T Ő R Ü K L Á S Z L Ó százados
TÖRZSKIKEPZÉS
Rövidesen megjelenik néphadseregünknek egy újabb döntő fontos- ságú szabályzata: a Törzsszolgálati Utasítás, valamint kiadásra kerül egy segédlet is, amelyik a csapattörzsek kiképzési módszertanát ismerteti. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyek a fenti szabályzat, illetve segédlet megjelenése előtt is alapul szolgálhatnak a most kezdődő törzskiképzés helyes megszervezéséhez és megindításához.
Az összefoglalásban igyekeztünk súlyt képezni az ezredtörzs feladatainak és kiképzési módszerelnek ismertetésére, azonban a felsorolt általános
"Ivek mindenfajta törzsre érvényesek.
1. A törzsek feladatai és munkájuk jellege.
Mielőtt rátérnénk a törzsek kiképzésének tárgyalására, ismertetjük azokat a jellegzetes feladatokat, amelyek a törzsre hárulnak, valamint jellemezzük azokat a munkamódszereket, melyek alapján a törzsmunka folyik. Lényegében ezek a feladatok, illetve munkamódszerek szabják meg a törzs kiképzésének megszervezését és végrehajtását.
A törzs a parancsnok szerve a harc vezetésére. A harc állandóan fej- lődik és folyamatos vezetést követel meg. A vezetés feladata, hogy az ese- mények menetét szilárdan kézben tartsa, az eseményeket állandóan alá- rendelje akaratának és minden helyzetben biztosítsa magának a kezdemé- nyezést. Ha egyszer szabad folyást engedünk a harc menetének, nehezen fogjuk újból akaratunknak alárendelni. A vezetésről való lemaradás el- kerülhetetlenül a kezdeményezés elvesztéséhez vezet.
A harcvezetés feladatai a következők:
— biztosítsa a csapatok magas politikai-erkölcsi színvonalát és harckészségét,
— pontosan határozza meg a feladatokat és juttassa el azokat a csapatokhoz,
— szervezze meg a csapatok működését a feladatok végrehajtására,
— a hadtápszolgálat megszervezésével gondoskodjék a csapatok harctevékenységének anyagi-technikai ellátásáról.
A vezetésnek ezek a feladatai határozzák meg a törzs tevékenysé- gét. A törzsmunka három legfontosabb tényezője:
a) Minden figyelmét az elrendelt feladat sikeres megoldására össz- pontosítsa. Ehhez szervezze meg az összes alárendelt erók és eszközök együttműködését a harc egész tartamára.
Az a törzs, amelyik csak a harc kezdetére szervezi meg az együtt- működést és nem tudja azt biztosítani a harc egész tartamára, vagy a megszakadt együttműködést a harc bármilyen szakaszáben képtelen helyreállítani, nem teljes értékű szerve a vezetésnek.
b) A harcbiztosítás különböző fajtáit úgy szervezze meg, hogy a
csoportokat minden időben biztosítsa az ellenség földi és légi támadása ellen és teremtse meg a lehetőséget a parancsnoknak, hogy kellő időben helyes elhatározásra juthasson.
c) Minden időben biztosítsa a harc folyamatos vezetését, azaz előre lássa a harc kifejlődésének lehetőségeit és rugalmasan tudjon áttérni más vezetési módszerekre és eszközökre.
Részleteiben az alábbi feladatokat kell a törzsnek megoldania:
— szkrvezze meg a felderítést és a biztosítást, adja ki az ezzel kap- csolatos intézkedéseket és ellenőrizze azok végrehajtását;
— gyűjtse, összesítse, tanulmányozza és értékelje ki az ellenség- ről szóló híreket és ezekről, továbbá a terepről, — a működési területről és annak állapotáról tegyen jelentést a parancsnoknak;
— a parancsnok elhatározása és utasításai alapján adja ki az elő- zetes értesítéseket;
— készítse el és továbbítsa az intézkedéseket és ellenőrizze, hogy azokat pontosan, idejében végrehajtsák;
— biztosítsa a csapatok együttműködését, idejében tájékoztassa az alárendelt parancsnokokat és vonja be ezeket a terv kidolgozásába;
— válassza ki a harcálláspontok helyét, gondoskodjék azok beren- dezéséről, szervezze meg a híradást és a harc vezetését;
— terjessze fel a helyzetjelentéseket az elöljáró törzshöz, tájékoz- tassa az alárendelt egységek törzseit és a szomszédokat;
— állandóan legyen tájékozott a csapatok anyagi ellátásáról, a hadtáp helyzetéről és ellenőrizze az ellátó szervek munkáját;
— szüntelenül tanulmányozza a saját csapatok, valamint az ellen- ség harceljárását, a kiértékelés eredményét közölje az alárendelt csapatok- kal és használja fel azokat;
— irányítsa az alárendelt törzsek működését.
