1950-es csapatgyakorlatokbó!
/ ^
' m
У • I L Ó R Á N T I M R E
e z r e d e s
FOLYAMATKELESSEL EGY HE KÚT OTT
TA3ÍAOAS TÜZÉRSÉGI BIZTOSÍTÁSA
I. ALTALANOS ELVEK
Az átkeléssel egybekötött támadás a harc egyik legbonyolultabb módja, amely csapattól és vezetéstől egyaránt magasfokú mesterségbeli és katonai tudást követel.
Ennek oka elsősorban az, hogy a folyamakadályok természetes védővonalat , £efn e k- a m e l y e k a korszerű hadmüveletekben a támadó fél részéről tömegesen alkalmazott tüzérség, aknavetők, páncélosok és harckocsik előremozgása elé ko- moly akadályt gördítenek. A folyamvédelemben lévő ellenség megfosztja a táma- dót attól a lehetőségtől, hogy összefogott erejével közvetlenül, saját partjáról, hatalmas ütést mérjen a védőre.
Maga a vizén való átkelés jelentős műszaki erőt, fölényes tüzérséget, légi fölényt, feszes légvédelmet követel a támadótól, akinek még ezen feltételek birto- kában is nem egyszer áldozatokat kell vállalnia a siker érdekében, s e mellé még azt, hogy a hadműveletek ideiglenesen leálljanak vagy lelassulnak.
Mégis a Nagy Honvédő Háború tapasztalatai azt mutatták, hogy и dicső Szovjet Hadseregnek számtalan ízben, legjellegzetesebben azonban a Desznu, Dnyepr és az Odera folyón való átkeléseknél és a folyók túlsó partján berendezett
védelmek áttörésénél sikerült a kedvezőtlen körülményeket is a saját csapatok részére hasznosítani.
Azon körülmények közé, melyek a védő helyzetét könnyítik, a támadóét vi
•szont hátráltatják, az előzőkben említetteken kívül a következőket kell sorolni:
1. A védő az ö állásait kis erővel és kevesebb tűzeszközzel, de jól megszerve- zett tűzrendszerrel szilárdan kézben tudja tartani.
2. A védő a valószínű átkelési helyekre a figyelő- és tüzrendszert feszesen meg tudja szervezni és az attól várt hatást szükséges időben ki is tudja váltani.
3. A védő légiereje hatásosan ki tudja használni a támadónak az átkeléshez történő gyülekezéseit.
A folyamakadályok átlépése történhet:
a) menetből végrehajtott átkeléssel,
b) előzetes előkészítés után kierőszakolt átkeléssel.
Előbbit akkor alkalmazzuk, ha az ellenségnek nincs módjában a túlsó parton szilárd védelmet berendezni, míg az erőszakolt átkelést akkor, ha az elg. előr*- megszervezett tú'zrendszere megállított bennünket az innenső parton.
II. A TÜZÉRSÉG ALKALMAZASA, FELADATAI ERŐSZAKOLT FOLYAMATKELÉSNÉL
A folyón való átkelés tüzérségi biztosításához tartozik:
a) az átkelés előkészületeinek biztosítása,
b) a tüzérségi előkészítés és támogatás megszervezése az átkelés egész idő tartamára,
c) a hídfőállás elfoglalásáért és birtokbantartásáért folytatott harc tüzérségi biztosítása,
d) a támadás hídfőállásból való továbbfejlesztésének tüzérségi biztosítása.
a)-hoz: Minden folyón való átkelést, még ha az ellenség távol is van a folyó tói — a folyó mentén biztosítani kell.
Az erőszakos átkelésre készülő seregtestek és csapatok biztosítását a saját parton lévő saját erők látják el.
Az előkészületek közvetlen biztosítására részben a folyópartra, az átkelést megelőző éjszaka rejtett állásba előretolt közvetlen irányzású lövegek, részben esetleg ütegek hivatottak. Ezeknek feladata az ellenséges vizijárművek, kétlaki páncéljármüvek elleni harc, valamint az átkelést közvetlenül a túlsó parton vagy a közeli mélységben akadályozó tűzfészkek leküzdése. Eme feladatokat a biztosító csapatok állományában lévő és megerősítésükre rendelt tüzérség látja el.
b)-hez: A folyamátkelés végrehajtása kétféle helyzetben lehetséges:
1. Az esetben, ha az erőszakos átkelést közvetlen elönyomulásból hajtjuk végre, akkor az rendszerint széles arcvonalon, erős, de gyorsan megszervezett tüzérségi támogatás mellett játszódik le. A hangsúly ilyenkor inkább a gyorsasá- gon van, mint a részleteken. A tüzérségnek az a feladata, hogy az átkelés helyét tüzével lezárja és a légierővel karöltve lefogja az ellenség tüzérségét, aknavetőit és légvédelmét.
