F K R E N C Z I T I B O R a l e z r e d e s
TÖRZSEK MUNKÁJA
A CSAPATGYAKORLATOK ALATT
A csapatgyakorlatok alatt mérjük le a csapatok egész évi kiképzési munkájának eredményét, a csapatok teljesítőképességét és hadrafogható- ságát. Tehát azt állapítjuk meg, hogy a csapatok — feltételezett háborús viszonyok mellett — milyen mértékben képesek, nagy kötelékben, harc- feladatok megoldására.
A csapatgyakorlatok eredménye, céljának elérése, ha a csapatok a kiképzési év egyes időszakaira előírt kiképzési követelményeket teljesítették, mondhatjuk, hogy kizárólag a törzsek tervező, szervező és vezető képes- ségétől függ.
Nézzük meg tehát milyen feladatok hárulnak a törzsekre, melyek jó, vagy rossz végrehajtásától függ a csapatgyakorlatok sikere.
Mivel a csapatgyakorlatok időtartama rendszerint néhány hét, ebből természetesen következik, hogy a csapatgyakorlatok tárgykörei felölelik a menet, a pihenés és a harcmódok minden változatát. Ez pedig azt jelenti, hogy a törzsekre igen szerteágazó, sokrétű és változatos feladatok meg- oldása vár.
Ezek előrebocsátása után nem lesz hiábavaló, ha röviden össze- foglaljuk a törzsek általános feladatköreit, valamint ténykedésüket a menet, a támadás és a védelem megszervezésénél.
A törzs a parancsnok szerve a vezetésre és mint ilyennek a harcban a következő feladatai vannak:
— tartsa nyilván az ellenséges és saját helyzetet;
a parancsnok elhatározásához:
— gyűjtsön adatokat az ellenségről, a saját csapatokról, a terepről és az időjárásról és azokat kiértékelve jelentse parancsnokának;
a parancsnok elhatározása alapján:
— szervezze meg a felderítést, a figyelést és a csapatok minden helyzet- ben való biztosítását, bármely irányból bekövetkezhető földi vagy légi támadással (meglepéssel) szemben;
— szervezze meg a különböző fegyvernemek folyamatos együttműködését,
— szervezze meg a híradást és rendezze be a harcálláspontot;
— adja ki az előzetes értesítéseket;
— dolgozza ki és továbbítsa'az intézkedéseket;
— ellenőrizze azok megértését, pontos és idejében való végrehajtását, vaia mint a csapat minden ténykedését;
— jelentse a helyzettel kapcsolatos adatokat az elöljáró törzsnek, tájékoz- tassa az alárendelt törzseket és szomszédokat;
— állandóan biztosítsa a csapat anyagi ellátását, a hadtáp megfelelő álla- potát és munkáját;
— irányítsa az alárendelt törzseket.
Ezek a törzsek általános feladatai. Most nézzük meg a törzsek tény- kedését a legjellegzetesebb harccselekményeknél menetben, támadásban és védelemben külön-külön. *
A menet megszervezésénél a törzsre a következő feladatok hárulnak:
— a kapott menetintézkedés alapján a menetértesítések kiadása a csapa-
toknak; '
— a parancsnok elhatározásához szükséges menetszámvetések össze- állítása;
— a menetvonalak, az ellenőrző terepszakaszok és a szétbontakozásra alkalmas terepszakaszok megállapítása a térképen;
— besorolási pontok, az odavezető menetvonalak és a megállásra (pihe- nésre) alkalmas területek megállapítása;
—• a menetvonalak szemrevételezésének megtervezése, az utak állapotának műszaki kiértékelése;
— menetvonalak, besorolási pontok, az odavezető menetvonalak, a meg- állások (pihenők) helyének szemrevételezése;
— a parancsnok elhatározásának rögzítése, kiadott utasításainak, szóbeli intézkedéseinek feljegyzése, írásbeli intézkedés formájában való össze- állítása és kiadása;
— a légvédelem és páncélvédelem megszervezése;
— előrevetett csoport (ha szükséges) kiküldése;
— a felderítés megszervezése és kiküldése: a felderítő egységek feladatai- nak megállapítása, azok tevékenységének összhangbahozása a menet- biztosító egységek és az előrevetett csoport feladatával;
— a menet alatti vezetés és együttműködés megszervezése: a jelek össze- állítása, az összeköttetés biztosítása az alárendelt és beosztott egységek parancsnokaival, a törzs helye és menetrendje a menetosz'.opban, a hír- adóeszközök felosztása, törzsbe beosztott tisztek kirendelése összekötő tiszti szolgálatra és a besorolás ellenőrzésére, a forgalomszabályozás megszervezése;
— a hadtáp menetének megszervezése, helye a menetoszlopban, menet- rendje;
— a menetterv és a menetoszlop vázlatának elkészítése;
— az ellenőrzés megszervezése és végrehajtása (a menetoszlopok meg- alakítása, besorolási pontok, az ellenőrző terepszakaszok átlépésének, stb. ellenőrzése);
— az ellenségről érkezett újabb hírek kiértékelése és jelentése;
— szomszédokkal az összeköttetés és folyamatos tájékoztatás fenntartása.