A törzsek összeállítása a hadsereg szervezésétől, valamint egységei- nek és kötelékeinek harcászati jelentőségétől függ. Pl. a lövész hadosztály törzse teljesen visszatükrözi az önálló hadműveleti alkalmazásra kikülöní- tett törzs jellegzetes kötelezettségeit. A lövész ezredtörzsben már nincse- nek osztályok és minden munkát a törzsparancsnok beosztottjai végeznek
(hadműveleti) harcászati, felderítési, híradási, ellenőrzési, titkos vezetési, hadtáp és személyi ügyköröknek megfelelően.
A parancsnok a harcot törzse által vezeti. Helyettese a törzsparancs- nok. A parancsnok tájékoztatja a törzsparancsnokot összes terveiről és szándékairól. A törzsparancsnok mindig legyen készen arra, hogy a hely- zetről és az ennek alapján készíthető tervekről idejében tájékoztassa parancsnokát.
A törzsparancsnok a munkát a fentebb említett feladatköröknek megfelelően szétosztja a törzsbe beosztott tisztek között. Az ezredtörzsbe beosztott tisztek egész munkáját egymás kölcsönös és állandó tájékozta- tása jellemezze. A törzsnek, mint a vezetés szervének szerepe legjobban a támadás és védelem megszervezésénél, azaz a harc előkészítésének idő- szakában domborodik ki. A törzs biztosítja a parancsnok számára, hogy helyes elhatározásra jusson, megszervezi az együttműködést, elkészíti az összes intézkedéseket, vázlatokat és egyéb hadműveleti iratokat (maga- sabb törzseknél).
Az ezredtörzs munkáját elsősorban az alárendelt egységekkel való közvetlen érintkezés, a személyes vezetés módszerére alapozza. Az elöl- járó törzzsel személyesen vagy összekötő tisztek útján tartja fenn a kapz
csőlátót. Éppen ezért az ezredtörzs rendszerint csak szóbeli intézkedéseket és parancsokat ad ki, hadműveleti iratokat csak ritkán és a legrövidebb formában készit. A zászlóaljtörzs munkáját kizárólag az alárendelt alosz- tályparancsnokokkal való személyes érintkezés útján végzi. írásban csu- pán a helyzetjelentéseket, az egyszerűbb vázlatokat és a hadtápszolgálat- tal kapcsolatos elszámolásokat készíti el.
Az ezredtörzs leggyakoribb munkái:
— feljegyzi az ezredparancsnok szóbeli parancsalt;
— a harc egyes szakaszainak befejezése után összeállítja a hely- zetjelentéseket;
— elkészíti a tűzterv, a páncélvédelem és a műszaki zárak vázla- tait;
— vezeti a munkatérképet (a saját és ellenséges helyzet nyilván- tartását) .
A zászlóaljtörzs és annak megfelelő törzsek (osztály, önálló alosz- tály) létszáma igen kicsi. A törzsmunkát a parancsnok irányítja és a törzs legfontosabb feladata, hogy a parancsnok szóbeli parancsait a leg- gyorsabban továbbítsa az alárendeltekhez és ellenőrizze azok végrehaj- tását
