz általá- nos kiképzési anyagokkal való eljárás minden vonatkozásában, leegyszerű- sítjük és így meggyorsítjuk az ügykezelést, másrészt jelentős, bátran mond- hatjuk, milliós megtakarítási fogunk elérni az anyagi szolgálatnak csupán ezen a területén. Ezzel pedig elősegítjük ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását és komoly szolgálatot teszünk néphadseregünk további fejlesztése terén is.
_5^1gorú takarékosságra ós a nóp vagyonának lelkiismeretes megkimélésére kell nevelni minden honvédet
02. sz. parancsból
34