2. Abban az esetben, ha az erőszakos átkelést olyan ellenség ellen hajtjuk végre, amellyel a folyam mentén hosszabb ideje vagyunk harcérintkezésben, úgy a tüzérségi támogatást is aprólékos gonddal kell megterveznünk. A tüzérség fel adata ugyanaz, mint az előző esetben.
A tüzérségi és rep. támogatás addig tart, amíg a zöm átkelését be nem fejezte és harcfeladatát meg nem oldotta.
Az előkészületek, valamint az átkelés tüzérségi biztosítása saját partról, rendszerint egységes tűzvezetés mellett történik.
c)-hez: A hídfőállás elfoglalásáért folytatott harc tüzérségi biztosításában » tüzérség feladatai:
a ) a létesítendő hídfőállás területén lévő tűzfészkek lefogása, részben szét- rombolása, az oldalazó tűzfészkeket is számításba véve,
b) a hídfő birtokbavételéért harcoló csapatok oldalának és szárnyának biz- tosítása,
c) az ellenséges tüzérség, aknavetők és légvédelem további lefogása.
A hídfő birtokbantartásáért folyó harcban a tüzérség feladatai:
a) az ellenséges gyalogsági ellenlökések visszaverésének támogatása, b) harc az ellenlökő páncélosok ellen,
c) az ellenséges tüzérség, aknavetők és légvédelem további lefogása 38
1950-es csapatgyakorlatokból
A hídfő elfoglalásáért és birtokbantartásáért folyó harc tüzérségi biztosítása részben a saját, részben az ellenségtől elragadott partrészről történik. Az ellen- séges parton lévő tüzérség addig, amíg az elöljáró tüzérparancsnoksága átkel és mód nyílik az egységes tűzvezetés megszervezésére, alá van rendelve a meg felelő lövészegységek parancsnokainak. A túlsó parton az egységes tűzvezetés megszervezését haladéktalanul meg kell kezdeni.
d')-hez: A támadásnak az elfoglalt és birtokban tartott hídfőállásból történő továbbfejlesztése, tüzérségi biztosítása lényegileg ugyanúgy történik, mint más tamadás tüzérségi biztosításának megszervezése. Az eltérés főleg abban van, bogy a tüzérség egy része még esetleg a saját parton van, valamint abban, hogy az ellenséges parton lévő tüzérségi tüzelőállások és főfigyelők területei a hídfő viszonylag szűk területére vannak összezsúfolva.
HI. A FOLYAMATKEL.ESHEZ S Z Ü K S É G E S TÜZÉRSÉGI MEGERŐSÍTÉS Már elöljáróban említettük, hogy a folyóátkelés fölényes mennyiségű tüzér seget igényel. Ez nem csak azért szükséges, hogy az ellenség minél nagyobb mennyiségű nehéz tűzfegyverét, páncéltörő és egyéb lövegét, aknavetőit és lég- védelmét tudjuk lefogni és megsemmisíteni abból a célból, hogy az átkelés a lehető legkönnyebben legyen lefolytatható. Szükséges a nagymennyiségű tüzérség azért is, mert még a leggondosabban megszervezett és végrehajtott fulyóátkelésnél is nagyobb veszteségekkel kell számolnunk, mint normális támadásnál.
Természetesen a különböző körülmények között lefolyó folyam átkeléshez szük- séges tüzérségi megerősítések is különbözők. A legnagyobb mennyiségű megerősí- tés abban az esetben szükséges, ha a folyó túlsó p a r t j á n lévő ellenséggel már huzamosabb idő óta érintkezésben vagyunk a folyam mentén, ha az ellenség jól kiépített állásban védekezik, míg kevesebb tüzérség elegendő, ha megvert, erköl- csileg megrendült ellenség ellen előnyomulásból támadunk, amikor az ellenségnek a védelem megszervezésére sem ideje, sem ereje nem volt.
A Dnyepr-átkelésnél, a szovjet csapatoknál átlagértékben a tüzérségi csö- sürüség 150 cső volt arcvonalkilométerenként, míg az Odera-átkelésnél még ennél is nagyobb.