2. A törzs kiképzésének főbb követelményei.
A parancsnok csak akkor vezetheti eredményesen a harcot, ha jó szervezésű törzse van, amely pontosan és rugalmasan végzi munkáját, kezdeményezöen használja fel a háborús tapasztalatokat és állandóan fejlődik, tökéletesedik. A törzs a csapatok részére dolgozik és a csapatok elismerését csak kifogástalanul megszervezett munkájával, összes beosz- tottjainak magas színvonalú képzettségével érdemelheti ki. A törzs csak akkor lehet a vezetés érdemes szerve, ha együttes munkájában és a törzsbe beosztott tisztek egyéni feladatköreiben is eleget tud tenni a korszerű háború megnövekedett követelményeinek. A törzs kiképzésénél ki kell fej- lesztenünk a törzsbe beosztott tisztekben az odaadó, határtalan ragaszko- dást a dolgozó néphez, a magas forradalmi osztályéberséget, a katonai
titkok legszigorúbb megőrzését, az öntudatos fegyelmet és azt, hogy a vezetés összes eszközeit és fogásait helyesen tudják a harcban felhasz- nálni. Minden helyzetben becsületesen gondoskodjanak a csapatról. Ne felejtsék el soha, hogy a mi társadalmunkban legnagyobb érték az ember, az újtípusú szocialista szellemű ember. A harcban az övé a döntő szerep.
Nélküle a harc minden technikai eszköze csak holt anyag, az ő kezében azonban veszélyes fegyverré válik.
A törzs munkájának eredménye elsősorban a törzs beosztottjainak magasfokú egyéni kiképzésétől függ. Az a törzs, melynek beosztottjai biz- tosan elsajátították a korszerű háború jellegzetességeit, jól ismerik a fegyvernemek szervezetét és sajátosságait, az ellenség harceljárasát és szervezését, valamint a törzsszolgálat gyakorlati módszerelt, minden alap- pal rendelkezik ahhoz, hogy a parancsnoknak teljes értékű szerve, legyen a vezetésben.
A törzsparancsnok főfeladata, hogy a törzs beosztottjainak klkép-
zéséröl minden helyzetben gondoskodjék. A kiképzést a valóságnak meg- felelően, jól átgondoltan és megfontoltan szervezze meg. Türelmes, meg- értő munkával kiváló törzsbe beosztott tiszteket nevelhetünk azokból is, akik a törzsszolgálatban semmi tapasztalattal nem rendelkeznek. A törzs kiképzési fokának legjellemzőbb ismertetőjele a belső szervezettség. Ezt mindenekelőtt a törzsmunka pontos megszervezésével, a beosztottak ügyes vezetésével és alapos kiképzésével érhetjük el. A kiképzés során a törzsbe beosztott tisztek kiválóan ismerjék meg kötelességeiket és gyakorlatban sajátítsák el a csapatok vezetésének megszervezéséhez és fenntartásához szükséges Ismereteket. Rosszul szervezték meg a törzsmunkát, ahol késik a tájékoztatás, ahol nem készülnek el teljesen és idejében azokkal az ada- tokkal, amelyek a parancsnok elhatározásához kellenek és írásbeli mun- kára fecsérelik el azt az időt, amelyre az alárendelt egységeknek lenne szükségük, hogy az együttműködést a terepen megszervezzék.
A törzsmunka helyes megszervezése nemcsak a beosztottak gondos megválogatásától, azok egyéni kiképzési fokától és kezdeményező kész- ségétől függ, hanem attól a gondoskodástól is, amelyet a parancsnok tör- zsére fordít. Ha a parancsnok komolyan foglalkozik törzsének kiképzésé vei, ügyesen és türelmesen oktatja beosztottjait, akkor a törzs gyorsan a vezetés teljesértékű szervévé válik. Ahol a parancsnok állandóan foglalko- zik törzsével, neveli és tanítja azt és a törzsparancsnok kifogástalanul, pontosan végrehajtja parancsnoka akaratát és annak teljes bizalmát élvezi, ott a parancsnokot egyetlen szóból is megértik és a törzs minden tisztje teljes erejét, tudását és gyakorlottságát odaadja, hogy számára a zavar- talan vezetés lehetőségét biztosítsa. Ilyen törzsben minden tiszt ismeri parancsnokának szokásait és vezetési módszereit, nyugodtan, habozás nélkül végzi munkáját és. minden igyekezetével biztosítja a szakadatlan együttműködést az alárendelt egységeken belül, a támogató részekkel és a szomszédokkal.
A kiképzés során valósítsuk meg, hogy a harcászati nézeteket és kérdéseket, a korszerű háború jellegzetességeit a törzs minden beosztottja egyformán és helyesen értelmezze és tökéletesen Ismerje a fegyvernemek alkalmazását és harcát.
Tanulják meg a törzsbe beosztott tisztek, hogyan rendezzék be a harcálláspontot és a törzsszállást. A törzs munkájának kifejlesztése és magas színvonalra való emelése csak úgy valósítható meg, ha a harc- állásponton, törzsszálláson, kifogástalan rend és szervezettség uralkodik.