A törzs m u n k á j a a biztosító csapatok harcbalépésekor: a felderítés kiegészítése, figyelés megszervezése, a harcálláspont és az alárendelt egy- ségek közötti vezetékes összeköttetés kiépítése, a zömszétbontásra vonat- kozó parancs kiadása és a harcérintkezés felvételének jelentése az elöljáró törzsnek.
A törzs m u n k á j a a z ö m szétbontásakor a k ö v e t k e z ő k r e t e r j e d ki:
— az alárendelt egységek helyzetének pontos megállapítása a terepen, annak ellenőrzése, hogy az egységek között a szélbontakozás után
1 14
megvan-e az együttműködés és összeköttetés, elsősorban a támogató tüzérséggel;
— a felderítés kiegészítése;
— a megszakítás nélküli összeköttetés biztosítása az alárendelt egységeken belül az elöljáró törzzsel és a szomszédokkal;
— a harc anyagi szükségleteinek kiegészítése, a segélyhely felállítása és a sebesültek hátraszállításának ellenőrzése;
— .folytatólagos jelentések a harc menetéről az elöljáró törzsnek, a szom- szédok és az alárendeltek megszakítás nélküli tájékoztatása.
Az ellenséges védőállás főellenállási vonalával való érintkezés felvétele és a felderítés eddigi eredményeinek kiértékelése után kerül sor a támadás megszervezésére a védőállás áttöréséhez.
Ennek végrehajtásához a törzs a kapott feladat, a parancsnok térkép alapján hozott elhatározása és a felderítés eredménye alapján elkészíti a parancsnoki felderítés (szemrevételezés) tervét.
A parancsnoki felderítés alatt a törzs térképen, vagy vázlatban rögzíti a parancsnoknak a terepen hozott elhatározását, feljegyzi a parancsnoknak az együttműködés megszervezésére vonatkozó utasításait és a jeleket;
— az első lépcsőben támadó egységek készenléti helyét, támadási célját, a sávhatárokat, a tüzérség állásterületeit, a második lépcső és a szom- szédok feladatát rögzíti a terepen és a térképen;
— megszervezi a felderítést, a figyelést, a légvédelmet, a páncélvédelmet;
— megszervezi a parancsnoki szolgálatot;
— megszervezi a híradást;
— szemrevételezi és berendezi a harcálláspontot és a figyelőhelyet;
— megszervezi az ellenséggel harcérintkezésben lévő csapatok felváltását;
— beszerzi az ellenségre vonatkozó híreket a felváltásra kerülő egység törzsétől;
— szemrevételezi a készenléti helyet és az odavezető menetvonalakat;
— elkészíti a felderítés tervét;
— elkészíti a harc lefolyásának (az együttműködési) tervét, és
— az ellenőrzés tervét;
— összeállítja a harcintézkedést.
A tervezési okmányok száma és részletessége az előkészítési időszak (a rendelkezésre álló idő) tartamától függ.