IV. A TÜZÉRSÉGI FELDERÍTÉS
A tüzérségi támadás hatásossága mindenekelőtt a tüzérségi felderítés és figye- lés helyes megszervezésétől függ. Ennek előfeltétele, hogy a tüzérfelderítést és figyelést az átkelési szakasz teljes szélességében megszervezzük és a figyelőhelyek zömét jó kilátást nyújtó pontokon, valamint a gyalogság első vonalában tele- pítsük.
A korán bevezetett légi felderítésből nyert légi fényképekkel a tüzér csoport- parancsnokokat még a szemrevételezés előtt lássuk el. Az átkelés meglepetésszerű végrehajtásának előfeltétele a gondos rejtés és leplezés, amelyre már a felderítés bevezetésekor tekintettel kell lennünk.
A tüzérségi felderítő járőröket és a tűzvezetési szerveket — lehetőleg már néhány nappal az ütegek felvonulása előtt — osszuk be a támogatandó lövész- egységekhez: Célszerű, ba a tüzérségi felderítés közegei a harcászati felderítés szerveivel együtt mennek ylőre.
A tüzérségi felderítés állapítsa meg:
— a tervezett tüzelőállások helyét, azok sajátosságait,
— az átkelés alatt és a hídfőállásban folyó harcban a tűzvezetést biztosító parancsnoki harcálláspontokat és figyelőhelyeket,
— a tüzelőállásokhoz és később az átkelési pontokhoz vezető utakat,
— a tüzérségi készültségi körletek helyét,
— a tüzérség berakási lehetőségeit a tagokra,
— a tüzérség gázlón való átkelésének lehetőségét.
Ezenkívül a tüzérfelderítésnek részletes és megbízható adatokat kell szereznie az ellenség védelmi rendszeréről, erőiről, azok csoportosításáról, tartalékairól. Kí- vánatos a tüzér figyelőrendszerbe a közvetlen irányzásra kijelölt lövegek figyelői- nek beszervezése is.
V. SZEMREVÉTELEZÉS
A parancsnoki felderítésen a támadásnál egyébként sorraveendőkön kívül az átkelési szakasz és átkelési pontok területeire fordítsunk különös gondot. Ugyan- csak a szemrevételezésen rögzítjük a tüzérség számára a készültségi, várakozási és gyülekezési körleteket.
Az előzetes felderítésen, amelynek feladata — a folyó és a két part jellegé- nek figyelembevételével — az átkelésre tekintetbe jövő legalkalmasabb szakaszok- nak megállapítása, a tüzérparancsnok feltétlenül vegyen részt. Ez. alkalommal tartsa szemelőtt, hogy a kiválasztott terepszakaszokon:
— honnan uralható tüzérséggel a túlsó part,
— az átkelt saját erőket meddig lehet saját partról megfigyelt tűzzel támo- gatni, '
milyenek a terep- és a rejtőzési viszonyok stb.
Mindezek alapján vonjon le következtetést arra vonatkozóan., hogy a rendel- kezésre álló tüzérség áthajózását hogyan, mikor, milyen ütemben, mely területre lesz célszerű végrehajtani.
VI. A TÜZÉRSÉG CSOPORTOSÍTÁSA
A rendelkezésre álló tüzérséget ugyanolyan elvek szerint csoportosítjuk, mint amilyeneket védelemre berendezkedett ellenség elleni támadásnál tartunk szeru előtt. Minden ezredhez, hadosztályhoz, hadtesthez annyi tüzérséget osztunk be a -zer\ezetszerü tüzérség kiegészítésére, hogy a szükséges csoportokat az arra hiva- tott tüzérparancsnokok felállíthassák.
A csoportosításnál tartsuk szem előtt, hogy elsősorban az erőszakos átkelést kell lehetővé tennünk és csak azután kerülhet sor a túlsó parton támadásra. Az erőszakos átkelést viszont úgy kell megszervezni, hogy a támadást lehetőleg min- den átcsoportosítás nélkül tovább fejleszthessük.
40
. ш
1950-es csapatgyakorlatokból \
A fötámadási irányban a melléktámadási irányok rovására képezzünk hatá- rozott súlyt. A tüzérség zömét az átkelést végrehajtó csoportok szárnyai mögött vonjuk össze. A fedett tüzelőállásból tüzelő tüzérségen kívül lássuk el az első lépcsőben átkelő egységeket bőségesen közvetlen irányzású lövegekkel, mert ezekre különösen a hídfő elfoglalásáért és annak birtokban tartásáért folytatott harcban Igen nagy szükség lesz. Ezek természetesen nem sorolnak az e. tü. csop-ok állo- manyaba. Kívánatos erős hadtest és hadsereg tüzércsoport felállítása, részint az ellenséges tüzérséggel folytatandó harcra, másrészt az ellenséges tartalékok fel- vonulásának és harcbavetésének megakadályozására A tüzérség vezetése elvileg egységes.