A törzs fejlődésének és értékének fokát mutatják meg a mind tar- talmukra, mind kiállításukra kifogástalanul megszerkesztett hadműveleti iratok (vázlatok), a kiválóan rendezett és őrzött titkos irattár, valamint az egész munkamódszerből kitűnő titkosság.
#
3. A törzskiképzés megszervezése.
a) A törzskiképzés feladatai.
A törzskiképzés az alábbi szakaszokra tagozódik:
— harcászati kiképzés (alapkiképzés),
— a törzsbe beosztott tisztek egyéni kiképzése,
— a szakmai kiképzés,
— a törzsnek, mint a vezetés szervének kiképzése.
A harcászati kiképzés célja, hogy a törzsbe beosztott tisztek harcá- szati kiképzési fokát magas színvonalra emeljük és hogy ezek a tisztek elsajátítsák a törzsmunkához szükséges alapvető ismereteket, — valamint kiválóan megismerjék a korszerű háború jellegéi.
A törzsbe beosztott tisztek harcászati kiképzési feladatai ugyan- azok, mint a többi tiszteké, az alábbi eltéréssel: — a törzsbe beosztott tisztek kitűnően ismerjék a fegyvernemek harcászatának gyakorlati sajá- tosságalt és alapos ismeretekkel rendelkezzenek szervezési és haditech- nikai kérdésekben, valamint az ellenség harcászatában, hogy bármilyen feltételek között biztosíthassák az együttműködést, megszervezését és zavartalan fenntartását és helyesen ismerjék fel az ellenség csoportosítá- sának jellegét és várható tevékenységét.
A törzsbe beosztott tisztek egyéni kiképzése magában foglalja az elméleti és gyakorlati ismeretek egy részét, amelyeket a tiszteknek el kell sajátítaniok, hogy beosztásukban önállóan dolgozhassanak. Ez a későbbiek folyamán, a harcászati kiképzéshez hasonlóan, — állandóan gyarapszik és fejlődik. A törzsmunkában még tapasztalatlan tiszteket a következőkkel
foglalkoztassuk a kiképzés folyamán:
— rajzgyakorlatok, térképolvasás, vázlatkészítés,
— különféle rendeltetésű térképek vezetése (munkatérkép),
— jelentések, intézkedések, parancsok fogalmazása az előírt for- mában,
— vázlatjelentések és parancsok összeállítása,
— tájékoztatás gyakorlása a törzsön belül és kifelé,
— összekötő tiszti szolgálat elsajátítása,
— munkat kedvezőtlen viszonyok között,
— titoktartás a csapatok vezetésénél,
— a híradó technikai alapismeretek elsajátítása,
— a hadműveleti napló vezetése.
Sohase feledkezzenek meg arról, hogy még jól képzett törzsben i=
csak rendszeres gyakorlattal emelhetjük magas színvonalra a törzsmun- kát és tarthatjuk azt állandóan magas fokon.
A szakmai kiképzés célja: a törzsbe beosztott tisztek különleges szakmai kiképzése, ami a törzs közös munkájának alapja.
Ez magábafoglalja:
— a törzsbe beosztott tisztek kiképzését saját szakmájukban úgy, hogy az alapvető munkakörökben kölcsönösen válthassák egymást,
— a háborús törzsmunka legfontosabb alapelemeinek elsajátítását, valamint
— a megtanult munkamódszerek begyakorlását.
Mivel a most meginduló törzskiképzésen a törzsszolgálatban még járatlan tisztek fognak résztvenni, a kiképzésnek ebben az időszaká- ban
— tanulja meg és gyakorolja be minden tiszt a saját beosztásával kapcsolatos tevékenységeket, valamint azoknak a tiszteknek kötelességeit, . akikkel a törzsön belül együtt dolgozik, vagy akiket munkájában felvált,
— tanulmányozza a fegyvernemek és a hadtápágak zavartalan együttműködésének kérdéseit a harc megtervezésénél és kifejlesztésénél.
