ff.
KIKÉPZÉS ÉS N EVELÉS
Ü E C Z l P É T E R
" főha'dnagy
KiKEPZESt FELADATOK
A SZEMLETAPASZTALATOK ALAPJÁN
A tavaszi miniszteri szemle részletes alapossággal felmérte a Nép- hadsereg egységeinek eddigi munkáját és megállapította a csapatok téli kiképzés folyamán elért eredményét. A szemle kiterjedt a pqlitikai és katonai kiképzés minden ágára és az egyes szolgálati ágak működésének legapróbb
részleteire is.
Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a tavaszi miniszteri szemle eredményeit, tapasztalatait a nyári kiképzés sikeres és eredményes végre- hajtásához a parancsnok bajtársak felhasználhassák.
A Honvédelmi Miniszter Bajtársnak erre a kiképzési évre kiadott parancsát a nyári kiképzés befejeztéig csapatainknak végre kell hajtani.
Szükséges ehhez az, hogy a tavaszi miniszteri szemle tapasztalatait gondo- san, részletekbe menö'en kiértékeljük és leszögezzük a kiképzési eredmé- nyek továbbfoikozásának főbb szempontjait, irányt mutassunk a nyári ki- képzés súlyfeladataira^
A törzsek munkája terén elsődleges feladata a törzseknek, hogy a ki- képzési tervezetek, intézkedések összeállításánál vegyék figyelembe:
a) a kiadott kiképzési intézkedést és tervezetet,
b) ezt alkalmazzák a helyi körülményeknek megfelelően,
c) feltétlenül vegyék figyelembe az elmúlt kiképzési időszak tanul- ságait.
Az előljáró törzsek kötelessége, hogy a központ, által kiadott kikép- zési tervezeteket, intézkedéseket és egyéb parancsokat haladéktalanul jut- tassák el az alárendelt parancsnokságoknak.
Minden törzsnek (parancsnoknak, politikai tisztnek, törzsparancs- noknak és törzsbe beosztott tisztnek) részletes ellenőrzési tervqt kell készítenie.
Az ellenőrzési terveket az előljáró parancsnokkal kell jóváhagyatni és az elkövetkezendő hónap folyamán ragaszkodni kell az ellenőrzési terv- hez és a tervbe vett ellenőrzéseket a terv szerint kell végrehajtani. A meg- tartott ellenőrzésekről jelentést kell készíteni az előljáró parancsnok szá- mára és az ellenőrzés eredményeit nyilván kell tartani.
Az ellenőrzések eredményeinek nyilvántartását úgy kell folyamato- san vezetni, hogy például egy hadosztály hadműveleti osztály vezetője bár- mikor számot tudjon adni arról, hogy az elmúlt kiképzési időszak bármely hónapjában az alárendelt egységeinél ellenőrzése folyamán harckiképzés menetében milyen eredményeket és milyen hiányosságokat tapasztalt. Tar- talmaznia kell az ellenőrzések nyilvántartásának azt is, hogy például a fenti esetben a hadosztálytörzs milyen intézkedéseket tett az ellenőrzésen tapasz- talt jó eredmények továbbfokozása, illetve a hiányosságok kiküszöbölése érdekében és a csapat a tapasztalt hiányosságot mikor, milyen módon, milyen eredménnyel küszöbölte ki.
Lényeges szempont az ellenőrzések eredményes végrehajtásánál, hogy a^ ellenőrzésekkel minden esetben súlyt kell képezni valamely kikép- zési ág, vagy szaktantárgy felmérésére.
Példa: egy hadosztály törzsparancsnoknak,úgy kell összeállítania a hadosztálytörzs ellenőrző tervét, hogy június 1-től 3-ig végrehajtandó ellen- őrzések során az ellenőrzés súlya a hadosztály alárendelt alakulatainál a tisztesek másnapi foglalkozásra való felkészülésén és a századparancs- nokok ezt a célt szolgáló előkészítő munkáján lesz.
A törzseknejc alárendelt egységeik kiképzési eredményeit konkrétan, a valóságnak megfelelően és a legújabb adatok szerint kell nyilvántartaniok.
Nem elegendő tehát, ha egy ezredtörzs százalékosan ki tudja mutatni a zászlóaljak lőkiképzésben elért eredményeit, hanem állandóan tájékozott- nak kell lennie minden egyes alosztály jelenlegi lőkiképzési helyzetéről, az elért eredményekről, a tapasztalt hiányosságokról és a hiányosságok meg- szüntetésére tett konkrét intézkedésekről.