Az egyes tüzércsoportok felvonultatása, az ellenség meglepése céljából, csupán annyi idővel történjék meg a tervezett átkelés időpontja előtt, amennyi a nélkülöz- hetetlen előmunkálatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges. A tüzérségi tüzelőállá- sok legyenek közel a folyóhoz. A bemérési munkát hadsereg kötelékben célszerű központosán megszervezni és végrehajtani. A belövésnél a legkézenfekvőbb a be- lövő löveggel való eljárást választani. Mindenképpen azonban a hadsereg tüzér- parancsnok tervei szerint, a harcászati leplezési tervvel összhangban kell végre- hajtani.
A légvédelmet és a földi felderítő, valamint a figyelőszolgálatot igen feszesen meg kell szervezni.
Erre példa volt a Szozs folyón történő átkelés a Nagy Honvédő Háborúban, amikor megtévesztő ködfüggöny lövésével sikerült az ellenség tüzérségi, aknavető és gyalogsági tüzének egy részét a valóságos átkelőhelyről elvonni, sőt az ellen séges erők átcsoportosítását is elérni.
A tüzérségi előkészítés időtartama a helyzettől, ellenségtől, műszaki erődíté- sek fokától függ. A tűzhatás fokozása és a lőszertakarékosság céljából a . t ü z é r s é g egv részét — lövegenként — közvetlen irányzású tűzfegyverként osztjuk be.
Az átkelés tüzérségi előkészítésének ideje alatt a tüzérség^ főfeladata, hogy:
— az ellenséget bénítsa és megakadályozza abban, hogy átcsoportosításokat tudjon végrehajtani,
— hogy a tüzérségi előkészítés időtartama alatt biztosítsa az első lépcsők megkapaszkodását,
hogy lefogja az ellenséges tüzérséget, aknavetőket és a légvédelmet.
A légierő bombázó és csatarepülő kötelékei a tüzérségi előkészítés, időszaká- ban kiegészítik a tüzérség tüzét. Elsősorban a 2. és 3. állás ellen vetjük be őket.
41
VII. A FOLYAMATKELÉS ÉS TÜZÉRSÉGI ELŐKÉSZÍTÉS
Rendes körülmények között az erőszakos átkelés az ellenségnek tüzérséggel, aknavetőkkel és légierőkkel történő lefogása után hajtható végre, míg m a g a az áthajózás az összes tűzfegyverek és vadászrepülők hatásos oltalma alatt történik.
Ilyen esetben az átkelés időpontja lehet nappal vagy alkonyatkor, úgy, hogy a fő- erők már éjszaka hajtják végre az átkelést.
Esetleg tüzérségi és repülőelőkészítés nélkül, virradat előtt, de még az éj
szaka leple alatt, meglepetésszerűen is végrehajthatjuk a folyamátkelést.
Az előkészítésnél alkalmazhatunk ködlövést, ködfüggönyök létesítését a túlsó parton az ellenséges figyelés kiküszöbölésére. Ezt:
vagy a valóságos átkelési pontok elködösítésére,
vagy megtévesztésül más terepszakaszokon lőjük, ahol átkelni nincs saan dákunkban.
VIII. AZ ATHAJOZAS TÜZÉRSÉGI BIZTOSITASA
A tüzérségi és repülőelőkészítés védelme alatt megkezdődik az áthajozas.
Legelőször a rohamlépcső vált partot, majd megkezdődik az első lépcső és a szer- vezetszerű zászlóalj- és ezredtüzérség áthajózása az átkelési és tagátkelési pon- tokon.
Az első lépcsőnek első részeivel kelnek át az előretolt tüzér felderítő járőrök is, hogy a túlparti helyzetről ütegeik és osztályaik parancsnokait állandóan és
pontosan tájékoztathassák.
A tüzérség feladata az áthajózás tüzérségi biztosításában:
A közvetlen irányzású lövegek tüzével lefogni és lehetőleg szétrombolni az ellenséges partvédelem legveszedelmesebb (oldalozó) tűzfegyvereit,
— továbbra is lefogni és részben megsemmisíteni az ellenséges aknavetőket,
tüzérséget és légvédelmet,
— megakadályozni az ellenséget abban, hogy partratett erőinket megroha-
mozza és kivesse helyéből,
— biztosítani újabb és újabb egységek partratételét és megkapaszkodását,
— lefogni és részben megsemmisíteni a megelevenedett és az újonnan felfe-
dezett tűzfészkeket.