55
— tanulja meg a felderítés és figyelés megszervezését, gyakorolja be:
— a parancsnoki felderítés és a szemrevételezés megszervezését,
— a törzs munkáját a terepen az együttműködés biztosítása érde- kében,
— a páncélvédelem és a légvédelem megszervezését,
— a híradás megszervezését, a híradó követelmények megállapí- tását, továbbá a rádióösszeköttetés biztosítását,
— a harcálláspont és a tartalék harcálláspontok helyének kiválasz- tását, megszervezését és berendezését,
— előzetes értesítések, intézkedések és részletparancsok megszer- kesztését,
— szóbeli parancsok átvételét és átadását térképen,
— a hadműveleti ügyeletes tiszti szolgálat ellátását,
— az összekötő tiszti szolgálatot.
A törzsnek, mint a vezetés szervének kiképzése az összes feladat- körök oktatását és begyakorlását magában foglalja.
Ez az időszak két részből áll:
a) a csapatvezetés alapvető munkáival kapcsolatos törzsgyakor- latok,
b) a törzsnek, mint vezetési szervnek összekovácsolása.
A törzsgyakorlatok magukban foglalják:
— a parancsnok elhatározásához szükséges adatok előkészítését és a parancsnoknak való előadását,
— a parancsnok elhatározásainak írásbafoglalását és kiegészíté- sét, illetve feldolgozását (általános és részletparancsok, intézkedések, a harc lefolyásának táblázatos áttekintése), továbbá az elhatározásnak a valóságba való átültetését (tájékoztatás, ellenőrzés),
— az együttműködés megszervezését az ezreden belül, a szomszé- dokkal, a tüzérséggel, harckocsikkal és repülőkkel,
— a vezetés módjának meghatározását, bonyolult harchelyzetekben (a harc válságos időszakaiban).
A törzsmunkát rövid lefolyású gyakorlatokkal és azok gyakori vál- toztatásával hangolhatjuk össze a legjobban. Ezeket híradóeszközök fel- használásával, a valóságos harchelyzetnek megfelelően terepen hajtsuk végre.
A törzsnek, mint vezetési szervnek kiképzése vezetési törzsgyakor- latok keretében történik csapatok nélkül vagy gyakorlócsapatokkal. Ami- kor a főcél az, hogy a törzset, mint a vezetés szervét összekovácsoljuk, a törzsgyakorlatokon résztvesznek a híradó, felderítő, páncéltörö és lég- védelmi alosztályok, a parancsnoki szakasz, továbbá a hadtápszolgálat szervei. Ezek külön dolgozzák ki szakkiképzési tervüket.
b) A kiképzés vezetése.
A törzs kiképzéséért az ezredparancsnok felelős. Az ő kötelessége, hogy törzsének, mint a vezetés eszközének kiképzését személyesen elő- készítse. A törzsszolgálat technikai kérdésének kivételével, — ez a törzs- parancsnok közvetlen hatáskörébe tartozik, — az ezredparancsnok állan- dóan tájékozódjék arról, hogy a törzs hogyan dolgozza fel a vezetés egyes
elemeit, hogyan biztosítja a fegyvernemek együttműködését, a rádióössze- köttetést, a felderítés, páncélvédelem és légvédelem megszervezését.
Célszerű, ha ezeket a gyakorlatokat az általa vezetett harcászati kiképzéssel párhuzamosan, személyesen irányítja.
A törzsparancsnok az ezredparancsnok utasításai alapján szeme lyesen vezeti az egyes végrehajtó szervek kiképzését célzó foglalkozások nagy részét, továbbá a törzs begyakorlását a háborús törzsmunkába.
A hadosztályparancsnok gyakorlati támogatást nyújt az ezred- törzsnek azáltal, hogy megmutatja az oktatás legjobb módszereit, meg- szervezi és Irányítja a nagyobb méretű törzsgyakorlatokat és végül átadja háborús tapasztalatalt a csapatok vezetéséről.
Kerüljük azoknak a személyeknek váltását, akik a törzskiképzest vezetik. A parancsnok támogassa az alparancsnokait, hogy hibáikat kijavít- hassák és helyesen hajtsák végre a törzs kiképzését, azonban ebben a munkájukban ne helyettesítse őket.
Az alábbiakban táblázat formájában mutatjuk be a törzs kiképzé- sének egyes szakaszait és azok vezetőit
Kiképzési szakaszok A kiképzés t a r t a m a (célja) A kiképzés vezetője
Harcászati kiképzés.
(Alapkiképzés.)