Az általános harcintézkedést titoktartási okokból — hadosztály- és had- testkötelékben — csak egy példányban készítik el, melyet a végrehajtó parancsnokok aláírnak, illetve a rájuk vonatkozó részt kivonatosan meg- kapják. A csapatok a harc alatti részletparancsokat szóban vagy írásban kapják. *
A védelem megszervezésével kapcsolatban a törzsnek a következő ténykedései vannak:
— az előzetes értesítés (intézkedés) átvétele;
— az előmunkálatok elkészítése, hogy a parancsnok térkép alapján elhatá- rozáshoz juthasson;
— a parancsnoki felderítés és szemrevételezések megszervezése és ennek kapcsán: a védelmi csoportosítás, a harcbiztosítás, az együttműködés és tűzrendszer megszervezése és rögzítése a terepen, a csatlakozási pontok, szárnyak és páncélvédelmi körletek meghatározása, ezek biztosítása, valamint a páncélvédelem és légvédelem megszervezése, a terep műszaki
berendezésének és az akadályok telepítésének meghatározása, a tartalék (második lépcső) várható ellenlökést irányainak megállapítása a terepen, együttműködésének megszervezése a tüzérséggel, mozgó páncélelhárító tartalékkal, harckocsikkal és az első lépcső egységeivel;
— a parancsnok terepen megalkotott elhatározásának, továbbá az együtt- működés és a tűzrendszer megszervezésére kiadott parancsainak, uta- sításainak pontos feljegyzése;
— a harcálláspont és figyelőhely berendezése, a híradás megszervezése;
— anyagi ellátás megszervezése;
— védőintézkedés összeállítása és kiadása;
— a védelmi terv és a tűzterv elkészítése;
— az ellenőrzés megszervezése: az alárendeltek munkájának, a harcrend- nek, a harcbiztosításnak, a szárnyak biztosításának, a "műszaki zárak telepítési helyének, a tűzrendszernek és az anyagi ellátás menetének az ellenőrzése;
— helyzetjelentés összeállítása a védelmi készültségről, melyet a védelmi csoportosításról, és az akadályrendszerről készített vázlattal, valamint a tűztervvel együtt az elöljáró törzshöz fel kell terjeszteni.
Ezek a törzs legjellegzetesebb feladatai a menet, a támadás és a véde- lem megszervezésével kapcsolatban, melyek még további részletmunkából tevődnek össze, de a cikk terjedelme nem engedi meg azok részletes kitár- gyalását. *
Szükségesnek látszik azonban, hogy foglalkozzunk még a parancsnoki szolgálat és a harcálláspont kérdésével.
A parancsnoki szolgálat feladata a rend és fegyelem fenntartása a harc területén. A titoktartás megóvása, főként a várható harccselekményt elő- készítő időszakban, mind az ellenség, mind pedig a saját csapatok felé, nehogy a parancsnok szándéka — terve — még idő előtt illetéktelenek
tudomására jusson.
A parancsnoki szolgálat ellátására a törzsbe beosztott tisztek, a törzs- csapatok és erre a célra külön kijelölt személyek és egységek hivatottak.
A törzscsapatok feladata elsősorban a parancsnok és a törzsek védelme.
A törzscsapat — szükség szerint — megerősítve végzi a biztosítást és az őrszolgálatot:
— a parancsnoki felderítés (szemrevételezés) időszakában;
— az aknamezők és akadályok átjáróinál;
— az ellenség által belátható és megfigyelhető terepszakaszon;
— a harcálláspont területén;
— az ellenőrzést és irányítást:
— az átcsoportosításoknál;
— szállításoknál, meneteknél és felváltásoknál.
Tiszti őrsökkel ellenőrizzük:
— a rejtésre kiadott rendszabályok betartását;
— a távbeszélő forgalmi szolgálati rend betartását;
— a harcállásponthoz vezető utak és futóárkok közlekedési rendjét;
— hogy a parancsnoki felderítésen (szemrevételezésen) résztvevőknél fel- tűnő tárgy ne legyen;
— a parancsnoki felderítés álláspontjaihoz vezető és onnan visszavezető utak forgalmát és rendjét.
%
Félváltások végrehajtásánál a parancsnoki szolgálat feladatai a követ- kezők:
— a felváltáshoz szükséges eligazítók, vezetők, útjelzők és világító eszkö- zök előkészítése.
A kirendelt vezetők megvilágítják — rejtett fénnyel, ahol szükséges — a közlekedési utakat, kísérik és irányítják a felváltott egységeket.
A parancsnoki szolgálat feladata az ellenség által belátható területen menetelő egységek, csoportok, egyes személyek figyelmeztetése a belátott terület nagyságáról. Célszerű az ilyen területre vezető bejáróhoz jelzőőrsöt és sorompót felállítani.