A partratett első lépcső az előre meghatározott kedvező terepszakaszon hídfő- állást foglal el. azonnal beássa magát és haladéktalanul megszerveii a páncél- elhárítást.
Később a páncélelhárítás megerősítése érdekében célszerű a páncélelhárító körleteket a hadosztály tüzérségéből bevetett lövegekkel megerősíteni.
Az ekkor még zömével a saját parton állásban lévő tüzércsoportok főfeladata, hogy támogassák az ugyancsak ekkor még csekély ereje miatt nehéz helyzetben lévő gyalogságot, ezért:
— zárótüzükkel zárják le a hídfőállásnak az ellenség felőli megközelítő útjait,
— biztosítsák a hídfőállás szárnyait,
— lőjenek tüzösszpontosításokat az ellenség ellenlökéseire.
A még a saját parton lévő közvetlen irányzású lövegek — ha erre mód van — egészítsék ki és erősítsék meg a hídfőállás páncélelhárító rendszerét.
Az átkelés kierőszakolásának sikerét csak a tüzérség és az első lépcsőben át- kelő gyalogság tervszerű és feszes együttműködése biztosíthatja.
Az első lépcső átkelése után vagy azzal egyidejűleg megkezdi a megfelelő ezredtüzércscport az ütegenként történő áthajózást.
Az áthajózásra kerülő tüzérség csoportosításának megfelelő távolságban lévő gyülekezési, várakozási, készültségi körletekből vonul a tagokra.
Az áthajózásra kerülő tüzérséget lőszerrel bőven lássuk el.
42
1950-es csapatgyakorlatokból
IX- A TAMADASNAK A HÍDFŐÁLLÁSBÓL TÖRTÉNŐ TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az első lépcső átszállítása után folytatódnak a még hátralévő gyalogság és tüzérség áthajózása. Természetesen az áthajózás, mint eddig, ebben az esetben es a továbbiakban is, lépcsőnként történik, mégpedig úgy, hogy a zöm szünet nél- Щ támogathassa tüzével a csapatok átkelését és túlpart i harcát. Az újonnan át- najozott csapatoknak megfelelőleg a hídfőt bővíteni kell, ami rendszerint csak
SV "a rc o k árán sikerül, mert az ellenség mindent el fog követni, hogv meg- akadályozza a bővítését, sőt lehetőleg a hídfőállást is felszámolja.
Hogy ez meg ne történhessék, a tüzérség:
— zárja körül merev zárótűzzel a hídfőállást,
— szórja szét azokat az ellenséges tartalékokat, amelyek az ellenséges ellen- lökések szervezése szempontjából leginkább tekintetbe jönnek.
— fogja le az ellenséges tüzérséget és aknavetőket, valamint a légvédelmet.
— biztosítsa a hídfőállás oldalait.
Ujabb és újabb egységek áthajózásával kell elérjük a csapatok és tűzeszkö- zök olyan sűrűségét, amely már alkalmas arra, hogy a támadást a hídfőből ki- törve tovább folytathassuk. Természetesen addig néhány óra, esetleg néhány nap is eltelhet. (Odera-i átkelés.) Ennyi idő alatt a tüzérség zömét is át lehet szál- lítani, az időközben elkészült hadihídon.
A hídfőből támadó csapatoknak erős tüzérséggel és egyeb tuzegysegekkel való megerősítése nagyon fontos, mert az ellenség védelmét a hídfőállás körzeté- ben fogja legerősebben szervezni. A hídfőben a tüzérség és aknavetők tüzelő- állásait ezért már jóelőre be kell rendezni.
A hídfőből való t á m a d á s megszervezésére jellemző, hogy
— a tüzelőállások állásterületei igen zsúfoltak,
— a lőszer- és üzemanyagutánpótíást a túlsó partról kell eszközölni,
— a t á m a d á s szabad szárnyakkal történik, ezért az oldalakat tűzzel kell biztosítanunk. •
Egyébként a hídfőből indított t á m a d á s tüzérségi biztosítására — amennyi- ben védelemre berendezkedett ellenséggel állunk szemben — ugyanazok a szem- pontok érvényesek, mint amelyeket a védőállás áttörésére irányuló t á m a d á s tüzér- ségi biztosításánál tekintetbe veszünk.