1. A törzsbe beosztott tisztek har-
cászati kiképzési f o k á n a k emelése. A tiszti foglalkozá- sok rendszerében.
Harcászati kiképzés.
(Alapkiképzés.)
2. A törzsszolgálat alapvető ismere- teinek elsajátítása.
Egyéni kiképzés. A törzsszolgálat gyakorlati végre- h a j t á s á v a l kapcsolatos ismeretek el- s a j á t í t á s a ós begyakorlása.
>
Törzsparancsnok.
Szakmai kiképzés.
1. A beosztás szerinti kötelességek el- saj á t í t á s a .
2. A háborús t ö r z s m u n k a elemeinek elsajátítása.
3. A m e g t a n u l t munkamódszerek be- gyakorlása.
Törzsparancsnok.
A törzsnek, mint a veze- tés szervének kikép- zése.
. . ... ..) . — i
1. Törzsgyakorlatok a harc vezeté- sére.
2. A törzsnek, mint vezetési szervnek összekovácsolása vezetési törzs- gyakorlatokon.
Ezredparancsnok.
A törzsnek, mint a veze- tés szervének kikép- zése.
. . ... ..) . — i
A híradók, felderítők, figyelők,páncél- törő ágyúsok és légvédelmi géppus- kások, a parancsnoki szakasz és a hadtápszervek egyéni és csoportos kiképzése külön szakki képzési terv szerint.
Illetékes parancsno- kok a törzsparancs- nok irányítása mel- lett.
4. A törzskiképzés módszerei.
A törzskiképzés módszere attól függ, hogy a kiképzés vezetője kit mire akar megtanítani, vagy tökéletesíteni. Akkor vezetjük helyesen a törzskiképzést, ha ügyesen választjuk ki azokat a módszereket, amelyek a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményre vezetnek.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk azokat a módszereket, ame- lyek alapján legcélszerűbben építhetjük fel és folytathatjuk le a törzskikép- zést, megjelöljük a kiképzés célját, a kidolgozandó elemeket (a kiképzés tartalmát), a foglalkozás időtartamát és vezetőjét.
A kiképzés módja
r
Kiképzési cél A kidolgozandó elemek
(a kiképzés tartalma) A foglalkozás
tartama A foglalkozás vezetője
önálló foglalko- zás és egyéni feladatok elvég- zése
A törzsszolgálatban já- ratlan tisztek általános kiképzési színvonalának emelése, az alapismere- tek elsajátítása.
A harcászati és általános katonai ismeretekben fennálló hiányosságok kiküszöbölése.
Egyszerre egy kérdő- pont letár- gyalása.
A tiszti fog- lalkozások keretében a törzsparancs- nok ellen- őrzésével.
Harcászati
„villámkérdé- sek".
A törzsbe beosztott tisz- tek harcászati kiképzési színvonalának emelése.
A korszerű linrc jelleg-
zetességei. 1 y2—2 óra Ezred- parancsnok.
Csoportos törzs- foglalkozás tér- képen, terep- asztalon/
1. A törzsszolgálat tech- nikájának és a vezetés
egyes fogásainak el- sajátítása.
2. A törzsszolgülat munkáiban való gyakorlás.
A vezetés módjai, a fel- derítés, harcbiztosítás, együttműködés, stb.
megszervezése.
*
1 Vi—2 óra.
Törzs- parancsnok vagy a leg- jobban kép- zett törzsbe beosztott tiszt.
Törzsalkalmazó- megbeszélés tér- képen.
Az önálló munkakört vezető törzsbe beosztott tisztek kiképzéséhez az alapok megteremtése.
1. A beosztások sze- rinti kötelességek.
2. Az önálló munkakört vezető tisztek kölcsönös felcserélése.
3. A harcvezetés alap- elemei.
3—4 óra. Törzs- parancsnok.
Törzsalkalmazó- megbeszélés tere- pen hir. eszkö- közök nélkül.
A törzs oktatása és be- gyakorlása a vezetés egyes kérdéseiben terepen.
Mint a térképen tartott 1 örzsalkalmazómeg- beszélésnél. Súly a harc- álláspont kiválasztása, a szemrevételezés és a parancsnoki felderítés megszervezése.
3—4 óra. Törzs - parancsnok.
Törzshadijáték- terepen hír.
eszközökkel.