A tiszti foglalkozások nyilvántartásának ki kell terjednie minden egyes tiszt által elért eredményre az egyes foglalkozások során. A tisztek egyéni eredményeinek nyilvántartásaihoz csatolni kell a parancsnoki fog-
lalkozásokon, illetve törzsfoglalkozásokon a tisztek által készített kidol- gozásokat.
Parancsnoki foglalkozásoknál és törzsfoglalkozásoknál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a törzskiképzési tervezetben beállított anyag össz- hangban legyen a parancsnoki továbbképzés kiképzési tervezetébe beállított anyaggal. Például, ha parancsnoki foglalkozások keretében támadási tárgy- körből tartunk foglalkozást, akkor a törzskiképzési foglalkozásokon is táma- dási tárgykört kell beállítani.
A tiszti foglalkozások megtartásáért felelős parancsnokoknak gondot kell fordítaniuk arra, hogy a parancsnoki foglalkozásokon és törzsfoglalko- zásokon a megfelelő foglalkozásra beosztott tisztek teljes létszámmal részt- vegyenek.
A parancsnokok helyezzenek súlyt annak ellenőrzésére is, hogy a tiszti foglalkozásokon résztvevő tisztek egyéni tanulás formájában fog- lalkozzanak a már átvett és az elkövetkezőkben átveendő anyaggal, hiszen a parancsnoki foglalkozásra, illetve törzskiképzésre beállított idő egy- magában nem elegendő ahhoz, hogy a kiképzési tervezetben előírt anyagot tökéletesen elsajátíthassuk.
A nyári táborozások folyamán elegendő idő lesz arra, hogy a tisztek egyéni tanulás, majd csoportos foglalkozás keretében átbeszélhessék a le- folytatott tiszti foglalkozások folyamán felmerült problémákat, illetve elő- készülhessenek az elkövetkezendő tiszti foglalkozásra.
Csak, ha ezeket a szempontokat figyelembevesszük, csak úgy tudjuk majd a nyári kiképzés befejeztével elérni azt az eredményt, melyet a Hon- védelmi Miniszter Bajtárs parancsában a parancsnoki továbbképzés terén célul tűzött ki.
A harckiképzés megszervezésénéi figyelembe kell vennünk azt, hogy az egyes tárgyköröket a szakaszparancsnokok, rajparancsnokok, oktatók csak akkor tudják a harcosoknak eredményesen megtanítani, ha ők maguk gondosan tanulmányozzák és ismerik a szabályzatokat, a foglalkozásokat olyan alapossággal készítik elő, hogy azok a kiadott kiképzési segédeszkö- zök és a terepnyujtotta lehetőségek teljes mértékű felhasználásával a leg- valószínűbb harcszerű képet fogják mutatni ,a harcosoknak.
Az egyes gyakorlatok előkészítésénél a terepet minden esetben meg kell szemlélni.
Az egyes alparancsnokoknak nem szabad a nyári kihelyezések folya- mán azt a hibát elkövetniök, hogy mivel a gyakorlótereket úgy is ismerik, nem végeznek terepszemlét és nem állítják be a gyakorlat végrehajtását megelőzően a foglalkozásokat.
A harckiképzés minden egyes tárgyköréhez más és más terepre van szükség, sőt szükséges az is, hogy ugyanazokat a tárgyköröket különböző terepen gyakoroltassuk.
A foglalkozási jegyeket részletesen és olyan alapossággal kell elké- szíteni, hogy abból a foglalkozást ne csak az tudja megtartani, aki a fog- lalkozási jegyet elkészítette, hanem bármelyik más hasonló képzettségű parancsnok, illetve oktató is.
Nem elegendő, ha a foglalkozási jegyek csak a századparancsnok heti részletes kiképzési tervezetében a megfelelő napra feltüntetett szöve- get tartalmazzák.
A foglalkozási jegynek minden esetben tartalmaznia kell az aznapi foglalkozáson az egyes tantárgyakból plérendő kiképzési célt.
Az átveendő foglalkozási tárgykörök beállításánál részletezni kell a foglalkozási jegyen a tárgykör fő szempontjait. Ezen belül előzőleg meg kell győződni arról, hogy a harcosok az eddig átvett anyagot milyen mér- tékben ismerik, tehát fel kell tüntetni a foglalkozási jegyen két-három ellen- őrző kérdést az eddigi anyagból. Részletesen fel kell sorolni az újonnan átveendő anyag döntő sajátosságait, majd az új anyag elsajátításának el- lenőrzésére szintén 4—5 ellenőrző kérdést kell beállítani.