Ezek a parancsnoki szolgálat legfontosabb feladatkörei, melyek még számos részletfeladattal kiszélesíthetők.
*
Végül vizsgáljuk m e g a harcálláspont kiválaszlásának, berendezésének é s védel- mének néhány kérdését.
A törzsek harcálláspontját harcban ne lakott helyen, hanem a terepen válasszuk.
A kiválasztás -leglényegesebb szempontja, hogy a harcálláspontról jó összeköttetés legyen a csoportokkal, nyújtson jó figyelési lehetőséget é s legyen jól rejthető.
Ne legyen a saját tüzérség tűzkörletében, biztosítson a páncélvédelemre és légi figyelésre jó lehetőséget.
A harcálláspont — mint ismeretes — figyelőhelyre, hadműveleti csoportra, hír- központra és kiszolgáló csoportra tagozódik.
A harcálláspont helyét (területét) a parancsnok határozza meg. Ennek alapján a törzsparancsnok a harcálláspont szemrevételezésére és berendezésére kirendel e g y hadműveleti tisztet, a híradóparancsnokot v a g y helye tesét, a hírközpont vezetőjét, a szükséges híradó erőt és eszközöket, a törzsszázad (szakasz) parancsnokát a -szük- s é g e s munkaerővel (törzsszázad egy része, figyelők, műszaki egységek és a szüksé- g e s törzsfelszerelés), továbbá a támogató tüzércsoport törzsének megfelelő közegeit.
A szemrevételező csoport a kapott utasítások alapján kijelöli és berendezi a harc- álláspont e g y e s elemeinek helyét. A hadműveleti tiszt és a törzsszázad (szakasz) parancsnok megszervezi a harcálláspont biztosítását é s belszolgálatát, meghatározza a szükséges őrségek helyét, számát és erejét, a járőrök számát és mozgási körletét, a harcálláspont e g y e s elemei közötti, a harcálláspont felé, valamint az onnét kive- zető közlekedést.
A harcállásnont védelmének megszervezésénél abból kell kiindulni, hogy a harc- álláspontra az ellenség harckocsi- és repülőtámadása legveszélyesebb. Ezért a harc-
álláspont légvédelmét bekapcsoljuk a csapat légvédelmi rendszerébe, esetleg e g y e s tűzfegyverekkel m e g is erősítjük.
A harcálláspont páncélvédelmét rendszerint a csapat páncélvédelmi körletében Való telepítéssel oldjuk meg, v a g y szükség esetén külön erre a célra kijelölt páncél- törő fegyvereket állítunk be. A harcálláspont közvet'en biztosítása a harcálláspont személyzetének védelméből, valamint a harcálláspont megközelítő útvonalainak meg- figyeléséből áll. Ez utóbbit az útvona'akra felállított figyelő és jelenio örsök látják el. A harcálláspont elemeinek védelmére pedig árkokat kell kiépíteni, melyet riadó- jelzéskor az arra kijelölt személyek szállnak meg.
Külön jelzéseket kell megszervezni a harckocsi-, repülő- és g á z t á m a d á s jelzésére.
A harcálláspont közvetlen biztosítására a lörzsszázadot (szakaszt), a híradó egy- s é g szabad részeit, s z ü k s é g esetén a harcálláspont ö s s z e s személyeit felhasználhatjuk.
A harcálláspont védelmi tervét a hadműveleti osztályvezető (hadműveleti tiszt) a törzsszázad (szakasz) parancsnokkal együ.t dolgozza ki és a törzsparancsnok hagyja jóvá.
A harcálláspont helye a harcrenden belül az e g y e s harcmódoknál m á s é s más.
Menetben a harcálláspont helyét a menetrend határozza meg. Általában a lövész- hadosztály törzsének első lépcsője a főcsapat v é g é n menetel. De a terep és a várhaló
találkozó harc szempontjai szerint a hadosztály (ezred) törzs e g y e s részei (hadműve- leti és felderítő osztály részei rádiókkal) az elővéd v é g é n is menetelhetnek.