A törzsnek, mint veze- lési szervnek oktatása és gyakoroltatása.
A törzsmunka összes elemei a törzsnek, mint a vezetés szervének összekovácsolására.
6—12 óra.
Ezred- parancsnok és hadosztály törzs- parancsnok.
Törzshadijáték terepen hir.
eszközökkel és jelzőcsapatokkal.
A törzsnek, mint szerv- nek hosszabb ideig tartó
gyakoroltatása bonyo- lult (feszült) harchely- zetben.
A törzsmunka összes elemei a törzsnek, mint a vezetés szervének összekovácsolására.
Legkevesebb 24 óra,
Hadosztály- parancsnok, vagy had- osztálytörzs- parancsnok, ezred- parancsnok.
Az egyéni feladatok kidolgoztatásával küszöböljük ki azokat a hiányosságokat, amelyek a törzsbe beosztott tisztek fejlődését akadályoz- zák. Az egyéni feladatok legyenek rövidek és határozottak (1 kérdésnél nem több), a végrehajtásra rövid idő álljon rendelkezésre (1—2 órától
1—2 napig) és a. kiképzés vezetője meghatározott időpontokban ellen- őrizze, hogy a feladatokat pontosan végrehajtották-e.
A harcászati „villámkérdések" célja, hogy a törzsbe beosztott tisz- tek harcászati kiképzési színvonalának emelése mellett kifejlessze bennük a vezetéshez szükséges ismereteket, valamint a világos parancsadási kész-
séget, ezeket begyakoroltassa és tökéletesítse.
A „villámkérdések" harcászati tartalma rendszerint rövid helyzet- megítélés és elhatározás, parancs szóbeli vagy írásbeli kiadásából áll.
Csoportos törzsfoglalkozásoknál az egyes kérdéseket az egész cso- port egyidőben beszéli meg és sajátítja el. A foglalkozás vezetője az egy- szerű kérdéseket úgy állítsa össze, hogy valamennyi résztvevőt egyfor- mán foglalkoztasson és a hibákat mindenkinél azonnal észrevegye. A cso- portos tömegfoglalkozásokat egyformán alkalmaztatjuk harcászati fel- adatok megoldásánál, a vezetés különböző módjainak oktatására és már elsajátított ismeretek begyakorlására.
Törzsalkalmazó megbeszélések abban különböznek a harcászati alkalmazó megbeszélésektől, hogy a kérdések zöme a törzsek munkájával foglalkozik, azaz olyan harcászati kérdések kerülnek megbeszélésre, ame- lyek a törzs munkájára nézve jellemzőek.
Ezt a módszert alkalmazhatjuk legjobban a törzskiképzés kezdeti időszakában, — az egyes végrehajtó szervek együttműködésének meg- teremtésére a hadosztály és ennél magasabb törzsek kiképzésénél. (Ezred- törzsnél ezt a módszert ritkán alkalmazzuk.)
Törzshadljáték terepen híradó eszközökkel a leggyakoribb mód, ahogyan a hadosztály éá ezredtörzsek a harc vezetését gyakorolhatják.
Törzshadljáték terepen híradó eszközökkel és jelző csapatokkal a legjobb módszer a törzsek gyakoroltatására. Ez a foglalkozás már elég bonyolult, sok előkészületet, erőt és anyagot kíván, ezért elsősorban had- osztálykötelékben alkalmazhatjuk eredményesen. Az ezredtörzs hadijáté- kában az egyes alosztályokat különböző táblákkal vagy zászlókkal is jelez- hetjük. A törzshadijáték legnagyobb értéke az, hogy a feltételezés és jel- zés csak a legszükségesebbre szorítkozik és főleg a szomszédok és az elöljárók tevékenységét érinti. A parancsnokok és törzsek egyébként min- denben a helyzet valóságos adatait kapják és ennek alapján maguk ífé- lik meg a helyzetet.
A törzskiképzés módszereihez sorolhatjuk még a törzsek gyorsított kiképzését, a törzsek bekapcsolódását a csapatgyakorlatok (harcgyakorla- tok) megszervezésébe és végrehajtásába, az ellenőrző vizsgagyakorlatokat és a szemlegyakorlatokat. Részletesen ezekkel nem foglalkozunk, mert végrehajtásukhoz már az említett segédlet kimerítő tájékoztatásai is ren- delkezésre fognak állni.