Fel kell tüntetni a foglalkozási jegyen a ki- és bevonulási időt és azt, hogy mit akar az oktató ezen idő alatt átvenni, illetve megtanítani. A ki- és bevonulási időt igen hasznosan fel lehet használni a harcászati kiképzés egyes mozzanatainak megtanítására, illetve átismétlésére, azonban ezzel a harcászati foglalkozás nem merülhet ki, tehát nem szabad megtörténnie annak, hogy az egység a gyakorlótérre való kivonulás, illetve az onnan bevonulás alatt, kizárólag zártrendben meneteljen.
A foglalkozási jegynek tartalmaznia kell a pihenőidőt és azt, hogy a pihenők alatt a parancsnok milyen foglalkozást állít be. (Például: új nóták megtanulása, felolvasás, szovjet harctéri tapasztalatok ismertetése, stb.)
A századparancsnokok napi ellenőrzésének ki kell terjednie arra, hogy a foglalkozási jegyeknek megfelelően folyik-e a foglalkozás és átve- szik-e a foglalkozási jegyeken aznapra feltüntetett anyagot.
A foglalkozási jegyeket mindig a foglalkozást megelőzően két nap- pal kell elkészíteni és az előljáró parancsnokokkal jóvá kell hagyatni.
Célszerű a vezényszavak pontos elsajátítása és begyakorlása érde- kében feltüntetni a foglalkozási jegyeken azokat a vezényszavakat, amelyek a foglalkozás folyamán szükségesek lesznek.
Minden foglalkozás befejeztével a szakasz-, illetve századparancs- nokok a helyszínen, vagy a szálláskörletbe való beérkezés után értékeljék ki az aznapi foglalkozást, közöljék a bajtársakkal, hogy az aznapra ki- tűzött kiképzési célt milyen mértékben sajátították el és adjanak parancsot, hogy a kiképzési célt el nem érő bajtársak mikor, kinek a vezetésével vegyék át ismét az anyagot és pótolják a hiányosságokat és mikor jelentsék a parancs végrehajtását.
A századparancsnokok a mindennapi foglalkozás utolsó órájában megtartandó oktató előkészítésen helyezzenek nagy súlyt az oktatók mód- szertani oktatására. Nem elegendő az, ha a századparancsnok tájékoztatja az oktatókat, hogy a következő foglalkozáson milyen tárgykört vegyenek át, hanem meg kell magyarázni azt, hogy az átveendő tárgykört hogyan, milyen módszerekkel, milyen fogásokkal lehet a legeredményesebben megtanítani.
Ezeken a foglalkozásokon gyakorlatilag is be kell mutatni egyes mozzana- tokat és egyes mozzanatok oktatásának módszerét.
A lökiképzés eredményeinek fokozása érdekében már a tanulmány elején kitértünk a lökiképzés ellenőrzésének fontosságára.
A lökiképzés menetét minden egyes egységnél állandóan, folyama- tosan ellenőrizni kell. A lövész alegységek egyes parancsnokainak az a véle- ménye, hogy minél többet lövetnek beosztottaikkal, azok annál jobban fog- nak tudni lőni. Ez a felfogás téves és helytelen.
A lőoktatás akkor lesz eredményes, ha
— a lőkiképzési szabályzatoknak megfelelő gondos, alapos előké- szítő lőoktatást végrehajtjuk, mégpedig úgy, hogy minden harcossal egyé- nileg foglalkozunk.
— a fegyvereket gondosan karbantartjuk, mégpedig a karbantartás nemcsak a fegyverek tisztántartására, ápolására szorítkozik, hanem a fegy- verek lőszabatosságának, lőkészségének állandó megtartására is,
— gondoskodunk arról, hogy a harcosok egyéni fegyverüket, annak minden sajátosságát alaposan ismerjék és az egyes lőgyakorlatokat minden harcos saját fegyverével hajtja végre,
— a lőgyakorlatokat politikailag és szakmailag egyaránt gondosan előkészítjük,
-— a lökiképzés gyakorlati oktatásához felhasználjuk valamennyi lőkiképzési segédeszközt és végül
— minden egyes lőgyakorlat végrehajtása előtt a lövők előzetes előkészítő lőoktatásban részesülnek, végigmennek az előkészítő pályán és ha az előkészítő lőoktatáson, illetve előkészítő pályán megfeleltek, csak abban az esetben engedjük őket a lőgyakorlat végrehajtásához.