1 14
Támadásban az első lépcső készenléti helye mögött 1'/2—2 km-re települ, ha a hadosztály (ezred) két lépcsőben támad, az első és második lépcső között telepítsük,
harcál.áspontot sűrűn és kis távolságokra változtatjuk. A harcálláspontot úgy kell telepíteni, hogy minél tovább maradhasson egy helyben. Inkább a parancsnok íigyelő- helye legyen mozgékonyabb.
Az állásváltoztatás nagysága hadosztálynál 3—4 km. Súlyos hiba és a vezetés biztonsá- gát veszélyezteti, ha a harcálláspontot sűrűn és kis távolságokra változtatjuk. A harc- álláspontot úgy kell tetepíeni, hogy minél tovább maradhasson e g y helyben. Inkább a pa-
rancsnok figyelőhelye legyen mozgékonyabb.
A készenléti hely harcálláspontja műgzakilag legyen jól kiépített, a továbbiakban a műszaki kiépítés korlátozott mérvű.
A lövészhadosztály- (ezred-) parancsnok háp-ja a páncélvédelmi körle'ben tele- püljön. Távolsága a főellenállási vonaltól az ezrednél 1—l'/г km-re, a hadosztálynál 3—4 km lehet.
A háborús tapasztalatok szerint, mind védelemben, mind támadásban tartalék- harcálláspontot i s elő kell készíteni, melyet akkor szálljon meg a törzs, ha az eredeti
(fő) harcálláspont az ellenséges repülő- v a g y tüzérségi támadás következtében a törzs számára alkalmatlanná, vagy használhatatlanná válik.
A folyamatos vezetés megköveteli, hogy a harcálláspont kövesse a harcoló csa- pa'ot. Gyakorlati tapasztalat szerint támadásban a hadosztálynál a harcálláspontot naponta háromszor kell változtatni.
Harcálláspont változtatásánál a csapatokat mindig tájékoztatni kell az új harc- álláspont helyéről és arról, hogy a parancsnok mely időponttól tartózkodik ott. A harc- álláspont megváltoztatására az előbbiek jelentése mellett az elöljáró törzstől enge- délyt kell kérni.
Az új harcálláspont elfoglalásának sorrendje a legkülönbözőbb lehet. Nézzük meg a két leggyakoribb ese et.
Egyik esetben először változtatnak állást: a parancsnok, a hadműveleti és felderítő osztály vezetője, a hadműveleti csoport egyik része és a fegyvernemi parancsnokok.
A törzsparancsnck és a hadműveleti csoport másik része folytatja a munkát a régi harcállásponton és akkor kezdi m e g az állásváltoztatást, ha a parancsnok csoportja megérkezett az új harcálláspontra és a csapatokkal az összeköttetést felvette.
Másik esetben az új harcálláspontra előremegy: a parancsnok és az egész had- műveleti részleg. A régi harcállásponton a hadműveleti ügyeletes tiszt és a híradó tiszt marad vissza a legszükségesebb személyzettel.
A harcálláspont változtatást a terepfedezet kihasználásával kell végrehajtani, a leggyakoribb esetben gyalog, ha a terepviszonyok (az ellenség megfigyelési lehető- sége) megengedik, gépkocsival Vagy lóháton.
• A lövész ezredparancsnok gyakrabban változtatja a harcálláspontját, de a vál- toztatás távolsága 1—2 km-nél / i e legyen kisebb.
Védelemben a harcálláspont műszaki kiépítésére és berendezésére több a lehető- s e g és az idő
* •
Ezekben a főszempontokban kívántuk a törzsek munkáját és működé- sét összefoglalni, melyeknek részletfeladatonkénti megoldása a torzsbe beosztottak kiképzési fokától, a törzsparancsnok szervező és a parancsnok vezetőképességétől függ.
A törzsek vezetőkészségének emelése, ismereteinek kiszélesítése és a helyes megoldási módok begyakorlása szükségessé teszik, hogy a csapat- gyakoriátok befejezése után minden törzs működését kiértékelje, a csapat- gyakorlatok alatt kidolgozott hadműveleti okmányokat helyesség szem- pontjából átvizsgálja. Az a törzs, amelyik ezt a kiértékelést a feladatok részleteiben, lehetőleg okmányonként végrehajtja, szervező- és vezető- képességében hatalmas gyakorlati tapasztalatokat és biztos alapokat fog
nyerni.
1 14