Mindezt összevetve megállapíthatjuk, hogy a lőgyakorlatok eredmé- nyes végrehajtása nem a lőtéren eltüzelt töltények számától, hanem az elő- készítő lőoktatás előírás szerinti szabályos és alapos végrehajtásától, az egyes embereknek a megtanításától, a fegyverek ismerésétől, gondozásától és karbantartásától függ.
12
Célszerű, ha a parancsnokok a nyári táborozás alatt a lőkiképzés magasszínvonalú eredményének biztosítása érdekében napi 20—25 perces célratartási gyakorlatokat állítanak be a tisztek és tiszthelyettesek részére egyéni fegyverükkel, a tisztesek és legénység részére pedig minden olyan fegyverrel, amellyel lőgyakorlatot kell végrehajtaniok.
A lőkiképzési nyilvántartásokat állandóan, folyamatosan kell vezetni úgy, hogy minden századparancsnok minden egyes beosztottjáról konkrétan ki tudja mutatni, az előkészítő lőoktatáson és az egyes lőgyakorlatokon elért eredményeket és az esetleges fogyatékosságokat is.
A katonai testnevelés előírásszerinti végrehajtása elősegíti, hogy a fáradtságokat, nehézségeket könnyen elviselő, edzett harcosokat neveljünk.
A közelharckiképzés pedig lényeges alapja a harckiképzés döntő mozza- natának, a roham sikeres végrehajtásának.
A parancsnokok ügyeljenek a n a , hogy alárendelt egységeik a ki- képzési tervezetbe beállított katonai testnevelési órákat minden esetben megtartsák és az esetleg elmaradt foglalkozásokat ne a katonai testnevelés rovására pótolják. A testnevelési órákon ugyanolyan fegyelmezett magatar- tást kell tanúsítani a résztvevőknek, mint bármely más katonai foglalko- záson.
A haditornaedzéseket terv szerint és folyamatosan kell végrehajtani, hogy harcosainknak az akadályok leküzdése ne okozhasson nehézségeket.
A belszolgálatban állók legyenek egységük irányítói és vezetői. A bel- szolgá'.atnak a Szolgálati Szabályzat szerinti végrehajtása szintén a kikép- zés eredményességét segíti elő. A belszolgálatban állók ellenőrzése is terv- szerű legyen. A belszolgálatban állók feladatai közé tartozik a körletek tisz- taságának és rendjének ellenőrzése is.
A belszolgálatban állók mindig legyenek tájékozva arról, hogy egy- ségük milyen létszámmal, mettől-meddig, hol, milyen foglalkozást folytat.
A belszolgálatot vezénylő parancsnokoknak állandóan ellenőrizniük kell a belszolgálatban állók szolgálatteljesítését.
Az őrszolgálat ellátásánál figyelembe kell venni a megváltozott körülményeket a laktanyai őrszolgálat és a táborőrszolgálat között. A nyári kihelyezések során súlyt kell helyezni arra, hogy az őrszolgálatot teljesítő bajtársak az őrszolgálat kötött formájú harcfeladatát messzemenő éber- séggel, kiválóan lássák el.
Belrend terén a táborokban lévő alakulatoknak lényeges feladatuk, a tábor egységes, szép és ízléses rendjének megteremtése.
A honvédek, tisztesek, tiszthelyettesek és tisztek egyaránt hosszú időt töltenek táborban a nyár folyamán. A parancsnokok és politikai tisz- tek úgy szervezzék meg a táborok felépítését és berendezését, hogy a tábor a' harcosok otthona legyen és egyben segítse elő a harckiképzés valóban harcszerű végrehajtását s ugyanakkor legyen alkalmas a pihenésre, spor- tolásra, tanulásra és szórakozásra egyaránt.
A tavaszi miniszteri szemle tapasztalatai nagy segítséget nyújtanak a lövészalakulatok parancsnokai és beosztottjai részére, hogy a nyári ki- képzést a legjobban megszervezhessék, úgy, hogy a nyári kiképzés befeje- zésével minden egyes lövészalakulatunk elérje a Honvédelmi Miniszter Bajtárs parancsában megadott kiképzési célt.
